ANDRESEN, Leif – BRINK, Helle: Document supply in Denmark című tanulmányát (Interlending & Document Supply, 39. vol. 2011. 4. no. 176-185. p.) Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

Dániában 1994 óta működik országos közös katalógus, mely mind a közkönyvtárak, mind a tudományos könyvtárak állományát tartalmazza, és a könyvtárközi kölcsönzés hatékony eszköze. (A tudományos könyvtár elnevezés az iskolai és közkönyvtárakon kívül az összes könyvtárat magában foglalja.) Paradigmaváltás akkor következett be, amikor 2000-ben létrehozták a library.dk-t, és nyilvánosan elérhetővé tették az országos közös katalógust. Ugyanebben az évben kezdett működni a felhasználók és a könyvtárak kéréseit nyilvántartó adatbázis. 2011-ben a következő kihívást a digitális források elérését kezelő rendszer létrehozása jelentette. Ennek lényege, hogy a rendszer a közvetlen kapcsolatokat attól függetlenül tudja kezelni, hogy az olvasó milyen adatbázisban keres. A jövőben a könyvtárközi kölcsönzés – vagy dokumentumszolgáltatás – nemcsak a beiratkozott olvasók, hanem a kívülállók részére is rendelkezésre áll.

Jogi szabályozás

A dán parlament a könyvtári szolgáltatásokról szóló törvényt 2000-ben fogadta el (az első közkönyvtári törvény 1920-ben született). A törvény célja az volt, hogy megfelelő keretet biztosítson az információs társadalomban működő könyvtáraknak, azaz támogassa a hibrid könyvtárak hálózata számára az ismeretszerzést, a nevelést és a kulturális tevékenységeket. A törvény értelmében minden közkönyvtár köteles internetes csatlakozást létesíteni és honlapot indítani.
A jogszabály kimondja, hogy hordozótól függetlenül minden publikált információ ingyenes a felhasználók számára. Ennek eredményeként a könyvtárakban CD- és multimédia-állományok épültek.
A törvény rögzítette az állam feladatait is. A legnagyobb szolgáltatás a Dán Közös Katalógus 2000-ben indított, web-alapú változatának nyilvánosan elérhetővé tétele a bibliotek.dk portálon (angol változata a library.dk). A közös katalógus az összes dán egyetemi és közkönyvtár állományát tartalmazza, keresésre és dokumentumrendelésre használható. A kért művet a használó az általa megjelölt könyvtárban veheti át. A közkönyvtáraknak kötelezővé tették állományuk (könyvek és egyéb releváns anyagok) elérhetővé tételét és a könyvtárközi kölcsönzésben való részvételt. Hasonló kötelezettségeket írtak elő az egyetemi könyvtárak és néhány szakkönyvtár számára is.
A közkönyvtárak és a szakkönyvtárak olvasói nem fizetnek a kölcsönzésért vagy a dokumentumot helyettesítő fénymásolatért. A közkönyvtárakban térítésmentes a regionális és a szakkönyvtárakból a könyvtárközi kölcsönzés, a többi könyvtárnak fizetnie kell ezért, bár ez nem szabályos. Az Aarhusi Állami és Egyetemi Könyvtárnak és a vakok könyvtárának előírták, hogy a közkönyvtáraknak térítésmentesen kell többletszolgáltatásokat nyújtaniuk. A különböző könyvtártípusok különböző szintű részvétele az országos közös katalógusban (DanBib) is tükröződik.
Köteles példány Dániában 1697 óta létezik, amikor egy királyi rendelet minden nyomda számára előírta öt példány átadását a Királyi Könyvtárnak. Ezt 1927-ben módosították: egy példányt megőrzésre a Királyi Könyvtárnak, egyet pedig kölcsönzésre az Állami és Egyetemi Könyvtárnak kellett átadni. 1997-ben sikerült új könyvtárközi törvényt elfogadtatni. A jogszabály forradalmi újítása, hogy hordozótól függetlenül minden Dániában publikált dokumentumra kiterjed, tehát az interneten közzétett olyan dokumentumokra is, melyek véglegesnek és függetlennek tekinthetők, és dán felhasználók számára készültek. (2005-ig ez az internetes dokumentumoknak csak egy részét érintette, ekkor lett a teljes .dk-domén beszolgáltatás-köteles, és azóta gyűjtik be rendszeresen a tartalmakat.)
A dán könyvtári rendszer
A könyvtári rendszer felügyeletét három minisztérium, a kulturális, a tudományos és az oktatási látja el, irányítását pedig a Dán Könyvtári és Média Ügynökség (Danish Agency for Libraries and Media, DALM) végzi. A DALM a Kulturális Minisztériumhoz tartozik.
A közkönyvtári rendszert részben a városok finanszírozzák, de hat könyvtárnak regionális feladatai is vannak. A könyvtárközi kölcsönzésbe bevont tudományos könyvtárakat a munkatársak száma alapján csoportosítják: 15 könyvtárban van húsznál több alkalmazott, 29 könyvtárban 3 és 20 között, ugyancsak 29 könyvtárban háromnál kevesebb. A tudományos könyvtárak között öt egyetemi könyvtár is található. Dániában kilenc oktatási könyvtári rendszer működik, ebbe az egyetemi és a főiskolai könyvtárak tartoznak.
A DALM 375 egyéb tudományos könyvtárat tart nyilván különböző szakterületről (oktatás, tudomány, közigazgatás stb.), ezeket fenntartóik finanszírozzák. Minden könyvtártípus előfizetője az Országos közös katalógusnak (DanBib), ezáltal tudnak a könyvtárak keresni egymás állományában, és kéréseket küldeni egymásnak.
A DanBib a nemzeti bibliográfiát és az összes dán könyvtár állományadatát tartalmazza, beleértve a nyomtatott anyagokat, szemléket, zenei felvételeket, folyóiratokat, napilapokat, filmeket, multimédiát stb., valamint a másolatrendeléshez szükséges rekordokat a Kongresszusi Könyvtárból és a British Library-ból. A DanBib felhasználói változata (a library.dk) a szolgáltatásban részt vevő könyvtárak állományadatait és a Dán Nemzeti Bibliográfiát teszi elérhetővé bárhol Dánia területén. A DanBib rendszerét a Dán Bibliográfiai Központ (Danish Bibliographical Centre, DBC) fejlesztette ki és gondozza. A DBC állami cég; fő feladata könyvtár- és információ-technológiai infrastruktúra fejlesztése és karbantartása.
2002 óta működik Dánia Elektronikus Tudományos Könyvtára (Denmark’s Elektronic Research Library, DEFF), önálló költségvetését az állam finanszírozza; a DEFF Licences egy országos konzorcium, mely a tudományos könyvtárak többsége és néhány közkönyvtár számára tartja kézben a tudományos tartalom eléréséhez szükséges licenceket és előfizetéseket.
A könyvtárhasználat ingyenes a dán állampolgárok számára, beleértve a kölcsönzést, a fénymásolatokat és a digitális dokumentumszolgáltatást – forrástól függetlenül. A kiadásokat a könyvtárak költségvetésükből fedezik. A kormányzat a könyvtárközi kölcsönzést többféle módon támogatja. A támogatás az Állami és Egyetemi Könyvtár egyik feladata és költségvetésének a része. A tudományos könyvtárak támogatására a DALM részben kifizeti a DanBib-díjat, a library.dk használatát pedig azzal segíti, hogy nagyrészt finanszírozza a szállítást. A regionális könyvtárak a gyűjtőkörükbe nem tartozó dokumentumok (például a tényirodalom) gyarapításhoz kapnak támogatást, melynek beszerzése iránt a közkönyvtárakban csekély a kereslet. Említésre méltó, hogy a közkönyvtárak nagyon korszerűek, sok egyetemi hallgató használja őket.

Dán dokumentumszolgáltatás, könyvtárközi kölcsönzési útmutatók

2001-ben az IFLA kiadta a könyvtárközi kölcsönzés és dokumentumszolgáltatás nemzetközi útmutatóinak átdolgozott változatát. Ez a 2000. évi könyvtári törvényt követő, a könyvtárak közötti együttműködést előíró útmutatóknak az alapja. Ezek a dokumentumok fontosak a könyvtárközi kölcsönzés és egyéb együttműködések irányításában és működtetésében; a könyvtárközi kölcsönzést a helyben kölcsönzés vagy más szolgáltatás kiegészítésének tekintik.
Az útmutatók rangsorba állítják a könyvtárakat, hogy a felhasználók tudják, melyiket kell szolgáltatónak választaniuk. Ez az információ a DanBib-ben az állományadatok közé került, hogy a könyvtárakat e szerint lehessen rendezni. Így a közkönyvtáraknak először a regionális könyvtárat kell megkeresniük, azután a régió többi közkönyvtárát, más regionális könyvtárakat, más közkönyvtárakat, végül az Állami és Egyetemi Könyvtárat. (A másik lehetőség, ha egy tudományos szakkönyvtárhoz vagy egy másik tudományos könyvtárhoz fordulnak. Hasonlóképpen a tudományos könyvtárak használhatják a többi tudományos könyvtárat, mielőtt a közkönyvtárakat keresnék meg.)
A kérést ajánlatos először a DanBib-ben ellenőrizni vagy az Állami és Egyetemi Könyvtárban működő Dán Kölcsönző Központba (DLC) lehet elküldeni. A könyvtárak nem kérhetnek olyan könyvet, mely még nincs meg az állományban. A könyvtári szolgáltatások fejlesztése miatt át kell dolgozni az útmutatókat. Ide tartozik:
A tényleges állományadatok láthatósága a DanBib-ben azt jelenti, hogy a kéréseket először azokba a könyvtárakba küldik, ahol a könyv éppen nincs kölcsön.
Az automatizáltság növekedésével 2007-től a használó által kezdeményezett könyvtárközi kérés az első olyan könyvtárba kerül, amelyik azonnal tudja küldeni.
Ha a másolatok nem érhetők el a használó saját könyvtárában, a kérés ahhoz a könyvtárhoz kerül, amelyik a megadott határidőn belül tudja azokat küldeni.
Az útmutatók átdolgozását a Dán Nemzeti Könyvtári Hatóság (Danish National Library Authority, DNLA) végzi. Újdonság, hogy a könyvtárak kiválasztása a library.dk számára az országos könyvtári nyilvántartáson (DLR) alapul. A könyvtár maga határozza meg státuszát, és csak a könyvtárközi kölcsönzésben résztvevők állományadatai kerülnek az adatbázisba. Az új útmutatók elkészítése során felülvizsgálták a szakkönyvtárak jegyzékét. 2009-ben a főiskolai könyvtárakat kilenc egyetemi könyvtárba vonták össze, melyek 2010-ben szakkönyvtárak lettek. (Néhány kisebb könyvtárat töröltek a jegyzékből.)

A könyvtárközi kölcsönzés technikai elemei

A jelenlegi rendszer az országos közös katalógussal együtt fejlesztett adatbázisok és funkciók keveréke. Az alábbi felsorolás nem teljes, csak a könyvtárközi kölcsönzéssel összefüggő részletekre tér ki:
Adatbázisok
DanBib: a szakma közös katalógusa, melyben a könyvtárak keresni és kérni tudnak.
Library.dk: a végfelhasználók közös katalógusa; keresésre használható, a felhasználó a kért dokumentumokat saját könyvtárában veheti át.
VIP: az egyes könyvtárak által meghatározott szöveget és paramétereket tartalmazó adatbázis. A használó interfészén meghatározza a kérést követő szöveget, az átvétel módját, a használóknak különböző információkat is ad, például, hogy a dokumentumot a megjelenést követően mennyi idő elteltével lehet rendelni stb.
BOB: az adatbázis a library.dk-ba érkező használói kérések és a DanBib-be érkező könyvtári kérések adminisztrációjához.
Funkciók
A könyvtárak jelölése: a könyvtárnak a könyvtárközi kölcsönzésben való részvételi hajlandóságát (státuszát) kód jelöli; ez a library.dk adatbázisban bekerül az állományadatokba.
Az anyagok jelölése: az utóbbi 20 évben a könyvtárak jelezni tudták, ha egy egységet nem tudtak könyvtárközi kölcsönzés keretében szolgáltatni; tavaly bővítették ezt a rendszert.
A könyvtárak sorba rendezése: a dán könyvtárak számára a DanBib rendszerben van egy rendezett, géppel olvasható jegyzék az összes egyéb könyvtárról. A DanBib-ben az állományadatokat e szerint a lista szerint rendezik, a könyvtáros így tudja kiválasztani a küldő könyvtárat. A választást egy gomb segíti: ha zöld színű, akkor a könyv rendelkezésre áll (bent van); ha sárga, akkor éppen nincs bent, de a kért határidőre beérkezik; ha piros, akkor a kért dokumentum nem elérhető.
Ellenőrzött használó: a kérés a helyi könyvtárba jut annak ellenőrzésére, hogy a könyvtár megkapta azt az információt, hogy a használó ott szeretné átvenni a kért anyagot.
Állományadatok kérése: egy Z39.50-es kérésre a válasz az elérhetőségre a fent leírt zöld/sárga/piros információ.
Automatikusan kapott kérések: egy Z39.50-es XML formátumú kérésre a megjelölt szolgáltató könyvtár azonnal „igen” vagy „nem” választ küld. Ha a válasz „igen” volt, és a könyvtár mégsem találja a könyvet, akkor új, nemleges választ küld. Általában a könyvtárak ellenőrzik az állományadatokat, mielőtt a kérést elküldenék.
Automatikus könyvtárközi kölcsönzés: a végfelhasználó által a library.dk-ban indított kérést olyan formába konvertálják, ahogy azt a könyvtárak küldik egymásnak. Ez a szolgáltató könyvtárak automatikus kiválasztására és a használó könyvtára által meghatározott szabályokra épül.
Könyvtárközi kölcsönzési tranzakciók az adminisztráció számára: a megújítások, a törlések és a válaszok a Z39.50-en keresztül cserélődnek. Amikor a szolgáltató könyvtár kiadja a kért anyagot, a vonalkódot vagy az RFID azonosítót tartalmazó „szállítva” üzenetet küld; az azonosítót az érkeztetéshez használják, elolvassák a kódot, kinyomtatják a „kutyanyelvet”, és e-mailt küldenek a kölcsönkérőnek.
Szállító szolgálat: az összes dán közkönyvtár, az egyetemi könyvtárak és több tudományos könyvtár is a dán szállító szolgálatot veszi igénybe.
Közvetítő funkció: a könyvtárak között a tranzakciókat a DBC közvetíti. Ha egy könyvtár egy kérést vagy egy üzenetet küld a DBC-nek egy speciális könyvtárba való továbbításra, akkor a DBC rendszere olyan formátumba konvertálja azt, hogy a célkönyvtár fogadni tudja.
2011 júliusában kereken száz könyvtár vett részt kérőként vagy szolgáltatóként az automatikus könyvtárközi kölcsönzésben, ezen túlmenően 8 könyvtár csak szolgáltatott, és 9 könyvtár csak kért.
Szabványok és specifikációk
A könyvtári adatbázisok közötti interakciók az utóbbi 12 évben a Z39.50-re épültek. Bár ezt elsősorban könyvtári adatbázisok keresésére fejlesztették, elsődlegesen az állományadatok, a könyvtárközi kölcsönzési tranzakciók és a másolatok katalogizálásához szükséges bibliográfiai adatok cseréjére használják. A dániai alkalmazás a danZIG Profile-ra épül, amely az állományadatok kéréséhez és a könyvtárközi kölcsönzési tranzakciókhoz is tartalmaz útmutatókat.

További műszaki fejlesztések

2011 júniusában a danMARC2 formátumban a könyvtárközi kölcsönzési célokra egy új almezőt jelöltek ki. A mezőbe az állományadatokat a DanBib tölti fel. Lehetséges értékek: nem kölcsönözhető; automatikusan nem kölcsönözhető; nem kölcsönözhető, de másolat készíthető róla; csak olyan könyvtáraknak kölcsönözhető, ahol olvasótermi felügyelet van; beszerzés alatt – egyelőre nem elérhető a könyvtárközi kölcsönzés számára.
Minden dán könyvtár kapott egy kódot a könyvtárközi kölcsönzésben való részvétele jelöléséhez. A kódokat 2010–2011-ben felülvizsgálták mind a szolgáltatási készség, mind az egyéb információk szempontjából. A lehetőségek:
Általános könyvtárközi kölcsönzés: a könyvtár részt vesz az általános könyvtárközi együttműködésben a csak helyben használható művek kivételével. Az állományadatokat megküldik a DanBib-nek. Az összes közkönyvtár és a szakkönyvtárak ezt a státuszt kapták.
Korlátozott könyvtárközi kölcsönzés: a könyvtár részt vesz a könyvtárközi kölcsönzési együttműködésben, és olyan anyagokat küld, amelyek nem érhetők el az általános státuszú könyvtárakban. Az állományadatokat megküldik a DanBib-nek. A szolgáltatás csak a „nem kölcsönözhető” jelölésű anyagokra nem terjed ki, de a könyvtáraknak tiszteletben kell tartaniuk a „korlátozott” státuszt, és csak akkor kérhetnek ezektől a könyvtáraktól, ha az általános státuszú könyvtárak nem tudják a dokumentumot szolgáltatni.
Nincs automatikus könyvtárközi kölcsönzés: a könyvtár részt vesz a könyvtárközi kölcsönzési együttműködésben, és olyan anyagokat küld, amelyek nem érhetők el sem az általános, sem a korlátozott státuszú könyvtárakban. Az állományadatokat megküldik a DanBib-nek. Ezek a könyvtárak gyakran használják anyagaikon az „automatikusan nem kölcsönözhető” jelölést, de a könyvtár küldi a kért anyagokat, hacsak valamelyik nincs helyi használatra lefoglalva. Az ilyen státuszú könyvtárakba a library.dk nem generál használói kérést más könyvtáraktól, csak a könyvtár saját kölcsönzőitől.
Saját szabályok: a könyvtár részt vesz a könyvtárközi kölcsönzési együttműködésben, saját szabályai szerint szolgáltat. Az állományadatokat megküldi a DanBib-nek, de ezek nem láthatók a library.dk-ban.
Másokon keresztül: a könyvtár általános kölcsönző könyvtárként részt vesz a könyvtárközi kölcsönzési együttműködésben, de a könyvtárközi kölcsönzési funkciókat más könyvtár kezeli, az állományadatokat a kezelő könyvtár állományának részeként jelentik.
Nincs könyvtárközi kölcsönzés: a könyvtár nem vesz részt szolgáltatóként a könyvtárközi kölcsönzési együttműködésben (kérő könyvtár lehet).
Ezeket az új kódokat hamarosan bevezetik, elsőként a „nincs automatikus kölcsönzés” kódot. Ez a kis oktatási intézmények könyvtárainak segít, ahol nincs elég könyvtáros vagy kicsi az állomány, de a könyvtár abból kész szolgáltatni.

Mi érhető el? – És a kérések száma

Ha egy kérés nem teljesíthető közvetlenül a library.dk-n keresztül, akkor minden dán állampolgár a helyi könyvtárán keresztül ingyenesen kérheti a szükséges dokumentumot. (A könyvtár a DanBib-et fogja használni.)
DanBib
2011 júliusában a DanBib mintegy 33 millió állományadatot és 24 millió rekordot tartalmazott. A nemzeti bibliográfia és a dán könyvtárak állományadatai a mellett a DanBib-ben 2,7 millió rekord volt a Brit Nemzeti Bibliográfiából és 9,6 millió rekord a Kongresszusi Könyvtárból. Dokumentumtípusok szerinti megoszlásuk: könyv 16 millió, folyóirat 2,7 millió, cikkek/szemlék 2,9 millió, zenei felvétel 1,2 millió, kotta 537 ezer, hálózati dokumentum 1,6 millió. A DanBib frissítése naponta történik, bár a könyvtárak eltérő időközönként küldik rekordjaikat. A könyvtárak a kéréseket a DanBib-en keresztül küldik, a DanBib-et a Netpunkt.dk-n keresztül érik el. Ezen a honlapon keresztül külföldi adatbázi¬sok is elérhetők, például a svéd Libris, a norvég BIBSYS, a WorldCat és az ArticleFirst. (A WorldCat-be a dán közkönyvtárak kéréseiket az Állami és Egyetemi Könyvtáron keresztül juttatják el, a szolgáltatás térítésmentes.) A DanBib-en keresztül küldött könyvtárközi kölcsönzési kérések száma az utóbbi öt évben két millió körül mozgott.
Library.dk
A library.dk a tudományos és közkönyvtárak állományadatait és a nemzeti bibliográfiát tartalmazza. A kérések száma évenként változik, de növekvő tendenciát mutat. 2011-ben a végfelhasználók kéréseinek 67%-a automatizált volt. A maradék 33% közvetítő útján létrejött könyvtárközi kérés, számuk közel 850 ezer. Az automatizált könyvtárközi kéréseket a rendszer más könyvtárnak továbbított felhasználói kérésnek tekinti, nem számolja bele a saját könyvtárba küldötteket. A valóságban a statisztikai mutatók értékei magasabbak, mivel néhány dokumentumtípust (pl. a folyóiratokat) nem lehet automatikusan kezelni.

Kölcsönzés külföldről

A nyomtatott dokumentumok könyvtárközi kölcsönzése a skandináv országokban ingyenes, bár a másolatért fizetni kell, hacsak nincs kölcsönös megállapodás erről. Dánia évente mintegy 20 ezer nyomtatott dokumentumot küld és kér a szomszédos skandináv országoktól részben a DanBib-en keresztül, részben közvetlenül a skandináv országok adatbázisaiból. Az Állami és Egyetemi Könyvtárnak kitüntetett szerepe van a dán könyvtárközi kölcsönzésben: a közkönyvtárak Dán Kölcsönző Központja mintegy kilencvenezer kérést kezel évente, és szoros munkakapcsolatban áll a világ legtöbb nemzeti közös katalógusával. (Az elmúlt húsz évben a dán könyvtárak a WorldCat-ben kölcsönkérők voltak.)
2007-ben Dánia projektet kezdeményezett szorosabb együttműködés kialakítására az OCLC/WorldCat-tel. 2009-ben a dán állományadatok bekerültek a WorldCat-be, így a dán könyvtárak szolgáltatók is lettek. Kezdetben kilenc tudományos könyvtár teljesítette az OCLC közösség kéréseit. Egy 2011-es adat szerint Dánia a WorldCat-ben a küldő és kérő könyvtárak között a harmadik helyet foglalja el az európai, közép-keleti és ázsiai régióban.
A hagyományos dokumentumok elérhetôsége

Nyomtatott dokumentumok

Minden dán könyvtárnak van saját katalógusa, amelyben állománya megtalálható. Már volt szó arról, hogy a library.dk-n keresztül a könyvtárak valamennyi dokumentuma látható és legnagyobb részük elérhető. A dán szerzői jogi törvény szerint a dán könyvtárak a nyomtatott és elektronikus folyóiratokból papír alapú másolatot készíthetnek, és ezeket postán elküldhetik, de a másolatokat nem lehet elektronikusan továbbítani.
E-kopi 1 – a nyomtatott dokumentumok elektronikus másolatai
2008-ban az Aarhusi Állami és Egyetemi Könyvtár szerződést kötött a licenctulajdonosokkal, amely szerint a könyvtár mintegy 35 ezer folyóirat cikkeit szkennelheti és tárolhatja, a másolatokat elküldheti a végfelhasználóknak. Ha a cikket először szkennelni kell, a szolgáltatás egy napot vesz igénybe; ha az archívumban van már másolat, akkor mindössze 15 percet. Az Állami és Egyetemi Könyvtár másolatonként kb. 1 eurót fizet a licenctulajdonosoknak, a használók azonban ingyenesen kapják. Az egyre népszerűbb szolgáltatást a dán állampolgárok a library.dk-n keresztül vehetik igénybe. 2011 első félévében 45,5 ezer másolatot küldtek, ebből 27,8% többszörösen küldött másolat volt. 19,8 ezer másolatot pdf-fájlként e-mailen továbbítottak. Az Állami és Egyetemi Könyvtár a folyóiratok számának növelésén dolgozik, a bővített szolgáltatás neve „E-kopi 2” lesz.

Az elektronikus források elérhetősége

A DanBib-ben sok elektronikus anyagról (e-folyóiratok, e-könyvek, szabad hozzáférésű anyagok) van rekord, amelyeket különbözőképpen lehet elérni.
A library.dk-ban linkek szerepelnek a szabadon és ingyenesen elérhető anyagokhoz, ezek a „kérések” nem számítanak bele a könyvtárközi kölcsönzési forgalomba.
Mind a tudományos, mind a közkönyvtárak évek óta jelentik a fizikailag létező és a digitális dokumentumokról készült rekordokat. A library.dk sok szabadon hozzáférhető vagy licencelt dokumentumot tart nyilván. Ha egy könyvtárnak a DanBib-be küldött információi között licencelt forrás is található, akkor ezt a felhasználó a library.dk használói interfészén láthatja. A könyvtárak által a library.dk-ba jelentett, katalogizált digitális anyagok nem könyvtári forrásból származnak, az e-könyvek és e-hangoskönyvek adatai speciális forrásokból érkeznek. A nemzeti bibliográfia részeként a DBC katalogizálja a végleges és statikus internetes forrásokat, az indexelésre kijelölt nyomtatott folyóiratok elektronikus változatát is indexelik. 2011-ben a nemzeti bibliográfiában nőtt az internetes publikációk száma. 2009-től a könyvtárak által közölt tartalom mellett a Nagy dán enciklopédia (The Great Danish Encyclopedia) mintegy 30 ezer szócikke is elérhető.
Azokhoz a linkekhez, amelyek nem ingyenesen elérhető dokumentumokra mutatnak, a library.dk használói interfészén tanácsokat ad a legjobb elérési módokról. Ennek az információnak a minősége a könyvtáraktól függ.
Összességében 2011-ben a library.dk-ban több mint 1,6 millió digitális dokumentum volt elérhető, mintegy 250 ezer rekordban van ugrópont a Dán Média Adatbázisban, az Infomediában (Danish Media Database –Infomedia) lévő szemlékre és újságcikkekre.
A közkönyvtárak mint felhasználók nevében a Licensguide.dk jár el, a tudományos és az egyetemi könyvtárak számára országos szinten pedig a DEFF. A két hatóság a licencek és az elérhetőségi lehetőségek tárgyalásakor szorosan együttműködik, bár nagy különbség van a közkönyvtárak és az egyetemi könyvtárak olvasóinak igényei között. Egyes könyvtárak vagy könyvtári szövetségek megállapodásai nem teszik lehetővé az összes végfelhasználónak a hozzáférést, csak a könyvtárak beiratkozott olvasóinak.
A Licensguide.dk-t hat regionális közkönyvtár hozta létre. A regionális együttműködés keretében a könyvtárak a licencek által lefedett területeken a kurrens információkhoz férhetnek hozzá, valamint az új termékek és konferenciaanyagok esetében kipróbálhatják őket. (2011 júliusában a Licensguide.dk 58 megállapodást kezelt.)
A DEFF-nek a könyvtári és média ügynökségnél (DALM) van licenc-irodája. A nemzeti testület kurrens információkat, új licenceket, kísérleti időszakokat, új termékeket és konferenciákat kínál. 2011 júliusában a DEFF 93 szolgáltató mintegy 250 élő megállapodását kezelte, és újabb tárgyalásokat folytatott. A DEFF költségvetése 147 millió dán korona (kb. 21 millió euró). Mindkét hatóságnak van honlapja, amelyen a részletekről, szabványokról, feltételekről stb. lehet tájékozódni.
A felhasználók által keresett elektronikus folyóiratcikk sokszor a szolgáltató kereső interfészén keresztül található meg. Ezen az oldalon aktiválni lehet a „teljes szöveg” (full text) gombot, s a felhasználó egy olyan könyvtár rendszerébe kerül, amely rendelkezik link-feloldóval a kért cikk megjelenítéséhez, vagy javaslatot tesz más könyvtár felkeresésére.
Az utóbbi öt évben a közvetítők egyre nagyobb figyelmet fordítanak az elektronikus források könyvtárközi kölcsönzésben történő elérhetőségére. A könyvtárközi kölcsönzési osztályok részéről nő a kereslet olyan útmutatók iránt, amelyek segítségével teljesíthető egy elektronikus folyóiratból cikk, kivonat vagy e-könyvfejezet iránti kérés. Ez vagy úgy lehetséges, hogy a meglévő licenceket kiterjesztik a könyvtárközi kölcsönzésre is, vagy engedélyezik a megtekintés utáni fizetést (pay-per-view). Néhány licenc már tartalmazza a könyvtárközi kölcsönzés speciális jogosultságát is, de ezeket nagyon nehéz és időigényes megtalálni és összerakni. A könyvtárközi kölcsönzési osztályok napi munkájában a jogok nincsenek pontosan meghatározva, a gyakorlat ‒ a nyomtatott anyagokhoz hasonlóan ‒ az elektronikus anyagokból is csak az összefoglaló, a tartalomjegyzék vagy könyv esetén legfeljebb 35 oldalas fejezet kinyomtatását teszik lehetővé.
A dán közkönyvtárak egyre nagyobb számban kínálnak szolgáltatásokat BibZoomon (BibZoom.dk) keresztül: digitálisan rögzített zenét, filmeket és hangos könyveket. Különböző műfajokból több mint 7,5 millió zeneszámot lehet ingyen letölteni cikkekkel, szemlékkel és ajánlásokkal együtt. A BibZoom World olyan speciális, hangsúlyosan etnikai szempontú ajánlat, amely a bevándorlók számos nyelvén tesz elérhetővé zenét, filmeket és szépirodalmat. A BibZoom újabban a dán kulturális örökség elérhetővé tételén is fáradozik (reklámok, történeti hangfelvételek, nyelvjárások). A BibZoom három nagy közkönyvtár és az Állami és Egyetemi Könyvtár együttműködésére épül, és a jogtulajdonosokat képviselő BasePointtal kötött szerződésen alapul. 2011 júliusában a 97 közkönyvtárból 95 vette igénybe a felhasználók számára ingyenes szolgáltatást.

Felhasználók

A dokumentumszolgáltatást a könyvtárak beiratkozott olvasói, az egyetemek és más oktatási intézmények dolgozói és hallgatói vehetik igénybe. Nyomtatott anyagoknál csak az a feltétel, hogy az olvasó kölcsönzőként iratkozzon be: akár a library.dk-ból, akár a helyi könyvtári hálózatból kölcsönöz. Digitális tartalom esetén a közkönyvtárakban és néhány tudományos könyvtárban a helyi kölcsönzői nyilvántartást használják, míg az egyetemeken és másutt bizonyos hozzáférési jogosultságok megadásának az alapja a hallgatók és az oktatók, kutatók nyilvántartása.
A könyvtáraknak a digitális szolgáltatásokhoz való kapcsolódásához hozták létre a WAYF (Where Are You From? = Honnan jössz?) belépési pontot. Ha a használó egy adatbázis belépési oldalára jut, ki kell választania intézményét, és a WAYF biztosítja a hozzáférést azokhoz az adatbázisokhoz és forrásokhoz, melyekre az intézmény jogosult. Sok egyetem és más oktatási intézmény veszi igénybe ezt a szolgáltatást – hasonlóan a más országokban használt Athens és a Shibboleth szolgáltatáshoz.
A 2010-től a banki és állami szolgáltatásokhoz kifejlesztett egyszerű azonosítási rendszert (EasyID) több könyvtár is használja a hagyományos bekapcsolódás alternatívájaként. Az EasyID-t csak dán társadalombiztosítási számmal rendelkező felnőttek használhatják. A rendszer gyengesége, hogy gyerekek és társadalombiztosítási számmal nem rendelkezők esetében nem használható.

A dokumentumok szállítása

Az országos szállító szolgálatot 2004-ben a library.dk következtében megnőtt könyvtárközi kölcsönzési igények hívták életre. Feladata a könyvtárközi kölcsönzés gyors, olcsó és hatékony szolgáltatással való támogatása. A regionális könyvtárak elosztó központként működnek, ahová a résztvevő könyvtárakból naponta hozzák, viszik a könyvtári anyagot. A regionális könyvtárak között teherautók szállítják a küldeményeket. A regionális könyvtárak közötti forgalmat és a közkönyvtárakba irányuló szállításokat a DALM finanszírozza. A szakkönyvtárak minden szállított tételért éves megállapodás alapján fizetnek. A többi könyvtár is igényelheti a szolgáltatást, a szállítások számától függő, rögzített árakon fizetve. Egy kísérleti projekt keretében 2009 augusztusában a szolgáltatást a svéd és a norvég szolgáltatókkal folytatott cserével bővítették.
A tudományos könyvtárak szolgáltatása a „könyvet a küszöbre” kezdeményezés. Ennek keretében a felhasználók kérhetik a nyomtatott dokumentumok postai kézbesítését, ami egy-két napot vesz igénybe, rögzített ára van, a visszaküldés költségét pedig a felhasználó fizeti.
A könyvtárközi kölcsönzési környezet ellentmondásairól már volt szó: nyomtatott másolat minden nyomtatott és elektronikus anyagról készíthető és postán küldhető; elektronikusan azonban semmi sem továbbítható az E-kopi 1 fejezetben említettek kivételével. Dániában nem lehet használni az Arielt vagy más másolatküldő rendszert, bár Ariellel küldött anyagokat tudnak fogadni. Mivel az Ariel már kezd elévülni, többek között az OCLC Article Exchange rendszerét is tanulmányozzák.

A digitális ellátás jövője

A digitális tartalmat a helyi könyvtárak (egyetemi, főiskolai vagy közkönyvtár) honlapján vagy a library.dk nemzeti portálon népszerűsítik. A könyvtárak különbözőképpen érik el ezeket. Az egyetemi könyvtárak mindig új utakat próbálnak ki: nemcsak a könyvtári katalógusban, hanem párhuzamosan más adatbázisokban is keresnek. Más katalógusokban a licenccel védett cikkek és a szabadon elérhető források is szerepelnek. Eddig a közkönyvtárak csak azokat a linkeket tették közzé, amelyek otthonról is elérhetők. Néhány közkönyvtár a DBC-vel együttműködve közösen használható források fejlesztésén dolgozik. A források közös használata (ideértve a nyomtatott és digitális tartalmak könyvtári meta-adatait, több forrás metaadatait és tárgyát) nagy átfogó kereső indexeket eredményez, ezeknek köszönhetően több adathoz és meta-adathoz lehet majd közvetlenül hozzáférni. Az indexek elérhetők lesznek országos szinten, s mind a helyi könyvtárak, mind az országos szolgálatok felhasználói számára lehetőséget nyújtanak a keresésre, a dokumentumok közvetlen és közvetett elérésére.
Ehhez olyan infrastruktúrát kell fejleszteni, hogy a használónak ne kelljen könyvtárat vagy intézményt választania, hanem elegendő legyen azonosítania magát. A rendszer automatikusan megtalálja azt a könyvtárat vagy intézményt, amely a használónak a hozzáférési jogot biztosítja, és megtalálja a dokumentum felhasználóhoz való eljuttatásának megfelelő módját. Egy másik projekt keretében a WAYF bővül új lehetőségekkel: különböző forrásokból gyűjtik össze a jogosultságot, és ennek segítségével irányítják a felhasználó munkáját; az említetteken kívül több projektben is folynak fejlesztések.

Következtetések

2001-ben a könyvtárközi kölcsönzés célja az információ lehető legjobb elérésének biztosítása volt a dán állampolgárok számára; a hozzáférés lehetővé tétele a legkisebb késéssel a tudás és az információs források lehető legszélesebb körében. A library.dk-t tizenkét éve az az igény hívta életre, hogy a felhasználó ki tudja válogatni a szükséges dokumentumot, azonosítani tudja magát, és ki tudja választani azt a könyvtárat, ahol a kért anyagot átveheti. Ez az igény továbbra is létezik azzal kibővítve, hogy az átvételre nem feltétlenül egy fizikai helyet kell megadnia, ez lehet egy internetes cím vagy e-mail cím is.
A fejlesztések megkezdődtek, s 2011 júliusában úgy látszik, hogy néhány éven belül a forrás-megosztás formátumtól független és hatékony rendszere fog működni. Nehézséget okoz még, hogy a felhasználót olyan személyként tartsák nyilván, aki több könyvtárba és intézménybe is beiratkozhat. A korszerűsítés és a hatékonyság is fontos, de még lényegesebb a felhasználó-központú szemlélet.