A LIBER (Ligue des Bibliothèques Européennes de Recherche – Association of European Research Libraries) 2017 novemberében tette nyilvánossá az elkövetkezendő öt évre vonatkozó stratégiáját, mely nemcsak bemutatja, de fel is hívja a figyelmünket az európai szakkönyvtárakat foglalkoztató kérdésekre és prioritásokra. A stratégiai pontok kialakításában a szervezet legfőbb vezetőtestülete (executive board) mellett a 2016-os évi konferencián részt vevő tagintézmények képviselőinek is lehetősége volt széles körű egyeztetésre. Az a tény, hogy a hazai könyvtárügyben a három stratégiai ciklus után 2014-től nincs országos stratégiánk, még inkább szükségessé teszi a zsinórmérték keresését és használatát.
A stratégia kialakítása
A LIBER ma már megkerülhetetlen a szakkönyvtári, tudományos könyvtári területen, hiszen 420 könyvtárat, köztük nemzeti könyvtárakat, egyetemi könyvtárakat és szakkönyvtárakat tömörít a világ több mint negyven országából. Ezen kívül számos Európai Uniós projekthez kapcsolódik munkabizottságai révén és állásfoglalásokkal, tanulmányokkal támogatja az Európai Unió munkáját. A LIBER képviselői jelen vannak az európai open access tárgyalásokon és a szerzői joggal kapcsolatos konzultációkon is.
A szervezet 2018–2022-re vonatkozó stratégiáját a 2017-es éves konferencián, a görögországi Patrasban mutatta be a tagintézmények jelenlévő képviselőinek, majd ezt követően novemberben tette nyilvánossá honlapján. Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program és a Scientific Knowledge Services (SKS) közös szervezésében 2017. november 22-én Budapesten rendezett Focus on Open Science: Research Data, Citizen Science, Access to Knowledge … and Beyond c. konferencián Wilhelm Widmark,1 a Stockholmi Egyetemi Könyvtár igazgatója, a LIBER igazgatótanácsának tagja mutatta be a magyar szakembereknek a LIBER stratégia elemeit.
A stratégia kialakítását 2016 elején kezdte meg a Strategy Task Force bizottság. Az év folyamán háromszor üléseztek, ezt egészítette ki az Executive Board stratégiával foglalkozó három ülése, majd a 2016 júniusára összeállt tervezetet a Helsinkiben tartott éves konferencián is megvitathatták. Akik nem tudtak személyesen részt venni a konferencián, online felületen oszthatták meg a stratégiához kapcsolódó álláspontjukat. A célkitűzések meghatározásának és a stratégia kialakításának alapja egy PEST-analízis volt, melyet kiegészített a nemzetközi partnerszervezetek és érintettek stratégiáinak elemzése, továbbá 12 nemzetközileg elismert szakemberrel készítettek interjút.
A stratégia kialakításánál elsődleges irányelv volt a LIBER küldetése, mely elsősorban a kutatás támogatására irányul a világszínvonalú kutatási eredmények elérése érdekében, s fő értékei az együttműködés és integráció. Ennek folyományaként az elmúlt időszakban is számos tevékenységével segítette tagjait a szervezet: információs infrastruktúrával, érdekérvényesítésével, támogatással, továbbá a könyvtári szakembereknek nyújtott vezetőképzés szervezésével, melynek célja a korszerű ismeretek megosztása és az európai könyvtárvezetők személyes ismeretségén alapuló együttműködés erősítése.
A LIBER víziója, hogy 2022-re a tudományos könyvtárak (nemzeti könyvtárak, egyetemi könyvtárak, szakkönyvtárak) a digitális kor fenntartható tudásának motorjai, előmozdítói, támogatói legyenek. A kutatási területre vonatkozóan az alábbiakat vízionálja a szervezetet:
- A publikálás elsődleges formája a nyílt hozzáférés (open access).
- A kutatási adat fellelhető, hozzáférhető, együttműködő, újra felhasználható (FAIR).
- A digitális készségek erősítik az egyre nyitottabb és átláthatóbb kutatási életciklust.
- A kutatási infrastruktúra részvételen alapul és a különböző diszciplínák szükségleteihez igazított.
- A jövő kulturális öröksége a jelenlegi digitális információkon alapszik.
A célkitűzések eredményes megvalósításához igazodik az egymással is összefüggő három stratégai irány. Ezen kívül a LIBER kommunikációs, érdekérvényesítő képességével, a nemzetközi projektekben való elköteleződésével, irányelvek kidolgozásával, nemzetközi hálózatával és a vezetői készségek átadásával támogatja a tagszervezetek munkáját.
A Research Libraries Powering Sustainable Knowledge in the Digital Age2 (A Tudományos könyvtárak a fenntartható tudás motorjai a digitális korban) című stratégia a következő három fő fejlesztési területet határozta meg, melyek egyszerre koordinálják a LIBER fejlődését, meghatározzák a jövő változásait és támogatják a világszínvonalú kutatást:
- a könyvtárak mint az innovatív tudományos kommunikáció platformjai,
- a könyvtárak mint a digitális készségek és szolgáltatások csomópontjai,
- a könyvtárak mint a kutatási infrastruktúra partnerei.
A könyvtárak mint az innovatív tudományos kommunikáció platformjai
Ez a stratégiai irányelv megerősíti és kiszélesíti a tudományos és szakkönyvtárak szerepét a megújuló tudományos kommunikációban. Az irányelvhez kapcsolódó cselekvési tervért az Innovatív Kommunikációs Bizottság (Steering Committee for Innovative Research Communication) felel. Három munkabizottság tevékenysége kapcsolódik az irányelvhez: a Szerzői jog és egyéb jogi ügyek munkabizottsága szabályozási szinten kívánja befolyásolni a szerzői jog kérdéseit és egyéb jogi ügyeket, feladatuk továbbá útmutatók készítése a kutatók számára.
Az Open Access munkabizottság a repozitóriumok hálózatára épülő új szolgáltatások kidolgozásával, a nyílt hozzáférésű folyóiratok üzleti modelljének fejlesztésével, a könyvtárak OA-modellben betöltött szerepével, illetve a könyvtárak OA kiadóként való működtetésének lehetőségével foglalkozik.
Az Innovatív tudománymetria munkacsoportban lévő LIBER tagkönyvtárak más partnerekkel és érintettekkel együttműködve új kutatásértékelési módszerek kidolgozására kapott felhatalmazást.
A munkacsoportok tevékenységéhez kapcsolódnak különböző nemzetközi projektek, mint pl. a FOSTER (FP7-es) projekt, mely a nyílt hozzáféréshez és a nyílt tudományhoz kapcsolódó képzések létrejöttét tette lehetővé. 2017-ben indult a FOSTER PLUS projekt, mely az előző időszak eredményeire támaszkodva segédanyagokat dolgoz ki a nyílt tudomány tudományterületenkénti megvalósítására.
Az OpenAIRE projekt a hazai szakembereknek is ismerős, hiszen a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár3 is partnerként vett részt a projektben. Immár a harmadik „generációnál” tartunk az OpenAIRE2020 programmal, melynek célja, hogy megvalósuljon az Európai Bizottság rendelkezése a nyílt hozzáférésről, és ezáltal nagyobb rálátásunk legyen az Európai Bizottság által támogatott kutatásokra.
A könyvtárak mint a digitális készségek és szolgáltatások csomópontjai
Továbbra is fontosnak tartja a LIBER a fizikai és digitális kutatási környezet fejlesztését. Egyértelmű célkitűzés, hogy a könyvtárak tovább fejlesszék digitális szolgáltatásaikat. A Digitális Készségek és Szolgáltatások Bizottság (Steering Committee for Digital Skills & Services) vezetésével két munkabizottság, a Digitális Bölcsészet – Digitális Kulturális Örökség, illetve a Vezetői készségek működnek az elkövetkezendő időszakban. A LIBER, mely már előző stratégiai ciklusában is elköteleződött a vezetőképzés mellett, két továbbképző programot alakított ki: az egyik program olyan középvezetőknek szólt, akik rövid időn belül vezető pozícióba kerülnek, a másik program pedig a felsővezetőknek tartott többnapos szeminárium. Mindkét képzési program népszerű a tagintézmények között: az előttük álló kihívások megbeszélése és együtt gondolkodás mellett ezek a kis létszámú tréningek jó alkalmat biztosítottak a kollégák megismerésére és a szakmai együttműködések kialakítására is.
A programok folytatódnak: a LIBER Journées for Libarary Directors c. programot a bizottság 2020 májusára hirdette meg, az Emerging Leaderst pedig 2019-ben az éves LIBER konferencia előtti napokban tartják. A stratégiai pont prioritásai közé tartozik még a nálunk kevésbé ismert terület, a tudomány társadalmasítása (citizen science) és az adatbányászat.
A szervezet tervbe vette további két munkacsoport kialakítását, az egyik a könyvtári dolgozók digitális készségeinek fejlesztésével foglalkozna, a másik pedig a szolgáltatási portfólió átalakításával.
Könyvtárak mint a kutatási infrastruktúra partnerei
A LIBER harmadik kulcsterülete a kutatási infrastruktúra fejlesztése, mely lehetővé teszi a különböző tudományterületek közötti határok lebontását. A prioritások közé tartozik a megosztott szolgáltatások és a felhőszolgáltatások fejlesztése, melynek alapja az egységes pénzügyi támogatás, irányítás és a jól kiépített technikai infrastruktúra. A rendszerek átjárhatósága mellett (interoperabilitás) a LIBER stratégiai szinten kíván foglalkozni az adatgondnoksággal (data stewardship, data curator), az adatok feldolgozásának, tárolásának és visszakereshetőségének irányelveivel és a kapcsolt nyílt adatokkal (open linked data).
A stratégiai cél megvalósításáért a Kutatási Infrastruktúra Bizottság (Steering Committee for Research Infrastructure) felelős, melynek munkáját két munkabizottság támogatja a Kutatási Adatmenedzsment és az Építészeti Fórum (ez utóbbi feladata a könyvtárosok és az építészek közötti együttműködés és kommunikáció erősítése, az új projektek és trendek figyelemmel kísérése).
A stratégia követhetősége
A LIBER által megfogalmazott stratégiai pontok kellőképpen általánosak ahhoz, hogy bármely európai tudományos és szakkönyvtár meglássa bennük a rá vonatkozó jellemzőket, és kiegészítve magára szabja. A LIBER jelenlegi stratégiájában számos olyan elem szerepel, amelyre a hazai tudományos és szakkönyvtáraknak is érdemes odafigyelni. Országos könyvtári stratégia hiányában a hazai tudományos és szakkönyvtáraknak is szükségük lenne követhető zsinórmértékre és közös célkitűzésekre.
Önszerveződő módon elindultak már ezen az úton a hazai szakkönyvtárak, felismerve a fejlesztésre szoruló területeket. A közelmúltban született két dokumentum számos olyan elemet tartalmaz, amely összhangban van a LIBER stratégiai célkitűzéseivel is. Mind a 2016 decemberében aláírt Szándéknyilatkozat,4 mind az IKSZ (Informatikai és Könyvtári Szövetség) Tudományos és Szakkönyvtárak tagozata által 2017 áprilisában megfogalmazott Állásfoglalása5 széles körű összefogáson alapul.
Mint ismeretes, Monok István főigazgató (MTA Könyvtár és Információs Központ) kezdeményezésére 2016. november 8-án a nemzeti könyvtár főigazgatója, több egyetemi könyvtár és szakkönyvtár vezetője közös nyilatkozatban állapodott meg arról, hogy a magyar könyvtáraknak szükséges áttérni egy hatékony együttműködést biztosító, újgenerációs, innovatív technológián alapuló, közös könyvtári platformra, mely figyelembe veszi a hazai könyvtári igényeket, és a használók minél gyorsabb és célirányos információellátását biztosítja. A 2016. december 7-én aláírt dokumentum összhangban áll a LIBER harmadik stratégiai pontjával, a kutatási infrastruktúra fejlesztésével. Az Országos Széchényi Könyvtár Országos Könyvtári Rendszer (OKR) projektjének6 célkitűzései beleillenek a közösen megfogalmazott elképzelésekbe, azonban a projekt az év végén befejeződik, és a szakma nem nagyon látja az eredményeket.
Az IKSZ Tudományos és Szakkönyvtárak tagozata öt pontban fogalmazta meg állásfoglalását a szakkönyvtárak legégetőbb tennivalóiról. A tagozati könyvtárvezetők csatlakoztak a Szándéknyilatkozat célkitűzéséhez is, kiegészítve azzal, hogy „az országos könyvtári rendszer 21. századi megújításának szerves részét kell, hogy képezzék a tudományos és szakkönyvtárak”, a központi feladatokat „csak elosztva, a tudományos és szakkönyvtárakkal való napi együttműködésben” lehet megvalósítani, melyekhez „soron kívül költségvetési forrást kell rendelni”. Továbbá a tudományos és szakkönyvtárak képviselői a tudományos szakirodalom nyílt hozzáférhetősége érdekében jogszabályi támogatást sürgettek (ld.: LIBER első stratégiai pontja), és az igényekre épülő felsőfokú szakképzést és megújuló, a napi munkafolyamatokat támogató továbbképzések szervezését sürgették az aláírók, melyek az életpályamodellre vagy a közalkalmazottak jogállását érintő jogszabályokra építenek. A továbbképzésektől megvont finanszírozás ismételt biztosítását szorgalmazták (ld.: LIBER második stratégiai pontja), illetve az érdekképviselet és szakmapolitikai érdekérvényesítést, azaz az EMMI Könyvtári és Levéltári Osztályának megerősítését.
A LIBER stratégiájából természetesen további következtetéseket vonhatunk le: egyfelől jelzi az európai szakkönyvtárak fejlődési irányát, láthatóvá téve, hogy hajóink jó irányba haladnak (csak a szelet nehezen tudjuk befogni vitorláinkba), másfelől azonban észre kell vennünk, hogy a LIBER legnagyobb ereje az összefogásban és a hálózati együttműködésben van.
Néhány európai országban (pl.: Norvégia, Hollandia, Ausztria) a hatékonyság és a gazdaságosság érdekében az országos feladatokat egy központi intézmény/könyvtár koordinációjába adják, de a feladatok végrehajtása közös munka, minden résztvevő egy kis fogaskerék a nagy rendszerben. A LIBER és az európai országos könyvtári stratégiákból elsődlegesen ezt a szemléletet kell elsajátítanunk. A 21. században ugyanis elszigetelten nem létezhetnek könyvtárak, még nemzeti könyvtárak sem, csakis együtt, egymás munkáját támogatva léphetünk előre.
Jegyzetek
1. http://eisz.mtak.hu/images/esemenyek/171122_openscien ce/prez/11-Widmark-About-LIBER-Presentation-WW.pdf (letöltve: 2018. márc. 17.)
2. http://libereurope.eu/wp-content/uploads/2017/11/LIBER-Strategy-2018-2022.pdf
3. KARÁCSONY Gyöngyi: OpenAIRE. Az európai tudományos kutatás digitális névjegye = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 59. évf. 2012. 1. sz. 3–12 p.
http://epa.oszk.hu/03000/03071/00050/pdf/EPA03071_tmt_2012_01_03-12.pdf
4. http://konyvtar.mta.hu/index.php?name=v_1_5_szand eknyilatkozat (letöltve: 2018. ápr. 1.)
5. http://konyvtar.ksh.hu/iksz/inc/docs/bovitett.pdf (letöltve: 2018. ápr 1.)
6. http://www.oszk.hu/okr-projekt (letöltve: 2018. ápr. 1.)
Beérkezett: 2018. április 1.