1991. 2. szám

Tartalom

Abstracts 180
Inhaltsangaben 182
Szente Ferenc: Reális élet, realista könyvtár 187
Balázs János: A hazai könyvtártudományi/informatikai doktori disszertációk számbavétele és jellemzése 191
Szepesváry Tamás: Az információs- és könyvtáros szakemberképzés fejlesztése. Német-holland-magyar közős kutatási program a TEMPUS támogatásával 206
Tóth Gyula – Tóthné Király Katalin: A pedagógusképző főiskolai könyvtárak a felsőoktatási könyvtárak működéséről szóló útmutató tükrében 210
Bakonyi Géza – Kokas Károly: Micro-ISIS vagy TEXTAR? 219
Kovács Katalin: A videotex és a magyarországi megvalósítás.Szemle 225
Muszka Ágnes: Videotex rendszerek Magyarországon 241
Nagy Ferenc: Videotex a közművelődési könyvtárakban 247

KITEKINTÉS
Pál Ilona: Viewdata – Prestel – Anglia. Szemle 251
Kovács Katalin: A szakbibliográfia helyzete 258
Kovács Lászlóné: A német videotex a könyvtárak szolgálatában. Szemle 262
Kovács Lászlóné: Az osztrák Bildschirmtext. Szemle 269
Deider, Clemens: Mire használhatják a könyvtárak a Bildschirmtextet? (Ford. Kovács Lásznóné) 274
Kovács Lászlóné: Az európai videotex rendszerek. Szemle 277
Kovács Lászlóné: Az elektronikus faluközpont avagy a modern fonó”. Szemle 283
Koltay Tibor: Hipertext: csupán egy újabb információs eszköz? 288
Koltay Tibor: Szakértő rendszerek a könyvtárakban. Szemle 292
Cejpek, Jiři: Könyvtáros- és informátorképzés a prágai Károly Egyetemen. Most éppen válaszút előtt.(Töm.: Futala Tibor) 297

KÖNYVSZEMLE
Információ az információról. FÜLÖP Géza: Információ (Ism.: Mohor Jenő) 299
Egy szlovák könyvtártudományi évkönyv jubileuma. Kniznicny zbornik 1990. Zost. M. Boucikova. (Ism.: Futala Tibor) 300
InfoMap: kalauz a vállalati információs erőforrások felfedezéséhez. BURK, Cornelius F. – HORTON, Forest W. InfoMap. A complete guide to discovering corporate information resources. (Ism.: Téglási Ágnes) 302
Az információpiac szervezete Dániában. WINKEL, Anette – HIELMCRONE, Harald. The specialized information market: its organisation in Denmark. (Ism.: Kaposváriné Dányi Éva) 304
Az információkeresés nyelvtudományi vonatkozásai. BLAIR, David C.: Language and representation in information retrieval. (Ism.: Rónai Tamás) 306
Irány a nemzetközi tapasztalat! WILLIAMSON, Linda E.: Going international: librarians’ preparation guide for a work experience job exchange abroad. (Ism.: Mohor Jenő) 307
A könyv nevében. A könyvtáros pálya elemzése SEIBEL, Bernadette: Au nom du livre: analyse socialie d’une profession les bibliothécaires. (Ism.: Lőrincz Judit) 308
A tájékoztatás helyzetéről és a fejlődés útjairól. Information, knowledge, evolution: Proceedings of the forty-fourth FID Congress held in Helsinki . Ed. Sinikka Koskiala, Ritva Launo (Ism.: Kovács Katalin) 311

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ 315

Abstracts

Real life, realistic library.

Szente Ferenc

Philosophical meditation on the role of information, information-gathering and libraries in human life. (pp. 187-190)

Doctoral dissertations on library and information science in Hungary .

BALÁZS János

The university education of librarians started in Hungary in 1948, with two main subjects, with a duration of five years. In the period between the academic years 1948/49 and 1989/90 2450 students graduated (from regular, evening, correspondence and postgraduate courses), and just 5.5% of them, i.e. 135 students took their doctor’s degree. An analysis of doctoral dissertations on library and information science was made from the following aspects: distribution of dissertationists by sex; by age; the period having passed from graduation; the relationship between the subjects of theses (when graduating) and dissertation; and particularly, the subjects of the doctoral dissertations. These are covered by synoptic tables and by related analyses. The findings were the following: more women that men took their doctor’s degree; the distribution of dissertationists by age shows a strong scattering; most people take their doctor’s degree within 10 years from graduation. Almost half of the dissertations dealt with historical subjects, and there has recently been a slight increase in dissertations on computerisation, library policy, the theory of classification and cataloguing. Cca. one third of dissertationists kept the subject of their previous thesis. The author recommends that the contents of dissertations be made accessible by documentation (e.g. by abstracts). (pp. 191-205)
Tovább…

Inhaltsangaben

Reales Leben, realistische Bibliothek.

SZENTE Ferenc

Philosophische Meditation zur Rolle der Information, des Informierens und der Bibliotheken im menschlichen Leben. (S. 187-190)

Doktordissertationen zu Bibliotheks- und Informationswissenschaft in Ungarn.

BALÁZS János

In Ungarn wurde mit der Universitätsausbildung von Bibliothekaren 1948 begonnen (zwei Fächer, fünf Studienjahre). In der Periode zwischen den 1948/49 und 1989/90 akademischen Jahren haben 2450 Studenten ihr Diplom erworben (während Tages-, Abends-, Fern- und Zusatzstudium),und nur 5,5% von ihnen, d.h. 135 Studenten haben die Doktorprüfung abgelegt. Die Analyse der Doktorarbeiten hat sich auf die folgenden Aspekte erstreckt: die Verteilung der Doktoranden nach Geschlecht; Alter; die seit dem Diplom vergangene Zeit; die Verbindung der Themen von Diplomarbeit und Dissertation; und – hauptsächlich – zu welchen Themen es Doktorarbeiten gibt. Die Ergebnisse sind zum Teil durch übersichtliche Tabellen, zum Teil durch damit verbundene Analysen dargelegt. Es wurde folgendes festgestellt: mehr Frauen als Männer haben die Doktorprüfung abgelegt; die Verteilung der Doktoranden nach Alter zeigt eine starke Streuung; im allgemeinen doktorieren die meisten in 10 Jahren nach dem Diplom. Annähernd die Hälfte der Dissertationen ist zum Thema Geschichte geschrieben worden, neuerlich ist eine Zunahme in der Nummer der Dissertationen zu EDV-Anwendung und Bibliothekspolitik, zur Theorie der Klassifikation und Katalogisierung zu bemerken. Etwa ein Drittel der Doktoranden hat beim Thema seiner Diplomarbeit geblieben. Der Verfasser schlägt die Erschliessung des Inhalts der Dissertationen (z.B. als Referate) vor. (S. 191-205)
Tovább…

Reálisélet, realista könyvtár

 Az utóbbi évek vitáiban, melyek a közművelődési könyvtár feladatairól zajlottak, két szélsőséges megállapítás volt: az egyik, hogy el kell érni a hatékony, korszerű információs szolgálatot, a másik, hogy széles körben terjeszteni kell a kultúra és a műveltség áldásait. Információszolgáltatáson kizárólag adatok, gyakorlati tények közvetítését értették, amelyet széles körben támogat az információtechnológia. A közművelődési könyvtár szolgáltató funkciójának szüntelen hangoztatása közben igyekeztek elfelejtetni, hogy eredetileg szépirodalom kölcsönzésére hozták létre. Az volt a leghőbb óhaj, hogy elismertessék egy képzeletbeli jól képzett (művelt) közönséggel: könyvtáruk mindent tud kínálni, ami csak kívánni való információból munkához, tanuláshoz, a mindennapi élethez. A könyvtárnak ezt a felfogását könnyű elfogadtatni minden érintettel, – a fenntartóval is -, mert a társadalom egésze információfelhasználó, mivel a gazdasági fejlődés alapjának az információ felhasználását ismeri el. Ennek ellentettje, hogy a könyvtár oly intézménynek is tekinthető, amely a tudati-művészeti nevelést hivatott szolgálni. Eszerint az információs szolgálat favorizálása a kulturális-nevelő funkció rovására történhet csak. A művészet és irodalom elsőségét olyan érvekkel támasztják alá, mint, hogy a feszített termelési munkatempó ellensúlyozásaképpen a kulturális intézményeknek (amilyen a könyvtár is), segíteni kell a szellemi felfrissülést. Az ember tehát elsősorban termelési tényező, társadalmi képződmény, tárgya a kulturális folyamatnak.
Tovább…

Bevezetés

Mint ismeretes, hazai felsőoktatási rendszerünkben a jogi, orvosi és állatorvosi tanulmányaikat sikeresen befejező hallgatók doktori diplomát kapnak és a doktori cím használatára jogosultak. A többi tudományterületen végző hallgatóknak azonban a doktori oklevél megszerzéséhez és a cím használatához egyetemi diplomájuk megszerzése után még további tanulmányokat kell folytatniuk, kutató tevékenységet kell végezniük. Felkészültségüket doktori szigorlat keretében kell bizonyítaniuk és meg kell védeniük doktori értekezésüket, túlnyomórészt tudományos fokozattal rendelkező tagokból álló bizottság előtt. A doktori disszertáció és szigorlat követelménye alól felmentést élveznek a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) javaslata alapján a kandidátusi és a tudományok doktora cím használatára jogosultak, valamint a “honoris causa” (tiszteletbeli) doktorrá avatandók. A magyar állampolgárok által külföldön szerzett doktori diploma honosításával kapcsolatban – egyenértékűség fennforgása esetén – ugyancsak felmentés adható az itthoni doktori disszertációkészítési kötelezettség és szigorlat letétele alól.
Tovább…

Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) 1989 tavaszán meghirdetett TEMPUS ( Trans-European Mobility Scheme for University Studies ) programjának főbb célkitűzései:

  • az európai egyetemeken és főiskolákon tanított stúdiumok, szakok tartalmának, szintjeinek egymáshoz közelítése,
  • a különböző európai országok és iskolák közötti hallgatói és oktatói mozgások támogatása,
  • végső soron pedig egy magas színvonalú európai szakmai tudás és multikulturális szemlélet kialakítása.

A program bevallott célja az is, hogy a közép és kelet-európai régió felsőoktatását – közöttük hangsúlyozottan a lengyel és a magyar oktatást – szakmai és anyagi erőforrásokkal elősegítse, méghozzá nem hitelkonstrukció keretében, hanem térítésmentesen, alapítványi formában. Ezzel a volt szocialista országok felsőoktatásának közismerten elmaradt infrastruktúráját szándékoznak európai szintűvé fejleszteni.

A brüsszeli központba az első akadémiai évre (1990/91) 1338 pályázat érkezett, s ennek 11,1 %-át, azaz 153 pályázatot fogadtak el. A pályázatok 54%-át a lengyel, 26%-át a magyar, 16%-át a cseh és szlovák, 4%-át pedig a volt NDK felsőoktatási intézményei, tanszékei nyerték el.
Tovább…

Az 1970-es évek első felében közzétett szakmai irányelvek 1 , majd a megújított változatnak számító és az 1980-as évek közepén kiadott útmutatók 2 – a jogszabályokkal szemben – a könyvtárpolitikai irányításban új eszköznek számítottak. A szinte mindent központilag előíró korábbi jogszabályi gyakorlattal szemben, ezek a helyi körülményekkel és lehetőségekkel jobban számoló, diszkrétebb eszközök, amelyek a decentralizálás irányába mutatnak, az öntevékenységre építenek, s a fenntartói gondoskodás, valamint a szakmai felelősség fokozását célozzák. A jogszabályoktól eltérően, illetve azokon túlmenő árnyaltsággal, korszerűbb könyvtárfilozófiára építve egyszerre tárnak viszonyítási alapot az érdekeltek elé (amelyből – mint tükörből – ki-ki kiolvashatja saját helyzetét, előrehaladásának irányát, feltételeit, tennivalóit), rendszerben gondolkodásra inspirálnak, modellt vázolnak fel. Ugyanakkor utólag az is megállapítható, hogy az 1970-es évek elején a parancsszerű előírásokhoz szokott könyvtárosokat nemritkán sokkolta a hirtelen jött önállóság és felelősség (talán a szellemi előkészítés is hiányos volt?!); továbbá nem hárították el érvényesülésük elől kellő gondossággal a jogszabályi akadályokat.
Tovább…

Micro-ISIS vagy TEXTAR?

A fejlettebb világban aligha értelmezhető az a kép, amely egy átlagos hazai, gépesedni vágyó könyvtárban fogad bennünket. Értő és nem értő könyvtárosok hajolnak a kapacitásában már eleve kicsinek tűnő PC fölé, hogy rajta és vele elérjék álmukat, az automatizált könyvtári rendszer megvalósítását. Az egyszemélyi munkára kitalált gépet (personal computer) kellene “megtáltosítani”, hogy hálózatba kapcsolva, szerzeményezési, feldolgozási feladatokon túl alapja legyen az online katalógusnak és persze a kölcsönzésnek is. A könyvtárosi berkekben megjelenő programokat bizony ezzel az álommal szembesítjük, s aztán megalkuszunk, mert gépesíteni pedig “necesse est”.

Alig három éve, hogy a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás hasábjain1 kezdetét vette a vita – a számítástechnikai szakemberek között. A TEXTAR (akkor még FREETEXT) készítőinek a saját fejlesztés szükségessége melletti érvelésével szemben a Micro-ISIS hazai elterjesztésében jelentős szerepet vállaló szakember, az ISIS egyre újabb és újabb verzióinak plusz szolgáltatásait sorolta. Mivel munkahelyünkön (JATE) a “nagy” ISIS-szel való munkának voltak már bizonyos tapasztalatai, és az egyetem számítógépes szakemberei rendelkeztek UNESCO kapcsolatokkal, talán természetes, hogy a szegedi Egyetemi Könyvtárban a Micro-ISIS használata mellett döntöttünk (egy hosszabb C-64/Superbase, és egy rövid PC XT/dBASE kísérletezés után). Az elmondottakból már következik, hogy ebben az értelemben egy kicsit elfogultak vagyunk. Elfogulatlanok vagyunk viszont mint könyvtárosok, akik őszintén vágyódnak “a lehetséges programok legjobbika” után. Ezért nem mulasztottuk el – igaz az ISIS-éhez képest talán felszínesnek is mondható – megismerkedést a TEXTAR-ral.2 Az összehasonlítás pillanatában a hazai fejlesztésű program 4.03-as, illetve 5.1-es verziójával találkoztunk, míg az általunk is használt ISIS változat a 2.3-as.
Tovább…

A videotex és a magyarországi megvalósítás

Bevezető

A nyolcvanas évek első felében a hazai könyvtári szakirodalomban újdonságot jelentettek azok az írások, amelyek a számítástechnika és a modern távközléstechnika együttes alkalmazásával, a telematikával I, vagy annak részterületeivel foglalkoztak. Brückner Huba alapműnek számító könyve 1 mellett (amelyben a teletext és videotex fejlődéstörténetét, a rendszerek technikáját, a szolgáltatások bevezetését, hatásait, költségeit, működési tapasztalatait foglalta össze az 1985-ig ismert adatok szerint) a nyugat-európai országokban bevezetett videotex-kísérleteket, majd később az üzemszerű működésüket leíró ismertetések már jelezték, hogy a világban felfigyeltek az információszolgáltatás egy olyan új formájára, amely lehetővé teszi, hogy a telefonhálózat segítségével a számítógépes adatbázisokat ne csak a gazdasági felhasználók (nagyvállalatok, bankok, szervezetek), hanem a magán felhasználók széles rétegei is elérhessék.
Tovább…

Videotex rendszerek Magyarországon

Részlet a szerző Modem információs rendszerek Magyarországon c. (Külkereskedelmi Főiskola, Külkereskedelmi Áruforgalmi szak. Bp. 1991. 63 p. 16 mell.) szakdolgozatából. Miután az előző írásban már bemutattuk az IPCOM, a STADAT, az ÜDÜLÓDATA és a Magyar Videotex rendszereket, a szakdolgozatból a BANKOTEX, a Közoktatási és Közművelődési Információs Rendszer és a MÜSZI-MEZŐH(R videotex rendszerek ismertetését adjuk közre, kiegészítve a szerző értékelésével a videotex hazai helyzetéről. (A szerk.)  
  

BANKOTEX

A BANKOTEX az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. információs rendszere. Működését 1990. január 1-én kezdte, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium videotex rendszerét igénybe véve.

Az OKHB felismerte a videotex rendszerek használatában rejlő előnyöket, és mind budapesti, mind vidéki fiókjait felszerelte a rendszerhez való kapcsolódás eszközeivel. Fejlesztési célként egy olyan videotex alapon megvalósuló szolgáltatást határozott meg, amely az OKHB szakmai munkáját és az általános tájékozottságot – különös tekintettel a bankfióki hálózatra – jelentős mértékben korszerűsíti, és amely egyben alkalmas a már meglévő nemzetközi videotex hálózatba történő bekapcsolódásra.” 1 A rendszer fejlesztése folyamatosan történik, de már jelenlegi szakaszában is hatékonyan használható az egyes bankszakmai tevékenységek megkönnyítésére, gyorsabb végzésére. Az OKHB Számítástechnikai és Információs Központja a rendszerrel kapcsolatos igényeket, javaslatokat folyamatosan gyűjti, értékeli és a fejlesztéshez felhasználja.
Tovább…

Videotex a közművelődési könyvtárban

1990 ősze óta a közművelődési könyvtárak számára egy új lehetőség kínálkozik közhasznú információk szolgáltatására: a videotex.

A lehetőséget a Magyar Távközlési Vállalat kísérleti jelleggel üzemeltetett Magyar Videotex rendszere adta, melyhez ingyen csatlakozhattak az információszolgáltatónak vagy lekérdezőnek jelentkező könyvtárak. A kezdeti lelkesedés ellenére sokáig senki sem vállalkozott saját adatbázis építésére. Januárban a Budakeszi Könyvtár és Információs Szolgálat egy 15 oldalból álló adatbázist hozott létre mintaként, és e sorok írásakor is mindössze ez a néhány oldal reprezentálja a rendszerbe kapcsolódó könyvtárakat, ami nem túl biztató eredmény.
Tovább…

Viewdata – Prestel – Anglia

A viewdata az információterjesztésnek olyan formája, amelynél a nagyszámítógépen tárolt írásos, grafikus információ telefonvonalon továbbítva az e célra átalakított színes televíziókészüléken megjeleníthető és egyszerű módszerrel visszakereshető. Samuel Fedida , a British Post Office (ma: British Telecom) fejlesztési mérnöke ötlete alapján a világon először Angliában kapcsolták össze ilyen módon e három médiát. Az első Hewlett Packard számítógépen kifejlesztett rendszert 1973-ban mutatták be és viewdatának nevezték el. Később, 1978-ban ezen a néven nem sikerült a találmányt védjegyeztetni, mivel a viewdata szó a hétköznapi nyelvben gyakran használt két köznévből alkotott szóösszetétel. A rendszer Prestel márkanéven kezdte meg karrierjét, és e név azóta is kizárólag az angol nyilvános viewdatát jelöli. A 70-es évek végén a hasonló témakörben létrejött magánvállalkozásokat továbbra is viewdatának nevezték. Az angol szakirodalomban a videotexnek tágabb értelmezése honosodott meg, amely magába foglalja mind a viewdata, mind a teletext fogalmát, azonban a legtöbb országban, így Magyarországon is, a viewdata alatt a videotexet értik. A továbbiakban itt is ezt a megnevezést használjuk.
Tovább…

A videotex Franciaországban: Télétel

A világ videotex rendszerei között a francia minden tekintetben listavezetőnek számít. Állami támogatással (mintegy 2,2 milliárd frankos beruházással), viszonylag rövid idő alatt terjedt el a telefonhálózathoz kapcsolódó mini-képernyőterminál, a Minitel. A sikertörténet akkor indult, amikor a francia posta (France Telecom) a telefonkönyv kiváltására elektronikus telefonkönyvet akart adni az előfizetőinek, s ezért a Minitelt ingyenesen juttatta a háztartásoknak. A posta előre kiszámította, hogy a telefonkönyvek költségének megtakarításával néhány év alatt megtérül a terminálok költsége. Ennek az ötletnek köszönhetően a szolgáltatás mára már 5 és fél millió használóval, havi 20 millió hívással, 13 500-féle szolgáltatással és 8-10 millió óra havi kapcsolati idővel, nyereséget hozó üzleti vállalkozássá fejlődött.
Tovább…

A német videotex a könyvtárak szolgálatában

Németországban 1977-ben kezdődtek el az első videotex-kísérletek, üzemszerűen 1983-ban vezette be a szolgáltatást a szövetségi posta Bildschirmtext (Btx) néven. Itt is érvényesült az az általános jelenség, hogy kudarcról kezdtek beszélni a szakértők, amikor látták, hogy az 1985-re jövendölt egymillió előfizető helyett annak alig egytizede lett. (1989 októberében az előfizetők száma 200 000 volt.) Az utóbbi 3-4 évben vett nagyobb lendületet a Btx fejlődése, és jelenleg is folyamatos növekedést mutat, mintegy havi 4000 új előfizetővel. Látványos áttörés várható még attól, hogy a személyi számítógépeket videotex vételre alkalmassá tevő programot jelképes összegért terjesztik, tehát a számítógép tulajdonosok egyben videotex felhasználókká válhatnak. Egy 1989-es felmérés szerint az előfizetőknek 50%-a használja a Btx-et hivatalos, 29%-a vegyes és csak 21 %-a magán célra, éppen fordítva, mint a franciáknál, ahol a döntő többség a magán célú felhasználó.
Tovább…

Az osztrák Bildschirmtext

Az 1975 óta működő osztrák videotex rendszernek azért szentelünk külön figyelmet, mert esetükben Magyarországhoz hasonlóan egy Európai Közösségen kívüli országról van szó. Megérdemli a külön figyelmet a szomszédság okán is, főleg pedig a szóban forgó közös világkiállítás miatt. A magyar Világkiállítás Előkészítő Bizottság a Kereskedelmi Szervezési Intézettel közösen kialakított elképzelése szerint “a VIR (Világkiállítás Információs Rendszere) legcélszerűbben és a legolcsóbban mint egy videotex hálózat valósítható meg”.

Az osztrák – magyar közvetlen videotex kapcsolat lehetőségének államközi szerződésben való szabályozását már most érdemes lenne szorgalmazni, a világkiállítástól függetlenül is, mert a két ország állampolgárai sok fontos információhoz (turisztika, vevőszolgálat, rendezvénynaptár, vegyes vállalatok, programajánlat, stb.) férhetnének hozzá, viszonylag olcsó áron.
Tovább…

A Bildschirmtext (Btx) a Telekom (Német Szövetségi Posta) telefonhálózatra épülő nyilvános elektronikus kommunikációs-információs rendszere, amelyet azok vehetnek igénybe, akik megfelelő készülékkel rendelkeznek. Az adatátviteli szabványok lehetővé teszik a különféle adatfeldolgozó rendszerekkel való kompatibilitást. A hálózatban megvalósítható a Btx használók egymással való kommunikációja, a Btx használók és a telex/teletext csatlakozók közötti kommunikáció, és kapcsolat teremthető a Btx segítségével a telefax állomásokkal is. Információkat a Telekomon, a Btx előfizetőkön kívül egyéb privát és nyilvános készülékekről is lehet küldeni, illetve lekérdezni a megfelelő műszaki és jogi előírások betartásával. A Telekom a kommunikációs hálózat technikai lehetőségét biztosítja, amelyet a használók megfelelő díjakért vehetnek igénybe.
Tovább…

Európai videotex rendszerek

A videotex rövid múltú karrierje a legtöbb országban hasonlóan alakult más találmányokéhoz. A kezdeti, talán túlzottan is lelkes fogadtatást csalódottság és kiábrándulás követte, és csak az utóbbi egy-két évben indult meg egy olyan egyenletes felfelé ívelés, ami már a videotex technika reális képességein nyugvó biztos sikert sejtet. A videotex sorsa abban is hasonlít társaiéhoz, (például a televízióéhoz vagy a telefaxéhoz), hogy nem sikerült egyetlen szabvány szerinti megoldást elterjeszteni, sem az adatátvitel módjában, sem a vevőkészülékekben. Természetesen ezen itt is, mint a televíziózásnál, lehet segíteni, de ez a tény késleltette a nemzetközi kapcsolatok kialakulását. Pedig az egyes országok rendszerein belül erősen érvényesül a tyúk-tojás effektus, vagyis sokan nem csatlakoznak addig a rendszerhez, ameddig annak kevés a felhasználója, szegény az információkínálata, ugyanakkor nem ösztönöz információszolgáltatásra egy olyan rendszer, amelynek kevés a használója.
Tovább…

Elektronikus faluközpont, avagy a “modern fonó”

A telecottage magyarra szó szerint a telekunyhó kifejezéssel fordítható le, a kunyhó szó sugallja az összetartozásnak azt a melegét, közösségi jellegét, ami a mozgalom egyik kifejezett célja. A telekunyhó elsősorban a vidéki embereket, és azok közül is az elmaradott térségben élőket szeretné hozzásegíteni ahhoz, hogy megtanuljanak élni az információs korszak nyújtotta lehetőségekkel, eszközökkel. Megtanítani az embereknek az információ megszerzésének módját és beépítését mindennapi életükbe.

Eddig már nagyon sokféle kísérlet történt annak érdekében, hogy meggyorsítsák a hátrányos helyzetű vidékek, elmaradott térségek fejlődését, de ilyen osztatlan sikert még egy sem aratott, mint ez. Mi a siker titka? Egyfelől az, hogy nagyon jól időzítetten vezették be. Másfelől az – és talán ez a döntőbb -, hogy széleskörűen bevonták a megvalósításba, a tervezéstől a kivitelezésig, a helyi lakosságot, a kísérlet érintettjeit, haszonélvezőit, a potenciális használókat.
Tovább…

Hipertext: csupán egy újabb információs eszköz?

Hipertext, hipermédia
Kísértet járja be… nemcsak Európát, hanem az információ egész világát: a hipertext és a hipermédia, olvashatjuk a találó megállapítást 1 , hiszen ez a “kísértet” nemcsak Amerikában és a szoros értelemben vett nyugat-európai térségben van otthon, hanem eljutott például Spanyolországba és a Szovjetunióba is, méghozzá konkrét alkalmazások formájában 2 , és a hazai irodalomban is olvashattunk már róla. 3

A hipertext meghatározása nehézségekbe ütközik az egymástól eltérő definíciók tömege miatt. 4 Az ebből következő fenntartásokkal együtt is szükséges, hogy definíciót adjunk: Mi tehát a hipertext? Egyfajta hibrid, amelynek három alapvető összetevője van:
Tovább…

Szakértő rendszerek a könyvtárakban

 Az utóbbi néhány évben fokozott érdeklődés figyelhető meg a szakértő rendszerek iránt. A szakértő rendszerek fogalmát nehéz körülírni, mert a meghatározások csak körülbelüliek, bizonytalanok, szakemberenként más és más elemeket tartalmaznak. Jelentős a terminológiai bizonytalanság, melyet jól érzékeltet az a tény, hogy idehaza egyaránt használják a szakértő és a szakértői rendszer kifejezést is.

A továbbiakban az angol Könyvtárosegyesület Információtechnológiai, valamint a Könyvtári Információkutatási csoportja 1985-ös konferenciájának anyagából vett példákkal illusztrálom a szakértő rendszerek működési mechanizmusát.
Tovább…

Könyvtáros- és informátorképzés a prágai Károly Egyetemen. Most éppen válaszút előtt

Jiři Cejpek Vysokoskolšké vzdelávání knihovníků a informáčních pracovníků v Československu na rozcestí című, kéziratban lévő cikkét Futala Tibor tömörítette 
 

 A prágai Károly Egyetemen 1927-ben honosodott meg a könyvtárosképzés. Ekkor a filozófiai karon kétéves tanfolyamok indultak a tudományos és közigazgatási könyvtárak személyzeti utánpótlásának biztosítása érdekében. Több átmeneti, ad hoc jellegű kísérlet után – Jaroslav Drtina érdemeként – 1953/54-ben jött létre a könyvtárosképző tanszék, illetve a kezdetben négy, később ötéves, kétszakos képzés. (Pozsonyban 1952/53-ban következett be ez a fejlemény.)

1958 és 1967 között az eredetileg hagyományos könyvtárosképzés a dokumentáció és a tudományos információ irányában mozdult el, s ennek következtében a tanszék 1966/67 folyamán könyvtártudományi és tudományos információs tanszékké alakult. 1968-ig a fokozatosan szabadabbá váló politikai légkör lehetővé tette, hogy e képzésben is mindinkább érvényesüljenek az európai és észak-amerikai egyetemi normák, azaz a rugalmasság és a variabilitás normái, amelyek főként a posztgraduális tanulmányokban éreztették áldásos hatásukat.
Tovább…

Információ az információról

Fülöp Géza
Az információ / Fülöp Géza. – Bukarest : Kriterion Kvk., 1990. – 374 p.

 

Fülöp Géza (“van-e, ki e nevet nem ismeri”), van-e aki nem tudná – főként az Ember és információ második, hazai kiadása óta – hogy szakmánk tágabb körének két jelesét kell e néven számon tartanunk? Szóval, az Ember és információ szerzője ezúttal igen messzire kanyarodott az embertől, hogy inkább a puszta információt vegye minden oldalról, közelről és távolabbról egyaránt szemügyre. Új könyvének tárgya ugyanis az információ, ez a meghatározhatatlan – vagy éppen túlságosan is sok meghatározással rendelkező – fogalom.
Tovább…

Egy szlovák könyvtártudományi évkönyv jubileuma

Knižničny zborník 1990 / Zostavila Margita Bouciková. – Martin : Matica slovenská, 1990. – 232, 6 p.

 

Jelen kötetével harmincadik születésnapját ünnepeli a Knižničny zborník. Amikor (1989 márciusában) szerzői kéziratukat a szerkesztőségnek megküldték, még híre sem volt északi szomszédságunkban a “gyöngéd” avagy “bársonyos” forradalomnak, amikor a kötetet nyomdába adták (1989. december 18-án), éppen csak lezajlott a nevezetes esemény. Mire a mű megjelent, a régi rendszernek “se híre, se hamva” lett.
Tovább…

BURK, Cornelius W. (Jr.)- HORTON, Forest W. (Jr.) InfoMap : A complete guide to discovering corporate information resources / Cornelius F. Burk, Jr. and Forest W. Horton, Jr. – Englewood Cliffs : Prentice Hall, cop. 1988. – XV, 254 p.

 

A könyv egy részletes, lépésről-lépésre kidolgozott módszert mutat be a vállalati információs források felkutatására, ami kiterjed a szervezet nyilvántartó központjaira, számítógépes rendszereire és telekommunikációs hálózataira éppúgy, mint könyvtárára vagy másoló-irodáira.
Tovább…

Az információpiac szervezete Dániá­ban

WINKEL, Anette – HIELMCRONE, Harald v.
The specialized information market: Its organisation in Denmark / Anette Winkel, Harald v. Hielmcrone; (ed. Danish Committee for Scientific and Technical Information and Documentation]. – Copenhagen : DANDOK, 1989. – 40 p.

 

Dánia méretében és gazdasági jelentőségében nem hasonlítható az Európai Közösség olyan tagjaihoz mint Franciaország, Németország vagy Nagy-Britannia. Tájékoztatási politikájával, saját ütemének megfelelően alakuló információpiacával talán mindvégig elboldogult volna, ha a Közösség nem tűzte volna ki céljául, hogy 1992-re egységessé és nyitottá teszi a gazdaságot a tagállamok határain belül. Így Dánia is új elvárásokkal került szembe, melyeknek – az 1989-es impresszumú helyzetértékelés szerint – a jelenlegi feltételekkel nem tud eleget tenni.
Tovább…

Az információkeresés nyelvtudományi vonatkozásai

BLAIR, David C.
Language and representation in information retrieval / D. C. Blair. – Amsterdam [etc.] : Elsevier, 1990. -XIV, 335 p.

 

David C. Blair , a University of Michigan (Ann Arbor) professzorának ez a műve nem pusztán összefoglalása eddigi szisztematikus kutatásainak, hanem igen sok információt, ismeretanyagot is nyújt, és éppen ezért rendkívül nehéz helyzetbe hozza azt, aki mások számára röviden szeretné összefoglalni a benne foglaltakat.
Tovább…

Irány a nemzetközi tapasztalat!

WILLIAMSON, Linda Eileen
Going international : librarians’ preparation guide for a work experience/job exchange abroad / prep. … by Linda Eileen Williamson. – [ Chicago ] : ALA , cop. 1988. – VI, 74 p.

 

Mi, akik államközi szerződések sokadik pontjában rejtőző egy-két hetes tanulmányutacskákon, néhány nagykönyvtár közvetlen “személycsere” kapcsolatain, szerencsés kiváltságosok néhány hosszabb ösztöndíjas útján kukucskálva és a szakirodalmat böngészve próbáltuk-próbáljuk megismerni a külföld könyvtárügyét, más országok más könyvtárainak életét, munkáját, tapasztalatait; talán el sem tudjuk igazán képzelni, hogy ismeretet, tapasztalatot szerezni másképp is lehet.
Tovább…

A könyv nevében. A könyvtáros pálya elemzése

Au nom du livre: Analyse sociale d’une profession: les bibliothécaires par Bernadette Seibel ; [ed.] Ministere de la culture et de la communication, Centre Georges Pompidou Bibliotheque publique d’information. -Paris: La Documentation Francaise , 1988.- 229 p.

 A francia Kulturális Minisztérium és a Pompidou Kulturális Központ közös feladatának tartja művelődés- és olvasásszociológiai munkák, kutatási eredmények közreadását, a könyvtáros társadalom és az érdeklődők részére.
Tovább…

A tájékoztatás helyzetéről és a fejlődés útjairól

Information, knowledge, evolution : Preceedings of the forty-fourth FID Congress held in Helsinki, Finland, 28 August – 1 September, 1988 / ed. by Sinikka Koskiala … and Ritva Launo … – Amsterdam [etc.] North Holland, 1989. – X,465 p. – (FID publication ; 675.) Raktári jelzete: 3-10638

 

Zavarba ejtően gazdag konferencia kötetet szerkesztett Sinikka Koskiala a Helsinkiben rendezett 44 . FID kongresszusra benyújtott előadások anyagából. A konferenciára 40 országból több mint 600 résztvevő érkezett; a benyújtott előadások teljes szövege 960 oldalnyi, s a szerkesztő állítása szerint kiváló minőségű szöveg volt. Ebből kellett szerkesztőtársával, Ritva Launo val kiválasztania a kötet tanulmányait. A válogatás is vaskos – csaknem 500 oldalas – kötetet eredményezett. A szelektálás kritériuma szerint a könyvtári és információs munka mostani és jövőbeli szerepére vonatkozó új elméletek, korszerű technikák és módszerek bemutatását adó tanulmányok kerültek be a kötetbe. A konferencián 6 szekcióban, hat különböző téma köré csoportosítva folytak az előadások, s a kötet szerkezete is ehhez igazodott.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)