Címke: felsőfokú könyvtárosképzés

„A haladás nagyrészt annak köszönhető, hogy haladni akarunk.”
(Seneca)

Az olvasás, a könyv, a könyvtár szerepének változása időről időre új feladatok elé állítja szakmánkat. A ma döntően (elektronikus) kommunikáció-központú információs társadalom szemléletében képzési programunk és kutatási irányultságunk legértékesebb tulajdonsága az, hogy dokumentum-, információ- és tartalomszervezéssel, tudássá formálásának katalizálásával foglalkozunk, függetlenül annak hordozójától, formátumától és témájától. Meggyőződésünk, hogy a hagyományos (nyomtatott) források sorsának egyelőre ismeretlen szcenáriója ellenére az értékes, megbízható és releváns tartalom felkutatásának, előállításának, tárolásának, rendszerezésének és közvetítésének tudománya (könyvtár- és információtudomány, Library and Information Science – LIS) leendő hallgatóinknak és oktatóinknak mindig vonzó perspektíva, illetve a társadalom működése szempontjából nélkülözhetetlen diszciplína lesz.
Tovább…

Tehetséggondozás az egyetemi könyvtárosképzésben

Az írás a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) által 2015. április 11-én Debrecenben megrendezett „Tehetség – zene – olvasás” című konferencián elhangzott előadás szerkesztett és jelentősen kibővített változata.

Magyarországon az egyetemi könyvtárosképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán az 1948/1949-es tanévben indult meg. A jelentkezési statisztikák kedvező tendenciája bizonyítja, hogy a tanszék alapítása óta eltelt közel hetven év alatt a szak mit sem vesztett népszerűségéből és vonzerejéből.1
Tovább…

Az alábbiakban olvasható tanulmány „A kiszámítható életpálya” címmel az MKE és az IKSZ által rendezett, a könyvtárügy kiemelt kérdéseinek szentelt konferencián hangzott el 2014 novemberében.

A konferencián átfogó nemzetközi körképet kaptunk a könyvtári szolgáltatások változásairól és a könyvtárak átalakuló szerepéről, az életpálya-modell elemeiről és megismerhettük az MKE-IKSZ könyvtáros életpálya munkacsoport jelentését is. Az iskolarendszerű könyvtárosképzés helyzetéről Eszenyiné Borbély Mária adott képet, a minősítési eljárásokról pedig Barátné Hajdú Ágnes (következő számunkban bemutatásra kerülő) előadása tájékoztatott.
Tovább…

Számokba fojtva …

… bánatunkat, aggodalmainkat. Teljes mértékben egyetértek Eszenyiné Borbély Máriával abban, hogy nagy a baj az utóbbi időben a könyvtárosképzés számaival kapcsolatban. Mi, akik valamilyen formában részesei vagyunk a képzésnek, természetesen mindig figyeljük, hogyan alakulnak a jelentkezési számok, majd pedig júliusban azt is, hány hallgatót vesznek fel. A korábbiakkal szemben egyre inkább azt is, hogy melyik képzés indul el, melyik nem. 2012-ben, a szombathelyi képzésünk 50 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián is megvizsgáltam az alapképzés 2006-tól, a mesterképzés 2009-től addig megfigyelhető tendenciáit.1
Tovább…

Bevezető gondolatok a könyvtártudományról

James Thompson mára már klasszikussá vált munkájában1 fejtette ki és bizonyította be, hogy a könyvtárak alapvető funkciója állandó, ám magától értetődően sokszor eltérő mértékben preferált avagy hangsúlyos alapelveken nyugszik. A szerző által definiált alapprincípiumok egyike pedig az, hogy a mindenkori könyvtárosnak – nevezhetjük őt akár írnoknak, procurator bibliothecarumnak, librariusnak, armárius testvérnek, custosnak, könyvtárőrnek, könyvtárnoknak, informatikus-könyvtárosnak vagy információs szakembernek – „képzettnek”, meghatározott ismeretekkel felvértezettnek kell lennie2. A különféle történeti korok bibliotékáinak örök feladata a tudás raktározása és szétsugárzása a köz, a környező közösség, a nyilvánosság, idővel az egész társadalom számára, tehát a szolgált közösség szemében a könyvtáraknak mindig is volt aktív erkölcsi, szociális, társadalmi, politikai és oktatási szerepe. De ahhoz, hogy ezt a funkciót be tudja tölteni, kezelőjének nem csupán (meg)őrzőjének kell lennie, hanem a mindenkori könyvtárosokat ki kell képezni a megfelelő technikai eljárások elvégzésére, fel kell készíteni őket a nevelő és (tudás)szervező szerepére is, hogy hozzá tudjanak járulni a mindenkire kiterjedő tanuláshoz.
Tovább…

A magyar könyvtári sajtó és ezen belül a Könyvtári Figyelő olvasói az Amerikai Egyesült Államok könyvtárai közül talán a Kenti Állami Egyetem könyvtárát ismerik a legjobban, hiszen több Gombocz ösztöndíjas is beszámolt már itteni tapasztalatairól.1
Tovább…

The education and training of information professionals : Comparative and international perspectives / edited by G.E. Gorman. – Metuchen , London : Scarecrow, 1990. – XVII, 365 p.

Ez a gyűjteményes munka lényegében Edward Reid-Smith* professzor szakmai munkásságának állit emléket, nyugdíjba vonulása alkalmával. Korántsem azért, hogy egy tökéletes ívű pálya végét jelezze, inkább hogy e fontos mérföldkőnél megállva visszatekintsen a professzor sokrétű tevékenységére – olvashatjuk az előszóban. A kötet szerkesztője az ausztrál G.E. Gorman.
Tovább…

Bevezetés

Mint ismeretes, hazai felsőoktatási rendszerünkben a jogi, orvosi és állatorvosi tanulmányaikat sikeresen befejező hallgatók doktori diplomát kapnak és a doktori cím használatára jogosultak. A többi tudományterületen végző hallgatóknak azonban a doktori oklevél megszerzéséhez és a cím használatához egyetemi diplomájuk megszerzése után még további tanulmányokat kell folytatniuk, kutató tevékenységet kell végezniük. Felkészültségüket doktori szigorlat keretében kell bizonyítaniuk és meg kell védeniük doktori értekezésüket, túlnyomórészt tudományos fokozattal rendelkező tagokból álló bizottság előtt. A doktori disszertáció és szigorlat követelménye alól felmentést élveznek a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB) javaslata alapján a kandidátusi és a tudományok doktora cím használatára jogosultak, valamint a “honoris causa” (tiszteletbeli) doktorrá avatandók. A magyar állampolgárok által külföldön szerzett doktori diploma honosításával kapcsolatban – egyenértékűség fennforgása esetén – ugyancsak felmentés adható az itthoni doktori disszertációkészítési kötelezettség és szigorlat letétele alól.
Tovább…

Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) 1989 tavaszán meghirdetett TEMPUS ( Trans-European Mobility Scheme for University Studies ) programjának főbb célkitűzései:

  • az európai egyetemeken és főiskolákon tanított stúdiumok, szakok tartalmának, szintjeinek egymáshoz közelítése,
  • a különböző európai országok és iskolák közötti hallgatói és oktatói mozgások támogatása,
  • végső soron pedig egy magas színvonalú európai szakmai tudás és multikulturális szemlélet kialakítása.

A program bevallott célja az is, hogy a közép és kelet-európai régió felsőoktatását – közöttük hangsúlyozottan a lengyel és a magyar oktatást – szakmai és anyagi erőforrásokkal elősegítse, méghozzá nem hitelkonstrukció keretében, hanem térítésmentesen, alapítványi formában. Ezzel a volt szocialista országok felsőoktatásának közismerten elmaradt infrastruktúráját szándékoznak európai szintűvé fejleszteni.

A brüsszeli központba az első akadémiai évre (1990/91) 1338 pályázat érkezett, s ennek 11,1 %-át, azaz 153 pályázatot fogadtak el. A pályázatok 54%-át a lengyel, 26%-át a magyar, 16%-át a cseh és szlovák, 4%-át pedig a volt NDK felsőoktatási intézményei, tanszékei nyerték el.
Tovább…

Az 1970-es évek első felében közzétett szakmai irányelvek 1 , majd a megújított változatnak számító és az 1980-as évek közepén kiadott útmutatók 2 – a jogszabályokkal szemben – a könyvtárpolitikai irányításban új eszköznek számítottak. A szinte mindent központilag előíró korábbi jogszabályi gyakorlattal szemben, ezek a helyi körülményekkel és lehetőségekkel jobban számoló, diszkrétebb eszközök, amelyek a decentralizálás irányába mutatnak, az öntevékenységre építenek, s a fenntartói gondoskodás, valamint a szakmai felelősség fokozását célozzák. A jogszabályoktól eltérően, illetve azokon túlmenő árnyaltsággal, korszerűbb könyvtárfilozófiára építve egyszerre tárnak viszonyítási alapot az érdekeltek elé (amelyből – mint tükörből – ki-ki kiolvashatja saját helyzetét, előrehaladásának irányát, feltételeit, tennivalóit), rendszerben gondolkodásra inspirálnak, modellt vázolnak fel. Ugyanakkor utólag az is megállapítható, hogy az 1970-es évek elején a parancsszerű előírásokhoz szokott könyvtárosokat nemritkán sokkolta a hirtelen jött önállóság és felelősség (talán a szellemi előkészítés is hiányos volt?!); továbbá nem hárították el érvényesülésük elől kellő gondossággal a jogszabályi akadályokat.
Tovább…

Könyvtáros- és informátorképzés a prágai Károly Egyetemen. Most éppen válaszút előtt

Jiři Cejpek Vysokoskolšké vzdelávání knihovníků a informáčních pracovníků v Československu na rozcestí című, kéziratban lévő cikkét Futala Tibor tömörítette 
 

 A prágai Károly Egyetemen 1927-ben honosodott meg a könyvtárosképzés. Ekkor a filozófiai karon kétéves tanfolyamok indultak a tudományos és közigazgatási könyvtárak személyzeti utánpótlásának biztosítása érdekében. Több átmeneti, ad hoc jellegű kísérlet után – Jaroslav Drtina érdemeként – 1953/54-ben jött létre a könyvtárosképző tanszék, illetve a kezdetben négy, később ötéves, kétszakos képzés. (Pozsonyban 1952/53-ban következett be ez a fejlemény.)

1958 és 1967 között az eredetileg hagyományos könyvtárosképzés a dokumentáció és a tudományos információ irányában mozdult el, s ennek következtében a tanszék 1966/67 folyamán könyvtártudományi és tudományos információs tanszékké alakult. 1968-ig a fokozatosan szabadabbá váló politikai légkör lehetővé tette, hogy e képzésben is mindinkább érvényesüljenek az európai és észak-amerikai egyetemi normák, azaz a rugalmasság és a variabilitás normái, amelyek főként a posztgraduális tanulmányokban éreztették áldásos hatásukat.
Tovább…

Haraszthy Gyula a tanító és példaadó

 

Nyolcvan esztendős korában eltávozott közülünk a magyar könyvtárügy mindannyiunk által tisztelt és nagyra becsült, halk szavú, de nagytudású személyisége, Haraszthy Gyula. Hosszú, tevékeny élete során áldozatos munkása, vezető egyénisége volt több budapesti nagykönyvtárnak, szerepet vállalt az ország könyvtárügyének tervezésében, szervezésében és irányításában, s hatékonyan kivette a részét a jövő könyvtárosainak szakmai felkészítéséből is, egyrészt mint egyetemi oktató, s a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékének a vezetője, másrészt mint idősebb kolléga, aki a különböző munkahelyeken fiatal munkatársainak, beosztottjainak adta át gazdag elméleti ismereteit és sokirányú gyakorlati tapasztalatait.
Tovább…

Szakirodalmi informatika és információs menedzsment

A posztgraduális képzés továbbfejlesztése az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén

Az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén 1975. óta bevezetett és kétéves időközönként megindított posztgraduális informatikusképzés előzményeiről, kialakulásáról, valamint az 1989. évig terjedő tapasztalatairól és eredményeiről már több előadás is elhangzott, az ezeket összegező tanulmány pedig ez év elején a szaksajtóban is megjelent 1 .
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)