A könyvtárügyi szaksajtó hasábjain jó ideje permanens diskurzus tárgya a könyvtári intézmény átalakulása. Mindez különféle okokra vezethető    vissza, gondoljunk csak a szakma fejlődését jelentősen befolyásoló társadalmi és technológiai változásokra.1 A vizualitás fokozódó térhódításával szoros összefüggésben lévő megváltozott olvasói magatartás, az internet, majd az e-book megjelenése, a digitalizált vagy már eleve digitálisan megjelenő dokumentumok folyamatosan növekvő mennyisége és az infokommunikációs technicitás egyre hangsúlyosabb társadalmi jelenléte újabbnál újabb kérdéseket vet fel a könyvtár 21. századi fogalmát illetően. A felmerülő kérdéseket nehéz lenne rangsorolni, s talán értelme sem volna szigorúan vett fontossági sorrend felállításának. Az említett problémák ugyanis aligha választhatók el egymástól, szoros összefüggés mutatható ki közöttük és összeadódva komplex kihívásként jelentkeznek. A könyvtáraknak pedig egzisztenciális kötelességük ezekre a kérdésekre gyors, hatékony és célravezető válaszokat adni.2Bár elvi szinten határozott, többnyire egy irányba mutató álláspontok fogalmazódnak meg, a gyakorlati lépéseket olykor mégis bizonytalanság övezi, ami nem csupán financiális okokra vezethető vissza.
Tovább…