Címke: szoftver

Korreferátum az MKE rendezvényén

2016. november 22-én a Magyar Könyvtárosok Egyesülete országos konferenciát rendezett Fejlesztés, fenntarthatóság, esély az
IFLA trendek és a Lyoni deklaráció tükrében: Konferenciasorozat címmel, amelynek felkért előadói között Káldos János, az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettese is szerepelt. 2016. november 8-án a Kormány 1605/2016. számmal határozatot hozott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) informatikai fejlesztéséhez szükséges források biztosításáról. A határozat csaknem tízmilliárd forint támogatás megítéléséről szólt, és a fejlesztések megvalósításához az OSZK partnerének kijelölte a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (KIFÜ), ahová 2016. szeptember 1-jétől a könyvtárügy régi partnere, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program is integrálódott. A kormányhatározat megjelenése után azonnal elkezdődött az Országos Könyvtári Rendszer projekt (OKR) névre keresztelt program tervezése, amelyben a könyvtárszakmai projektvezető Káldos János főigazgató-helyettes lett. Az MKE konferencia időpontjában Káldos Jánosnak az OKR projekt elindításával kapcsolatos egyeztető értekezleten kellett részt vennie, ezért a rendezvényen helyette Rácz Ágnes gyűjteményszervezési igazgató tartotta meg az OSZK korreferátumát, amelyet a következőkben olvashatnak. A korreferátum egyes pontjait a jegyzetekben az időközben történt események nyomán kiegészítésekkel láttuk el.
Tovább…

Marshall Breeding 2016-os jelentése nyomán

Bevezető

A Könyvtári Figyelő 2015. 3. számában jelent meg összefoglalásom1 a könyvtári szolgáltatási platformokról (KSzP), a forráskezelő rendszerek új családjáról, amely oly mértékben tér el a korábbi megoldásoktól és technológiától, hogy már nem nevezhető egyszerűen az integrált könyvtári rendszerek (IKR) új generációjának, ezért a szakirodalom is új fogalmat vezetett be rá. Tanulmányom jelentős részben épített Marshall Breeding írásaira, többek között a könyvtári rendszerekről megjelentetett jelentéssorozatának legutolsó, a 2013-as és 2014-es évekre vonatkozó darabjaira2.
Tovább…

Egy az egyben

Írásomat Kevin Kelly elmefuttatásának* az összegzésével kezdem, melyet egy 2007-es TEDX előadáson ismertetett. Meglátásai szerintem ma is helytállóak. Kelly úgy gondolja, hogy a hálózat fejlődése – egy bizonyos szemszögből nézve – a következő fokozatokon ment keresztül: kezdetben a gépeket kapcsolták össze. Ez volt a Telnet és Gopher korszaka, amikor a Telnet program segítségével lehetett egy nagyszámítógép termináljáról bejelentkezni egy másik (távoli) nagyszámítógépre, és ott lehetett műveleteket végrehajtani. A Gopher pedig – leegyszerűsítve – a távoli számítógépen való navigálást, az ott található információkhoz való hozzájutást könnyítette meg.  Az egész technológia azon alapult, hogy a számítógépek csomagokat továbbítottak és osztottak meg, és minden számítógép részt vett ebben, függetlenül attól, hogy neki szólt-e a csomag vagy sem.
Tovább…

Bevezető

Az egyre inkább hibriddé váló könyvtári gyűjtemények közös rendszerkeretben történő kezelésének igénye, a – Google által inspirált – finomodó keresési technikák előretörése a könyvtári technológiák gyors – a hagyományos terminológiát is immáron átszabó – átalakulását hozta. A műszaki fejlődés hátterében közben csöndesen zászlót bontott, és elindult az új bibliográfiai forradalom: az IFLA által kidolgozott FRBR entitás-kapcsolat modell1 (illetve annak utóbbi kiterjesztései a besorolási rekordok (FRAD2), valamint tárgyszavak (FRSAD3)vonatkozásában) lefektette a hagyományos címleíráson már messze túllépő „metaadat-menedzsment” alapkövetelményeit. Megjelent a bibliográfiai leírás új szabványa, az RDA4, és a nemzeti könyvtárak világszerte árgus szemekkel figyelik, kiknek miként sikerül a modell implementálása, kik lesznek a metaadatkezelés forradalmának valódi úttörői.5
Tovább…

Bevezetés

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás egyike a világ legnagyobb és legelterjedtebb osztályozási rendszereinek. Különböző kiadásai legalább harminckilenc nyelvre lefordítva jelentek meg és a világ százhuszonnégy országában használják1. Csak Európában több mint 140 000 könyvtár állományát indexelték vele,2 és olyan nagy gyűjtemények feltárására használták, mint például a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) tagkönyvtárainak állománya, az Orosz Tudományos Akadémia Tudományos és Műszaki Információs Intézet (VINITI RAS), a Szlovák Nemzeti Könyvtár vagy a Svájci Könyvtárak és Információs Központok Hálózathoz (NEBIS) tartozó 140 könyvtár állománya.3
Tovább…

Szellemi értékeink védelme és felhasználása: korszerû plágiumkeresés

Bevezetés*

Korszerű világunkban a digitális adattárolás és kommunikáció rendkívüli mértékben megkönnyíti az információk előállítását és megosztását. Ez forradalmi előrelépés, hiszen a fejlődés egyik legfőbb motorja, hogy korábbi kutatások eredményeinek ismeretében új következtetéseket tudjanak levonni a kutatók.
Tovább…

FerSML szurkolói avatárok a könyvtárban

Bevezetés

A FerSML labdarúgás szimulációs platform szurkolói avatárja kicsi XML dokumentum, melyből automatikusan nyerhetünk ki olyan információkat, melyek összessége bibliográfiai tételnek tekinthető. Felmerül a kérdés, hogy a bibliográfiai adatokból ki/mi építse fel a bibliográfiai rekordokat. Az egész rendszer megszervezésének szintjén pedig az az alapkérdés merül fel, mint ami a hivatkozáskezelő szoftverek egyik alapvető megkülönböztetője: centralizált vagy elosztott legyen? Leegyszerűsítve: a bibliográfiai tételek érdemi kezelése egy távoli, központosított gépen vagy a helyi gépen történik-e. Előbbi hivatkozáskezelő szoftverre példa a CiteULike vagy a RefWorks, utóbbira a JabRef vagy a Zotero [12]. Elképzelésünknek a könyvtári funkciójú rendszerekkel mutatott analógiája indokolja, hogy a szurkolói avatár adatbázis tervezésénél megvizsgáljuk a tételek kezelésének azon irányait, amelyeket a könyvtárak az elmúlt évtizedtől napjainkig kifejlesztettek és használnak a saját céljaikra. Megpróbálunk tovább is lépni azzal, hogy a szurkolói avatárokat összekapcsolt nyílt adatokként (linked open data) a szemantikus világháló részévé tesszük.
Tovább…

Könyvtári rendszerek PC környezetben

A mikroszámítógép használata a könyvtári  folyamatban

A számítógép könyvtári célú alkalmazása már évtizedekben mérhető. A kezdeti fejlesztések nagy számítógépekre történtek. Az elmúlt hat-nyolc év hozott olyan technikai fejlődést, amely a számítógépek alkalmazását a korábbinál sokkal szélesebb körben tette lehetővé. Az olcsó személyi számítógépek betörtek az élet szinte minden területére, megjelentek a könyvtárakban is.
Tovább…

A TINLIB integrált könyvtári rendszer

A TINLIB

A szerző némi óvatossággal közeledett a témához, a TINLIB programcsomaghoz. Már találkozott jó néhány olyan szoftverrel, amelynek ára nagyobb volt, mint nyújtott szolgáltatásai, s először látva azokat a magyar árakat, amelyek a TINLIB moduljai mellett szerepeltek, magában őszinte csalódottságának adott kifejezést. Ezt jelentősen csökkentette az az 1992 áprilisi bemutató, amelyen a TINLIB egyik szerzője, Peter Noerr bemutatta a rendszert a magyar érdeklődőknek, s válaszolt a kérdésekre.
Tovább…

Mire való a szöveges adatbázis?

Az IIF-Hírek legújabb számában olvastuk, hogy az IIF Program Iroda a központi gépén működő ISIS adatbázis-kezelő rendszerét a gyorsabb, könnyebben kezelhető BRS/SEARCH  szöveges adatbázis-kezelővel váltja fel. Ez indokolja a BRS/SEARCH részletesebb bemutatását. (A szerk.)

Elnézést kell kérnem mindazoktól az olvasóimtól, akik a fenti kérdésre már ismerik a választ, de számos bemutató tapasztalata szerint Magyarországon a szöveges adatbázisok még nem terjedtek el, és ezért nem felesleges a kérdéssel foglalkoznunk.
Tovább…

1. Bevezetés

Az olvasói online katalógusok közel tízéves fennállásuk során a használati kényelem, a használói barátságosság tekintetében kétségtelenül sokat fejlődtek, ezt azonban elsősorban az információtechnológia fejlődése váltotta ki, s nem a tartalmi feltárás hatékonyabb intellektuális megoldásai eredményezték. Ezért van, hogy ami a tárgy szerinti keresést, a tárgyi hozzáférést illeti, az online katalógusok szépsége és dicsősége pillanatok alatt összeomlik.
Tovább…

IIF Koordinációs Iroda

Az ELLA rendszert az MTA SZTAKI ASZI osztályán fejlesztették ki az IIF program támogatásával. Segítségével elektronikus levelezés folytatható az X.25-ös hálózathoz kapcsolt mikroszámítógépeken: azaz a számítógépen megszerkesztett levél megcímezhető, elküldhető, arról nyugta kérhető, a számunkra küldött levél elolvasható, kinyomtatható, stb. Ezt a levelezőrendszert más hasonló rendszerekkel is összekapcsolták, így a hálózaton kialakított zsilipeken (gateway) keresztül különböző nemzetközi levelezőrendszerek is elérhetőek, pl. EARN, UUCP.
Tovább…

Micro-ISIS vagy TEXTAR?

A fejlettebb világban aligha értelmezhető az a kép, amely egy átlagos hazai, gépesedni vágyó könyvtárban fogad bennünket. Értő és nem értő könyvtárosok hajolnak a kapacitásában már eleve kicsinek tűnő PC fölé, hogy rajta és vele elérjék álmukat, az automatizált könyvtári rendszer megvalósítását. Az egyszemélyi munkára kitalált gépet (personal computer) kellene “megtáltosítani”, hogy hálózatba kapcsolva, szerzeményezési, feldolgozási feladatokon túl alapja legyen az online katalógusnak és persze a kölcsönzésnek is. A könyvtárosi berkekben megjelenő programokat bizony ezzel az álommal szembesítjük, s aztán megalkuszunk, mert gépesíteni pedig “necesse est”.

Alig három éve, hogy a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás hasábjain1 kezdetét vette a vita – a számítástechnikai szakemberek között. A TEXTAR (akkor még FREETEXT) készítőinek a saját fejlesztés szükségessége melletti érvelésével szemben a Micro-ISIS hazai elterjesztésében jelentős szerepet vállaló szakember, az ISIS egyre újabb és újabb verzióinak plusz szolgáltatásait sorolta. Mivel munkahelyünkön (JATE) a “nagy” ISIS-szel való munkának voltak már bizonyos tapasztalatai, és az egyetem számítógépes szakemberei rendelkeztek UNESCO kapcsolatokkal, talán természetes, hogy a szegedi Egyetemi Könyvtárban a Micro-ISIS használata mellett döntöttünk (egy hosszabb C-64/Superbase, és egy rövid PC XT/dBASE kísérletezés után). Az elmondottakból már következik, hogy ebben az értelemben egy kicsit elfogultak vagyunk. Elfogulatlanok vagyunk viszont mint könyvtárosok, akik őszintén vágyódnak “a lehetséges programok legjobbika” után. Ezért nem mulasztottuk el – igaz az ISIS-éhez képest talán felszínesnek is mondható – megismerkedést a TEXTAR-ral.2 Az összehasonlítás pillanatában a hazai fejlesztésű program 4.03-as, illetve 5.1-es verziójával találkoztunk, míg az általunk is használt ISIS változat a 2.3-as.
Tovább…

Az Országos Széchényi Könyvtár számítógépesítéséről

Előzmények*
Az Országos Széchényi Könyvtár a 70-es évek végétől foglalkozott intenzívebben a számítógépesítés gondolatával. Erre nem csupán más európai és Európán kívüli nemzeti könyvtárak példája késztette, de az a sajátos helyzet is, ami a magyar könyvtárügynek erre az időszakára kialakult. Egyes szakmai feladatok megoldásához – pl. nagy adatállományok kezelése – kézenfekvőnek, sőt elengedhetetlennek tűnt a Magyarországon is mind inkább terjedő számítástechnikai alkalmazások könyvtári alkalmazása, igaz, e technika buktatóinak (műszaki színvonal, szoftver- és szakemberellátás, finanszírozás, stb.) talán nem mindig kellő mértékű felbecsülésével és előrejelzésével. Mindazonáltal az OSZK-nak, mint a hazai könyvtári rendszerben nagyságából és funkciórendszeréből adódóan megkülönböztetett helyet elfoglaló intézménynek, fel kellett ismernie, hogy csak abban az esetben képes komplex feladatainak korszerű módon megfelelni, ha a könyvtár egész rendszerében a számítógép nyújtotta lehetőségekre támaszkodik. A központi szolgáltatások gépesítése egyebek között az első szakaszban ugyanakkor megteremti a nemzetközi rendszerekhez való kapcsolódás elvi lehetőségét is, de segíti az OSZK egész funkcionális és strukturális működését, akár további funkciók felvállalásával, újabb szolgáltatások kialakításával is.
Tovább…

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gépesítési elképzelései
1987-ben a könyvtári munkafolyamatok gépesítésének megtervezésekor abból kellett kiindulnunk, hogy a FSZEK sem a terv kidolgozásakor, sem a közeli, de még a távoli jövőben sem rendelkezik olyan pénzügyi forrásokkal, amelyek lehetővé tennék az egész hálózat teljes számítógépesítéséhez szükséges közepes teljesítményű számítógép (pl. egy VAX) beszerzését.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)