Az alábbiakban olvasható írás a zalaiak pályázati anyagának némileg cikkesített változata, melyet az MKM közművelődési pályázatára nyújtottak be. A kéziratot szerkesztőségünk már májusban megkapta, de úgy gondoltuk, helyesebb, ha a közléssel megvárjuk az eredményhirdetést, és csak azután publikáljuk. E szám lapzártája után láttuk, hogy a szöveg időközben már megjelent a Zalai Könyvtári Levelező 1991. 1. számában. Az írás közlését továbbra is fontosnak tarjuk, mert azon túl, hogy mintának, módszertani anyagnak ajánlható, szeretnénk, ha minél több – hasonló helyzet elé kerülő, pályázati rutinnal még nem rendelkező – könyvtáros megismerné. (A szerk.)A Zala megye városaiban működő közművelődési könyvtárak és a helyi könyvtárpártoló alapítványok (a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a keszthelyi, a lenti, a zalaszentgróti és a letenyei) közösen vettek részt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1991. évi közművelődési pályázatán a közhasználatú információszolgáltatások és új kommunikációs technikák társulásos közkönyvtári rendszerének a zalai mikrorégiók, városi közösségek javára történő fenntartása, bővítése, kiterjesztése és fejlesztése céljából.
Az előzmények
Az Alap-program a Deák Ferenc Megyei Könyvtár aktivitásából született, s 1990-ben terebélyesedett ki, amikor az öt legnagyobb zalai közkönyvtár (a DFMK, valamint a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a keszthelyi és a lenti városi könyvtár) 50-50%-os megyei-városi fenntartói külön támogatásból ilyen célú számítógépekhez jutott. Az 1988-ban létesült Zalaegerszegi Könyvtárpártoló Alapítvány kb. 70%-os arányban finanszírozta a közben társulásos viszonyba lépett “ötök” kedvezményes – többnyire az “egyet veszünk, öt helyen történő szolgáltatási joggal” elvű – adatbázisvásárlásait. Az IIF Programiroda támogatásával a DFMK-ban 1990-ben létrejött regionális információs centrum finanszírozta ezen adatbázisok hasonlóképpen kedvezményes havi-negyedévi aktualizálási költségeit, gondoskodott a másik négy társult könyvtár munkatársainak ingyenes alapkiképzéséről és módszertani megsegítéséről is. A megye többi városában pedig segítette létrehozni a helyi könyvtárpártoló alapítványokat.
1991-ben a nagyobb zalai közkönyvtárak olyan anyagi helyzetbe jutottak, hogy a gyűjteményépítés belső arányainak súlyos megsértése nélkül önerőből aligha tudják fenntartani és tartalmi kínálatában tovább bővíteni e jól összehangolt közhasználatú információszolgáltatási potenciált. Az e téren a semmiből induló zalaszentgróti és letenyei városi könyvtárak nem tudnak bekapcsolódni az anyagilag is nagy előnyt nyújtó társulásos jellegű Zalai Könyvtári Információs Rendszerbe. Mindezek ellensúlyozására a helyi könyvtárpártoló alapítványok e célra fordítható támogatása kevés. A többnyire még csak igen szerény anyagi eszközökkel rendelkező – ám annál ígéretesebb jövőjű – zalai könyvtárpártoló alapítványok a jövő évi folytatás vállalásával alapvetően ezért, s az alábbi, részletesebben ismertetendő másik két cél elérése érdekében az általuk szponzorált megyei-városi könyvtárakkal összehangoltan vesznek részt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1991. évi közművelődési pályázatán.
A pályázat* tárgyaként három célkitűzést fogalmaztunk meg:
1) A zalai mikrorégiók és városi közösségek javára a megye öt legnagyobb közkönyvtárában (Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen, Lentiben) már üzemelő közhasználatú, ingyenesen igénybe vehető offline adatbázis-szolgáltatások fenntartása, a kínálat bővítése; mindezek bevezetése Zalaszentgróton és Letenyén (ez az ún. Alap-program);
2) Ezen információszolgáltatások nyílt rendszerű telefonvonalas online hozzáférhetőségének bevezetése és fenntartása (ez az ún. FELIX-A program);
3) A FÉLIX-A-program kiegészítése egy telefonvonalas, nyílt rendszerű online szolgáltatással, amelynek tartalma a helyi közkönyvtár saját kínálatának szétsugárzó tájékoztatása (ez az ún. FÉLIX-B program).
A Zalai Könyvtári Információs Rendszer adatbáziskínálata 1991 tavaszán:
- KARTOTÉK: hatályos magyar jogszabályok havi aktualizálású nyilvántartó rendszere (Igazságügyi Minisztérium)
Alapítványok és társadalmi egyesületek hatályos joganyagának szövege a “floppy-jog” sorozat első részeként - (NOVORG Kft; a következő rész: Külföldi befektetők jogszabálygyűjteménye)
- PRESSDOK: hazai sajtófigyelő-rendszer havi aktualizálással (Országgyűlési Könyvtár)
- MSZHIR: érvényes magyar szabványok adatbázisa negyedévenkénti aktualizálással (Magyar Szabványügyi Hivatal)
- Munkavédelmi Adatbank – munkavédelmi szabványok, jogszabályok és munkaügyi jogszabályok – negyedévenkénti aktualizálással (Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet)
- Floppy-újság közhasznú tudnivalókkal, havi aktualizálásban (Kulturális Informatikai és Innovációs Kft)
- A teljes IIF-menü (ingyenesen), amely arról tájékoztat, hogy az MTA-OMFB közreműködésével kifejlesztett K+F Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program csomagkapcsolt hálózatában lévő 50-60 szakirodalmi adatbázis mit tartalmaz (ezen adatbázisok online lekérdezhetők X.25-ön a DFMK-ban, s telefonvonalon rövidesen több zalai városi könyvtárban is).
A Zalai Könyvtári Információs Rendszer egységes beszerzésű offline adatbáziskínálatán túlmenően, a Deák Ferenc Megyei Könyvtárnak további adatbázis-beszerzési, -építési és -szolgáltatási tervei is vannak az Alap-program keretében:
- TEXTAR adatbázisok bibliográfiai szolgáltatásai (azon jogosultság alapján, hogy a DFMK a Könyvtári Egyesülés tagintézménye),
- Zalai KSH-statisztika PC-n futtatható változata (KSH-ZALASZÁM együttműködésben)
- CD-ROM szolgáltatások beindítása.
A FÉLIX-A program
A FÉLIX-A program 1990-ben kidolgozott és az IIF Programiroda közreműködésével szakmailag megvitatott terve alapján az előbbiekben említett adatbázisokat telefonvonalas modemes gép-gép kapcsolatban online is hozzáférhetővé kívánjuk tenni a zalai mikrorégiók, városi közösségek erre felkészült munkahelyi-intézményi színterei javára (praktikus megfontolásból az adott telefon-góckörzeten belüli felhasználókra számítva. Természetesen, e nyílt rendszerű szolgáltatás bármely telefon-díjkörzetből szabadon igénybe vehető, de használata helyi telefonköltséggel a legolcsóbb.) A leendő felhasználóknak – ha egyéb feladatokra használt számítógéppel rendelkeznek – már nem kell jelentősen beruházniuk ahhoz, hogy a nyílt rendszerű ingyenes szolgáltatásokat igénybe vegyék, viszont joggal reméljük, hogy a partnerek többsége a helyi könyvtárpártoló alapítványokhoz eljuttatott önkéntes adományaival viszonozza a szolgáltatásokat. Hisszük, hogy ez a visszacsatoló pártolás képes lesz éltetni ezt a rendszert – ha sikerül megfelelő segítséggel beindítanunk azt.
A PC-gépre szánt felhasználói szoftvert mindenkinek ingyenesen adjuk. A HAYES-kompatibilis aszinkron modem olcsón beszerezhető. A lekérdezés egy modemes C 64-es géppel is megvalósítható, az ehhez szükséges felhasználói program ára mindössze 3-4 ezer forint.
A szolgáltatói oldal megteremtése már jóval költségesebb. Itt egy kizárólagosan e célra rendelt telefonfővonal kell a modemes IBM PC AT-hez, amelyet a most készülő konvertáló program (“Zalacom”) tesz alkalmassá arra, hogy a keménylemezen tárolt s különböző programnyelven irt nem-grafikus adatbázisok online lekérdezhetők legyenek. E konvertáló program ára 70 ezer forint lesz (ÁFA-val és üzembe helyezési költséggel együtt). Próbaüzemelését júniusra tervezte a fejlesztő team s a társtulajdonos regionális információs centrum.
A vázolt képességekkel rendelkező FÉLIX-A program alkalmazása rövidesen nélkülözhetetlen lesz a számítógépes kommunális kommunikációban, mégpedig a szolgáltatási-tájékoztatási szféra legkülönbözőbb szektoraiban – tehát korántsem csak a nagyobb közkönyvtárakban működő számítógépes adatbázis-szolgáltatás telefonvonalas online kiterjesztésére való; jóllehet innen, a Zalai Könyvtári Információs Rendszerből, mint referenciahelyről kiindulva terjed majd el az a szolgáltatás. Az önkormányzatok, azok váltakozói irodái, egészségügyi centrumok, művelődési intézmények, idegenforgalmi irodák, ügynökségek, raktáráruházak stb. már most, s a közeljövőben még inkább építenek-karbantartanak olyan adatbázisokat, amelyek nemcsak saját belső használatra, de ügyfélkörük tájékoztatására, kiszolgálására, s üzleti kapcsolataik ilyen úton-módon is történő kiterjesztésére valók. A javarészt helyi telefontarifával használható, tömegesen és olcsón elterjeszthető nyílt rendszerű online adatbázisszolgáltatásokhoz mind ez ideig valójában nem volt meg a reális lehetőség (s igény), hiszen a FÉLIX-A program csak idén születik meg. A világ fejlettebb részén ilyen célokra használt, jóval korszerűbb rendszerek, hardver és szoftver együttesek nekünk még túl drágák ahhoz, hogy jelentősebb hazai elterjedésükkel a közeli jövőben számolni lehessen.
A FÉLIX-B program
A FÉLIX-B program az előbbinek hasznos kiegészítője: e telefonvonalas, nyílt rendszerű ingyenes online szolgáltatásnak tartalma a helyi közművelődési könyvtár folyamatosan karbantartott, rendszeresen aktualizált szétsugárzó tájékoztatása. A FÉLIX-B alkalmazása mindazoknak ajánlható, akik nyílt hozzáférésű, ingyenes, online szétsugárzó tájékoztatást kívánnak végezni (városi önkormányzatok, művelődési központok, rendezvényirodák stb.).
A FÉLIX-B program lehetséges szolgáltatásai könyvtári alkalmazás esetén:
- Hírek: a könyvtár a rendszerben tetszőleges híreket, közleményeket, közérdekű információkat helyezhet el, ezeket témakörökbe rendezheti, a napi aktualitásokat napi ajánlatként külön is feltüntetheti. Ha egy tematikus hírhez kapcsolódóan olyan bővebb anyag is rendelkezésre áll, amelyet a könyvtár szabadon a felhasználók rendelkezésére kíván bocsátani, ez elhelyezhető egy adatállományban, amely a hírhez rendelhető. A hír olvasásakor a felhasználók az ilyen állományokat ingyen lekérhetik saját számítógépükre.
- Levelezés: a szolgáltatás a könyvtár és ügyfelei között számítógépes levelezésre ad lehetőséget.
- Szabad szoftverek: a könyvtár a rendszerben elhelyezhet szabad terjesztésű szoftvereket, amelyeket a szolgáltatás használói telefonon keresztül, X modem állományátviteli protokollal ingyen lekérhetnek saját számítógépükre.
A FÉLIX-B program vezető szoftvere (FRISSCOM) a nyár folyamán elkészült, ára 55 000 forint (a szerzői jogdíjjal megegyező összeg). A szolgáltató-üzemeltető ugyanarról a telefonfővonalról működtetheti, amelyen a FÉLIX-A adatbázisai is lekérdezhetők. A felhasználó modemes PC-gépén egy szabad terjesztésű kommunikációs szoftver elegendő, ugyanaz használható itt is, mint az előző esetében.
A FÉLIX-A és a FÉLIX-B együttes használata jelentheti a vidék-Magyarország mikrorégióiban, városi közösségeiben azt az új kommunikációs technikát, amely a jelenlegi közép-kelet-európai viszonyaink közepette figyelemre méltó közbülső megoldást nyújthat:
- általa a megyei-városi könyvtár adatbáziskínálata és szétsugárzó tájékoztatása behatol a prímér felhasználói színterekre, (ezek közül külön is kiemelendők az adott városban lévő alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, amelyek a helyi telefontarifán alapuló olcsó adatátviteli költséggel használhatják a helyi közművelődési könyvtár ingyenesen hozzáférhető online szolgáltatásait!)
- ez kölcsönhatóan serkenti a könyvtár hagyományosabb szolgáltatásainak céltudatosabb igénybevételét,
- gazdagítja a könyvtár társadalmi kapcsolatait, növeli annak anyagi-erkölcsi-társadalmi megbecsültségét,
- új minősítést kínálva, hitelesíti a helyi könyvtárpártoló alapítvány társadalmi tevékenységét, amelynek révén az jelentősebb mértékű szponzorálásra lesz képes,
- felkészíti a könyvtárat a létrejövő integrált könyvtári rendszer bevezetésére,
- s általában: az Alap-, valamint a FÉLIX-A és a FÉLIX-B program a széles körű elterjeszthetősége által egy újabb lépést jelent a jövő információs társadalmába vezető küzdelmes közép-kelet-európai úton, mert elősegíti a korszerűbb információs infrastruktúra és információs technikák befogadását és meghonosodását.
Végezetül
Ha a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1991. évi közművelődési pályázati támogatása – az érdekelt pályázó zalai megyei-városi könyvtárak intézményi bázisán alapulóan – az előadottakat a Zalai Könyvtári Információs Rendszerben megvalósíthatóvá s 1992-ig éltethetővé teszi, attól kezdődően már a zalai városi könyvtárpártoló alapítványok vehetik át a szponzori stafétabotot: bízva a zalai társadalom visszacsatoló pártolásában, az addig gyűjtött alapítványi forrásból ők finanszírozzák tovább a folyamatot.
A Zalai Könyvtári Információs Rendszert hazánk többi megyéjében is bevezetésre ajánljuk. Az országos bevezetéshez e zalai pályázattal a know-how lényegében adott. (Költségvonzata ebből kiszámítható: a végösszeg kisebb, mint az 1991. évi közművelődési pályázati alap fele, s nem nagyobb, mint amivel egyik bankunk létrehozta a Budapest Alapítványt.) Az intézményhálózati befogadási-megújulási készség szerte kialakulóban van (nemcsak a megrekedés aggodalma valós). E perdöntő időben már “csupán” a beindító központi forrásra és elhatározó akaratra várunk; legyen ebben ösztönző a “legnagyobb magyar” emlékezete.
Utóhang
1991 szeptemberétől Zalaegerszegen már működik a ZALACOM-FRISSCOM Könyvtári Szolgáltató és Információs Rendszer. A Deák Ferenc Megyei Könyvtár a helyi sajtóban, városi tv-ben ezzel a szlogennel népszerűsíti: Új szolgáltatásunkkal “házhoz megyünk”!
A ZALACOM-FRISSCOM rendszerből éjjel-nappal ingyenes online szolgáltatást nyújtunk a (92)20-679-es számon, gép-gép kapcsolatban, s a nyílt rendszerű információszolgáltatásért a hívó fél csupán a telefonköltséget fizeti. A hívás-lekérdezés HAYES-kompatibilis modemmel ellátott IBM PC-vel történhet. Ehhez a felhasználói szoftvert ingyen adjuk. (Ez telefonvonalon is letölthető, ha a felhasználó valamilyen kommunikációs szoftverrel – Procomm, Telecom, Bitcom stb. – már rendelkezik.) A rendszer beállításához a következő paramétereket kell beállítani: 2400 bps, paritás nincs, 8 bit, 1 stopbit. Segítség igényelhető a (92)12-533-as telefonon. – A szolgáltató gépről elérhető adatbázisok és egyéb információk: KARTOTÉK, PRESSDOK, MSZHIR, Munkavédelmi Adatbank, rövidesen a Céginfo, továbbá hírek, tájékoztatók, közlemények: az IIF-ből az IIF-menü (azzal, hogy adatbázisai és egyéb szolgáltatásai nálunk X.25-ön elérhetők), egyes IIF-közlemények az ELF-ből válogatva, a DFMK saját közleményei, később pedig a TEXTAR-ral épülő saját adatbázisok és beszerzendő szabadszoftverek. – A helyi oktatási intézmények mind teljesebb körű felhasználói bekapcsolódását kiváltképpen szorgalmazzuk és segítjük, s e könyvtári szolgáltatás bevezetését a hazai városi színtereken a potensebb közkönyvtáraknak messzemenően ajánljuk.
1991 novemberétől a nagykanizsai és a keszthelyi városi könyvtár is beindítja a ZALACOM-FRISSCOM rendszerű szolgáltatását, s így attól kezdve a három legnagyobb zalai városban üzemel a rendszer.
Pályázatunkra a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól az alábbi – sokszorosított -levelű – választ kaptuk:
“Tisztelt Pályázó!Köszönjük, hogy résztvett az 1991. évi közművelődési pályázaton. Pályázatát a Művelődési és Közoktatási Miniszter által felkért kuratórium a rendelkezésre álló pénzből nem tudta támogatni. További jó munkát kívánunk. Budapest, 1991. július 15. Üdvözlettel Kovács Sándor főosztályvezető”
Merem remélni, hogy az ügyben nem ez a végső minisztériumi szó.
* A pályázati anyag egy példánya hozzáférhető az OSZK-KMK Könyvtártudományi Szakkönyvtárban. (A szerk.)