2009. 2. szám

Tartalom

ABSTRACTS
REZÜMÉK  

TANULMÁNYOK 

KISS Adrien: Egy kétszáz éves könyvtár 20. századi viszontagságai: az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története 167
EMŐDI András: A váradi és szatmári római katolikus püspökség régi könyvállományának összegyűjtése, rendezése és feldolgozása (1998–2008) 188
VÖRÖS Klára: A könyvtár jelentés és jelviszonylatai 200

Elődeink üzenik …
SONNEVEND Péter: A Népművelés (1906–1918) c. folyóirat a modern közkönyvtárakért 3. rész: 1912–1918 210

KITEKINTÉS 

DANCS Szabolcs: Szemináriumi dolgozat helyett Wikipedia-szócikk: Wikipedia-fejlesztés felsőoktatási intézményi keretek között  227
MAHON Barry: Egyenlőtlenségek a szakmai képesítésben, haladás az információkezelésben Európában (Töm.: Viszocsekné Péteri Éva 235
ORNA, Elisabeth: Információs politikák: tegnap, ma, holnap (Töm.: Vicsocsekné Péteri Éva) 242
DÉVAI Péter: Tízéves a Library Philosophy and Practice (LPP) c. elektronikus könyvtárudományi folyóirat  
SOLIMINE, Giovanni: Az olvasás Olaszországban (Töm.: Mohor Jenő) 252

KÖNYVSZEMLE 

Egy kivételesen fontos könyv: Hídszerepek
Hídszerepek. Cigány integrációs kérdések. (Szerk. Nagy Attila, Péterfi Rita) (Ism.: Monostori Imre) 265
A könyvtári minőségértékelés tankönyve
SKALICZKI Judit – ZALAINÉ KOVÁCS Éva: A minőség értékelése a könyvtárban és az információs szolgáltatásokban (Ism.: Fejős László) 272
Könyvbemutató a FSZEK-ben
KATSÁNYI Sándor – TÓTH Gyula: A főváros könyvtárának története 1945–1998 (Ism.: Mader Béla) 275
Változások menedzselése a felsőoktatási könyvtárakban
WOOD, E. J. – MILLER, R. – KNAPP, A.: Beyond Survival. Managing Academic Libreraies. (Ism.: Hajnal Ward Judit) 280
Egy könyvtár képei
BLASKÓNÉ MAJKÓ Katalin: A Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárának története és különgyűjteményeinek bemutatása (Ism.: Éger Veronika) 283

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ 
(REFERÁTUMOK)

Abstracts

STUDIES

A two-hundred-year-old library in the 20th century: the modern history of the Archdiocesan Library in Eger
KISS, Adrien

Among the works on Hungarian library history there are not many dealing with the events and issues of 20th-century librarianship, although this era has had a great impact on the fate and future of many institutions. The archival materials may provide new and important data for understanding how the present situation has developed.
The history of the Archdiocesan Library in Eger (f. 1793) is well documented till the end of the 19th century, except for episodes that have remained hidden in some archives’ files. Essays on the library’s history have, however, dealt only infrequently with the decades after 1900 and the changes lasting till our days, i.e. with the new era of decline and, later, of flourishing. Lajos Antalóczi (1947–2000), the former director of the library, described in his work the main events in the life of the Archdiocesan Library in Eger till 1996, but he cited only some of the existing archival sources. It was the aim of the present study to publish some further details of the modern history of the library, citing letters and official reports. These contemporary documents help to trace the fate of this valuable collection, and inform about the changing rules and habits of library use and the principles of collection building. At the same time, the library’s 20th-century history reveals some segments of the history of the mother institution (the Lyceum), and thereby becomes an organic part of the recent history of this old and respected school.
Tovább…

Rezümék

TANULMÁNYOK

Egy kétszáz éves könyvtár 20. századi viszontagságai: az Egri Főegyházmegyei Könyvtár története a modern kor második felében
KISS Adrien

A hazai könyvtártörténetből többnyire még hiányoznak az elmúlt évszázad történéseit bemutató írások. A 20. század sűrű és sok esetben viharos eseményei mély nyomot hagytak számos nagy könyvtár történetében, így a korszak megmaradt levéltári dokumentumai fontos magyarázattal szolgálhatnak a jelenlegi állapot kialakulásáról.
Az 1793-ben alapított Egri Főegyházmegyei Könyvtár története a 19. század végéig jól ismert – eltekintve a levéltárak mélyén lappangó iratok rejtette epizódoktól. Viszont a könyvtártörténetek eddig keveset írtak a századfordulót követő évekről és a 20. század során bekövetkezett és napjainkig tartó változásokról, a hanyatlás, majd a virágzás új korszakáról. Antalóczi Lajos (1947–2000), a könyvtár volt igazgatója, a Főegyházmegyei Könyvtár történetét feldolgozó monográfiájában a korszak főbb eseményeit 1996-ig tárgyalja, de a fellelhető levéltári forrásoknak csak egy részét említi Jelen tanulmány további levéltári források felhasználásával pontosítja a könyvtár történetét.
A korabeli iratok alapján végig követhető az értékes gyűjtemény sorsának alakulása, a könyvtárhasználat változó szabályai és szokásai, valamint a mindenkori könyvtárvezetés gyűjteményi politikája, amelynek érvényesítését esetenként megnehezítette, némely alkalommal pedig ellehetetlenítette a társadalmi-politikai elvárásokhoz való igazodás kényszerűsége. Ugyanakkor a könyvtár történetén keresztül kibontakoznak előttünk az egri Líceum történetének más szeletei, viszontagságos és felfelé ívelő időszakai is. Így az Egri Főegyházmegyei Könyvtár 20. századi históriája szervesen beépül a patinás intézmény közelmúltjának történetébe is.
Tovább…

Az 1793-ban alapított Egri Főegyházmegyei Könyvtár története a 19. század végéig jól ismert – eltekintve a levéltárak mélyén lappangó iratok rejtette epizódoktól, amelyek napvilágra kerülve rávilágíthatnak az elmúlt évszázadok némely eseményére. A történet íve ezektől függetlenül töretlen, szinte teljes képet rajzol a nagy múltú intézmény életéről, gyűjteményéről. Keveset írtak azonban a korábbi könyvtártörténetekben a századfordulót követő évek viszontagságairól, a sokarcú 20. század során bekövetkezett és egészen napjainkig tartó változásokról, a hanyatlás, majd a virágzás új korszakáról. Antalóczi Lajos (1947–2000),
a könyvtár volt igazgatója, a Főegyházmegyei Könyvtár történetét feldolgozó munkájában a korszak főbb eseményeit 1996-ig tárgyalja, de a fellelhető levéltári forrásoknak csak egy részét említi.1 Számos itt közölt vagy hivatkozott forrás segít értelmezni, pontosítani, sok esetben kiegészíteni a korabeli adatokat és történéseket. Esetenként még ma is nehéz megítélni ennek az időszaknak a levéltári iratok alapján rekonstruált eseményeit – elsősorban azért, mert ezeket jobbára csak az egyik fél oldaláról ismerhetjük meg –, így a tanulmány sem vállalkozik a többoldalú megközelítésre, megkísérli viszont a fennmaradt források alapján megrajzolni a könyvtár tárgyilagosságra törekvő 20. századi történetét.A századfordulót követő években a Főegyházmegyei Könyvtár jogilag a főegyházmegyéhez tartozott, kezelője a főkáptalan volt, és onnan került ki az igazgató felügyelője is. Nehéz sors várt ebben az időszakban a könyvtárra. Pénzhiány miatt visszaesett a vásárlás, megritkultak a hagyatékok, felhalmozódott a feldolgozatlan állomány is. Michalek Manó (1838–1915) 1915-ig vezette a könyvtárat. Segédkönyvtárosa 1892-től Hausner Károly (1848–1896), 1897-től Kerekes Arvéd (1844–1901), 1901-től Huttkay Lipót (1868–1936), 1913-tól pedig Leskó József (1871–1971) volt.2 A betegeskedő Michalek egyre nehezebben tudta ellátni feladatait, így a munkák nagy része helyetteseire hárult. Huttkay Lipót felületesen dolgozott, ráadásul az állomány hűtlen kezelésével súlyos károkat okozott a könyvtárnak. A számlákat nem, vagy csak részben egyenlítette ki.3 Szmrecsányi Lajos (1851–1943) érsek 1913. január 5-én egyházmegyei alkönyvtárnoki állásából,4 majd július 3-án jogakadémiai hitszónoki tisztéből is felmentette.5 Huttkay Lipót távozása után utódja, Leskó József fokozatosan fedezte fel az eltűnt értékeket, és az észlelt hiányokról jelentést tett az érseknek.6
Tovább…

E sorok írója abban a ritka szerencsében részesült, hogy két gazdag történeti könyvállománnyal rendelkező egyházi intézmény, a nagyváradi és a szatmári római katolikus püspökségek teljes könyves hagyatékának számbavételét és összegyűjtését elvégezze, továbbá feldolgozásának mikéntjét kitervelje és elkezdje. Az éppen tíz éve indult munka gyümölcsei lassan beértek: ma már többkötetnyi megjelent és készülő publikáció igazolja a befektetett munka és anyagi ráfordítás jogosultságát – a régi könyves szakma remélt megelégedésére.

Történeti háttér

Mindkét egyházmegye területét alaposan megnyirbálta a trianoni döntés, a jelzett munkálatokat a megcsonkult és püspöki központjukkal a romániai részekre jutó új egyházmegyékben kellett elvégezni. A váradi püspökség javadalmait és birtokait tekintve a történeti Magyarország egyik leggazdagabb egyházmegyéjeként közel ezeréves múltra tekint vissza, míg a szatmári újabb alapítású, az egri egyházmegyéből szakították ki 1804-ben. Az óriási területű egri egyházmegye felosztása már a 18. század során többször is felmerült, akkor (1733–1734-ben és 1787–1788-ban) azonban az amúgy is sikertelen terv kapcsán még nem dőlt el véglegesen, hogy Szatmárnémeti vagy Nagybánya városa adjon-e otthont a leendő új intézménynek.
Tovább…

A könyvtár jelentés- és jelviszonylatai

Tézis

A könyvtár vizsgálható jelként, amely valamilyen információt hordoz és közvetít. Tekinthetjük az információ terjedésére alkalmas anyagi hordozónak. A könyvtárban zajló információközvetítést interpretáló folyamatként is szemügyre vehetjük, és ennek értelmében beszélhetünk arról, hogy bizonyos célokra használjuk fel a jeleket.

A könyvtár mint információs rendszer – jelrendszer

A könyvtárosok jelek útján közlik a könyvtár rendszerét, a használat lehetőségeit és korlátait. Jelekbe tömörítik a gyűjtemény tagolásának szerkezetét, a hozzáférési feltételeket. Bizonyos jeleket azért alkalmaznak, hogy a működés folyamatait interpretálják: például jelek helyettesítik a tulajdonjogot, a rendezés rendjét, a visszakeresés fonalát; egyeseket azért, hogy az interakciót szolgálják: például megszólítsák a használót, erősítsék tevékenységük ismertségét, társadalmi pozícióját.
Tovább…

Mamának

Bevezetés

1912-ben a folyóirat címet és kiadót változtatott. Főcíme a következő három évben Új Élet lett, s a kötetjelzés alatt zárójelben szerepel a régi név, majd ezt követi a folytatódó évfolyamszámozás (jelen esetben az 1912-es év VII. évfolyamként). Szerkesztőként változatlanul Bárczy István és Wildner Ödön szerepel 1912-ben, majd 1913-ban párosuk kiegészül az alapító Weszely Ödönnel, a segédszerkesztő pedig továbbra is Ozorai Frigyes.
A kiadást ettől kezdve a Rózsavölgyi és Társa cég végezte. A belső címlapra új embléma került. A lap ekkor is kéthetente látott napvilágot. Az egész 1912-es évfolyam három négyhavi kötetre osztódik, minden kötet (8–8 szám) közel 600 oldal terjedelmű. Így ez a folyóirat életében az egyik legterjedelmesebb évfolyam.
A két szerkesztő által jegyzett, Új élet című előszó fejtegeti a folytatás és változtatás egymást erősítő szándékait. „Az Új Élet […] nem új és gyökértelen kísérlet. Szervesen fejlődött ki a Népművelésből, amelyet 1906-ban alapítottunk azzal a programmal, hogy a nép művelésével foglalkozó, semmiféle mellékcélt nem szolgáló, senkinek nem hízelgő, de egyszersmind személyében senkit nem támadó, komoly, tudományos és különösebben reformpedagógiai irányú folyóiratot adjon. […] E munkája közben a lap munkásságának mezeje egyre bővült, ahogy egyre növekedett intézői szemében a cél: a legmagasabb értelemben vett, tehát nemcsak egyes osztályokra szorítkozó, vagy csupán a szakkörök, a céhbeliek érdeklődésére számító népművelés. Egyesíteni kell a magyar közönség legszélesebb rétegeiben a tudásra, művelődésre törekvőket komoly, közös, összefogó munkára, rá kell vezetni a maguk művelésére; szervezett kultúrmunkát folytatni a tudomány és gyakorlati tevékenység, az iskolán belül és azon kívül haladó népművelés, az irodalom, művészet, nemes szórakozás és szociális cselekedetek jegyében – ezt a programot vallotta a Népművelés és ezt vallja folytatása, az Új Élet is. 
Tovább…

Bevezető

A szerzeményezési munkában, akárcsak a tájékoztatásban, különös segítséget jelentenek a különböző online enciklopédiák, lexikonok. Mi tagadás, szokásunkká vált, hogy az információkeresést a Google-nél kezdjük, az első találatok pedig gyakorta a Wikipediához vezetnek. Hovatovább hajlamosak vagyunk egy-egy szerző jelentőségét annak alapján megítélni, hogy szerepel-e a Wikipediában, hány nyelven és milyen terjedelmekben írtak róla szócikket. Természetesen a komoly, alapos szerzeményezés számára ez semmiképpen nem elsődleges, ugyanakkor el sem hanyagolható szempont.
A felhasználók sokaságának önkéntes közreműködéséből épülő online enciklopédia szócikkeinek hitelessége folyamatos vita tárgya. A sokat hivatkozott 2005-ös Giles-cikk1 szerint a Wikipedia a természettudományos szócikkeinek megbízhatóságát tekintve alig marad el az Encyclopaedia Britannicától2. Egy másik tanulmány3 a történeti tárgyú szócikkeket vizsgálja, s arra a következtetésre jut, hogy a Wikipedia kevésbé pontos, mint más lexikonok (az American National Biography Online, illetve a Dictionary of American History), ugyanakkor a 88%-os pontosság még mindig nem jelent jelentős eltérést az utóbbiak 95%-os pontosságához képest.
Tovább…

MAHON, Barry: The disparity in professional qualifications and progress in information handling: a European perspective (Journal of Information Science, 34. vol. 2008. 4. no. 567-575  p) tanulmányát Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

Barry Mahon Írországban dolgozott információs szakemberként, mielőtt 1978-ban az Európai Bizottság szakértője lett. 1985 és 1991 között megszervezte az e-mail szolgáltatások egyikét és felügyelte az EU kutatási projektjeit. 1991 és 1996 között az EUSIDIC (European Sociaty for Information Dissemination of Chemistry) igazgatója volt, majd két évig Nyugat-Afrikában dolgozott önkéntesként. Jelenleg félállásban az ICSTI (International Council for Scientific and Technical Information) igazgatója, emellett a londoni TFPL szakértője is. Fő területe az információ-menedzsment és az információ-architektúra. Számos publikációja és előadása szól erről a témáról. Alan Gilchristtel közösen szerkesztette az Information Architecture: Designing Information Environments for Purpose (Managing Information for the Knowledge Economy) című kötetet (2004). Az Európai Unión kívül  szakértőként tevékenykedett az ENSZ és az Arab Liga, valamint több állami és civil szervezet számára is. A folyóirat szerkesztőjének felkérésére pályafutása során szerzett tapasztalatai alapján mutatja be az információs szektor fejlődésének több mint 50 esztendejét.
Tovább…

Információs politikák: tegnap, ma holnap

Orna, Elizabeth: Information policies: yesterday, today, tomorrow (Journal of Information Science, 34. vol. 2008. 4. no. 547–565. p.) tanulmányát Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

Az információs politika létrejötte

A mai értelemben vett információs politika gondolatával állami szinten az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején kezdtek foglalkozni. A fogalmat azonban korábban, már az első világháború idején használták „propaganda” megnevezéssel. Az Egyesült Királyság kormánya 1917-ben hozta létre az Információs Minisztériumot (Ministry of Information); ezt 1918-ban felszámolták, majd 1939-ben a II. világháború kitörésének másnapján újra felállították. Feladata a hírek és a sajtó cenzúrázása volt, továbbá a hazai és külföldi propaganda. 1946-ban helyét a Központi Információs Hivatal (Central Office of Information, COI) foglalta el. Az USA-ban 1942-ben jött létre hasonló testület, a Háborús Információs Hivatal (Office of War Information). Ez a hivatal az Egyesült Királysággal együtt megalakította a Közös Háborús Információs Politikai Bizottságot (Joint Committee on War Information Policy), amely a háború végéig működött.
Ezután a két ország más-más utat választott: míg az Egyesült Királyságban a COI kormányszervként folytatta tevékenységét, közölve a hazai és külföldi közvéleménnyel, amit tudatni akart velük, addig az 1960-as évek elejére az USA-ban a mai értelemben vett nemzeti információs politika felé mozdultak el. Ez egyrészt az állami információk nyilvános hozzáférhetőségét jelentette, másrészt az állami feladatok ellátásához szükséges személyes adatok védelmét.

Tovább…

A csak elektronikus formában létező folyóirat első évfolyamának 1. száma 1998-ban jelent meg a University of Idaho könyvtárának gondozásában. Szerkesztői: Mary K. Bolin, az alapító-szerkesztő, aki a University of Idaho, majd 2004-től a University of Nebraska-Lincoln tanszékvezető professzora, és Gail Z. Eckwright, a University of Idaho könyvtárának egyetemi tanára. Az ingyenesen hozzáférhető folyóiratot 2004-től a Nebraskai Egyetem Könyvtára adja ki és két címen is elérhető: http://libr.unl.edu:2000/LPP/lpp.htm, illetve http://www.webpages.uidaho.edu/~mbolin/lpp.htm.
2006-ig egy tavaszi és egy őszi kötetben jelent meg, 2007-től viszont évi egy, folyamatosan bővülő számban olvashatók a publikációk. A folyóirat célja, hogy kapcsolatot teremtsen a könyvtárakról szóló elméletek és a könyvtári munkafolyamatok gyakorlata között. Ezért szívesen közöl minden olyan cikket, mely a könyvtári feladatok megoldásának múltban alkalmazott, jelenlegi vagy kialakulóban lévő módszereit tárgyalja vagy a könyvtárhasználat egyes kérdéseivel, a bibliotéka és a társadalom kapcsolatával foglalkozik. Különös hangsúlyt kapnak, a fejlődő ázsiai és afrikai országok könyvtárai, a szerzők és a témák többsége ezekből kerül ki. A szerzők ki is használják a publikálás lehetőségét, az előző évben 65, az idén pedig február végéig 8 tanulmány jelent meg az LPP-ben. A következőkben az 2008-as és 2009-es cikkek között tallózunk.
Tovább…

Az olvasás Olaszországban

Solimine, Giovanni: Leggere dentro i dati sulla lettura in Italia
(Boll. AIB.  48.  vol. 2008. 2–3. no. 233–248. p.) c. cikkét és az Un’alleanza per la promozione del libro e della lettura (uo. 249–254. p.) című dokumentumot Mohor Jenő tömörítette

 

A jelenségek megismerése

A jelenségek megismerése és az okok megértése  érdekében az utóbbi években számos kísérlet született Olaszországban az olvasmányok beszerzésére és az olvasásra vonatkozó statisztikai adatok elemzésére.
Az olasz könyvtáregyesület folyóiratában persze elsősorban ezen adatoknak és jelenségeknek a közkönyvtár szerepével kapcsolatos értelmezései olvashatók1, ám néha a könyvkiadás és forgalmazás szélesebb köreiből valók is megjelentek. A könyvvel foglalkozó érintetteknek – pozícióik szerint – gyakran eltérő a véleménye, mégis közös meggyőződést fogalmazott meg az olasz könyvkiadók egyesületének elnöke,2 amikor rámutatott, hogy a modern köz-, iskolai és egyetemi könyvtári rendszer fejlesztése elengedhetetlen feltétel az olvasás piacának kiszélesítéséhez, az olvasás szokásának megerősítéséhez, és – végső soron – az ország kulturális és gazdasági fejlődéséhez is.
Tovább…

Egy kivételesen fontos könyv: Hídszerepek

Hídszerepek : Cigány integrációs kérdések / szerk. Nagy Attila, Péterfi Rita. – Budapest : OSZK ; Gondolat, 2008. – 308 p. : ill. ; 20 cm. – (Nemzeti téka, ISSN 1586-1163)
Bibliogr.: p. 303-305. – Összefoglalás angol nyelven
ISBN 978-963-200-553-9

 

Dermesztő aktualitása van 2009 elején ennek a még 2008-ban megjelent tanulmánykötetnek; az ostoba politikával és az emberi őrültséggel szemben más alternatívát kínál: a cigányok tényleges társadalmi beilleszkedésének sine qua nonját, döntő momentumát, a tanulás, a művelődés és a munka kikerülhetetlen, elnapolhatatlan és letagadhatatlan prioritását vetíti (vajon hányadszorra?) a „többségi társadalom” (és persze a cigányság) szemei elé, esze közelébe.
Nagy Attila a kötet bevezetőjében és egy újságcikkében is (Egyetlen esély. = Magyar Nemzet, 2009. jan. 31.) körvonalazza a fő témát, a szerkesztői koncepciót, bemutatja a szerzőket, akik valamennyien arra vállalkoztak, hogy az e tárgykörben átélt tapasztalataik alapján – a végeredményt tekintve – mind-mind pozitív példákat mutassanak be.
Tovább…

A könyvtári minőségértékelés tankönyve

SKALICZKI Judit – ZALAINÉ KOVÁCS Éva
A minőség értékelése a könyvtárban és az információs szolgáltatásokban / Skaliczki Judit, Zalainé Kovács Éva ; az Esettanulmány c. fejezetet Ramháb Mária írta. – Veszprém : Pannon Egyetemi K., 2008. 226 p.
ISBN 978 963 9696 525
 

Q – vagyis quality – hirdeti a könyvborító kékjéből kiemelkedő karaktergrafika világító narancs színe. A T és az M – vagyis a teljes körű és a menedzselés – kezdőbetűi nyilván azért hiányoznak a borítóról (ne feledjük, hogy a szerzők, Skaliczki Judit, Zalainé Kovács Éva és Ramháb Mária a TQM – vagyis a teljes körű minőségirányítás – vezető szakemberei), mert a Pannon Egyetem kiadásában most megjelent kötet a minőségpolitikát már ismerő és alkalmazó intézmények számára mutatja be a minőségmenedzsment egyik legfontosabb elemének, az értékelésnek a szerepét, fontosságát és módszereit.


Tovább…

KATSÁNYI Sándor – TÓTH Gyula
A főváros könyvtárának története 1945–1998 / Katsányi Sándor ; Tóth Gyula ; [közread. a] Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. – Budapest : FSZEK, 2008. – 542. p.
ISBN 978 963 581 437 4

Ritkán fordul elő, hogy egy folyóiratban ugyanarról a műről két ismertetést közöljön a szerkesztőség, most mégis ez  történik. Előző számunkban Fogarassy Miklós foglalta össze „A főváros könyvtárának története” c.  kötet olvasása közben született gondolait, most pedig a közreadó intézményben, a FSZEK központi könyvtárban 2009. március 11-én tartott hivatalos bemutatóra készült ismertetés szerkesztett változatát adjuk közre. Egy-egy fontos kötet kapcsán talán megengedhető, hogy eltérjünk a bevált gyakorlattól, és az olvasók örömére teret adjunk a megközelítések sokféleségének. (A szerk.)
Tovább…

WOOD, Elisabeth J. – MILLER, Rush – KNAPP, Amy Beyond Survival : Managing Academic Libraries in Transition / Elisabeth J. Wood ; Rush Miller ; Amy Knapp. – Libraries Unlimited : Greenwood, 2007. 220 p.
ISBN 9781-59158-337-0
 

Az elektronikus információs környezet létrejötte rendkívül nehéz helyzetbe hozta világszerte a könyvtárakat. Átalakultak olvasóink információs és olvasási szokásai, szinte naponta csodálkozunk rá egy újabb technológiai megoldásra, és változik az információ jellege és formája is. Hogyan tükröződik mindez a könyvtárban? Ahogy mondani szokás, a változások legbiztosabb eleme a bizonytalanság. Nem tudjuk, hogyan alakul a könyvtáros szakma, és azt sem tudjuk, mi lesz egy évtized múlva a jelenlegi könyvtárak szerepe. Az előző évek gyakorlatához való makacs ragaszkodás, a múlton való rágódás, a sikerek állandó emlegetése és a változás állandósulásának elutasítása hosszabb távon biztos kudarchoz vezet. Belátjuk, hogy szükség van a változásra, de hogyan kezdjünk hozzá saját könyvtárunkban?
Tovább…

Egy könyvtár képei

BLASKÓNÉ MAJKÓ Katalin : A Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárának története és különgyűjteményeinek bemutatása / B. Majkó Katalin. – Budapest : M. Képzőműv. Egyet., 2007. 88 p.

„Több, újonnan előfordult esetből sajnosan tapasztaltam, hogy növendékeink a könyvtár látogatására vonatkozó szabályokat nem tartják meg. Nevezetesen előfordult, hogy a könyvtárból – az olvasó teremben való használatra – kivett könyveket a tanórákra vitték el, s hogy egyes illusztrált művek hiányosan, megcsonkítva kerültek vissza a könyvtárba. Hogy minden szabálytalanság lehetőleg elkerülhető legyen, elrendelem, hogy…” – és itt következnek az oktatási intézmények könyvtáraiban napjainkban is gyakorta alkalmazott óvintézkedések, mint például „biztosítéki összeg letétele” a könyvek könyvtárból történő kivitele esetén, a művek tüzetes átvizsgálása kiadáskor és visszavételkor stb.
A probléma ismerős, csak a nyelvezet régies, ami érthető, hisz az idézett figyelmeztetést Várdai Szilárd „igazgató-tanár” csaknem száz éve, 1911 októberében intézte a Magyar királyi Képzőművészeti Főiskola tanulóifjúságához.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (1) (3) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)