Címke: évforduló

Miért nem előbb, miért csak 1949-ben indultak a körzeti könyvtárak?

Ha a megoldás már 1942-ben megvolt, ha a körzeti könyvtár koncepciója 1946-tól Sebestyén Géza kezdeményezésére készen állt, miért kellett 1949-ig, a politikai fordulatig várni? Ha „mind az állami irányítás, mind a párt- és tömegszervezetek a kultúra fontos területének tekintették a lakosság könyvtári ellátását”(Kégli), miért cselekedtek évekig a már többször sikertelen módon? Talán mert a háború után minden mást előbb kellett újjáépíteni, a művelődésügyön belül is más területek élveztek előnyt. A rendszer kialakításának legfőbb akadálya a pénzhiány lehetett.
A másik ok a demokrácia-deficitben és a koalíciós versengésben kereshető. „A koalíciós államirányítás időszakában […] a könyvtárügyre fordítható erőforrások – különböző szándékok mentén – több csatornán áramlottak, s ez által nem vált lehetővé egy egységes könyvtári rendszer létrehozása. A könyvtárfejlesztésnek ez a módja ugyanazt a struktúrát alakította ki ismét, mint ami a korábbi évtizedek során már bizonyította életképtelenségét.” Kégli Ferenc szerint hálózat helyett kampánymegoldások folytak, mert „a falusi és tanyasi lakosságot ellátó könyvtári hálózat megvalósításához, (körzetek kialakítása, körzeti könyvtárak létrehozása, személyzetének fizetése, könyvállományának beszerzése) a rendszer működtetéséhez 1947–48-ban a politika még nem biztosított erőforrásokat.”108 A szabadművelődési berkekben hangoztatott művelődési/olvasási éhség régimódi kezdeményezéseket szült.
1948 július-augusztusában a megyei szabadművelődési felügyelők helyzetképet rajzoltak könyvtáraik állapotáról, forgalmáról.109 A jelentések alig használhatók. „Megállapítottam, hogy a jelentéshez mellékelt statisztika hiányos” – írta Mátyás Ferenc.110 A közreadott beszámolókból országos helyzetkép nem, megyei kép is alig készíthető. Így ez a körzeti könyvtárak előtti utolsó látlelet. Ahhoz hozzájárulhatott, hogy a körzeti könyvtárakat, nép(alap)könyvtárakat végül a meglévőktől függetlenül létesítették. A körzeti könyvtárak ugyan nem parlagot népesítettek be, csakhogy sem a régiek állománya, sem az 1945 után alapítottak nem feleltek meg sem Sebestyén és a szabadművelődés célkitűzéseinek, sem az 1948-tól mindinkább kirajzolódó szovjet típusú agitációs és propaganda célú törekvéseknek. Az kiolvasható belőlük, hogy ismerték a körzeti terveket, megvalósítását megváltásként várták.111
Tovább…

Az Amerikai Magyar Alapítvány ötven éve

The Hungarian legacy in America : the history of the American Hungarian Foundation : the first fifty years,1955–2005 / ed. by Ilona Kovács [et. al.]. – New Brunswick,NJ : American Hungarian Foundation, cop. 2007. – 288 p. 

A gyors és rövidített formában továbbított információhoz szokott mai nemzedék nem szívesen olvas el egy könyvet az elejétől végig. Egy egész könyvet? Még a pár soros online fórumbejegyzést is vonakodva. A hagyományos magyar módszerrel szótagolva olvasás-tanulást az angol nyelvű szöveg esetében a képolvasás váltja fel, ami szintén kedvez a nem lineáris olvasási módnak. A New Jersey állambeli New Brunswickban székelő Amerikai Magyar Alapítvány alapításának ötvenedik évfordulójára készült, lapozgatnivaló-olvasgatható könyv nem feltétlenül az sms-en és twitteren felnőtt ifjabb nemzedék számára íródott, mégis több generációnak, olvasónak nyújthat maradandó élményt. A képekkel és eredeti dokumentumokkal gazdagon illusztrált angol nyelvű emlékkötet részletekben gazdag és érdekes olvasnivalót kínál a történeti visszatekintésre vágyó és a jövőbe néző olvasó számára. A könyv végén magyar nyelvű összefoglaló is található.
Tovább…

Amikor tíz éve a körzeti könyvtárak alapításának fél évszázados évfordulójára készültünk, keveset tudtunk e három évet élt formáció történetéről, és előzményei is feltáratlanok voltak. A jubileumi ünnepségekre sok minden tisztázódott. A kutatások, a közzétett emlékezések révén ma már többet tudunk a későbbi évtizedeket megalapozó, ellentmondásos időszakról. Az évszázados mulasztást pótoló évek eredményes, az európai színvonalhoz közelítő eredményeket elérő korszakot indítottak el. A tévút vagy torzó kérdése is biztonságosabban megválaszolható.*
Az alábbi írásnak a terjedelmi korlátok miatt nem lehet feladata e téma és főleg nem e korszak monografikus feltárása. Arra vállalkozik csak, hogy az új eredményeket összefoglalja, és – amennyire lehet – a felmerült kérdéseket megválaszolja. Csak remélhető, hogy a helyi kutatókat ismételten arra inspirálja, hogy a megyei hálózatok hat évtizedes múltját méltón ünnepelhessék, és pontosabb képet festhessenek a megyei hálózat létrejöttének előzményeiről, körülményeiről. (Ahol lehetett, takarékosságból a szakirodalomhoz irányítottuk az olvasót1).
Tovább…

150 éves az Erdélyi Múzeum-Egyesület

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakulását jelentő 1859. november 23-án megnyíló közgyűlés jelentőségéhez mérten az egész erdélyi magyar nemzetet megmozgató, lelkesítő eseményszámba ment. Ahogy Kelemen Lajos írja száz évvel ezelőtt megjelent munkájában: „Az erdélyi magyarság oly rég szünetelt megnyilatkozásának első alkalmára mindenfelől Kolozsvárra sereglett s … a Vigadó nagytermében, az Unio kimondásának helyén, Erdély színe-java találkozott… A föllelkesűlt közgyűlés gyalog kísérte gr. Mikó Imrét lakására s az ünnepi lakoma a hangulatot a viharosságig emelte. Az alakuló ünnepély az erdélyi magyarság sikerűlt erőpróbája lett…”1
Az egyesület megalakulása nem volt sem akadálymentes, sem előzmények nélkül való, valamint néminemű nézetkülönbség az ügyet pártolókat is megosztotta, főképp a létesítendő szervezet leendő feladatait illetően. Egyesek ugyanis a múzeumi szerepet hangsúlyozták, úgy vélekedve, hogy a tudományművelés megszervezésének feladata az összmagyarság számára Pesten felállított Akadémia hatáskörébe utalandó, mások az erdélyi magyarság sajátos helyzetét kihangsúlyozva fektették le érveiket egy általános tudományos testület alakítása mellett. Az Akadémia titkára, Toldy Ferenc hozta e két célt harmóniába, a két feladatkört úgyszólván egymás komplementereiként határozva meg, állítva a múzeum (úm. test) és az akadémia (úm. lélek vagy szellem) egységének szükséges voltát.2
Tovább…

Az Erdélyi Múzeum gyűjteményei közül a könyvtáré az időbeli elsőség, már csak azért is, mert az Egyesület létrejöttének katalizátoraként épp a Kemény-bibliotéka szerepelt. Gr. Kemény József 1855-ben bekövetkezett halála sürgetővé tette a múzeum megalapítását, nehogy a már korábban felajánlott nagy értékű könyvtár idegen kezekre kerüljön. Mikó Imre gróf kezdeményezésére 1857-ben megalakult az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) szervezőbizottsága, és Mike Sándor levéltárost bízta meg a Kemény-gyűjtemény Kolozsvárra szállításával és rendezésével. Így 1859. november 23-ára, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alakuló közgyűlésére az új tudományos társaságnak már könyvtára és (ideiglenes) könyvtárosa is volt. A könyvtárnak gr. Bethlen Sándor nyújtott otthont Farkas utcai palotájában.
November 25-én az EME közgyűlése Szabó Ká­roly nagykőrösi tanárt választotta könyvtárossá, aki a következő év májusában vette át Mikétől a gyűjteményt. A rendezési munkáknak köszönhetően július 15-én már meg is nyithatták az olvasószobát, és elkezdődhetett a katalogizálás.1.
Tovább…

A Bibliográfiai műhelyek a társadalomtudományi tájékoztatásért címmel az MKE Társadalomtudományi Szekció által, 2009. június 17-én Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban rendezett konferencián elhangzott előadás kibővített, szerkesztett szövege

Hatvan éve…

Hatvan éve… vagyis 1949-ben. Ez volt az az év, amikorra nagyjából helyreállt a gazdaság háború előtti teljesítőképessége, és év végére megszűnt a vásárlást korlátozó kenyérjegy. Kialakult az osztályharcos ideológiát hangoztató sztálini típusú pártállam, megszüntetve az egyéni és a közösségi szabadságjogokat. Megtörtént a bankok, a nagy- és a kisipar, a nagykereskedelem állami tulajdonba vétele.1 Befejezéséhez közeledett a hároméves terv, folyt az első ötéves terv előkészítése. A tervgazdálkodás centralizált intézményrendszere (állami vállalatok, iparigazgatóságok, ipari központok stb.) és jogi kerete ebben az időszakban teremtődött meg – jórészt kormányzati döntések nyomán.2
A tudomány államosítását szervező, még az előző évben létrehozott Magyar Tudományos Tanács javaslatára 1949 szeptemberében a kormány elrendelte az Állam- és Jogtudományi Intézet, a Történettudományi Intézet, a Nyelvtudományi Intézet, a Földrajzi Könyv- és Térképtár és a Közgazdaságtudományi Intézet felállítását,3 november 29-től pedig a Magyar Tudományos Akadémia új alapszabály keretében folytathatta működését.4
Tovább…

Ment-é a világ előbbre a vándorgyűlések által?

Az alább olvasható írás az  MKE első vándorgyűlésének 40. évfordulóján a tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtárban 2009. július 19-én elhangzott előadás szerkesztett változata.

Mérföldkövek

Ha a Magyar Könyvtárosok Egyesülete vándorgyűléseinek impozáns során végigtekintünk, sokunkban felmerülhet a mérföldkövek vagy útjelzők hasonlata. Olyanoké, amelyek kijelölték vagy legalábbis nyomon követték vagy rögzítették azt az utat, amelyet a magyar könyvtárügy, s benne a mindünk számára oly kedves és fontos egyesülete megtett. Ritka, nagyon ritka az olyan rendezvénysorozat, amely szívós következetességgel, évről évre, kihagyás nélkül immár negyven éve állandó vonatkozási pont a hazai könyvtárügy és elkötelezett szolgái, a könyvtárosok életében. Persze, hogy felmerült, miért ne merült volna fel az idők folyamán, hogy talán elég volna ritkábban, két vagy három évenként megtartani ezt a rendezőknek kétségtelenül súlyos megterhelést jelentő összejövetelt. Ám valahányszor felmerült, annyiszor találkozott az egyesület vezetősége azzal az elemi erejű igénnyel, amely a könyvtáros-társadalom valamennyi köre részéről egyértelműen elvárta, hogy vándorgyűlés pedig minden évben legyen.
Tovább…

A csak elektronikus formában létező folyóirat első évfolyamának 1. száma 1998-ban jelent meg a University of Idaho könyvtárának gondozásában. Szerkesztői: Mary K. Bolin, az alapító-szerkesztő, aki a University of Idaho, majd 2004-től a University of Nebraska-Lincoln tanszékvezető professzora, és Gail Z. Eckwright, a University of Idaho könyvtárának egyetemi tanára. Az ingyenesen hozzáférhető folyóiratot 2004-től a Nebraskai Egyetem Könyvtára adja ki és két címen is elérhető: http://libr.unl.edu:2000/LPP/lpp.htm, illetve http://www.webpages.uidaho.edu/~mbolin/lpp.htm.
2006-ig egy tavaszi és egy őszi kötetben jelent meg, 2007-től viszont évi egy, folyamatosan bővülő számban olvashatók a publikációk. A folyóirat célja, hogy kapcsolatot teremtsen a könyvtárakról szóló elméletek és a könyvtári munkafolyamatok gyakorlata között. Ezért szívesen közöl minden olyan cikket, mely a könyvtári feladatok megoldásának múltban alkalmazott, jelenlegi vagy kialakulóban lévő módszereit tárgyalja vagy a könyvtárhasználat egyes kérdéseivel, a bibliotéka és a társadalom kapcsolatával foglalkozik. Különös hangsúlyt kapnak, a fejlődő ázsiai és afrikai országok könyvtárai, a szerzők és a témák többsége ezekből kerül ki. A szerzők ki is használják a publikálás lehetőségét, az előző évben 65, az idén pedig február végéig 8 tanulmány jelent meg az LPP-ben. A következőkben az 2008-as és 2009-es cikkek között tallózunk.
Tovább…

Száz éve született Szentmihályi János (1908-1981)

Száz évvel ezelőtt, 1908. július 23-án született Szentmihályi János, a nagy műveltségű, sziporkázóan szellemes tudós, egyetemi oktató, a hazai bibliográfia és tájékoztatásügy kimagasló egyénisége.
Szentmihályi János ahhoz a két világháború között felnövő nemzedékhez tartozott, mely széles körű európai műveltség és gazdag nyelvismeret birtokában képes volt a szellemi élet legkülönbözőbb területein maradandót alkotni.
Bár a családi hagyományokat folytatva jogi diplomát szerzett, már korán, egyetemista évei alatt megnyilvánult vonzódása az íráshoz, a filoszi mesterséghez: készített törvényszéki és rendőrségi riportokat, majd banktisztviselői munkája mellett sorra jelentette meg színházi és zenei tárgyú kritikáit, melyek között számos hosszabb, rangosabb műelemzés és beszámoló is található.
A 2. világháborút követően 1944 és 1949 között közhivatalnoki feladatokat vállalt, így többek között a Vallás- és Közoktatási Minisztérium vezető tisztviselőjeként irányította a külföldi Collegium Hungaricumok munkáját, szervezte a hazai szépirodalmi könyvkiadás háború utáni elindítását.
Tovább…

Tanítónk és barátunk: Fülöp Géza

Bevezető gondolatok

Hiába telt el tíz kerek esztendő Fülöp Géza halála óta, emléke nem hogy elhalványult volna, de sokszor az az érzésem, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Könyvtártudományi Tanszékén vagy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) valamelyik doktori védésén ismét találkozom vele. Találkozom vele, és rám mosolyog, szemem találkozik tekintetével, amely mindenkor szívmelengetően meleg barátságot és határtalan intelligenciát sugárzott, és csodálkozva látom, hogy milyen fiatal, életerős és milyen rendkívül vonzó maradt, hogy milyen jól fest elegáns öltönyében. Senki sem tudná tömörebben és találóbban jellemezni, mint ahogy ezt Barátné dr. Hajdu Ágnes tette: „Megvolt benne a tudós komolysága, a tények feltétlen tisztelete, az igazság szigorú megítélése, ugyanakkor előttünk van barátságosan mosolygó arca, az a megértő szeretet, amiről barátai és tanítványai bizton tanúskodhatnak.”1 Emléke bizonyára örökre velünk marad, és természetesen életműve is, amely tíz év múltán is nemcsak, hogy száz százalékban aktuálisnak bizonyul, de nélkülözhetetlen hajtóerőként működik abban a mechanizmusban, amely a bolognai folyamat EU-konform felsőfokú oktatásának működését és fejlesztését hivatott megvalósítani.

Tovább…

Fülöp Géza, a képzést megújító tanszékvezető

Fülöp Géza személye a 20. század második felében szervesen összefonódott a magyarországi könyvtárosképzéssel, hiszen a több mint negyven év közszolgálatban eltöltött évéből 33-at főállású egyetemi oktatóként élt meg. Az Akadémiai Könyvtár kézirattárában és az Akadémiai Kiadó Lexikon Szerkesztőségében eltöltött 7 év után 1961-ben lett teljes állású oktató az ELTE Könyvtártudományi Tanszéken, bár az oktatásban óraadóként és félállású adjunktusként már a korábbi években is részt vett.
Az 1949-ben indult egyetemi könyvtárosképzés helyzete a kezdeti évek bizonytalanságai és útkeresései után 1956 után megszilárdult. 1956 és 1972 között Kovács Máté irányításával a tanterv és a tananyag folyamatosan korszerűsödött, és a 60-as évek végére kialakult a képzés rendszere, a kétszakos nappali tagozat mellett megindult az ugyancsak kétszakos hatéves esti és levelező, majd a hároméves kiegészítő tagozatos képzés.
Tovább…

Fülöp Géza kandidátusi és doktori értekezése

Ritka egyenes kutatói életút – tömören így jellemezhető Fülöp Géza tudományos pályafutása. Képzeljük el: már falusi kisdiákként, majd színjeles gimnazistaként rácsodálkozott a klasszikus magyar irodalom szépségeire. Aztán budapesti egyetemistaként bekapcsolódott a Petőfi kritikai kiadás anyaggyűjtésébe, mindkét – könyvtárosi és tanári – szakdolgozatát Nagy Ignác munkásságáról írta, fiatal, csaknem kezdő irodalomtörténészként az MTA Könyvtárának Kézirattárában egyike volt azoknak, akik sajtó alá rendezték a Kazinczy-levelezés utolsó kötetét.1 Tehát nagyon hamar megtalálta fő kutatási témáját, és a magyarországi felvilágosodás és reformkor művelődéstörténete mellett – noha olykor-olykor másfelé is pillantott – élete végéig kitartott. Miután Kovács Máté professzor, aki pályakezdésétől fogva egyik mentora, főnöke volt, meghívta adjunktusnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékére2, rábízta a jelzett időszak könyv- és könyvtártörténetének oktatását. Egyúttal bevonta az immár legendássá vált „A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében az államalapítástól 1849-ig” című, 1963-ban közreadott szöveggyűjtemény munkálataiba.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)