2010. 2. szám

Tartalom

ABSTRACTS  235 
REZÜMÉK  

TANULMÁNYOK   

VRANYECZ Tünde: Az adatbázisok jogi védelme az Európai Unióban 241
AMBERG Eszter: Az adatbázisok szerzői jogi védelme hazánkban 257
NÉMETH Márton: Trendek és szerzői jogi problémák a digitális médiaszolgáltatás világában 263 

Elődeink   

PATKÓSNÉ HANESZ Andrea: Kovács Máté és a tehetséggondozás 269
BÉNYEI Miklós: Kovács Máté és a Debreceni Egyetemi Könyvtár Évkönyve 277 

KITEKINTÉS  

COLLINS, Maria: A munkafolyamatok átalakítása: mit tartsunk meg, és mit szüntessünk meg?
(Töm: Dévai Péter) 285
BERGER, Sherri.:A megőrzés változó etikája: a gyakorlat és a felelősség újra fogalmazása a 21. században (Töm.: Viszocsekné Péteri Éva)  289
PESCH, Oliver: ISSN-L: új szabvány – jobb csatolások (Töm.: Viszocsekné Péteri Éva)  295
GÁTI Magdolna: A höglwörthi Ágoston-rendi apátság könyvtára és levéltára az 1803. évi szekularizáció idején 297

KÖNYVSZEMLE   

Könyvtártörténet napról napra
Magyar könyvtártörténeti kronológia 997–2007. Összeáll. Gerő Gyula. (Ism.: Pogány György) 305
Kutatási jelentés a vallásosság és az ízlés összefüggéseiről
KAMARÁS István: Vallásosság, habitus, ízlés. (Ism.: Péterfi Rita) 312
Egy Bényei Miklós-sorozat
Helyismereti művek. Hajdú-Bihar megye. Összeáll. Bényei Miklós. (Ism.: Gyuris György) 315

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ  
REFERÁTUMOK 319

Abstracts

STUDIES

Legal protection of databases in the European Union
VRANYECZ Tünde

Copyright laws protect the unique manifestation, unique formulation of an idea/information. In case of databases protection refers to the way of systematisation and/or selection, not the data themselves. The amendment to the Berne Convention dealt with the issue of the legal protection of databases, the Rome Convention extended protection to the owner of the physical manifestation of the intellectual product, while the WIPO Contract declared unanimously that computer programmes need to be protected in the same way as literary works.
A separate legal regulation for databases was justified by copyright itself not being apt for the efficient protection of collections of this type.
The copyright of databases has been harmonised at the European level by the Directive 96/9/EC, introducing the concept of sui generis rights. Following the so-called Infosoc Directive (2001/29 EC on databases) the harmonisation of certain aspects of copyright and neighbouring rights has started.
The author sets out the logics of database protection, the semantics of the Directive on databases (scope of reference, two-level copyright protection), and presents the practice of applying the Directive in some European countries. The analyses of individual legal cases provide assistance to the refinement of the sui generis protection regarding content. In concrete legal situations the deficiencies of the Directive become visible, by whose correction the content of the Directive can be made more exact. In the second part of the article the author cites real cases from international practice, and explains the concepts of substantial investment and extraction of a substantial part.
Tovább…

Rezümék

TANULMÁNYOK

Az adatbázisok jogi védelme az Európai Unóban
VRANYECZ Tünde

A szerzői jogi törvények egy gondolat/információ megnyilvánulásának egyedi módját, egyedi megfogalmazását védik. Adatbázisok esetében a rendszerezés és/vagy válogatás módja válik védetté, nem maguk a közölt adatok. A Berni Egyezmény módosításakor már foglalkoztak az adatbázisok önálló védelmével, a Római Egyezmény a szellemi produktum fizikai megjelenésének tulajdonosára is kiterjesztette a védelmet, a WIPO-szerződés pedig egyértelműen kimondta, hogy a számítógépes programokat ugyanúgy védeni kell, mint az irodalmi alkotásokat.
Az adatbázisok önálló jogi szabályozását az indokolta, hogy a szerzői jog önmagában nem alkalmas az ilyen típusú gyűjtemények hatékony védelmére.
Az adatbázisok szerzői jogi védelmét európai szinten az EU 96/9/EK irányelv hangolta össze, bevezetve a sui generis jog fogalmát. Az ún. Infosoc-irányelv (2001/29 EK adatbázis-irányelv) hatására megkezdődött a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása.
A szerző ismerteti az adatbázis-védelem logikáját, az adatbázis-irányelv szemantikáját (vonatkozási körét, a kétszintű szerzői jogi védelmet), majd néhány európai ország gyakorlatát mutatja be az irányelv alkalmazásáról. A sui generis védelem tartalmi finomításához segítséget jelentenek az egyes jogesetek elemzései. A konkrét jogi helyzetekben láthatóvá válnak az irányelv hiányosságai, amelyek korrigálásával pontosítható az irányelv tartalma. A tanulmány második felében valós eseteket ismertet a szerző a nemzetközi gyakorlatból, és ezek értelmezésével magyarázza meg a jelentős ráfordítás, illetve a jelentős rész kinyerése fogalmát.
Tovább…

Az adatbázisok jogi védelme az Európai Unióban

Bevezetés

Az információszolgáltatás jogi feltételeinek vizsgálata azon túl, hogy időszerű, a téma képlékenysége miatt igényli a tisztázó elemzést, különösen egy olyan kultúrkörben, ahol a tárgyhoz kapcsolódó bírói gyakorlat nem bír hosszú múlttal.
Az információgazdaságban két ellentétes érdekszféra játszik hangsúlyos szerepet: egyfelől a nyilvánosság részéről megfogalmazódó elvárások az információhoz való minél gyorsabb és szabadabb hozzáférésről, másfelől a kontroll megtartása azok részéről, akik gazdasági előnyszerzés céljából az adatokat felügyeletük alá kívánják vonni. Szerephez jut még az a politika is, amely az újabb információs termékek előállításában az alkotók jogi védelmét ösztönző erőnek tartja. Európa közös gazdasági térséggé válásának alapfeltétele az egységes jogkezelés megteremtése, bár a „papírforma” alkalmazásától a gyakorlat még nem lesz egységes, különösen, ha a hagyományok erősen különbözőek.
E játéktér középpontjában az információ áll. A könyvtárak – az információszolgáltatás alapintézményei – számára létfontosságú annak a keskeny mezsgyének a megtalálása, amely kijelöli számukra a követendő utat. Működésük szempontjából előnyösebb, ha nem túlszabályozott az információhoz való hozzáférés. Mindazonáltal mivel az adatok feldolgozása, rendszerezése, kereshetősége hatékonyabbá teszi a könyvtárak működését, a könyvtárak érdekeiket is védik azok a törvények, melyek ösztönzik az adatbázisok létrehozására fordított befektetéseket.
A tanulmány központi kérdése az adatbázis-előállítók védelmének jogi szabályozása, a felhasználók lehetőségei és annak az értelmező gyakorlatnak a kényes pontjai, mely Európában éppen kialakulóban van.
Tovább…

Az adatbázisok szerzői jogi védelme hazánkban

Vranyecz Tünde tanulmányához* kapcsolódva az alábbiakban az adatbázisok hazai jogi szabályozását szeretném ismertetni.
A szerzői jog ma már nem csupán a szerzők jogait, hanem a hozzá kapcsolódó, más csoportok (pl. az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók) és a jelentős ráfordítással létrehozott adatbázisok előállítóinak jogait is védi. A szerzői joghoz kapcsolódó jogokon belül különbséget tehetünk a szerzői joggal szomszédos jogok (az előadóművészek, a hangfelvételek előállítóinak, a rádió- vagy a televízió-szervezetek és a filmek előállítóinak védelme) és az adatbázisok előállítóinak védelme, azaz a sui generis adatbázis-oltalom között.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (továbbiakban: Szjt.) VII. fejezetében rendelkezik az adatbázisokról. Az adatbázis önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni. A definíció nem tartalmaz megszorítást arra nézve, hogy az adatbázisnak milyen formában kell megjelennie. Az adatbázis állhat önálló művekből, tudományos és művészeti alkotásokból éppúgy, mint más elemekből (pl. irodalmi műnek nem számító szöveges részekből, hangokból, jelekből, számokból, tényekből, adatokból), illetve mindezek összetételéből, ahogy ezt a szabályozás 2001-es indoklásában olvashatjuk. Mindazonáltal az adatbázisban szereplő adat, mű, alkotás önmagában is minősülhet önálló szerzői műnek (pl. egy vers), és ez esetben az adatbázisban való rögzítése is szerzői engedélytől függ. Az adatbázis fenti általános fogalma mind a gyűjteményes műnek minősülő, mind a sajátos (sui generis) védelemben részesülő adatbázisokat magában foglalja.
Tovább…

A digitális média tartalomszolgáltatásainak kapcsán a szerző folytatja a Könyvtári Figyelő egyik előző számában elkezdett kalandozásait* olyan jelenségek bemutatásával, amelyek tanulságosak lehetnek a könyvtárosok számára is. Ez alkalommal a földfelszíni műsorszórásra és az internetes és műholdas médiaszolgáltatások különféle jelenségeire tér ki.

A felelőtlen állami szolgáltatás-menedzselés állatorvosi lova

(Illusztráció a földfelszíni digitális mûsorszórás bevezetésén, illetve a NAVA sorsán keresztül)

A földfelszíni digitális műsorszórás hazai sorsa igen tanulságos történet: példa arra, hogy az elavult szakmai szemléletű politikusok zöld utat adva a rossz technikai paramétereknek, miképpen engednek tető alá hozni – az általános európai gyakorlat átvétele helyett – egy meglehetősen féloldalas szolgáltatást.
Európai uniós kötelességünk (mint ahogy a többi tagállamnak is) a digitális földfelszíni műsorszórás megteremtése, összhangban a frekvenciaspektrum átalakulásával. Ez az átrendeződés a jelenleg használt analóg frekvenciák helyén, nem mellesleg utat nyithat olyan új széles sávú internetes szolgáltatási modellnek, ami az internet és a műsorszórás előnyeit kombinálva a széles sávú internet elérhetőségét újszerű módon és tömegek számára teszi hozzáférhetővé, még a kevésbé piacképesnek talált földrajzi régiókban is. Ha az internet műsorszóró jellegű, digitális közműszerű elérhetősége megvalósul, az persze háttérbe szoríthat minden egyéb más hagyományos frekvenciaalapú médiaszolgáltatást is.
Tovább…

Kovács Máté és a tehetséggondozás

Az MKE 2009. évi vándorgyűlésének központi témája a tehetséggondozás volt. A következő két tanulmány a Társadalomtudományi szekció és a Kovács Máté Alapítvány közös rendezvényén hangzott el 2009. július 10-én a Méliusz József Megyei Könyvtárban.

„A tehetség az eredetiségből származik; ez pedig nem egyéb, mint
a gondolkodás, látás, értelmezés és ítélés különleges módja.”
 (Guy de Maupassant)1

Kovács Máté életpályája, sokoldalú szakmai tevékenysége során különös hangsúlyt kapott a tehetséggondozás kérdése. Diákként, majd szakemberként közvetlenül is átélhette a tehetség és tehetséggondozás előnyeit pl. a Collegium Hungaricum Szövetség ösztöndíjasaként, Hankiss János professzorral való kapcsolatában, a debreceni Nyári Egyetem szervezésekor, és ezeket megtapasztalva felismerte kiemelt jelentőségét. Ennek elméleti megfogalmazását követően mindenképpen reálisan és hatékonyan ültette át a gyakorlatba elképzeléseit.
Hazai és nemzetközi tapasztalatai hatással voltak ez irányú tevékenységének eredményeire, melyek munkásságának szinte minden területén kimutathatóak, így kezdetben a középiskolai tanárként vezetett önképzőkörök hatékony működésében is.
Kovács Máté 1931. szeptember 1-jétől lett a Nyíregyházi Államilag Segélyezett Ágostai Hitvallású Evangélikus Kossuth Lajos Reálgimnázium helyettes tanára, ahol az első tanévben a nyíregyházi egyetemi és főiskolai hallgatók Szabolcs vezér bajtársi törzsének törzsfője volt. Szervezett egy dísz- és egy kultúrtáborozást, ahol megnyitóbeszédeket mondott, továbbá az iskola liceális előadássorozatában Az írói egyéniség és a modern szépirodalom címen tartott előadást.2
Tovább…

Talán az alkalom jellege megengedi*, hogy egy személyes emlékkel kezdjem a mondandómat. Annak idején – hű, de régen volt! –, első éves egyetemi hallgatóként az első szemináriumi dolgozatomat éppen a mostani témáról, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának évkönyvéről írtam. Szerfölött sajnálom, hogy e munkácska azóta elkallódott, holott kis híján negyvennyolc esztendő múltán ritka élmény lenne az újraolvasása, az újdonsült gólya tétova tapogatózásának és az idősödő könyvtáros-történész véleményének összevetése.
Bár a könyvtári szakirodalomban jól ismert, viszonylag gyakran idézett kiadványról van szó, és Czeglédi László a „Könyv és könyvtár” című sorozat repertóriumában is feltárta1, összefoglaló elemzés, kritikai értékelés mindeddig nem született róla. Egy rövid előadás keretében ezúttal sem lehetséges a részletes, beható átvilágítás, meg kell elégedni a legfontosabb adatok, a legjellemzőbb és általam legértékesebbnek vélt vonások felvillantásával.
Köztudott, hogy Kovács Máté a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkári posztjáról került 1949-ben a Debreceni Egyetemi Könyvtár élére.2 Hét esztendős igazgatói munkásságának eredményei messze túlmutatnak az intézmény falain, kezdeményezései, a mesterien irányított kiváló munkatársak teljesítményei jelentékeny mértékben hozzájárultak a magyarországi könyvtárügy korabeli fejlődéséhez, hatásuk számos vonatkozásban máig tart.3 Az adott időszakban, a múlt század ötvenes éveinek elején, derekán merész, sokakat meghökkentő kísérletnek tetszett a most tárgyalandó évkönyv-sorozat elindítása is. Noha Csűry István szerint4 a gondolat Módis Lászlótól származott (aki szintén a minisztériumból érkezett ide, és teológiai-egyháztörténeti képzettsége, impozáns műveltsége bázisán kitűnő könyvtáros lett belőle), az igazgató felkarolta az ötletet, és tekintélyével, teljes súlyával támogatta a kivitelezését, kijárta a pénzügyi fedezetet, és debreceni éveiben mindvégig szerkesztette a köteteket; érdeme tehát elvitathatatlan.
Tovább…

COLLINS, Maria: Evolving workflows: knowing when to hold’em, knowing when to fold’em (The Serials Librarian, 57. vol. 2009. 3. no. 261–271. p.) című tanulmányát Dévai Péter tömörítette.

Az elektronikus források térnyerése az időszaki kiadványokkal foglalkozó könyvtárosok számára számos újszerű feladattal jár. Az új munkafolyamatok összességét az elektronikus adatforrások menedzsmentjének (Electronic resource management – ERM) nevezik, mely magában foglalja a stratégiai tervezést, a hatékony munkafolyamatok kifejlesztését, valamint a szükséges személyzet létszámának és a kommunikációs eszközöknek a megtervezését.
A megfelelő tervezési módszerek kialakításához szükség van a jelenlegi helyzet alapos ismeretére. A folyóiratokkal és egyéb időszaki kiadványokkal kapcsolatos munkafolyamatokat manapság az elektronikus és a hagyományos formában érkező dokumentumok együttes, egyidejű kezelése jellemzi. A kétféle adatforrás kiválasztása, érkeztetése, rendelkezésre bocsátása sok esetben fellazítja vagy megszünteti a könyvtári szervezeti egységek közötti határokat. Az online adatforrások életciklusának követése, az olvasók érdeklődésének megfelelő navigálás közöttük komoly feladatot ró a könyvtári dolgozókra és új szerzeményezési, feldolgozási koncepciókat kíván.
Az elektronikus folyóiratok és időszaki kiadványok kezelésének nem lineáris természete szükségessé teszi a soron következő feladatok nyilvántartásának legalább részleges megújítását. Ezen kívül az új és újonnan megszervezett munkafolyamatokat be kell illeszteni a könyvtári munkák rendszerébe, nem szabad különleges többlet munkának tekinteni őket.
Tovább…

BERGER, Sherri: The evolving ethics of preservation: redefining practices and responsibilities in the 21st century című tanulmányát (The Serials Librarian, 57. vol. 2009. 1–2. no. 57–68. p.)
Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

A megőrzés etikájának fejlődése

Az elmúlt évtizedekben a megőrzéssel foglalkozó szakemberek sokat foglalkoztak a szakterületüket érintő etikai kérdésekkel. Egységes meghatározás nincs, a szakemberek által használt nyelvezet nagyon változó. Egyesek odáig mennek, hogy az etikát az erkölcstannal (morality) teszik egyenlővé, míg mások a felelősségre vonhatóság (accountability) szinonimájaként használják. A különböző megközelítésekből összefoglalható a megőrzés etikájának lényege: miért kell védenünk a rögzített kultúrát (cultural record)? Ez kinek a feladata? Mit kell kiválasztani? Hogyan kell a munkát elvégezni?
Több tudós is állítja, hogy a múlt megőrzése etikai tevékenység. James H. Billington érvelése arra az elméletre épül, hogy a kollektív emlékezet közvetlenül kapcsolódik a kulturális alkotások fizikai gondozásához. A könyvtárosok és a levéltárosok a rájuk bízott egységek megőrzésével és elérhetővé tételével döntő szerepet játszanak az emberiség fejlődésében. Billington az információs szakembereket arra bátorítja, hogy a megőrzésre vonatkozó döntésük meghozatalakor vizsgálják széles körben az etikai következményeket.1 Abby Smith szerint a kulturális örökség igazi közkincs, különösen egy demokratikus társadalomban. Véleménye szerint azok a nemzetek, amelyek kulturális örökségüket nem tudják birtokolni és ellenőrzésük alatt tartani, mindenféle hazugságokkal könnyen félrevezethetők és rabságban tarthatók. Ezt 2007ben írta, amikor az USAban kétségbe vonták a nemzeti örökséget, csökkent a kulturális értékeket őrző intézményeknek a közpénzekből történő támogatása, és az információszabadság többé nem tényleges (de facto) jog2. Míg ezek a szerzők azt állítják, hogy a megőrzés lényegében etikai elv, egyikük sem foglalkozik a könyvtárak felelősségével, hogy tartani tudják magukat ehhez az elvhez. Ebbe az irányba mutat Patricia Battin és Maxine K. Sitts cikke3, amelyben a szerzők a megőrzést lényegében a könyvtárak küldetésében az egyik alapfeladatnak tekintik. Véleményük szerint, ha a könyvtárak hisznek abban, hogy etikai felelősségük a jogos hozzáférés biztosítása, és a megőrzésre irányuló szabályok tovább növelik ezt a jogosultságukat, akkor a megőrzés ezeknek az intézményeknek a morális felelőssége. Más szóval, a könyvtáraknak mindaddig törekedniük kell a felhasználók számára az információ elérhetőségének biztosítására, ameddig igénylik és szükségük van rá. Glenn Dingwall az etika szakmai dimenzióit feszegeti; megállapításai elsősorban a levéltáros szakmát érintik, de a könyvtárosokra is alkalmazhatók. Véleménye szerint az etika közvetlenül a professzionalizmushoz kötődik4.
Tovább…

ISSN-L: új szabvány – jobb csatolások

PESCH, Oliver: ISSN-L: A new standard means better links című tamulmányát (The Serials Librarian, 57. vol. 2009.  1–2. no. 40–47.p.) Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

2008 augusztusában jelent meg az átdolgozott ISSNszabvány (ISO 32972007), amely jelentős részben az ISSNnek a csatolási rendszerekben való használatára irányuló és 2004 januárjában indult munka összegzése. A probléma az volt, hogy a folytatólagos források minden egyes formátuma saját ISSNt kap: azaz a folyóirat nyomtatott és online változatának más az ISSN-je. Ez a beszerzés során lényeges, mivel rendeléskor sokszor az ISSNt használják azonosítóként, és meg kell különböztetni a nyomtatott és az online változatot, de a „behálózott világban” az ISSN gyakran a folyóirat egyetlen azonosítója, és az eltérő ISSNek gondot okoznak. Tipikus helyzet, amikor a felhasználó egy online adatbázisban keres meghatározott témában, és a találatok között akad olyan csatolás, amely a felhasználó intézményi könyvtárának katalógusára mutat. A csatolás az online adatbázisban talált ISSN-re épül, ezért a könyvtári katalógusban is ez az ISSN szerepel: megjelennek az állományadatok, a felhasználó pedig megtalálja a keresett folyóiratot. Ebben az esetben az online adatbázisban és a könyvtári katalógusban is a nyomtatott változat ISSNje szerepel. Ellenben, ha az adatbázisban a szóban forgó folyóirat elektronikus változatának az ISSNje volna, a könyvtári katalógusban nem lehet megtalálni a folyóiratot; a felhasználó hibaüzenetet kap.
A szabvány felülvizsgálatának a célja egy olyan („címszintű”) azonosító megalkotása volt, amely kiegészíti a jelenlegi ISSNeket, és a hozzáférést megkönnyítendő lehetővé teszi a dokumentum azonosítását. A revízió során sok időt és energiát vett igénybe a megállapodás elérése. (Felmerült pl. egy teljesen új azonosító bevezetésének és az ISSNszerkezet megváltoztatásának az ötlete is.) Végül megmaradt az ISSN jelenlegi felépítése, a címhez kapcsolódó ISSN-ek egyike pedig a „csatoló ISSN” (linking ISSN), az ISSN-L lett. Az összes csatolási és elérési alkalmazásban ezt fogják használni a folyóirat azonosítására. Az új megoldás elegáns, alkalmazásához azonban – mint minden új rendszer esetében – erőfeszítésekre lesz szükség.
Tovább…

Az OSZK Könyvtári Intézet Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár állományában 2004 óta épül az Európai könyvtörténeti gyűjtemény (EKGY), melynek gyűjtőköre felöleli a tág értelemben vett könyvtörténetet, az írásbeliség és a könyves kultúra, a könyvtár- és könyvtárügy történetét. Az egyes könyvtárak régi állományának katalógusai is szép számban megtalálhatók a gyűjteményben. A következő tanulmány, mely egy bajorországi apátsági könyvtár állományáról készült katalógusról számol be, ürügy arra, hogy e gazdag állományú könyvtörténeti gyűjteményre irányítsa a figyelmet, ahol az ilyen és ehhez hasonló tárgyú munkák állnak a kutatók rendelkezésére.

Az apátság

A bajorországi kolostorok történetéről eddig számos feldolgozás született, több az 1803-as szekularizációs folyamatokat is tárgyalta.1 Jelen tanulmány megírását több tényező is indokolta: egyrészt a ma Anger településhez tartozó Höglwörthben működő Ágostonrendi apátság volt csaknem az egyetlen Bajorországban, ahová a szekularizáció hullámai csak később értek el, ezért könyvtárának és levéltárának különleges sors jutott, másrészt magyarországi vonatkozásai sem hagyhatók figyelmen kívül. Johann Adam Weber (1611–1686) Ágostonrendi kanonok, I. Lipót németrómai császár lelki tanácsadója, Max Gandolph salzburgi érsek lelki vezetője, tizenhét állam és politikaelméleti munka szerzője volt az apátság egyik legnevesebb adminisztrátora.2 Egyik erkölcstaniállamelméleti értekezése, a Fejedelmi lélek című királytükör magyarul az erdélyi udvarban jelent meg ifj. Teleki Mihály fordításában,3 aki valószínűleg apjának, id. Teleki Mihálynak a kérésére magyarította 1689ben a művet, paratextusát Apafi Mihálynak címezve.4 Így nem véletlen, hogy az Apafikönyvtár jegyzékében szerepel Weber Spiritus principalisa.5
A höglwörthi kolostor FelsőBajorországban, Salzburg közelében egy tó szigetén található. A kolostor történeti vonatkozásait – legfőképpen alapításának körülményeit és a szekularizációt kiváltó közvetlen okait – a német szakirodalom feldolgozta.6 A 19. században Ernest Geiss kezdett el foglalkozni a témával (1826tól 1832ig), de kutatómunkája csak egy bő évszázaddal később talált követőkre a könyvészeti-levéltári vonatkozások lelőhelyeinek kiaknázása révén. Harminc esztendő múlva ismét megindultak a kutatások, de ez a negyed évszázad is nyomott hagyott a Backmund és kutatótársai által feltérképezett iratok lelőhelyein: némelyik – főként a könyvtárak és a levéltárak rendezése, összevonása miatt – elkallódott, a jelzetek átíródtak, némelyik kimutatás eltűnt.
Tovább…

Könyvtártörténet napról napra

Magyar könyvtártörténeti kronológia, 996–2007 / összeáll. Gerő Gyula ; [közrem. Rácz Ágnes] ;[közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2009. – 3 db ISBN 978-963-200-577-51. köt.: 996–1983.– 499 p.
2. köt.: 1984–2007. – 509–960. p.
3. köt.: Mutatók. – 357 p.

„A történelem totális” – vallotta Kosáry Domokos. A közelmúltban elhunyt historikus arra utalt ezzel, hogy minden, ami bármilyen formában létezik a jelenben, holnapra múlttá, történelemmé válik, kutatható és a történész nyersanyaga lesz. Feltéve persze, hogy az egykorvolt valóságot valamilyen adat reprezentálja, vagyis marad fenn forrásanyag. Hiszen a múlt a maga konkrétságában közvetlenül nem tanulmányozható, nincs lehetőségünk időgépbe ülni és a történelmi korokban szabadon kóborolva ismereteket szerezni. Szükségszerűen csak közvetett és korlátozott tudásunk lehet a múltról, azokból a tényekből, adatokból próbálunk valamilyen következtetést levonni, amelyeket egy fennmaradt forrás megőrzött és közvetített számunkra. A történeti tény és a történeti forrás között szerves, lényegi a kapcsolat, de korántsem azonos a kettő. Sokkal több tény, adat (faktum) volt, van, mint amiről történeti forrás fennmaradt, a fennmaradt forrás viszont nem biztos, hogy teljesen és pontosan jeleníti meg a múltat (vagy annak csak egy kicsiny szeletét): a forrás lehet téves, töredékes, jelrendszere miatt nehezen értelmezhető, netán szándékosan torzító. (Gondoljunk csak szakmánk 1950-es évekbeli forgalmi adataira!)
Tovább…

KAMARÁS IstvánVallásosság, habitus, ízlés : kutatási jelentés / Kamarás István. – Budapest : Loisir Kiadó, 2009. 147p.
ISBN978-963-87583-5-4

Kamarás István csaknem két évtizeden keresztül – a ’60-as évek végétől a ’80-as évek közepéig – vezette az ország első számú olvasásszociológiai műhelyét az Országos Széchényi Könyvtárban, a Könyvtártudományi és Módszertani Központban, a mai Könyvtári Intézet elődjében. Már akkor is kultúra-, művészet- és vallásszociológiával foglalkozott, és számos kötete jelent meg e témákban. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány azok közül, melyekben a mű és a befogadó viszonyát vizsgálta: az 1981-ben megjelent Olvasó a labirintusban című kötet, mely egy Örkény- és egy Sánta-novella befogadás-vizsgálatára vállalkozott négy nemzet olvasóinak körében*; a széles körben ismert Utánam, Olvasó! című kötet**, mely Bulgakov Mester és Margaritájáról és Zónák és átlépők*** címen Tarkovszkij Stalker című filmjének befogadásáról, értékeléséről, értelmezéséről és hatásáról tudósít. Ezen nagy lélegzetvételű alkotások mellett számos olyan mű hatását vizsgálta, mint amilyen Örkény Trillája is volt, amelyben a kutató szűkebb és tágabb környezetének tagjai bizton találkozhattak a kérdéssel, vagyis hogy miért kell Wolfné nevét megjegyezni. S ezzel el is érkeztünk Kamarás István egyik leginkább jellemző tulajdonságához, a kíváncsisághoz. Mindig is érdekelték az összefüggések, ahogy ő fogalmaz, hogy: „mi van?”, „mitől van, ami van?”és „mi lehetne ebből?”


Tovább…

Egy Bényei Miklós-sorozat

Helyismereti művek : Hajdú-Bihar megye / [összeáll. Bényei Miklós] ; [közread. a] Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ. – 2007. – Békéscsaba : Pegazus ; Debrecen : Méliusz Juhász Péter M. Kvt. és Műv. Kp., 2008 [2009]. – 147 p. ; 21 cm
ISBN 978-963-88035-3-5

A szerző történelem-könyvtár szakos diplomásként lett tájékoztató könyvtáros,1 de a kiadványokban megtestesülő tájékoztató munkában sem tagadta meg soha végzettségét. Első jelentős publikációja az 1970. év negyedszázados évfordulójához kapcsolódott,2 de közben Eötvös József olvasmányait kutatta.3 Mindkét téma mind történészi, mind könyvtárosi – mondhatnám inkább: bibliográfusi – érdeklődését foglalkoztatta. Következő dokumentumkötetében Petőfi Sándor és Debrecen kapcsolatát tárta föl, miközben olyan jelentős tapasztalatot gyűjtött a könyvtárosi munkában, hogy megírta és 1974-ben megjelentette a könyvtáros szakma számára akkor elemi fontosságú Helyismereti munka a „B” típusú könyvtárakban című módszertani útmutatóját, ami húsz év múltán teljesedett ki.4
Tovább…

Referátumok – 2010/2. szám

2010_2_referatumok

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (49) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (57) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)