Az Elektronikus Periodika Adatbázis Archívum (EPA) weboldalán 2008-ban a következő felhívás jelent meg az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központ védjegyével:
„2008-ban a MEK Egyesület megbízásából, az Internet Szolgáltatók Tanácsának támogatásával, digitalizálásra került az Irodalomtörténeti Közlemények 1891 és 2003 között megjelent, közel 400 db. füzete. Az Országos Széchényi Könyvtár várja mindazok jelentkezését, akik szöveges fájlban (TXT, RTF, DOC stb.) szívesen elküldenék az ItK egy vagy több archivált füzetének tartalomjegyzékét. A szöveget csatolt fájlként e-mail-ben kell elküldeni […] vagy WEB FTP-vel lehet felölteni […]”.1
Az Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) digitalizált füzeteinek tartalomjegyzék-készítési munkálataiba három egyetem kapcsolódott be kurzusok tananyagába illesztett gyakorlattal. A cikk erről a kísérleti együttműködésről, a munkálatok során szerzett tapasztalatokról és az elkészült metaadatok újrahasznosulásának lehetőségeiről szól, egyúttal áttekinti az ItK kutathatóságának segédeszközeit: repertóriumokat, bibliográfiákat, adatbázisokat, és kísérletet tesz annak érzékeltetésére, mennyiben sikerült az egyetemi stúdiumokon folyó feldolgozással az ItK kereshetőségéhez és tartalmának hozzáférhetőségéhez hozzájárulni.

1.  Digitalizálás, feldolgozás:  a sürgölődők köre

Az EPA az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) égisze alatt működő Magyar Elektronikus Könyvtár folyóirat-archívuma. Az archívum legfontosabb célja az elektronikus időszaki kiadványok intézményes és szakszerű keretek közötti hosszú távú stabil megőrzése, minél szélesebb körű szolgáltatása, a folyóiratok webes láthatóságának növelése, kereshetővé tétele, a szolgáltatás folyamatos korszerűsítése. Az Irodalomtörténeti Közlemények digitalizálását az Arcanum Adatbázis Kft végezte kétrétegű, képi és szöveges réteget ötvöző PDF-technológiával. Az eljárás során az eredeti dokumentumról digitális hasonmás készül, a hasonmást megjelenítő képből pedig karakterfelismerő programmal szöveget állítanak elő. A két réteg egymással átfedésben van: az olvasó a nyomtatott változatnak megfelelő képi réteget látja, emögött bújik meg a kereshető szöveg. A szöveg a szkennelés során itt-ott hibás karakterekkel rögzül. Az Arcanumnál alkalmazott technológiával és az eredeti dokumentum minőségétől függően általában 98−99%-os szöveg-megfelelést lehet elérni.2
A visszamenőlegesen digitalizált ItK-kötetek füzetekre szabdalva az EPA gyűjteményébe kerültek. Az évfolyamokról és füzetekről az EPA webes felületére helyezett kardexlapok tájékoztatnak (1. ábra). A digitalizált füzetek teljes szövegét megnyitva a füzeteken belül általában megtalálható a tartalomjegyzék, ám ezek a szövegrészek metaadatok nélküli, strukturálatlan, esetleg hibás betűket, karaktereket tartalmazó szövegek, így a keresőrendszereknél nincs kitüntetett szerepük.

1. ábra
Az ItK kardexe az Elektronikus Periodika Archívumban

A dokumentumok metaadatok nélküli közzététele („címkézetlensége”) megnehezíti mind az olvasó tájékozódását, mind a keresőmotorok dolgát. A sikeres tartalomszolgáltatás egyik legalapvetőbb feltétele a dokumentumok, cikkek leíró (bibliográfiai) adatainak elkészítése és beágyazása a szolgáltatás keretrendszerébe.
A kardexhez csatolandó füzetenkénti tartalomjegyzékek elkészítése külön földolgozást igényel. Ez sok aprólékos és kitartó munkát igényel, az idézett felhívásban ehhez kértek segítséget. A felhívást látva Csáki Zoltánt,3 az ItK e-archívumi feldolgozását koordináló munkatársát két egyetemről keresték föl, jelezve a „besegítési” szándékot. A két érdeklődő egyetem a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (a digitalizált, lapokra szedett ItK sorozat innen származott) és a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara volt. 2008/2009 második félévétől Szegeden az Irodalom/tudomány és a net nevű, válaszható kurzus keretébe illesztve, illetve a könyvtár szakról a gyakorlat teljesítésével már a digitalizálási folyamatban is segédkeztek hallgatók (az oktató Labádi Gergely, a Klasszikus Magyar Irodalom Tanszékről, Piliscsabán pedig a modern filológia szakokon kötelező, más szakokon választható Könyvtárinformatika tárgy anyagába nyert felvételt kísérleti jelleggel a program, Dudás Anikó és Guitman Barnabás közreműködésével). 2009 őszén szombathelyi könyvtár szakos diákok is csatlakoztak a praktikumhoz, a Nyugat-magyarországi Egyetem Könyvtár- és Információtudományi Tanszék mesterképzésén A feldolgozás modern módszerei kurzus gyakorlati feladataként készültek tartalomjegyzékek (oktató Dudás Anikó).
Egy-egy diák általában két-két füzet földolgozását vállalta; az oktatók pedig egyeztették a Szegeden, Piliscsabán és Szombathelyen vállalt füzetek körét. Az EPA nem írt elő terjedelmes, minden problematikus részletre kiterjedő feldolgozást, nem adott szabályzatot, rugalmas adatfelvételre buzdított; egyes technikai és feldolgozási kérdésekben az oktatók mégis egyeztettek, egységesen kezelték például a szerzők nevében előforduló betűvel jelölt megkülönböztető elemeket, az összetett családneveket és más adatokat. Kurzusaikon megtartották a tantárgy tematikájába illeszkedő digitális szövegfeldolgozási vagy könyvtár-informatikai bevezető felkészítést, és megszervezték a helyi munkát; miután az adatok összegyűltek, filológiai és technikai szempontból ellenőrizték, javították a diákok által elkészített tartalomjegyzékeket. Az összesített tartalomjegyzék-adatokat tartalmazó táblázatok végül elkerültek az EPÁ-hoz, külön kérésre pedig az ItK-hoz. Az Irodalomtörténeti Közleményeknek ugyanis nincs teljes repertóriuma, a folyóirat szerkesztőségében, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében ugyanezen nyers adatok a folyóirat repertóriumának elkészítéséhez is jól jöhetnek.

2.  Az ItK és repertóriumának kérdései

Az ItK az egyik legrégibb folyamatosan megjelenő irodalomtudományi magfolyóiratunk. 1891-től, kisebb megszakításoktól eltekintve (1946−47; 1948−1952) folyamatosan jelenik meg. Alapítója az MTA Irodalomtörténeti Bizottsága, 1956-tól az MTA Irodalomtudományi Intézete jelenteti meg; fenntartója kezdettől fogva az MTA nyelv és irodalommal foglalkozó szakosztálya. Évi négy számmal indult, a világháborúk körüli időkben és más válságos korszakokban periodicitása változott. 1960-tól évenként hat füzetben, kéthavonként jelentkezik, az utóbbi években gyakoriak az összevont számok.
Első főszerkesztője Ballagi Aladár irodalmi műveltségű történész, művelődéstörténész volt. A harmadik évfolyamtól szakavatottabb személy, Szilády Áron kapott megbízást a lap szerkesztésére, ő több mint két évtizedig alakította a lap arculatát. Szilády visszavonulása után Császár Elemér vette kézbe a folyóiratot, ő még hosszabb ideig, huszonhét éven át szerkesztette. A következő ötven esztendőben Kéky Lajos, Eckhardt Sándor, Tolnai Gábor, Sőtér István, Klaniczay Tibor, Németh G. Béla, Szauder József, Bíró Ferenc, Kőszeghy Péter, Komlovszki Tibor irányították a lap életét. Komlovszki Tibor több mint négy évtizedet töltött a lap kötelékében.4 1996. 5/6. számtól a főszerkesztő Szörényi László, a felelős szerkesztő Kecskeméti Gábor. A lap 1953-tól szerkesztőbizottsággal működik.5
Az Akadémia I. Osztályának Közleményeiben közzétett alapítási határozat kitért a létrehozandó lap tartalmára is, és körvonalazta a rovatokat. A tervek szerint a lap fő része két fő rovat, a tanulmányok és az adattár, ezek mellé társul a rendszeresen megjelenő magyar irodalomtörténeti bibliográfia, valamint a friss kiadványokról írt bírálatokat, ismertetőket közlő rovat.
„Tartalma két fő részből áll, u.m. feldolgozott czikkekből és adattárból. A feldolgozott czikkek nem annyira aesthetikai, mint a tárgy történeti oldalát tekintő szempontból irandók. A hazai irodalomtörténet egyes szakaszainak tárgyalása és illusztrálása czéljából a külföldi irodalmak története is érinthető, sőt közös forrásból eredt irodalmi tárgyak feldolgozásának összehasonlítása, valamint magyar tárgyú idegen művek ismertetése végett az ezek körül külföldi irodalmak történetében képződött felfogások érintése és fejtegetése kívánatos is. A két fő részen kívül állandó rovat a könyvészet, mely negyedévenként az egész magyar irodalomtörténet repertóriumát magában foglalja; és a kritikai rovat … .” (Akadémiai Értesítő, 1891. 62.)6
S valóban, a lap állandó rovatai kezdetben Tanulmányok, Adattár, Kritika (később Ismertetések, bírálatok címmel). Hellebrant Árpád közlésében 1893-tól rendszeresen jelentkezett a friss irodalomtörténeti könyvészetet közreadó Repertórium (később: Irodalomtörténeti repertórium). Az 1910-es években ezt a szakirodalmi repertóriumot egy ideig Könyvészet rovattá bővítve az Új könyvek és füzetekkel – az irodalmi művek jegyzékével – együtt közölték. Alkalmasint helyet kaptak a lapban intézeti hírek, tudósítások különféle rendezvényekről, eseményekről – ez később a Krónika, majd más rovatcím-változatokkal is jelentkezett.
A megjelenés 50. évfordulóját méltató cikk arról számol be, hogy a lap átvállalta a Philológiai Közlönytől a rendszeres évi magyar irodalomtörténeti bibliográfia megjelentetését, ami „a folyóirat anyag közlésének rovására volt ugyan, de tudományunknak örökké becses gyűjteményt teremtett meg vele.”7 Az 1919–1921-es éveket átívelő összevont évfolyamoktól meg is változik az addigi Irodalomtörténeti repertórium felépítése: a dolgozatok számbavétele körültekintőbben történik, és csak a szakirodalomra szorítkozik, melyet két szerkezeti egységben közölnek (I. Általános rész, II. Egyes szerzők). 1925-től Goriupp Alisz, 1928-tól Kozocsa Sándor készíti a bibliográfiát. Az éves jegyzékek a bibliográfiai tárgyévet követő évfolyam füzeteiben folytatásokban jelennek meg (először az Általános rész; ha négy szám volt egy évben, akkor két részletben, majd a következő lapszámokban következett az Egyes szerzők szakaszban a betűrendes névmutató, folytatásokban). A lapban megjelent repertóriumot párhuzamosan is kiadták önálló, egy-egy tárgyév anyagát tartalmazó füzetben. A kiadványsorozat A … év irodalomtörténeti munkássága címmel jelent meg 1932–1944-re vonatkozóan, kezdetben az Irodalomtörténeti füzetek  majd a Szakkönyvészeti dolgozatok az Országos Széchényi Könyvtárból című sorozatban.8 Minthogy ezután a „repertórium” kötetekben jelent meg, az ItK már nem közölt könyvészeti összefoglalókat, 1945-től az Irodalomtörténeti repertóriumnak nincs folytatása a lapban, ez az irodalomtörténeti bibliográfia átkerült a különböző szakbibliográfiák hatáskörébe.9 Az önállósodott bibliográfiák viszont sokat késtek, nem helyettesíthették az új szakirodalom gyors áttekintésének lehetőségét.
Ezután a „repertórium” az évenkénti lényegesebb hazai és külföldi szakkönyv- és cikktermés áttekintésére szorítkozik. Az 1962-es évkörből indulva, és Magyar irodalomtörténet-írás címmel tér vissza a lapba az 1963. évi 5. számban, s marad el újra 1976-tól.
Az ItK-ról egy-egy évfolyam lezárása után a szokásos módon az évfolyamkötetbe köthető éves tartalommutatók is készültek, melyek felépítése kezdettől fogva két részre tagolódott: I. Tartalom-mutató (rovatok szerinti cikkjegyzék), a) szerzők betűrendes sora szerint, b) irodalomtörténeti korszakok szerint; II. Név- és tárgymutató, amely a cikkek szerzőit, a tárgyalt szerzőket és témákat valamint a hivatkozott auktorokat is belefoglalta a listába.
1997 után már nem készülnek éves tartalomjegyzékek, helyettük elektronikus tartalomjegyzékek, mutatók érhetők el az ItK honlapjáról.
A könyvészeti rovatoktól eltekintve a többi, kezdettől fogva rendszeres rovat viszont máig is megtalálható a nyomtatott folyóiratban, ezek az általában külön rovatcímhez nem rendelt szaktanulmányok, a Kisebb közlemények, Adattár és a Szemle (utóbbi az idők folyamán többféle címváltozatban jelentkezett).  Alkalmasint egyéb rovatok voltak az utóbbi időben, például Műhely, Műelemzés, Textológia, Évforduló, Párbeszéd, Krónika.
Az ItK mai honlapján közzétett ismertető és szerkesztőségi programnyilatkozat10 a folyóirat témaköreit ekképpen határozza meg: hagyományosan a régi magyar irodalom, a felvilágosodás- és reformkor, az 1849-et követő irodalom a 20. század második feléig; újabban pedig a XVII. század irodalma, medievisztika és mérsékelten a XX. század második felének irodalma, ez utóbbi köréből főként a lezárult életművek vagy a jelentős hatású vagy más szempontból kimagasló művek elemzése. A folyóirat sokrétűségre törekszik: a hagyományosan átfogott témaköröket folytatva helyet biztosít a magyar irodalomtörténeti és a hozzá kapcsolódó művelődéstörténeti kutatások új eredményeinek, a napvilágra kerülő irodalomtörténeti forrásanyagoknak (művek, levelek, dokumentumok), hazai és külföldi könyvek bírálatainak, híreknek, beszámolóknak; ezen túlmenően figyelme a kortárs hermeneutikai, módszertani és irodalomtörténeti kutatások elméleti kérdéseire is kiterjed.
A lap irodalomtudományi szakmai jellemzése, irodalomtörténeti és a tudományos közösségi életben betöltött szerepének megítélése nem lehet e cikk feladata, csupán az évfordulók alkalmi írásainak egyes részleteire irányítjuk a figyelmet. Az első ötven esztendőt méltató anonim − valószínűleg szerkesztői (ekkor Kéky Lajos a szerkesztő) − írás visszatekint a szerkesztők munkája nyomán formálódó folyóiratra, az egyes szerkesztői korszakok jellemzőire, a rovatok tartalmának alakulására, a lap tudománytörténeti szerepére, és ezt a következőképp fogalmazza meg:
„Fél évszázad nagy idő, s különösen az egy folyóirat életében, amelynek munkatársai között nemzedékek váltogatják egymást. Gondolatvilág, kutatási irány és főképpen tudományszemlélet egyre változik és velük változik, alakul, fejlődik az évtizedek sodrában maga a tudomány is. A mi folyóiratunk is az irodalomtörténetírás új meg új szemléletének, új meg új módszereinek tükre lett. Elég azokra a változásokra hivatkoznunk, amelyeket az esztétikai, filológiai, az összehasonlító, a fejlődés- és a szellemtörténeti módszerek alkalmazása tudományunknak jelentett. E szellemi áramlatok rajza s folyóiratunk szerepének vázolása ezek közvetítésében már tudománytörténet […].”11
A szerző azt is megemlíti, hogy Szilády Áron az ötvenedik évfordulóra készülve „már kezdte gyűjteni az anyagot az ötven kötet tartalom-, név- és tárgymutatójára is, s kezdett annak anyagi fedezetéről is a Bizottság költségvetési javaslatában gondoskodni”, ám ennek megvalósítására az ötvenedik évfolyam kiadása közben bekövetkezett halála miatt nem kerülhetett sor. A tervezett mutató az első ötven év alatt megjelent közel félezer tanulmány és más cikk háromszáz szerzőjének, a cikkekben tárgyalt személyek, valamint az Adattár több mint ezer cikkében felvonultatott személyek visszakeresésének az eszköze kívánt lenni.12 A repertórium tervéről és szükségességéről, általában is a friss kiadványok számbavételének, illetve kritikai figyelemmel követésének fontosságáról az író még azt mondja: „[A] folyóirat életéhez és tudományos feladataihoz tartozik az irodalomtörténet körében megjelenő nagyobb vagy kisebb új kiadványok számbavétele is. Az ötven év alatt több mint nyolcszáz könyvismertetés tett ennek a feladatnak eleget (ebből hetedfélszáz Császár idejében). Ezek kiegészítő részei az irodalom-ismeretnek, a repertórium pedig mindenha nélkülözhetetlen elindulópontja lesz a kutatásnak.”13 A repertóriumot az 1891–1948-as időszakra Galambos Ferenc állította össze. Nyomtatásban nem jelent meg, írógéppel készült kéziratos változata az OSZK hírlapolvasójának repertóriumokat kínáló polcáról vehető le.
Galambos Ferenc mutatója, Az Irodalomtörténeti Közlemények írói és írásai két fő részből áll: Az ItK szerzői (szerzői betűrendben) és Az ItK írásai (tematikus rendben). A tematikus felosztás főbb szakaszait a Függelékben közöljük.
A hetvenötödik évfordulón Németh G. Béla, aki 1969 és 1981 között szerkesztői majd társszerkesztői feladatokat látott el a folyóiratnál, foglalkozik „a rendszeres irodalomtörténeti munka első hazai folyóirata” kezdeti évtizedeivel, amikor a lap jobbára a „»névtelenek« folyóirata, a részletkutatások gyűjtőpontja” volt. „[J]egyzett nevű, tisztes és bő szorgalmú középszerűségek” akadtak ugyan a cikkszerzők és a tárgyalt auktorok között, többségében azonban „tudománytörténeti értelemben vett »nagy név« kevés fordult elő az ItK-ban.”14
Az ItK következő, centenáriumi évfordulóján is Németh G. Béla írja a visszatekintő cikket, vázolva a „lap arculatának, vállalt szerepének jelentős módosulásait, átformálódásait,”15 melyekkel a lap „a hatvanas évektől a magyar irodalomtörténet munkálatainak nemcsak legállandóbb, de egyik vagy éppen legjelentősebb és legrugalmasabb közlönye s műhelye is lett, a mögötte álló, a gondozását viselő Irodalomtudományi Intézettel.”16 A két alkalmi cikkben nincs említés a további mutatókészítés tervekről.
A jelenlegi ItK honlapjáról Irodalomtörténeti bibliográfia címmel érhető el az adatokat az 1996. évi 5/6. számtól összesítő elektronikus repertórium (a Szemle rovat anyaga nélkül). Ez a cím kissé szokatlan, hiszen nem az irodalomtörténet szakirodalmát szélesebb körűen regisztráló és rendszerező bibliográfiáról, hanem csupán az ItK tartalmát (a Szemle nélkül) az irodalomtörténeti korszakolás és témakörök szempontjait érvényesítő összesítő jegyzékről van szó. Az ItK legfőbb témakörei ebben a szerkesztőségi programnyilatkozattal és az akadémiai bibliográfia korszakbeosztásával vannak összhangban:

  • Régi magyar irodalom
  • Felvilágosodás- és reformkor
  • Magyar irodalom a 19. század második felében és a századfordulón
  • Magyar irodalom 1906–1945
  • Magyar irodalom 1945 után
  • Az irodalomtörténet elmélete
  • Az irodalomtudomány története

A honlap egyik másik pontján (Régebbi lapszá­mok) az egyesített szerzői betűrendes mutató nyitható meg; a mutató nem csupán a hagyományos adatokat (név, oldalszám) tartalmazza, hanem a szabadon hozzáférhető cikkek internetes elérését is megadja.17 A cikk írásának időpontjában erről a menüpontról a 2001–2005 között megjelent lapszámok tartalomjegyzéke is elérhető két évfolyamnál hagyományos, a nyomtatott számokban egykor közölt névmutatók szerkezetét követő mutató található, amely a korábbiakhoz hasonló részletességgel tárja fel a cikkekhez kapcsolható személyek körét. A korábban közölt éves repertóriumok ugyanis a tartalomjegyzék összesített, rovatonként szerzői betűrendbe szedett cikkein kívül kiterjedt névmutatót is tartalmaztak, amelyekbe felvették a) a cikkek szerzőit, b) a cikkek témájaként tárgyalt személyeket és c) a szakirodalmi utalások anyagában szereplő szerzőket is, a hivatkozások, lábjegyzetek szintjéről.18 Az 58. évf. (1954) tartalomjegyzékének névmutatójában találjuk például a következő adatsort egy nyomtatott tékázott évfolyam-kötet könyvtári példánya alapján (a digitalizált változatban egyelőre nincs meg ez a mutató):
 Bóka László, 102, 109−115, 125−145, 212, 457−463
Felkeresve ezeket az utalásokat az adott szöveghelyeken, Bóka Lászlóval kapcsolatosan kétféle, az „ő írta” és a „róla szól” nézőpontokat különböztethetjük meg:
 Bóka László, 102 [lábjegyzetben utalnak művére], 109−115 [szemlecikk szerzője], 125−145 [tanulmány szerzője], 212 [szövegközi utalás szövegkiadására], 457−463 [szemlecikk szerzője].
A honlapról letölthető névmutatók hasonló információkat tartalmaznak; egy példa a 2002-es mutatóból:
 Knapp Éva, 261 [tanulmány szerzője], 274, 281, 286 [önhivatkozások ugyanarra a cikkre], 705−709 [recenzió írója].
A fenti áttekintés alapján leszögezhetjük, hogy nem egyszerű eligazodni az ItK repertóriumai, mutatói között, a kutatás máig nélkülözi a teljes repertóriumot és mutatót.

3.  A hozzáférés módozatai: nyomtatott, elektronikus

Kurrens füzetek

A folyóirat elsődleges megjelenése ma is a nyomtatott forma, de elektronikus változata is van: 2006-tól a lap tartalma elektronikusan hozzáférhető a regisztrált olvasók számára. Az ItK honlapján a 2001–2005 közötti anyagnak szabad hozzáférése van.
Az éves repertóriumoknak már nincs nyomtatott változatuk. A honlapon a szabadon hozzáférhető cikkeket linkek fűzik össze (a) a tematikus, egyesített tartalomjegyzékkel, (b) a számonkénti tartalomjegyzékekkel és (c) a szerzők szerinti egyesített tartalomjegyzékkel (mutatóval). Az ItK-nál előállított különféle hagyományos mutatók (az éves tartalomjegyzék szerzői mutatóval, illetve az éves repertórium), amelyek korábban a nyomtatott évfolyamok tartozékai voltak, most kicsit más elrendezésben és az online-hozzáférésekkel kiegészítve, kizárólag online környezetben jelennek meg, mintegy kiegészítve a lap nyomtatott változatát.

Retrospektív füzetek

Nyomtatott anyag
Az ItK nyomtatott füzetei, kötetei megtalálhatók a hazai és külföldi könyvtárakban. A lelőhely-információkat a megfelelő könyvtári szolgáltatásokon keresztül, a ma már online elérhető adatbázisokból lehet lekérdezni (ezekről a későbbiekben röviden szólunk). A nagyobb hazai könyvtárakban kézbe vehető példányokról az OSZK Nemzeti Periodika Adatbázisában lehet tájékozódni.

Digitális változat
Az EPA archiválta az 1891−2003 közötti, PDF-formátumban digitalizált korpuszt, s ezt az anyagot 2006-ig kiegészítette az ItK honlapján elérhető, váltakozó formátumú (html, PDF) szövegekkel. Az EPA a digitalizált lapszámokhoz strukturált, metaadatokkal ellátott, az internet-keresők számára optimalizált tartalomjegyzéket szolgáltat, ami már nem az ItK része olyan értelemben, hogy nem a szerkesztőség által előállított képződmény, hanem könyvtár-informatikai adatkezelés eredménye.
Az ItK-hoz való hozzáférés és a benne való kutakodás ún. granularitási szintjét – ez azt a kérdést érinti, hogy lapszámokat veszünk-e kézbe vagy közvetlenül az egyes cikkek szövegéhez, ezen belül is egy kisebb információhoz (például egy szerzőre való utaláshoz) jutunk19 – az ItK hagyományos apparátusa eddig is segítette. A mutatók végső célja tulajdonképpen az volt, hogy az apróbb szöveg- vagy ismeretegységekhez lehessen más úton, a lapszámok folyamatos szövegolvasását kikerülve, közvetlenebbül hozzáférni. A mutatók, repertóriumok, bibliográfiák, tartalomjegyzékek internetre kerülésével a cikkek szövege, kisebb részlete az apparátus hagyományos besorolási rendjén kívüli hozzáférési pontokról is megközelíthető. Az ItK jelenlegi elektronikus mutatórendszere a hagyományoshoz képest két szempontból jelent kevesebbet: egyrészt nincs éves szintű (sem összesített) rovatonkénti csoportosítási lehetőség, másrészt a honlapon található kumulált szerzői mutató csupán a füzetek egyesített tartalomjegyzékének cikk-szerzők szerinti nézete, nem hoz adatokat a cikkekben földolgozott vagy említett személyekkel kapcsolatban. A honlapon a cikkekben tárgyalt szerzőket, a személymutatót másutt kell keresnünk: a már említett Irodalomtörténeti bibliográfiában, azaz az akadémiai bibliográfia beosztási gyakorlatát követő, az ItK-cikkeket korszakok szerint csoportosító bibliográfiában, az egyes korszakok altémáin belül az Egyes szerzők szakasznál. (Például Felvilágosodás- és reformkor >> Egyes szerzők >> Ányos Pál, Apor József, Bajza József stb.)

4. Az ItK a könyvtári adatbázisokban

A teljes ItK repertóriumot nem váltják ki, de némileg pótolják azok a könyvtári adatbázisok, amelyek adatokat tartalmaznak az ItK valamelyik időszakáról, illetve tematikai gyűjtőkörük folytán az ItK cikkeit válogatva vagy válogatás nélkül különféle feldolgozási mélységgel tárták/tárják fel.

Az ItK bibliográfiai tétele a nemzeti könyvtárban

A folyóirat összefoglaló szintű bibliográfiai leírása az OSZK katalógusában a szokásos könyvészeti adatelemekkel (indulás, periodicitás, közreadó testület, kiadók változásai, szünetelés, mellékletek, ISSN stb.) azonosítja a periodikumot, és utal a lap kiadástörténetére. A bibliográfiai tétel a folytatódó dokumentumok nemzetközi leírási szabványainak megfelelően a következő információkkal szolgál:
Irodalomtörténeti közlemények / Magyar Tudományos Akadémia ; szerk. Ballagi Aladár. -1.évf. 1.füz.-. – Budapest : MTA, 1891–. – 24 cm 
Kéthavonként (-1995, 2009–). – Évenként három kötet, két-két összevont szám (1996–2008). – Cvált.: Itk. – Aktuális alcím: a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének folyóirata. – Közreadó: MTA (–1948), MTA Irodalomtörténeti Állandó Bizottság (1953–1955), MTA Irodalomtörténeti Intézet (1956-1968), MTA Magyar Irodalomtörténeti Társaság (1963–1968), MTA Irodalomtudományi Intézet (1969-). – Szünetelt: 54/55. évf. 2. füz. (1944/1945)-56. évf. 1. füz. (1948), 56. évf. 2. füz. (1948)-57. évf. 1/4. (1953) között. – Megváltozott megjelenési adatok: Budapest : Akadémiai K. (1953–1990), Budapest : Argumentum (1990–1992), Budapest : Balassi K. (1993–2004), Budapest : Universitas (2005–). – Melléklet: Hofgreff énekeskönyv dallamai (1931), Irodalomtörténet repertóriuma (1925–1976), Klaniczay Tibor 60. születésnapjára (1983), Petőfi Sándor hasonmás levele és kérvénye (1989), Révai Miklós hasonmás levele (1899). – A hozzáférés módja: http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-8988. – A hozzáférés módja: http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-10685 
ISSN 0021-1486 = Irodalomtörténeti közlemények (Nyomtatott) 
irodalomtudomány — irodalomtörténet
digitalizált dokumentum  
82(091) 894.511 (091) 
   Mt.: Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Irodalomtudományi Intézet — Ballagi Aladár (1853–1928) (szerk.)
[AN 000001002149]

Az adatok között két elektronikus lelőhely-információ is van. A rekordon nem látszik, csak kipróbáláskor tudjuk meg, hogy az első link (http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-8988)az EPA digitalizált szövegeihez, a második pedig az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Könyvtárába vezet (http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-10685). Mindkét szolgáltatásnál hozzáférhetőek és letölthetőek a visszamenőlegesen digitalizált lapszámok.
A bibliográfiai tétel bővebb adatelemeket kibontó rekordjához kapcsolódik szolgáltatásként egy harmadik internetcím is, ez a nemzeti könyvtári katalógus- és bibliográfiai tétel-szolgáltatás állandó internet-azonosítója − a Cool URI (Uniform Resource Identifier, az ItK azonosítója: http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/1002149). A Cool URI − azon kívül, hogy lehetővé teszi a reményeink szerint stabil hivatkozhatóságot az ItK bibliográfiai tételére − az internet világában a szemantikus web különféle alkalmazásaiban kaphat szerepet, az adatkapcsolatokon alapuló hálózati információstrukturálás nélkülözhetetlen kelléke (2. ábra).20

2. ábra
Linkek az OSZK rekordjában

Az Időszaki Kiadványok Elektronikus Repertóriuma (IKER)

Az 1993−2002 végéig terjedő időszak magyarországi folyóiratainak cikkadatbázisa, a Magyar Nemzeti Bibliográfia Időszaki Kiadványok Repertóriuma (IKER) tíz év adatállományát tartalmazza. Az OSZK a lezárás időpontjáig válogatott cikkek adataival építette a nemzeti cikkrepertóriumot, amelybe az országban megjelenő, a társadalom- és természettudományi időszaki kiadványok válogatott cikkanyagát gyűjtötte és rendezte adatbázisba. A szokásos bibliográfiai alapadatokon kívül tartalmi feltárást is végeztek: a tételeket ellátták tulajdonnévi tárgyi melléktételekkel, tematikus tárgyszavakkal és az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) szakcsoportjelzeteivel. Az IKER-ben 473 ItK tétel szerepel.
Aki ma a világhálón lapozgatja ezt a lezárt adatbázist, észre kell vennie egy apró újítást: noha rég lezárták az adatbázist, az ItK-cikkek bibliográfiai tételeinek mindegyikéhez újabban egységesen hozzáadódott egy link „teljes cikk” felirattal (3. ábra). A hálózati kapcsolat mindegyik tételnél ugyanoda, az EPÁ-nál elhelyezett e-ItK-hoz, pontosabban a lap kardexéhez visz, az egyes cikkeket innen kiindulva, a cikk füzetszámok szerinti pontosabb adatainak ismeretében lehet kikeresni az elektronikus archívumból. Az IKER adatállományát 2009-ben áttöltötték a HUMANUS adatbázisba, a cikk írásának időpontjában a 473 tétel mindkét helyen kereshető.

3. ábra
Egy tétel a lezárt IKER adatbázisból, EPA-s hozzáféréssel frissítve

Irodalmi kritikák, tanulmányok bibliográfiája

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár saját készítésű adatbázisa, amelynek online elérhető állománya az 1961–2006 közötti időszakot átfogva a szépirodalmi művekről, szerzőikről és irodalmi orgánumokról szóló tanulmányokról, kritikákról, egyéb cikkekről szolgáltat bibliográfiai információt szerzői (tulajdonnévi) tárgyi melléktételekkel és más irodalmi tárgyszavakkal.21 Külön mezőben kereshetők a szerzők és a „valakiről” típusú információk, az ún. szekunder irodalom. Nemcsak személyek, hanem többek között a folyóiratokról szóló cikkek is listázhatók, így a tárgyszavaknál az „Irodalomtörténeti Közlemények (folyóirat)” deszkriptorral megtalálhatók az adatbázisban regisztrált ItK-val kapcsolatos cikkek.
Az egyes folyóiratcímeknek itt nincsenek kardexlapjai, így az adatbázisban kissé körülményesen tekinthető át, hogy egy-egy folyóiratból mit dolgoztak fel. A lezárt adatbázisban összesen 1 054 ItK-cikk szerepel, a legrégebbiek 1970-ből valók. A 2000. év és az azt követő évek áttekintésekor feltűnik, hogy a 2003-as évfolyam az adatbázisban feldolgozatlan maradt; egy kötetet (a 2001-es folyamot) kiszemelve és összehasonlítva a megjelent cikkek számát az adatbázisban regisztrált tételek számával az látszik, hogy a tárgyévben a könyvismertetésekkel együtt az ItK-ban 51 cikk jelent meg, de az adatbázisba a gyűjtőköri válogatás folytán csak 27 került be.
Ez a kurrens bibliográfia az adatbázis lezárását követően nem szűnt meg, 2006 utáni folytatása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár katalógusába került, és a mai integrált könyvtári rendszerekkel kompatibilisabb e-Corvina rendszerben épül tovább. Elnevezése megváltozott, a katalógusban Irodalmi bibliográfia gyűjtemény alatt szerepel, s a katalógus keresőfelületén elkülöníthetően is kereshető ez az adatállomány. A keresési szempontok korlátozottabbak, mint az előd-adatbázisban, az e-Corvina adatmezős webes felhasználói felületéről kiindulva pedig egyelőre nem szűrhetők ki az ItK adatai. Csak a beavatott szakemberek előtt ismertek azok a parancsnyelvi varázsszavak, amelyekkel az adatokat felszínre lehet hozni. Kérdésünket CCL (Common Command Language) megfogalmazásban a következőképp kell megadni:
[FIND] bibl irodalomtörténeti bibliográfia AND doku Irodalomtörténeti Közlemények.22
Ez a keresés 50 regisztrált ItK-tételt eredményez a 2007–2009 közötti időszakban.

MATARKA

A Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisát (MATARKA) a Miskolci Egyetem feldolgozásában fokozatosan töltik fel az ItK füzetek tartalomjegyzékével. Az egyes cikkeknél megtalálhatók az EPA forrás-archívumához – az Országos Széchényi Könyvtár szerverének szolgáltatási pontjához − vezető ugrópontok. Az ItK elektronikus szövegei az EPA tükörszervereiről is elérhetők, de ezeket az alternatív hozzáférési útvonalakat egyetlen adatbázis sem regisztrálja.23
A cikk írásának időpontjában a MATARKA ItK kardexeiben az 1960 és 1990 között nagyobb hézagok mutatkoznak, az utolsó feldolgozott év 2006, a frissebb folyóiratszámok még nem szerepelnek az adatbázisban.) Remélhetőleg ez nem marad sokáig így, minthogy folyamatban vannak azok az intenzív munkálatok, amelyek egyik fő célja „a már az adatbázisban lévő folyóiratok teljes állományának bevitele.”24 A feltöltést garantálhatja az is, hogy a MATARKA tartalomjegyzék-adatokat cserél az EPA-val, ez utóbbinál pedig hamarosan teljes körűvé válik az ItK digitalizált állományának tartalomjegyzéke, s akkor ezeket az adatokat a MATARKA is átveszi.25
Az adatbázis 2010. augusztus 14-i statisztikai adatai szerint a feldolgozott ItK füzetek száma 290; a feldolgozott cikkeké 5 055; az elérhető teljes szövegek száma 4 878.26
A MATARKA vállalt feladataival összhangban gyorsan regisztrálja a tartalomjegyzékeket, és nem végez könyvtári tartalmi feltárást (osztályozás, tárgyszavazás), sok esetben a cikkek bibliográfiai alapadatait is redukáltan, egyszerűsített adatokkal veszi fel. A jegyzékeket viszont − más adatbázisokkal ellentétben − válogatás nélkül készíti, míg máshol tematikai vagy műfaji szelekciót végeznek (a Szabó Ervin Könyvtár adatbázisa például elsősorban a szépirodalmi művekkel kapcsolatos cikkekre figyelt, az IKER pedig kihagyta a recenziókat).
Az egyszerűsített adatfelvétel szemléltetésére az ItK legelső számához nyúlunk vissza, ahonnan egy levelezés forrásanyagának közlését vesszük szemügyre az Adattár rovatból. Kuun Géza Kisfaludy Sándor két Döbrentei Gáborhoz írt levelét adja közre. A MATARKA-ban a cikk csak egy címsorral szerepel:
 Kisfaludy Sándor két levele Döbrentei Gáborhoz (közli Kuun Géza)
A kapcsolódó személyek nevéből a MATARKA ilyen esetben nem készít keresőelemet, nem szegmentálja, azaz nem készít velük besorolási tételt, így ez a forrásanyag a névindexeken keresztül nem lesz elérhető sem Kuun Gézánál, sem Kisfaludy Sándornál, azaz a névmutató felől nem lehet rálelni az ilyen típusú forrásközlésekre és a közlés forrására. A keresőfelületet használva a cikk egyedül a cím, illetve címszavas keresésre kapott találati halmazba fog további rendezési lehetőség nélkül belekerülni.
Fontos megjegyeznünk, hogy a MATARKA tételeit az általános web-keresők„látják” és indexelik. Közismert, hogy a kutakodást nagyon sokan a világháló webes keresőmotorainál szokták kezdeni, ezért megkerülhetetlen feladat a tartalomszolgáltatók és szakadatbázisok részéről a metaadat-optimalizálás.27 Az ItK cikkeinek MATARKA-tételei a webes keresők találati listáiban is megjelennek, ezzel is növelve a folyóirat anyagának az általános keresők relevancia-algoritmusa szerinti kereshetőségét, egy-egy cikknek a „láthatóságát”, terjesztését. Említsünk meg még egy aktuális, praktikus technikai lehetőséget is: a MATARKA tételei, így az ItK-cikkek bibliográfiai adatai is egyszerű gombnyomással áttölthetők saját, kutatómunkánkat segítő adatbázisunkba, például az ingyenesen használható Zotero (katalogizáló, cédulázó, jegyzetelő, a kutatási anyagot rendszerező) programba helyi számítógépen vagy internetes tárhelyen is fenntartható üzemmódban.28

HUMANUS

A Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa (HUMANUS) a „részdokumentumok” leírásait rögzíti, azaz analitikus bibliográfiai tételeket tartalmaz a humántudományok köréből: folyóiratok cikkeit, évkönyvek és gyűjteményes kötetek tanulmányait tárja fel és rendezi szakbibliográfiába a nemzetközi és hazai könyvtári normáknak megfelelően. A földolgozás szabálya itt a válogatás nélküli felvétel.29 Könyvtárak, szerkesztőségek, szakintézmények konzorciumában közös katalogizálással és már meglévő adatbázisok konvertálásával gyarapszik. (Az IKER áttöltése már megtörtént.)
Az adatbázis 2008-tól nyílt meg a nagyközönség előtt, cikkem írásakor az ItK-tételek száma (az IKER-tételekkel együtt) egy híján ezer. Az adatbázist feltöltő munkatársak az EPA és a MATARKA adatainak átvételével és továbbírásával (kibővítésével, mélyebb adatfeldolgozással) készítik el a még hiányzó leírásokat. A friss füzetekről a tervek szerint (a tartalmi feltárással együtt) az ItK-t közreadó intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete gondoskodik.30
A feldolgozás, adatbázis-fejlesztés, a párhuzamosan működő, gyarapodó adatbázisokból való adatátvétel, a tételek összekapcsolása a teljes szövegű archívumokkal folyamatos, így várható, hogy az Irodalomtörténeti Közleményeket hamarosan teljesen feldolgozza a HUMANUS is.

5.  Tudományos rang

ERIH

A folyóiratok tudományos rangját a szakmán belüli megbecsülés és a különféle bibliometriai mutatók alapján is megítélik. A tudománymérés eredményei számít(h)a(t)nak a különféle intézményi akkreditációnál, személyekhez kötött tudományos pályázatok kívánalomlistájában, különféle pályázatok elbírálásánál. A Magyar Tudományos Akadémia Doktora címre pályázók körében irodalomtudományi területen nem szerepel ugyan kimondott követelményként, azonban a nyelvtudományban kérik a pályázó publikációit közlő folyóiratok ERIH-besorolását (ha van).31 Az ERIH (European Reference Index for the Humanities = Európai Bölcsészettudományi Minősítési Jegyzék) a mérvadó európai bölcsészeti folyóiratokat veszi jegyzékbe tizenöt ágazati csoportosításban; szakmai színvonalukat, kiválóságukat, a nyelvi és területi lefedettséget, érdeklődési kört mérlegelve a folyóiratokat három kategóriába (A, B, C) sorolja. A besorolást meghatározó jellemzők elsősorban a tudományos jelleg, a szerzők iránti nyitottság, a szerkesztőbizottság összetétele, nyelve, célközönsége, a terjesztés földrajzi megoszlása, globális jellege, nemzetközi vagy helyi jellege, ismertsége (hivatkozottsága), a lektoráltság (peer review, refereeing) és egyéb kritériumok.32 „A” kategóriába kerülnek a széles körben terjesztett és elismert nemzetközi folyóiratok, amelyeket a szakterület kutatói a legfontosabbnak tartanak, és amelyeket rendszeresen idéznek világszerte. „B” kategóriás lehet az előbbieknél kevésbé széles körben ismert és idézett, ám színvonalas, a szakterület kutatói körében elismert, jó hírű, nemzetközi szintet megütő lap, míg a „C” kategóriára azok a jelentős, ám kisebb nyelvterülethez kötődő helyi/regionális folyóiratok pályázhatnak, amelyek főleg az adott régióban rendelkeznek olvasótáborral, de a kiadó országon kívül is színvonalasnak tartják és idézik.
Az ItK „C” besorolással került fel az ERIH Literature (ERIH Irodalom) 2008-os jegyzékére,33 ami azt jelenti, hogy meghatározó európai helyi/regionális tudományos folyóirat, elsősorban a hazai tudományos közösség számára készül, de jegyzett, ismert és idézett a kiadó ország határain kívül is.

MTMT

2010 februárjában vált elérhetővé a Magyar Tudományos Művek Tára, amely közös adatbázisba kívánja egyesíteni az országban sokfelé, sokféle formában meglévő publikációs adattárakat.34 Reményeink szerint egyetlen országos adatbázisból válik így láthatóvá a magyar kutatók teljesítménye, jobban követhetők lesznek az intézmények, kutatási programok publikált eredményei. Várható, hogy az ItK-ban a magyarországi kutatóktól közölt, illetve a magyarországi irodalomtudományi kutatási programok eredményeképp születő cikkek adatai − a különféle adatközlési kötelezettségek révén − az MTMT-be is bekerülnek, ahol a cikkekre történő utalások bibliográfiai adatai is regisztrálhatók.
Hadd tegyek itt egy megjegyzést: az ItK cikkeinek adatai és a cikkek recepciójára utaló idézettségi adatok ugyan rögzíthetők az MTMT adatbázisban, ám a rögzítés kutatóhoz és egyéb intézményi vagy MTA testületi tagsághoz kötött, és sok egyéb esetlegességet rejthet. Nem jelentheti az ItK rendszeres bibliográfiai és idézettségi indexelését, nem jelenthet lap-szintű repertóriumot, sem szakirodalmi bibliográfiát helyettesítő feldolgozást. Ettől eltekintve – folyamatos feltöltés és frissítés esetén – más szempontú hatástanulmányokhoz kétségkívül jól használható adatokhoz lehet majd hozzájutni az MTMT-adatbázis segítségével.

6.  Külföldi adatbázisok

Könyvtári katalógusok, indexelô szolgáltatások

Az OCLC (Online Computer Library Center) amerikai globális könyvtári szolgáltatásokat fejlesztő vállalkozás WorldCat katalógusa35 az ItK számos amerikai és európai könyvtári lelőhelyéről tanúskodik, regisztrálja az EPA digitális változatát és elérhetőségét is. Még több lelőhelyet közöl a Karlsruher Virtueller Katalog36 európai, amerikai, ausztráliai nemzeti és közös katalógusokból. A MATARKA regisztrációjának köszönhetően az ItK-t jegyzi és a digitális változat internetcímét is felkínálja az Elektronische Zeitschriftenbibliothek (EZB), a regensburgi egyetemi könyvtár elektronikus folyóiratokat összeíró és a hozzáférésükről tájékoztató szolgáltatása.37
Az ItK rendszeres indexeléséről külföldi referáló–indexelő (aggregáló vagy irodalomtudományi szakindexet előállító) szolgáltatónál nincs tudomásom. Az amerikai Modern Language Association modern nyelvekre és irodalomtudományra is kiterjedő nemzetközi bibliográfiája az 1960-as és 1970-es évekből tartalmaz csak ItK-tételeket (összesen 649-et).38 Ez érthető, ha tudjuk, hogy e szolgáltatások legtöbbje üzleti vállalkozás, melyek elsősorban a gyorsan megtérülő üzleti nyereséggel kecsegtető tudományterületeket helyezik előtérbe. E szolgáltatások azonban jelentősen befolyásolhatják egy-egy folyóirat külföldi ismertségét és felhasználását az oktatásban, kutatásban, tudományos kommunikációban. A multidiszciplináris, főként globális érdeklődésre számot tartó indexelő szolgáltatások az utóbbi időben nyitottabbak ugyan a nem angol nyelvű folyóiratok és a kisebb nyelveken, nem globális témával foglalkozó folyóiratok anyagának adatbázisukba való bevonása iránt, ám ehhez angol nyelvű összefoglalókat is kérnek. E kikötést szem előtt tartva: az ItK rendszertelenül közöl rezüméket, az utóbbi évfolyamokat áttekintve 2002 előttről vannak összefoglalók, ettől kezdődően (2006 kivételével) ez nem jellemző. A rezümék nyelve váltakozó: francia, német, kevés esetben angol. A rendszerváltozás előtti időkben főként orosz, francia, német, egyes időszakokban az orosszal párhuzamosan más idegen nyelven is közölték az összefoglalókat.

7.  Keresőmotor

A Google Scholarral39 több olyan adatbázisba lehet bekukkantani, amelyek előfizetéshez kötött szolgáltatásokként működnek ugyan, a keresőmotorok elől viszont nincsenek elzárva: az adatgyűjtő robotoknak bejárásuk van jogosultságokhoz kötött szövegtárakba, szövegbányászati, relevanciakalkuláló módszereikkel pedig ipari adatfeldolgozást végeznek. Eme lehetőségekkel élve szórványosan találunk ItK-tételeket a francia INIST (L’Institut de l’Information Scientifique et Technique du CNRS) tudományos dokumentumokat szolgáltató bibliográfiai adatbázisban. A keresőgépekkel szabadon elérhető vagy a (tudományos intézményeknél az utóbbi időben elterjedő) nyílt hozzáférésű teljes szövegű tartalomszolgáltatásoknál is találhatunk ItK-ra történő hivatkozásokat. Ezek között szabadon elérhető, illetve nyílt hozzáférésű cikkek is vannak, így az EPA állományában vagy más bel- és külföldi repozitóriumban, bibliográfiai adatbázisban, pl. a szerb nemzeti indexelő-referáló ScIndex-nél (4. ábra). A keresőmotornak viszont sok szabadon el nem érhető tárhelyhez is van bejárása, innen felszínre tudja hozni a szabadon el nem érhető szövegkörnyezet egy-egy szeletét. Végigpásztázza például a CEEOL (Central and Eastern European Online Library) térítés ellenében letölthető cikkeinek teljes szövegű anyagát, feltárva az azokban lévő hivatkozásokat. A CEEOL jelenlegi állománya alapján az Aetas, a BUKSZ (Budapesti Könyvszemle), a Regio, az Ungarn-Jahrbuch, Annales Universitatis Apulensis Series Historica (Románia), Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde (Németország) hasábjain hivatkoznak az ItK valamelyik cikkére.

4. ábra
ItK-cikkre történő utalás a szerbiai CSIndexnél elérhető teljes szövegű cikkben (Google Scholar)

8.  Az ItK tartalomjegyzékének munkálatai egyetemi kurzusokon

Az ItK füzeteinek tartalomjegyzék-készítési munkálataiba bekapcsolódó egyetemi hallgatók az egyes számok tartalomjegyzékét rögzítették strukturált formában.
Az EPA felhívásában javasolt adatfeldolgozási sablon így nézett ki:

 Folyóiratcím,év,évfolyam,szám
szerző1Családnév–szerző1Kereszt név/szerző2Családnév–szerző2Kereszt név:Cím : alcím*oldalszám * URL 
szerző1Családnév–szerző1Kereszt név/szerző2Családnév–szerző2Kereszt név:Cím : alcím*oldalszám * URL 
@ rovatcím  
szerző1Családnév–szerző1Kereszt név/szerző2Családnév–szerző2Kereszt név:Cím : alcím*oldalszám * URL 
szerző1Családnév–szerző1Keresztnév/szerző2Családnév–szerző2Keresztnév: Cím : alcím*oldalszám * URL40

A formázási elvárás sem a kézi adatrögzítés, sem a diákok munkájának ellenőrzése szempontjából nem tűnt teljesíthetőnek. Az előírt karakterek metaadat-értékű pontos rögzítését legfeljebb egy automata tudta volna előállítani és ellenőrizni, ilyen körülmények között a szöveg tartalmi és filológiai ellenőrizhetősége is kétséges volt. Könnyebben használható beviteli űrlapra lett volna szükség, de ennek fejlesztésére az EPA-nak nem volt lehetősége.
A párhuzamos munkák elkerülése végett meg kellett oldani a feldolgozás alatt lévő füzetek nyilvántartását, ezért egy könnyen írható és szerkeszthető weblap kialakítására volt szükség. Az egyszerűen kezelhető és megosztható Google Docs beviteli űrlappal is felszerelhető táblázatkezelővel létrejött egy „foglalási táblázat”, amelybe a diákok bejegyezhették a feldolgozás alatt álló füzeteket, ez alapján az EPA-nál ezeket az adatokat a webes kardexbe is átvezették. A tartalomjegyzék-adatok összegyűjtéséhez és táblázatba rendezéséhez beviteli űrlap készült megfelelő adatmezőkkel. A webes segédletben rögzítettük a munkamenetet és a szöveges útmutatót, amit a diákok, tanárok emlékeztetőként használhattak, de e feljegyzésekre a hiányzóknak, csereprogram vagy ösztöndíj miatt távolból önállóan dolgozóknak, és a levelező diákoknak is szükségük volt. (Ide kerültek a gyakori kérdések és a rájuk adott válaszok, a típusjelenségek és típushibák, a bonyolult betűk beviteléhez szolgáló segédlet.)
Az elkészült tartalomjegyzékeket az oktatók ellenőrizték, majd átadták az EPA-nak és az ItK szerkesztőségének.

A feldolgozás lépései

(1) Bejelentés a lefoglalt lapszámról
A feldolgozásra elvállalt füzet bejelentése az erre a célra létrehozott űrlapon, nyilvántartás céljából, a párhuzamos munkák elkerülése végett történt.
(2) A kiválasztott szám letöltése
(3) A tartalomjegyzék szövegének előkészítése adatelemekre bontva, összehasonlítás, korrektúra
A cikkek címenkénti összevetése a valódi cikk címadataival (a) a tartalomjegyzéknél és (b) a folyóirat belsejében a cikknél szükség esetén összehasonlítás az eredeti nyomtatott verzióval; az oldalszámok kiegészítése; a hibák javítása; a kisebb közlemények, könyvismertetők, szemle rovatok cikkenkénti előkészítése az adatbevitelre
Gyakran javítani kellett a betűhiányt,a rosszul felismert karakterek miatt helyreigazításra szorultak a szóközök, betűk, egyéb jelek. A javítanivalókat néhány példával szemléltetjük, olyanokat is említve, amelyeknek a szöveges keresésnél nincs ugyan jelentősége, de mégis tanulságosak digitalizálási problémaként:
 Görg >> György [karakter pótlása]
 kritikai rovat >> Kritikai rovat [nagybetű]
 H.Sas Judit, Bp.1965.magyar Helikon >> H. Sas Judit, Bp. 1965. Magyar Helikon [szóközök, nagybetű]
 A XVII. Század külföldi szakirodalmáról >> A XVIII. század külföldi szakirodalmáról [értelemmeghatározó karakter pótlása, kisbetű]
 Bibliografie československé hungaristikv za léta 1966-1968 >> Bibliografie česko¬slo¬venské hungaristiky za léta 1966–1968 [karakterhelyesbítés]
 Györffy György- Kurcz Ágnes:István király emlékezete… >> Györffy György – Kurcz Ágnes: István király emlékezete… [szóközök, nevek szétválasztása  nagygykötőjellel]:
 I—IV. füzet >> I–IV. füzet  [kvirtmínusz  cseréje a magyarban használatos nagykötőjelre (félkvirtmínusz)]
 320 1. >> 320 l. [arabszám-karakter cseréje „l” betűkarakterre]
(4) Cikkenként egy űrlap kitöltése
A feldolgozás egysége egy-egy önálló cikk, közlemény, könyvismertetés. Néhány részletkérdésben belső szabályok, javaslatok fogalmazódtak meg:

  • Pontosság, teljesség kérdésében a cikk teljes szövegénél lévő adatok felülírják a lapszám eleji tartalomjegyzék adatait.
  • Ha a lapszám elején a tartalomjegyzékben felsorolásszerűen következnek rövidebb közlemények, könyvismertetések, ezeket szét kell választani: közleményenként egy-egy űrlapot kellett kitölteni.
  • Javasolt volt, de nem emelkedett kötelező érvényre a könyvismertetések bővebb adatainak regisztrálása, a valódi tartalomjegyzék redukált címközlésének átvétele helyett a bírálathoz lapozva az ott található teljesebb címsor átírása. Ez a legtöbb esetben egybeesett a bírált vagy ismertetett könyv bibliográfiai adataival. A cikk szerzője a bírálat írója, az ismertetett mű szerzője viszont a cikk címének a része lett, úgy, ahogyan az a folyóirat belsejében az ismertetés szövegénél szerepelt. Részletezőbb, adatelemekre bontást az EPA nem kért.

A valódi tartalomjegyzékben:
 … Bessenyei György válogatott írásai.…387
EPA tartalomjegyzékben, a feldolgozás után:
 TÖRŐ Györgyi : Bessenyei György válogatott írásai. Vál., utószó: Vajthó László. Bp, 1961, Magyar Helikon. 266 l. (Kis Magyar Múzeum 7.) 389

  • A „Szerző” adatkategóriában a nevek adatelemekre bontása, három mező használatával 
    (a) nem szokványos névelemek: névkiegészítők (Dr., ifj. stb.), monogram (B. A.), körülírás (A szerkesztő);  
    (b) családnév, összetett családnév, megkülönböztető betűt tartalmazó névjelölés (S. Varga; Németh G.; Mályuszné Császár) valamint
    (c) a név keresztnév eleme.  
    A nevek feloldására, egységes kezelésére a tartalomjegyzék-szintű feldolgozásnál nem volt szükség. Az adatok professzionális cikk-adatbázisokba történő átvételénél (ilyen például a MATARKA, HUMANUS) természetesen autorizálásra lesz szükség, ez a személyek beazonosítását, a rövidítések, egyéb pótmegjelölések feloldását, nevük egységesítését, névváltozataik összerendelését továbbá a szerzőségi szerepek megjelölését jelenti.
  • Több szerző esetén fejtörést okozott, milyen részletességgel kellene egy tartalomjegyzék feldolgozásnál a szerzőket, közreműködőket felvenni. A visszakeresési szempontokat, adatcserét, a webes optimalizálást szem előtt tartva a bővebb regisztráció indokolt, ezért több kurzuson a bővebb adatfelvételre törekedtek. Az EPA nem hozott erre vonatkozó szabályokat, elfogadta az egyszerűsített adatfelvételt is. Az adatok felvételének részletessége így a beküldött összesítő táblázatban, és az EPA webes tartalomjegyzékében is váltakozó.

(5) Adatrögzítés
A diákok kihasználták azt a lehetőséget, hogy az űrlap előző munkamenetét visszahívva az ismétlődő adatokat (füzetszámozás, URL, rovatcím stb.) megtartsák, és csak az újakat írják hozzá. Így kevesebb a hibalehetőség, gyorsabb a bevitel. A cikkenkénti adatsorok táblázatba kerültek, cikkenként egy-egy sorba, a cikkek adatelemei pedig adattípusonkénti oszlopokba rendeződtek.

(6) Ellenőrzés és önellenőrzés
Az önellenőrzéskor, illetve a diáktárs munkájának ellenőrzéséhez a valódi nyomtatott ItK szám kézbevételét és az azzal való összehasonlítást javasoltuk. Sokszor ugyanis csak ekkor tűntek fel a betűk, karakterek vagy a lapszerkezet szintjén szükséges korrigálnivalók (például a cikk vagy függelék rovat-hovatartozásának megítélése). Páros munkánál a pár ellenőrizte egymás táblázatát.

(7) Végső, tanári ellenőrzés
A kurzusok végén összegyűlt több száz, vagy akár ezernél is több tétel ellenőrzése erőt próbáló feladatnak bizonyult az oktatók számára.
(8) Fájl(ok) továbbítása az EPA útmutatója szerint ftp vagy e-mail útján
Ez az oktatók feladata volt.

Mi készült el?

Az EPA összesen kétszáznyolc füzet diákok által készített tartalomjegyzékét konvertálta XML-be. (Valamivel több készült el, de a végén voltak átfedések.)
Ebből 

 SZTE: 75 füzet (magyar szakosok, nem számítva a könyvtár szakos gyakorlat során végzett digitalizálást),
 PPKE BTK: 83 füzet (bölcsész hallgatók, szociológia)
 Nyme SEK: 50 füzet (könyvtáros hallgatók).

A 208 füzetben összesen 4769 cikk van. Ez a becslések szerint a feldolgozandó cikkeknek valamivel több mint a fele.
2010 tavaszán az EPA felgyorsította az ItK-programot. A munkatársak pótolják a hiányzó digitális oldalakat, lapszámokat, cikkeket, ellenőrzik a már meglévő tartalomjegyzékeket, hiszen a legnagyobb erőfeszítés ellenére is maradhatott hiba az átadott jegyzékekben. A diákok az egyes cikkekhez a teljes lapszámokat megnyitó URL-címeket fűzték hozzá, az akkori tartalomszolgáltatási stádiumban a teljes füzeteket kellett letölteni és abban tovább haladva megkeresni a cikkeket. Az EPA munkatársai hozzáláttak a PDF-füzetek cikkekre szeleteléséhez, majd az XML tartalomjegyzékeket további metaadatok hozzáadásával validálják és teszik alkalmassá a tartalomszolgáltatásra.
Az archivált állomány 109 évfolyamának feldolgozása még folyamatban van. Írásom időpontjában 1891–2005-ig (az 1903-as év kivételével) 414 füzet összesen 8611 cikke van XML-ben feldolgozva, ami azt is jelenti, hogy ennyi helyen kellett a korábbi tartalomjegyzékekben rögzített füzet-szintű internet-hivatkozásokat cikk-szintű „mélylink”-re cserélni. Ezek az állományok már a MATARKA rendelkezésére állnak, a betöltés folyamatos.
Az adatelemek beágyazásánál a könyvtárosok nem minden esetben használták föl a diákok munkáját. Az EPA projektben dolgozó professzionális munkatársak (érthető okokból),41 ha a tartalomszolgáltatási rendszer kívánalmai szerinti szabványos metaadatok hozzáadásán kívül egyszerűbbnek látták a leíró adatok sajátkezű elkészítését, akkor a végső eredménybe, az EPÁ-nál látható tartalomjegyzékekbe ezek az adatsorok nem épültek be. Ám van, ahol a diákok praktikumának adat-termését beépítették, így azok újrahasznosulhatnak, és bekerülhetnek a hazai társ-adatbázisokba, szakmai szolgáltatásokba, elérhetőkké válnak a globális keresőrendszerekből, de akár vissza is kerülhetnek a diákok tanulóasztalára, a saját számítógépre telepített vagy weben kezelt házi katalogizáló szerkezetecskék adat-tartályaiba.
A tartalomjegyzékekbe beépülő metaadatok szemléltetésére a legelső ItK-cikk tartalomszolgáltatási forrásadatait mutatjuk be XML jelölőnyelven (Kacziány Géza: A magyar vers-alakok Erdősiig, 1–20):
 <Pack xmlns:xsi=”http://www.w3.org/ 2001/XMLSchema-instance”xsi:noNamespaceSchemaLocation=”http://mek.oszk.hu/mekdtd/epax/epax.xsd”>
            <TOC>
                <Head>
<dc_title>Irodalomtörténeti Közlemények</dc_title>
<Issue year=”1891” number=”1” type=”pdf”>1891. 1. évf. 1. füzet</Issue>
<host>epa.oszk.hu</host>
<dc_identifier>00001</dc_iden tifier>
<ev_szam_Path>00014/pdf</ev_szam_Path>
               </Head>
                   <Contents>
                      <Section>
                         <Article>
                            <Language>hu</Language>
<Link>itk_1891_01_001-020.pdf</Link>
<Author>
            <FamilyName>Kacziány</FamilyName>
<GivenName>Géza</GivenName>
</Author>
<Title>A magyar vers-alakok Erdősiig</Title>
<Range>1-20</Range>
                         </Article>

Mire jó mindez a diákoknak?

A diákok közelebbről megismerhettek egy jelentős, hosszú életű, folyamatosan megjelenő irodalomtörténeti, irodalomtudományi folyóiratot, és általában közelebbről is szemügyre vehették a szakfolyóiratot mint dokumentumtípust. Ha ezután a hálózaton belebotlanak egy tudományos folyóiratcikkbe, nagy valószínűséggel felismerik, milyen dokumentummal van dolguk, és ellenőrizni tudják a cikk forráshelyét, fel tudják becsülni a szolgáltatás tartósságát, a cikk archívumi környezetét. Az egyes lapszámok feldolgozása közben a cikkekbe beleolvasva megtapasztalhattak valamit az adott korszak irodalomtudományos szellemiségéből, találkoztak irodalomtörténeti témafelvetésekkel, forrásközlésekkel és vizsgálódási módszerekkel, megfigyelhették ezek alakulását az idők folyamán – amint arra Császtvay Tünde is utalt a lap századik évfordulóján:
„Az ItK régóta nem „a névtelenek folyóirata már; […] az ItK-ban való publikálás egyet jelent, szinonimája lett a szakmai megbízhatóságnak s a szakmába való „befogadásnak”, az elismerésnek.”42
A tartalomjegyzékek feldolgozói is érzékelhették ezt az átalakulást, s közben számos időszerű kérdést érinthettek, mint a kétrétegű digitalizálási technológia; a digitalizálással járó filológiai, textológiai, szöveggondozási problémák; a digitális könyvtári és szöveg-feldolgozási eljárások; a bibliográfiai alapadatok; adatelem-szegmentálás; a metaadatok típusai, szerepük az információ-feldolgozásban és az információkeresésben; az FRBR-modellbe foglalt entitások és a művek változatainak körét érintő dokumentumkezelési kérdések (könyvtár szakon); a kapcsolódó adatbázisok, tartalomszolgáltatások közelebbi megismerése. Gyakorolhatták a korrektúrához szükséges figyelmet és türelmet (5. ábra), megismerhették a globális kereshetőség, a web-kereső optimalizálás, a webes közzététel, webes adat-publikálás kiindulópontjait.

5. ábra
Képi és szöveges réteg részlete, a javítandó karakterekkel (ItK 26. évf. (1916) 1. sz., 124.)

9.  Összefoglalás

Az EPA-tartalomjegyzékek többszörös feladatot látnak el. Kattintásnyi közelségre hozzák a felhasználóhoz a cikkeket, gyorsan áttekinthetővé teszik a füzetek elektronikus változatának tartalmát. A szegmentált, szabványos jelölőnyelvre ültetett adatszerkezet elősegíti a keresőkre való optimalizálást. Az alkalmazott adatszerkezet többféle formátumba konvertálható, elérhető, lekérdezhető lehet más rendszerek részéről. Az adatok újrahasznosíthatóak a cikk-szintű adatbázisokban, így az ItK tartalomjegyzéke átadható a MATARKA-nak, a HUMANUS-nak, illetve alkalmas lehet az adatszüretelésre, akár egy önálló irodalomtudományi, irodalomtörténeti bibliográfiai adatbázis forrása is lehet. A teljes ItK-repertórium (vagy adatbázis) elkészültéig annak hiányát némileg pótolja az EPA tartalomjegyzéke és a származékos vagy párhuzamos adatbázisok, a nyers adatok pedig felhasználhatók a teljes tartalommutató elkészítéséhez és az ellenőrző munkákhoz.
Az EPA szerkesztőitől tudjuk, hogy további egyetemi együttműködést az EPA a jövőben is készséggel fogad más archivált folyóiratok feldolgozásához is. A táblázatos adatok konvertálása nem problémamentes, ezért az oktatók számára megfontolandó valamilyen ingyenes XML szerkesztő alkalmazása a gyakorlatokhoz. Az oktatók, diákok természetesen azt vennék a legszívesebben, ha az EPA bocsáthatna rendelkezésre olyan felületet, amelyen a koordinációt, adminisztrációt, nyilvántartást és adatbevitelt is le lehetne bonyolítani.
Az Irodalomtörténeti Közlemények tartalomjegyzéke hamarosan teljessé válik az EPA felületén, az adatok továbbáramoltatásával pedig a tartalomjegyzék-tételek átkerülhetnek más rokon adatbázisokba. A munkálatokkal az általános keresőszolgátatásoknál javul az ItK „láthatósága”, s mindezen feltételek együttesen a könnyebb és közvetlenebb hozzáférést, a korszerű webes környezetben végezhető kutathatóságot segítik. Az egyetemi kurzusokon folyó metaadat-kultúrát felélesztő törekvés ennek fényében nyerhet teljesebb értelmet és további ösztönzést hasonló alternatív oktatási és feldolgozási módszer vállalásához.

Függelék

Az Irodalomtörténeti Közlemények írói és írásai 1891−1948. Összeállította Galambos Ferenc. 195? Kézirat, OSZK kézirattári növedéknapló 1960., OSZK Hírlaptár
Az Irodalomtörténeti Közlemények írói. 2−79
Az Irodalomtörténeti Közlemények írásai.  81−317
I. Bibliográfia
II. Írás-, nyomda-, és könyvtörténet. Könyvtártan. Könyvkiadás, könyvkereskedelem
III. Lexica
IV. Irodalomfilozófia és irodalompszichológia
V. Esztétika
VI. Kritika
VII. Nyelvészet
VIII. Stílus
IX. Verstan
X. Műfajok
A. Verses műfajok
B. Prózai műfajok
C. Drámai műfajok
XI. Egyes témák a magyar irodalomban
XII. Forráskutatás
XIII. Szövegkritika
XIV. Magyar írók egymásrahatása, kapcsolatai, barátsága
XV. Magyar irodalom idegen nyelven
XVI. Külföldi hatások a magyar irodalomban
XVII. Magyar hatások és vonatkozások a külföldi irodalmakban
XVIII. Műfordítás a magyar irodalomban
XIX. Irodalmi topográfia
XX. Irodalmi ikonográfia
XXI. Folyóiratok
XXII. Sajtó
XXIII. Irodalmi társaságok. Akadémia
XXIV. Dramaturgia
XXV. Színészettörténet
XXVI. Irodalmi alapítványok és pályázatok
XXVII. Irodalmi viták
XXVIII. Az írók gazdasági és jogi helyzete. Cenzúra
XXIX. Irodalom és pedagógia
XXX. Irodalom és vallás
XXXI. Irodalom és politika
XXXII. Irodalom és zene. Irodalom és képzőművészet
XXXIII. Irodalom és egyéb tudományok
XXXIV. Az irodalomtörténetírás elmélete és története
XXXV. Általános magyar irodalomtörténet
XXXVI. A magyar irodalomtörténet egyes korszakai
A. Őskor. Középkor. Humanizmus
B. XVI. század
C. XVII. század
D. XVIII. század
E. XIX. század
F. XX. század
XXXVII. Magyarországi idegennyelvű irodalmak története
XXXVIII.  Irodalmi emlékkönyvek
XXXIX. Egyes írók (176–310. old.)
XL. Külföldi irodalom
XLI. Vegyes könyvismertetések
XLII. Vegyesek

Jegyzetek

1. EPA felhívás és útmutató http://epa.oszk.hu/00000/00001/temp/utmutato.pdf ; http://epa.oszk.hu/00000/00001/temp/utmutato.html (2010. szeptember 12.). Az adatbázisokról közölt számszerű adatok, hacsak nincs külön lekérdezési idő megadva, 2010. augusztus 14-ei állapot szerint szerepelnek.
2. Vö. Kereshető hasonmások az Arcanum Kiadónál, honlapja: http://www.arcanum.hu/letoltesek/KerHas.pdf.
3. Az EPÁ-nál folyó munkálatokról Moldován István és Csáki Zoltán nyújtott kimerítő tájékoztatást, melyet a cikk további részeiben is felhasználtam. Közreműködésükért ezúton is szeretnék köszönetet mondani.
4. Komlovszki Tibor szerkesztői tevékenységéről bővebben ld. Kulcsár Péter: Komlovszki Tibor (1929–1996) = ItK, 100. évf. 1996. 5/6. sz. 754–756. p.
5. Az ItK-ról lásd a lap honlapjának információit http://www.itk.iti.mta.hu/, az Új Magyar Irodalmi Lexikon (Bp. :Akad. K., 1994) vonatkozó szócikkét és a jelen cikkben felhasznált hivatkozott szakirodalmat.
6. Császtvay Tünde közlése alapján; Császtvay Tünde: 100 éves az ItK = Helikon, 1992. 1. sz. 149. p.
7. Ötven esztendő = ItK, 51. évf. 1941. 4. sz. 332. p.
8. A külön kiadványként megjelentetett, egy-egy év irodalomtudományi termését magukban foglaló füzetek az 1932–1944 tárgyévek ItK-ban leközölt anyagát tartalmazzák. Lásd hozzá: A … év irodalomtörténeti munkássága. Összeáll. Kozocsa Sándor. Az 1939-es tárgyévig: Budapest : Irodalmi és Nyomdai R.T. (Irodalomtörténeti füzetek. Szerkeszti Császár Elemér, kiadja a Magyar Irodalomtörténeti Intézet). Az 1939–1944 tárgyévek füzetei 1941-től az OSzK közreadásában jelentek meg, a Szakkönyvészeti dolgozatok az Országos Széchényi Könyvtárból c. sorozat keretében. Az előzményekről lásd még A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája sorozat nyitó kötetének bevezetőjét (Szerk. Lichtmann Tamás és Németh S. Katalin. 1976. Budapest : OSzK, 1979. p. 3–4. p.)
9. Az irodalomtörténeti bibliográfiák kötet-sorozata Kozocsa Sándor: A magyar irodalom bibliográfiája évenkénti köteteivel folytatódik az 1945–1965 időszakról (kiadás ideje1950–1978 között, a továbbiakban a megjelenés éve zárójelben), Kozocsa ezekben megtartja az ItK-nál használt beosztást. Az OSZK-ban készültek a következő, az 1975-ig terjedő időszakot lefedő retrospektív bibliográfiák, A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája időszaki kiadvány (ISSN 0134-1464) keretében az 1966–1970 (1996) és 1971–1975 (1989) időszakokat kumulálva, Pajkossy György szerkesztésében. Az MTA Irodalomtudományi Intézetében készülő, 1972-től megjelenő korszakbibliográfia, irodalomtörténeti korszakonkénti kötetekbe rendezve, az előző bibliográfiák anyagát is magában foglalja: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája, [I–VIII.; IX.]. Szerk. Vargha Kálmán, Kókay György, V. Windisch Éva, kötetek: 1772-ig (1972); 1772–1849 (1975); 1849–1905 (I. Általános rész, Személyi rész I., 1990; II. Személyi rész II., 1997); 1905–1945 (Személyi rész I., 1982; Személyi rész II., 1989); 1905–1970 (Általános rész, 1997); 1945–1970 (Személyi rész, 1991). Az első nyolc kötet 1970-ig bezárólag veszi számba korszakonkénti bontásban a magyar irodalomtörténeti és irodalomtudományi szakirodalmat. A IX. kötet húsz évet kihagyva 1991–1995 közötti időszakról veszi számba, most már korszak-bontás nélkül a közleményeket (Általános rész, Személyi rész, 2007), személyi mutatója is korszakolás nélküli egyetlen egyesített lista. Ezzel az OSZK-nál az 1976–1990-ig terjedő évenkénti időköröket bemutató kurrens bibliográfiához hasonlít, illetve annak folytatásaként is tekinthető. Időközben ugyanis az OSZK-nál a már említett periodikumban folytatódott a kurrens bibliográfia megjelentetése: A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája időszaki kiadvány 1976-os tárgyévvel (1979) indult, és 1990-nel zárult le (2000). Megjelenésében a Kozocsa-rendszer szerinti időszakos bibliográfia elveit követi, anyagában és szakrendi tagolásában pedig szorosan fűződik az akadémiai szakbibliográfiához. A nyomtatott kötetek tehát 1995-ig követik a magyar vonatkozású irodalomtudomány szakirodalmát. Időközben, könyvtári kezdeményezések során elektronikus adatbázisok alakultak ki (a Magyar Nemzeti Bibliográfia mellékletéből, a Magyar Folyóiratok Repertóriumából alakult ki adatbázisban az Időszaki Kiadványok Repertóriuma (IKER, lásd még a későbbiekben); illetve a Szabó Ervin Könyvtár 1961-től kartoték formájában készülő kurrens válogatott irodalmi bibliográfiája is adatbázisba került és épült tovább. E folyamatok az elektronikus szakbibliográfia létrejöttének reményét keltették, eszerint az 1995 utáni időszak követését az elektronikus adatbázisoknak kellett volna lefedniük. Cikkünk adatbázisokra vonatkozó részleteiből azonban látható, hogy a feladat teljesülése messze elmarad mind az akadémiai bibliográfia támasztotta igényektől, mind a kurrens bibliográfia által betöltött szereptől. Részmegoldások születtek, s továbbra is csak reményeink lehetnek a korszerű adatcserére épülő, a tudományos kutatási igényeket szem előtt tartó hazai, az irodalomtudományi és irodalomtörténeti részterületeket önálló bibliográfiaként is bemutatni képes speciális adatbázis kialakítására.
10. Az ItK szerkesztőségi programnyilatkozata, http://www.itk.iti.mta.hu/szerkprog.htm
11. Ötven esztendő = ItK, 51. évf. 1941. 4. sz. 329. p.
12. Vö. uo. 332−333. p.
13.  Uo. 334. p.
14. Németh G. Béla: A hetvenötesztendős ItK = ItK, 76. évf. 1972. 2. sz. 265–272. p.p.http://epa.oszk.hu/00000/00001/00276/pdf/itk00001_1972_02_265-272.pdf
 ua.: Németh G. Béla: A rendszeres irodalomtörténeti munka első hazai folyóirata. In: Uő.: Létharc és nemzetiség : irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp. : Magvető, 1976. (Elvek és utak), 391−413. p.
15. Németh G. Béla: Az Irodalomtörténeti Közlemények száz éve = ItK, 56. évf. 1991. 5−6. sz. 579. p.
16. Uo. 587. p.
17. Szerzői betűrend, http://itk.iti.mta.hu/szerzord.htm
18. Egy negyedik változat: Az ItK-ban az 1962−1976 között közölt Magyar irodalomtörténetírás című évenkénti új szakirodalmi áttekintések mutatója beépült az ItK éves összesített tartalomjegyzékének mutatójába. Lásd hozzá: V. Kovács Sándor bevezetőjét a bibliográfiai rovat elé = ItK 67. évf. (1963) 5. sz., 645−655. p.
19. A kérdésről: David J. Bown – Richard Boulderstone: The Impact of Electronic Publishing : the Future for Publishers and Librarians. München : Saur, 2008. 144–145. p.
20. A Cool URI technológia bevezetéséről a magyar nemzeti könyvtár katalógusrendszerébe: Horváth Ádám: OSzK a szemantikus vilaghálón. KATALIST [levelezőlista], 2010. június 16. p.https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/2010-June/021063.html; Szemantikus web, In: OSZK wiki, 2010. június 16., http://nektar.oszk.hu/wiki/Szemantikus_web
21. Irodalmi kritikák, tanulmányok bibliográfiája, http://database.fszek.hu:2007/irodopt/irod0402.htm?v=irod&a=start&a1=
22. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár WebOpac-jának CCL kereséshez nyújtott segítségét ezúton is köszönöm Téchy Tündének, a Tájékoztató Osztály vezetőjének.
23. Az EPA tükörszerverei: Magyarország, NIIF hálózatáról http://epa.niif.hu/ ; Ukrajna, Kárpátalja: http://www.epa.uz.ua/ . Látássérültek számára: http://epa.oszk.hu/new_index.phtml; http://epa.niif.hu/new_index.phtml; http://www.efolyoirat.uz.ua/ .
24. Vö. Beszámoló a MATARKA Egyesület 2009. évi tevékenységéről (2010. január 26.), MATARKA honlap, http://www.matarka.hu/other/doks/MATARKA_Egyesulet_beszamolo_2009.doc
25. Burmeiszter Erzsébet, a Miskolci Egyetem, Könyvtár, Levéltár, Múzeum főigazgatójának szíves tájékoztatása
26 Forrás: MATARKA. Statisztikák. Választott folyóirat jellemző adatai. A lekérdezés időpontja: 2010. aug. 14. http://www.matarka.hu/other/stat.php
27. A kérdés minden könyvtári, bibliográfiai és egyéb tartalomszolgáltató adatbázis vonatkozásában időszerű, szakirodalmából itt csak a következő cikket említjük: Alan Dawson: Optimising publications for Google users = Internet Reference Services Quarterly, vol. 10. 2005. no. ¾. p. 177–194.
28. Zotero, honlapja: www.zotero.org
29. Lásd hozzá: Tamás Kincső – Vasbányai Ferenc: HUMÁNUS – Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 17. évf. (2008) 2. sz., 32–34. p.
30. Tamás Kincső, a Humántudományi Bibliográfiai Osztály osztályvezetője szíves tájékoztatása; ld. még a HUMANUS honlapján a konzorciumi adatgazda információit: http://www.oszk.hu/humanus/folyoiratlista.html
31. Vö. Magyar Tudomány, 171. évf. 2010. 2. sz. Melléklet: Követelmények a Magyar Tudományos Akadémia doktora cím odaítéléséhez. Nyelvtudomány, 12–14. p. Internetről: Tájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tudományos címre történő pályázat benyújtásához. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, MTA honlap, http://www.mta.hu/index.php?id=3728
32. Vö. Európai Tudományos Alap (European Science Foundation, ESF) [honlap] http://www.esf.org/research-areas/humanities/erih-european-reference-index-for-the-humanities/erih-initial-lists.html
33. Az ERIH jegyzék bővítése, felülvizsgálata folyamatban van, várhatóan 2010 végén kerül sor a frissítésére.
34. Magyar Tudományos Művek Tára, honlapja: http://www.mtmt.hu/
35. WorldCat, http://www.worldcat.org/
36. Karlsruher Virtueller Katalog, http://www.ubka.uni-karlsruhe.de/kvk.html
37. Elektronische Zeitschriftenbibliothek, http://ezb.uni-regensburg.de/
38. Forrás: MLA International Bibliography, MTA Könyvtára, 2010. augusztus 24-én lekérdezett adatok szerint.
39. Google Scholar, http://scholar.google.com
40. EPA útmutató, http://epa.oszk.hu/00000/00001/temp/utmutato.html
41. Az ilyenkor felmerülő kérdés, hogyan érdemes eljárni. Megéri-e a katalogizálónak, metaadat-kezelőnek egyenként ellenőrizni a bibliográfiai leírásokat, vagy egyszerűbb mindent elölről kezdeni, és újrakatalogizálni.
42.. Császtvay, i. m. 150. p.