CEYNOWA, Klaus
CEYNOWA, Klaus: Mass digitization strategy of the Bavarian State University (IFLA Journal, 35. vol. 2009. 1. no. 18–24. p) című tanulmányát Dévai Péter tömörítette.

A Bajor Állami Egyetem főigazgató-helyettese arról a projektről számol be, melynek célja, hogy a müncheni székhelyű intézményben a Google-lal együttműködve több mint 1,2 millió könyvhöz lehessen online hozzáférni.
A digitális kor könyvtárának jövőjével, vezetésével, pénzügyi tervezésével, marketingjével foglalkozó szakember kifejti nézeteit a könyvtárak jövőbeli szerepéről is, különös tekintettel az épületekben működő, hagyományos (bricks and books) intézményekre. Az internet mára az információk kutatásának, elosztásának és használatának fő eszköze, az információs infrastruktúra meghatározó része lett. Az 1981 után született generációk, az ezredforduló gyermekei már úgy nőttek fel, hogy felhasználóbarát webes technológiákat használtak, és számukra – egyetemistaként, fiatal kutatóként, üzletemberként, oktatóként vagy szakemberként – a lehető legtermészetesebb, hogy a digitális szolgáltatásokat helytől és időtől függetlenül közvetlenül elérik. Az információ csak akkor megfelelő, ha „egy kattintással” megtalálják az interneten, egyébként nem érdemes vele foglalkozni. 2006-ban egyetemi hallgatók körében végzett OCLC közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 64%-a a keresőmotorokat, 30%-uk az „online könyvtárakat” adta meg, mint amelyek a legjobban megfelelnek kutatási szokásaiknak, és csak 24%-uk említette a hagyományos könyvtárakat. A konkrét információkeresésekre 72%-uk használ keresőrendszereket, 14%-uk a hagyományos könyvtárakat, 10%-uk az elektronikus könyvtárakat veszi igénybe. Nagyjából ugyanezek az arányok jellemezték az eredményeket, amikor amerikaiak reprezentatív mintáját kérdezték meg, hol néznének utána adott tudományos kérdésekhez kapcsolódó információknak. Amikor különböző tudományterületeket művelő tudósoktól aziránt érdeklődtek, milyen gyakran járnak könyvtárba, a 2002-es évre vonatkozóan a megkérdezettek 40%-a válaszolta, hogy hetente legalább egyszer. A 2006-os évre ez az arány már csak 22,5% volt, a 2011-re vonatkozó előrejelzés pedig 18,5%-ot mutat. Az egyes szakterületeket vizsgálva érdemes megjegyezni, hogy a bölcsészek a „legszorgalmasabb” hagyományos olvasók, hiszen 40%-uk még 2011-ben is hetente legalább egyszer be fog menni a hagyományos értelemben vett könyvtárba. A számos közvélemény-kutatás eredményéből és az olvasói szokások egyértelmű változásaiból az a következtetés vonható le, hogy a nyomtatott és az elektronikus média eddigi „békés egymás mellett élését” a jövőben egyre inkább felváltja az utóbbi térnyerése, és az eddigi „valódi” könyvtárak a kulturális örökség őrzőivé, illetve kommunikációs és kulturális csereközpontokká fognak válni.
Tovább…