2017. 2. szám

Tartalom – 2017/2

Abstracts      165

TANULMÁNYOK
RÓZSA Dávid: Szakkönyvtár a holnap határán 3. rész: Az egészségügyi, az akadémiai kutatóintézeti és
az egyéb szakkönyvtárak Magyarországon    
169

SIPOS Anna Magdolna: A folyóiratkrízisről. A szakfolyóiratok kiadási modelljének változásairól és áremelkedési
tendenciáiról könyvtáros szemmel. 2. rész
      181

HORVÁTH Ádám – NÉMETH Márton: Kulturális közkincsek feltárása nyílt bibliográfiai adatok révén     196

KÁPOSZTÁS Edit – KARDOS Helga: 60 éves az ENSZ Letéti Gyűjtemény az Országgyűlési Könyvtárban      e*

MŰHELY
DANCS Szabolcs: Röviden az RDA-ról     211

GYURICZA Andrea: Szabványos metaadatok jelentősége a kooperatív szolgáltatásokban. Átállás HUNMARC-ról a MARC21 szabványra a WorldCat-csatlakozás előkészítéseként        218

MÚLTUNKBÓL
KNAPP Éva: Zrínyi Miklós Adriai tengernek Syrenaia (Bécs, 1651) – a díszcímlap könyvészeti, ikonográfiai és
irodalmi értelmezéséhez      226

MEGSZÓLÍTOTT ELŐDÖK
KISZL Péter – PATKÓSNÉ TÓTH Zsuzsanna: „Harmonikus egységbe olvad itt a józan gyakorlatiasság, az elmélet, a tudomá-
nyos kutatás és a mások kutatásának a támogatása” Csapodi Csaba (1910–2004) és Csapodiné Gárdonyi Klára (1911–1993)     232

KITEKINTÉS
JÁVORKA Brigitta: A visegrádi országok könyvtárosainak
további válaszai a digitális kor kihívásaira     251

KÖNYVSZEMLE
A könyvtár a tudományos kutatás paradigmaváltásában

KOLTAY Tibor – ŠPIRANEC, Sonja – Z. KARVALICS  László: Research 2.0 and the future of information literacy.
London, Chandos Publishing, 2015. (Ism.: Fodor János)      257

Egy elfeledett polgár a 19. századból: Hoffmann Alfréd. Művelt könyvkiadó és modern vállalkozó

Simon Melinda: Hoffmann Alfréd és a dualizmus könyvkereskedelme. Budapest, Balassi Kiadó, 2016. 502 p.
(Ism.: Borvölgyi Györgyi)      262

Martin Schmeizel feltámasztása, avagy egy rehabilitációs kísérlet eredményei

Verók Attila: Martin Schmeizel, 1679–1747. Eger, EFK
Líceum K., 2015. 349 p. (Ism.: Tóth Béla István)       266

Új ISO-szabványok a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban
(Összeáll.: Csikász-Nagy Ágnes)       269

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)
Könyvtár- és információtudomány     271
Könyvtár- és tájékoztatásügy      273
Könyvtárak és tájékoztatási intézmények      280
Munkafolyamatok és szolgáltatások       288
Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek      295
Felhasználók és használat       297
Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés      302
Könyvtárgépesítés, könyvtárépület      306
Kapcsolódó területek      312

*e – csak elektronikusan

Tanulmányok

Szakkönyvtárak a holnap határán
3. rész: Az egészségügyi, az akadémiai kutatóintézeti és az egyéb szakkönyvtárak Magyarországon
RÓZSA Dávid

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 63. 2017.  no. 2. pp. 169–180.

A magyarországi szakkönyvtári rendszert bemutató cikksorozat jelen része néhány, a szakirodalomban többé-kevésbé elhanyagolt könyvtártípussal foglalkozik. Az egészségügyi szakkönyvtárak közé az egyetemek, az országos intézetek, a kórházak, a kutatóintézetek és a gyógyszergyárak gyűjteményeit soroljuk, ernyőszervezetük, a Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége révén az egyik legszervezettebb szakkönyvtári csoport. Az akadémiai kutatóintézeti könyvtárak évtizedekig hálózati rendben működtek. Ez a kapcsolat mára meglazult, de tevékenységüket továbbra is igyekszik segíteni az egykori hálózati csomópont, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ. A több mint százötven bázis-, illetve letéti gyűjteményt számláló igazságügyi könyvtári hálózat radikálisan átalakult az utóbbi évtizedben; tevékenységüket, szolgáltatásaikat a nagyobb és erre leginkább felkészült magkönyvtárak koordinálják. A nemzeti, városi és szaklevéltári, valamint a minisztériumi-hatósági könyvtárak között egyelőre nincs hasonló együttműködés. A megmaradt kevés vállalati szakkönyvtár helyzeténél fogva, kevés kivétellel a szféra leginnovatívabb gyűjteményei közé tartozik. Szolgáltatásaikat döntően meghatározza a tudás-intenzív és profitorientált fenntartói környezet. A nem akadémiai kutatóintézeti könyvtárak közül a nemzeti könyvtár Könyvtártudományi Szakkönyvtárát a szakma hazai központi gyűjteményeként ismerteti a cikk.
Tovább…

STUDIES
Special libraries at the frontiers
Part 3: Healthcare libraries, libraries of research institutes at the HAS and other special libraries in Hungary
RÓZSA Dávid

This part of the series of articles featuring the Hungarian special library system highlights libraries often underrepresented in the literature. Healthcare libraries include collections at universities, clinics, hospitals, research institutes, and pharmaceutical factories. They are represented by Hungarian Medical Library Association, a well-organized advocacy group. The libraries of research institutes of the Hungarian Academy of Sciences (HAS) had constituted a network for decades. Although this network has loosened by today, the former network node, the Library and Information Centre of HAS, is assisting the activities of these libraries. The network of law libraries, consisting of more than 150 base and deposit collections, has radically changed over the last decade. Their activities and services are co-ordinated by larger and better prepared core libraries. No similar co-operation exists between either the libraries of national, municipal and special archives, or government libraries at ministries and other authorities. The remaining few corporate libraries feature, however, the most innovative collections among special libraries. Their services are determined by a knowledge-intensive and profit-oriented environment. Finally, the article describes the central collection of the library profession in Hungary, the LIS Library operated by the national library.
Tovább…

Szakkönyvtár a holnap határán

3. rész: Az egészségügyi, az akadémiai kutatóintézeti és az egyéb szakkönyvtárak Magyarországon[1]

Az egészségügyi szakkönyvtárak

A szakkönyvtári szcéna legszervezettebb és leginkább „látható” szereplői közé tartoznak az egészségügyi könyvtárak, amelyek közé egyetemi (központi, kari és tanszéki), országos intézeti, kórházi, kutatóintézeti és gyógyszergyári gyűjteményeket sorolunk. A mai együttműködés előzményének az orvostudományi szakkönyvtári hálózat és koordinátora, az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ 1960-as létrehozása tekinthető.1 Az egészségügyi szakkönyvtárak 1996 óta önálló szakmai szervezetbe tömörülnek Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége (MOKSZ) néven, amely biztosítja a tervszerű egyéni és csoportos továbbképzési lehetőséget, konferenciákat rendez, próbahozzáférést intéz a nagy nemzetközi cikkadatbázisokhoz, és saját honlapot üzemeltet.2 2004-től kibocsátott hírlevele 2009 óta az Orvosi Könyvtárak címet viseli, és az elmúlt években lektorált szakfolyóirattá vált. 2013-ban megkezdődött a közös katalógus3 kiépítése is, amelyhez 2014-ig negyvenkét könyvtár csatlakozott (köztük huszonhét olyan, amelynek nincs saját integrált könyvtári rendszere).4
Tovább…

A szakfolyóiratok kiadási modelljének változásairól és áremelkedési tendenciáiról könyvtáros szemmel
2. rész

A tanulmány első része (Könyvtári Figyelő, 2017. 1. sz. 9–30. p.) a folyóiratárak változási tendenciáit tekintette át nemzetközi és hazai környezetben az 1996 és 2015 közötti időszakra vonatkozóan. A folytatásban az emelkedő folyóiratárak következtében nehéz helyzetbe került könyvtári állománygyarapítás lehetőségeit vizsgálja a szerző. A 2. rész fejezeteinek és hivatkozásainak számozásában az első rész számozását folytatjuk. (A szerk.)
Tovább…

60 éves az ENSZ Letéti Gyűjtemény az Országgyűlési Könyvtárban

1. Történeti áttekintés

Az 1945-ben alakult Egyesült Nemzetek Szervezete 1955. december 14-én vette fel tagjai közé Magyarországot. A szervezetnek érdekében állt, hogy munkájáról, eredményeiről, melyeket különféle dokumentumokban jelentetett meg, az egész világ tájékozódjon és a kiadványokhoz hozzáférjen. Ezért minden tagország a tagdíj fejében jogosult egy (nagyobb lélekszámú lakosság, ill. nagyobb területek esetében akár több) letéti könyvtárra.
Tovább…

Kulturális közkincsek feltárása nyílt bibliográfiai adatok révén

1. Bevezetés

A Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára (továbbiakban: MNM KK) 2016-ban nyílttá tette online katalógusa összes bibliográfiai adatát.1 Tanulmányunkban általánosabb összefüggésrendszerbe ágyazva mutatjuk be az adatok nyilvánossá tételének elméleti hátterét.
Tovább…

Röviden az RDA-ról

Nem kétséges, hogy a hazai könyvtári szabványosítás megújításának1 kiemelten fontos eleme lesz a korszerűség kívánalmainak megfelelő, átfogó katalogizálási szabályzat bevezetése. Jelen írás célja, hogy röviden és közérthetően összefoglalja, amit az RDA-ról (Resource Description Access – forrásleírás és hozzáférés), az angol-amerikai katalogizálási szabályzatról – első körben érdemes elmondanunk.
Tovább…

Átállás HUNMARC-ról a MARC21 szabványra a WorldCat-csatlakozás előkészítéseként

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (továbbiakban MTA KIK) 2016. január 1-től MARC21 formátumban dolgozza fel az állományát. Az automatikus konverziót precíz előkészületek előzték meg és számtalan utómunkálat követi a mai napig is. Számos feladat és kihívás hárult a Szakinformatikai, valamint a Gyűjteményszervezési osztályra a konverziós feladatok és a feldolgozási útmutatók kidolgozása kapcsán. A különböző állományrészek feldolgozóinak tapasztalatai alapján együttműködve próbáljuk minden adatnak és mezőnek megtalálni a helyét az új struktúrában.
Tovább…

1. kép
Zrínyi Miklós, Adriai tengernek Syrenaia,
Bécs, 1651, díszcímlap
(ELTE Egyetemi Könyvtár RMK I 178)

A közismert díszcímlap értelmezése (1. kép) Széchy Károly Zrínyi-monográfiájának megjelenése óta folyamatos. A vonatkozó vizsgálatok egyik legteljesebb historiográfiai összefoglalása jelenleg Kiss Farkas Gábor: Imagináció és imitáció Zrínyi eposzában című munkájában olvasható.1 Ugyanakkor ez a több mint száz éve az érdeklődés középpontjában álló, Georgius Subarich2 által rézbe metszett ábrázolás tartósan ellenáll a különféle megközelítéseknek.
Tovább…

Csapodi Csaba (1910–2004) és
Csapodiné Gárdonyi Klára (1911–1993)

Előzmények

Marót Miklós (1928–2006), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Olvasószolgálati osztályának vezetője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának (ELTE EK) főigazgató-helyettese,1 Borsa Gedeon (1923–), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tudományos főmunkatársa, a Régi Magyarországi Nyomtatványok bibliográfiai szerkesztőségének vezetője,2 Kozocsa Sándor (1904–1991), az OSZK bibliográfiai, később referensz osztályvezetője,3 Walleshausen Gyula (1923–2010), a gödöllői székhelyű Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Könyvtárának igazgatóhelyettese, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtárának főigazgatója4 után Csapodi Csabával (1910–2004), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtára Kézirattára és Régi Könyvek Gyűjteménye osztályvezetőjével és Csapodiné Gárdonyi Klárával (1911–1993), az OSZK Kézirattárának vezetőjével folytatjuk múltbéli szakmai utazásunkat. Az unikális korképek Vértesy Miklóssal (1907–1991), az ELTE EK Ritkaságtárának vezetőjével fognak zárulni a következő lapszámban.
Tovább…

A visegrádi országok könyvtárosai – immáron hagyományosan – évente tartott konferencián tárgyalják meg a régió könyvtári ügyeinek aktuális fejleményeit. A legutóbbi konferenciára 2016. május 31. és június 1. között került sor Brnóban Libraries V4 in the decoy of digital age (A V4 könyvtárak a digitális kor csapdájában) címmel. A téma-meghatározás általánosabb jellegéből adódóan a – régió országain kívülről is érkező – résztvevők átfogó képet nyerhettek a szakmát foglalkoztató kérdésekről és az azokra adható válaszokról, nem egyszer fedezve fel párhuzamosságokat mind a kérdésfelvetés, mind a lehetséges problémamegoldás tekintetében.
Tovább…

KOLTAY Tibor
Research 2.0 and the future of information literacy / by Tibor Kol­tay, Sonja Špiranec, László Z. Karvalics. – Cambridge : Chandos, 2016. – 180 p.

ISBN 978-0-08-100075-5

A tudományos kutatás új korszakáról és az információs műveltség viszonyáról szól Sonja Špiranec, Koltay Tibor és Z. Karvalics László angol nyelven, a neves Chandos kiadónál megjelent könyve.* A formálódó új paradigmát a könyvtár és a tudomány hagyományos működésével, szerkezetével összevető áttekintés a tavalyi esztendő végén joggal keltett feltűnést tudományterületünkön, hiszen ismert magyar kutatók osztották meg eredményeiket a nemzetközi olvasóközönséggel, ráadásul olyan témában, ami a könyvtárról alkotott és őrzött képünk egyik sarokpontja, véglete. Bár a könyv terjedelmi megfontolásokból sem fókuszálhat a könyvtárügy egészére, a magyar szerzőpáros több évtizede bizonyítja komplex tudását és látásmódját1 hazai publikációiban.2 Azt sem kell bizonygatnunk, hogy a tudomány mindenkori élvonalát képviselő tudósokat, kutatókat és szakembereket jól szolgáló könyvtár perspektívája ugyanúgy zálogát jelenti tudományterületünk és szakmánk jövőképének, mint a mindennapi élet közösségi tereként megújuló kistelepülési nyilvános könyvtárak vagy a lokális és nemzedéki identitás talapzataként megoszthatóvá tett, digitalizált kulturális örökség.
Tovább…