2012. 2. szám

Abstracts   213
Rezümék

TANULMÁNYOK
TÓTH Gyula: A megyei –járási könyvtári hálózatok kialakítása 1. rész    217
AMBERG Eszter: Könyvtárak a peremhelyzetben élők szolgálatában. Börtönkönyvtárak 2006–2010   241
KÖNTÖS Nelli: Szerzők nyomában. A könyvtári szabványok szerepe az intézményi publikációs adattárak névkezelési stratégiájában   255
PERJÉSI Vera: Aki keres, az talál? Kutatás és információszerzés a digitális korban, könyvtáron innen és túl 2. rész   281

MÚLTUNKBÓL

KNAPP Éva: A budapesti Egyetemi Könyvtár két törzs-gyűjteménye – XVI–XVII. századi nem hungaricum
nyomtatványok
  299

e-kf NÉMETH Katalin: Könyvtári feladatok a Domonkos Örökségvédelmi Táborokban

KITEKINTÉS

SONNEVEND Péter: Megkésett felvetés. A cári Oroszország közkönyvtárügye és olvasáskultúrája (1830–1916)   311
DANCS Szabolcs: Az efemer kiadványok gyűjtésének nemzetközi gyakorlatáról és annak tanulságairól   336
WIESENMÜLLER, Heidrun: A német könyvtári hálózatok jövője. Kritikai észrevételek a Tudományos Tanács és a Német Kutatási Társaság ajánlásairól (Töm.: Murányi Lajos)   343

KÖNYVSZEMLE

Szinnyei univerzuma
GYURCSÓ Júlia: Idősb Szinnyei József bibliográfia 1-2. (Ism.: Szabó Sándor)
  351
„Minden az olvasással kezdődik” Egy konferencia előadásainak olvasása közben
Az olvasás össztantárgyi feladat. (Szerk. Nagy Attila, Imre Angéla, Köntös Nelli) (Ism.: Fülöp Géza)
  354
Angol nyelvű kézikönyv a referálásról KOLTAY Tibor: Abstracts and abstracting. A genre and set of skills for the twenty-first century (Ism.: Feimer Ágnes)   357

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)

STUDIES

Formation of library networks in counties and districts in the 50’s. Part 1
TÓTH Gyula

The study describes the development of county and district library networks in the period 1952 through 1960. In Hungary public libraries were first founded in the period 1949 to 1952: these were the so-called district libraries. Later these district and town libraries – the latter operating in a few places only – were organized into networks. In 1952 county libraries were established too in every county. It was planned to organise central libraries in the 138 districts, but this task could not be implemented in a short time: it could only be realized in 1960, when the network of village, district and county libraries was set up. In communities, where the library had a tradition, the new county or district libraries were stronger, nevertheless, their re-organization and the cataloguing of collections took a long time. The decree of the Council of Ministers (1952) had not offered a model for county and district libraries, the relevant guidelines were completed in 1953–1954 only. County libraries were meant to be both research and public libraries, but because of their traditions, weak collections and untrained staff they could not fulfil these tasks – their activities remained similar to the volksbücherei. (They were actually village libraries of a bigger size, with functions similar to those of district libraries.) It was a mistake to tear away these libraries from the town’s funding body. In the early period also the merger of town and county libraries was merely formal. The National Conference on Librarianship in 1952 recommended setting up children’s libraries in the county and bigger town libraries. This was the first important step on the way to modern public libraries.
Tovább…

Tanulmányok

A megyei-járási könyvtári hálózatok kialakulása 1. rész
TÓTH Gyula

A tanulmány első része a megyei-járási könyvtári hálózatok 1952 és 1960 közötti időszakát tárgyalja. Magyarországon közművelődési könyvtárakat a rendszer részeként először 1949 és 1952 között hoztak létre, ezek voltak a körzeti könyvtárak. Ezekből és az addig kevés helyen működő városi könyvtárból szervezték meg a megyei-járási hálózatokat. 1952-ben minden megyében megyei könyvtárat alapítottak, a 138 járásban pedig úgy tervezték, hogy 1954 végéig szerveznek járási könyvtárakat, de a feladat túl nagy volt, és 1960-ig elhúzódott. Ekkor fejeződött be a megyei, járási, városi és falusi könyvtárak hálózatának a kialakítása.
Ahol volt korábban városi könyvtár, ott a létrejött megyei és járási is erősebb lett, de rendbetételük, feltárásuk évekig tartott. Az 1952. évi minisztertanácsi határozat még nem kínált modellt a megyei és járási könyvtárak számára: ez csak 1953–1954-re készült el.
A megyei könyvtárakat tudományos és közművelődési könyvtárnak szánták, de a hagyományok, a gyenge állomány és a képzetlen személyzet miatt kezdetben csak népkönyvtári színvonalon teljesítettek. (Voltaképpen nagyobb falusi könyvtárak voltak, a járásiakhoz hasonlóan.) Hiba volt 1952-ben kiszakítani a megyei és járási könyvtárakat a városi fenntartásból, és az összevonás is formális volt eleinte.
Az 1952 végén tartott országos könyvtárügyi konferencia javasolta, hogy a megyei könyvtárakban és a nagyobb városokban hozzanak létre gyermekrészleget, mely az első fontos lépés volt a public library-szerű könyvtár felé.


Tovább…

Ez az írás a megyei-járási könyvtári hálózatok 1952–1960 közötti
időszakát tárgyalja, hiszen 1960-ban lett teljes a rendszer. Elfogadom
Kiss Jenő javaslatát: a hazai könyvtártörténet alapvető jogszabályok,
könyvtári konferenciák szerint periodizálható. Ám az 1956-os
törvényerejű rendelet a közművelődési könyvtárak tekintetében nem
idézett elő alapvető változást (azt az 1952-es minisztertanácsi határozat
végezte el), a hálózatszervezést korábbi elvek szerint folytatták.
A körzeti könyvtári előzmények jórészt feltártak, de a városiak helyzetét
itt kell felvázolni. Az időhatárok nem kizárólagosak, a záróév
sem az, egyes fejlemények átnyúlnak az új korszakba.

Magyarországon 1952 előtt nem voltak megyei könyvtárak.1 Rendszerről, a körzeti könyvtárak szervezésétől, 1949-től lehet beszélni, s ezek (két) járási könyvtárnak tekinthetők. A megyei könyvtárak körzeti könyvtári előzményeit már összefoglaltam, nem szükséges megismételni.2
Megyei-járási könyvtárak szervezésére a körzetiek folytathatatlansága miatt került sor. Nemes Dezső mondta az 1952. március 17-én és 18-én tartott Országos Népművelési Értekezleten: „a körzeti könyvtárak nem végeznek tényleges könyvtári munkát, [ezért…] a körzeti könyvtáraknak ezt a rendszerét fokozatosan a megyei és a járási könyvtárak hálózatával váltjuk fel.”3


Tovább…

Öt évvel ezelőtt jelent meg Vidra Szabó Ferenc tanulmánya a büntetés-végrehajtási intézetek könyvtárairól a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2007/6. számában.1 Írásomban egyrészt az azóta eltelt időszak, a 2006–2010 közötti évek statisztikai adataira támaszkodva, másrészt a börtönkönyvtárosokkal folytatott személyes konzultáció tapasztalataiból kiindulva kívánok reális helyzetképet adni hazai börtönkönyvtárainkról és -könyvtárosainkról.

A büntetés-végrehajtásról

A büntetés-végrehajtás általános célja ugyanaz, mint az egész büntetőeljárás célja, vagyis hátrány okozása, megtorlás az elkövetővel szemben és az elkövető visszavezetése a társadalomba, azaz a reszocializáció. A modern büntetés-végrehajtási rendszerekben a hangsúly – a kirekesztés helyett – az elítéltek társadalomba való beilleszkedésére helyeződik, összhangban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában2 és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában3 megfogalmazott alapelvekkel. Büntetésük letöltése után ugyanis a fogvatartottak szabadulnak, azaz visszatérnek a társadalomba, s így a társadalom, vagyis mindannyiunk érdeke, hogy e visszatérés a beilleszkedés szándékával történjen.
Tovább…

Thomas Hyde, az oxfordi Bodleiana Könyvtár katalógusának szerzője az 1674-ben megjelent katalógusa előszavában azt írja: „Úgy látszik, mindenki úgy gondolja, hogy a legkönnyebb dolog a világon a könyvek címének leírása, de milyen körültekintő vizsgálatot kíván a pamphletek gondos vizsgálata (ami önmagában kimerítő munka), mennyit a hasonló nevű szerzők és művek megkülönböztetése, anagrammatikus nevek megfejtése, a helynévből és hasonlókból származóké, a szegény ember kijelenti, hogy a legnagyobb agytornát és a legértékesebb idő feláldozását jelenti.”1
Tovább…

1.  Kutatás és ismeretszerzés megváltozott környezetben

A korunkra jellemző trendek kifejtésekor* érintőlegesen már ejtettem szót arról, hogy az információtechnológiai forradalom hatására átalakuló pszichés és kognitív működésünk miként szolgálhatja a jövőben a könyvtárak megújulását a digitális kor elvárásainak megfelelően. A továbbiakban részletesebben áttekintem a könyvtárak előtt álló kihívásokat, majd a szakirodalom alapján javaslatokat fogalmazok meg azok megoldására. Ezek az ötletek semmiképp nem jelentenek univerzális, bárhol bevethető gyógymódot a könyvtárak sokrétű problémáira. A felvetett kérdések leginkább a szakkönyvtárak munkájához kapcsolódnak, így a rájuk adott válaszok is szakkönyvtári környezetben működhetnének optimálisan, ám ott is csak a helyi sajátosságok figyelembevételével. Elsődleges célom tehát nem a „biztos recept” megosztása kollégáimmal, hanem a gondolatébresztés, a szakmai fantázia beindítása. Azt is láttatni szeretném, hogy a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás nem jelenti a könyvtár küldetésének és értékrendjének feladását. Épp ellenkezőleg, meggyőződésem, hogy az internet uralta információs környezet kivételes esélyt kínál számunkra a tudás akadálytalan terjesztésére, illetve az elmélyült ismeretszerzés és a minőségi alkotótevékenység előmozdítására.
Tovább…

Bevezető

A történeti Magyarország egyik legrégebben alapított (1561), 450 éve jogfolytonos kora-újkori könyvtára az ELTE Egyetemi Könyvtár.1 Gyűjteménye – különösen a régi könyvek nemzetközileg elfogadott korszakhatáráig, 1800-ig megjelent állománya – dokumentálja a Kárpát-medence művelődéstörténetét, s a kulturális emlékezet megtestesítőjeként szerepet játszik a magyar társadalom mindenkori történetiségének tudatosításában. Az Egyetemi Könyvtárat fenntartó jogelődök között kiemelkedő szerepe volt a jezsuita rendnek. Az Osztrák–Magyar Jezsuita Provincia keretében tevékeny rendtagok közül számosan megfordultak és rövidebb-hosszabb ideig éltek Nagyszombatban (1561−1567, 1615−1773), Turóc-Znióváralján (1586−1598), valamint Vágsellyén (1598−1605). Ők nem csupán használták a könyvtárat, hanem több mint kétszáz éven át, a könyvtár Mária Terézia-féle államosításáig formálták arculatát.
Tovább…

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszéke hallgatói számára a képzés során a szakmai gyakorlóhelyek rendkívül gazdag és színes palettáját kínálja. Jelen tanulmány az intézményben oktatott szakirányokhoz (kutatás-fejlesztés, európai uniós ismeretek, információ-menedzser) első pillantásra talán kevésbé kötődő, de mégis fontos, gyakorlati tapasztalatokat nyújtó lehetőséget mutat be. A Vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény kiváló terep a gyűjteményszervezés, állományrendezés és könyvtári feldolgozó munka, továbbá a marketing és pr-tevékenység gyakorlatban való megismeréséhez és elsajátításához. Segíti a hallgatókat, hogy az egyetemen tanult, alapvetően a profitorientált területhez kapcsolódó menedzsment és marketing ismereteik milyen módon hasznosíthatók a versenyszférán kívül is, például a közgyűjteményekben.
Tovább…

Megkésett felvetés

A cári Oroszország közkönyvtárügye és olvasáskultúrája (1830-1916)

„… minél tovább vagyok Jasznajában, annál jobban fáj az engem ért sérelem, és annál elviselhetetlenebbé válik egész elrontott életem. […] Július 6-án csengőszóval, fegyveres csendőrökkel három trojka robogott a jasznajai ház elé. […] az egész kiszállásnak, véleményünk szerint, nem volt más célja, mint megsérteni bennünket, és megmutatni, hogy az erőszak és az igazságtalanság Damoklész-kardja mindig a fejünk felett függ. […] Sokszor elismételtem magamban, milyen óriási szerencse, hogy nem voltam itthon. Ha itt lettem volna, valószínűleg már a bíróság előtt állnék – gyilkosként.”
(Lev Tolsztoj levele, 1862.)
„Mi a politikai és erkölcsi megaláztatás súlya alatt nőttünk fel. […] Meghajlottunk és meghódoltunk.”
(Vaszilij Kljucsevszkij naplója, 1868.)
„A sajtó szabadságát sohasem kérvényekkel és rimánkodással érték el, hanem magukhoz ragadták.”
(Vlagyimir Sztaszov levele Lev Tolsztojhoz, 1895. január)
„A világháború halálosan veszélyes Oroszország és Németország számára.”
(Pjotr Durnovo: Memorandum II. Miklós cárhoz1)

Társadalom, oktatás, könyvkiadás, cenzúra

Bevezetés*
Az orosz államiság történetében a IX. század óta felívelés és pusztulás, megszállás és saját önkényuralom – meg külső gyarmatosítás – drámaian váltogatta egymást. A XVIII–XIX. században a Romanov-dinasztiának sikerült az országot az európai nagyhatalmak sorába emelnie, miközben az egyre terjeszkedő birodalom nem egyszer szembesült történelmi lemaradásával. Néhány jelentős uralkodó, Nagy Péter (1696–1725, 1721-ben imperátori, császári címet vett fel), II. (Nagy) Katalin (1762–1796), I. Sándor (1801–1825) és unokája, II. Sándor (1855–1881) kemény kézzel, igazi egyed- vagy önkényuralkodóként reformok sorát vezette be a lemaradás csökkentésére, de az uralkodók többsége inkább konzerválni igyekezett mindent, ezzel is tovább növelve a hátrányt. Témánk mozaikszerű kibontása rávilágíthat a cári orosz közpolitika „eurázsiai” jellegére, annak legutolsó időszakában is, amikor jó szándékú szakpolitikai (sajtó-, könyvkiadásbeli, könyvtárügyi) kezdeményezések a mindent uraló „nagypolitika” erővonalaiba ütköztek, s végül halasztást vagy vereséget szenvedtek.
Tovább…

Bevezetés

Nehezen vitatható, hogy a könyvtárakban folyó gyűjteményszervezés is egyike azoknak a területeknek, amelyeken a költségkímélő megoldások keresésének megvan a maga létjogosultsága. Talán nem túlzás úgy fogalmazni: kétszer megfontolandó, hogy mire és miként fordítjuk energiáinkat, még ha olyan, a magyar kultúra fennmaradása szempontjából jelentősnek ítélt feladatokról is van szó, mint a hungaricumoknak az utókor számára történő megőrzése, hosszú távú archiválása.
Tovább…

Wiesenmüller, Heidrun: Die Zukunft der Bibliotheksverbünde. Ein
kritischer Blick auf die Empfehlungen des Wissenschaftsrates und der
Deutschen Forschungsgemeinschaft (BuB, Forum Bibliothek und Information,
2011. 11–12. 790–796. p.) írását Murányi Lajos tömörítette

A német tartományi kultuszminiszterek állandó konferenciája (KMK) 2006 végén bízta meg a Tudományos Tanácsot (TT), hogy értékelje a német könyvtárhálózatokat. 2009 közepén kezdődött el a munka, és Ajánlások a könyvtári hálózatok rendszerének jövőjéhez címmel 2011. január 28-án tették közzé jelentésüket (http://www.wissenschaftsrat.de/download/archiv/10463-11.pdf). Nemcsak külön-külön, hanem országos rendszerként is vizsgálták a regionális hálózatokat a nyolcvankét oldalas dokumentumban. Közben a Német Kutatási Társaság (DFG) Tudományos Könyvtárak és Információs Rendszerek Bizottsága is foglalkozott a témával, és a könyvtárhálózatok továbbfejlesztéséről készített állásfoglalását 2011. február 2-án publikálta (http://www.dfg.de/download/pdf/foerderung/programme/lis/positionspapier_bibliotheksverbuende.pdf). A két dolgozat csak árnyalatokban különbözik egymástól, alaptónusuk megegyezik. Végül a két testület rövid közös nyilatkozatot is közreadott A könyvtári hálózatoknak mint az országos információs infrastruktúra részeinek jövője címmel: véleményük igencsak kritikus (http://www.wissenschaftsrat.de/download/archiv/1003-11.pdf).
Tovább…

Szinnyei univerzuma

A 19. század utolsó évtizedeiben Magyarországon a szellemi és gazdasági életben korábban nem tapasztalt fellendülés következett be. A kiegyezést követően a közérdeklődés nemzeti múltunk jobb megismerése felé fordult, s ezt az igényt szellemi értékeink számbavétele is igyekezett kielégíteni. Ezt a törekvést támogatta még a kor meghatározó filozófiai irányzata, a pozitivizmus is, mely a tudományok területén széles körű anyaggyűjtést és tényfeltáró összegző munkáknak az elkészítését szorgalmazta.
Nem véletlen tehát, hogy ezekben az évtizedekben a hazai tudományok, különösképpen a historiográfiai stúdiumok terén számos alapvető, kiemelkedő alkotás született. Így többek között ekkor készült a Szilágyi Sándor szerkesztette tízkötetes A magyar nemzet története című alapvetés, a Magyar Történelmi Társulat 1895-ben indította útjára a harminchárom kötetet megért Magyar történelmi életrajzok című sorozatát, s a millennium évében jelent meg a befejezetlenül maradt Magyarország vármegyéi és városai című sorozat első kötete. Hasonlóan kiemelkedő jelentőségű forrásfeltárások és feldolgozások születtek az irodalomtörténet, a néprajz és a nyelvtudomány területén is. Példaként említhetők meg többek között az ekkor indult a Régi magyar költők tára című ma is élő sorozat, erre a korszakra esik népköltészeti emlékeink szélesebb körű gyűjtése és közreadása, és ezekben az évtizedekben készültek első korszerű tudományos igényű szótáraink, mint a Czuczor – Fogarasi-féle Magyar nyelv szótára, a Szarvas – Simonyi szerkesztette Magyar nyelvtörténeti szótár és az ifj. Szinnyei József munkája, a Magyar tájszótár.
Nem véletlen tehát, hogy ezekben az évtizedekben a magyar könyvészet terén is kiemelkedő, ma is nélkülözhetetlen munkák születtek. Ebben az időszakban alkotott a magyar bibliográfia történetének három kiválósága, a „nagy triász”, Petrik Géza, Szabó Károly és Szinnyei József. Közülük is talán id. Szinnyei József volt az, aki a legsokoldalúbb és leggazdagabb könyvészeti munkásságot hagyott hátra.
Szinnyei József életével és tevékenységével már korábban is többen foglalkoztak, e témában számos tanulmány, dolgozat, összeállítás készült. Ezek az értekezések azonban a Szinnyei-oeuvre-nak jobbára csupán egy szűkebb szeletét vizsgálták, így például Gazda István elsősorban Szinnyei művelődéstörténeti, sajtótörténeti tevékenységét kutatta,1 míg Kocsy Anikó főleg a „Hírlapkönyvtár” létrejöttének körülményeit elemezte.2
Szinnyei József életművének átfogó, teljes megismeréséhez viszont nélkülözhetetlen műveinek, tanulmányainak, cikkeinek, továbbá az általa készített bibliográfiáknak a teljes feltárása. Erre a hatalmas feladatra vállalkozott Gyurcsó Júlia, aki a teljesség igényével készített bibliográfiájában nem csupán regisztrálta Szinnyei valamennyi fellelhető írásművét, hanem érdemben ismerteti azok tartalmát is.
Tovább…

“Minden az olvasással kezdődik”

Egy konferencia előadásainak olvasása közben

Legere necese est! – íme az ókori mondás modern, mai parafrázisa –, olvasni szükséges, olvasni kell! Méghozzá jól olvasni, megérteni a szöveget, meglátni benne a lényeget, kritikusan elemezni, s mindezek után szövegeket alkotni. Olvasás – szövegértés – kritikus gondolkozás – szövegalkotás. A boldogulás, érvényesülés, versenyképesség – és tegyük hozzá, a belső építkezés sine qua non feltétele.
Megfelelő írásbeli és szóbeli kifejezőkészség nélkül, a szövegértési, szövegalkotási és a kritikus gondolkodási műveletek képessége hiányában csak elégtelenül teljesítő munkaerőmasszát és politikailag sodródó tömeget alkothatnak az egyéni etikájukat elveszítő vagy azok hiányában felnövekvő emberek arctalan generációi.” – írja Gordon Győri János a Zárszóban.

Mindezek ellenére szomorú tapasztalat, hogy a fiatalok szövegértésével nagy (egyre nagyobb?) bajok vannak. Felmérésekből, tanárok, sőt egyetemi professzorok panaszaiból tudjuk, hogy sok tanulónak, hallgatónak (horribile dictu bölcsészhallgatónak) milyen nehézséget okoz a szövegek megértése.
Tovább…

Angol nyelvű kézikönyv a referálásról

KOLTAY Tibor Abstracts and abstracting : a genre and set of skills for the twenty-first century /Tibor Koltay. – Oxford :Chandos Publ., 2010. 236 p. (Chandos information professional series)
ISBN 13-978-1-84334-517-6

Koltay Tibor pályájának kiemelkedő eseménye ennek a könyvnek a megjelenése: alkalmat adott arra, hogy fő kutatási területének eredményeit összegzően, áttekinthető szerkezetben közreadja a nemzetközi szakmai világ számára. Ugyanakkor a kérdés iránt érdeklődő külföldi szakemberek is elégedettek lehetnek: hosszú idő után végre megszületett egy angol nyelvű, a legújabb ismereteket tartalmazó, korszerű kézikönyv a referálásról. (Az utolsó hasonló jellegű munka 1992-ben jelent meg – spanyol nyelven).
A mű egyik előzményének tekinthető a szerző 2003-ban kiadott A referálás elmélete és gyakorlata című monográfiája, amely a téma első magyar nyelvű kézikönyveként a maga nemében szintén úttörő vállalkozás volt. (Mivel ennek ismertetése kapcsán már egyszer leírhattam a referálással kapcsolatos gondolataimat, most túlnyomórészt csak a címben jelzett mű bemutatására fogok koncentrálni.)


Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)