Az alábbiakban olvasható tanulmány „A kiszámítható életpálya” címmel az MKE és az IKSZ által rendezett, a könyvtárügy kiemelt kérdéseinek szentelt konferencián hangzott el 2014 novemberében.

A konferencián átfogó nemzetközi körképet kaptunk a könyvtári szolgáltatások változásairól és a könyvtárak átalakuló szerepéről, az életpálya-modell elemeiről és megismerhettük az MKE-IKSZ könyvtáros életpálya munkacsoport jelentését is. Az iskolarendszerű könyvtárosképzés helyzetéről Eszenyiné Borbély Mária adott képet, a minősítési eljárásokról pedig Barátné Hajdú Ágnes (következő számunkban bemutatásra kerülő) előadása tájékoztatott.2015. március elején a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című államtitkári tervezete szerint a felsőoktatási képzés racionalizálása érdekében 2016 őszétől mintegy 15%-kal csökkenteni tervezik az egyetemi képzések számát, felmerült néhány szak megszüntetése, másoknál pedig az állami támogatást szüntetnék meg.

Reméljük, hogy a nemzetközi tendenciákat követő háromfokozatú (BA, MA, PhD) informatikus könyvtárosképzés a hírekkel ellentétben továbbra is megmaradhat a felsőoktatás kínálatában. (A szerk.)

A felsőoktatás keretein belül zajló informatikus könyvtáros alap- és mesterképzést számos külső hatás érte az elmúlt néhány évben. Ezek egy része közvetlenül és jellemzően negatívan hatott a képzés bemeneti oldalára. Soha eddig nem tapasztalt mértékben csökkent a könyvtár szakra jelentkezők és a képzésbe bekerülők száma. Ugyanakkor bizonyos változások a szakma presztízsének növekedésére utalnak. Világossá vált, hogy a felsőoktatásból kikerülő diplomás könyvtárosok – a szak képzési és kimeneti követelményeiben1 meghatározottakkal összhangban, és azokon túlmenően is – képesek hatékonyan szerepet vállalni a lakosság infokommunikációs ismereteinek, készségeinek fejlesztésében, hozzájárulva ezzel a foglalkoztathatóság növeléséhez, a digitális szakadék csökkentéséhez a társadalom egyes rétegei között. Képesek továbbá az online tartalmak közvetítésére, digitális tartalmak előállítására, a lakossági e-szolgáltatások népszerűsítésére, a használók képzésére, a köz- és felsőoktatási, illetve kutatási célú infokommunikációs tartalmak fejlesztésében, kutatásokban való aktív részvételre. Ezt a bővülő könyvtári feladat ellátási kompetenciát és kötelezettséget már rögzíti az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről a nyilvános könyvtárak alapfeladatai között.2

Tanulmányomban elsősorban azokra a jelenségekre szeretném felhívni a szélesebb szakmai közvélemény figyelmét, amelyek alapvető hatással lehetnek a magyarországi könyvtárosképzésre és ebből következően a szakmai utánpótlásra is.

A felsôfokú könyvtárosképzés felsôoktatási környezete

A magyarországi könyvtárosképzésnek jelenleg a következő szintjei vannak:

  • asszisztens,
  • segédkönyvtáros,
  • informatikus könyvtáros alapképzési szak (BA),
  • informatikus könyvtáros mesterképzési szak (MA),
  • könyvtárpedagógia-tanár mesterképzési szak (MA),
  • osztatlan tanári-könyvtárostanár,
  • doktori képzés.

Valamennyi képzési szint megtartása a továbbiakban is kívánatos és szükséges a szakma egésze szempontjából.

A felsőoktatás keretein belül zajlik az informatikus könyvtáros alapképzési szakos (BA), az informatikus könyvtáros mesterképzési szakos (MA), a könyvtárpedagógia-tanár mesterképzési szakos (MA), az osztatlan tanári-könyvtárostanár szakos hallgatók képzése, valamint a doktori képzés.

A könyvtáros életpálya és a szakmai utánpótlás szempontjából a nappali tagozatos alapképzési és mesterképzési szakoknak van a legnagyobb prioritása. Fontos, hogy ismerjük azt a felsőoktatási képzési környezetet, amelyben ezek a képzések működnek.

Az informatikus könyvtáros BA és MA képzés a társadalomtudományi képzési területhez tartozik. Az informatikus könyvtáros alapképzés mellett a következő alapképzési szakok tartoznak még ehhez a képzési területhez: kommunikáció- és médiatudomány, kulturális antropológia, szociológia, társadalmi tanulmányok, szociális munka, szociálpedagógia, politológia és nemzetközi tanulmányok. A társadalomtudományi területen az informatikus könyvtáros mesterképzési szakkal együtt összesen 21 mesterképzési szak van. A társadalomtudományi képzési területen felsőoktatási tanulmányokat folytató nappali tagozatos hallgatók számát az 1. táblázat mutatja.

A társadalomtudományi képzési terület hallgatóinak a száma
Év BA MA

2010. év

17 449

3568

2011. év

17 264

4366

2012. év

16 743

4480

2013. év

14 835

4242

2014. év

14 864

4311

1. táblázat
A társadalomtudományi képzési terület hallgatóinak száma3

A könyvtárosképzés egyes résztvevői részéről időnként elhangzik, hogy szerencsésebb lenne, ha az informatikus könyvtárosok képzése nem a társadalomtudományi képzési területhez tartozna. Többen úgy gondolják, hogy az informatikai képzési területhez tartozás jelenthetné a megoldást a képzés gondjaira, de felmerült már a bölcsészettudományokhoz tartozás ötlete is. A felvetésekkel kapcsolatban nem bontakozott még ki széles körű szakmai diskurzus, jelenleg nincs kiforrott vélemény ebben a kérdésben.

Ugyancsak visszatérő eleme a szakmai fórumoknak a szak nevének esetleges megváltoztatása. A szak neve, az informatikus könyvtáros megnevezés – véleményem, és sokak véleménye szerint is – piacképes, fontos feladatunk a megnevezés mögött húzódó képzési tartalom folyamatos korszerűsítése.

Az osztatlan tanári-könyvtárostanár szakos hallgatók képzése a pedagógusképzés képzési területen, az osztatlan mesterképzés keretein belül kapott helyet.

A könyvtárpedagógia-tanár mesterképzési szak kifutóban van, előreláthatólag 2016-ban indulhat utoljára ez a képzés, tekintettel az osztatlan tanárképzés megjelenésére.

Képzőintézmények a felsőfokú könyvtárosképzésben

A 2014/15-ös felsőoktatási tanévre jelentősen átalakult a könyvtárosképzőhelyek listája. 2013-as tanulmányában Varga Katalin még azt írta, hogy Magyarországon 12 felsőoktatási intézmény kínál iskolarendszerű felsőfokú könyvtárosképző programokat.4 Mára már tudjuk, hogy a bajai képzőhely megszűnt, Kaposváron és Nyíregyházán szüneteltetik a szakot, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemre (DRHE), az egri Eszterházy Károly Főiskolára (EKF), a szombathelyi Nyugat-Magyarországi Egyetemre (NYME SZ) és a Szent István Egyetem jászberényi karára (SZIE J) 2014-ben nem vettek fel informatikus könyvtáros nappali alapképzésre jelentkező hallgatót. Alapképzésen első éves nappali tagozatos informatikus könyvtáros hallgatók a Debreceni Egyetemen (DE), az ELTE-n, a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) és a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) vannak.

1. ábra
Alapképzés, nappali tagozat, 1. helyes jelentkezések száma

Informatikus könyvtáros nappali mesterképzési szakon első évfolyamot 2014-ben a Debreceni Egyetem, az Eszterházy Károly Főiskola, az ELTE, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetem indított. A Debreceni Egyetemen az Informatikai Karon belül folyik a könyvtárosok képzése, itt informatikatanár – könyvtárpedagógia-tanár szakpárra is kerültek be nappali tagozatos mesterképzéses hallgatók.

Osztatlan tanári-könyvtárostanár képzés jelenleg csak nappali tagozaton folyik, a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetem vannak első éves hallgatók a 2014/15-ös tanévben.

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán könyvtárpedagógia-tanár mesterszakon, levelező tagozaton folyik képzés. Ugyancsak van könyvtárpedagógia-tanár mesterszakon 2014-ben felvételt nyert levelezős hallgatója a Pécsi Tudományegyetemnek is.

Informatikus könyvtáros alapképzési szakon levelező tagozaton az Eszterházy Károly Főiskolán, az ELTE-n, Jászberényben és Szombathelyen kezdték el tanulmányaikat a 2014-ben felvett hallgatók. Informatikus könyvtáros mesterképzést levelező tagozaton első évfolyammal Eger, az ELTE, Pécs és Szombathely indított. Levelező tagozaton költségtérítéses formában csak az ELTE-n vannak első évfolyamon informatikus könyvtáros hallgatók.

Az utolsó négy év intézményenkénti jelentkezési adatai és a felvettek száma nappali tagozatos, állami finanszírozású informatikus könyvtáros alapképzésre és mesterképzésre az 1–4. ábrán láthatók. 5

A 2011. évi felvételi eljárástól kezdődően lényegesen csökkent a társadalomtudományi képzési területre felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeret. 2011-ben 2100 főben határozták meg a felvehető hallgatók számát.6 A 2012-ben újabb drasztikus mértékű csökkentés történt a társadalomtudományi képzési terület államilag támogatott keretszámaiban valamennyi érintett felsőoktatási intézményben. Ebben az évben mindösszesen 1000 fő volt az államilag támogatott létszámkeret.7

2. ábra
Alapképzésre (nappali tagozat, állami finanszírozással) felvettek száma

3. ábra
Mesterképzés, nappali tagozat 1. helyes jelentkezések száma

A keretszámok érintett szakok közötti, intézményenkénti felosztása alapvetően a jelentkezők arányában történt, a nagy létszámot vonzó szakok értelemszerűen felemésztették az informatikus könyvtáros alapképzési szak potenciális keretszámait. 2011-ben az informatikus könyvtáros alapképzési szakra első helyen jelentkezők 68%-át vették fel a képzőhelyek, 2012-ben viszont már csak 52%-ukat. 2013-ban már az elsőhelyes jelentkezők 80%-át, 2014-ben pedig 94%-át felvehették az intézmények, de ekkorra már egyéb okok miatt lezuhant az elsőhelyes jelentkezések száma az informatikus könyvtáros alapképzési szakra.

A nappali tagozatos államilag támogatott informatikus könyvtáros mester képzést nem érintette a keretszám csökkentése. 2011-ben az 1. helyen jelentkezettek 58%-a, 2012-ben 62%-a, 2013-ban 59%-a, 2014-ben pedig 74 %-a nyert felvételt. Itt a keretszámok viszonylag nagyok, a bekerülés gátja elsősorban az, hogy a jelentkezés időpontjában még sokan nem rendelkeznek nyelvvizsgával, és nem is tudják megszerezni az alapképzést lezáró záróvizsgáig, így diplomát sem kapnak.

4. ábra
Mesterképzés, nappali tagozatra felvettek száma

A felsőfokú könyvtárosképzést befolyásoló külső körülmények

2012-ben a társadalomtudományi képzési terület államilag támogatott keretszámainak erőteljes lecsökkentését az informatikus könyvtáros szak nagyon nagymértékben megszenvedte. Míg a felsőfokú továbbtanulásra felvettek az első helyre jelentkezettek százalékában, nappali képzésben a társadalomtudományi képzési terület egészét tekintve 71,1% volt, az informatikus könyvtáros képzésben csak 57%. 2013-ban a képzési terület egészén 84%-os volt az első helyes jelentkezettek bekerülési aránya, az informatikus könyvtáros képzésben viszont csak 69%-os.

2011–14 között a felsőfokú könyvtárosképzés alap- és mesterképzésein, valamennyi tagozaton 988 fő kezdte el tanulmányait, közülük 600 fő nappali tagozaton. Nappali tagozaton alapképzésbe (BA) 438, mesterképzésbe (MA) 162 hallgató kezdett.8

2011 2012 2013 2014
1. hely felvettek 1. hely felvettek 1. hely felvettek 1. hely felvettek
DE

34

28

25

12

6

8

5

5

DRHE

15

0

6

8

4

5

2

0

EKF

26

16

16

17

7

5

5

0

ELTE

70

62

63

4

19

21

28

37

Kap.E

7

3

8

9

1

0

0

0

NYF

22

6

21

6

6

0

0

0

NYME SZ.

20

14

11

18

5

0

SZIE J.

8

3

5

7

3

0

4

0

PTE

42

26

16

18

9

6

3

6

SZTE

64

50

26

3

10

7

13

13

összesen

308

208

197

102

65

52

65

61

 2. táblázat*
Alapképzés, nappali tagozat, államilag finanszírozott hallgatók száma

Komoly aggodalomra ad okot, hogy míg 2011-ben 208 hallgató kezdte el az informatikus könyvtáros alapképzést, addig az utóbbi két évben és a 2014/15-ös tanévben mindösszesen 215. A felsőoktatásba bekerült informatikus könyvtár szakos hallgatók száma országos szinten jelentős mértékben csökkent, ugyanakkor a szakember utánpótlás fontos szakmai igény, így számbelileg is kiegyensúlyozott képzési bemenet és kimenet lenne kívánatos.

Amennyiben nem sikerül az alapképzésbe bekerülő hallgatók létszámát növelni, komoly veszélybe kerülhet az informatikus könyvtáros mesterképzés életben tartása is.

Az informatikus könyvtáros képzésre történő jelentkezési hajlandóságot tovább csökkentette a 423/2012. (XII. 29.) kormányrendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról.9 Ennek értelmében az informatikus könyvtáros képzésre jelentkezőknek a felsorolt tárgyak közül egyet emelt szinten, emelt szintű érettségi formájában kell teljesíteni: angol, francia, német, olasz, orosz vagy spanyol nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika, társadalomismeret, történelem, informatikai alapismeretek.

A rendeletből az a további probléma is származik, hogy könyvtáros szakra jelenleg nem lehet a középiskolákban közismereti tárgyként tanított informatika tárgyból emelt szintű vagy középszintű informatika érettségivel jelentkezni, hanem a viszonylag kevés középiskolában tanított informatikai alapismeretek tárgyból lehet azt teljesíteni.

A drasztikusan alacsony jelentkezési hajlandóság miatt megfontolandó az emelt szintű érettségi felvételi követelmény átmeneti visszavonásának kezdeményezése, ugyanakkor látnunk kell, hogy a képzés szempontjából ezt komoly presztízsvesztésként is lehetne értelmezni.

Az informatikus könyvtáros mesterképzés megőrzése kiemelten fontos feladat, de az informatikus könyvtáros alapképzés jelenlegi szűk keresztmetszete nem garantálja ezt. Szélesíteni kell a mesterképzés bemenetét, esetlegesen megkönnyítve a nem informatikus könyvtáros alapszakot végzettek számára is a bekerülést.

Az osztatlan tanárképzés kereteiben 2013-ban elkezdődött a tanár-könyvtárostanár képzés, mintegy visszahozva a könyvtárosképzés kétszakos hagyományait.10

Az újra osztatlanná váló tanárképzés beindulása is érzékenyen érinti az alapképzést, a jelentkezők egyre nagyobb arányban választják az úgynevezett kétszakos könyvtárosképzést.

Megjegyzendő, hogy a tanárképzés nem válthatja ki az informatikus könyvtáros alap- és mesterképzést. Ugyanakkor előbb-utóbb számolni kell az informatikus könyvtáros alapképzés és a tanárképzés közötti kétirányú átjárhatóság igényének megjelenésével is.

A felsőfokú könyvtárosképzés és a munkáltatói, munkaerő-piaci igény

A könyvtáros munkakörben dolgozó szakemberek korfája alapján nagyszámú nyugdíjba menetel és szakmai generációváltás prognosztizálható a közeljövőben.

5. ábra
A könyvtárosok korfája

A 3 K Consens Iroda 2007-es jelentésében11a következőket írja: „A szakmában elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben javulnak. A szakmában dolgozók száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 17%-al fog növekedni. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és az egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 350 munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában 2015-ig.”

A könyvtáros korfa a 2001-es KSH adatokat mutatja, így 13 év elteltével azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a következő 5–10 évben a könyvtáros munkakörben dolgozóknak kb. 25%-a nyugdíjba fog menni. Ez a hozzávetőlegesen 9000 fős munkavállalói csoportot alapul véve 2250 fő nyugdíjazását jelenti. Ezt támasztják alá a KSH A foglalkoztatottak korcsoport, nemzetgazdasági ág és ágazat szerint, 2011 táblájából származó adatok is, amelyeket a 3. táblázat tartalmaz. 12

2011 és 2014 között a felsőfokú könyvtárosképzés alap-és mesterképzésein, valamennyi tagozaton összesen kb. 1000 fő kezdte el tanulmányait, közülük 600 fő informatikus könyvtárosként nappali tagozaton (BA 438 fő, MA 162 fő). Az osztatlan tanárképzésben részt vevők száma jelenleg még nem számottevő. 2013-ban és 2014-ben az informatikus könyvtáros alapképzési szakon és a mesterszakon összesen 190 hallgató kezdett a felsőoktatásban.

3. táblázat
Foglalkoztatottak, 2011

Amennyiben nem sikerül lépéseket tennünk annak érdekében, hogy emelkedjen a szakra jelentkezők és az oda felvettek száma, rövid időn belül komoly gondot jelent majd a szakember utánpótlás. Az ismertetett életkori adatok szerint az évi 250–300 frissen végzett könyvtáros szakember iránti igény pusztán a könyvtári területről is nagy biztonsággal előre jelezhető.

A pályakövetés adatai szerint az informatikus könyvtáros végzettségű szakemberek elhelyezkedési esélyei viszonylag jók, gyakran a könyvtári területen kívül eső munkakörökben is sikerrel helyezkednek el.

A könyvtárostanárok iránti igény is folyamatos az iskolák részéről. Ezt támasztják alá például a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Közigállás (kozigallas.gov.hu) állásportáljának hirdetései is. Ahogyan azt már korábban is jeleztem, a tanárképzés nem válthatja ki az informatikus könyvtáros alapképzést és mesterképzést, mint ahogyan ez a három szak képzési és kimeneti követelményeiből egyértelműen következik is.

Jegyzetek

1.    15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0 600015.OM [2015. jan. 20.]

2.    1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99 700140.TV [2015. jan.20.]

3.    Oktatási Hivatal.
http://www.oktatas.hu/felsooktatas/felsooktatasi_statisztikak [2015. jan. 20.]

4.    Varga Katalin: Merre tovább, könyvtárosképzés? = Könyv, könyvtár, könyvtáros. 2013. 11. sz.
http://ki.oszk.hu/3k/2013/11/merre-tovabb-konyvtar oskepzes/ [2015. jan. 20.]

5.    Az 1-4. ábrák adatainak forrásául a FELVI.hu szolgált.
http://www.felvi.hu/ [2015. jan. 20.]

6.    1276/2010. (XII. 8.) Korm. határozat A 2011-ben a felsőoktatásban felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeretről
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk10185.pdf [2015. jan. 20.]

7.    A felsőoktatásba 2012‐ben felvehető, államilag támogatott létszámkeret intézmények közötti elosztása
http://www.felvi.hu/pub_bin/dload/FFT2012A_AOF/20 12A_keretszamok.pdf [2015. jan. 20.]

8.    http://www.felvi.hu/ [2015. jan. 20.]

9.    423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a felsőoktatási felvételi eljárásról
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1 200423.KOR [2015. jan. 20.]

10.  8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1 300008.EMM [2015. jan. 20.]

11.  Könyvtáros – A foglalkozás jelenlegi munkaerő-piaci helyzete
http://www.epalya.hu/media/mappa_kieg/Konyvtaros.pdf [2015. jan. 20.]

12.  A foglalkoztatottak korcsoport, nemzetgazdasági ág és ágazat szerint, 2011.
http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_nepesseg_gazdasagi_aktivitasa [2015. jan. 20.]

Beérkezett: 2015. január 20.