Címke: régi és ritka könyvek

A tekintélyes európai történeti gyűjteményeket őrző könyvtárak egyik legféltettebb kincse saját állományuk legkorábbi rétege. Az őrzőhelyek ezeknek a dokumentumoknak a körét különös figyelemmel tartják számon, folyamatosan kutatják és igyekeznek – akár saját állományukból, akár külső forrásból – időről-időre újabbakkal kibővíteni.1 A történeti Magyarország egyik legrégebben alapított (1561), több mint negyedfélszáz éve jogfolytonosan működő kora-újkori könyvtára az ELTE Egyetemi Könyvtár (budapesti Egyetemi Könyvtár).2 Gyűjteménye – mindenekelőtt a régi könyvek nemzetközileg elfogadott korszakhatáráig, 1800-ig megjelent állománya – dokumentálja a Kárpát-medence egészének művelődés-, könyv- és könyvtártörténetét, s a kulturális emlékezet megtestesítőjeként szerepet játszik a mindenkori magyar társadalom történetiségének tudatosításában.
Tovább…

A történelmi korszakokon átívelő könyvtárosi igyekezet egyik alapvető célkitűzése a dokumentumok autopszián alapuló, lehetőség szerint minél teljesebb számbavétele. A retrospektív nemzeti bibliográfiából hiányzó 1800 előtti, úgynevezett régi magyarországi nyomtatványok számbavétele folyamatosnak tekinthető. Az újabb nyomtatványok feltárását elsősorban az elmúlt években egyre gyarapodó számú, szisztematikus irodalom-, könyv- és könyvtártörténeti alapkutatások eredményezték, eredményezik. Ezt a ma már tekintélyes számú regisztrálatlan nyomtatványt sem Szabó Károly és munkájának közvetlen folytatói, sem Petrik Géza, sem az ő nyomtatvány-feldolgozó számbavételüket szervezett keretekben folytató nemzeti könyvtári munkacsoportok korábban nem ismerték, konkrét meglétükre nem következtettek, és azt nem feltételezték.
Tovább…

A visszaadott könyvek katalógusáról – hat évvel megjelenése után
Az ismertetendő vaskos kiadvány az Összoroszországi Állami Idegen-nyelvű Könyvtár, a Vserossijskaâ gosudarstvennaâ biblioteka inostrannoj literatury im. M. I. Rudomino (a továbbiakban VGBIL) sorozatának legújabb darabja.
Tovább…

Az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára

Amikor Széchényi Ferenc (1754–1820) gróf 1802. november 25-én megalapította az Országos Széchényi Könyvtárat, csak remélhette, hogy több mint 15 000 kötetet számláló muzeális gyűjteménye évszázadokkal később is a Magyar Királyság nemzeti könyvtárának (Bibliotheca Regnicolaris) fundamentuma lesz. Bár az államforma megváltozott azóta, a muzeális nyomtatványokkal való kapcsolat nem: a hungarikák gyűjtése, bibliográfiai feltárásuk és a régi könyvek hozzáférhetőségének biztosítása ma is összhangban áll az alapító szándékával. Az alapítás után nemcsak könyvtári dokumentumok, hanem más muzeális anyagok (érmék, metszetek, ásványok, fegyverek) is áramlottak a nemzeti intézménybe, így ezek a műkincsek az 1808-ban megalakuló Nemzeti Múzeumba kerültek. A Múzeum részeként működő könyvtár csak 1949-ben vált önálló intézménnyé, s a szervezeti függetlenséget a néhány évtizeddel későbbi költözés követte: az Országos Széchényi Könyvtár 1985-ben saját épületet kapott a Budavári Palota F szárnyában.
Tovább…

Bevezető

A történeti Magyarország egyik legrégebben alapított (1561), 450 éve jogfolytonos kora-újkori könyvtára az ELTE Egyetemi Könyvtár.1 Gyűjteménye – különösen a régi könyvek nemzetközileg elfogadott korszakhatáráig, 1800-ig megjelent állománya – dokumentálja a Kárpát-medence művelődéstörténetét, s a kulturális emlékezet megtestesítőjeként szerepet játszik a magyar társadalom mindenkori történetiségének tudatosításában. Az Egyetemi Könyvtárat fenntartó jogelődök között kiemelkedő szerepe volt a jezsuita rendnek. Az Osztrák–Magyar Jezsuita Provincia keretében tevékeny rendtagok közül számosan megfordultak és rövidebb-hosszabb ideig éltek Nagyszombatban (1561−1567, 1615−1773), Turóc-Znióváralján (1586−1598), valamint Vágsellyén (1598−1605). Ők nem csupán használták a könyvtárat, hanem több mint kétszáz éven át, a könyvtár Mária Terézia-féle államosításáig formálták arculatát.
Tovább…

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszéke hallgatói számára a képzés során a szakmai gyakorlóhelyek rendkívül gazdag és színes palettáját kínálja. Jelen tanulmány az intézményben oktatott szakirányokhoz (kutatás-fejlesztés, európai uniós ismeretek, információ-menedzser) első pillantásra talán kevésbé kötődő, de mégis fontos, gyakorlati tapasztalatokat nyújtó lehetőséget mutat be. A Vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény kiváló terep a gyűjteményszervezés, állományrendezés és könyvtári feldolgozó munka, továbbá a marketing és pr-tevékenység gyakorlatban való megismeréséhez és elsajátításához. Segíti a hallgatókat, hogy az egyetemen tanult, alapvetően a profitorientált területhez kapcsolódó menedzsment és marketing ismereteik milyen módon hasznosíthatók a versenyszférán kívül is, például a közgyűjteményekben.
Tovább…

Ki is volt Szabó Károly?

Bevezetés

Hazánkban a 19. század utolsó évtizedeiben nemzeti múltunk feltárása és megismerése a közérdeklődés középpontjába került. Ennek az elvárásnak elsődlegesen a nemzet szellemi értékeinek, az addig megjelent magyar nyomtatványtermésnek a bibliográfiai számbavételével lehetett megfelelni. Ezen túlmenően a kor uralkodó szellemi áramlata, a pozitivizmus is igényelte az egyes tudományok területén a széles körű adatgyűjtő, tényfeltáró munkák készítését.
Ebben az időben az élénk és gazdag irodalmi élet mellett a tudományok is gyors fejlődésnek indultak, s ezzel összhangban jelentős könyvkiadói és könyvkereskedői tevékenység bontakozott ki. Mindezek együttes hatására az 1800-as évek utolsó évtizedeiben egymás után készültek és jelentek meg a ma is nélkülözhetetlen, alapvető retrospektív nemzeti könyvészetek.
Ezek a munkák elsősorban a nagy „triász” tagjai, Szabó Károly (1824–1890), Petrik Géza (1845–1925) és Szinnyei József (1830–1913) fáradhatatlan tevékenységének köszönhetők. Közülük Szabó Károly volt az, aki elsőként készítette el a legkorábbi korszakra vonatkozó retrospektív nemzeti bibliográfiánkat, a Régi Magyar Könyvtárat. A szélesebb közvéleménynek csupán e fő művéről van ismerete, pedig rendkívül szerteágazó és sokoldalú munkásságot fejtett ki, korának elismert tudósa volt. Rendes tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Magyar Történelmi Társulat választmányának, s nyilvános rendes professzora a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemnek. Rendkívül gazdag történészi életművet hagyott az utókorra, több történeti munkája ma is forrásként szolgál a korszak kutatói számára. Mindezeken túl többek között Szophoklész, Euripidész drámákat fordított, gyűjtötte és kutatta a magyar népköltészet emlékeit, s ő volt az első magyar helynévgyűjtő.

Pályaszakaszok: jogász, tengerész, hellenista, történész, tanár, könyvtáros

Szabó Károly 1824. december 14-én született a Békés megyei Kőröstarcsán, ahol apja református lelkész volt. Itt töltötte gyermekéveit, s itt végezte elemi iskoláit. Középiskolai tanulmányait a híres debreceni református kollégiumban folytatta, itt hallgatta „felsőbb tanulmányait”, a jogot és bölcseletet 1839 és 1842 között. Itteni tanárai közül különösen Péczely József, a történelem és görög nyelv tanára volt rá nagy hatással, ő keltette fel benne a történelem és a hellén irodalom iránti érdeklődést.
Debrecenből Késmárkra utazott jogot és német nyelvet tanulni, ahol Hunfalvy Pál volt a tanára. 1843-ban-ban jogi vizsgát tett, s rövid ideig joggyakornokként is dolgozott. Hamar ráébredt azonban, hogy a jogi pálya nem neki való: egy szegény asszony holmiját kellett volna elárverezni, de ő megsajnálta, s mindenét visszaadta: „Én az ügyvédi diplomát akkor a láda fenekére csaptam, nem is vettem soha többé elő” – írta visszaemlékezéseiben.1
Tovább…

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár régi állománya.– Budapest : Akad. K.: OSZK ; Nagyvárad : Egyházm.
Kvt., 2005. –
ISBN 963–200–488–4
Ősnyomtatványok, XVI. századi nyomtatványok, Régi Magyar Könyvtár : katalógus / összeáll.
Emődi András ; [szerk. Monok István]. – 2005. – 295 p. – (A Kárpátmedence magyar könyvtárainak
régi könyvei, ISSN 1786–5611; 1.)
ISBN 963-200-489-2
XVII. századi nyomtatványok : katalógus / összeáll. Emődi András ; [szerk.] Monok István]. – 2008. –
447 p. – (A Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei, ISSN 1788-5611 ; 2.)
ISBN 978-963-200-552-2

Néhány évvel ezelőtt Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója szerkesztésében új sorozat indult A Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei címmel, melynek első, 2005-ös induló, illetve 2008-as, második kötetét üdvözöljük ismertetésünkben.
Az „Erdély” fogalmával már-már meghasonuló székelyudvarhelyi recenzens számára külön öröm, hogy ebben a két kötetben, egy erdélyi (tulajdonképpen partiumi) könyvtár „rekonstruált” katalógusát köszön(t)heti. Az már csak ráadás, hogy a püspöki, a szemináriumi, valamint káptalani állományokból 1998-ban létrehozott egyházi gyűjtőkönyvtár jelenlegi gyűjteményeiről van szó. A szerző, Emődi András egy új, tettre kész fiatal generáció tagjaként a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár régi állományának katalógusát tette le a (könyvtár)tudomány asztalára. Emődi egyházmegyei könyvtáros, és az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagyváradi fiókszervezetének elnökeként sem ismeretlen a könyvtáros berkekben és a régi könyv(tár) és nyomdatörténettel foglalkozók előtt. Eddig megjelent tanulmányai mind ilyen fogantatásúak, katalógusainak közzétételét korábbi munkássága alapozta meg http://archivum.piar.hu/melte/?q=node/127  2009. 08. 14.)
Tovább…

E sorok írója abban a ritka szerencsében részesült, hogy két gazdag történeti könyvállománnyal rendelkező egyházi intézmény, a nagyváradi és a szatmári római katolikus püspökségek teljes könyves hagyatékának számbavételét és összegyűjtését elvégezze, továbbá feldolgozásának mikéntjét kitervelje és elkezdje. Az éppen tíz éve indult munka gyümölcsei lassan beértek: ma már többkötetnyi megjelent és készülő publikáció igazolja a befektetett munka és anyagi ráfordítás jogosultságát – a régi könyves szakma remélt megelégedésére.

Történeti háttér

Mindkét egyházmegye területét alaposan megnyirbálta a trianoni döntés, a jelzett munkálatokat a megcsonkult és püspöki központjukkal a romániai részekre jutó új egyházmegyékben kellett elvégezni. A váradi püspökség javadalmait és birtokait tekintve a történeti Magyarország egyik leggazdagabb egyházmegyéjeként közel ezeréves múltra tekint vissza, míg a szatmári újabb alapítású, az egri egyházmegyéből szakították ki 1804-ben. Az óriási területű egri egyházmegye felosztása már a 18. század során többször is felmerült, akkor (1733–1734-ben és 1787–1788-ban) azonban az amúgy is sikertelen terv kapcsán még nem dőlt el véglegesen, hogy Szatmárnémeti vagy Nagybánya városa adjon-e otthont a leendő új intézménynek.
Tovább…

VELENCZEI Katalin
A székesfehérvári Püspöki Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa (BEpAlb Cat.) / Velenczei Katalin. – Budapest : OSZK, 2008. 582 p., ill.
ISBN 978-963-200-556-0
 
Az Országos Széchényi Könyvtár 1990-ben megjelent antikva katalógusának sikerét követően kezdeményezte Klaniczay Tibor a „Kulturális emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása” program keretében a Magyarországon fennmaradt 15–16. századi könyveknek példányleíró módszer szerinti közzétételét. A Borsa Gedeon irányításával kidolgozott egységes szempontok alapján indult meg a múlt század utolsó évtizedeiben a magyarországi gyűjteményekben található 1601 előtti nyomtatványok feltárása és közzététele.
E hatalmas szellemi vállalkozás újabb sikereként, a sorban harmadikként a 2008-as esztendő legvégén jelent meg Velenczei Katalin feltárásában a Székesfehérvári Püspöki Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa.
Tovább…

Fejezetek Debrecen könyv- és sajtótörténetéből

BÉNYEI Miklós
A civis szellem nyomtatott hírnökei : írások a debreceni könyv- és lapkiadás történetéről / Bényei Miklós. – Debrecen,
Szerzői kiadás, 2007. – 266  p.
ISBN 978-963-06-2979-9

Révész Imre, Debrecen 20. századi tudós püspöke 1940-ben publikált Debrecen lelke című tanulmányában a város és öntudatos lakói, a cívisek egyik leglényegibb tulajdonságának a lokálpatriotizmust tartotta. Mint írta: „Élni, mozogni, fejlődni akart a debreceni ember minden időben, de csak ott, a magyar földnek és a magyar történetnek ama nagy útkereszteződésén, ahová őt a magyar sors egyszer odaállította. A lokálpatriotizmus a debreceni léleknek olyan különleges vonása, amely a történetben is, a jelenben is első pillanatra feltűnik – s amelyet ennél markánsabb kifejlettségben a történelmi magyar területen sehol sem találunk meg az egy székelységen kívül.” A debreceni öntudatnak és lokálpatriotizmusnak kétségtelenül van miből merítenie. Sok évszázados történelme során két alkalommal is az ország ideiglenes fővárosa volt, de oktatási, művelődési intézményei révén a nemzet életében szintén a város határain messze túlmutató szerepre és jelentőségre tett szert. Különféle műfajú alkotások sora tanúsítja, hogy valóban megkülönböztetett helye és jelentősége van a magyar települések sorában, történészek nemzedéke kutatta és kutatja históriáját és azt a sajátos lényegiséget, amit Révész Imre a „kálvinista Róma” lelkeként határozott meg, vagy a költő Gulyás Pál a debreceni múlt nagy gondolati versében, a Debrecen, ó-kikötőben idézett fel.
Tovább…

Bátorságot ennek a rövid írásműnek a létrehozásához az adott, hogy mind a mai napig nem jelent meg egy átfogó, minden gyűjtői területet érintő összefoglaló erről a témáról.

Magyarországon a könyvgyűjtés Szent István korában kezdődött. Egy 1150 körül írt okiratból kiderül, hogy egy Adalbert nevű főúr, mielőtt Szicíliába indult volna követnek, minden könyvét a pannonhalmi monostornak adta. Tulajdonképpen ő tekinthető az első ismert magyar könyvgyűjtőnek.
Tovább…

 OJTOZI Eszter: A Debreceni Egyetemi Könyvtár külföldi antikvái és possessoraik = Die ausländischen Frühdrucke und ihre Possessoren in der Universitätsbibliothek zu Debrecen. – Debrecen : KLTE Könyvtára, 1989. – 234 p. (Régi tiszántúli könyvtárak 6.)  
 

A Magyarországon őrzött ősnyomtatványok összesített katalógusának megjelenése (1970) után a figyelem mindinkább a 16. századi nyomtatványokra irányult. Ezek száma sokszorosan meghaladja az előző századéit, s feldolgozásuk sem támaszkodhat az ősnyomtatványokéhoz hasonló részletességű bibliográfiákra, hiszen ezek kiadásának előfeltétele az egyes gyűjtemények anyagának, esetleg ismeretlen nyomtatványoknak a gondos feltárása és publikálása. Ezért felbecsülhetetlen a jelentősége az ilyen katalógusok közreadásának nemzetközi viszonylatban is. E munkálatok viszonylag gyors elvégzésére – a személyi feltételek megléte esetén – elsősorban a kisebb gyűjteménnyel rendelkező könyvtárakban van lehetőség. Ezzel természetesen együtt jár, hogy – követendő példa, útmutatás hiányában – az elsőként megjelenő ilyen katalógusok a szerkesztési elvekben, a leírások részletességében és a mutatózásban egymástól jelentősen eltérhetnek.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)