Címke: egyházi könyvtár

A pécsi püspöki könyvtár története

Különös aktualitása van annak, hogy Schmelczer-Pohánka Éva kötetéről szóljunk. A közelmúltban zárult le ugyanis a pécsi Klimo Könyvtár fennállásának 240. évfordulóját ünneplő jubileumi év, amely a magyar könyvtártörténet első nyilvános könyvtárának állított méltó emléket. A megemlékezés fénypontját jelentette az a 2014. októberi könyv- és könyvtártörténeti konferencia, amely az ország és a tudomány legkülönbözőbb területeiről érkező szakemberek részvételével mutatta be a rendkívül gazdag Klimo-gyűjtemény kapcsán végzett tudományos kutatások legfrissebb eredményeit.
Tovább…

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszéke hallgatói számára a képzés során a szakmai gyakorlóhelyek rendkívül gazdag és színes palettáját kínálja. Jelen tanulmány az intézményben oktatott szakirányokhoz (kutatás-fejlesztés, európai uniós ismeretek, információ-menedzser) első pillantásra talán kevésbé kötődő, de mégis fontos, gyakorlati tapasztalatokat nyújtó lehetőséget mutat be. A Vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény kiváló terep a gyűjteményszervezés, állományrendezés és könyvtári feldolgozó munka, továbbá a marketing és pr-tevékenység gyakorlatban való megismeréséhez és elsajátításához. Segíti a hallgatókat, hogy az egyetemen tanult, alapvetően a profitorientált területhez kapcsolódó menedzsment és marketing ismereteik milyen módon hasznosíthatók a versenyszférán kívül is, például a közgyűjteményekben.
Tovább…

A vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény

Bevezetés

Az első koldulórendek, a ferences és domonkos közösségek a 12–13. század fordulóján jelentek meg Nyugat-Európában. A szegény és apostoli életet vállaló szerzetesek hamar követőkre leltek hazánkban is, és az elsők között alapított, nyugati határ menti vasvári konventben évszázadokig folytatták tevékenységüket. A Magyar Millennium ünnepségsorozata kapcsán 2001-ben a város és a Domonkos Rend támogatásával, valamint a Vasvári Múzeum szakmai irányításával és pályázati támogatások bevonásával rendezték meg A domonkos rend Magyarországon 1221–2001 című kiállítást, melynek anyaga a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, a mai könyvtár és levéltár páratlanul értékes állományának alapját jelentette.
Tovább…

Az OSZK Könyvtári Intézet Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár állományában 2004 óta épül az Európai könyvtörténeti gyűjtemény (EKGY), melynek gyűjtőköre felöleli a tág értelemben vett könyvtörténetet, az írásbeliség és a könyves kultúra, a könyvtár- és könyvtárügy történetét. Az egyes könyvtárak régi állományának katalógusai is szép számban megtalálhatók a gyűjteményben. A következő tanulmány, mely egy bajorországi apátsági könyvtár állományáról készült katalógusról számol be, ürügy arra, hogy e gazdag állományú könyvtörténeti gyűjteményre irányítsa a figyelmet, ahol az ilyen és ehhez hasonló tárgyú munkák állnak a kutatók rendelkezésére.

Az apátság

A bajorországi kolostorok történetéről eddig számos feldolgozás született, több az 1803-as szekularizációs folyamatokat is tárgyalta.1 Jelen tanulmány megírását több tényező is indokolta: egyrészt a ma Anger településhez tartozó Höglwörthben működő Ágostonrendi apátság volt csaknem az egyetlen Bajorországban, ahová a szekularizáció hullámai csak később értek el, ezért könyvtárának és levéltárának különleges sors jutott, másrészt magyarországi vonatkozásai sem hagyhatók figyelmen kívül. Johann Adam Weber (1611–1686) Ágostonrendi kanonok, I. Lipót németrómai császár lelki tanácsadója, Max Gandolph salzburgi érsek lelki vezetője, tizenhét állam és politikaelméleti munka szerzője volt az apátság egyik legnevesebb adminisztrátora.2 Egyik erkölcstaniállamelméleti értekezése, a Fejedelmi lélek című királytükör magyarul az erdélyi udvarban jelent meg ifj. Teleki Mihály fordításában,3 aki valószínűleg apjának, id. Teleki Mihálynak a kérésére magyarította 1689ben a művet, paratextusát Apafi Mihálynak címezve.4 Így nem véletlen, hogy az Apafikönyvtár jegyzékében szerepel Weber Spiritus principalisa.5
A höglwörthi kolostor FelsőBajorországban, Salzburg közelében egy tó szigetén található. A kolostor történeti vonatkozásait – legfőképpen alapításának körülményeit és a szekularizációt kiváltó közvetlen okait – a német szakirodalom feldolgozta.6 A 19. században Ernest Geiss kezdett el foglalkozni a témával (1826tól 1832ig), de kutatómunkája csak egy bő évszázaddal később talált követőkre a könyvészeti-levéltári vonatkozások lelőhelyeinek kiaknázása révén. Harminc esztendő múlva ismét megindultak a kutatások, de ez a negyed évszázad is nyomott hagyott a Backmund és kutatótársai által feltérképezett iratok lelőhelyein: némelyik – főként a könyvtárak és a levéltárak rendezése, összevonása miatt – elkallódott, a jelzetek átíródtak, némelyik kimutatás eltűnt.
Tovább…

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár régi állománya.– Budapest : Akad. K.: OSZK ; Nagyvárad : Egyházm.
Kvt., 2005. –
ISBN 963–200–488–4
Ősnyomtatványok, XVI. századi nyomtatványok, Régi Magyar Könyvtár : katalógus / összeáll.
Emődi András ; [szerk. Monok István]. – 2005. – 295 p. – (A Kárpátmedence magyar könyvtárainak
régi könyvei, ISSN 1786–5611; 1.)
ISBN 963-200-489-2
XVII. századi nyomtatványok : katalógus / összeáll. Emődi András ; [szerk.] Monok István]. – 2008. –
447 p. – (A Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei, ISSN 1788-5611 ; 2.)
ISBN 978-963-200-552-2

Néhány évvel ezelőtt Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója szerkesztésében új sorozat indult A Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei címmel, melynek első, 2005-ös induló, illetve 2008-as, második kötetét üdvözöljük ismertetésünkben.
Az „Erdély” fogalmával már-már meghasonuló székelyudvarhelyi recenzens számára külön öröm, hogy ebben a két kötetben, egy erdélyi (tulajdonképpen partiumi) könyvtár „rekonstruált” katalógusát köszön(t)heti. Az már csak ráadás, hogy a püspöki, a szemináriumi, valamint káptalani állományokból 1998-ban létrehozott egyházi gyűjtőkönyvtár jelenlegi gyűjteményeiről van szó. A szerző, Emődi András egy új, tettre kész fiatal generáció tagjaként a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár régi állományának katalógusát tette le a (könyvtár)tudomány asztalára. Emődi egyházmegyei könyvtáros, és az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagyváradi fiókszervezetének elnökeként sem ismeretlen a könyvtáros berkekben és a régi könyv(tár) és nyomdatörténettel foglalkozók előtt. Eddig megjelent tanulmányai mind ilyen fogantatásúak, katalógusainak közzétételét korábbi munkássága alapozta meg http://archivum.piar.hu/melte/?q=node/127  2009. 08. 14.)
Tovább…

Az 1793-ban alapított Egri Főegyházmegyei Könyvtár története a 19. század végéig jól ismert – eltekintve a levéltárak mélyén lappangó iratok rejtette epizódoktól, amelyek napvilágra kerülve rávilágíthatnak az elmúlt évszázadok némely eseményére. A történet íve ezektől függetlenül töretlen, szinte teljes képet rajzol a nagy múltú intézmény életéről, gyűjteményéről. Keveset írtak azonban a korábbi könyvtártörténetekben a századfordulót követő évek viszontagságairól, a sokarcú 20. század során bekövetkezett és egészen napjainkig tartó változásokról, a hanyatlás, majd a virágzás új korszakáról. Antalóczi Lajos (1947–2000),
a könyvtár volt igazgatója, a Főegyházmegyei Könyvtár történetét feldolgozó munkájában a korszak főbb eseményeit 1996-ig tárgyalja, de a fellelhető levéltári forrásoknak csak egy részét említi.1 Számos itt közölt vagy hivatkozott forrás segít értelmezni, pontosítani, sok esetben kiegészíteni a korabeli adatokat és történéseket. Esetenként még ma is nehéz megítélni ennek az időszaknak a levéltári iratok alapján rekonstruált eseményeit – elsősorban azért, mert ezeket jobbára csak az egyik fél oldaláról ismerhetjük meg –, így a tanulmány sem vállalkozik a többoldalú megközelítésre, megkísérli viszont a fennmaradt források alapján megrajzolni a könyvtár tárgyilagosságra törekvő 20. századi történetét.A századfordulót követő években a Főegyházmegyei Könyvtár jogilag a főegyházmegyéhez tartozott, kezelője a főkáptalan volt, és onnan került ki az igazgató felügyelője is. Nehéz sors várt ebben az időszakban a könyvtárra. Pénzhiány miatt visszaesett a vásárlás, megritkultak a hagyatékok, felhalmozódott a feldolgozatlan állomány is. Michalek Manó (1838–1915) 1915-ig vezette a könyvtárat. Segédkönyvtárosa 1892-től Hausner Károly (1848–1896), 1897-től Kerekes Arvéd (1844–1901), 1901-től Huttkay Lipót (1868–1936), 1913-tól pedig Leskó József (1871–1971) volt.2 A betegeskedő Michalek egyre nehezebben tudta ellátni feladatait, így a munkák nagy része helyetteseire hárult. Huttkay Lipót felületesen dolgozott, ráadásul az állomány hűtlen kezelésével súlyos károkat okozott a könyvtárnak. A számlákat nem, vagy csak részben egyenlítette ki.3 Szmrecsányi Lajos (1851–1943) érsek 1913. január 5-én egyházmegyei alkönyvtárnoki állásából,4 majd július 3-án jogakadémiai hitszónoki tisztéből is felmentette.5 Huttkay Lipót távozása után utódja, Leskó József fokozatosan fedezte fel az eltűnt értékeket, és az észlelt hiányokról jelentést tett az érseknek.6
Tovább…

E sorok írója abban a ritka szerencsében részesült, hogy két gazdag történeti könyvállománnyal rendelkező egyházi intézmény, a nagyváradi és a szatmári római katolikus püspökségek teljes könyves hagyatékának számbavételét és összegyűjtését elvégezze, továbbá feldolgozásának mikéntjét kitervelje és elkezdje. Az éppen tíz éve indult munka gyümölcsei lassan beértek: ma már többkötetnyi megjelent és készülő publikáció igazolja a befektetett munka és anyagi ráfordítás jogosultságát – a régi könyves szakma remélt megelégedésére.

Történeti háttér

Mindkét egyházmegye területét alaposan megnyirbálta a trianoni döntés, a jelzett munkálatokat a megcsonkult és püspöki központjukkal a romániai részekre jutó új egyházmegyékben kellett elvégezni. A váradi püspökség javadalmait és birtokait tekintve a történeti Magyarország egyik leggazdagabb egyházmegyéjeként közel ezeréves múltra tekint vissza, míg a szatmári újabb alapítású, az egri egyházmegyéből szakították ki 1804-ben. Az óriási területű egri egyházmegye felosztása már a 18. század során többször is felmerült, akkor (1733–1734-ben és 1787–1788-ban) azonban az amúgy is sikertelen terv kapcsán még nem dőlt el véglegesen, hogy Szatmárnémeti vagy Nagybánya városa adjon-e otthont a leendő új intézménynek.
Tovább…

VELENCZEI Katalin
A székesfehérvári Püspöki Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa (BEpAlb Cat.) / Velenczei Katalin. – Budapest : OSZK, 2008. 582 p., ill.
ISBN 978-963-200-556-0
 
Az Országos Széchényi Könyvtár 1990-ben megjelent antikva katalógusának sikerét követően kezdeményezte Klaniczay Tibor a „Kulturális emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása” program keretében a Magyarországon fennmaradt 15–16. századi könyveknek példányleíró módszer szerinti közzétételét. A Borsa Gedeon irányításával kidolgozott egységes szempontok alapján indult meg a múlt század utolsó évtizedeiben a magyarországi gyűjteményekben található 1601 előtti nyomtatványok feltárása és közzététele.
E hatalmas szellemi vállalkozás újabb sikereként, a sorban harmadikként a 2008-as esztendő legvégén jelent meg Velenczei Katalin feltárásában a Székesfehérvári Püspöki Könyvtár 1601 előtti nyomtatványainak katalógusa.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)