63. évfolyam

Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás
EFOP-1.3.1-15-2016-00001 projekt

Contents      5

Tartalmi összefoglalók      6

FEHÉR Miklós: A különszám elé      11

TÓTH Máté: A vendégszerkesztő bevezetője       13

TANULMÁNYOK
Módszertani fejlesztések. Áttekintés a munkacsoportok
módszertani munkájáról 
(BOGNÁR Noémi Erika – BOGNÁRNÉ LOVÁSZ Katalin – JÁVORKA Brigitta –
TÓTH Máté összeállítása)       17

TÓTH Máté: A Közösségek Hete könyvtári programjai.
Egy országos gyorsfelmérés adatai        28

LAKI Ildikó: Az életminőség és a könyvtár változó szerepe
A könyvtár intézményi szerepe és értéke       36

JUHÁSZ Erika: „Egy nyelven beszélünk…?”
Különbség helyett közösség      39

BOGNÁRNÉ LOVÁSZ Katalin: Társadalmiasítás: közösségi részvétel és a tizenévesek.
A Z generáció bevonása a könyvtárak életébe       47

CSÉPÁNYI Zoltán: „Avasd be Te az olvasót kedvenc
könyveid világába!” A Nagy Könyves Beavatás országos
olvasásnépszerűsítő program 
      56

JENEINÉ ECSERI Mariann: Fiatalok könyvtára Cegléden          68

EGRI Krisztina: Game on! Gamifikáció alkalmazása
a könyvtári informatika oktatásában
      76

KITEKINTÉS
JOHNSTON, Jamie: Beszélgetésre épülő programok svéd és norvég közkönyvtárakban. Esettanulmányok a közkönyvtárak integrációban betöltött szerepéről (Ford.: Németh Márton)     83

RUKAT, Rafał: Nevelés, szolgáltatás vagy animáció?
A közkönyvtár kultúrateremtő szerepe egy lengyel faluban
(Töm.: Csikász-Nagy Ágnes)        90

KÖNYVSZEMLE
Marketing/forradalom a könyvtárban
BIZZLE, Ben: Start a revolution. Stop acting like a library.
Chicago, ALA, 2015. 194 p. (Ism.: Szabó Piroska)         95

Változó funkciók, átalakuló könyvtári terek és gyűjtemények
Space and collections earning their keep. Transfor­mation,
technologies, retooling. Ed. Joseph Hafner, Diane Koen.

Berlin, De Gruyter Saur, cop. 2016. VI, 209 p.
(Ism.: Szabó Piroska)         97

Játsszunk a könyvtárban!
FOLMAR, David: Game it up! Using gamification to incentivize your library. Lanham, Rowman & Littlefield, cop. 2015. – XIII,  133 p. (Ism.: Csikász-Nagy Ágnes)        101

Fókuszváltás – közkönyvtárak közösségépítő szerepben
EDWARDS, Julie Biando – ROBINSON, Melissa S. – UNGER, Kelley Rae: Transforming libraries building communities.
The community-centered library. Lanham, The Scarecrow
Press, 2013. XXII, 230 p. (Ism.: Szabó Piroska)        103

Active communities EU PROJECT
Human Resources Development
Operational Programme

EFOP-1.3.1-15-2016-00001

¤  DEVELOPING NEW METHODS. A REVIEW ABOUT
THE WORK OF RELEVANT GROUPS

¤  LIBRARY ACTIVITIES DURING THE WEEK
OF COMMUNITIES. DATA FROM A QUICK
NATIONAL SURVEY
Tovább…

Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás
EFOP-1.3.1-15-2016-00001

A különszám elé
FEHÉR Miklós

A kulturális alapellátás fejlesztésére meghirdetett kormányprogram kiterjesztésével a kultúra területén működő valamennyi intézmény (múzeumok, könyvtárak, közművelődési terület intézményei) együttes feladata lett a kulturális javak védelme és a hozzáférés biztosítása minden állampolgár számára. A „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” projekt céljai a társadalmi összetartozás és helyi identitás erősítésével ezeket a terveket is segíti. Napjainkban a közkönyvtárak hagyományos feladataik ellátása mellett mindgyakrabban közösségi találkozóhelyként is működnek és szerepet vállalnak a kistelepülések közösségi életének fejlesztésében, a helyi hagyományok őrzésében, szoros együttműködésben a közművelődés társintézményeivel.
Tovább…

A különszám elé

Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás
(EFOP-1.3.1-15-2016-00001 kiemelt projekt)

Könyvtárak, múzeumok és közművelődési intézmények
az aktív közösségekért, a fenntartható és fejlődő társadalomért.

Minden pillanat örökkévalóság. De a leghosszabb örökkévalóság is csak egy pillanat. A két mondatot egymás mellé állítva és a második mondatba belekapaszkodva adódik a kérdés: van-e értelme? Van-e értelme cselekedni, akarni, hiszen ami tegnap még fontos volt, másnapra paránnyá válhat. Miért akarunk mégis teljes szívvel elérni dolgokat még ma, és miért érezzük úgy, hogy a teendőink, a küldetésünk megkerülhetetlenül fontos?
Tovább…

A vendégszerkesztő bevezetője

A Könyvtári Figyelő első Cselekvő közösségek különszámával az olvasó gazdag és változatos tartalommal rendelkező összeállítást tart a kezében, amelynek vezérgondolata a könyvtár és közösségek kapcsolata. Nem új, de aktuális téma, amely nemcsak a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 projekt teljesítése, hanem a könyvtárak posztmodern kori küldetésének beteljesítése szempontjából is fontos.
Tovább…

Módszertani fejlesztések

Áttekintés a munkacsoportok módszertani munkájáról

Egy évvel ezelőtt, 2016 szeptemberében indult a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 elnevezésű uniós projekt a kistelepülések közösségi szerepvállalásának erősítésére, a települések önkormányzatai, kulturális intézményei és a lakosság közötti kapcsolatok és az együttműködési kultúra fejlesztésére. A projekt végrehajtásában közreműködő múzeumi, közművelődési és könyvtári konzorciumi* partnerek a megvalósíthatósági tanulmányban hat hónapos módszertani fejlesztési folyamat lebonyolítását vállalták.
Tovább…

A Közösségek Hete könyvtári programjai

Egy országos gyorsfelmérés adatai

Bevezetés

A könyvtárak mind változatosabb szerepekben, egyre szélesebb szolgáltatási portfólióval igyekeznek kielégíteni használóik kulturális, tanulási, információs és szórakozási igényeit. Beszédes adat,  hogy a könyvtári statisztika alapján a 2013 és 2016 közötti a könyvtári rendezvények száma 34%-kal, a programokon résztvevők száma 20%-kal nőtt. A könyvtárnak azonban ezzel együtt sem változott az információt összegyűjtő, feldolgozó és szolgáltató  funkciója, csak az információ jellege, elérhetőségének helye, a feldolgozás és szolgáltatás módja, valamint a felhasználói igények váltak sokkal komplexebbé, amelyek a könyvtárak részéről is nyitottabb megközelítéseket igényelnek.
Tovább…

 

A könyvtár intézményi szerepe és értéke

Elöljáróban

Az „életminőség” és a „szubjektív jólét” napjaink széleskörűen elterjedt fogalmai közé tartoznak, és nem azért használatosak olyan gyakran, mert divat, hanem azért, mert olyan fontos társadalmi kérdéseket is magukban foglalnak, amelyek a különböző kulturális intézmények körében (elsősorban a könyvtárakban) egyre inkább megváltoztatják, átalakítják az intézmények funkcióit.   
Tovább…

„Egy nyelven beszélünk…?”

Különbség helyett közösség

Az alábbi írás az Informatikai és Könyvtári Szövetség „Könyvtárak a kamasz olvasókért” című konferenciáján (Cegléd, 2017. április 4.) elhangzott előadás átdolgozott változata.

Bevezetés

Közgazdász és biblioterapeuta végzettségű szakemberként a HR tanácsadás területén tevékenykedem. Nagy hazai és nemzetközi cégek kulcspozícióiba és szakértői feladatokra keresek szakembereket és veszek részt különböző emberi erőforrás témát érintő projektekben. Az utóbbi években egyre gyakrabban hallok a fiatalok beilleszkedési nehézségeiről, a munkahelyeken megjelenő, elsősorban a generációs különbségekből fakadó kommunikációs problémákról, nehézségekről. Néhány éve megbízott oktatóként tanítok egyetemistákat különböző HR fókuszú és kommunikációt érintő kurzusokon.
Tovább…

A „Z generáció” egyike azon kifejezéseknek, amelyekről mostanában sokat hallhatunk és olvashatunk a médiában. A Z generációhoz tartozók korának meghatározásánál többféle véleménnyel találkozhatunk a szakirodalomban. Néhányan az 1995 után született gyerekekre vonatkoztatják, más elemzőknél azt találjuk, hogy a Z vagy ’netgeneráció’ a kilencvenes évek eleje és a 2000-es évek eleje között született fiatalokra vonatkoztatható.
Tovább…

A Nagy Könyves Beavatás országos olvasásnépszerűsítő program

 „Ez az egész egy új szintre emelte az olvasást.
Rengeteg nagyszerű könyvet ismerhettünk meg a verseny által,
amit magunktól lehet, hogy nem találtunk volna meg.”

5en a világ ellen – Miskolc

A Z-generáció – az 1995 után született korosztály – gondolkodásában, kulturális termék- fogyasztási szokásaiban lényegesen eltér a korábbi nemzedékektől. Ők azok, akik beleszülettek a digitális technológiák világába, és életüknek minden percét, az információ megszerzését és elérhetőségét az e-világ határozza meg, így természetesen a kialakult olvasási szokásaikat is.*
Tovább…

Fiatalok könyvtára Cegléden

2017. április 4-én az Informatikai és Könyvtári Szövetség Cegléden rendezett konferenciáján  lehetőségem volt beszámolót tartani a Ceglédi Városi Könyvtár Ifjúsági Könyvtárában folyó munkáról. Cikkem az ott elhangzott előadás alapján készült.

„Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget;
egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.”

Winston Churchill

Az Ifjúsági Könyvtár születése

A budapesti Goethe Intézetben 2008-ban a németországi ifjúsági könyvtárakról tartottak konferenciát, Az egyik előadás arról szólt, milyen új kezdeményezésekkel lehet vonzóbbá tenni a könyvtárat a fiatalok számára.1 A beszámoló felkeltette intézményvezetőnk figyelmét, és ezzel eldőlt a Ceglédi Városi Könyvtár bibliobuszos állományának raktáraként funkcionáló, helyileg a gyermekkönyvtári részleg alatti helyiség sorsa: megszületett egy németországi minta alapján működő ifjúsági könyvtár terve.
Tovább…

GAME ON!

Gamifikáció alkalmazása a könyvtári informatika oktatásában

2003 óta veszek részt használóképzési program kialakításában, szervezésében és oktatásában. Kezdetben felnőtteket tanítottam egy közkönyvtárban könyvtári informatikai ismeretekre (katalógushasználat, adatbázisok használata, internetes ismeretek, képszerkesztő program használata).

Négy évvel ezelőtt egy felsőoktatási könyvtárban folytattam munkámat, ahol egy év után oktatási feladatokat is kaptam. Bár a képzési program ki volt dolgozva, már az első év folyamán gondolkozni kezdtem azon, miként lehetne kicsit a saját gondolatmenetem szerint formálni az anyagot. Ezen kívül akkor már több felmérés jelezte, hogy a hallgatói igények megváltoztak.
Tovább…

Esettanulmányok a közkönyvtárak integrációban betöltött szerepéről

Jamie Johnston, az Oslo and Akershus University College of Applied Sciences (HioA) tanársegéde, aki Conversation-based programming and immigrant integration in public libraries: Swedish and Norwegian case studies című kutatásának egyik fejezetét foglalta össze tematikus összeállításunk számára. A fordítást Németh Márton készítette.
Tovább…

Nevelés, szolgáltatás vagy animáció?

A közkönyvtár kultúrateremtő szerepe egy gurál faluközösség életében

Rafał Rukat, a Biblioteka Narodowa kulturális antropológiában járatos munkatársa Wychowanie, służba czy animacja? Kulturotwórcza rola biblioteki publicznej w podhalańskiej wsi című kutatási jelentéséből küldött összefoglalást lapunknak a vizsgált lengyelországi kistelepülés könyvtárának közösségépítő munkájáról.  A tömörítést Csikász-Nagy Ágnes készítette.

 Összefoglalásom alapját egy szociokulturális szempontokra támaszkodó kutatás képezi, melyet a dél-lengyelországi podhalei régióban* és annak Biały Dunajec-i települési könyvtárában végeztem 2016 és 2017 között „A közkönyvtárak kultúrateremtő szerepe a helyi közösségek életében” elnevezésű projekt keretében. A kutatás munkahelyem, a varsói Nemzeti Könyvtár Könyv- és Olvasáskutatási Intézetének segítségével valósult meg.
Tovább…

(Marketing)forradalom a könyvtárban

BIZZLE, Ben

Start a revolution : stop acting like a library / Ben Bizzle with Maria Flora. – Chicago : ALA, 2015. – XII, 194 p. : ill. ; 23 cm

ISBN 978-0-8389-1267-6

A 2015-ben az American Library Association kiadásában megjelent Start a Revolution: Stop Acting Like a Library című könyv gyakorlati útmutatóul kíván szolgálni mindazoknak, akik a marketing eszközeivel szeretnének új lendületet adni a könyvtáruknak.
Tovább…

Space and collections earning their keep : transformation, tech­nologies, retooling / ed. by Joseph Hafner and Diane Koen. – Berlin : De Gruyter Saur, cop. 2016. – VI, 209 p. : ill. ; 24 cm. – (IFLA publi­cations ; 175.)

ISBN 978-3-11-046197-8

 

A helyhiány már az alexandriai könyvtárban is felütötte a fejét – a 20. század közepétől pedig becslések szerint 16 évente megduplázódott a szakkönyvtárak állománya. Ma azonban a megváltozott használói szokások és a fizikai mellett (helyett?) a digitális gyűjtemények ugrásszerű gyarapodása nem feltétlenül újabb és újabb raktárak építését, inkább szemléletváltást követelnek a gyűjteményközpontú könyvtártól a használóközpontú könyvtár felé.
Tovább…

Játsszunk a könyvtárban!

FOLMAR, David

Game it up! : using gamification to incentivize your library / David Folmar. – Lanham : Rowman & Littlefield, cop. 2015. – XIII, 133 p. : ill. ; 23 cm

ISBN 978-1-4422-5335-3

 

A játékosítás (gamifikáció) lényege a játékok és játékelemek alkalmazása az élet számos területén; a célja a tevékenységek érdekesebbé és eredményesebbé tétele. Remekül alkalmazható az oktatásban, kulturális területeken és irodai környezetben egyaránt.
Tovább…

Transforming libraries, building communities : the community-centered library / Julie Biando Edwards, Melissa S. Robinson, and Kelley Rae Unger. – Lanham : The Scarecrow Press, 2013. – XXII, 230 p. ; 23 cm

ISBN 978-0-8108-9181-4

 

Napjainkban már közhelyszámba megy, hogy a közkönyvtáraknak el kell mozdulniuk az információszolgáltatástól a közösség tágabb értelemben vett szolgálata felé. Jelen kötetben a szerzők nagy meggyőző erővel bontják ki ezt a tézist, és adnak egyúttal részletes gyakorlati útmutatót arra nézve, hogyan állítsuk a közösséget a könyvtár missziójának középpontjába.
Tovább…

Tartalom – 2017/4

Rezümék – 2017/4

Abstracts     491

TANULMÁNYOK
ANDAHÁZI SZEGHY Viktor: Honvédségi szakkönyvtári gyűjtemények. Helyzetkép     495

KOLTAY Tibor – MURÁNYI Péter – JÁVORSZKY  Ferenc – AMBERG Eszter:
Szerzői jogi műveltség a magyar könyvtárosok körében
     507

MűHELY
NÉMETH Tibor: A biográfiai index műfajának megújítási kísérlete a Magyar Életrajzi Kalauzban
1. rész: Elméleti alapok és a rendszer kiépítése
    
519

E-LEARNING ÉS A KÖNYVTÁRAK
Előszó a sorozathoz (Bánkeszi Katalin)      540

BÁNKESZI Katalin – SZEPESI Judit:
Az elektronikus tanulás, avagy gondolatok az e-learning világáról     541

MÚLTUNKBÓL
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Magyar királyi honvédségi tiszti magánkönyvtárak a XIX–XX. század fordulóján      549

MEGSZÓLÍTOTT ELŐDÖK
KISZL Péter – PATKÓSNÉ TÓTH Zsuzsanna: „Tudatosan vállalta a könyvtárosságot, s évtizedeken keresztül hűséggel szol­gálta választott hivatását egyetlen munkahelyén, a Budapesti Egyetemi Könyvtárban” Vértesy Miklós (1907–1991)      563

KITEKINTÉS
NÉMETH Márton: Nemzetközi körkép a webarchiválás gyakorlatáról      575

GAÁLNÉ KALYDY Dóra: LIBER Journèes – LIBER napok könyvtárvezetőknek      583

DANCS Szabolcs: Új utakon az RDA – rövid jelentés a European RDA Interest Group 2017-es éves találkozójáról       589

KÖNYVSZEMLE
Nem lenyelni – rágni! Z. Karvalics László Szó-kalauzáról
KARVALICS László, Z.:
Informatorium. Szó-kalauz a kortárs információs kultúrához.
Budapest, Tinta Kvk., 2017. 532, [1] p. (Ism.: Koltay Tibor)      591

Könyv a biblioterápiáról
Béres Judit:
„Azért olvasok, hogy éljek”. Az olvasás-népszerűsítéstől  az irodalomterápiáig.
Pécs, Kronosz Kiadó, 2017. 292 p. (Ism.: Hajnal Ward Judit)       595

A nyomdászok Petőfije
Simon Melinda:
A nyomdászok Petőfije: Morócz Jenő és a többi „poéta szaktárs”.
Budapest, MTA KIK, Jaffa K. 2016. 110 p. (Ism.:Pogány György)      598

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ (REFERÁTUMOK)

Könyvtár- és információtudomány        601

Könyvtár- és tájékoztatásügy       605

Könyvtárak és tájékoztatási intézmények      614

Munkafolyamatok és szolgáltatások       621

Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek      634

Vezetés, irányítás      635

Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés      643

Könyvtárgépesítés, könyvtárépület     645

Kapcsolódó területek     651

TANULMÁNYOK
Honvédségi szakkönyvtári gyűjtemények. Helyzetkép
ANDAHÁZI SZEGHY Viktor

A magyar könyvtári rendszer kevéssé ismert szereplői a honvédségi könyvtárak. A helyzet   összefügg azzal, hogy a néhány nyilvános gyűjtemény mellett e könyvtárak többsége csak részlegesen vagy egyáltalán nem nyilvános. A Magyar Honvédség fenntartásában jelenleg 31 könyvtár működik, ebből 12 lát el szakkönyvtári feladatokat. A honvédségi könyvtárak jelentősen különböznek egymástól elhelyezési, infrastrukturális, gyűjteményépítési és személyzeti körülményeik tekintetében. A tanulmány első felében általános leírást kapunk a honvédségi könyvtárak működési jellemzőiről, a második részben pedig a legrégebbi és legértékesebb gyűjteménnyel rendelkező négy szakkönyvtár – közismert nevükön: a Haditechnikai Könyvtár, a Honvédkórház Tudományos Könyvtára, a Geoinformációs Szolgálat Könyvtára, valamint a Hadtörténeti Könyvtár munkáját ismerjük meg részletesebben.
Tovább…

STUDIE
Military special libraries. State of the art
ANDAHÁZI SZEGHY Viktor

Military libraries are less known participants in the Hungarian library system. The reason is that, except for some public collections, most of these libraries are only partially or not at all accessible for the public. At present, there are 31 libraries operated by the Hungarian Defense Forces, of which 12 are special libraries. Army libraries differ significantly in terms of location, infrastructure, collection development, and staffing. The first part of the study provides a general description of the operational features of military libraries. The second part presents in more detail the work in four special libraries owning the oldest and most valuable collections, commonly known as the Library of Military Technology, the Research Library of the Military Hospital, the Geoinformation Service Library and the Military History Library.
Tovább…

Honvédségi szakkönyvtári gyűjtemények

Helyzetkép

E tanulmány a KSH Könyvtár által szervezett Szakkönyvtári seregszemle 2017. című rendezvényen elhangzott előadás szerkesztett, bővített változata. Az aktuális adatokért és kiegészítésekért köszönet illeti Bartha Ildikó alezredest, Farkas Kingát, Pogányné  dr. Rózsa Gabriellát és Rojkó Annamáriát.

Bevezető

A honvédségi könyvtárak, különösképpen a honvédségi szakkönyvtárak a könyvtári rendszer kevéssé ismert szereplői. Sokan hallottak róluk, de viszonylag kevesen jártak ezekben a gyűjteményekben, amihez nagyban hozzájárul elhelyezkedésük, a katonai objektumok korlátozott megközelíthetősége. Számukat tekintve a folyamatos átszervezések és az olykor mostoha működési körülmények miatt konstans adatot nehéz megadnunk1.
Tovább…

Szerzői jogi műveltség a magyar könyvtárosok körében

Egy 2014 októberében útnak indított nemzetközi felmérés keretében idehaza is kitöltettük azt a 22 kérdést tartalmazó online kérdőívet, amely a könyvtárakban és más kulturális intézményekben dolgozó szakemberek szerzői jogi előírásokkal kapcsolatos véleményét, tapasztalatait és ismereteinek mélységét vizsgálta. A felmérés alapjául szolgáló online kérdőívet Tania Todorova, Tereza Тrencheva (Könyvtár- és Információtudományi Állami Egyetem, Szófia) Serap Kurbanoğlu, Güleda Doğan (Hacettepe Egyetem, Ankara), Aleksandra Horvat (Zágrábi Egyetem, Zágráb) és Joumana Boustany (Descartes Egyetem, Párizs) állította össze. A kérdőívet Koltay Tibor fordította magyar nyelvre, a fordítást Amberg Eszter lektorálta. A kérdőív közzétételekor a KATALIST levelezőlistán biztattuk a hazai könyvtáros kollégákat a felmérésben való részvételre.

Bevezetés

Mielőtt a kérdőívre adott válaszok kiértékelésére térnénk, érdemes tisztáznunk, mit is vizsgáltunk. Ehhez mindenekelőtt a copyright literacy szókapcsolattal jelölt fogalom jelentését kell tisztáznunk. Fordíthatnánk szerzői jogi ismereteknek, de jól látható, hogy a szókapcsolatban megjelenik az írástudás vagy műveltség jelentés is, ezért a szerzői jogi írástudás, de főként a szerzői jogi műveltség szókapcsolatokkal jelölhetjük.
Tovább…

1. rész: Elméleti alapok és a rendszer kiépítése

1. Bevezetés

Több mint három évtizednyi kísérletem bőséges tárházának tapasztalatait próbálom meg összefoglalni a biográfiai index műfajának megújítása során elért eredmények tükrében. Természetesen elfogult vagyok a Magyar Életrajzi Kalauz elnevezésű nemzeti névkataszterrel szemben, de maximálisan törekszem a szakmai objektivitás szempontjainak érvényesítésére is.
Tovább…

E-learning és a könyvtárak címmel cikksorozatot indítunk útjára a Könyvtári Figyelő oldalain. Több szempontból is indokoltnak látjuk, hogy összefoglaljuk, amit az e-learninggel kapcsolatban fontosnak tartunk megemlíteni. A könyvtári szaksajtóban az elmúlt években viszonylag kevés közlemény jelent meg erről a témáról, ugyanakkor felélénkülni látszik az érdeklődés az elektronikus oktatás iránt. Az e-learninggel foglalkozó magyar nyelvű szakkönyvek száma is véges, többségük évekkel ezelőtt jelent meg, miközben a technológia az elmúlt években sokat változott, sőt az oktatási szemlélet és gyakorlat is átalakulóban van. Bizonytalanság érezhető a fogalmak használatában is: nem ugyanazt értjük e-learningen a különböző közegekben. Ezért sorozatunkban igyekszünk egyfajta értelmezést is adni a gyakran használt kifejezésekhez.

Véleményünk szerint növekszik az igény a távoktatás különféle formái iránt, tekintve hogy az erőforráshiány – ide értve az anyagi és az emberi erőforrást is – egyre inkább indokolja, hogy keressük azokat az oktatási és továbbképzési formákat, melyek kevésbé helyhez kötöttek, rugalmasan alkalmazhatók (mind a tanár, mind a diák szempontjából), és viszonylag alacsony költségvetéssel valósíthatók meg.

Az esélyegyenlőség szempontjából is érdemes vizsgálni a távoktatás adta lehetőségeket, hiszen ilyen formában azok is részt vehetnek a képzéseken, akiknek a távoli helyszínekre eljutás komoly gondot okoz, vagy akiknek valamilyen okból szükségük van arra, hogy saját időbeosztásuk szerint saját tempójukban tanulhassanak.

Célunk tehát az, hogy átfogó képet adjunk az elektronikus tanulásról/tanításról. Az általános fogalmakon túl bemutatjuk azokat az alapvető elméleti ismereteket, amelyek segítségével a könyvtárban dolgozó szakemberek megismerkedhetnek az elektronikus tanulással és a digitális tananyaggal és ezek optimális használatával.

A sorozatban terveink szerint az alábbi témákról írunk:

  • Az elektronikus tanulás, avagy gondolatok az e-learning világáról;
  • Miért e-learning? Az e-learning meghatározásai, elemei, előnyei, hátrányai, pszichológiája;
  • Elektronikus oktatási környezet – fogalmak, a tanuló és a tutor munkája; az oktatási környezet és a közösségi tanulás eszközei;
  • Elektronikus tananyag – fogalma, típusai; a hatékony tananyag jellemzői; tananyagfejlesztő rendszerek.

 Bánkeszi Katalin
a sorozat szerkesztője

Az elektronikus tanulás, avagy gondolatok az e-learning világáról

A sorozat első cikkének célja, hogy a könyvtárak és az e-learning közötti lehetséges kapcsolatot körbejárja, és választ adjon néhány felmerülő kérdésre.

Miért foglalkozunk az elektronikus oktatással?

A kormányzati stratégiai tervekben hangsúlyozottan jelenik meg az oktatás és az élethosszig tartó tanulás megújításának igénye, hiszen az egyes emberek szellemi és szakmai fejlődése egyértelműen katalizáló hatással van a társadalom és a gazdaság fejlődésére, a közösségi és társadalmi részvétel erősödésére.
Tovább…

A Magyar Királyi Honvédség létrejötte

Az önálló magyar haderő 1868-ban szerveződött meg, Ferenc József császár és király 1868. december 5-én szentesítette azokat a törvényeket, amelyek a Magyar Királyi Honvédség megalapításának jogi alapjait képezték, vagyis a véderőről szóló 1868. évi XL., a  honvédségről szóló XLI. és az önkéntes népfelkelésről szóló XLII. törvénycikkeket.1
Tovább…

Vértesy Miklós (1907-1991)

Eőzmények

Rendhagyó sorozatunk befejező részéhez érkezett. Amikor a Könyvtári Figyelőben másfél esztendővel ezelőtt Voit Krisztina (1940–2010), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) Könyvtártudományi Tanszéke2 egykori vezetőjének, a Könyvtártudományi doktori program alapítójának hagyatékában fellelt, szakmánk meghatározó személyiségeivel – valószínűleg az 1980-as évek derekán3 – készült, eddig publikálatlan pályainterjúk szerkesztés utáni közlését4 elindítottuk, csak remélni tudtuk (az azóta folyamatosan érkező visszajelzések alapján már bebizonyosodott) széles körű szakmai érdeklődést.
Tovább…

Nemzetközi körkép a webarchiválás gyakorlatáról

Bevezetés

A webarchiválás olyan dinamikusan fejlődő terület, mely számos vonatkozásban már a korábbiakban is felbukkant a Könyvtári Figyelő hasábjain, különösen a nemzetközi szakirodalom szemlézése kapcsán. (Például 2014-ben Hegyközi Ilona tekintette át a webarchiválással kapcsolatos nemzetközi trendeket.) Úgy éreztük, eljött az ideje egy újabb összegzésnek. Ennek különös hangsúlyt ad, hogy számos korábbi kezdeményezést követően, idén tavasztól megteremtődtek az alapjai az OSZK fejlesztési projektjén belül egy olyan kísérleti projekt elindításának, melyben felmérjük a webarchiváláshoz szükséges hardver és szoftver igényeket, valamint szakmai ismereteket. A fő cél, hogy jól megalapozott módon integrálni tudjuk e területet hosszú távon is az OSZK szolgáltatási tevékenységei közé.
Tovább…

LIBER Journèes – LIBER napok könyvtárvezetőknek

A világban több szakmai szervezet is aktívan működik, igyekszik a könyvtárak és könyvtárosok érdekeit képviselni, a könyvtáros szakmán belüli változásokat, trendeket bemutatni és választ adni a jövő kihívásaira. A LIBER (Ligue des Bibliothèques Européennes de Recherche)1 az Európai Tanács támogatásával 1971-ben alakult azzal a céllal, hogy hangot adjon az egyetemi, a nemzeti és a kutató szakkönyvtárak tevékenységének és feladatainak a nemzetközi könyvtáros színtéren.
Tovább…

A European RDA Interest Group (EURIG) az RDA-val kapcsolatos közös európai szakmai érdekek érvényesítésére jött létre. A jelenlegi és jövőbeli felhasználók együttműködésének és tapasztalatcseréjének fórumaként az új angol-amerikai katalogizálási szabályzat európai elterjedését kívánja előmozdítani szoros együttműködésben az RDA fejlesztőivel.1 A szervezet éves találkozójának ez évben Firenze adott helyszínt. Az előadásokból hamar kiderült, hogy a szabályzat történetében újabb jelentős mérföldkőhöz jutottunk, és ez nagyban érintheti az RDA implementálására vonatkozó aktuális törekvéseket.
Tovább…

KARVALICS László, Z.
Informatorium : szó-kalauz a kortárs információs kultúrához / Z. Karvalics László. – Budapest : Tinta Kvk., 2017. 532, [1] p.
ISBN 978-963-409-089-2

 

Az elmélet és gyakorlat viszonyának kapcsán már itthon is olvashattunk arról, amit a nemzetközi trendek is mutatnak, nevezetesen hogy a könyvtár- és információtudományi szakirodalom egyre kisebb részét képviselik a gyakorló könyvtárosok által írt cikkek, ráadásul a tudományos és a gyakorlati írások témáinak sokszor kevés köze van egymáshoz. Éppen ezért a kutatóknak meg kell érteniük, milyen fontos a gyakorlati kérdésekkel is foglalkozni. A másik oldalon viszont, a gyakorlatban dolgozó szakembereknek fel kell ismerniük, mennyire fontos a kutatás és az elmélet a gyakorlat számára.1
Tovább…

Könyv a biblioterápiáról

BÉRES Judit
„Azért olvasok, hogy éljek” : az olvasásnépszerűsítéstől az irodalomterápiáig. – Pécs : Kronosz Kiadó, 2017. – 292 p. ; ill. – 23 cm – ISBN 978-615-5497-95-7

 

Évekkel ezelőtt az egyik klinikai pszichológus azzal a kéréssel fordult könyvtárunkhoz, hogy keressünk a készülőben lévő párterápiás pályázatának bibliográfiájához úgynevezett self help, vagyis önsegítő könyveket, munkafüzeteket és egyéb kiadványokat. Az addiktológus szakember, több kognitív viselkedésterápiára épülő szakkönyv, terapeuta kézikönyv és munkafüzet szerzője örömmel nyugtázta a hosszú listát, illetve kérésére a saját állományunkból a polcon felsorakoztatott műveket. Szó szót követett, arról kezdtünk beszélgetni, hogy ki mit olvasott utoljára.
Tovább…

A nyomdászok Petőfije

SIMON Melinda
A nyomdászok Petőfije : Morócz Jenő és a többi „poéta szaktárs” / Simon Melinda ; [közread. az] MTA Könyvtár és Információs Központ …. – Budapest : Kossuth : MTA Kvt. és Inf. Közp. : Jaffa, 2016. – 110 p. ; 17 cm
ISBN 978-615-5609-81-7

Novák László (1873–1942), a hazai nyomdász szakírók emblematikus képviselője az általa írt terjedelmes, hétkötetes A nyomdászat története című összegzés 6. tomusában (Budapest : Világosság ny., 1929) a  XIX. század végén működő nagyipari nyomdászokról az alábbiakat írta (37. p.): „Magyarországon régebben főképpen kétféle irányban sercegtek ki a nyomdászemberi ambíciók: a színművészet és a szépirodalom irányában. Volt egy idő, amikor minden ifjú nyomdász színész akart lenni; de elkövetkezett az irodalmi ambíciók erősebb ragyogásának az ideje is.

Tovább…

2017_4_Referatumok

Tartalom – 2017/3

Rezümék – 2017/3

Abstracts      321

TANULMÁNYOK
KOVÁCS Ilona: Hungarika/diaszpóra-kutatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Mikes Kelemen Program előtt       325

BARTOS Éva: Kételyek és megerősítések a segítő könyvtár létjogosultságáról     337

MŰHELY
KOLTAY Tibor: Új kapuőr-e a kutatóknak szánt közösségi média?       342

HOLL András – BILICSI Erika: ORCID – egy újabb szerző-azonosító a tudományos közleményekhez      346

KITEKINTÉS
BOGNÁR Noémi Erika – JÁVORKA Brigitta – SZABÓ Piroska – TÓTH Máté: Az e-kötelespéldányok beszolgáltatásának szabályozása – Nemzetközi kitekintés     351

DANCS Szabolcs: Oszd meg, és ne uralkodj! Beszámoló az OCLC EMEA regionális konferenciájáról      362

HORVÁTH Zoltánné: Hálózati metaadat univerzum – könyvtárak válaszútnál. Az OCLC EMEA 2017. évi
konferenciájának útkeresései
      368

MÚLTUNKBÓL
SONNEVEND Péter: Könyvtár a „kultúrforradalomban” A Szabad Nép  könyvtárról és olvasásról  (1945–1956)      385

POGÁNY György: Olvasómozgalmak, olvasói kampányok 1945–1956 között      402

KÖNYVSZEMLE
Olvasótábori lélekpendítés.
Forráskiadvány közeli múltunk könyvtár- és művelődéstörténetéről

Lélekpendítés 1. A hatvani olvasótáborosok kalandozása
a Kárpát-medencében 1972–2001. Szerk. Bacsa Tibor, Kocsis István, Kovács Gábor, Hatvan, 2016. (Ism.: Nagy Attila)      417

Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára

MONOKgraphia. Szerk. Nyerges Judit, Verók Attila, Zvara Edina. [Budapest], Kossuth, cop. 2016. 847 p.
(Ism.: Pogány György)      425

Könyvbemutató és konferencia a kunszentmiklósi református gimnáziumban

Balogh Mihály – Kisari Ottilia: Fejezetek a kunszentmiklósi református gimnáziumi könyvtár történetéből.
A huszonöt éves Pro Bibliotheca Baksayana Alapítvány. [Budapest] :
Magyarországi  Református Egyh. Zsinati Hiv., 2016. 149 p. (Ism.: Keveházi Katalin)       430

A boldog békeidők (Belle Époque) nemzetközi kulturális kapcsolatai információtörténeti perspektívában

Information beyond borders : international cultural and intellectual exchange in the Belle Époque.
[Ed.] by Warden Boyd Rayward. [et al.] ; London, New York, Routledge, cop. 2014.  336 p. (Ism.: Németh Márton)      e*

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ  (REFERÁTUMOK)

Könyvtár- és információtudomány      433

Könyvtár- és tájékoztatásügy       434

Könyvtárak és tájékoztatási intézmények      445

Munkafolyamatok és szolgáltatások      454

Tájékoztatás, tájékoztatási rendszerek      471

Vezetés, irányítás       472

Felhasználók és használat      476

Információelőállítás, -megjelenítés és -terjesztés       482

Könyvtárgépesítés, könyvtárépület      484

Kapcsolódó területek      485

Tanulmányok
Hungarika/diaszpóra-kutatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Mikes Kelemen Program előtt

KOVÁCS Ilona

A Mikes Kelemen Program a tengerentúli diaszpórában élő magyarok könyv- és kézirathagyatékának összegyűjtésére, hazaszállítására létrehozott kormányzati program, melyben a beérkezett anyagok a Kárpát-medencei közgyűjtemények állománypótlására használhatók. A négy éve folyó program könyvtárszakmai részét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) dolgozta ki és intézi jelenleg is.
Tovább…

STUDIES
Hungarica research in the Hungarian national library prior
to the Mikes Kelemen Programme
KOVÁCS Ilona

The Mikes Kelemen Programme is a government programme for collecting and relocating the Hungarian diaspora’s heritage, such as books and manuscripts, from the Western countries or overseas to Hungary. The materials thus acquired are used for complementing the gaps of public collections in the Carpathian Basin. The library programme within the project, running for four years now, was developed and has been managed by the National Széchényi Library (OSZK). The phases and results of the project so far were discussed at a conference held in the national library in May 2017. The lectures focused primarily on the status of efforts to save this heritage.
Tovább…

Bevezetés

Napjainkban a szakmai kérdéskörön túl fontos közüggyé vált a külföldi magyarság dokumentumainak megőrzése. Az Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban: OSZK) múltban és jelenben ezen a téren végzett munkája különösen aktuálissá válik a könyvtár gondozásában folyó Mikes Kelemen Program1 bemutatására vállalkozó konferencia kapcsán.
Tovább…

A magyar könyvtári rendszer és a szakmáról való gondolkodás az utóbbi évtizedekben rendkívül nagy változásokon ment keresztül. Mind az intézmények, mind a benne dolgozó szakemberek iránti elvárások jelentősen kibővültek, minőségileg megváltoztak.  A társadalom egészéért és egyes tagjaiért  érzett  felelősség, az életminőség  jobbításáért  megtehető és megteendő segítségnyújtás szükségessége  folyamatos,  komoly kihívásként volt és van jelen  a magyarországi könyvtárpolitikában. Erről szeretnék egy rövid és merőben szubjektív fejlődéstörténeti áttekintést adni.
Tovább…

A Könyvtári Figyelő olvasói számára nem újdonság, hogy a kutatóknak szánt (más szóval kutatói vagy akadémiai) közösségi média jelen van életünkben. Hajnal Ward Judit, William Bejarano és Dudás Anikó már 2014-ben felhívta a figyelmünket arra, hogy az utóbbi években a kutatói lét szerves tartozékává kezd válni ezeknek a fórumoknak a használata. Kiemelték azt is, hogy ezek a kutatói profilok, „tudományos szelfik” összeállításának modern eszközeivé (is) váltak.1
Tovább…

ORCID – egy újabb szerzői azonosító tudományos közleményekhez

A szerzők azonosítása – vagy éppenséggel eltitkolása – a könyv- és folyóiratkiadás alapvető kérdése, amely továbbgyűrűzik például a szerzői jogkezelő szervezetek és a könyvtárak felé. A jogdíjak számontartása fontos a jogkezelőnek, az álnéven vagy név nélkül közölt művek szerzőjének azonosítása az irodalomtudománynak, az egyértelmű szerzőazonosítás a tudományos teljesítmény mérése szempontjából a kutatást végző vagy támogató szervezeteknek, a szerző szerinti keresés lehetősége minden olvasónak.
Tovább…

Az e-kötelespéldányok beszolgáltatásának szabályozása

Nemzetközi kitekintés

A kötelespéldányok beszolgáltatása nagyon fontos feladat a nemzeti kulturális örökség megőrzése érdekében. A rendszer működtetése teszi lehetővé a kutatók és az állampolgárok számára a publikált tudáshoz való hozzáférést, segíti a könyvkiadás nyomon követését, a bibliográfiai ellenőrzést, azaz a nemzeti bibliográfia elkészítését. Míg a papír alapú dokumentumok esetében jó gyakorlatok vannak szerte a világon, az elektronikus tartalmak kötelespéldány-szolgáltatása számos kihívást hordoz a fizikai tárolás, a hosszú távú megőrzés, a metaadatokkal való feldolgozás és a szerzői jogi védelem területén.
Tovább…

Oszd meg, és ne uralkodj!

Az OCLC 2017. évi berlini konferenciájának főbb üzenetei

Az OCLC 2017-es, Berlinben megtartott regionális konferenciája a trendek és fejlesztések számbavétele mellett több üzenetet is megfogalmazott a jelenkor könyvtáros-társadalma számára. A plenáris ülés első előadója, az OCLC elnök-vezérigazgatója, Skip Prichard a találkozó címéből (Libraries at Crossroads) vezette le aktuális mondandóját: a könyvtárak keresztúthoz érkeztek, amely egyfelől választás elé állítja őket, másfelől lehetőséget nyújt a más irányból érkezőkkel való találkozásra, együttműködésre. Prichard a kulturális különbségek áthidalásának, a nyitottságnak a fontosságát hangsúlyozta, arra kérve az egybegyűlteket, hogy jó szándékot feltételezve közelítsenek egymáshoz.
Tovább…

A hálózati interakciók dinamizmusa és a könyvtári értékszemlélet

Kutatások és felmérések vizsgálatai szerint a hálózati interakciók elsődlegessége már nem csak az információkeresésben jellemző. Az egyes mikroközösségek saját hálózati útvonalakat követnek, tömeges csoportosulások kialakulása jósolható egyes események, médiahírek, kulturális jelenségek stb. hatására, gyorsan sikeressé vagy periférikussá válva.
Tovább…

Bevezetés

Magyarországon a múltban tudatosan elzárták a nagy tömegek elől a felvilágosító betűt. […] A kiadványok drágák voltak, azon kívül a főispánok, szolgabírók, rendőrkapitányok, ha kellett, fegyverrel is megakadályozták a felvilágosító irodalom terjesztését” – írja a Szabad Nép (a továbbiakban: SZN), a kommunista párt központi napilapja „új magyar közkönyvtárakat” követelő írásában az 1945. október 21-i számában.2
Tovább…

A magyar nép olvasó néppé válik, olvasva és tanulva építi a szocializmust” – jelentette be elégedetten Révai József 1951-ben az MDP II. Kongresszusán.1 A statisztikai adatok valóban soha nem látott olvasói forgalomról tudósítottak, sorra létesültek a népkönyvtárak, és Nemes Dezső kétségtelenül jogosan jelenthette ki 1951-ben, hogy a következő évben nem lesz olyan település Magyarországon, ahol ne lenne könyvtár.2
Tovább…

Olvasótábori lélekpendítés

Forráskiadvány közeli múltunk könyvtár- és művelődéstörténetéről

Előzmények

Tartsuk magunkat távol a következő néhány oldal értelmezése közben a legelső asszociációktól! Nem egy adott mű, szerző, netán egy könyvtár többé-kevésbé meghatározható elkötelezett olvasóinak, kedvelőinek, használóinak köréről esik szó az alábbi bekezdésekben. Sokkal inkább egy történelmi korszakhoz kötődő közművelődési, de azon belül hangsúlyosan a könyvtárakhoz kapcsolható, főként a gyerekeket, a fiatalokat megcélzó mozgalom egyik legjobb példájához kerülhetünk közelebb a csaknem 450 oldalas, A4-es méretű, tehát meglehetősen vaskos, puhafedelű, fizikailag nem könnyen kezelhető mű képeinek nézegetése, böngésző lapozgatása, elmélyült olvasása közben.
Tovább…

Tanulmányok Monok István hatvanadik születésnapjára

MONOKgraphia : tanulmányok Monok István 60. születésnapjára / szerk. Nyerges Judit, Verók Attila, Zvara Edina. – [Budapest] : Kossuth, cop. 2016. – 847 p. : ill. ; 30 cm
ISBN 978-963-09-8702-8
Elektronikusan: http://mek.oszk.hu/16200/16282/16282.pdf

Közel négy évtizede, 1979-ben a Magyar Könyvtárosok Egyesülete könyv- és könyvtártörténeti – azóta megszűnt – bizottsága megkereste tagjait: jelöljék meg azt a tíz személyt, akinek a munkássága a magyar könyvtári életben szerintük a legkiemelkedőbb. Különösebb megkötést nem tartalmazott a felhívás, csak annyit kértek, hogy elhunytakat javasoljanak, vagyis lehetett említeni könyvtáralapítót, bibliográfust és természetesen könyvtárost is. (A felmérésről beszámolt Somkuti Gabriella: Kik a magyar könyvtártörténet jeles alakjai? címmel a Könyvtáros 3. számában.)
Tovább…

Címkék