Tanulmányok
Hungarika/diaszpóra-kutatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Mikes Kelemen Program előtt
KOVÁCS Ilona
A Mikes Kelemen Program a tengerentúli diaszpórában élő magyarok könyv- és kézirathagyatékának összegyűjtésére, hazaszállítására létrehozott kormányzati program, melyben a beérkezett anyagok a Kárpát-medencei közgyűjtemények állománypótlására használhatók. A négy éve folyó program könyvtárszakmai részét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) dolgozta ki és intézi jelenleg is. A program eddigi szakaszairól és eredményeiről 2017 májusában tartottak konferenciát az OSZK-ban. Az előadások elsősorban a hagyatékmentés helyzetéről szóltak, a most közreadott írás pedig a nemzeti könyvtárban folyó hungarika-kutatás történetéről és az 1945 és 2000 közötti hungarika-fejlesztésekről tájékoztat. A szerző ismerteti a kutatás részét képező diaszpóra-kutatás indulását és a nemzeti könyvtár hungarika-fejlesztéseit az 1945 utáni, illetve a 2000-ig tartó időszakban, bemutatja a nemzeti könyvtár 1988-ban életre hívott Hungarika Dokumentációs osztályának munkáját – melynek a szerző a vezetője volt – és az általuk szerkesztett bibliográfiai (Hungarika Információ), biográfiai (Hungarika Névkataszter) és intézményi adatbázisokat (Hungarika anyagot őrző külföldi könyvtárak számbavétele sorozat, illetve Hungarika www). Ma már ezek nem érhetők el: átalakultak, megszűntek, egy részük az OSZK Humanus adatbázisába integrálódott.
Kételyek és megerősítések a segítő könyvtár létjogosultságáról
BARTOS Éva
Koronként változnak a társadalmi és az egyéni elvárások a könyvtárral és a könyvtáros szakmai funkciókkal szemben. Magyarországon 1945 után először az ún. nevelő könyvtár eszméje érvényesült, melyben a könyvtárak ideológiai iránymutató és nevelő szerepe kapott elsődleges szerepet. Később a szolgáltató könyvtár lett népszerű, melyben a közkönyvtár kibővítette szolgáltatásainak körét a hátrányos társadalmi és szociális helyzetű csoportok felé, és amely funkció ellátásában az IFLA szakmai irányelvei, illetve az azt tükröző hazai könyvtárellátási irányelvek is segítették. A könyvtárak szociális funkciójának kibontakoztatáshoz sok helyen nem volt meg a szükséges anyagi, strukturális és személyi feltétel. A rendszerváltozás, majd az Európai Unióhoz történt csatlakozás után készült szakmai fejlesztési programok hatására – középtávú stratégiai tervek, etikai kódex kidolgozása, a minőségbiztosítás és minőségmenedzsment széles körű alkalmazása, országos infrasruktúra–fejlesztés, Portál program bevezetése, országos szakmai továbbképzések elindítása stb. – elsősorban a könyvtárak segítő funkciója jutott hangsúlyos szerephez. Napjainkban olyan szempontok érvényesítésére törekednek a könyvtárak, melyekben a megújított és kibővített szolgáltatásaikkal részt tudnak venni a használók életminőségének javításában, a közjó érvényesülésében és a humánorientáció erősítésében.
Műhely
Új kapuőr-e a kutatóknak szánt közösségi média?
KOLTAY Tibor
Manapság a kutatói lét szerves része a kutatói közösségi média használatában való részvétel. Megjelentek olyan indikátorok is, melyek a kutatói teljesítmény alternatív értékelésében játszanak szerepet. A szerző négy népszerű kutatói közösségi hely, a ResearchGate, az Academia.edu, a Kudos és a Mendeley használata közben szerzett tapasztalatairól számol be. A kutatók számára továbbra is a publikációk megbízhatósága és hitelessége jelenti a prioritást, amit a lektorált publikálás biztosít. A kutatói közösségi felületek is fontosak (pl. közlemények beszerzésében, illetve az egymásról és kiemelt projektekről való tájékozódásban stb.), de ezek nem a legbiztosabb őrei a minőségi információhoz való jutásnak.
ORCID – egy újabb szerző-azonosító a tudományos közleményekhez
HOLL András – BILICSI Erika
A szerzők először általános áttekintést adnak az azonosítók tudományos életben betöltött szerepéről és az egységes nyilvántartás és az összekapcsolhatóság fontosságáról. Az ORCID 2009-ben alapított nonprofit szervezet, mely az International Standard Name Identifierrel (ISNI) együttműködve ISO-szabvány szintű kutatói azonosítást lát el. További előnye, hogy hiteles szerzőségi információt, ad, és elősegíti a széles körű tudományos kommunikációt. Az ORCID–azonosító 16 számjegyű az ISNI–azonosítók szerinti tagolásban. A kód a kutató adatlapjára utaló URL-é is alakítható. Jelenleg háromezernél több folyóirat gyűjt be a szerzőktől ORCID-azonosító adatokat; egyes nagy kiadók eleve elvárják ennek használatát. A tagság lehet egyéni vagy intézményi, illetve szerkesztőségi oldalról kezdeményezett. Az MTA Könyvtár és Információs Központ 2017 májusában tartott tájékoztató rendezvényt az ORCID-ról, az ORCID részvételével létrehozott, a nyílt kutatást támogató THOR programról pedig idén ősszel tartanak konferenciát.
Kitekintés
Az e-kötelespéldányok beszolgáltatásának szabályozása. Nemzetközi áttekintés
BOGNÁR Noémi Erika – JÁVORKA Brigitta – SZABÓ Piroska – TÓTH Máté
Az elektronikus tartalmak kötelespéldány-szolgáltatásának kialakításában speciális szempontokra is tekintettel kell lenni: (megbízható fizikai tárolás, hosszú távú megőrzés, a szerzői jogvédelem biztosítása, a metaadatokkal való feldolgozás megoldása stb.) A digitális tartalmak szolgáltatásáról európai szinten az Európai Bizottság által kidolgozott ajánlás (2011/711/EU) foglalkozik, melyhez kapcsolódva a tagállamok nemzeti szinten is kidolgozták (vagy már tervezik) a nemzeti digitális tartalmaik megőrzését és hozzáférhetővé tételének a szabályozását. A szemletanulmány az Egyesült Királyság, Észtország, Németország, Olaszország, Svédország és Szingapúr egymástól sok szempontból eltérő, de az adott környezetben jól bevált kötelespéldány-szolgáltatási gyakorlatának (tervének) ismertetésével továbbgondolásra alkalmas példákat mutat be.
Oszd meg és ne uralkodj! Az OCLC 2017. évi berlini konferenciájának főbb üzenetei
DANCS Szabolcs
Az OCLC 2017 tavaszán Berlinben tartott regionális konferenciáján (a trendek és fejlesztések számbavétele mellett) néhány hangsúlyos üzenet a változásokra is rámutatott (pl. a könyvtárak felelősségére a kulturális különbözőségek áthidalásában és a nyitottság vállalásában, valamint az információ megosztásának és újrahasznosíthatóságának fontosságára). A most olvasható szubjektív beszámolóban a szerző először az Egyesült Királyság nemzeti bibliográfiai tudásbázis-modelljére és a hollandiai egyetemi könyvtárak és a királyi könyvtár konzorciumi gyakorlatára hívja fel a figyelmet, mert mindkét eset jó példája az országos, illetve a regionális könyvtári infrastruktúrából a nemzetközi (WorldShare) platformokra, globális infrastruktúrákra való áttérésnek. A big data kapcsán az adatok felelősségteljes használatának fontosságáról szóló előadást emeli ki, a könyvtárak identitáskeresésével kapcsolatban pedig egy korszerűbb könyvtárkép kialakításáról szóló vitára utal. Példaértékűnek tartja, ahogy a lengyel nemzeti könyvtárban a MARC21 formátumú leírások adatelemeinek gazdagításával a szemantikus megoldások alkalmazása felé mozdultak el.
Hálózati metaadat–univerzum – könyvtárak keresztútnál. Az OCLC EMEA 2017. évi konferenciájának útkeresései
HORVÁTH Zoltánné
Az előző konferencia-beszámolót egészíti ki ez az összefoglalás a főbb trendek bemutatásával. A résztvevők leszögezték, hogy az adatok hálózati kezelésében újfajta stratégiai gondolkozásra van szükség. A régi rendszerek és platformok szintjén nehézkessé vált az intézményi keretek közötti működés. Az adatcsere-formátumok újragondolása és a felhő alapú tárolás megoldása alapvető kérdés. A big data, a web of data és a linked data mellett megjelent az okos rendszerekbe kapcsolható tárgyak világa (Internet of things) is. Az előadók hangsúlyozták, a könyvtárak döntési helyzet előtt állnak: mielőbb lépniük kell a nemzeti és globális infrastruktrúrák és platformok együttes fejlesztésének irányába. Alapvető lesz a MARC formátumok használatának újragondolása, az FRBR-típusú adatmenedzsment kialakítása és az adatok elérhetővé tétele a szemantikus hálón.
Múltunkból
Könyvtár a „kultúrforradalomban”: a Szabad Nép könyvtárról és olvasásról (1945–1956)
SONNEVEND Péter
A Szabad Nép, a magyar kommunista párt napilapja 1945 tavaszától 1956 őszéig sokat foglalkozott a könyvtár és az olvasás témájával. A digitális állományból kikeresett cikkek és fontosabb hírek elemzése azt mutatja, hogy a párt kizárólag az agitáció és a propaganda eszközét látta a könyvtárakban. Az érintett kérdések feldolgozása ezt egyértelműen bizonyítja. A lap a reakció elleni és a haladás melletti kiállást várta el a könyvtáraktól. Ennek érdekében meg kellett tisztítani a gyűjteményeket a retrográd (fasiszta stb.) anyagoktól, s az olvasóközönséget azoktól, akik nem voltak hajlandók az új, „élenjáró” eszméket képviselő olvasmányok befogadására. A vezércikkek és a terjedelmesebb írások jellemző „forgatókönyve” a következő volt: az elért, minden korábbi színvonalon túlmutató eredmények ismertetése, majd az aktuális feladatok felsorolása. Ha probléma volt, ennek két oka lehetett: az ellenség „aknamunkája” vagy az ideológiai nevelés gyengesége. Ez az életidegen séma csak 1953 nyara után, Nagy Imre miniszterelnök „új szakaszának” köszönhetően enyhült kissé, hogy azután 1955-től ismét a keményebb hangütés domináljon. Mindazonáltal a könyvtár korántsem kapott akkora szerepet a „kultúrforradalomban”, mint a sajtó vagy a film.
Olvasómozgalmak, olvasókampányok 1945–1956 között
POGÁNY György
A Rákosi-éra egyes korszakaiban a kultúrpolitika a könyvtári propagandamunka előtérbe állításával, különböző olvasási kampányok és olvasómozgalmak szervezésével kívánta fokozni az olvasói aktivitást. Az olvasómozgalom a koalíciós időkben egyfelől a spontán alakuló irodalomnépszerűsítést, másrészt azonban a hivatalosan indított, meghatározott könyvek propagálását támogató mozgalmat jelentette. 1948 után inkább az utóbbira voltak példák. A kommunista párt ideológiája szerint fel kellett számolni a régi típusú olvasóközönséget, és meg kellett teremteni a szocialista típusú olvasók körét. Az olvasás igényének erősítésében olyan szervezetekre támaszkodtak, mint pl. a Magyar Könyvbarátok Kultúregyesülete vagy az 1949-ben induló központilag támogatott és irányított olvasási formák (pl. a Nagybudapesti Olvasómozgalom). A cikk bemutatja az irányított olvasómozgalmak, olvasókörök szervezésének és működtetésének módszereit. Az olvasók számának a növekedése statisztikailag igazolható tény volt, de a fő cél nem az olvasók esztétikai nevelése volt, hanem a kommunista ideológia terjesztése.
Könyvszemle
Olvasótábori lélekpendítés. Forráskiadvány közeli múltunk könyvtár- és művelődéstörténetéről
Lélekpendítés 1. A hatvani olvasótáborosok kalandozása a Kárpát-medencében 1972–2001. Szerk. Bacsa Tibor, Kocsis István, Kovács Gábor. Hatvan, 2016. (Ism.: Nagy Attila)
MONOKgraphia. Tanulmányok Monok István 60. születésnapjára. Szerk. Nyerges Judit, Verók Attila, Zvara Edina. [Budapest] : Kossuth, cop. 2016. 847 p. (Ism.: Pogány György)
Könyvbemutató és konferencia a kunszentmiklósi református gimnáziumban
Balogh Mihály – Kisari Ottilia: Fejezetek a kunszentmiklósi református gimnáziumi könyvtár történetéből : a huszonöt éves Pro Baksayana Alapítvány. [Budapest] : Magyarországi Református Egyh. Zsinati Hiv. ; [Šamorín] : Méry Ratio, 2016. 149 p. (Ism.: Keveházi Katalin)
A boldog békeidők (Belle Époque) nemzetközi kulturális kapcsolatai információtörténeti perspektívában
Information beyond borders. International cultural and intellectual exchange in the Belle Époque. [Ed.] by Warden Boyd Rayward, London ; New York : Ashgate, 2014. (Ism.: Németh Márton) e*
Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)