1. rész: Elméleti alapok és a rendszer kiépítése
 |
1. Bevezetés
Több mint három évtizednyi kísérletem bőséges tárházának tapasztalatait próbálom meg összefoglalni a biográfiai index műfajának megújítása során elért eredmények tükrében. Természetesen elfogult vagyok a Magyar Életrajzi Kalauz elnevezésű nemzeti névkataszterrel szemben, de maximálisan törekszem a szakmai objektivitás szempontjainak érvényesítésére is.
1985-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola történelem-könyvtár szakos első éves hallgatójaként helyismereti-helytörténeti tanulmányi ösztönzésre kezdtem el kicédulázgatni különféle forrásokból a szülőföldemhez, Kemenesaljához kötődő személyek adatait. Néhány alapmű feltárása után szembesültem azzal, hogy nagyon sok helyben nem vagy alig ismert személyre bukkantam. Hamar meggyőződésemmé vált, hogy a gyűjtőkör szélesítésével érdemes lenne teljes körű feltárást végeznem. Lehet-e komolyabb szakmai és művelődéstörténeti kihívás egy információs szakember számára, mint hogy egyetlen korpuszban összegyűjtse mindazokat a személyeket, akik a magyar nép története során bármely vonatkozásban jelentőségre tettek szert, illetve a legkülönfélébb életrajzi adattárakban önálló címszóként említésre kerültek?
Hosszú és rögös volt az út az első katalóguscédulák rögzítésétől kezdve napjaink valós idejű internetes adatbankjának jelenlegi, 3.0-ás verziójáig,4 de nem cserélném el semmiért, pedig láttam „királyi utakat” és tapasztalnom kellett reményt keltően indult nagy ívű vállalkozások alkonyában szemlélni a hátrahagyott töredékeket. Könyvtári, kutatási és szervezeti-infrastrukturális háttér nélkül, kizárólag szabadidőben végzett munkával lehetetlen küldetésnek tűnt a kitűzött célom: a reprezentatív nemzeti digitális névkataszter létrehozása.*
Elemzésemben felhasználom a Magyar Életrajzi Kalauz első évtizedét összefoglaló tanulmányomat,6 melyet kibővítettem az internet fejlődése nyomán kialakult információs erőtér dinamikus fejleményeivel. Bízom abban, hogy sokrétű tapasztalataim feljogosítanak a biográfiai index mint különleges, esszenciális faktografikus tájékoztatási műfaj problematikájának áttekintésére és a nemzetközi, illetve honi kezdeményezések kritikai elemzésére. Tartalomszolgáltatási szempontból kalauzként használom Jacsó Péter alapvetőnek számító áttekintését az adatbázisokról,7 magyar életrajzi vonatkozásban pedig Kégli Ferenc válogatott bibliográfiáját tartottam alapműnek a helyismereti tájékoztatás életrajzi forrásairól,8 illetve a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 2013-as egri vándorgyűlésén az „Év fiatal könyvtárosa” díjban részesült Zahuczky László miskolci könyvtáros pályamunkáját az életrajzi adattárak összeállításának szerteágazó követelmény-rendszeréről.9
Munkám során szembesülnöm kellett azzal, hogy szinte légüres szakmai kommunikációs tér vesz körül, amelynek vannak informális, de számomra annál fájóbb és formális, dokumentumokkal igazolható vetületei. Az utóbbiak tekintetében az érdeklődők megtalálják a konkrétumokat egyetemi szakdolgozatomban.13
2. A biográfiai index műfaji komplexusa
Horváth Tibor modellje14 szerint a könyvtári tájékoztatási rendszerek tipizálása alapján alapvetően öt tárolási és visszakeresési alternatív megközelítés alkalmazható: tárgyi szempontú, topográfiai, kronologikus, szemantikai és nominális, „személyi” alapozású.
A tényadatokra irányuló referensz kérdések egyik leggyakrabban előforduló típusa az egyes személyekre vonatkozó megközelítés. A biográfiai tájékoztatás a fenti szempontok közül nem csupán az utolsóhoz sorolható, hanem a többi dimenziót is magában hordozza: egy adott személy tevékenységét földrajzi térben, időkoordináták között végzi, és munkássága, életműve tárgyi szempontú megközelítést is generálhat. Az életrajzi tájékoztatás speciális, univerzális műszere a biográfiai index. E feltárási, visszakeresési módszer jelentősége folyamatosan nő az életrajzi források bővülésével. Hitem szerint műfaji sajátosságai és reprezentativitása révén integratív funkciót tölthet be a biográfiai forrástájékoztatásban.
Jelentős szerepéhez képest a biográfiai index műfaji kereteinek meghatározása meglehetősen elnagyolt. Jellemző, hogy a talán legteljesebb könyvtár- és információtudományi online szótár15 (ODLIS) önálló címszóként nem is jelöli. A gyakorlati tapasztalatok alapján szűken értelmezett definíciója így összegezhető: a személyek azonosításához szükséges adatok mellett jelzi a források körét, ahonnan bővebb információ nyerhető. Klasszikus értelemben, lecsupaszítva tehát a néven kívül a születési és halálozási adatok, a foglalkozás és a hivatkozások alkotják a biográfiai műfaj gerincét. A nyomtatott, egy dimenziójú művek korában kialakult terminológia alapján számos nemzeti és nyelvi biográfiai index látott napvilágot16 és az 1950-es évek végén Magyarországon is felmerült az ilyen típusú életrajzi adattár létrehozásának igénye17 bio-bibliográfiai dokumentációs szolgálatként. Az Index Biograficus Hungaricus eredetileg semmiféle térbeli és időbeli korlátozást nem tartalmazott, de a hungarika-program keretében csak az 1880-tól napjainkig terjedő időszak külföldi (határokon túli) magyarságának regisztrálása indult meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) műhelyében Hungarika Névkataszter elnevezéssel. Külön elemzés tárgya lehetne, hogy az ilyen módon jelentősen leszűkített értelmezésű és hatókörű csonka magyar nemzeti biográfiai index jogosan használta-e a teljes névkorpusz Index Biograficus Hungaricus elnevezését? Kovács Ilona egy 2014-ben adott interjúban nyilatkozott18 az index aktuális fejleményeiről és reményeiről, valamint 2017 tavaszán az OSZK-ban a Mikes-program működéséről tartott konferencián foglalta össze a hazai hungarika-kutatás helyzetét.
A magyar nemzeti biográfiai index tehát szakmai berkekben az OSZK-beli Hungarika Névkataszter, a Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Életrajzi Indexe, valamint a Magyar Biográfiai Index Bt. Magyar Életrajzi Kalauza révén a múlt évezred utolsó évtizedétől kezdett körvonalazódni.
A külföldi életrajzi indexek közül hosszú múltra tekinthet vissza az osnabrücki Biblio Verlag gondozásában 1973 óta megjelenő Index bio-bibliographicus notorum hominem, amely ma adatbázisként érhető el.19 A Gale Publisher 1975-ben elindított The Gale Biographical Index Series című kiadványsorozata Biography and Genealogy Master Index20 néven fut tovább, amely erőteljes funkcióbővítést jelez a genealógiai kutatás irányába. Végül, de nem utolsósorban a műfaj két klasszikus reprezentánsa a Wilson Publisher Biography Indexe21, valamint a Saur Verlag már említett, World Biographical Information System néven futó adatbankja.
A korszellemnek megfelelően a több százezres és milliós nagyságrendű, személyeket feltáró adattárak egyre inkább kizárólag online érhetők el részben az adatmennyiség, részben az azonnali frissítési, bővítési lehetőségek miatt. Ezzel párhuzamosan azonban nem (vagy csak részben) valósult meg a biográfiai index műfajának adaptálása a táguló lehetőségekhez. Az azonos nevű személyek megkülönböztetése egyre mélyebb adatstruktúrákat követel(ne), amit technikailag a visszakeresés korábban elképzelhetetlen variabilitása és gyorsasága is támogatna.
A Magyar Életrajzi Kalauz rendkívül gazdag adatfelvételi módszere a kezdetektől a széles sávú adatbányászati technológia filozófiájára épült, kihasználva az informatikai fejlődési trendeket és lehetőségeket. A biográfiai index legjobb hagyományaira épülő kezdeményezésem ennek révén egyúttal ki tudta tágítani a műfaji határait, és reményeim szerint sikerült megújítania szolgáltatási minőségét.
3. A Magyar Életrajzi Kalauz nemzeti digitális névkataszter
Sokan megfogalmazták már, hogy a Szinnyei-féle „gőzhangya”típusú bibliográfusok kora lejárt, de az elkoptatott szlogen igazságtartalmát nem szokták górcső alá venni. Bárhová tekintünk, azt tapasztaljuk, hogy személyes elkötelezettség és kockázatot sem nélkülöző áldozatvállalás nélkül egyetlen országos jelentőségű ügy sem valósulhatott meg. A finanszírozás-alapú projektszemlélet rengeteg félkész, töredékesen megvalósított, torzóban maradt nemzeti adattárat eredményezett, amelyek fenntartása és fejlesztése a pályázati futamidő lejárta után nem volt biztosítható a gesztor intézmények költségvetéséből.
A személyiség kitüntetett fontossága, illetve a lokálpatriotizmus a polgári kultúra jellemzői közé tartoznak, és az elmúlt negyedszázadban nemzeti és regionális/lokális helytörténeti művek tömege látott napvilágot. Egy kéziratban lévő tanulmány szerint „ha megvizsgáljuk a Magyarországon megjelent lexikonok és más életrajzi források számát, azt tapasztaljuk, hogy 1767–2006 között 1556 kötet jelent meg. Ezek 26,4%-át 1945-ig adták ki, míg 1945–1990 között 44,5%-a, a rendszerváltást követő 16 évben pedig közel 29,5%-a jelent meg”.22 A rendkívül érdekes statisztikával kapcsolatban érdemes felidézni, hogy a Magyar Életrajzi Kalauz feldolgozott forrásai között 1945-ig 57, az 1946–1990 közötti időszakból 75, az 1991–2000 évkörökben 191, míg 2001 és 2017 között 376 forrást tartunk számon.23 Adataink rímelnek az átfogóbb elemzés arányaira és rámutatnak a biográfiai források jelentőségének növekedésére. A számszerű bővülés egyúttal jellemzően a források minőségének javuló trendjét is eredményezi.
A dinamikusan növekvő forrásbázis kezelésére „az információ-kínálatban eligazodni segítő intelligens útmutatók elkészítése sürgető szükséglet.24 A könyvtáros hagyományos szerepkörét a második évezredben felváltó hálózati navigátor (networker) alaptevékenysége „a források felderítése és a felhasználók útbaigazítása a hálózat útvesztőiben. […]. Az elektronikus könyvtár már feltételezi a rendszerezés, a katalogizálás, az adatbázis jelenlétét és nem feltétlenül kell teljes elektronikus szövegeket tárolnia.”25 Ez a „gate-keeper”-kalauz mentalitás meghatározó a 21. században a digitális forrásokon alapuló könyvtári tájékoztató tevékenység végzése során. Adattárunk nem titkolt célja, hogy információs minőségi igényfejlesztést valósítson meg a hagyományos (nyomtatott), illetve a digitális (virtuális) információhordozók tekintetében a korszerű internetes technológia alkalmazásával. Ezzel egy olyan ezredfordulós, digitális kulturális gigatrendet szeretne képviselni, aminek fontos jellemzője, hogy „az információs szuper-autósztrádán integrálódás megy majd végbe a kulturális örökség és az informatika között”.26
Az adatbázisok tipológiai szempontból két fő kategóriába sorolhatók: léteznek a tényadatokat tartalmazó faktografikus adatbankok és a bibliográfiai adattárak. E két jellemző profil mellett számos köztes típus alakult ki. A Magyar Életrajzi Kalauz átmeneti műfajt képvisel a változatok között, mert műfajából adódó faktografikus jellegét a hivatkozási adatsorok, valamint a belőlük kinyerhető bibliográfiai csomópontok oldják, illetve emelik mindkét kategória releváns tájékoztató eszközévé. Ezt az integráló jelleget adatbázisunk címében is szerettük volna tükrözni, ezért a nemzetközi „biográfiai index” terminus technicus helyett kifejezőbbnek éreztük az „életrajzi kalauz” elnevezést.
Az 1985-ös induláskor még üres katalóguscédulákra kezdtem el kiírni a szükséges adatokat. A jelenlegi 16 kereshető szempont mindegyikének pontosan meghatározott helye volt, hogy az egyes adatcsoportok elkülönüljenek egymástól, ami megkönnyítette a későbbi tömeges számítógépes rögzítés munkáját.
A következő nagy lépést kalauzom fejlesztésében a számítógépes platformra történő áttérés jelentette. Az átállás anyagi hátterét a Lakitelek Alapítvány pályázatán elnyert összeg képezte, amely lehetővé tette, egy korszerű (és sok évig megbízhatóan működő) számítógép megvásárlását. Ezután kidolgoztam a cédulák számítógépes konvertálásának elveit, amelyek alapján a szombathelyi Thália Soft Kft. ügyvezetője, Ősze László 1994 nyarán megírta a feltáráshoz szükséges COBOL-programot. Ősze László azóta is szívügyének érzi a Magyar Életrajzi Kalauz támogatását és számítástechnikai fejlesztését. A retrospektív cédulakonverzió, a folyamatos bővítés és a Nemzeti Kulturális Alapprogram rövid ideig létező Digitális Kultúra Kollégiuma adatrögzítéshez adott támogatásának eredményeként az ezredfordulóra sikerült áttörni a bűvös százezres rekordhatárt.
1998. május 28-án került bejegyzésre a Cégbíróságon a MABI Magyar Biográfiai Index Betéti Társaság, amely megteremtette a Magyar Életrajzi Kalauz gazdasági társaságként történő működtetésének hivatalos hátterét. 1999. november 2-án az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának ifjú kutatók bemutatkozását támogató konferenciáján számoltam be a reprezentatív nemzeti digitális névkataszter eredményeiről.
Fontos állomást jelentett a cég hivatalos rövidítéséből képzett www.mabi.hu domain regisztrációja 1999. november 10-én. A névválasztás kapcsán több motívum is szerepelt a döntés hátterében. Rövid, maximum 4 karakteres címet szerettem volna. Tisztáztam a névhasználat jogát az Országos Mezőgazdasági Könyvtárral, amely az 1960 óta kiadott Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia (MABI) tekintetében nem védette le az elnevezést, így nem is formálhatott jogot hozzá. A rövidítésnek volt egy történelmi előképe: az 1927 és 1948 között működött Magánalkalmazottak Biztosító Intézete közismert társadalombiztosítási intézmény volt.
A kulturális tárca (akkor: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) „Magyar Millennium” programjának támogatásával 2000 májusában megjelent a 114 759 személyt tartalmazó CD-ROM-unk.27 2001. januárjától a könyvalapú információk lassúsága és korlátozott elérhetősége miatt elkezdtem három napilap (Magyar Nemzet, Népszabadság, Nemzeti Sport) feldolgozását a halálozások és a kitüntetések karbantartására MÉKSAJT forrásjelzéssel. E hivatkozás rövid távú memóriaként átmeneti tároló szerepű, amíg az új forrásokba nem épülnek be a friss információk, mert abban az esetben törlésre kerülnek. A dinamikus változó jelentőségét mutatja, hogy 2017 júliusában több mint 6500 személyt érintett, ami az összes rekord 1,72%-a28.
Gőzerővel folyt az internetes elérhetőség biztosítása, hogy a CD megvásárlói a legfrissebb adatokhoz minél gyorsabban hozzáférjenek. A program korszerűsítése érdekében áttértünk a MySQL adatbázis-kezelő szoftver alkalmazására. 2001 októberétől előfizetőink már az internetes adatbázisban végezhették kereséseiket. 2001. november 10-én a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban az MTA-VEAB által szervezett konferencián bemutattam az adatbázis legújabb innovációit.
Időközben 2001 szeptemberétől a Magyar Soros Alapítvány pályázati támogatását nyertem el a Kresznerics Ferenc Könyvtár nevében pályázva az életrajzi adatbank fejlesztésére. A keretből a könyvtár két korszerű számítógépet tudott vásárolni, valamint egy éves időtartamra napi két óra munkaidő-kedvezményt is kaptam, amelynek ellenértékét a könyvtár kapta meg. Ez alatt összesen hatvanezer új, illetve módosított tétel rögzítését teljesítettem.
A pályázati forrásokból származó támogatásoknak köszönhetően intenzív rekord-gyarapodás történt: 2007 októberében, a Celldömölkön megrendezett Vas Megyei Könyvtári Napon már a negyedmilliós küszöb átlépéséről számolhattam be: a 250 000. rekordot már a saját fejlesztésű, online elérésű Kemenesaljai Életrajzi Lexikonból29 rögzítettük. Ez a gesztus tisztelgés volt a helyi adattárak jelentősége előtt és utalt a fejlődés egyik irányaként az internetes életrajzi források kanalizálásának feladatára.
2007. január 1-től egy újabb kiegészítő adattár kezdte meg működését MÉKADAT elnevezéssel, mert a napilapok egyre korlátozottabban voltak képesek a halálozások és kitüntetések dokumentálására, illetve az utóbbiak vonatkozásában sok esetben eleve internetes honlapjaikra irányították az érdeklődőket. A MÉKADAT ezeket a forrásokat tárja fel, valamint az internet monitorozásával megpróbálja a névkorpusz anyagához a halálozási információkat hozzárendelni. Ezen túl számos adatmező esetében (pl. az akadémiai tagság, illetve a megszerzett tudományos fokozatok) a változások dokumentálásának egyre fontosabb eszköze. A MÉKSAJT-hoz hasonlóan funkcionáló hivatkozás köre jelenleg a rekordok 0,81%-ára terjed ki.30
Ezzel egy időben zajlott egy jelentős technológiai váltás előkészítése. A celldömölki Kábeltelevízió Kft. révén természetbeni hozzájárulásként korlátlan, 100 Mbit/sec sávszélességű internetes hozzáférést kaptam, amelyre alapozva kiépítettünk egy biztonságos VPN (Virtual Private Network) csatornát az adatbázist működtető szerverhez. A tesztelés után 2008-tól már ezen a platformon történt az adatrögzítés, tehát a felvitt adatok azonnal kereshetővé váltak. Így számos adminisztrációs és adatkonvertálási hibaforrás lehetőségét küszöböltük ki.
2015-től az adatbank az ASPNet tárhelyszolgáltató szerverfarmjára költözött, ami jelentős előrelépést jelentett a hozzáférés tekintetében mind a rendelkezésre állási biztonság, mind pedig a szolgáltatási gyorsaság magas színvonalú biztosításában.
A Magyar Életrajzi Kalauz adatnövekményének alakulását az 1. ábra mutatja.
 |
1. ábra
A Magyar Életrajzi Kalauz rekordszáma (1995–2017)
Emberöltőnyi munkaidőn kívül, szabadidőmben napról-napra végzett ingyenes munkám értéke mindenkori béremre vetítve reálértéken 2017 nyarán elérte a 85 millió Ft-ot. Ha figyelembe vesszük a több évtized alatti dokumentum-vásárlások, utazások, technikai fejlesztések mértékét és a rezsi saját forrású költségét, akkor a végösszeg bőven meghaladja a 100 millió forintot…
Az adatrögzítés eredményei és a számítástechnikai fejlesztések mellett számos együttműködési programban vettem részt, amelyek tágították látókörömet, tovább erősítették szakmai kapcsolatrendszeremet. Ezekre dolgozatom későbbi, a Magyar Életrajzi Kalauz jövőjét taglaló részében fogok részletesebben kitérni.
3.1. A Magyar Életrajzi Kalauz adatgyűjtési koncepciója
A reprezentatív nemzeti digitális névkataszter célja, hogy a biográfiai index műfajának lehetőségeit maximálisan kihasználva és bizonyos vonatkozásokban megújítva összegyűjtse mindazon személyeket, akik a magyar nép történelme során az élet bármely területén jelentőségre tettek szert, illetve az életrajzi adattárakban önálló címszóként vagy adatsorként megemlítésre kerültek. A Magyar Életrajzi Kalauz e teljességre törekvő adatgyűjtési filozófiája négy egymáshoz szorosan kötődő vonatkozásban jelent gyökeres szakítást az életrajzi jellegű művek eddigi gyakorlatával:
1) Időben a magyar történelem egészére kiterjed, ezáltal megpróbálja ötvözni a klasszikusan értelmezett, lezárt életpályákat tartalmazó életrajzi lexikonokat és a „Ki kicsoda” típusú kortárs források anyagát. Több mint három évtizedes gyakorlatunk alapján a két alapváltozat közötti átmenetből óhatatlanul keletkező hiányokat jelentősen sikerült csökkenteni a széles merítésű forrásbázis, valamint a korábban említett „MÉKSAJT” és „MÉKADAT” segédadattárak révén.
2) A magyar történelmi sorsfordulók ismeretében különösen fontosnak érezzük, hogy térben a mindenkori történelmi Magyarországon születetteket és a világon bárhol élő magyar származásúakat is gyűjtőkörébe tartozónak érzi befogadó jellegű adattárunk. Az utóbbiak tekintetében a gyakorlatban számos problémaforrás merülhet fel, de a vitás esetek számát radikálisan csökkenti a feldolgozott forrásaink által elvégzett előzetes szelekció. E kritérium átvezet bennünket adatgyűjtési módszerünk harmadik pilléréhez.
3) Adatfelvételi filozófiánk alapján a forrásokba felvett személyek esetében további szelekciós technikát nem alkalmaztunk. Ez az egyik legfontosabb pont, amelyben minden eddigi hasonló jellegű kezdeményezéstől markánsan különbözik digitális nemzeti panteonunk. Szilárd meggyőződésünk, hogy ha egy forrás kapcsán döntést hozunk a feltárásáról, akkor nincs jogunk felülbírálni az adott művet összeállítók szerkesztési kompetenciáját. E szakmai nézőpont mellett etikai aggályok is felmerülnek: milyen különleges szempontok és logika alapján dönthető el, hogy egy adott forrásban szereplő személy méltó-e arra, hogy rögzítsük az adatait? Sokkal egyértelműbb az életrajzi dokumentációs vagyont feltáró tevékenységünk, ha megpróbáljuk az önálló szócikkel vagy adatsorral szereplő személyeket teljességgel beépíteni adatbázisunkba. (Ezzel az átláthatóság követelményének is eleget teszünk, amelyre később külön is kitérünk.) Kiváló példa szemléletünk alkalmazására a Béke poraikra című II. világháborús dokumentum-emlékkönyv sorozat három vaskos kötete, melyben mintegy 77 ezer elhunyt adatait tárják fel. Az adattömeg mögött internetes adattár31 áll, amelynek tükrében felmerül a kérdés: mi szükség a duplikált feldolgozásra? A veszteséglista honlapján csak név, születési hely és idő, valamint anyja neve és korabeli eltemetés helye opciókra lehet keresni. Könnyen eldönthető, hogy az általunk végzett feldolgozást követően a Magyar Életrajzi Kalauz honlapján e forrásfolyam tekintetében végrehajtható működési helyre (lakhelyre), valamint halálozási évre, hónapra, napra vonatkozó lehetőségek jelentenek-e értéktöbbletet az eredeti forráshoz képest? Ekkor még meg sem említettük a kronológiai szűkítés tág lehetőségeit, illetve a forrás pontosításának problematikáját, amely már a következő pillér alapvetése.
4) A források egyes adatmezők esetében (pl. születési helység) azok deszkriptor-szótárainak szűrőjén mennek keresztül, ami problémák esetén gyakran a források felülvizsgálatát eredményezi. Az előző pontban említett forrásból került felvételre Szabó András (1921–1944. 10. 14.), aki az adatbázis hivatalos (kereshető) adatlapja32 szerint Ilosvabalassán született. (2. ábra) Még hasonló nevű települést sem tudtunk beazonosítani rendszerünkben, ezért az eredeti forrásig nyúltunk vissza, azaz a veszteségi kartont néztük meg.
 |
2. ábra
Szabó András (1921–1944) veszteségi kartonja
Egyértelmű, hogy korabeli kézírással az Ilosvabalassa bejegyzés át lett húzva és a ténylegesen létező Koksóbaksa település szerepel a lapon. Eldönthetetlen, hogy az adatrögzítő vajon mit nézett, amikor rögzítette az adatokat? Sor kerül-e egyáltalán valaha a tévesen leírt adatok korrekciójára? Saját munkánk során csak a nyomtatott forrásban felbukkanó probléma felmerülése esetén néztünk az adatok mögé, de mennyire megbízható vajon az adattár egésze, és mit várhatunk a cirill betűs transzliteráció esetén?
A fentihez hasonló gyöngyszemek tömegét lehetne felhozni indoklásul adatkezelésünk jogosságának bizonyítására, de itt csak az általunk alkalmazott módszer jogosságát és hatékonyságát szerettük volna felvillantani. A dolgozatunk egyes részeihez illeszkedő változatos példákat az adott tartalmi kontextus elemzése során fogjuk bemutatni.
3.2. Az adattár szerkezeti felépítése
Az elsődleges besorolást jelentő törzsnévalakon kívül 16 adatmező szolgál az adatok minél sokoldalúbb feltárására. Egy adatsor van, amit utólag joggal hiányolok: a halálozási hely. Induláskor, a személyek azonosításához szükséges adatok meghatározásakor elégségesnek tűnt a halálozási időpont felvétele, később pedig már nem vállalkozhattam a halálozási hely pótlására. A többi keresési lehetőség vélhetően bőven ellensúlyozza ezen adathiányt.
„A Magyar Életrajzi Kalauz indexnyelve ellenőrzött, posztkoordinált és döntő mértékben a feldolgozott dokumentumok szövegéből származtatott kifejezéseket tartalmaz”33. A különböző történelmi korokban eltérő forrásfeltárási módszerek révén ugyanazokat a fogalmakat számtalan variációban találnánk meg, amelyek egységesítése nélkül az egyre hatalmasabb anyagban esetleges keresési stratégiákra kényszerítenénk a felhasználókat. Az indexnyelv alkalmazási hatékonyságát alapvetően két tényező határozza meg: az indexelés alapossága (témák száma), valamint az indexnyelv kifejező ereje (témák pontos leírása).34 E kettős követelmény érvényesítése érdekében a forrásokhoz kötődő szöveghűség helyett az analitikus feltárásra épülő alaposságra és minél teljesebb pontosságra helyeztem a hangsúlyt.
Rendszerelméleti közhely, hogy a legegyszerűbb dolgokat lehet talán a legnehezebben megvalósítani, mert a bonyolult megközelítések számára sokkal inkább állnak rendelkezésre megfelelő számú és minőségű algoritmusok.
„A digitális magyar névkataszter széles merítésű forrásbázisa lehetővé teszi az adattárak információs anyagának pontosítását, az adott személy működési területén legmagasabb relevancia-fokkal rendelkező kézikönyvek révén pedig finomra hangolását.”35
3.2.1 Törzsnévalak
A felvétel alapja az alapvető források (pl. Magyar életrajzi lexikon) feldolgozása során tapasztalt névalak. A forrásbázis bővülésével gyakran előfordult, hogy az illető neve más formában szerepelt címszóként az adattárakban. Ha következetesen az új névalak fordult elő, akkor azt emeltük a törzsnévalak egységesített rangjára, és a korábbi verziók a „Névváltozatok” adatmezőben kerültek feltárásra. A besorolásnál tehát a források névhasználata az elsődleges prioritás. Első hallásra szentségtörésnek tűnhet ez a módszer a lexikográfiai hagyományban bevett gyakorlatnak számító leánykori név alkalmazását preferáló asszonynevek esetében. Ha egy (vagy több) adott forrásban asszonynevén található meg, akkor miért kellene kőbe vésett módon leánykori néven szerepeltetnünk?
A különféle névformák mint besorolási adatok rengeteg problémát okozhatnak. Egy empirikus analízis36 „tíz fő problématípust különít el, amelyek variálódásokat idéznek elő a következőkben: 1) az azonosításhoz szükséges kiegészítő adatok, 2) összetett rendszó, 3) a név teljessége, 4) latin betűre való transzliteráció, 5) a szó- és szótagírások átírási módja (kínai, koreai stb.), 6) nem invertált névelemek, 7) egy személy többféle névalakjának egyenrangú használata, 
névváltozás, 9) az egyéni nevet kiegészítő információ (nemesi, vallási neveknél), 10) egyéb formai jellegű problémák.”37
A FRAR (Functional Requirements of Authority Records) rendszerhez „készülő modell figyelembe veszi majd az információszervezés filozófiájában bekövetkezett nézetváltást is, melynek következményeként elmozdulás történt: egyfelől a korábbi, egyetlen, globálisan alkalmazható „egységesített” forma elvétől a többféle, egyenrangú formák használatának bevezetése felé; másfelől a besorolási rekordok fizikai cseréje helyett inkább azok intellektuális tartalmának megosztására való törekvés került előtérbe”38.
Szabványok tömege érinti a névalak kiválasztásának szabályait. A bonyolult kérdéskör ortodox kezelését relativizáló számítógépes környezetben egyetértek Ungváry Rudolfnak a nemzeti névtér értelmezési keretében a kitüntetett névre vonatkozó definíciójával: „Ez a név csak annyiban kitüntetett, hogy jelzi, ehhez kapcsolódnak az előfordulásra, illetve a fogalomra vonatkozó adatok, melyek az összes többi névalakra is érvényesek. Nem következik belőle a névhasználatra semmi, tehát az sem, hogy bármelyik felhasználónak ezt a nevet kellene előnyben részesíteni. Csak azt jelzi, hogy a nemzeti névtérben az előfordulás, illetve fogalom minden névre közös tulajdonságai a felhasználó számára tájékoztatásul ehhez kapcsolódnak.”39
A Magyar Életrajzi Kalauz törzsnévalak mezője semmiféle kiegészítő elemet (id., nemesi előnév stb.) nem tartalmaz. Új név rögzítése előtt elsődlegesen ebben a mezőben kontrolláljuk, hogy az adott személy szerepel-e már a rendszerünkben, majd ennek hiányában a „Névváltozatok” mező összes számba jöhető keresési variánsát futtatjuk le. Adatrögzítő modulunk a nyilvános keresőfelületnél is gazdagabb kontroll-kereséseket tesz lehetővé. Az automatikus ellenőrzések dacára néhány esetben természetesen nem zárható ki, hogy ugyanaz a személy több névformában is szerepel.
A duplikátumok detektálásának folyamatára kiváló ellenőrzési, illetve korrekciós lehetőséget biztosítanak a kerek évfordulós összeállítások40, amelyek a Magyar Életrajzi Kalauz univerzumának egyik leghasznosabb, a felhasználók széles körének közkedvelt „melléktermékei”. Az időkoordinátákra szűkített leválogatás során az egymástól távoli betűtartományokban szereplő azonos személyek kiszűrhetők, és az évfordulónaptár ezáltal hosszabb távon is hasznos eszköze az adatbank korrekciós mechanizmusainak és folyamatos tisztításának.
3.2.2 Születési és halálozási dátumok
Ezek a dátumok a források adatközlésén alapulva kerülnek kitöltésre. Mindig az általunk elérhető legpontosabb időpont megadására törekszünk. Eltérő dátumok esetén a születési és a halálozási adatsor vonatkozásában is az „Adateltérések” mezőben közöljük az általunk elfogadottól különböző időpontot a forráskód jelzésével. A rekordok kiegészítő jelet tartalmazhatnak a bizonytalanság jelzésére („?”), illetve szöveges utalást az adatok értelmezési körére: „kör.”, „előtt”, „tavasza” és „után”. E kiegészítések azonban nem tartoznak a számmezőket lekereső kronológiai szűkítés tartományába. Számos, főleg egyházi és helytörténeti, illetve régi korokra vonatkozó forrás a tárgyalt személyek életkoordinátáinál csak működésükre vonatkozóan tud adatot közölni. Ebben az esetben a törzsnévalakot követően zárójelben adjuk meg a működés évszázadát, illetve századhatáron áthúzódó esetben mindkét évszázadot: pl. 17–18. sz. Gyakori eset, hogy a források nem adják meg a halálozás dátumát, csak magát a tényt közlik: ekkor a közreadás időpontját adjuk meg „előtt” kiegészítéssel.
3.2.3 Születési vagy működési helyek
A különböző névváltozatok helyett egységes névalak szerepel a legkisebb azonosítható egységgel. Celldömölk esetében például a következő történeti településrészek szerepelnek adatbázisunkban: Alsóság, Dömölk, Izsákfa, Kiscell, Nemesdömölk. Távlati fejlesztési terveinkben szerepel, hogy az adott települési egységekről oda-vissza utalók segítik a használókat a tájékozódásban. Adattárunk geográfiai potenciáljának és lokális jelentőségének bemutatásához elég csupán arra utalni, hogy 2017. július 17-én 15 515 születési helyet tartunk nyilván rendszerünkben. A források gyakran pontatlan elnevezéseit kiküszöbölve olyan helyneveket veszünk fel, amelyet hivatalos helységnévtárakban be tudtunk azonosítani. Tíz ezrelékben mérhető azon települések aránya, amelyek nem voltak lokalizálhatók, ezért a források közlését tekintettük irányadónak az információs veszteség megakadályozása érdekében.
A lehetőségek részletes áttekintése41 után elsődleges topográfiai iránytűként Lelkes György monumentális geográfiai szótárát42 használjuk, amely több mint 15 000 alapszócikket és 64 000 utalót tartalmaz. Az önálló település(rész)ek alatti helyek tekintetében megbízható adattárnak bizonyult Gyalay Mihály igazgatástörténeti munkája,43 amely mintegy 42 000 lakott helyet lokalizál. Különösen értékes a külterületek, puszták, tanyák, telepek, várak, várromok, malmok és kastélyok elképesztő gazdagságú leltára. Az adatbank keresést megkönnyítő változata a világhálón is hozzáférhető.44 A jelenlegi település-állomány vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal honlapjának helységnévtára45 tekinthető karbantartott autentikus forrásnak. E forráskörön túl gyakran internetes keresések révén sikerült beazonosítani a legapróbb, semmilyen általunk használt hivatalos forráskiadványban sem szereplő topográfiai egységeket.
Talán ez az egyik legfontosabb adat rendszerünkben, mert Bényei Miklóssal együtt valljuk: „A mikrokörnyezethez való emocionális kötődés aztán hozzájárulhat a makro környezethez fűződő érzéseink kedvező irányú formálásához, kiindulópontja lehet az egyik legnemesebb érzelem, a hazaszeretet és az ettől elválaszthatatlan magatartás, a hazafiság létrejöttének.”46 Adattárunk működtetésének tapasztalataiból tudjuk, hogy a nevet követően ez a leggyakoribb keresési szempont.
A helységnevek mellett önállóan is kereshető mezőben megadjuk a területi besorolást: a mai Magyarországon található településeknél az adott személy megélt korától függetlenül a jelenlegi megyebeosztást közöljük. Döntésünket az egyértelmű besorolás és a használói praktikum igénye motiválta. A legújabb kori megyeváltások közül kiemelkedik 11 Veszprém megyei település három hullámban (1992-ben, 1999-ben és 2002-ben) Győr-Moson-Sopron megyéhez történt csatlakozása. A mindenkori történelmi Magyarországon és jelenlegi határokon kívül fekvő településeknél az általunk használt helynévtárakhoz hasonlóan a történelmi megyebeosztást adjuk meg az 1913-as utolsó békeévhez kötődő helységnévtárat alapul véve. Külföldön született vagy ott működő magyar személyeknél megye helyett az adott ország szerepel; különösen hangsúlyos szerepet kap ez az adatelem a magyarság történetében rendkívül jelentős emigrációs népesség-mozgások regisztrálásakor.
„Az életrajzi források zöme a születési hely mellett nem közli az illető megyét s ebben valószínűleg közrejátszik, hogy a homonímiák és a közigazgatásilag pontatlanul, „pongyolán” megfogalmazott településnevek számos esetben csak nehezen vagy egyáltalán nem lokalizálhatók.”47 A tökéletesen azonos, számos megyéhez köthető földrajzi névalakok (pl. Szentandrás) esetén az illető személy működési információinak elemzése, illetve a családi kapcsolatok feltárása szinte kis nyomozást igényel.
Amennyiben a források nem adják meg a születési helyet, akkor a jellemző működési helyet vesszük fel, ha a tevékenység jelentős mértékben egy adott helyszínhez köthető a térbeli lokalizáció érdekében.
3.2.4 Foglalkozási adatcsoportok
A típus három külön kereshető mezőt foglal magában: foglalkozás, felsőoktatási tevékenység és tudományos fokozat. Elvileg megoldható lett volna, hogy egyetlen keresési mezőben tegyük hozzáférhetővé e működéshez kapcsolódó alapinformációkat, de a felsőoktatási tevékenység, illetve a tudományos fokozat adattípusok olyan speciális minősítéseket és jellemzőket foglalnak magukba, amelyek önálló kereshetőségének biztosítását fontosnak éreztük.
A) Foglalkozás adatmező
Adatbázisunk filozófiai koncepciójának megfelelően az adott személy valamennyi, forrásainkban feltüntetett működési területét egységesített formában rögzítjük. Ezek lehetnek ún. kenyérkereső vagy professzionális foglalkozások (pl. gépészmérnök, matematikus) vagy utalhatnak magas szintű szabadidős tevékenységre (pl. helytörténész, ornitológus), de ebbe a kategóriába soroltuk azokat a betöltött funkciókat, amelyek – főleg a korábbi évszázadokra jellemzően – gyakran az egyedüli működési megjelölések voltak (pl. nádor, országbíró, tárnokmester) vagy speciális összeállítások egyetlen érdemi adatközlései: pl. honvéd alszázados (1848/49).
A foglalkozások megjelölésének egységes kezelésére egy új, komplex megközelítésű egyedi rendszert dolgoztunk ki, amelyet „Foglalkozási kategóriák” címen teszünk közzé.48 A hierarchikus tárgyszó rendszer nagyon megkönnyíti a források gyakran eltérő és / vagy másként értelmezett besorolásainak keresési szempontú egységesítését. Az egységes visszakeresés szerteágazó problematikájának jelzésére mindössze egyetlen foglalkozást emelek ki, amely mint cseppben a tenger tükrözi a nehézségeket: a Magyar Életrajzi Kalauz standardizált foglalkozási rendszerében 2017. július 17-én 25 988 pedagógus szerepelt. A Petőfi Irodalmi Múzeum Magyar Életrajzi Index szolgáltatása ugyanezt a kategóriát százas nagyságrendű besorolásokon teszi elérhetővé, amelyből ízelítőként egy nagyon szűk szegmenst, az elemi iskolai igazgató variánsait közlöm (zárójelben a kapcsolódó tételszámok): elemi iskolai igazgató (158), elemi iskolai igazgató-tanító (40), elemi iskolai főigazgató (5), elemi és ipariskola-igazgató (4), elemi iskolaigazgató (2), elemi és ipariskola-igazgató/tanító (1), elemi felsőleányiskola-igazgató (1), elemi fiúiskolai igazgató (1). Aki pontosan képes meghatározni az általa keresett személy besorolását, az különdíjat érdemel, arra pedig végképp ne vállalkozzon senki, hogy adott vonatkozásban (hely- és időintervallumban) leválogassa az összes pedagógust…
Milyen nehéz egy logikusan szervezett, egységes foglalkozási mátrixot létrehozni? Jó példa a néhány esztendeje létrejött Névpont életrajzi portál, amelyet Kozák Péter, a magyar lexikonkiadás utóbbi évtizedeinek egyik legismertebb életrajzi szaktekintélye indított el. Az adattár külön menüpontban teszi elérhetővé az adatbankban található foglalkozásokat.49 Tanulságos a miénkhez képest relatíve kis mintán, mintegy tízezer szócikken létrehozott összeállítás egy-két szemponton alapuló szemre vételezése. Milyen foglalkozási kategóriát jelöl a szakíró? Ha van színész és színésznő, miért nincs pl. balett-táncosnő vagy zongoraművésznő? Szükséges-e külön női foglalkozásokat megjelölni? Amennyiben kultúrpolitikusnak nevezünk embereket, akkor más megvilágításban miért művelődéstörténészekről beszélünk? Ha találunk tízpróbázót, miért nincs egy árva öttusázó?
B) Felsőoktatási tevékenység
A felsőfokú tanintézményekben (főiskolákon és egyetemeken) folytatott oktatási tevékenység, illetve az ennek megfelelő szakmai minősítés. Egyetlen korlátot építettünk be a felvétel kritériumaként: a docensi fokozattól kezdődően rögzítjük az adatokat. Gyakorlati tapasztalataink alapján a források e szint alatt (demonstrátor, tanársegéd, adjunktus) sokszor esetlegesen és pontatlanul közölték az oktatói besorolásokat. Adattárunk a következő kilenc lehetőséget tárja fel (zárójelben a kapcsolódó aktuális tételszámok): címzetes egyetemi docens (776), címzetes egyetemi tanár (1111), címzetes főiskolai docens (102), címzetes főiskolai tanár (152), egyetemi docens (3506), egyetemi magántanár (915), egyetemi tanár (8315), főiskolai docens (1181), főiskolai tanár (2163).
C) Tudományos fokozat
A tudományok kandidátusa, illetve doktora fokozatok, valamint a PhD és a DLA minősítések feltüntetése a hivatalos akadémiai almanachok illetve az online korban a Magyar Tudományos Akadémia „Köztestületi tagok” adatbázisa50 segítségével távlatilag teljességre törekvően közölhető. Ugyanazon tudományágból kizárólag csak a legmagasabb fokozatot közöljük, de eltérő tudományágból szerzett címek esetén információs értékük miatt a fokozatok külön is feldolgozásra kerültek.
3.2.5 Elismerések (akadémiai tagság, kitüntetések)
A) Akadémiai tagság
A Magyar Tudományos Akadémia tagjait tartalmazza öt besorolási lehetőséggel (zárójelben az aktuális tételszámokkal): MTA igazgatósági tagja (186), MTA külső tagja (234), MTA levelező tagja (752), MTA rendes tagja (1030), MTA tiszteleti tagja (285). Az igazgatósági tagság történeti kategória, a többi négy cím napjainkban is releváns elismerés. Retrospektív vonatkozásban teljes körű feltárás áll a rendelkezésünkre,51 míg a jelenkori tagságok a Magyar Tudományos Akadémia honlapján,52 illetve sajtóközlésekből követhetők nyomon. A külső tagságot azzal a megkötéssel vesszük figyelembe, ha az illető magyar származású, vagy meghatározó módon Magyarországhoz kötődő tevékenységet fejtett ki.
B) Kitüntetések
A „Díjasok és kitüntetettek adattára” köteteinek53,54 és a feldolgozott források közléseinek integrálásával épülő mutató. A keresés szempontjából egyre jelentősebb forrástömeget alkot a sajtóadattár (MÉKSAJT), illetve az internetes adattár (MÉKADAT) vonatkozó anyaga.
Gyűjtőkörébe nem tartoznak a helyi, települési szintű elismerések, a különféle szintű elismerő oklevelek, illetve az 1945 előtt kapott historikus díjak.
A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján az adatbázisok menüponton belül elérhető a páratlanul gazdag díjadattár,55 amely számos szempont (díjnév, alapítás éve, alapítás helye, osztás dátuma, díjtípus, díjvariáns) szerint nyújt visszakeresési lehetőséget. E valóban precíz díjportál elemzése során meglepetéssel tapasztaltam, hogy számos, törvényben szabályozott,56 magas szintű állami elismerés (pl. a Magyar Érdemrend osztályai) nem szerepelnek az adatbázisban. E negatív diszkrimináció érthetetlen, mert rangos elismerések sorát nem teszik így elérhetővé – egyébként hasonlóan a nagy hagyományú, Hermann Péter szerkesztette „Ki kicsodák”-hoz. A 3. ábra példa arra, hogy a Magyar Életrajzi Kalauz fontosnak tartja e díjakat is: Sárközy Tamás kitüntetései között szerepelnek a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, valamint ugyanezen díj Középkeresztje a csillaggal fokozata.
 |
3. ábra
Sárközy Tamás (1940) kitüntetési adatsora
A kitüntetések kódjainak,57 illetve címeinek58 listája a tájékozódáson túl mély szakanalízisre is alkalmas. A kódlista alapján például kiszűrhető, hogy vannak olyan személyek, akik kétszer részesültek ugyanolyan, elvileg egyszer adományozható elismerésben.
3.2.6 Névvariánsok
A műfaji kritériumoknak megfelelően az egyik legfontosabb szegmens a személyek beazonosításához szükséges adatcsoportok köréből. Két keresési almezőt foglal magában: „Névváltozatok” és „Álnevek”. E típusoknál a névalakot követően zárójelben a születési és halálozási évet is közöljük a használók előzetes tájékozódásának megkönnyítése érdekében. E kiegészítő elemek visszamenőleges teljes körű biztosítása folyamatosan zajlik.
A) Névváltozatok
Az indexfájl a forrásokból felvett személyek különböző természetes és felvett névváltozatait tartalmazza. Asszonynevek és leánykori nevek a törzsnévi besorolástól függően kerülnek feltárásra. Adatrögzítési protokollunk szerint a több névelemből álló nevek valamennyi eleme permutációs rendszerben felvitelre kerül a teljes körű visszakereshetőség érdekében függetlenül attól, hogy az adott személy abban a formában ténylegesen használta-e, vagy sem. Módszerünk alkalmazását két tényező is indokolja: egyrészt a biográfiai index elsődleges funkciója az azonosítás, amely a létező legtöbb alternatíva beépítését igényli, másrészt e metódus kontroll-mechanizmusa radikálisan csökkenti az azonos személyek több rekordban történő előfordulását, ezáltal növeli adattárunk hitelességét.
Vélhetően a 2004. január 1-től megváltozott, házassági nevekre vonatkozó jogszabályi előírások következtében mind gyakrabban fognak felbukkanni forrásainkban a többelemű névalakok.
Bár így is tekintélyes méretű és a teljes rekordszámhoz viszonyítva komoly, közel 25%-os reprezentációjú ez az adatsor, de távlati terveinkben további fejlesztése és pontosítása szerepel. E folyamat fontos állomása lesz a „Századunk névváltoztatásai”60 című kötet adatbankunkra történő rávetítése. Hasznos kiegészítő információnak tartjuk, hogy – amennyiben forrásaink közölték – névváltoztatás esetén nem a születési és halálozási dátumot közöljük, hanem a változtatás időpontját tekintjük prioritásnak.
Nem értünk egyet az „Év fiatal könyvtárosa” 2013-as címet elnyert pályamunka szerzőjének alábbi kitételével: „Farkas Gizella (1925–1996) világbajnok asztaliteniszezőnek három férje volt, sportsikereit azonban leánykori nevén érte el. Így marad a szócikkben az eredeti neve, és ebben az esetben nem szükséges feltüntetni a névvariánsait, és utalót sem szükséges hozzájuk készítenünk.”61 Mi haladunk a pozitivista adatgazdag hagyományra épülő szellemiség nyomvonalán és a tízszeres világbajnok névváltozatainál is a teljességre törekedtünk (ld. 4. ábra).
 |
4. ábra
Farkas Gizella (1925-1996) névváltozatai
Fontos hangsúlyoznunk azt a kialakult gyakorlatunkat, amelynek alapján a külföldi (nem magyar) névalakok invertált formában is kereshetőek rendszerünkben. Ennek alkalmazása szintén automatikusan történik a „Törzsnévalak”, illetve „Névváltozatok” mező névkezelésre vonatkozó kölcsönhatásai alapján.
B) Álnevek
Gulyás Pál62 és az ő munkájának kiegészítéseként Sz. Debreczeni Kornélia63 lexikális alaposságú álnév lexikonainak, illetve a források analitikus elemzésével épülő mutató.
Több módszertani jellemző tekintetében azonban a Magyar Életrajzi Kalauz különbözik ezektől a kiadványoktól. Szűkebb gyűjtőkőrű, mert tőlük eltérően a betűjeleket és a szimbólumokat nem tartalmazza, csak a klasszikus értelemben vett álneveket. Bővebb és befogadó jellegű ugyanakkor a közismert ragadvány- és becenevek tekintetében, amelyeket e kategóriában hozzáférhetővé és kereshetővé tesz. Így kerülhetett egymás mellé a „Kocka” álnevet is használó Cholnoky Viktor (1868–1912) író és a zseniális fejjátékáról „Kocka” becenevet és állandósult jelzőt kapott Kocsis Sándor (1929–1979) labdarúgó, az Aranycsapat oszlopos tagja.
3.2.7 Adateltérések
Ez az egyetlen olyan adatmező, amely a többi adatsortól eltérően jellemzően nem folyamatosan növekvő tételszámot tartalmaz, hanem az aktualizált szócikkeknek megfelelően gyakorta fordul elő, hogy az e sorban szereplő eltérések főadatként jelennek meg, és az addigi információk minősülnek adateltérésnek. A kontroll adatsor zömében születési (sz:) hely és időpont, halálozási (h:) időpont eltérések tartalmaz zárójelben a hivatkozott forrás kódját megjelölve. Elvétve fordul elő, hogy egy adott forrás – valószínűleg elírás miatt – olyan néven veszi fel a személyt, amely névváltozatnak nem minősíthető, s ekkor ebben a mezőben adjuk meg az eltérést. Változtatás esetén mindig komoly körültekintést és a módosítandó adat visszakeresését igényli az adatok kezelése, mert egy-egy adateltérés [pl: sz: 04.17. (RÚL)] mögött több bejegyzés (személy) lehet, különösen a sok kötetes vagy nagy adattömegű források esetén.
Kardinális kérdésként merül fel, hogy melyik adatforrást fogadjuk el hitelesnek, és mikor kezeljük „csupán” adateltérésként a benne közölteket? Egyetemesen alkalmazható megoldás nincs, mert mindig egyedileg kell elemezni az információkat. A döntés meghozatalát általánosságban egyrészt segíti a források több évtizedes kezelésével kialakult hitelességi gyakorlatunk illetve az adatvándorlási útvonalak feltárása. Másrészt vannak tipikus elírási problémák, amelyek modellezhetők: ha pl. több megbízható forrás júniust ad meg születési hónapnak, akkor az egyetlen januári közlés vélhetően a „jan. – jún.” elírás következménye. További tipikus probléma a dátumokban szereplő számok felcserélése (pl. 1876 helyett 1786). A nemzetközi szakirodalomban már összegyűjtötték az adatbázisokban leggyakrabban elírt szavakat a helyesen írt változattal és a helytelen változat gyakorisági mutatójával együtt.64 Érdemes figyelni arra is, hogy melyik forrás ad meg pontosabb adatot, illetve a hivatkozásokból kikövetkeztethetően mely információk származhatnak autopszia alapján? E tekintetben sokszor az egyébként periférikus jelentőségűnek tűnő helyismereti források pontosítanak évtizedek óta lexikonról lexikonra hagyományozódó pontatlan adatokat.
3.2.8 Egyéb (kiegészítő) adatok
Első, felületes ránézésre ez az adatmező mintegy állatorvosi lova lehetne az adatbázisok hibáit szemléző tanulmányban megjelölteknek: „egyes adatmezők szemétládaként szolgálnak, befogadva minden olyan adatelemet, amely a többi adatmezőbe nem illik bele”.65 A kijelentés második felével egyetérthetünk, mert tényleg olyan információkat tartalmaz, amelyek más mezőben profilidegenek lettek volna.
Az itt közreadott információk hozzáadott értéket teremtenek, jelentősen kiegészítik és árnyalják a többi adatmező alapján kialakított személyiségi profilt. Ennek érdekében számos standardizált elemet és csomópontot tartalmaz, amelyek közül néhányat kiemelünk:
- sportolóknál bajnoki címek jelzése (pl.: világbajnok: 5)
- hivatali beosztások, archontológiai táblázatok (pl.: külügymin. (1925/30)
- tevékenységre vonatkozó jellemző információ (pl.: Borneó felfedezője)
- nemzetiség feltüntetése (pl. belga szárm.)
- művelődéstörténeti jelentőség (pl. első m. kezdetű adatsorok, ld. 5. ábra).
5. ábra
Az első magyar opció
Speciális kezelést igényelt, ezért külön kiemeljük Szinnyei József és Gulyás Pál Magyar írók élete és munkái című biobibliográfiai sorozataiból az „A” betűs személyek rögzítését. „Adatfelvételi technikánk lehetővé teszi e grandiózus vállalkozásoknak az azóta megjelent életrajzi forrásokkal történő egymásra vetítését”66. Biográfiai univerzumunkban gyakran sokkal teljesebb adatokkal megtalálható az a személy, aki az említett forrásokban esetleg csak egyetlen publikáció jelzésével szerepel, és ekkor csak a hivatkozási adatot kell hozzárendelnünk. Ebben az összefüggésben koncepcionálisan akkor sem tartjuk haszontalannak Szinnyei és Gulyás alapműveinek újra feldolgozását, ha azok teljes szövegükben részlegesen digitálisan már hozzá is férhetők. Kapcsolódó forrás hiányában pl. a cikk konkrét címének és oldalszámának megjelölése nélkül utalunk a publikáció forrására: [pl. C:M.Orv.Arch. (1932)] = a cikk a Magyar Orvosi Archivum 1932-es évfolyamában jelent meg. Az adattárunkban alkalmazott rövidítések és a hivatkozott kifejezések folyamatosan aktualizált jegyzéke természetesen használóink számára is hozzáférhető.
3.3.9 Hivatkozások
Az egyik legfontosabb adatmező, amelyben a feldolgozott források kódjait adjuk meg. Oldalszámot nem közlünk, mert a források jellemzően önfeltáró jelleggel betűrendben tartalmazzák a személyek szócikkeit és/vagy névmutatók segítik a tájékozódást.
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy adattárunk mindig a számunkra elérhető legfrissebb információkat tartalmazza. Ennek ellenőrzésére szolgál a feldolgozott források megjelenési évei szerinti hozzáférhetőség rendelkezésre bocsátása.67 Az időszakonként aktualizált segédanyagok tekintetében mindig a legújabb kiadást adjuk meg, amelynek magában kell foglalnia az előzményeket is. A frissítésre vonatkozó kontroll-mechanizmus bemutatására táblázatosan összegyűjtöttük néhány nemrégiben feldolgozott kiadvány kapcsolódó adatait.
 |
1. táblázat
A Magyar életrajzi Kalauz forrásainak frissítése
A táblázat számos érdekes következtetés levonására alkalmas. Találunk olyan forrásjelzést [DOTEP(2)], amit hiába keresnénk forrásjegyzékünkben: mivel a benne szereplő személyek mindegyike átkerült az új kiadásba, ezért kivezettük az aktuális hivatkozási listából. (Így a feldolgozott források száma is jelentősen több az aktuális forráslistákban található címközléseinknél.) Az összeállításban felfedezhetünk olyan 1848/49-es szabadságharcos hadtörténeti adattárat, amely ugyanazon szerző által készült, és pontosan ugyanazt a témát tárja fel, de a korábban megjelent KLK kódú mű68 címe nem is hasonlít a két évtizeddel később megjelent SZÁZ kódú új kiadásra.69 A teljes körű feldolgozás után derült ki, hogy a bővített editio már nem tartalmaz 40 olyan személyt, aki a korábbiban helyet kapott. Ez az első pillantásra meglepő információ nagyon gyakran tűnik fel a frissítések utáni analíziseink során.
Külön összehasonlító elemzést igényelne az olyan, évről évre megjelenő ki kicsoda adatáramlásának regisztrálása, mint a borítójáról „kék Ki Kicsoda”-ként emlegetett „Who is who Magyarországon”, amelynek általunk teljesen feldolgozott utolsó, 2005-ös kiadása70 több mint 22 ezer személy szócikkét ölelte fel. Közülük 14 384 fő, azaz a 2004-es kiadás 97,4%-a került át az új évfolyamba. Meglepetésre találunk azonban 17 olyan személyt, aki a 2003-as kiadásban benne volt, a 2004-esben (ki tudja miért, de) nem, viszont a 2005-ösben újra felbukkant! Hányféle verzióban variálódhatnak vajon az adattömegek a sorozat napjainkig tartó históriájában?
Filozófiai alapelvünk szerint egyik legfontosabb előnye adatbankunknak, hogy integrálja az adott személyre vonatkozó, sok esetben térben és időben egyaránt szóródó információkat. Nincs elég terjedelmünk arra, hogy hosszú listákkal igazoljuk állításunk igazságtartalmát, ezért csupán egyetlen illusztrációval jelezzük adattárunk gazdag információs potenciálját. Olyan személyt választottunk, aki mindössze két forrásban szerepel, de azok megjelenését több mint hét évtized választja el egymástól. Bábai Bay Sándor (1874–1941) mezőörsi születésű jogász az 1940-ben megjelent Keresztény magyar közéleti almanach71 I. kötetében szerepelt. Ezután közel háromnegyed évszázadon át semmilyen forrásban nem találtunk szócikket róla, majd a forrásbázis folyamatos bővítése révén 2011-ben sikerült kiegészíteni adatait a halálozásra vonatkozó információkkal a Győri jogász almanach72 segítségével.
Internetes adattárunk szemantikai erejének fokozása és a jövőbeli stratégiai irányok kijelölése érdekében külön figyelmet szentelünk a világhálón (is) elérhető biográfiai erőforrások feltárására és beépítésére kalauzunkba. A kizárólag weben hozzáférhetővé tett gyűjtemények közül két színvonalas megyei könyvtári kezdeményezést emelek ki: a Fejér megyei életrajzi lexikon73 több mint félezer, a Baranyai neves személyek74 pedig mintegy kétezer rövid életrajzot tartalmaz.
A keresési szempontok taglalása után – az átláthatóság követelményeinek megfelelően – táblázatos formában is áttekinthetővé tesszük adattárunkat:
 |
2. táblázat
A Magyar Életrajzi Kalauz feltöltöttségének átvilágítása
3.3 Visszakeresési lehetőségek
A Magyar Életrajzi Kalauz internetes felhasználói keresőfelülete előfizetők számára a jelszavas azonosítást követően érhető el. A képernyő egymástól jól elkülöníthető módon négy részre tagolható. Ezek közül három a keresés egyéni, specifikus jellemzőinek pontos beállítására, egy pedig a leválogatott találati halmaz kezelésére szolgál. A dolgozatomban közölt képernyőképeknél a vizuálisan könnyebb átláthatóság és a terjedelem csökkentése miatt a Magyar Életrajzi Kalauz rögzítési munkafelületét használom, de ebben az esetben a funkcionális logikai áttekinthetőség érdekében az internetes használói űrlapot illesztem be:
 |
6. ábra
A Magyar Életrajzi Kalauz internetes keresési űrlapja
3.3.1 Névalakra történő keresés
A keresőfelület legfelső részében található keresőmezőben a keresett személy nevének meghatározásánál három, egymástól elkülönülő választási lehetőség áll a használó rendelkezésére a kezdő stratégia kialakításához.
Teljes megegyezés: pontosan a kereső kifejezés szerint kerül leválogatásra a feltételnek megfelelő személyek köre az adatbázis törzsnévalak mezője alapján. Használata kizárólag akkor célszerű, ha biztosan tudjuk a keresendő személy nevét, és az más formában nem kerülhetett rögzítésre. Például a „Tóth Tamás” keresőkérdésre 25 találatunk lesz, de 2 releváns tételt elveszítünk „Tóth Tamás Gábor” és „Tóth Tamás Mihály” személyében.
A mező elejével megegyező: a keresendő személy(ek) neve a beírt karakterekkel kezdődik. Az előbbi példát alkalmazva „Tóth Tam” kezdetű keresőkérdésünk 30 találatot fog eredményezni: 26 Tóth Tamás mellett „Tóth Tamás Gábor” és „Tóth Tamás Mihály”-on túl 2 fő „Tóth Tamásné” is belekerül a leválogatottak listájába. Végig kell gondolni, hogy hol csonkolunk, mert a „Tóth T” opció esetén lekeresésünk már 114 találatot eredményez!
Bármely előfordulás: a beírt névelem a leválogatásra került személyek nevében bárhol előfordulhat. Ezzel a lehetőséggel élhetünk, ha utónevekre akarunk keresni, vagy nem vagyunk biztosak a keresendő személy nevének írásmódjában. Amennyiben a rendkívül ritkán előforduló Xénia névre indítjuk a keresésünket, akkor 10 találatot regisztrálhatunk, amelyből 9 pontosan a Xénia formát, egy pedig a Polixénia változatot tartalmazza. Ha az előző pontokban említett példát („Tóth Tamás”) folytatnánk, akkor a már megtalált személyeken kívül „Htóth Tamás” személyére is rábukkannánk.
A választható opciók a megadott sorrendben folyamatosan bővülő találati listát eredményeznek. Általános elvként érdemes ebben az esetben is többféle megközelítéssel, keresési stratégiával próbálkoznunk, mielőtt elfogadjuk a végleges eredményt. A keresőmező mellett jobboldalt található „Leválogatás indítása” gombbal aktiválhatjuk a keresést. Amennyiben nem találjuk az általunk keresett személy(eke)t, akkor a „Keresési szempontok” menüpont „Névváltozatok” opciójában is célszerű jó eséllyel tovább próbálkoznunk.
3.3.2 Kronológiai szűkítés
Ez a lehetőség a keresendő születési és/vagy halálozási időpont(ok) beállítására szolgál. Két sorban is kitölthetjük a paramétereket, amelyek egymással történő kombinálására is lehetőség van. A beállítás során előválasztásként el kell dönteni, hogy születési vagy halálozási értékekre vagyunk kíváncsiak. Az év, hónap, nap mezők kitöltése után végrehajthatjuk keresésünket a megadott pontos értékekre:
- születési dátumom keresőkérdésére (1964. 04.17.) 8 fő adatai kerültek leválogatásra
- kedvenc opció szokott lenni, hogy ki született éppen egy évszázada: 1914.07.17.-én 13 fő látta meg a napvilágot.
- halálozási adatsorra vonatkoztatva a felsorolt időpontokat értelemszerűen mindig kisebb találatszámokat kapunk: 1964.04.17-én nincs halálozási napja senkinek rendszerünkben.
Amennyiben nincs találatunk, vagy nem kizárólag egy dátumra vagyunk kíváncsiak, akkor választhatunk: a megadott időpont előtt, után kívánjuk lekerestetni a számunkra érdekes személyeket. vagy a „–tól –ig” opcióval megadhatjuk a kiválasztott időintervallum záró időpontját. Mivel az 1964. 04. 17-i halálozási időpontra vonatkozó keresésünk nem hozott találatot, ezért terjesszük ki az adott év teljes április hónapjára lekeresésünket:
 |
7. ábra
Kronológiai keresés intervallumra
Keresésünk 39 találatot eredményezett: a listát böngészve láthatjuk, hogy a korábbi április 17-i leválogatás balszerencsés volt abból a szempontból, hogy április 15 vagy 16, de 18 vagy akár 19 is sikeres keresési opció lehetett volna…
A kronológiai szűkítés lehetőségeinek első sora kiegészíthető egy hasonló metódus szerint kitöltött második sorral, amelyek „és”, „vagy”, „de nem” logikai operátorokkal köthetők össze. Az évfordulók jegyében nézzünk meg egy összetettebb, de korántsem túlzottan bonyolult keresőkérdést: azok érdekelnek bennünket, akik 1914-ben születtek és 1989-ben hunytak el.
 |
8. ábra
Az 1914-ben született és 1989-ben elhunytak kereső űrlapja
Találati halmazunkban 38 fő kettős jubileummal rendelkező személyt regisztrálhatunk. Létezik még egy keresési finomítás, amellyel további két találathoz juthatunk: ha a születés és a halálozás kezdő időpontjánál csak az évet töltjük ki, akkor azok is belekerülnek a keresési tartományba, akiknél csak az év megjelölése szerepel, de a hónap és nap nincs kitöltve.
3.3.3 Adatmezők szerinti leválogatás
A keresőfelület harmadik része az első kettőtől eltérően nem szabad szöveges (numerikus karakteres), hanem az adatbázisban előre meghatározott szempontok alapján feltárt adatok kötött formátumú kiválasztására szolgál. Miért kulcsfontosságú ez a szerkezeti felépítés? Talán érdemes Jacsó Péter vízióját felidézni ezzel kapcsolatban: „Egy tökéletes világban szinte minden adatelemet úgy vinnének be egy adatbázisba, hogy kontrollált szótárt vagy valamilyen szabványosított név- vagy rövidítéslistát használnak.”75
A keresőfelület jobb oldalán lenyitható menüben láthatjuk a választható szempontokat, amelyeket egyenként rákattintással aktiválhatunk: ekkor tízesével betöltődik a szemponthoz tartozó, adatbázisban található információk listája.
Fontosnak tartottuk, hogy a keresési stratégia kiválasztásának megkönnyítése érdekében olyan megoldást alkalmazzunk, amelyben az adott ismérv mellett megtalálható a hozzá tartozó személyek folyamatosan aktualizált száma is. Célszerű a szempontválasztó menü alatti keresősáv használata, amellyel könnyen eljuthatunk a bennünket érdeklő adatig.
Az így kiválasztott szempontot rákattintással átemelhetjük a baloldalon található keresőzónába, ahol megjelenik a szempont és a hozzá tartozó adat.
 |
9. ábra
A Csöngén született személyek kereső űrlapja
Egy-egy feltétel lekerestetése esetén garantált a gyors eredmény, mert csupán hozzá kell rendelni a keresett szemponthoz az adott formában rendelkezésre álló értéket.
A keresőzóna alatt elérhető megjelenítendő maximum találatok számát az ebben az esetben előre nagyon pontosan meghatározható eredmény függvényében állíthatjuk be. A nagy tömegű adatleszívások megelőzésére jelen pillanatban 250 találatos felső korlátot építettünk be: ennek meghaladása esetén a keresési feltételek finomításával több részletben hívható le az eredetileg tervezett adatmennyiség.
3.3.4 Összetett (kombinációs) keresés lehetőségei
Amennyiben újabb szemponttal kívánjuk bővíteni keresőkérdésünket, akkor a keresőzóna jobb felső sarkában lévő „Következő” fülre kattintva a már ismert módon újabb adatot emelhetünk át a lekérdező felületre. Két szempont esetén újabb lehetőség áll előttünk: a kijelölt (alapesetben az utolsó) szempontot a keresőzóna alatt található „és”, „vagy”, „de nem” opciókkal kapcsolhatjuk össze az előzővel a logikai szabályoknak megfelelően. A keresőzónán belül további finomítást tesznek lehetővé a halmazok képzésére szolgáló zárójelek [(, ((, (((, ))), )), )], amelyek a kijelölt sorba emelhetők át, illetve törölhetők. A szempontok és adatok kombinációjára számos lehetőségünk van, majd a jobb alsó sarok alatt található „Leválogatás indítása” gombbal aktiválhatjuk a keresést.
 |
10. ábra
A Vas megyei, de nem szombathelyi születésű történészek keresési űrlapja
Egy nem túl bonyolult, de a variációs lehetőségek bemutatására tökéletesen alkalmas példát választottunk a kombinációs mechanizmus illusztrálásaként: Vas megye születésű történészeket keresünk, akik nem Szombathelyen születtek.
A keresőzónába elsőként beemeljük a Vas megye_Születési hely opciót. Ehhez hozzáteszünk egy kezdő zárójelet +( gomb alkalmazásával. A „Következő” feltételválasztó gombra kattintva az automatikus „és” hozzárendelés alapján mellé emeljük a történész foglalkozásúakat, majd ismét a „Következő” gombot aktiválva a Szombathely_Születési hely variációt emeljük át a keresőtérbe. Az automatikus „és” lehetőséget a „nem”-re kattintva átállítjuk, valamint – mivel halmazműveletről van szó – a zárójelet +) bezárjuk a megfelelő gomb aktiválásával. Kérdésünkre a Magyar Életrajzi Kalauz adatbázisa alapján 56, a feltételeknek megfelelő személyt találtunk.
Mindhárom keresőrész (névre, dátumra, szempontra) egymással is kombinálható, ekkor azonban ügyelni kell, hogy a közöttük lévő „és”, „vagy”, „de nem” opciók kötelezően kitöltendők és a keresőzóna alatti leválogató gombot kell aktiválni. Ha az előző kombinált keresőkérdést kiegészítjük az „Sz” betűvel kezdődő és „1901.01.01. után” született opciókkal, akkor az alábbi komplex kereső űrlapot és találati listát kapjuk:
 |
11. ábra
Komplex keresés
Elvileg akár 10 különböző feltétel, több halmazban is kombinálható egymással, de érdemes 4–6 szempontnál meghúzni a határt az áttekinthetőség megkönnyítése és az esetleges adatvesztés megakadályozása érdekében.
Irodalom, jegyzetek
1. Az intézményi honlap címe: http://www.cellbibl.hu ( 2017. július 7.)
2. KLEIN, Georg: Szilárd Leó tízparancsolata. Bp. Corvina, 2008. 35. p.
3. CZIGÁNY Lóránt: Szinnyei-Gulyás-Viczián = Magyar Könyvszemle, 113. évf. 1997. 1. sz. 104–108. p.
A triászból Viczián János alig négy éve hunyt el: Lengyel András: Viczián János (1940–2013) = Uo., 129. évf. 2013. 4. sz. 523–524. p.
4. A honlap címe a Magyar Biográfiai Index Betéti Társaság hivatalos rövidítése alapján: http://www.mabi.hu (2017. július 7.)
5. MURÁNYI Péter: Két biográfiai index adatbázis formájában. A Magyar Életrajzi Kalauz és a Magyar Életrajzi Index = Könyvtári Levelező/Lap, 13. évf. 2001. 7–8. sz. 23–30. p.
6. NÉMETH Tibor: Magánvállalkozás és közszolgálat = Vasi Szemle, 51.évf. 1997. 3. sz. 356–366. p.
7. JACSÓ Péter: Szöveges CD-ROM és webes adatbázisok tartalmának elemzése. Bp. Könyvtári Intézet, 2005. 299 p. (http://mek.oszk.hu/03000/03040/ (2017. július 7.)
8. KÉGLI Ferenc: Életrajzi források a helyismereti tájékoztatáshoz. Regionális és lokális életrajzgyűjtemények válogatott, annotált bibliográfiája. Bp. Könyvtári Intézet, 2005. 184 p.
9. ZAHUCZKY László: Életrajzi adatbázisok és adatgyűjtemények létrehozásának módszertana. Miskolc, 2013. 40 p.
(http://mke.info.hu/wp-content/uploads/2013/07/Zahuczky_Laszlo_dolgozat.pdf (2017. július 7.)
10. https://opac-nevter.pim.hu (2017. július 7.)
11. KOVÁCS Ilona: A 20. századi külföldi magyar személyiségek biográfiai adattára = Könyvtári Figyelő, 36. évf. 1990. 5–6. sz. 473–479. p.
12. http://www.eisz.hu/hu/licenszek/osszes/WBIS/licensz.html (2017. július 7.)
13. NÉMETH Tibor: A biográfiai index, mint az életrajzi tájékoztatás integratív műfaja, különös tekintettel a Magyar Életrajzi Kalauzra. Szakdolgozat. Szombathely, 2014. 150 p. (http://www.cellbibl-digit.cellkabel.hu/nemeth_tibor-biografiai_index.pdf) (2017. július 7.)
14. HORVÁTH Tibor: A könyvtári szolgáltatások rendszere. In: Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1972. Bp. Országos Széchényi Könyvtár, 1972. 75. p.
15. Online Dictionary for library and Information Science (ODLIS) = http://www.abc-clio.com/ODLIS/odlis_about.aspx (2017. július 7.)
16. SCHMIDMAIER, D.: Úton az életrajzi világarchívum felé = Tudományos és műszaki tájékoztatás, 44. évf. 1997. 7–8. sz. 276–278. p.
17. SZENTMIHÁLYI János: A hungarika bibliográfia néhány problémája. = Magyar könyvszemle, 74. évf. 1958. 2. sz. 109–117. p.
18. HAJNAL WARD Judit: Hungarika dokumentáció. Beszélgetés Kovács Ilonával, az Országos Széchényi Könyvtár Hungarika Dokumentációs osztályának nyugalmazott vezetőjével = Könyv, könyvtár, könyvtáros. 23. évf. 2014. 1. sz. 3–13. p.
19. Datenbank des Monats (https://www.uni-trier.de/index.php?id=26673) (2017. július 7.)
20. http://solutions.cengage.com/Gale/Catalog/Fact-Sheets/bgmi.pdf (2017. július 7.)
21. http://hwwilsoninprint.com/bio_index.php (2017. július 7.)
22. NAGY Csaba: Bibliográfiai és lexikográfiai munkák a Petőfi Irodalmi Múzeumban. In: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról. Bp. Petőfi Irodalmi Múzeum, 2008. 225 p.
23. Az aktualizált lista ellenőrizhető: http://mabi.hu/page/index.php/forraslista-megjelenesi-ev-szerint (2017. július 17.)
24. KISS Istvánné: Ugyanarról más szólamban = Könyvtári Levelező/Lap, 8. évf. 1996. 2. sz. 14. p.
25. TÓSZEGI Zsuzsa: Elektronikus szöveg- és levéltárak az Interneten = Könyv, könyvtár, könyvtáros. 4. évf. 1995. 8. sz. 43. p.
26. RÓZSA György: Kulturális örökség és információs társadalom. Bp. Argumentum, 1995. 11. p.
27. Magyar Életrajzi Kalauz [Elektronikus dokumentum]. [Lezárva: 2000. március 31.]. Celldömölk. Magyar Biográfiai Index Bt., 2000.
28. http://tinyurl.hu/Izvg (2017. július 17.)
29. Berecz Skolasztika személyi szócikke: http://www.cellbibl.hu/index.php/kemenesaljai-eletrajzi-lexikon/10-lexikon/15-berecz-skolasztika (2017. július 17.)
30. http://www.mabi.hu/page/index.php/mek-internetes-adattara-2007-tol (2017. július 17.)
31. http://www.hadisir.hu/ (2017. július 17.)
32. http://tinyurl.hu/Zqaf/ (2017. július 17.)
33. NÉMETH Tibor (1997) i. m. 361. p.
34. VAN RIJSBERGEN, C. J.: Információ visszakeresés. Bp. Múzsák, 1987. 29. p.
35. NÉMETH Tibor (1997) i. m. 362. p.
36. STRUNK, Kirsten: Control of personal names. = Cataloging & Classification Quarterly, 16. évf. 1991. 2. sz. 63–79. p.
37. DUDÁS Anikó: Nevek, antik nevek – autorizálás : egy magyarországi felmérés eredményei = Tudományos és műszaki tájékoztatás, 52. évf. 2005. 9. sz. 424. p.
38. Uo. 411-412 p.
39. UNGVÁRY Rudolf: A névtér, mint kulturális szükséglet. A nemzeti aggregátor kitüntetett feladata = Tudományos és műszaki tájékoztatás, 59. évf. 2012. 8. sz. 323. p.
40. Egy példa az adattártípusra: Nemzeti évfordulóink 2017-ben – Javaslat címszavakra. http://www.cellbibl.hu/index.php/evfordulonaptar/9-alap/446-nemzeti evforduloink-2017 (2017. július 17.)
41. KERTÉSZ Gyula: Magyar helységnévtárak, helynévlexikonok és szótárak : történeti-tipológiai áttekintés. Bp. Központi Statisztikai Hivatal, 2000. 91 p.
42. LELKES György: Magyar helységnév-azonosító szótár. Bp. KSH Könyvtár : Argumentum, 2011. 1048 p., 73 t.
43. GYALAY Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon. 1-2. köt. 2. kiad. Bp. Egeler Kft., 1997. 1452 p.
44. http://www.archivportal.arcanum.hu/dulo/opt/a12 1116.htm?v=pdf&a=start (2017. július 17.)]
45. http://www.ksh.hu/apps/hntr.main?p_lang=HU (2017. július 17.)
46. BÉNYEI Miklós: Genius loci – A helyismereti tevékenységről. Bp. Könyvtári Intézet, 2004. 182 p.
47. NÉMETH Tibor (1997) i. m. 360. p.
48. http://tinyurl.hu/dNzZ/ (2017. július 17.)
49. http://www.nevpont.hu/foglalkozaslista (2017. július 17.)
50. http://mta.hu/koztestuleti_tagok/ (2017. július 17.)
51. GLATZ Ferenc (főszerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai : 1825–2002. 1–3. köt. Bp. MTA Társadalomkutató Központ – Tudománytár, 2003. 1536 p.
52. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai: http://mta.hu/mta_tagjai/ (2017. július 17.)
53. MAGYAR Józsefné (szerk.): Díjasok és kitüntetettek adattára, 1948–1980. Kaposvár, Palmiro Togliatti Könyvtár, 1984. 279 p.
54. CSAPÓ Tamásné (szerk.): Díjasok és kitüntetettek adattára, 1981–1990. Kaposvár, Megyei és Városi Könyvtár, 1993. 154 p.
55. Petőfi Irodalmi Múzeum „Díjak” adattár: https://opac-dijak.pim.hu (2017. július 17.)
56. 2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről = https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1100202.tv (2017. július17.)
57. Kitüntetések kódjai: http://mabi.hu/page/index.php/kituntetesek-kod-szerint (2017. július 17.)
58. Kitüntetések címei: http://mabi.hu/page/index.php/kituntetesek-cim-szerint (2017. július 17.)
59. ROMVÁRY Ferenc (főszerk.): Pécs, Lexikon. I. kötet. Pécs. Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010. 111. p.
60. SZENT-IVÁNY Zoltán: Századunk névváltoztatásai : helytartósági és miniszteri enge-délylyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800-1893. Bp. Hornyánszky Viktor, 1895. 253 p,
61. ZAHUCZKY László i. m. 24 p.
62. GULYÁS Pál: Magyar írói álnév lexikon. Bp. Akadémiai Kiadó, 1956. 706 p.
63. DEBRECZENI KORNÉLIA, SZ.: Magyar írói álnév lexikon. Bp. Petőfi Irodalmi Múzeum, 1992. 688 p.
64. JACSÓ Péter i. m. 174. p.
65. VÁLAS György: Jacsó Péter: Csontváz van a szekrényben : adatbázisok hibái = Tudományos és műszaki tájékoztatás, 41. évf. 1994. 7–8. sz. 307. p.
66. NÉMETH Tibor (1997) i. m. 360. p.
67. Magyar Életrajzi Kalauz – Forrásévek listája: http://tinyurl.hu/KAIO/(2017. július 17.)
68. BONA Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Bp. Zrínyi Kiadó, 1988. 781 p.
69. BONA Gábor: Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban. 1-2. köt. Bp. Heraldika, 2008-2009. 623 + 613 p.
70. Who is who Magyarországon. Zug. Who is Who, 2005. 2136 p.
71. HORTOBÁGYI Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach. I-II. köt. Bp. Pátria, 1940. 1292 p.
72. BICZÓ Zalán: Győri jogász almanach. Győr, Magyar Jogász Egylet Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete, 2011. 261 p.
73. Fejér megyei életrajzi lexikon: http://old.vmmk.hu/fejerlex/fejerlexikon.htm (2017. július 17.)
74. Baranyai neves személyek: http://ww.csgyk.hu/baranyai-neves-szemelyek-bongeszo/ (2017. július 17.)
75. JACSÓ Péter i. m. 194. p.
Beérkezett: 2017. július 24.