Honvédségi szakkönyvtári gyűjtemények

Helyzetkép

E tanulmány a KSH Könyvtár által szervezett Szakkönyvtári seregszemle 2017. című rendezvényen elhangzott előadás szerkesztett, bővített változata. Az aktuális adatokért és kiegészítésekért köszönet illeti Bartha Ildikó alezredest, Farkas Kingát, Pogányné  dr. Rózsa Gabriellát és Rojkó Annamáriát.

Bevezető

A honvédségi könyvtárak, különösképpen a honvédségi szakkönyvtárak a könyvtári rendszer kevéssé ismert szereplői. Sokan hallottak róluk, de viszonylag kevesen jártak ezekben a gyűjteményekben, amihez nagyban hozzájárul elhelyezkedésük, a katonai objektumok korlátozott megközelíthetősége. Számukat tekintve a folyamatos átszervezések és az olykor mostoha működési körülmények miatt konstans adatot nehéz megadnunk¹. Jelenleg a Honvédelmi Minisztérium (HM), valamint a Magyar Honvédség (MH) fenntartásában 31 honvédségi könyvtár létezik, amelyből 14 Budapesten található. A legutóbbi, 2016. évi belső felmérés alapján az alábbi honvédségi szakkönyvtárakat ismerjük:²

1. Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Könyvtára, Budapest
2. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Könyvtár, Budapest
3. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Múzeumi Könyvgyűjtemény, Budapest
4. MH Logisztikai Központ Kutatás-fejlesztési Tudományos és Szabványosítási Osztály Haditechnikai Könyvtár, Budapest
5. MH Altiszti Akadémia Könyvtára, Szentendre
6. MH Kiképzési és Doktrinális Központ Tudományos Szakkönyvtár, Budapest
7. MH Geoinformációs Szolgálat Könyvtára, Budapest
8. MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális és Rekreációs Igazgatóság Könyvtár, Budapest
9. MH 86. Szolnok Helikopter Bázis, Szolnok
10. MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred, Székesfehérvár
11. MH 5. Bocskai István Lövészdandár Könyvtára, Debrecen
    a)   MH 5. Bocskai István Lövészdandár Vay Ádám Kiképző Bázis, Hajdúhadház
    b)   MH 5. Bocskai István Lövészdandár Zrínyi laktanya, Hódmezővásárhely
12. Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság Védelem-egészségügyi Laboratóriumi Intézet Tudományos Könyvtár
    a)   1. és 2. sz. telephelyek, Budapest
    b)   Repülőorvosi Alkalmasságvizsgáló és Gyógyintézet Tudományos Fiókkönyvtár, Kecskemét

Mint látható, e könyvtárak több mint fele, szám szerint nyolc Budapesten található. Közülük mindösszesen három könyvtár (2., 8., 11.) nyilvános³, további kettő (3., 12./a.) pedig „korlátozottan nyilvános”⁴. A felsoroltak közt egyaránt van országos szakkönyvtár és infrastrukturálisan alkalmatlan, a megszűnés szélén álló gyűjtemény. Jelen tanulmányban részletesebben a legrégibb alapítású és legjelentősebb gyűjteménnyel rendelkező négy könyvtárat mutatom be.

Működési környezet

Mielőtt sor kerülne a kiválasztott szakkönyvtárak ismertetésére, célszerű röviden összefoglalni a honvédségi könyvtárak sajátos működési körülményeinek néhány önkényesen kiválasztott, de fontos jellemzőjét:

• működési keretrendszer,
• infrastrukturális feltételek,
• gyarapítás, állomány-menedzsment,
• személyügyi helyzet.

a) Működési keretrendszer

A honvédségi könyvtárak jelenleg a tartalmilag idejétmúlt és szervezetileg túlhaladott 103/2002. HM utasítás alapján működnek – elvileg.⁵ A honvédségen belüli tudományos információellátás rendjét szabályozó jogforrás által 15 éve életbe léptetett struktúra gerince az utasítás III. fejezetében részletezett Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer (HSZIIR). Központi eleme eredetileg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Központi Könyvtára (ZMNE EKK) volt, melynek feladata a közös adatbázis és az ehhez kapcsolódó portál működtetése volt. A könyvtár ezen kívül vezető-koordináló szerepet töltött be az összes partnerkönyvtár között.⁶ E szerep alapját az utasítás kiadásakor a ZMNE EKK szakmai súlyán és vezetőjének személyén túl⁷ a központi katalógus adta, amely szerver-kliens viszonyba szervezte – az önálló IKR-t felépítő Hadtörténeti Könyvtáron kívül – az összes tagkönyvtárat. A status quo e téren máig sem változott: a jogutód Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltárként (NKE EKKL) működő intézmény által vezetett katalógusba dolgoznak a csatlakoztatott partnerkönyvtárak – mind a szakkönyvtárak, mind az egyszerű csapatkönyvtárak.⁸ A képet ugyan némileg árnyalja, hogy megbízható informatikai háttérrel jelenleg mindösszesen e könyvtárak 67%-a rendelkezik.⁹

A katalogizáláson túl a hivatkozott utasítás gondoskodott a tárcán belül megjelent tudományos kiadványok kötelespéldányainak elosztásáról, amelyekből – természetesen az OSZK-n túl – a HSZIIR könyvtárai egy-egy példánnyal részesülnek. A tudományos kutatási anyagok tekintetében a jogszabályban megadott két példány a ZMNE EKK primátusát biztosította, amin felül csak a „szakirányú szakkönyvtárak” kaptak egy-egy példányt.

A 2002-ben felépített struktúrából ez az együttműködés napjainkra leginkább közös katalogizálásban merül ki – a tehetetlenségi nyomatékából adódóan. Már csak azért is, mert a korábban lefektetett hatáskörök és működési területek gazdái az elmúlt évek átszervezéseinek eredményeként sokat változtak, a jogutódok pedig általában nem vették át maradéktalanul az elődszervezetek feladatait.

Ágazati szakmai koordinációs rendszer a honvédségi könyvtárak esetében jelenleg nem biztosított. A terület gazdája a közművelődési feladatokat ellátó csapatkönyvtárak vonatkozásában – a mára hatályát vesztett 8/2013. HM utasítás értelmében – a MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár lett.¹⁰ A szakkönyvtárak esetében azonban még ilyen szintű koordinációról sem beszélhetünk, leszámítva az NKE EKKL és a Hadtörténeti Könyvtár között az EMMI kérésére 2016-ban végzett gyűjtőköri egyeztetést.

 1. kép
A Hadtörténeti Könyvtár olvasóterme 1973-ban és 2017-ben

b) Infrastrukturális feltételek

E tekintetben vegyes képet mutatnak a honvédségi könyvtárak. Vannak köztük – jelentős kisebbségben – felújított helyiségekkel rendelkező gyűjtemények, és többször költöztetett, ideiglenes elhelyezésűek is. Általánosságban kijelenthető, hogy az MH, valamint a HM szervezeti átalakításai rendszeresen nyomot hagynak a különböző alárendeltségben működő könyvtárak elhelyezési körülményein. Teljes körű, tervezett könyvtárfelújítás legutóbb a ZMNE EKK épületében volt 2003-ban – immár 14 éve.¹¹ Részleges felújítás a Honvédkórházon kívül csupán néhány csapatkönyvtárnál történt, ami a meglevő helyiségek állagmegóvó festésén-mázolásán túl átalakítással, fejlesztéssel nem járt. Általánosságban elmondható, hogy mindenhol szükség lenne a belső terek felújítására, és a’70-es, ’80-as évekből származó könyvtári berendezések teljes cseréjére.¹²

Az elhelyezési körülményekben jelentősebb javulás jellemzően csak ott következett be, ahol a könyvtárat is befogadó épület – más beruházás keretében –  kapott kisebb-nagyobb felújítást.¹³

A raktári elhelyezés jellemzően szabadpolcos megoldású, csak a néhány, jelentősebb állománnyal rendelkező könyvtár (pl. HM HIM Hadtörténeti Könyvtár, MH Geoinformációs Szolgálat Könyvtára, Honvédkórház 2. sz. telephely) rendelkeznek a szabadpolcon kívül külön raktárhelyiségekkel.¹⁴

A már érintőlegesen említett informatikai ellátottság tekintetében megállapítható, hogy a vonatkozó 2006-os felmérés civil könyvtárakkal összevetve kiemelkedően jó eredményéhez képest¹⁵ némi visszaesés figyelhető meg. A helyzet ugyan még nem kritikus, de a 12 évvel ezelőtti informatikai igények azóta sokat változtak: a korábban levelezésre, böngészésre használt webes kapcsolat helyett a tartalomszolgáltatók eléréséhez szükséges szélessávú internet, valamint olvasótermi hotspot (internet-hozzáférési pont) vált általános felhasználói elvárássá. Ehhez a könyvtárak számára az elmúlt évtizedben központi fejlesztés híján az időközben megnyílt uniós pályázatok jelenthették volna a felzárkózási lehetőséget, azonban ezeken a jellemzően nem nyilvános honvédségi könyvtárak eleve nem indulhattak, és a Közép-magyarországi Régióban elhelyezkedő nyilvános könyvtárak szintén hátrányban voltak. Fentieken túl a komolyabb adminisztrációs teherrel járó pályázathoz szükséges személyi feltételek is kevés helyen voltak adottak, ezért nem meglepő, hogy jelentősebb forrásbevonás innen csak néhány szakkönyvtárban sikerült, így a ZMNE EKK-ban, valamint a Hadtörténeti Könyvtárban.¹⁶

c) Gyarapítás, állomány-menedzsment

A könyvtár gyűjtőkörét, a gyűjtemény fejlesztésének, megőrzésének, a könyvtári dokumentumok archiválásának szempontjait tartalmazó dokumentum közzétételét a honvédség nyilvános könyvtárai számára is az 1997. évi CXL. törvény írja elő. A fenntartó (jelen esetben az alakulat parancsnoka, vagy a katonai szervezet vezetője) által jóváhagyott gyűjtőköri szabályzat az irányadó. A pénzügyi források biztosítása is parancsnoki hatáskör, így a könyvtárak szempontjából nem mellékes, milyen attitűddel bír a fenntartói jogkör képviselője. Tervszerű, rendszeres állományfejlesztésről sajnos kevés esetben beszélhetünk, leginkább impulzusszerű beszerzések jellemzők. Különösképp igaz ez az adott év költségvetési zárásához közeledvén, a maradvány-keretek gyors elköltésére, aminek a könyvtárak többször kedvezményezettjei, de ez nyilvánvalóan ellene hat a tudatos gyűjteményszervezésnek.

Az utóbbi időben történtek kísérletek különböző forrásokból könyvadományok becsatornázására¹⁷, azonban ezek minősége igen egyenetlen, nem beszélve a leválogatással és az adminisztrációval járó többletterhelésről, ami esetlegessé teszi e módszer hatékonyságát.

A legkiszámíthatóbb beszerzési forrást sok kisebb könyvtár számára még mindig a HM-MH kiadású belső kötelespéldányok jelentik, ami azonban az állandó szervezeti átalakulások miatt olykor akadozik vagy elmarad.

A honvédségi könyvtárakban szélesebb körű állományellenőrzés 2007–2008-ban volt utoljára. Ezen túl a 3/1975. KM-PM együttes rendelet elvei az irányadók.¹⁸ Ennek betartása leginkább az egy fővel működő könyvtárak számára okoz problémát. A bonyolult honvédségi anyaggazdálkodási szabályozók összehangolása a rendelet szellemével olykor nehézségekbe ütközik. Különösen igaz ez az apasztásra, az állományból való kivezetésre.

d) Személyügyi helyzet

Minden könyvtár esetében a működés kulcskérdése a személyi állomány: a feladatok ellátásához szükséges létszám és a megfelelő felkészültség. A személyügyi döntések katonai szervezetek esetében az állományilletékes parancsnok jogkörébe tartoznak, mely tevékenységben előkészítőként részt vesz a személyügyi főnök. ¹⁹ A könyvtárak esetében ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a katonai szervezet parancsnoka felelős a szervezet ún. állománytáblájáért, amiben helyet kap többek közt a könyvtáros (jobb esetben: könyvtárosok). A szabályzat szerint a parancsnokon kívül az egységparancsnok-helyettesnek van még feladata a könyvtárak működtetésében, akitől elvárják, hogy „a parancsnok rendelkezései alapján irányítsa az egységnél folyó tudományos jellegű, az ésszerűsítő és újító munkát, felügyelje a szakkönyvtár (sic!) tevékenységét”.²⁰

A könyvtárakban alkalmazott munkaerő tekintetében a gyakorlatban sajnos születnek szükségmegoldások; olykor könyvtáros végzettség nélküli személyügyes, protokollos vagy szervező beosztással töltetik be a vezetők a könyvtárosi helyeket és nemegyszer részmunkaidőben. Könyvtáros szaktevékenységre még leginkább a honvédségi szakkönyvtárak fenntartóinál alkalmaznak „valódi” könyvtárosokat, igaz ez esetben szinte kivétel nélkül az állománynagyság szerint indokolt létszám töredékét.²¹

Az utóbbi évek digitális könyvtári boomja, az új eszközök, szolgáltatások megismerése és bevezetése okán igen fontos lenne a rendszeresen szervezett szakmai továbbképzés, erre azonban jelenleg – tudomásunk szerint –  központi keret nincs biztosítva. A pályázatokból támogatott, így ingyenes továbbképzésekre való beiskolázást is csak ott hagyja jóvá a parancsnok, ahol a helyettesítés megoldható, tehát az egy fős könyvtárak számára ez a lehetőség is elérhetetlen marad. Itt üt vissza az, hogy a könyvtári feladatellátás felügyelete egy alakulat-szintű szervezet alosztályához delegálódott, amelynek igen korlátozottak a lehetőségei a forrásallokáció és általában a szakmai érdekérvényesítés terén.

A továbbiakban a négy legnagyobb múltú és legjelentősebb gyűjteménnyel rendelkező honvédségi könyvtár ismertetése következik.

MH Logisztikai Központ Kutatás-fejlesztési, Tudományos és Szabványosítási Osztály
Haditechnikai Könyvtár

A könyvtár jogelődjét az 1930-as években létrehozott, Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézet szakkönyvtárában kereshetjük. A gyűjtemény létrehozásáról a háború után megmaradt kevés számú forrásban nem szerepel adat, de tekintettel arra, hogy legkorábbi – 1939-ből származó – ismert könyvjegyzéke a második volt a sorban, az alapítás a harmincas évek második felére tehető.

2. kép
A Haditechnikai Intézet Könyvtárának első
fennmaradt könyvjegyzéke

Akkoriban az újjáéledő magyar hadiipar útkeresése igen prosperáló környezetet biztosított a hadmérnökök, műszaki szakemberek számára, akik munkájához égető szükség volt a legújabb műszaki eredményeket ismertető szakirodalomra. Ennek gyűjtése, rendszerezése és szolgáltatása volt az elsődleges feladata az intézmény műszaki könyvtárának, amely a parancsnok közvetlen alárendeltségébe tartozott.²² A második világháború során az Intézet és benne a szakkönyvtár súlyos károkat szenvedett: a dokumentációk, gyűjtemények és a fejlesztési kapacitás jelentős része pótolhatatlanul elpusztult.²³

Az 1947-ben Katonai Műszaki Intézet néven újra megszerveződő kutatóközpont 1948 és 2007 között Haditechnikai Intézetként (HTI) működött, 1950-től a Virányos úton egy kifejezetten e célra létrehozott ingatlanban.

3. kép
A Haditechnikai Intézet Virányos úti központi épülete 1950 és 2007 között

Profilját tekintve ez az országosan egyedülálló gyűjtőkörrel rendelkező könyvtár egyfajta vállalati könyvtár, amely a gyűjteményszervezésben értelemszerűen az általa kiszolgált szervezet műszaki fejlesztéseinek irányát kellett és kell, hogy kövesse. A megcélzott olvasói létszám a HTI fénykorában mintegy 1000 fő volt.²⁴ A gyűjtemény nyelvi megoszlása a leggyakoribb nyelvek tekintetében: orosz, angol, német, olasz, szerb, cseh, lengyel. Az állomány a 2016-os statisztika alapján közel 39 000 kötet volt. A gyűjtőkör fókuszában a haditechnika, a műszaki tudományok, valamint ezek határterületei állnak.

2007-től – a sorozatos átszervezések következtében – a mai napig öt különböző alárendeltségben működött a HTI, amivel összefüggésben legutóbb könyvtára is költözni kényszerült. 2014-ben végül a budapesti Lehel úton nyert elhelyezést a gyűjtemény, ahol a beköltözést követően jelenleg a szolgáltatások beindítása okozza a legnagyobb gondot.²⁵

A jelentős méretű, gazdag tematikájú állomány ellenére 2007-től egyetlen főállású könyvtáros látja el a könyvtári feladatokat, beleértve az azóta lezajlott költöztetés lebonyolítását és az új helyen történő berendezkedést.

A könyvtár eredeti funkciójának megfelelően egyéb szolgáltatásként korábban végzett témafigyelést, valamint szakirodalom kutatást. Erre jelenleg nincs módja sem a humán erőforrás, sem az állomány „naprakészségének” hiánya miatt, hiszen az alkalmazott tudományokhoz kapcsolódó korrekt szolgáltatáshoz nem tekinthető optimális környezetnek, ha előfizetés és internet híján nem férnek hozzá e témakör online adatbázisaihoz, és a legutóbbi évek dokumentum-beszerzései is rendre száz kötet alatt maradtak.²⁶

1. diagram
A HTI Könyvtár beszerzési adatai 2008–2016

4. kép
A Haditechnikai Intézet jelenlegi épülete a Lehel úton

Bizakodásra talán az adhat okot, hogy a hadiipari kutatás-fejlesztés kiemelt része a honvédelmi szakpolitikai programnak,²⁷ amely tevékenység nehezen képzelhető el a hadiipari fejlesztések korábbi fellegvárának számító HTI kutatási kapacitása nélkül, ehhez pedig nélkülözhetetlen egy korszerű állományú, jól felszerelt könyvtár. Konkrét intézkedésről azonban e téren eleddig nincs tudomásunk.

Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság Tudományos Kutató és Laboratóriumi Intézet Tudományos Könyvtár 1-2. sz. telephelyek

A közkeletű nevén Honvédkórház szakkönyvtára jelenleg a fenti teljes névre hallgat. Az „1.  és 2. számú telephely” a MÁV Kórházzal történt 2007. évi összevonás következménye, mivel mindkét kórház rendelkezett szakkönyvtárral, és meg kellett különböztetni azokat egymástól, bár szervezetileg jelenleg egy gyűjteményt alkotnak. Történetét tekintve talán a legrégibb honvédségi könyvtárnak tekinthető, mivel a jelenlegi Honvédkórház az 1899-ben alapított 16. számú császári és királyi helyőrségi kórház egyenes utóda, amely most is az eredeti épületben működik.

5.  kép
A Honvédkórház 1899-ben átadott épülete a Róbert Károly körúton

E kórházat már az 1899-ben kiadott „A helyőrségi kórházak egyes helyiségeinek számára, fekvésére, és különleges berendezésére vonatkozó követelmények” című szabályozó alkalmazásával építették, így az orvosi szakkönyvtár részére az előírás értelmében a parancsnoki iroda mellett külön helyiséget kellett biztosítani.”²⁸

A katonaorvosi kar igénye a korszerű tudományos irodalomra és így a könyvtár szolgáltatásaira az évtizedek folyamán szinte töretlen volt, tehát a fenntartás és gyarapodás nem volt veszélyben. 1945 után a szépirodalmi és szakkönyvtár még közös állományt alkotott. A rendszeres gyarapítás és a szakkatalógusok kialakítása az ötvenes évek második felére esett. Az 1960-as évekre vált a könyvtár országosan elismert szakkönyvtárrá.²⁹ Természetesen az átszervezések e gyűjteményt sem kerülték el, legutóbb 2007-ben öt egészségügyi intézmény összevonásának eredményeként³⁰ vált ezek könyvtárainak vezetőjévé. Ezt követően újabb – terjedelmi okokból itt nem részletezhető – összevonások és átszervezések után, 2013-ra nyerte el jelenlegi formáját a könyvtár. A gazdasági megszorítások és személyzeti nehézségek után 2015-től vált a könyvtár működése kiegyensúlyozottá és a létszám is a szolgáltatásoknak megfelelően alakult. Ekkortól a két központi telephelyen 2+2 fő teljes állású, könyvtáros végzettségű munkatárs várja az olvasókat. A könyvtár által kiszolgált használói létszám 2016-ban közel 700 fő volt. Gyűjteményének központjában természetesen az orvostudományok, valamint a védelem-egészségügy áll. A mintegy 40 000 dokumentumból álló gyűjtemény közel fele idegen nyelvű, elsősorban angol, német, orosz és francia szakirodalom. A bibliofil könyvek, valamint az 1950 előtti kiadású orvostani szakirodalom külön gyűjteményrészt alkotnak.

A gyűjteményszervezés pénzügyi forrásai a fenntartó jóvoltából több mint kielégítőek: a modern szakkönyveken kívül korszerű idegen nyelvű elektronikus adatbázisokra is jut a költségvetésükből.³¹ Szolgáltatásaik széles körűek: az alaptevékenységen túl vállalnak irodalomkutatást és -keresést, kutatásmódszertani tanácsadást, reprográfiai szolgáltatásokat, könyvtárközi kölcsönzést, továbbá segítséget nyújtanak az intézményi szerzőknek az MTMT adatfelvitelben.

Külön kiemelendő, hogy szervezetileg a könyvtárhoz tartozik az 1888-tól megjelenő Honvédorvos című nagy múltú szakfolyóirat szerkesztősége.

A könyvtárhoz tartozik fiókkönyvtári szakmai alárendeltségben egy budapesti és négy vidéki telephely, amelyekben azonban sajnos, közel sem ilyen ideális körülmények közt dolgoznak a munkatársak.³² A már korábban ismertetett honvédségi működési környezet miatt e fiókok saját intézményük vezetése alá tartoznak, az anyaintézmény csak módszertani támogatást adhat, valamint a beszerzést, ill. némelyek esetében a feldolgozást végzi.

MH Geoinformációs Szolgálat Könyvtára³³

Az első világháborút követően 1919. február 4-én alakult meg a Hadügyminisztérium közvetlen alárendeltségében a Magyar Katonai Térképészeti Csoport, amely egyesítette az összes magyar katonai térképrajzolót, geodétát, kataszteri mérnököt, valamint átvette a bécsi térképnyomda gépeinek egy részét.³⁴ 1921 tavaszán költözött a mai telephelyére, az akkori Olasz (ma Szilágyi Erzsébet) fasor 7–9. szám alá, Magyar Királyi Térképészeti Intézet néven.

6. kép
Az egykori Magyar Királyi Térképészeti Intézet épülete
a Szilágyi Erzsébet fasorban

Ekkor hozták létre az intézmény szakkönyvtárát is. A Térképészeti Intézet az idők során számos elnevezést viselt; 1938-tól a magyar fegyverkezési egyenjogúság visszanyertét követően lehetett Magyar Királyi Honvéd Térképészeti Intézet. Az intézményt az újabb időkben, 2007-től egyesítették a honvédség Meteorológiai Szakszolgálattal és a Szabályzatkiadó Szerkesztőséggel. Ez alkalomból kapta az intézmény a MH Geoinformációs Szolgálat (GEOSZ) nevet.

Az évtizedek és átszervezések során a könyvtár feladata lényegileg változatlan maradt, csupán az összeolvadó intézmények hoztak bővülést a gyűjteménybe és a gyűjtőkörbe. A kollekció alapját eredetileg a munkatársak által adományozott szakkönyvek képezték. Az 1920-as években már vásárlásra is volt lehetőség, ekkor alakították ki a könyvtár nemzetközi (elsősorban német) kapcsolatait és önálló, főként földrajzi tematikájú régikönyv-gyűjteményét. A muzeális értékű kötetek nagyobb része – a szakkönyvtár egyéb dokumentumaival együtt – sajnálatos módon Budapest 1944–1945-ös ostroma alatt megsemmisült, más dokumentumokat pedig 1945 után „politikai okokból” selejteztek.³⁵ A topográfiai tárgyú régi könyveken túl a térképész profilú anyaintézményhez az idők során kapcsolódó újabb szervezeti egységek más tudományterületről újabb különgyűjteményeket hoztak magukkal, így bővült meteorológiai és nyomdai-tipográfiai kollekcióval is a könyvtár. A közel 40 000 kötetes gyűjtemény mintegy fele arányban tartalmaz könyveket. Az állomány többi része a 8000 folyóiraton túl jelkulcsokat és szerkesztési intézkedéseket tartalmaz. Nyelvi megoszlása szerint a többségében magyar nyelvű dokumentumokon kívül kb. 10% angol, valamint 5–5% német és orosz nyelvű dokumentum szerepel a gyűjteményben. A gyarapítás forrásait egy viszonylag szerény összegű saját költségvetési keret³⁶, valamint a cserekapcsolat jelenti, amely a GEOSZ saját kiadványaira (katonaföldrajzi leírások, ország atlaszok) épül.

Katonai könyvtárak esetében – nem egyedülálló módon – szakképzett könyvtárost csak az 1980-as évektől alkalmaztak. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy a könyvtár mint nem nyilvános, kvázi-vállalati könyvtár mindig is a saját dolgozók kiszolgálására törekedett. A GEOSZ eredetileg száz fős létszámán túl a legutóbbi átszervezés során a Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Kft. munkatársaival együtt mintegy háromszáz főre bővült a használói létszám. A számukra nyújtott szolgáltatások az alapvető helyben használaton és kölcsönzésen túl szakirodalom-kutatásban merülnek ki, ami nem csoda, hiszen egyetlen főfoglalkozású könyvtáros működteti a gyűjteményt.

7. kép
A GEOSZ Könyvtár épülete

A könyvtárépület 1988-ban készült el, napjainkban azonban más szervezeti elemekkel is kénytelen a helyen osztozni, aminek következtében a gyűjtemény elhelyezési körülményei kezdenek szűkössé válni. Az állomány elhelyezésére két tömörraktár szolgál, ahonnan a dokumentumokat könyvliften továbbítják az emeleti olvasóterembe. A GEOSZ gyűjtemény katalógusa digitálisan nem elérhető, kizárólag cédulakatalógus áll a használók rendelkezésére. A térképészeti szolgálati ág közvetlen NATO-partnersége miatt informatikailag a jövőben sem lesz egyszerű a könyvtár együttműködése a HSZIIR rendszer központi katalógusával.

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Könyvtár

A Hadtörténeti Könyvtár a honvédség egyetlen országos szakkönyvtára, melynek elsődleges feladata a magyar nyelvű és magyar vonatkozású hadtörténelmi szakirodalom gyűjtése, feltárása, és szolgáltatása. A könyvtár története során számos szervezeti változáson ment keresztül, melyek hol a gyűjtemény és az olvasók érdekeit szolgálták, hol ezek ellen dolgoztak.

A könyvtár 1920-ban, az Országos Levéltár mellett működő Hadilevéltár IV. csoportjaként jött létre, és egyben budapesti helyőrségi könyvtárként is szolgált. 1923-ban az Országos Tiszti Tudományos és Kaszinó Egyesület Könyvtárával vonták össze és ekkor költözött a Váci utcai épületbe, immár Honvéd Központi Könyvtár néven.

8. kép
A Honvéd Központi Könyvtár szabadpolcos
állománya 1924-ben

A hadsereg 1920-as években történt átszervezésével megszűnő helyőrségi könyvtárak gyűjteményei, majd az 1926-os badeni egyezmény folyományaként Magyarországra hozott könyvanyag³⁷ alapozták meg a Központi Könyvtár ma is meglevő állományát. A második világháborút épségben átvészelt gyűjteményt 1946-ban egy csőtörés, azt követően egy rövidzárlat okozta tűz és annak oltása károsította jelentősebben. Ekkor kb. ötezer kötet könyvön túl megsemmisült a könyvtár teljes katalógusa is.

Az 1947–1948-ban újjászervezett könyvtár a Magyar Néphadsereg (MN) megalakulásával párhuzamosan megszűnő alakulatok könyvtári állományának befogadója lett. Ekkor vezették be az ETO rendszert és indították újra a szisztematikus gyarapítást. Az állomány hirtelen növekedése miatt az 1950-től Hadtörténelmi Könyvtárként működő intézmény új épületbe költözött az Üllői út 8. szám alá, ahol két emeleten, 19 raktárban helyezték el a gyűjteményt. 1953-ban saját kérésre szakfelügyeleti vizsgálat zajlott le a könyvtárban, amelynek eredményeként megrostálták az állományt és központi katalógust hoztak létre a katonai tudományos intézmények számára. A szakfelügyelet javaslatára ekkor került először könyvtáros végzettségű személy a gyűjtemény élére. Az új szemlélet bevezetésével az intézmény neve  Hadtudományi Könyvtárra változott. A gyűjtemény 1958-ban költözött fel mai helyére, a budai Várba, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum épületébe. Ebben az időszakban indult új szolgáltatási elemként az átfogó hadtudományi tájékoztatás, a Hadtudományi Repertórium útjára bocsátásával.

9. kép
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum a Budai Várban

Az ekkor megindult folyamatok szerves fejlődésének eredményeként épült ki az 1960-as években a néphadsereg tudományos tájékoztató szolgálatának alapja, amely a MN részéről felmerülő tudományos kutatási igényekre adott aktuális választ. 1969-ben a vezérkarnál formálisan is létrehozták a Tudományos és Tájékoztató Szolgálatot, aminek információs bázisát képezte a könyvtár gyűjteménye és dokumentációs feltáró, valamint szakfordítói munkája. E szoros együttműködés következményeként 1973-tól a MN Vezérkara alárendeltségébe került a könyvtár, ami az új feladatok mellett névváltással is járt. A Hadtudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ fél évtizednyi aranykoraként ekkor vált a néphadsereg szakkönyvtárainak centrumává, biztosítva a kutatók és döntéshozók szakterületi tudományos információellátását, hadtudományi tájékoztatását. A szerteágazó feladatokhoz kellő anyagi és személyi háttér társult, a könyvtár – 1950 után – ebben az időszakban gazdálkodhatott a legnagyobb létszámmal, így nemzetközi szinten is jelen tudott lenni a könyvtári szakma meghatározó színterein.

A könyvtár képviselője ebben az időszakban állandó tagként vett részt a FID/C3 szekció³⁸ munkájában, továbbá az ETO 1970-es években történt modernizálásakor munkatársaink dolgozták ki a hadügy, hadtudomány szak javaslatát.³⁹

A gyűjtemény szempontjából tragikus fejlemény volt, hogy 1978-ban – a honvédségi szakkönyvtári rendszer újabb széttagolásával egyidejűleg – a ZMNE Egyetemi Könyvtár számára minden másodpéldányt át kellett adni az állományból.⁴⁰

1982-ben a művelődési miniszter a könyvtárat hivatalosan is tudományos könyvtárrá minősítette. A gyűjtemény egyértelmű szakmai sikerének tekinthető, hogy később az 1997. évi CXL. törvény az országos feladatkörű szakkönyvtárak szűk csoportjába emelte a Hadtörténeti Könyvtárat.

Az elmúlt évek szervezeti átalakulásainak felsorolását terjedelmi okokból most mellőzzük; jelenleg a könyvtár – országos feladatkörű intézményként – a Hadtörténeti Intézet Igazgatóság alárendelt szerveként működik, mindösszesen három főfoglalkozású és két részmunkaidőben dolgozó kollégával.⁴¹ A nehéz személyzeti körülmények ellenére a korábban kialakított szolgáltatások egyelőre még élnek, amit a szakkönyvtárak feladatkörét kibővítő és újra definiáló 30/2014. EMMI rendelet jelentősen megtoldott.

2. diagram
A Hadtörténeti Könyvtár létszámának alakulása 1920 és 2017 között

Az általános szakkönyvtári tevékenységeken kívül a könyvtár évente elkészíti a hadtörténeti szakirodalom válogatott bibliográfiáját, valamint évtizedek óta törekszik a könyvtár az elektronikus szolgáltatások bővítésére, fejlesztésére s. Az online katalógus 1997-es bevezetését követően 2005-től tért át a gyűjtemény a korábbi TinLibről integrált rendszerről a HunTékára, ami már az online megjelenést is biztosította. 2010-től bevezetésre került az elektronikus kölcsönzés, és a retrospektív konverzió befejezésével, 2016-tól kezdve online elérhetővé vált a teljes katalógus.⁴² Tervszerű digitalizálással a gyűjtemény egyre több ritka dokumentuma válik széles körben hozzáférhetővé, amiből tematikus adatbázisok is születnek, mint például az első világháború centenáriumára létrehozott www.magyarezredek.hu portál.

Az országos szakkönyvtárak feladatköreinek megfelelően a használók számára – az EISZ konzorcium tagjaként, dedikált hálózaton – több nemzetközi adatbázis, továbbá majd’ félszáz idegen nyelvű szakfolyóirat érhető el az olvasóteremben. Az állomány idegen nyelvű dokumentumainak megoszlása e közel száz év alatt rendre követte a különböző szövetségi rendszerek dinamikáját: míg az 1945. előtti állományrészben a német nyelv, úgy később az orosz dominált, amelyeket legnagyobb számban angol, francia, olasz, román, szerb-horvát, cseh, szlovák és lengyel dokumentumok egészítenek ki. A rendszerváltást követően a szerzeményezés természetesen igyekezett kiegyensúlyozottabbá válni; a Hadtörténeti Könyvtár ODR tagkönyvtárként kapott támogatását évek óta célzottan a legfrissebb idegen nyelvű szakirodalom beszerzésére fordítja, továbbá élénk cserekapcsolatokat ápol a környező országok rokon intézményeivel.

A könyvtár állománya mára meghaladja a 300 000 dokumentumot. Kiemelkedő különgyűjteménye a közel 20 000 címet magában foglaló, Közép-Európai szinten is egyedülálló katonai szabályzat gyűjtemény, valamint az 5000 kötetes katonai tárgyú régi könyv kollekció.

A könyvtár számára a napi feladatok ellátásának nehézségeit a létszámhiányon túl a vonatkozó szabályozó által kötelezővé tett digitalizáláshoz szükséges infrastruktúra hiánya, valamint a meglevő szolgáltatásokat kiszolgáló informatikai rendszere elöregedettsége okozza. A helyzeten sajnos nem javít az országos szakkönyvtárak számára kedvezőtlen pályázati környezet. Tekintettel arra, hogy a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum is részt vesz a Zrínyi 2026⁴³ programban, talán a fenti problémák egy része is végre megoldásra talál.

Jegyzetek

Az online források utolsó megtekintése: 2017. október 18.

1.  Néhány adat az elmúlt évtizedekből: a Hadtudományi Könyvtári és Dokumentációs Hálózat Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 10/1973. MNVKF utasítás még 16 szakkönyvtárat nevesített. A területet később újra szabályozó 103/2002. HM utasítás a tudományos információellátás rendjéről, 10 szakkönyvtárat sorolt fel, ugyanakkor SOMOGYI József: A honvédségi könyvtárak helyzete (2001–2005) c. cikkében (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 16. évf. 2007. 1. http://www.epa.oszk.hu/01300/01367/00131/96.htm.) 14 szakkönyvtárról tett említést.

2.  A szakkönyvtáraknál nem az EMMI publikus aggregátorának adatait vettük alapul, hanem a területért felelős szervezet saját nyilvántartását. Az adatokért köszönet illeti a MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális Alosztály munkatársát, Farkas Kingát.

Az „önbevallásos” adatszolgáltatás módszertani hiányosságaira lásd: RÓZSA Dávid: Szakkönyvtár a holnap határán 2. rész: A magyar szakkönyvtári rendszer és az országos szakkönyvtárak = Könyvtári Figyelő, 2016. 4. sz. 476. p. (http://epa.oszk.hu/00100/00143/00337/pdf/EPA00143_konyvtari_figyelo_2016_313-326.pdf).

Nem számítható a honvédségi könyvtárak közé a más tárca alá tartozó NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltára, valamint az ennek alárendeltségébe került szolnoki Repülőműszaki Gyűjtemény.

3.  Nyilvános könyvtárak aktualizált jegyzéke: http://ki.oszk.hu/sites/ki.oszk.hu/files/nykj_2016dec.xls

4.  A szolgáltatás iránti igény adta kategória: egyes gyűjtemények állományát civil kutatók is szívesen használják, így eseti engedéllyel van mód kutatásra. Új helyzetet teremthet majd a 1997. évi CXL. törvény legutóbbi, 2017. július 8-tól hatályos módosítása. A jogszabály 54. § 1a pontja szerint: „Azok a fegyveres és rendvédelmi testületek által fenntartott könyvtárak, amelyek vállalják a nyilvános könyvtárak 55. § (1) bekezdés szerinti alapfeladatainak ellátását, a hozzáférést távhasználat útján is biztosíthatják.” Ez azonban a szolgáltatások olyan fokú digitalizáltságát feltételezi, amely jelenleg még nem teszi valószínűvé e lehetőség tömeges megragadását.

5.  Az utasítás felülvizsgálatát már a 2009-es Nemzeti Katonai Stratégia megalkotásakor tervezték (szerepelt a 40/2009. (V. 27.) HM utasítás a Nemzeti Katonai Stratégiában foglaltak végrehajtásával kapcsolatos feladatokról c. utasítás mellékletében felsorolt változtatandó normatív szabályozók között), azonban e terület újra szabályozására hatályos formában eleddig nem került sor.

6.  103/2002. HM utasítás a tudományos információellátás rendjéről, III. fejezet, a Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer = Honvédelmi Közlöny 2002. 30 sz. 1892–1893. o. Jogilag érdekes helyzetet teremtett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2011-es felállítása, amelybe betagolták a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet, amivel a rendszer magja más fenntartó alá került.

7.  A HSZIIR rendszer létrehozása elképzelhetetlen lett volna az eziránti küldetéstudattal rendelkező Bakos Klára harcos hozzáállása nélkül. A rendszer szakmai megalapozásáról lásd bővebben: BAKOS Klára: A közös katalogizálás modelljének megvalósítása a honvédségi felsőoktatási szakkönyvtárakban = Tudományos Műszaki Tájékoztatás, 45.évf. 1998. 10. sz. http://tmt-archive.omikk.bme.hu/show_news.html@id=58&issue_id=7.html vö: HUSZÁR Katalin: Könyvtári helyzetkép a haderő-átalakítás tükrében = Hadtudomány. 2006. 1–2. sz. 15. p.

8.  Megjegyzésként ide kívánkozik, hogy a legutóbbi, 2016-os felmérés szerint – különböző okokból –  a 31 honvédségi könyvtár közül mindösszesen 11 könyvtár képes együttműködni a HSZIIR központi katalógusával. Ezek közül nyolc szakkönyvtár.

9.  2016-os felmérés a könyvtárak informatikai helyzetéről (Farkas Kinga gyűjtése).

10. 8/2013. (I. 25.) HM utasítás A protokoll, rekreációs, kulturális és nemzetközi utazásszervezési feladatokat ellátó szervezetek átalakításával összefüggő feladatokról c. szabályozó szerint a feladat ellátását a HM parlamenti államtitkára ellenőrizte. E jogszabályt ugyan 2016. augusztusban hatályon kívül helyezték, de a feladat a továbbiakban is a Kulturális Alosztályhoz delegáltan maradt meg a Budapest Helyőrség Dandár Szervezeti és Működési Szabályzatában.

11. http://www.zmne.hu/Forum/03julauszep/konyvtar_.htm

12. Üdítő kivétel a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred olvasószobájából 2010-ben kialakított könyvtár, amely akkor korszerű belső teret és berendezést kapott.

13. 2017-ben így cserélték ki a nyílászárókat és festettek ki a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Tudományos Könyvtár 1. sz. telephelyének helyiségeiben.

14. A külön épületben elhelyezett állományrészek szolgáltathatóságát azonban rendszeresen logisztikai nehézségek korlátozzák, ti. az olvasói igények szerint mozgatni kell az állományt, amihez gyakorta nehéz gépkocsit biztosíttatni.

15. A cikk szerzője szerint „Nincs még egy könyvtártípus – leszámítva a nemzeti könyvtárat, ami önmaga is egy típus – ahol ennyi számítógép, illetve internet várná a használókat!” SOMOGYI i. m. 7–10. sz. táblázatok. A pályázati lehetőségektől való elzártság és az ad-hoc informatikai fejlesztések miatt sajnos mára ez a könyvtártípus elmarad az országos mutatóktól.

16. Így szerzett fejlesztésre támogatást a TÁMOP 3.2.4/09/1/-KMR „Tudásdepó – Expressz“ program során a ZMNE EKK „Közös Tudás – Innovatív Könyvtár”, és a Hadtörténeti Könyvtár „Múzeumi Könyvtárak a Digitális Korban c.  projektje. Utóbbiban e pályázat óta (2010) nem volt újabb forrás a kiszolgáló szerverek strukturális cseréjére.

17. Ebben az utóbbi időben élen jár a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelye. OROSZ Zoltán: A Magyar Honvédség kutatóhelyeinél folyó tudományos tevékenység 2014–2015-ben = Hadtudományi Szemle, 8. évf. 2016. 4. sz. 189. p.

18. 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról 1. § (1) külön említi a fegyveres testületek könyvtárait.

19. 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról, 97–98. p. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0500024.hm

20. Idézett rendelet  84. k. pontja.  A megfogalmazás azért problémás, mert a könyvtár nem minden alakulatnál szakkönyvtár.

21. A személyügyi helyzetet jól jellemzi, hogy egyes honvédségi szervezeteknél, ahol csak a könyvtáros feladatkör esett a kulturális illetménypótlékról szóló 9/2017. (I. 23.) Kormányrendelet hatálya alá, máig nem sikerült a pótlék kifizetését rendezni.

22. HAJDÚ Ferenc: A Haditechnikai Intézet történetének és működésének vizsgálata 1920-tól 1990-ig. 50. p. PhD értekezés. https://drive.google.com/file/d/0B2IT5sLzLG dDeU1Hb3RZREJGMTQ/view

23. HAJDÚ Ferenc – SÁRHIDAI Gyula: A Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézettől a HM Technológiai Hivatalig. Budapest, HM Technológiai Hivatal, 2005.

24. A második világháború előtt 438, az 1945. utáni időszakban 926 fő volt az intézmény legnagyobb létszáma. HAJDÚ i. m. 113. p.

25. Azt, hogy a könyvtár mennyire nincs még a helyén, jelzi, hogy az olvasóteremben egyelőre nincs internet kapcsolat. Ennek köszönhetően a HSZIIR rendszerben sem tud a könyvtár részt venni.

26. A könyvtár gyarapítási lehetőségeit jellemzi, hogy a 2016. évi statisztika szerint mindösszesen 7 folyóiratot tudott beszerezni, azt is ajándék formájában.

27. Erről lásd bővebben: 3/2016. (I. 22.) HM utasítás a honvédelmi szervezetek 2016. évi fő célkitűzéseinek és fő feladatainak, valamint a 2017-2018. évi tevékenysége fő irányainak meghatározásáról c. jogszabályt, amely több konkrét kutatás-fejlesztési feladatot szab a 2017–2018-as évre.

28. POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Katonai és katonaorvosi könyvtárak Budapesten a régi századforduló időszakában (1880–1910) = Honvédorvos, 67. évf. 2015. 1–2. sz. 104. p.

29. MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ Tudományos Könyvtár. http://www.honvedkorhaz.hu/cikk/513

30. Név szerint: MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ, Honvédkórház, Országos Gyógyintézeti Központ, BM Központi Kórház és Rendelőintézet, MÁV Kórház-és Központi Rendelőintézet.

31. A 2017. évben e két beszerzési formára 4+8 M Ft-ot irányoztak elő. – Pogányné Rózsa Gabriella szíves közlése alapján.

32. Az Egészségügyi Felkészítő és Továbbképző Intézet, Budapest, a Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet, a Hévízi Mozgásszervi Intézet és a Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet, valamint a kecskeméti Repülőorvosi Alkalmasságvizsgáló és Gyógyintézet Tudományos Fiókkönyvtár. A balatonfüredi könyvtár működtetéséhez jelenleg például nincs könyvtáros biztosítva.

33. A források nélküli térképészeti könyvtár történetének megírásában nyújtott segítségéért külön köszönet illeti Rojkó Annamáriát, a könyvtár vezetőjét.

34. TREMMEL Ágoston – KOTA Ágnes: A Magyar Honvédség Térképészeti Hivatal története, 1919–1999. Budapest, Magyar Honvédség Térképészeti Hivatal 1999. 116 p.

35. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 530/1945. M. E. sz. rendelete a fasiszta és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről sajnos több régi alapítású honvédségi könyvtárban példásan végrehajtásra került.

36. A beszerzésre tervezett összeg évente változó: könyvre kb. 400–550 ezer, folyóiratokra 150–200 ezer Ft.

37. A Monarchia közös szellemi és kulturális javait felosztó megállapodás értelmében több mint 2800 kötetnyi régi nyomtatvány került ekkor a bécsi Kriegsarchivból a Hadtörténeti Könyvtár állományába.

38. Federation Internationale de Documentation Társadalomtudományok szekciója

39. Kiemelkedő szerepe volt ebben Rázsó Gyula professzornak, és Windisch Aladárnénak.

40. Ezzel a kölcsönözhető állomány is jelentősen megcsappant, mert főszabály szerint csak a több példányos műveket kölcsönzi a könyvtár.

41. Legutóbb az EMMI Közgyűjteményi Főosztálya által a nyilvános könyvtárakat vizsgáló könyvtári szakfelügyelet mutatott rá az országos feladatkörű könyvtár létszámviszonyainak tarthatatlanságára 2016. májusban. Ennek ellenére a fenntartó újabb egy fővel csökkentette a személyi állomány. Lásd: 2. diagram.

42. http://www.honvedelem.hu/cikk/59790

43. 1298/2017. (VI. 2.) Korm. határozat a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program megvalósításáról. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A17H1298.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT vö.: HM fejezet 2018 évi költségvetési javaslata: http://www.parlament.hu/irom40/15381/adatok/fejezetek/13.pdf

Beérkezett: 2017. október 25.