Bevezetés

A természettudományok, társadalomtudományok és a humán tudományok területén folyó kutatás egyre inkább támaszkodik a nagy kapacitású számítástechnikai eszközök használatára. Ezért is illetjük a Kutatás 2.0 vagy a Tudomány 2.0 elnevezéssel.2 A Kutatás 2.0 lényegi vonása az adatok középpontba állítása és a kutatási folyamat nyílttá tételére való törekvés. Ezért is beszélhetünk nyílt hozzáférésű tudományról (Open Science), amely magában foglalja a publikációkhoz való nyílt hozzáférést (Open Access) és a nyílt kutatási adatokat (Open Data).

A publikációkhoz való nyílt hozzáférés minden problémájával együtt és az előtte álló akadályok ellenére is viszonylag széles körben elterjedt. A kutatási adatok esetében azonban jóval nehezebb a nyílt hozzáférést megvalósítani, ami világszerte kihívást jelent, ezért fejlődése nemcsak sokkal lassabb volt, mint publikációkhoz való nyílt hozzáférésé, hanem elterjedtsége is igen változó.3 Ezért is van, amikor idehaza az ezzel összefüggő feladatokat említjük, egyelőre csak jövőbeni teendőkről célszerű beszélnünk.

Az, hogy a nyílt tudomány széles körben létrejöjjön, csak akkor képzelhető el, ha a kutatási adatok fontosságának felismerése nemcsak a kutatók életét megváltoztatja meg, hanem az egyetemi és szakkönyvtárakban dolgozó könyvtárosok közül többen is az adatok szakembereivé válnak annak érdekében, hogy a kutatási folyamat résztvevőiként, kutatásmenedzseri szerepben működjenek közre.4 Az új szerepek és feladatok magukkal hozzák azt is, hogy az egyetemi és a szakkönyvtárak munkatársainak állományaik helyett egyre inkább szolgáltatásaikra kell fókuszálniuk.5

Az alábbi írásban ennek a szerepnek néhány vonását vázolom fel. Még egyszer hangsúlyoznom kell azonban, hogy ez a terület és hozzá kötődő munkamegosztás részben még napjainkban is formálódóban van.

Az adatok új szemlélete

A könyvtár- és     információtudomány korábban viszonylag kevés figyelmet szentelt az adatok kérdéskörének. Inkább az információra és kisebb részben a tudásra fókuszált. Bár konszenzus volt megfigyelhető abban a tekintetben, hogy az adat, az információ és a tudás egymásból határozhatók meg, nem volt egyetértés azoknak a folyamatoknak a természetéről, amelyek során az adatból információ, majd az információból adat jön létre. A velük kapcsolatos elképzelések pedig erősen kötődtek ahhoz a szemlélethez, amelynek alapján egy piramishoz hasonlítottuk azt a hierarchiát, amelyet az adatok, az információk, a tudás és a bölcsesség alkot, és amelynek a legalján helyezkednek el az adatok.6 Az adatok fontosságának növekedésével azonban ez a szemlélet változóban van.7 Be kell ugyanis látnunk, hogy az adatok és az információk közötti kapcsolat jóval összetettebb, mint ahogy azt korábban gondoltuk.8 A szemlélet megváltozását az is okozza, hogy fel kellett ismernünk annak realitását, hogy az analóg formájú adatok egy idő után (digitalizálás útján) digitálissá fognak válni.9

Az adatok természetesen sokféleképpen definiálhatók, de lehetnek empirikus kutatás eredményei, és egyaránt képezhetik statisztikai elemzés nyersanyagát, vagy lehetnek a kutatás tárgyai.10 Adat lehet bármi, ami szemantikai és pragmatikai szempontból megfelelő módon rögzíthető.11 Némileg más megközelítésben az adatok olyan elsődleges intellektuális eszköznek tekinthetők, amelyeket szakértői véleményezésnek (lektorálásnak), vagy más minőségellenőrzési eljárásnak vethetünk alá, továbbá nyitottak arra, hogy újra felhasználjuk őket.12 Az utóbbi meghatározás már közel áll a kutatási adat fogalmához, amely a Kutatás 2.0 egyik meghatározó eleme.

A könyvtár- és könyvtároskép

A könyvtárosok számos olyan készséggel rendelkeznek, amelyeket a szöveges információk világában sajátítottak el, de az adatintenzív környezetben is hasznosnak bizonyulhatnak. 13 Ugyanakkor nemcsak a kutatókat közvetlenül kiszolgáló könyvtárosokra igaz, hogy meg kell tanulniuk, hogyan lehet adatokat megtalálni, összegyűjteni, megtisztítani, szervezni, elemezni és prezentálni. Ez ugyanis kisebb vagy nagyobb mértékben érint minden könyvtárost, vagy legalábbis várható, hogy teljes szakmai közösségünket el fogja érni.14

Ismereteink bővítése és új készségek elsajátítása mellett arra is szükség van, hogy megismerjük, milyennek látják a kutatók könyvtárakat és a könyvtárosokat. Sok kutató nem tekinti a partnernek könyvtárosokat a kutatási adatok kezelésében, tehát a kép, amelyet ma kapunk nem feltétlenül pozitív. 15

Mindeközben a könyvtárosok önmeghatározásának is meg kell változnia. Mivel a könyvtárosok közössége nem mindenütt ismeri az adatintenzív kutatás okozta kihívásokat, így számukra pillanatnyilag nincsenek azonnal megoldandó feladatok sem, nem könnyű ezt belátni. Tudatában kell azonban lennünk, hogy a kutatási adatok kezelése jelentős jövőbeni feladat. Ennek fontosságát húzza alá az a tény, hogy – sajnálatos módon – vannak olyan könyvtárosok, akik ezért nem követik a kutatási adatok kezelésének jó gyakorlatait, mert úgy gondolják, hogy a kutatók elég „intelligensek” ahhoz, hogy az adatokat maguk kezeljék. Ezzel azonban elmulasztják annak lehetőségét, hogy felhívják a kutatók figyelmét a könyvtárak által kínált szolgáltatások értékes voltára.16

Felmerülhet az a kérdés is, hogy a könyvtárak valós igényeket elégítenek-e ki azzal, hogy a kutatási adatokkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtanak, vagy csak új szerepeket keresnek maguknak, mivel csökkent a gyűjtemények fontossága. Bármit gondoljunk is erről, a világ számos könyvtárában úgy látják, hogy részt kell venniük ezeknek a feladatoknak az ellátásában.17 Ennek megfelelően egy olyan a kép kezd előttünk kibontakozni, amely azt mutatja, hogy több ország számos könyvtárosa akarja segíteni a kutatókat, többek között azért is, mert ez az egyik útja annak, hogy megváltoztassa a könyvtárakról és a könyvtárosról kialakult képet. Ugyanakkor óvakodnunk kell attól, hogy szerepünket túlértékeljük.18

A szolgáltatások köre

A kutatási adatokhoz kötődő könyvtári szolgáltatások első lépése az adatműveltség oktatása, amit az adatok kezelése, majd az adatok gondozása és megőrzése követnek a sorban.19

A kutatóknak és a könyvtárosoknak tehát egyaránt rendelkeznie kell az adatműveltség (adat-írástudás)

készségeivel és képességeivel, amelyek lehetővé teszik, hogy elérjék, továbbá etikusan használják a kutatási adatokat, valamint kritikusan szemlélni, értelmezni és interpretálni tudják azokat.20 Az adatműveltség szorosan kapcsolódik az adatminőség kérdésköréhez21, ezért kulcsfontosságú tényezője az adatok származásának és integritásának vizsgálata,22  ide értve azoknak a kontextusoknak a figyelembevételét, amelyekben az adatok létrejöttek. Emellett nem szabad azokat az átalakításokat sem szem elől tévesztenünk, amelyeken ezek az adatok keresztülmentek.23Mindez jól mutatja, hogy nem véletlenül beszélünk az adatműveltség és az információs műveltség rokonságáról, hiszen mindkettő tengelyében a kritikai szemlélet áll.24 Mivel az egyetemi könyvtárakban folyó munkát is megalapozza, az sem véletlen, hogy a teendők sorában az adatműveltség oktatása került az első helyre.25

Az adatműveltség fontos része lehet az adatkormányzás (data governance) elveinek és gyakorlatának alkalmazása is. Az adatkormányzás ugyanis szabványosított és megismételhető folyamatokra épül, amivel átláthatóvá teszi az adatokkal kapcsolatos folyamatokat és a döntéshozatalt. Bár az üzleti szférában jelent meg, a kutatási adatokra is alkalmazható, mindenekelőtt az adatok minőségével összefüggésben. 26

A kutatási adatok kezelése általános tevékenységek összessége. Ezek – bár nem feltétlenül és kifejezetten a könyvtárhoz vannak rendelve – könyvtári feladatok lehetnek, amelyek magukba foglalják a tudományos kommunikációt szolgáló adatok gyűjtését, szervezését, leírását és tárolását.27

A kutatási adatok kezelése és gondozása ennek megfelelően átfogó jellegű, ezért része az adatok szervezése, tárolása, megőrzése és (természetesen) az adatokhoz való hozzáférés.28 Mindennek megvalósítása olyan eszközrendszer és szolgáltatási infrastruktúra szükséges, amely az adatok egész életciklusát átfogja.29 Ez az életciklus – többek között – magában foglalja a rendszerek megtervezését, a fájlformák meghatározását, az adatokkal kapcsolatban újonnan felmerülő információ rögzítését, valamint az adatok hitelességének, megbízhatóságának, integritásának és használhatóságának fenntartását.30

Egyre több figyelmet kap az a kérdés, hogy, hogy milyen szerepet kell a könyvtáraknak betöltenie az adatgondozás (data curation) területén. Az nem kétséges, hogy az adatok gondozása része a kutatási adatok (könyvtári) kezelésének. Ha pedig egy pillanatra visszatérünk az adatok fogalmának meghatározásához. továbbá az adatok és az információ közötti merev különbségtételhez kötődő korábbi meggyőződéseinket némileg félretéve elfogadjuk, hogy adat bármely bináris formájú információ (sic!) lehet, akkor a digitális anyagok gondozása és az adatgondozás között nincs különbség, tehát az utóbbit úgy határozhatjuk meg, mint digitális anyagok kezelését és megőrzését.31

Az adatok gondozását természetesen többféle nézőpontból szemlélhetjük. Ha az adatrepozitóriumok szerepét hangsúlyozzuk, akkor úgy definiálhatjuk, mint azoknak az átfogó tevékenységeknek a sorát, amelyeket egy-egy repozitórium kurátorai végeznek annak érdekében, hogy biztosítsák az adatokhoz való tartós és értelemmel bíró hozzáférést.32 Az adatok gondozásának a középpontjában azonban nem a tárolás áll, hanem az, hogy az adatok eljussanak a nyilvánossághoz, ami ahhoz hasonlítható, ahogyan a múzeumok kurátorai gondozzák és teszik nyilvánossá a gyűjteményeket.33 Az adatgondozás tehát jól beilleszthető az egyetemi és szakkönyvtárak tevékenységeinek sorába,34 mivel célközönsége ebben az esetben nem elsősorban a nyilvánosság egésze, hanem a hallgatók, oktatók és kutatók személyében az akadémiai közösség lesz.

A fenntartható tárolással, az egyedi azonosítók használatával és a metaadatok kezelésével az adatgondozási szolgáltatások olyan technikai infrastruktúrát nyújtanak, amely az adatok kezelését a kutatás teljes életciklusán át biztosítják. 35

Az adatgondozás kapcsán nem szabad megfelejtkeznünk arról, hogy a kutatók gyakran saját tulajdonuknak tekintik az adatokat, ezért a könyvtáraknak deklarálniuk kell, hogy a kutatási adataikat felelős módon fogják őrizni, tehát nem veszik saját tulajdonukba, így eredeti tulajdonosaik számára bármikor és folyamatosan elérhetők lesznek a könyvtári rendszereken keresztül.36

A kutatási adatokkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó könyvtáros leggyakoribb elnevezése: adat­könyv­táros. Bár a szakmai szervezetek még nem fektették le a velük szemben támasztható követelményeket, egyre több, ezen a néven nevezett munkakör jön létre37 és feladatkörüket viszonylag jól ismerjük. 38

Az adatkönyvtárosok szakmai közössége ugyanakkor nem homogén. Sokféle végzettséggel és szakmai hátérrel rendelkező szakemberek dolgoznak ezen a területen, és eltérő természetű munkát végeznek.39 Munkakörük, amely az adatokhoz való hozzáférés, valamint az adatok dokumentálása és megőrzése köré szerveződik egymást részben fedő feladatkörökből tevődik össze. 40

Feladataik némileg eltérő jellege folytán az adat­könyv­tárosok két csoportját különböztethetjük meg. Az első csoportot azok alkotják, akiknek számos szakterületen vannak széles körű ismeretei az adatok használatának területén. Ők foglalkoznak a hallgatók oktatásával, valamint az oktatókat és kutatókat megcélzó felhasználóképzéssel. A másik csoportba tartozó adatkönyvtárosoknak egy-egy szűkebb szakterületen kell szakértelemmel és meghatározott készségekkel rendelkezniük.41 Ugyanakkor minden adatkönyvtáros számára elengedhetetlen a kutatás normáinak és szabványainak ismerete, továbbá az, hogy az adatok megosztásának és újra-felhasználásának „szószólója” legyen. 42

Az adatkönyvtárosi feladatok ellátása megköveteli az adatok forrásainak és a különböző metaadat-szabványoknak és a programozási nyelvek logikájának ismeretét, valamint a HTML és az XML használatának készségeit.43 Természetesen szükség van a kommunikációs és a projektmenedzs­ment-kész­ségekre is. 44

Az adatkönyvtárosoknak, mint az adatintenzív kutatást támogató szakembereknek ismerniük kell az adatkezelési tervek összetételét, az adatrepozitóriumok típusait. Tisztában kell lenniük a kutatási adatok tárolásának, mentésének, szervezésének és dokumentálásának módjaival. Képesnek kell lenniük arra, hogy segítsék a kutatókat abban, hogy össze tudják egyeztetni az adatok kezelésének gyakorlatát a jogi szabályozással.45 Itt jegyzem meg, hogy az adatkezelési tervek elkészítésben nyújtott támogatás sok országban és intézményben mára már rutinfeladattá vált, ami önmagában is azt mutatja, hogy a kutatási adatok kezelése a könyvtárakban napirenden van, méghozzá sok tekintetben továbbra is a már korábban megfogalmazódott követelményeket állítja elénk.46 Ugyanakkor az is igaz, hogy új feladatok is megjelentek ezen a téren, és az adatkönyvtárosok ismeretei is folyamatosan bővülnek, legyen szó elméleti, vagy gyakorlati kérdésekről.

Ahhoz, hogy az adatkönyvtáros megfelelő hozzáférést tudjon biztosítani a kutatási adatokhoz, ismernie kell az elérhető adatrepozitóriumokat, az adatok megtalálásának mechanizmusait, továbbá ismeretekkel kell rendelkeznie az adatok kezelésének és elemzésének technikáiról. Ismernie kell, hogy a gyűjteményekben miként szerveződnek és strukturálódnak az adatok. 47 Szükség van arra is, hogy tisztában legyen az adatok licencelésének módjaival és a velük kapcsolatos tulajdonlási kérdésekkel, a kutatásokat finanszírozó szervezetek előírásaival és az adatok folyóiratokban vagy másutt történő publikálásával kapcsolatos követelményekkel, valamint az adatokra történő hivatkozás módjaival. Az adatkönyvtárosoknak otthon kell lenniük az egyes szakterületeket jellemző kutatási gyakorlatok és munkafolyamatok területén. Ennek a tudásnak és ezeknek a készségeknek a többségét már a papíralapú világban számos könyvtáros elsajátította. Nincs ez másképp az etikus magatartás tekintetében sem.48

Az adatkönyvtárosok feladatai közé tartozik az is, hogy referensz interjúkat készítsenek a kutatókkal, támogatva ezzel az adatok megtalálását és a rájuk történő hivatkozást, ami sokszor sokkal kevésbé magától értetődő, mint a dokumentumok esetében. Ugyancsak tájékoztatási feladat az adatkezelési tevékenységek ingyenes online forrásait feltáró, annotált kalauzok összeállítása, ami elsősorban a még kevésbé tapasztalt könyvtárosok munkáját segítheti.

A könyvtárosok mindig is kompetens módon kezelték a könyvekre és folyóiratcikkekre történő hivatkozásokat. Bár az adatokra hivatkozni jóval bonyolultabb ezeknél,49, a könyvtárak képesek rá, hogy ezen a területen is segítséget nyújtsanak a kutatóknak. Ráadásul abban reménykedhetünk, hogy az adatokra való hivatkozások számon tartása – a publikációk hivatkozottságának presztízsnövelő hatásához hasonlóan – előbb-utóbb motiváló erővé válik, tehát arra készteti majd a kutatókat, hogy adataikat másokkal megosszák és adatállományokra is hivatkozzanak.50

Eddig kevesebb figyelmet kapott, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy az adatok visszakeresése területén is találhatnak teendőt a könyvtárosok, különös tekintettel arra, hogy az adatok visszakeresése sokkal kevésbé magától értetődő, mint a publikációké.51

Összességében azt mondhatjuk, hogy az adat­könyv­tá­rosok feladata az adatok leírása, szervezése és terjesztése, valamint technológiák alkalmazása a kutatási adatok kezelésére és az adatokhoz kötődő új könyvtári szolgáltatások megtervezése. A maguk hagyományos és új elemeivel ehhez a célkitűzéshez jól illeszkedik az adatkezelési és az adatgondozási folyamatokat támogatni hivatott szolgáltatások.52

A kutatási adatok kezelésének területén folyamatosan jelennek meg új módszerek és jó gyakorlatok, amelyekre oda kell figyelnie az adatkönyvtárosoknak.53

Az adatkönyvtárosok mellett adatgazdászok (data stewardok) foglakoztatására is szükség lehet. Ezt a munkakört nemcsak könyvtárosok, hanem informatikusok vagy kutatók is betölthetik, miközben a könyvtár megőrző szerepe indokolná, hogy ezek a szakemberek a könyvtárakhoz tartozzanak.54

Összegzés

A Kutatás 2.0 és az ebben a környezetben dolgozó kutatók, valamint a kutatói utánpótlást adó egyetemi hallgatók könyvtári támogatása – ahogy arról már fentebb szóltam – új szemléletet és innovatív szolgáltatásokat kíván meg. Ahogy pedig azt a bevezetésben említettem, a könyvtárak a különböző országokban és intézményekben más és más szinten készek adatközpontú feladatok ellátására. Azt azonban, hogy a készség sokakban megvan, empirikus kutatások is igazolják.55

Az új kezdeményezésekhez a motivációt az adhatja, hogy a kutatási adatokhoz kötődő szolgáltatások közül több is a könyvtárak hírnevét öregbítheti, különösen akkor, ha együttműködésen alapul. Ez hasonló lehet ahhoz a jóhírhez, amelyet megbízható intézményként és az információk hiteles forrásként mindig is élveztek.56

Nem lehet elégszer elmondani, hogy a kutatási adatokkal kapcsolatos könyvtári munka sok olyan tevékenységen alapul, amelyet a hagyományos könyvtári tevékenységek folytán jól ismerünk, tehát a könyvtárosok jelenlegi szakma ismeretei, valamint az egyetemi és szakkönyvtárak gyakorlata sok tekintetben megalapozza az új feladatok ellátását.57 Ugyanakkor a könyvtárosoknak nemcsak azt kell megérteniük, hogy fontosak az új szolgáltatások, hanem azt is, hogy azoknak a szolgáltatási paletta integráns részeivé kell válniuk.58 Ennek fényében, általában és a különbségek okán is igaz, hogy a különböző kezdeményezéseknek figyelembe kell vennie a szolgáltatást nyújtó intézmények méretét, valamint azt, hogy vezetőinek milyen a jövőképe. Az viszont bizonyos, hogy bármilyen környezetben kívánjuk is megvalósítani az új szolgáltatásokat, a stratégiai tervezés elengedhetetlen.59

Ha a könyvtárak valódi együttműködést akarnak kialakítani a kutatókkal, akkor – ismét csak a korábban leírtaknak megfelelően – a könyvtárosok önazonosságának is meg kell változnia azáltal, hogy figyelnek a kutatási adatok technikai és társadalmi-etikai aspektusaira.60 Ennek fontos része, hogy világosan kell látniuk, hogy a kutatók nem több adatot igényelnek, hanem a megfelelő adatokra van szükségük.61 Ezek az adatok azonban semmit sem érnek, ha nincsenek elemezve, ezért az ehhez szükséges tudás és készségek egy részét a könyvtárosoknak is el kell sajátítaniuk.62

Jegyzetek és irodalom

Pasquetto, I. V. – Sands, A. E. – Borgman, C. L.: Exploring openness in data and science: what is open, to whom, when, and why? In: Proceedings of the 78th ASIS&T Annual Meeting. Information Science with Impact: Research in and for the Community. American Society for Information Science, 2015. 141–144. p.

Holl András: A nyílt kutatási adatok kezelésének három oldala. In: NETWORKSHOP 2018. Konferenciakiadvány. Budapest,  HUNGARNET Egyesület, 2018. 59–63. p.

Bilicsi Erika:  Nyílt tudomány – közösségi kutatás. In: Valóságos könyvtár – könyvtári valóság. Könyvtár- és információtudományi tanulmányok 2018. Szerk. Kiszl Péter, Csík Tibor. Budapest,  ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2018. 285–292. p.

Pinfield, S. – Cox, A.M. – Rutter, S.: Mapping the future of academic libraries.  A report for SCONUL. London,  Society of College, National & University Libraries, 2017.

Rowley, J.: The wisdom hierarchy. Representations of the DIKW hierarchy. = Journal of Information Science, vol. 33. 2007. no. 2 163–180. p.

Cox, A.: Academic librarianship as a data profession. = Information Today Europe/ILI365 2 June 2018 https://www.infotoday.eu/Articles/Editorial/Featured-Articles/Academic-librarianship-as-a-data-profession-125376.aspx

Makani, J.: Knowledge management, research data management, and university scholarship. Towards an integrated institutional research data management support-system framework. = VINE, vol. 45. 2015. no. 3. 344–359. p.

Robinson, L.: Between the deluge and the dark age: Perspectives on data curation. = Alexandria, vol. 26.  2016. no. 6. 73–76. p.

1Golub, K. – Hansson, J.: (Big) Data in library and information science. A brief overview of some important problem areas. = Journal of Universal Computer Science, vol. 23. 2017. no. 11. 1098–1108. p.

Frické, M.: The knowledge pyramid. A critique of the DIKW hierarchy. = Journal of Information Science, vol. 35. 2008. no. 2, 131–142. p.

Heidorn, P. B.: The emerging role of libraries in data curation and e-science. = Journal of Library Administration, vol. 51. 2011. no. 7–8, 662–672. p.

Cox, A.  i. m.

Robinson, L. – Bawden, D.: The story of data. A socio-technical approach to education for the data librarian role in the CityLIS library school at City, University of London. = Library Management, vol. 38. 2011. no. 6–7, 312–322. p.

Burton, M. – Lyon, L.: Data science in libraries. = Bulletin of the Association for Information Science and Technology, vol. 43. 2017. no. 4. 33–35. p.

Thomas, C. V. – Urban, R. J.: What do data librarians think of the MLIS? professionals’ perceptions of knowledge transfer, trends, and challenges. = College & Research Libraries, vol. 79. 2018. no. 3. 401–423. p.

Yu, H. H.: The role of academic libraries in research data service (RDS) provision.  Opportunities and challenges. = The Electronic Library, vol. 35. 2017. no. 4. 783–797. p.

Klain Gabbay, L. – Shoham, S.: The role of academic libraries in research and teaching. = Journal of Librarianship and Information Science, DOI: 0961000617742462.

Thomas, C. V.  – Urban, R. J.  i. m.

Koltay Tibor: Data literacy. In search of a name and identity. = Journal of Documentation,  vol. 71. 2015.  no. 2.  401–415. p.

Calzada Prado, J. – Marzal, M. Á.: Incorporating data literacy into information literacy programs. Core competencies and contents. = Libri, vol. 63. 2013. no. 2. 123–134. p.

Buckland, M.: Data management as bibliography. = Bulletin of the American Society for Information Science and Technology, vol. 37. 2011. no. 6. 34–37. p.

Ramírez, M. L.: Opinion. Whose role is it anyway? A library practitioner’s appraisal of the digital data deluge. = Bulletin of the American Society for Information Science and Technology, vol. 37. 2011. no. 5. 21–23. p.

ACRL. Intersections of scholarly communication and information literacy. Creating strategic collaborations for a changing academic environment. Chicago, IL: Association of College and Research Libraries, http://acrl.ala.org/intersections/

Cox,  A.: i. m.

Koltay, Tibor: Data governance, data literacy and the management of data quality. = IFLA Journal, vol. 42. 2016. no. 4. 303–312. p.

University of Edinburgh: Why is data management important? http://www.ed.ac.uk/information-services/research-support/data-management/why-manage-data

Semeler, A. R. – Pinto, A. L. – Rozados H. B. F.: Data science in data librarianship. Core competencies of a data librarian. = Journal of Librarianship and Information Science, DOI: 0961000617742465.

Schmidt, B. – Shearer, K.: Librarians’ competencies profile for research data management. Joint task force on librarians’ competencies in support of e-research and scholarly communication. https://www.coar-repositories.org/activities/support-and-training/task-force-competencies/

Poole, A. H.: How has your science data grown? Digital curation and the human factor: a critical literature review. = Archival Science, vol. 15. 2015. no. 2, 101–139. p.

Robinson, L.: i. m.

Johnston, L. R – Carlson, J. – Hudson-Vitale, C. – Imker, H. – Kozlowski, W. – Olendorf, R. – Stewart, C.: How Important Are Data Curation Activities to Researchers? Gaps and Opportunities for Academic Libraries. = Journal of Librarianship and Scholarly Communication. vol. 6. 2018. eP2198.

Thomas – Urban i. m.

Kellam, L. M. – Thompson, K.: Databrarianship. The academic data librarian in theory and practice. Washington, DC,  Association of College and Research Libraries, 2016.

Johnston et al. i. m.

Lucky, S. – Harkema, C.: Back to basics. Supporting digital humanities and community collaboration using the core strength of the academic library. = Digital Library Perspectives, vol. 34. 2018. no. 3, 188–199. p.

Khan, H. R. – Du, Y.: What is a data librarian? A content analysis of job advertisements for data librarians in the United States Academic Libraries. STL WLIC Data Librarianship Wrap-Up, 2017. http://library.ifla.org/2154/1/139-dai-en.pdf

Koltay Tibor: Adatkönyvtáros vagy adattudós. Néhány gondolat a különbségekről és a hasonlóságokról. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 65. évf. 2018. 10. sz. 518–522. p.

Federer, L.: Defining data librarianship. A survey of competencies, skills, and training. = Journal of the Medical Library Association, vol. 106. 2018. no. 3. 294–303. p.

Kellam – Thompson i. m.

Federer i. m.

Schmidt – Shearer i. m.

Faniel, I. M. – Connaway, L. S.: Librarians’ perspectives on the factors influencing research data management programs. = College and Research Libraries, vol. 79. 2018. no. 1. 100–119. p.

Semeler – Pinto– Rozados i. m.

Verbakel, E. – Grootveld, M.: Essentials 4 Data Support. Five years’ experience with data management training. = IFLA Journal, vol. 42. 2016. no. 4. 278–283. p.

Koltay Tibor: A kutatási adatok és a könyvtár. = Könyvtári Figyelő, 60. évf. 2014. 2. sz. 223–235. p.

Schmidt – Shearer i. m.

Robinson – Bawden i. m.

Silvello, G.: Theory and practice of data citation. = Journal of the Association for Information Science and Technology, vol. 69. 2018. no. 1. 6–20. p.

Koltay Tibor.: Data literacy for researchers and data librarians. = Journal of Librarianship and Information Science, vol. 49. 2017. no. 1. 3–14. p.

Bugaje, M. – Chowdhury, G.: Is Data retrieval different from text retrieval? An exploratory study. In: International Conference on Asian Digital Libraries. Springer, Cham, 2017. 97–103. p.

Rice, R. – Southall, J.: The data librarian’s handbook. London, Facet Publishing, 2016.

Semeler – Pinto – Rozados i. m.

Holl i. m.

Tenopir, C. – Talja, S. – Horstmann, W. – Late, E. – Hughes, D. – Pollock, D. – Schmidt, B. – Baird, L. – Sandusky, R. J. – Allard, S.: Research data services in European academic research libraries. = LIBER Quarterly, vol. 27. 2017. no. 1. 23–44.  p.

Burton – Lyon i. m.

Kellam – Thompson i. m.

Latham, B.: Research data management: Defining roles, prioritizing services, and enumerating challenges. The = Journal of Academic Librarianship, vol. 43 2017. no. 3. 263–265.  p.

Briney, K.: Strategic planning for research data services. = Bulletin of the Association for Information Science and Technology, vol. 42. 2016. no. 4, 39-41.

Robinson. – Bawden i. m.

Borgman, Ch. L.: Big data, little data, no data. Scholarship in the networked world. Cambridge, MA, MIT Press, 2015.

Kirkwood, R. J.: Collection development or data-driven content curation? = Library Management, vol. 37. 2016. no. 4–5. 275–284. p.

Beérkezett: 2019. május 13.