2012. 1. szám

Abstracts   5
Rezümék

TANULMÁNYOK

SONNEVEND Péter: Egy szerző – egy téma: változatok történelmi oldalfényben, némi kommentárral
Sebestyén Géza a falusi könyvtárakról (1942, 1947, 1956)
  9
PERJÉSI Vera: Aki keres, az talál? Kutatás és információszerzés a digitális korban, könyvtáron innen és túl   17

MŰHELY

TÓTH Máté: A mi „rejtett potenciálunk”   31
NAGY Gyula: A személyes információszervezés (PIM) és a mobil eszközök   35
MOLNÁR Sándor: Hely- és művelődéstörténeti célú temetői nyilvántartó rendszer fejlesztése   47

MÚLTUNKBÓL

POGÁNY György: Kereszty István emlékezete   55
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella: Kertbeny Károly élete és könyvészeti tevékenysége   65
KÉGLI Ferenc: Szlovákia egykori magyar könyvtárairól Brogyányi Kálmán könyvtári kézikönyve ürügyén   83

KITEKINTÉS

BUDD, John: A jelentés, az igazság és az információ (Töm.: Koltay Tibor)  95
HAIZLER Lászlóné PÁRDI Bea: A CERTIDoc próbajáték  margójára, avagy adaptáljuk-e a könyvtári és információs szakemberek európai minősítési rendszerét?   101
JUBB, Michael: Gazdasági nehézségek idején. Egyetemi könyvtári tapasztalatok Angliából (Töm.: Mohor Jenő)   115
GUERRINI, Mauro: “A könyvtárak a használókért vannak!” (Töm.: Mohor Jenő)   123

KÖNYVSZEMLE

“Örökös munkában fáradott elméje” Szabó Károly: Napló és tanulmányok (Ism.: Bényei Miklós)   129
És mégis mozog … a könyvtár ‒ út az itinerating librarytől  a kibermobilig. A kulturális valóságismeret és az  EKF 2010.
Szerk. Koltai Zsuzsa (Ism.: Egervári Dóra)
  134

KÜLFÖLDI FOLYÓIRAT-FIGYELŐ
(REFERÁTUMOK)

Abstracts – 1/2012

STUDIES

Géza Sebestyén about village libraries (1942, 1947, 1956)
SONNEVEND Péter

The library supply to rural population was an evergreen theme of the 20th century Hungarian librarianship. Géza Sebestyén (1912-1976) has always devoted much attention to organising library services to people living in small villages (at a high standard, at level of cities), and kept himself informed about foreign practice.
His writings on the subject are reflecting how the issue was raised and what the response was in certain – very different – periods of history. In this article his essays published in 1942, 1947 and 1956 are compared. These essays propose different levels of library provision, starting with a single, independent small library through a travelling library to the vision of a district library. The ideas, sentences and data of the first essay are repeated (two thirds) in the following two essays as well. Focus on the library‘s educational function is a recurring element in all the three essays, so is the statement that atomised people’s libraries cannot solve the library supply of rural inhabitants.
Tovább…

Tanulmányok

Egy szerző – egy téma: változatok történelmi oldalfényben némi kommentárral
Sebestyén Géza a falusi könyvtárakról (1942, 1947, 1956)
SONNEVEND Péter

A falusi lakosság könyvtári ellátásának megszervezése örökzöld témája volt a 20. századi magyar könyvtárügynek. Sebestyén Géza (1912–1976) mindig szívügyének tekintette a kistelepülésen élők színvonalas (városi szintű) könyvtári szolgáltatásának megszervezését és folyamatosan tájékozódott a hasznosítható külföldi példákról is.
Sebestyén e tárgyában születetett írásai lehetővé teszik, hogy megfigyeljük, miként alakult a kérdésfelvetés és a rá adott válasz a történelem egyes – jelentősen eltérő – korszakaiban. A közlemény Sebestyén három időpontban (1942, 1947, 1956) készült tanulmányának összehasonlítását adja. A három említett időpontban született írás többféle könyvtári ellátási szintről gondolkodik, az önálló, független kiskönyvtártól kezdve a vándorkönyvtár (tájkönyvtár), majd a körzeti könyvtár eszméjéig. Sajátos, hogy az első írás gondolatai, mondatai, adatai mintegy kétharmados terjedelemben a következő két írásban is helyet kaptak. Mindháromban visszatérő elem a könyvtár nevelő funkciójának kiemelése, és azonos bennük az a megállapítás is, hogy atomizált népkönyvtárakkal nem lehet megoldani a falusi lakosság könyvtári ellátását.
Tovább…

A 20. század egyik örökzöld témája idehaza a falusi lakosság könyvtárellátása. Pedig elvben mi sem lehet egyszerűbb: indulj ki abból, hogy a falusi lakosság épp olyan vagy hasonlóan igényes ellátást érdemel, mint a városi, majd a megoldás végett tanulmányozd a meglévő (nemzetközi) tapasztalatokat, s máris eljuthatsz az ‒ esetleg alternatívákat kínáló ‒ eredményhez.
Igen ám, de mi van akkor, ha a történelem (a politika) új kereteket teremt, új prioritásokat diktál, vagyis nem hagyja a célracionális (“vegytiszta” szakmai) gondolkodást érvényesülni? Mit tegyen egy világosan látó szakember: hallgasson el (meneküljön külföldre), keressen kompromisszumot, netán szimplán hasonuljon (még rosszabb változatként, “magánszorgalmú kutyaként” ‒ Illyés Gyula kifejezése – csaholjon)? Ezek a dilemmák tájékunk (ld. Szűcs Jenő elméletét a köztes régióról: Kelet-Közép-Európáról) demokrácia-hiányos, tekintélyuralmi, fél- vagy egészen diktatórikus rendszerei közepette nem elméleti kérdésként merülnek fel, hanem – akár húsba-vérbe vágó ‒ kényszerhelyzetek sorához vezethetnek. Példáknak se szeri, se száma.
Sebestyén Géza írásai alkalmat kínálnak, hogy behatóan megnézzük egy konkrét szakmai kérdés felvetésének és megoldásának módosulását, variációit – a címbe emelt eufemisztikus megjelöléssel élve ‒ „történelmi oldalfényben”.
Sebestyén (1912‒1976) tudós nyelvésznek indult s németországi, majd ausztriai ösztöndíjas éveit követően, 25 évesen az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központban kapott értelmes munkalehetőséget, s ezzel alkalmat a fokozatos ‒ később véglegesnek bizonyuló ‒ pályamódosításra. 1942-ben született első, máris kiérlelt könyvtáros szakmai írása a kor (kormánypárti) közpolitikai értelmiségi folyóiratában látott napvilágot. A következő bő három évtizedben – ennyi adatott neki – a szerző köztudottan a hazai könyvtárosság egyik legnagyobb hatású vezető személyiségévé: gondolkodójává és irányítójává vált.1


Tovább…

“Ha azt akarjuk, hogy a dolgok ugyanolyanok maradjanak, mindennek meg kell változnia.”
Giuseppe Tomasi di Lampedusa (Il gattopardo)

Bevezetés

Az alábbi dolgozat korunk egészen szokatlan digitális minőségének a kutatás ösztönzése és a tudás terjesztése szempontjából előremutató és hátráltató hatásait egy olyan könyvtáros szemével kísérli meg összefoglalni, aki tulajdonképpen kívülálló. Ez a könyvtáros soha nem dolgozott a cédulakatalógusok és a manuális feldolgozás világában, sőt egykor a könyvtártechnológia csúcsának tartott DOS-alapú adatbázisokra is őskövületként tekintett annak idején, mégis sejti, mit veszít el éppen hagyományaiból, örökségéből az a szakma, amelynek küldetése, létének értelme kérdőjeleződik meg az információtechnológiai forradalom által. Látja és érti, mit jelent a nyomtatott könyvek bűvkörében élni évtizedeken át, aztán egyszer csak az olvasótól azt hallani, „majd rákeresek a Google-ban”. Ez a könyvtáros azonban nem érzi sajátjának a nyomtatott kultúra háttérbe szorulása fölötti elkeseredettséget és az e-kultúra terjedése által kiváltott elidegenedettséget, nem utolsósorban azért nem, mert ez a hangsúlyeltolódás organikus módon, ösztönösen következett be, vagyis egyrészt szervesen beágyazódott világunkba, másrészt az emberek valós igényét tükrözi. Ez pedig nem más, mint a használható és integrálható információhoz való minél gyorsabb és egyszerűbb hozzájutás – bármi áron. Márpedig a könyvtár definíció szerint a tudásra szomjazó embereket szolgálja, az ő elvárásaikra proaktívan ráérezve kell működnie, ezért nem is merülhet fel kérdésként, vajon keblünkre kell-e ölelnünk e technológiai fejlődést.
A kérdés sokkal inkább az, mit jelent mindez a könyvtárak identitására, jövőképére nézve, illetve mivé válunk mi, könyvtárosok e folyamat során. Nem kétséges, hogy a könyvtárostársadalom súlyos tekintélycsorbulást, ennek nyomán pedig még súlyosabb önbizalomvesztést szenvedett el, miközben nehezen találja a helyét az újraszerveződött információáramlási láncban. Próbálkozások persze történtek és történnek a könyvtár újra „feltalálására”, az eredmények azonban viszonylag lassan válnak láthatóvá, ami leginkább annak köszönhető, hogy bármennyire is megkerülhetetlen részévé vált a számítástechnika mindennapjainknak, bármennyire is úgy teszünk, mintha ezt már tökéletesen meg is szoktuk volna, napjaink digitális közege jelen formájában nem idősebb húsz évesnél, szemben mondjuk a könyvnyomtatással, melyet évszázadok óta ismerünk. Ebbe alaposan belegondolva, elvárhatjuk-e a könyvtáraktól (vagy bárki mástól), hogy azonnal kész és működő válaszokkal álljanak elő szerepük újraértelmezésére és az életük új technológiáknak megfelelő átszervezésére? Nyilvánvalóan nem, bár tagadhatatlan, hogy ha egyszer meg szeretnénk találni e válaszokat, szüntelenül keresnünk kell azokat, nem nézhetjük tétlenül, ahogy eljár felettünk az idő.
Tovább…

A mi “rejtett potenciálunk”

Két kiváló fiatal szegedi egyetemista, Molnár Sándor és Nagy Gyula dolgozata olvasható a következő oldalakon. Tudatosan kerestük őket, és örömmel vesszük tudomásul, hogy itt vannak két nagyszerű projekttel, amelyek elsősorban a szakma iránti őszinte érdeklődésről, kreativitásról és – ami gyakran hiányossága a hasonló hallgatói projekteknek – céltudatos és kitartó munkáról tanúskodnak.
A K2 kísérleti műhely már indulásakor kitűzte célul, hogy népszerűsíti a felsőoktatási intézményekben folyó könyvtár- és információtudományi kutatásokat, illetve a programjain bemutatkozási lehetőséget biztosít a tehetséges egyetemi, főiskolai hallgatóknak, fiatal kutatóknak. A két szerző is egy ilyen rendezvényen bukkant fel.
A virtuális kutatócsoport működése során három tevékenységre helyeztünk nagy hangsúlyt:

  • a szakirodalom alapján az új technológiai trendek figyelése;
  • új technológiákkal kapcsolatos kísérletek végzése, ösztönzése;
  • rendezvények szervezése, amelyeken az új technológiai lehetőségeket és a fiatal kutatókat megismertetjük a nagyközönséggel.

A tevékenység részleteiről és az új eredményekről a K2 műhely blogján1 számoltunk be. Összesen nyolc rendezvény, 28 előadás vagy tutoriál és összesen több mint 300 látogató számszerűsítve is jól jellemzi a műhely rendezvényeinek elmúlt évi eredményeit. Ennél is fontosabb azonban, hogy új együttműködések, ismeretségek születtek mind könyvtárakkal, mind külső ipari partnerekkel, mind pedig sokra hivatott, de a szakma előtt eddig ismeretlen fiatal kutatókkal, egyetemistákkal. A tevékenységeink támogatásához felkértünk egy tanácsadó testületet – Drótos Lászlót (Országos Széchényi Könyvtár), Fodor Jánost (Eötvös Loránd Tudományegyetem) és Jóföldi Endrét (WebLib Kft.), – akik a könyvtáros szakmában és az IT területén eltöltött hosszú évek tapasztalatával irányt adtak a műhely tevékenységének. Rajtuk kívül elsősorban fiatal, innovatív, ötletekkel teli fiatalokra, azon belül is gyakran pályakezdőkre alapoztuk a kutatási tevékenység legnagyobb részét.
Tovább…

A 2010-es év decemberi Tudományos és Műszaki Tájékoztatásában jelent meg egy összefoglaló tanulmány a személyes információszervezésről, amely részletesen ismertette a PIM fogalmát (a PIM betűszó a personal information management kifejezés rövidítése), helyzetét és területeit.1 Az iromány második fele pedig gyakorlati tippekkel és tapasztalatokkal szolgált. Jelen írás is inkább ezekre a gyakorlati vonatkozásokra koncentrál, mégpedig az eszközök, azon belül is főleg a mobil eszközök (okostelefon, táblagép) oldaláról megközelítve a kérdést, hiszen napjainkban ez a legforróbb terület a személyes információszervezésben.

Bevezető

Mindenki által ismert tény, hogy az informatika terén a XX. század második felében lezajlott fejlődés mekkora mértékű, és milyen hihetetlen tempójú volt. Ez a fejlődés az elmúlt 60–70 év alatt teljesen megváltoztatta a világot. A mobilkommunikációban lezajló fejlődés még ennél is sokkal gyorsabb volt, hiszen 15–20 év alatt sikerült az informatikai forradalomhoz hasonló nagyságrendű ugrást elérni, amely legalább annyira megváltoztatta az életünket, mint a számítógépek elterjedése. Természetesen a két folyamatot balgaság volna teljesen különválasztani egymástól, hiszen számos szinergia figyelhető meg a két terület között. A korábbi forradalom tulajdonképpen előkészítette a terepet az utóbbi számára, lehetővé téve, hogy az jóval rövidebb idő alatt végbemenjen. (A „végbemegy” kifejezés igazából nem is helytálló, hiszen egy befejeződött állapotot sugall, pedig látnunk kell, hogy ezek a folyamatok nem álltak le, éppen ellenkezőleg, napjainkban tombolnak leginkább.) Fokozottan igaz ez a mobil eszközök világára! Könyvtárosként talán bele sem gondolunk, hogy ezek a mára teljesen hétköznapivá vált eszközök milyen szorosan kapcsolódnak fő feladatunkhoz, az információkezeléshez.
Tovább…

Milyen egy „temetkezési” honlap?

Manapság az unalomig ismételt közhelyek közé tartozik, hogy az, ami nincs fent a világhálón, az nem is létezik.
Írásomban arra keresem a választ, hogy léteznek-e temetői honlapok, ha igen, ezek milyen célt szolgálnak, illetve miként lehet egy temetőből szerkesztett bővíthető, és visszakereshető adatbázist létrehozni. Rövid elméleti kitekintés után a kecskeméti Szentháromság temető honlapját és fejlesztésének körülményeit mutatom be.

Temetői honlapok hazánkban és a nagyvilágban

Általánosságban elmondható, hogy viszonylag kevés temetőnek van hivatalos honlapja, illetve ha van, akkor is a temetőt mint „intézményt” mutatja be. Ritka az olyan eset, ahol az elhunytakkal kapcsolatos információk is elérhetők a weboldalon.
Egyes temetőket egyfajta turisztikai látványosságként kezelik. Ezek közül magyar vonatkozásban a Fiumei úti nemzeti sírkertnek*, illetve a házsongárdi temetőnek van honlapja**, míg a külföldi temetők közül a párizsi Père-lachaise*** a legjelentősebb.
A sírokat mint kulturális és turisztikai értéket felvonultató honlap az Eleink vidéki és külföldi temetőkben**** című adatbázis, amelyben a szerkesztők a földrajzi távolságokat figyelmen kívül hagyva, egyfajta virtuális temetőt hoztak létre, egy felületen gyűjtve össze a legfontosabb magyar irodalmárokat, politikusokat.
Tovább…

Kereszty István emlékezete

A magyar irodalom sok évszázados fejlődését gyakran kézfogások szakadatlan láncolataként jellemzik, amelyben nemzedékről nemzedékre, közvetlen személyes kapcsolatokon, „kézfogá­sokon” keresztül hagyományozódik át a tradíció és az írói küldetéstudat. Úgy gondolom, szakmánk históriájára is érvényes ez a metafora. A gyűjtemény és a feladatok állandósága mellett a könyvtárosok személye ugyan szükségszerűen változik, azonban a könyvtár mint intézmény önnön létét tenné kérdésessé, ha megszakadna a generációk közötti folyamatosság, a nemzedékek párbeszéde. A szakmai fogások könyvből el nem sajátítható fortélya vagy az adott bibliotékára jellemző, a külső szemlélőnek egyébként nem ritkán irracionális elemeket is tartalmazó, a múltból eredeztethető napi rutinja csak a könyvtárosok közvetlen személyes kapcsolatából – kézfogásából – ismerhető meg és ez örökítheti át egyrészt a munkakultúrát, másrészt az intézmény saját ethoszát.
Tovább…

Bevezetés

A mai könyvtárosoknak a XIX. századi magyar bibliográfiák történetéből leginkább a század második felében‒vége felé (és a XX. századra is átnyúlóan) tevékenykedő nagy bibliográfus-triász, Szabó Károly (1824–1890), Szinnyei József (1830–1913) és Petrik Géza (1845–1925) neve jut eszébe. Az utókor szemszögéből nézve ez nagyon is helyes, hiszen egyrészt műveik mind a mai napig használatosak, másrészt pedig azért, mert nemzeti irodalmunk könyvészeti feldolgozása érdekében végzett példaértékű munkásságuk számos követőre talált. Mindazonáltal a bibliográfiatörténetben az ő nagyságuk mindenképpen jogosan, ám mégis kissé méltatlanul feledtet el többeket, elődöket és kortársakat egyaránt. Egyikük a mindhármukkal kapcsolatba hozható Kertbeny Károly (1824–1882), akinek gyakorlati könyvészeti tevékenysége tulajdonképpen torzó maradt, így valóban nem tekinthető olyan nagy hatásúnak, mint a „három nagy”-é, de törekvései, bibliográfusi küldetése és bibliográfiaelméleti alapozása kétségkívül érdemes arra, hogy a XXI. századi modern és teljesítménycentrikus világ is emléket állítson neki.
Tovább…

A Brogyányi Kálmán tudományos tanácskozás. (Brogyányi Kálmán művészettörténeti és könyvtártudományi munkásságának ismertetése) címmel 2000. május 15-én Pozsonyban, a Magyar Intézet Székházában rendezett konferencián elhangzott előadás átdolgozott, bővített és szerkesztett szövege.

Bevezetés

Közismertek azok 20. század közepéig megjelent általános könyvtártani kézikönyvek, amelyek azzal a céllal készültek magyar könyvtárosok számára, hogy segítséget nyújtsanak mindennapi munkájukhoz. Kudora Károly, Gulyás Pál, Ferenczi Zoltán valamint Káplány Géza kézikönyvei1 mellett azonban kevésbé (sőt, szinte egyáltalán nem) közismert Brogyányi Kálmán: Magyar könyvtári szolgálat2 című munkája, amely hetven évvel ezelőtt, 1941 végén jelent meg a szlovákiai Pozsonyban.
A Toldy Kör által kiadott mű célját Csáky Mihály, a Szlovákiai Magyar Párt kulturális ügyeinek vezetője fogalmazta meg a kötet előszavában: „Minden nemzet lelkisége, érzése, vágyai, szellemi életének színvonala irodalmában fejeződik ki. A magyar irodalom és szellemi élet központja az anyaországban van. Ha tehát benne akarunk maradni az egyetemes magyar szellemi fejlődésben, gondoskodnunk kell a magyar könyv szolgálatának tervszerű megszervezéséről. A jelen mű ezt a célt szolgálja.”3


Tovább…

A jelentés, az igazság és az információ

BUDD, John: Meaning, truth and information: prelegomena to a theory című tanulmányát (Journal of Documentation, vol. 67. 2011. no. 1. 56–74. p.) Koltay Tibor tömörítette

Az igazság létezésének és lényegének kérdésével filozófusok, nyelvészek és mások több mint két évezrede birkóznak. Viszonylag ritkán tették viszont fel azt a kérdést, hogy a jelentés és az igazság szükségesek-e az információ létéhez.
Az információtudomány területén1 a jelentés figyelembe vétele szempontjából talán a legismertebb Kuhlthau elmélete, amely szerint a jelentést az információkeresés során hozzuk létre összefüggésben azzal, hogy mi a célja a keresésünknek. Ez, az egyénekre építő megközelítés alapvetően procedurális jellegű, tehát azt tételezi fel, hogy mindenkinek, aki információt keres, olyan lépések sorozatán kell végigmennie, amelyek az értelmes dolgok megtalálására vannak optimalizálva. Aki tehát információt keres, annak meg kell értenie azt, amit talált. Ez a megközelítés aztán kiegészül az információ keresésének, megtalálásának és interpretációjának kognitív, affektív, kulturális és társadalmi elmeivel.2
Az igazság és a jelentés természetének vizsgálata önmagában is ijesztően nagy feladat, és kapcsolatuk az információval sokféleképpen közelíthető meg.


Tovább…

1. Előzmények: a CERTIDoc és én

Az információs és kommunikációs technológia gyors fejlődése, a változó használói szokások és szükségletek, az Európai Uniós stratégiák és programok, valamint a hazai könyvtárpolitika újabb és újabb kihívások elé állítják a könyvtári szakembereket. A fejlődés tétje és egyben a versenyképes működés elengedhetetlen feltétele a könyvtárosok, információs szakemberek megújulni tudása, kreativitása, együttműködése. Elvárás velük szemben, hogy rendelkezzenek a legújabb szakmai ismeretekkel, de empátiával és toleranciával, nyitottsággal, folyamatos megújulási vággyal is, az „életen át tartó tanulás” igényével. Mindehhez párosul a szakma presztízse, a reális önértékelés képessége, a szakmai identitás és önbecsülés.1
Tovább…

JUBB, Michael
JUBB, Michael: Challenges for Libraries in Difficult Economic Times: Evidence from the UK című cikkét (= Liber Quarterly, Vol. 20. 2010. No. 2. 132–151. p.) Mohor Jenő tömörítette

Az egyetemi könyvtárak számára az utóbbi tíz év soha nem tapasztalt mértékű változások időszaka volt. Az egyetemek gyors létszámnövekedése (mind a hallgatók, mind a személyzet tekintetében) együtt járt a digitális környezet irányába való lényeges elmozdulással, ami néhány alapvető változást hozott a könyvtárak és használóik „működésének” módjában. További változások következnek még, megjósolhatatlan hatással a hallgatókra, oktatókra és a könyvtárakra egyaránt.
Ez idő alatt az egyetemi könyvtárak reagáltak a fejleményekre, megváltoztatták működésüket, és a legtöbben költségvetésük nominális növekedését tapasztalhatták. A továbbiakban azonban szűkösebb körülményekre kell számítaniuk. A könyvtárak olyan időszak elé néznek, amikor gyors és jelentős változásokkal kell megbirkózniuk, miközben költségvetésük csökken.
Jelen cikk alapját a Research Information Net¬work által összegyűjtött és elemzett bizonyítékok képezik arról, hogy az Egyesült Királyság egyetemi könyvtárai hogyan kezelik ezt az új helyzetet. Két kihívást emel ki, melyekkel a könyvtáraknak szembesülniük kell.
Tovább…

“A könyvtárak a használókért vannak”*

Minden ország szaksajtójában vannak olyan nevek, amelyeket meglátva az emberben automatikusan felmerül, hogy ezt a cikket el kell olvasni. Hát még ha mottóul egy Ranganathan-mondatot választ, és az írás címe is Ranganathan egyik törvényének („Libraries are for users”) parafrázisa… A címet ugyan lefordítottam, de a tömörítés során igyekeztem meghagyni – a szóhasználat érzékeltetésére – a cikkben szereplő angol kifejezéseket. ‒ MJ.

GUERRINI, Mauro: Libraries are for users című ( Bollettino AIB. 50. vol. 2010. 4. no.357–363.p.) című írását Mohor Jenő tömörítette. 

„Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy biztonsággal előre láthassuk, a jövő milyen további fejlődési állomásokat tartogat e NÖVEKEDÉSBEN LÉVŐ SZERVEZET, – a könyvtár számára. Ki mondhatja meg, hogy egy napon az ismeretek terjesztése, ami a könyvtárak hivatásának lényege, nem történhet-e majd más, a nyomtatott könyvtől különböző források használata révén?”
S. R. Ranganathan

Hozzáférés

A hozzáférés igencsak használatos, ugyanakkor többjelentésű kifejezés a könyvtári nyelvezetben. A könyvtárnak azon tulajdonságához kötődik, hogy az egy nyitott hely, egyben a dokumentum-jellegű források rendezésére kiválasztott tér, kalauz a távoli forrásokhoz, mely legyőzi a fizikai távolságot és azokat a gazdasági és technikai akadályokat, amelyek néha korlátozzák az elérhetőséget. A digitális környezetben a könyvtár kell, hogy garantálja a hozzáférést a minőségi forrásokhoz, ahogyan az IFLA internet-nyilatkozata mondja: „Az interneten lévő sok és értékes forrás mellett van néhány hibás, félreérthető és visszatetszést keltő. A könyvtárosoknak olyan információkról és segédeszközökről kellene gondoskodniuk a használók számára, amelyek segítségével azok megtanulhatják az internet és az elektronikus információk hatékony és eredményes használatát. Kezdeményező módon segíteniük kellene minden használót, beleértve a gyermekeket és a fiatalokat is, és megkönnyíteni nekik a hálózaton lévő minőségi információkhoz való felelős hozzáférést.”1
Tovább…

SZABÓ Károly
Napló és tanulmányok / Szabó Károly ; utószó
Bartók Katalin. – Kolozsvár, Kriterion, 2011. 205 p.
ISBN 978732610039

Címünk természetesen idézet – a találó verssor Jakab Ödön erdélyi költő azon költeményében olvasható, amelyet idősebb kortársa, Szabó Károly történész és bibliográfus elhunyta után három nappal, 1890. szeptember 4-én írt.1 Hasonló hangnemben, mély tisztelettel írhatott volna másokról, a magyar nemzeti bibliográfia alapozó és mindmáig alapvető alkotásainak összeállítóiról, Petrik Gézáról és Szinnyei Józsefről is. Hiszen mindhármuk munkásságát a magyar kultúra, a tágan értelmezett magyar irodalom iránti odaadó alázat, a szinte hihetetlen szorgalom jellemezte.
Szabó Károly halálának kétszázadik évfordulójáról folyóiratunk (kissé megkésve) a 2011. évi első számában megemlékezett; Szabó Sándor invenciózus tanulmányában összefoglalta az eddigi, meglepően ritka életrajzi kutatások eredményeit is.2 A tagadhatatlanul csekély érdeklődés okán érdemes elgondolkodnunk, és mindenképpen – ezért is! – nagyon kell örülnünk annak, hogy a közelmúltban, 2010-es impresszummal (tehát lényegében jubileumi kiadványként) a kolozsvári Kriterion Kiadó gondozásában napvilágot látott Szabó Károly írásaiból egy érdekes és színes válogatás. A mintegy kétszáz oldalas kötet igazi ajándék: ajándék a magyar könyvtárügy és bibliográfiai irodalom múltjával foglalkozóknak (kutatóknak, oktatóknak, diákoknak, olvasóknak), valamint a hazai historiográfia művelőinek, kedvelőinek.
A könyv valójában nem most, hanem jóval korábban született, valamikor az 1970–80-as években. A kolozsvári Egyetemi Könyvtár magasan képzett munkatársa, Váczy Leona (hivatalos nevén: Váczy Kálmánné Zachariás Lenke) szorgos könyvtári és levéltári gyűjtőmunkával ekkortájt (vagy ezt megelőzően) állította össze az anyagát, ekkor írta meg a bevezető esszét „hőse” életútjáról és tevékenységéről, elkészítette a szó- és helynévjegyzéket, továbbá a névmutatót is. Kiadót azonban nem talált; hosszú ideig a rendszerváltást követően sem. Halála (1995) után másfél évtized telt el, míg végre a munka megjelenhetett. Az opus viszontagságos sorsáról és a szerkesztő egyéb publikációiról az igen tárgyilagos utószó3 tájékoztat, ennek szerzője Bartók Katalin, aki igaz hálával és meleg szeretettel idézi fel édesanyja, Váczy Leona alakját, személyiségét.


Tovább…

Kulturális valóságismeret és EKF 2010 [elektronikus dok.] : 35 éves a pécsi kultúraközvetítő képzés : tudományos konferencia és emlékülés, 2010. november 18-19. / … szerk. Koltai Zsuzsa ; [rend., közread.] Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar. Megjelenés: Pécs : PTE FEEK, 2011. Terj./Fiz. jell.: 1 CD-R ; 12 cm

A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, illetve jogelődjei fennállásuk 35. évfordulója alkalmából tudományos konferenciát szervezett 2010. november 18–19-én Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában Kulturális valóságismeret és EKF 2010 címmel. A rendezvény két napján a négy plenáris fórumon, valamint a hat szekcióban összesen ötvenhat előadás hangzott el. A tanulmányokból 2011 nyarán CD formátumban kötetet jelentetett meg a kar, ami várhatóan a Magyar Elektronikus Könyvtár weboldalán is teljes szöveggel hozzáférhető lesz. A kötet tanulmányai a tágan értelmezett kultúraközvetítés fő tendenciáit, jelenségeit dolgozzák fel, továbbá bemutatják a kulturális erőforrások újszerű mobilizációjával kapcsolatos kutatások eredményeit is. A téma jellegéből fakadóan, a sokféle megközelítés, valamint az interdiszciplinaritás jellemzi az írásokat. A kötetben megjelenő írások a kultúrakutatás jelenével és új irányaival, a felnőttoktatás kihívásaival, a multikulturális társadalommal és oktatással, a kultúraközvetítő szereptudat összetevőivel, a mobil könyvtári innovációkkal, valamint az emberi erőforrás fejlesztés kultúrájával foglalkoztak. Az egyes szekciókat tükröző fejezetekben hat-tíz tanulmány kapott helyet. A könyvtárszakmai szempontokat figyelembe véve írásunk A mobilkönyvtári innovációk a kulturális esélyegyenlőség megvalósításában című szekció tanulmányait mutatja be részletesebben. A konferencián a legtöbb előadást, így a kötetben a legnagyobb számú tanulmányt felvonultató szekció elsősorban az európai és a magyarországi mozgókönyvtári ellátás múltjának és jelenének, valamint jogi szabályozásának kérdéseit, továbbá a dél-dunántúli régióban megvalósult Könyvtárbusz szolgáltatásának témáit járták körül.
Pogányné Rózsa Gabriella tanulmányában az európai mozgókönyvtári ellátás kezdetéről ír. Samuel Brownnak köszönhetően Nagy Britanniában már az 1800-as évek elején kialakult egy sajátos mozgókönyvtári szolgáltatás, az úgynevezett „itinerating library”. A skót származású Samuel Brown 1817-ben hívta életre az első mozgó „minibibliotékát”, mely a brit kisvárosokat és falvakat látogatta, látta el könyvekkel. A tanulmány részletesen kitér Samuel Brown életútjára, az „itinerating library” történetének alakulására, valamint a brit mozgókönyvtári rendszer megalapozására. Ugyanakkor a XIX. század elején kialakult mozgó könyvtár nem azonos a mai értelemben vett mobil bibliotékával. Mindazonáltal Brown „itinerating library-ja nagyban hozzájárult annak értelmezéséhez, hogy a modern könyvtárosság számára mit is jelent ez a fogalom. Munkássága során Samuel Brown felismerte, hogy ha szélesebb körben ismertté szeretné tenni a mozgókönyvtári szolgáltatást, akkor megfelelő intézményi háttérre, valamint állami támogatásra lesz szüksége. Ám munkája eredményeként az 1830-as években már külföldre is elért a mozgókönyvtárak hálózata, így a XIX. század közepére már 100 külhoni (Angliában, Írországban, Nyugat-Indiában, Kanadában, Tasmániaban és Ausztráliában) telephelyen voltak hozzáférhetőek a különböző olvasnivalók.
Tovább…

2012. 1. Referátumok

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (1) (3) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)