Címke: tájékoztatás

Változások időszaka

Uniós e-dokumentumok használata az Országgyűlési Könyvtár EU Letéti Gyűjtemény szaktájékoztató tevékenységében

2015-ben megjelent írásomban1 összefoglaltam mindazokat a változásokat, amelyek az uniós kiadványok életében történtek, és amelyek hatása jelentős változásokat eredményezett az EU Letéti Gyűjteményben folyó munkában és a szolgáltatásokban. Az Unió iránt érdeklődő olvasó folyamatosan tapasztalhatja azóta is az Országgyűlési Könyvtárban található Európai Unió Letéti Gyűjtemény szolgáltatásaiban a kiadványok elérésében és ebből következően a szaktájékoztatói tevékenységben bekövetkezett  újabb változásokat. Letéti Gyűjteményünkben változatlanul teljes szöveggel és ingyenesen használhatók az uniós intézmények dokumentumai, viszont évről évre csökken a nyomtatott formában kiadott dokumentumok száma. Cikkemben igyekeztem összegyűjteni mindazokat az interneten elérhető ingyenes, teljes szövegű uniós adatbázisokat, melyek az uniós szaktájékoztatáshoz nyújtanak segítséget.
Tovább…

Mindenes könyv a tájékoztatásról

A gourmet az étlaptól számítja az étkezést. Minden ízt megelőlegez magának, az összes különlegességet megtestesíti fantáziájával, és az ismeretlen fogásokról mohón meg akarja tudni mindazt, amit csak lehet. Az ínyenc értékeli az újdonságot, az egyedi erőfeszítéseket, de elvárja a minőséget is.  Egy-egy jó könyvtártudományi szakkönyv a született gourmet-hez tesz minket is hasonlatossá. Hagyjuk, hogy elcsábítsanak a fejezetcímek, elképzeljük a befogadás élményét, s kíváncsiak vagyunk az új ismeretekre. Élvezzük a kivételes helyzetet, ha olyan szakmunka van a kezünkben, melyhez hasonló igényűt még nem lapozhattunk fel. Mint történik például Nagy Enikő könyve esetén.
Tovább…

A tételes jogszabályokra vonatkozó információszolgáltatás

Bevezetô
Jogi információn legáltalánosabb értelemben a jogalkotási, jogalkalmazási és jogkövetési tevékenységhez tartozó anyagokra, azaz (a) a jogszabályokra, (b) a jogszabályok megalkotására, (c) a társadalmi gyakorlatban való érvényre juttatására, azaz a joggyakorlatra, valamint (d) az elméleti, tudományos és gyakorlati célú jogirodalmi eredményekre, közleményekre vonatkozó adatot, tartalmi ismeretet értjük.1 A jogi információszolgáltatásnak, illetve a jogi szaktájékoztatásnak ennek megfelelően három nagyobb területét különböztetjük meg: (1) a tételes jogszabályanyagra, (2) jogalkalmazási gyakorlatra (bírósági határozatok) és (3) az elméletre, a jogi szakirodalomra vonatkozó információszolgáltatást. A dolgozat célja a jogi szaktájékoztatás hazai információs forrásainak és eszközeinek bemutatása a fenti három szakterület köré csoportosítva.*
Tovább…

1.  Kutatás és ismeretszerzés megváltozott környezetben

A korunkra jellemző trendek kifejtésekor* érintőlegesen már ejtettem szót arról, hogy az információtechnológiai forradalom hatására átalakuló pszichés és kognitív működésünk miként szolgálhatja a jövőben a könyvtárak megújulását a digitális kor elvárásainak megfelelően. A továbbiakban részletesebben áttekintem a könyvtárak előtt álló kihívásokat, majd a szakirodalom alapján javaslatokat fogalmazok meg azok megoldására. Ezek az ötletek semmiképp nem jelentenek univerzális, bárhol bevethető gyógymódot a könyvtárak sokrétű problémáira. A felvetett kérdések leginkább a szakkönyvtárak munkájához kapcsolódnak, így a rájuk adott válaszok is szakkönyvtári környezetben működhetnének optimálisan, ám ott is csak a helyi sajátosságok figyelembevételével. Elsődleges célom tehát nem a „biztos recept” megosztása kollégáimmal, hanem a gondolatébresztés, a szakmai fantázia beindítása. Azt is láttatni szeretném, hogy a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás nem jelenti a könyvtár küldetésének és értékrendjének feladását. Épp ellenkezőleg, meggyőződésem, hogy az internet uralta információs környezet kivételes esélyt kínál számunkra a tudás akadálytalan terjesztésére, illetve az elmélyült ismeretszerzés és a minőségi alkotótevékenység előmozdítására.
Tovább…

“Ha azt akarjuk, hogy a dolgok ugyanolyanok maradjanak, mindennek meg kell változnia.”
Giuseppe Tomasi di Lampedusa (Il gattopardo)

Bevezetés

Az alábbi dolgozat korunk egészen szokatlan digitális minőségének a kutatás ösztönzése és a tudás terjesztése szempontjából előremutató és hátráltató hatásait egy olyan könyvtáros szemével kísérli meg összefoglalni, aki tulajdonképpen kívülálló. Ez a könyvtáros soha nem dolgozott a cédulakatalógusok és a manuális feldolgozás világában, sőt egykor a könyvtártechnológia csúcsának tartott DOS-alapú adatbázisokra is őskövületként tekintett annak idején, mégis sejti, mit veszít el éppen hagyományaiból, örökségéből az a szakma, amelynek küldetése, létének értelme kérdőjeleződik meg az információtechnológiai forradalom által. Látja és érti, mit jelent a nyomtatott könyvek bűvkörében élni évtizedeken át, aztán egyszer csak az olvasótól azt hallani, „majd rákeresek a Google-ban”. Ez a könyvtáros azonban nem érzi sajátjának a nyomtatott kultúra háttérbe szorulása fölötti elkeseredettséget és az e-kultúra terjedése által kiváltott elidegenedettséget, nem utolsósorban azért nem, mert ez a hangsúlyeltolódás organikus módon, ösztönösen következett be, vagyis egyrészt szervesen beágyazódott világunkba, másrészt az emberek valós igényét tükrözi. Ez pedig nem más, mint a használható és integrálható információhoz való minél gyorsabb és egyszerűbb hozzájutás – bármi áron. Márpedig a könyvtár definíció szerint a tudásra szomjazó embereket szolgálja, az ő elvárásaikra proaktívan ráérezve kell működnie, ezért nem is merülhet fel kérdésként, vajon keblünkre kell-e ölelnünk e technológiai fejlődést.
A kérdés sokkal inkább az, mit jelent mindez a könyvtárak identitására, jövőképére nézve, illetve mivé válunk mi, könyvtárosok e folyamat során. Nem kétséges, hogy a könyvtárostársadalom súlyos tekintélycsorbulást, ennek nyomán pedig még súlyosabb önbizalomvesztést szenvedett el, miközben nehezen találja a helyét az újraszerveződött információáramlási láncban. Próbálkozások persze történtek és történnek a könyvtár újra „feltalálására”, az eredmények azonban viszonylag lassan válnak láthatóvá, ami leginkább annak köszönhető, hogy bármennyire is megkerülhetetlen részévé vált a számítástechnika mindennapjainknak, bármennyire is úgy teszünk, mintha ezt már tökéletesen meg is szoktuk volna, napjaink digitális közege jelen formájában nem idősebb húsz évesnél, szemben mondjuk a könyvnyomtatással, melyet évszázadok óta ismerünk. Ebbe alaposan belegondolva, elvárhatjuk-e a könyvtáraktól (vagy bárki mástól), hogy azonnal kész és működő válaszokkal álljanak elő szerepük újraértelmezésére és az életük új technológiáknak megfelelő átszervezésére? Nyilvánvalóan nem, bár tagadhatatlan, hogy ha egyszer meg szeretnénk találni e válaszokat, szüntelenül keresnünk kell azokat, nem nézhetjük tétlenül, ahogy eljár felettünk az idő.
Tovább…

A könyvtár jelentés- és jelviszonylatai

Tézis

A könyvtár vizsgálható jelként, amely valamilyen információt hordoz és közvetít. Tekinthetjük az információ terjedésére alkalmas anyagi hordozónak. A könyvtárban zajló információközvetítést interpretáló folyamatként is szemügyre vehetjük, és ennek értelmében beszélhetünk arról, hogy bizonyos célokra használjuk fel a jeleket.

A könyvtár mint információs rendszer – jelrendszer

A könyvtárosok jelek útján közlik a könyvtár rendszerét, a használat lehetőségeit és korlátait. Jelekbe tömörítik a gyűjtemény tagolásának szerkezetét, a hozzáférési feltételeket. Bizonyos jeleket azért alkalmaznak, hogy a működés folyamatait interpretálják: például jelek helyettesítik a tulajdonjogot, a rendezés rendjét, a visszakeresés fonalát; egyeseket azért, hogy az interakciót szolgálják: például megszólítsák a használót, erősítsék tevékenységük ismertségét, társadalmi pozícióját.
Tovább…

Az információközvetítés szimbolikus olvasata

1. Fogalomértelmezések

1.1. Információ
Írásunkban az információ szó használatával általános értelemben arra a jelöltre gondolunk, mely a keletkezés (értsd: keresési eredmény) mikéntjétől független szellemi formáció, és amelynek az információt igénylő értéket tulajdonít.
Ha az Oxford English Dictionary hármas megközelítésének (folyamat, ismeret, dolog) értelmezései közül kell a kifejezést azonosítanunk, akkor munkánk a hármas egység első tagját, a folyamatot, és annak szimbolikus vetületét vizsgálja. Horváth Péter (2001) modelljében gondolkodva, melyben az információ “az adott problémával kapcsolatos vagy a világállapotról érkezik”, az ismeret “a rendszerben levő ismeret, amely az információval azonos jellegű, de attól mégis elválasztott”, a folyamat “a feldolgozás vagy processzálás, amely a bejövő információ és a rendszerben lévő ismeretek alapján történik, és amelynek eredménye a döntés, mint megadott lehetőségek közötti választás”.1
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)