Bevezető

A nyolcvanas évek első felében a hazai könyvtári szakirodalomban újdonságot jelentettek azok az írások, amelyek a számítástechnika és a modern távközléstechnika együttes alkalmazásával, a telematikával I, vagy annak részterületeivel foglalkoztak. Brückner Huba alapműnek számító könyve 1 mellett (amelyben a teletext és videotex fejlődéstörténetét, a rendszerek technikáját, a szolgáltatások bevezetését, hatásait, költségeit, működési tapasztalatait foglalta össze az 1985-ig ismert adatok szerint) a nyugat-európai országokban bevezetett videotex-kísérleteket, majd később az üzemszerű működésüket leíró ismertetések már jelezték, hogy a világban felfigyeltek az információszolgáltatás egy olyan új formájára, amely lehetővé teszi, hogy a telefonhálózat segítségével a számítógépes adatbázisokat ne csak a gazdasági felhasználók (nagyvállalatok, bankok, szervezetek), hanem a magán felhasználók széles rétegei is elérhessék. Úgy tűnt, hogy a videotex megoldást ad arra a kérdésre, miként lehet az információtechnikát üzleti hasznot hozó vállalkozásnak tekinteni. 2 A kezdeti lelkesedés után a beszámolók visszafogottabbá váltak és kritikusabbak lettek. Napjainkból visszatekintve, azt mondhatjuk, teljes sikert csak a franciaországi Minitel terminálra épülő Télétel program ért el, a német Bildschirmtext (Btx)-nél nemrégiben kezdődött a konjunktúra; a többi videotex rendszernél viszont a működési tapasztalatok nem mindenben, vagy nem úgy igazolták a várakozásokat, ahogy azt kezdetben képzelték. Időközben felmerültek olyan szempontok, amelyeket a bevezetés előtt nem, vagy túl optimistán mértek fel (pl. a lehetséges felhasználók és szolgáltatók körét, a szolgáltatások iránti igényeket, a szolgáltatások elterjesztésének ütemét, gazdaságossági szempontokat stb.). A kritikusabb hang ellenére sem tagadható, hogy ma már Európa szinte valamennyi országában, továbbá Észak-Amerikában, Dél-Afrikában, Ausztráliában, Japánban is működnek jó nevű videotex rendszerek. A résztvevők számának növekedése ma is tart, ha lassabb is, mint a tervezett. A videotex terminálok számának várható alakulását Európában 1990-re 30 millióra becsülte az NSZK posta.

Brückner Huba említett könyvében ezt túl optimista becslésnek tartotta, s 10 millió körüli számot tartott elképzelhetőnek. 3 1989-es adat szerint Franciaországot leszámítva (ahol már több, mint ötmillió használója van a Minitelnek), a világ összes többi országában együttesen sem működött egymillió terminál. 4 A teljes képhez hozzátartozik, hogy ugyancsak 1989-ben az Európai Közösség országaiban már nagyobb volt a videotex-használók számának növekedése, mint az online használóké. 5 (Az Európai Közösség országainak videotex-használati adatait lásd később, az európai videotex rendszerek bemutatásánál).

Mi hát az igazság a videotex körül? Érdemes-e egyáltalán a mostani gazdasági megszorításokkal terhes időben ezzel a kérdéssel foglalkozni, jelenthet-e alternatívát a magyar könyvtárak számára megújulási törekvéseikhez? A témáról megjelent irodalom viszonylag kis száma és szóródása, a videotex hazai elterjesztésében érdekeltek széles körűnek egyelőre nem nevezhető propagandája, a korlátozott tájékoztatás és a könyvtáros társadalom érdektelensége miatt, nem ismerjük eléggé a videotex-szolgáltatásokat, ezért nehéz fantáziát látni bennük. A következő szemlében és a Kitekintés rovat tanulmányaiban a tisztánlátáshoz szeretnénk segítséget adni.

A videotexről általában

Terminológia
A videotex, teletext elnevezés olyan szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek képernyőn megjelenített szöveges és grafikus információk elérését és azok széles körben történő terjesztését teszik lehetővé, valamilyen elektronikus úton, a számítástechnikai értelemben szakképzetlen használó számára is könnyen kezelhető módon. A szolgáltatások előnye, hogy a felhasználók a kiépített hálózaton keresztül az otthonukban, munkahelyükön vagy nyilvános helyeken (posta, könyvtár, utazási iroda, szálloda) felállított speciális terminálok (vagy dekóderes tévékészülékek, illetve videotex vételre alkalmassá tett PC-k) használatával elérhetik és képernyőjükön megjeleníthetik a központi adattárakban tárolt információkat.

A teletext nem azonos a videotexszel, a két fogalom között határozott különbséget kell tenni. A különbség elsősorban az információs oldalak továbbítási módjából és az információs oldalak kiválasztásának technikájából adódik. Az ITU ( International Telecommunication Unio ) és a CCITT ( Comité Consultatif International Telegraphique et Telephonique ) ajánlásaiban a kétirányú (távközlő hálózaton keresztül megvalósuló ) adatátviteli rendszert nevezik videotexnek, míg az egyirányú információáramlás szerint működő rendszerekre a teletext II elnevezést javasolták. Ez utóbbit szokták még sugárzott vagy szórt (broadcast) videotexként emlegetni. A kétirányú videotexre használatos még a viewdata, interaktív videotex, párbeszédes videotex, interaktív videográfia elnevezés is. Gyakran mindkét szolgáltatástípusra gyűjtőnévként használják a videotex kifejezést. Előfordul az is, hogy az információs rendszer megnevezése helyett, a szolgáltató rendszerek márkaneveit használják, pl. Prestel, Télétel, Ceefax, Oracle stb. Hazai elnevezésükre az OMFB tett javaslatot: az egyirányú rendszerekre a képújság, a kétirányú rendszerekre a teledata használatát ajánlva. Az első időkben (úgy a nyolcvanas évek közepéig) született ilyen témájú hazai publikációkban még követik a szerzők az OMFB ajánlásait, később már inkább a videotex, illetve teletext kifejezéseket használták, tehát meghonosítani nem sikerült a javasolt kifejezéseket.

Teletext
Bár ebben a szemlében a szűkebb értelemben vett, azaz interaktív videotexszel foglalkozunk, egy rövid kitérést még szeretnék tenni azzal a céllal, hogy a teletext – mint általános értelemben vett, egyirányú vagy sugárzott videotex – néhány jellegzetes vonását is bemutatva, világosabban álljon előttünk az egyirányú és kétirányú videotex rendszerek közti különbség.

Az első teletext rendszer (párhuzamosan mindjárt kettő) Angliában kezdte meg a működését 1974-ben Ceefax (BBC) és Oracle (IBA) néven. Magyarországon 1982-ben indult meg a kísérleti és 1983-ban a rendszeres teletext adás a Magyar Posta, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda együttműködésében Képújság márkanéven. A magyar képújság is, ahogy a többi európai teletext rendszer, az angliai Prestel szerinti megjelenítést alkalmazta. E rendszerben a teletext oldalak 24×40, összesen 960 alfanumerikus karakterhelyet foglalnak el, 8 különböző színben jelenhetnek meg. A kezdeti műszaki adottságok 100-200 oldal sugárzását tették lehetővé. Ma már több ezer képoldalt is tartalmaznak a nagyobb teletext adatbázisok. Az adatbeviteli kapacitás korlátozott, a képek számától függ egy kép átlagos hozzáférési ideje. 100 képet tartalmazó rendszernél kb. 25 mp az átlagos várakozási ideje egy kép behívásának.

A teletext működéséhez (az információk tárolására szolgáló adatbázis-központ és a teletext oldalak megszerkesztéséhez szükséges, a központi szerkesztőségben lévő készülékeken kívül) elég egy dekóderrel ellátott tévékészülék, távirányító, és szükséges feltétel még, hogy a televíziós adóállomás műsort sugározzon. A dekóder segítségével a VT gomb megnyomásával eltűnik a képernyőről a sugárzott műsor, és helyette megjelenik a képújság tartalomjegyzéke, ahonnan az olvasni kívánt oldal számát kiválasztva és azt a dekóderbe táplálva, megjeleníthető a keresett információ. A dekóder memóriája addig tartja a képernyőn az adott oldalt, amíg egy másikat nem választ ki a felhasználó, s annak a számát táplálja be a dekóderbe. Egy másik gomb lenyomásával újra vissza lehet kapcsolódni a tévé műsorára. A teletextnek szűkített témájú változata, amikor a tévé műsorában jelenik meg a képújság, a tévéadás kezdetekor, a főműsoridő alatt és a műsorzáráskor. A teletext szolgáltatást olyan újságként, magazinként lehet elképzelni, amelyben folyamatosan ismétlődnek az oldalak, s mivel a nézőtől sosem jut a központig a kérés, ezért nevezik egyirányúnak az információáramlást. 7

A teletext szolgálat néhány jellemzője:

  • az információ általában alfanumerikus, de lehet grafikus is,
  • az információt adatbázisban tárolják,
  • az információ megfelelő dekóderrel kiegészített tévékészüléken válik láthatóvá,
  • az információk átvétele a tévéadások képváltások alatti, kihasználatlan időtartományában történik,
  • a szolgáltatás egyirányú, csak lekérdezni lehet,
  • a felhasználó a rendelkezésre álló oldalakból a távszabályozó segítségével tetszése szerint választhat,
  • az adóállomás az információt ciklikusan ismételve sugározza ki,
  • az oldalak számának növelése meghosszabbítja a képek elérési idejét.

Az európai országok képújságjainak tartalma többnyire erős hasonlóságot mutat egymással. Népszerűek az aktuális kül- és belpolitikai hírek, időjárásjelentések, műsorismertetések, közlekedési információk. A teletextet a háztartásokban, könyvtárakban, iskolákban, áruházakban, bankokban stb. felállított (esetenként pénzbedobós) készülékek révén használják. Kezdetben az állampolgárok mindennapos ügyeivel kapcsolatos tájékoztatásra, később üzleti adatszolgáltatásra. Düsseldorfban pl. árutesztelésre is felhasználták a képújságot. A terepkísérletek szerint a képújság közönségorientált rendszerként nem vált be, de üzleti, marketing célokra jól használható. 8 A teletext angliai fejlődésére is az elüzletiesedés a jellemző, a közszolgálati szerep háttérbe szorult a pénzügyi és ipari érdekek mellett. A teletextről úgy vélekedett a közönség, hogy “legfeljebb ugyanabból a kínálatból nyújt többet”. A fiatalok és gyerekek körében azért igen népszerű a Ceefax és az Oracle is, elsősorban a különféle szórakoztató, játék és sport szolgáltatásai miatt. 9

A Magyarországon meginduló teletext adások információszolgáltatói kezdetben az MTV és az MTI voltak, később egy-két könyvtár is kapcsolódott hozzájuk. Említést érdemel a veszprémi Országos Oktatástechnikai Központ (OOK) kísérlete is. Az OOK a pedagógiai információk terjesztésére a nappali Képújság-adásban napi 15 oldalt vett igénybe. Az OMIKK 1985-ben heti 3-3 oldalon kezdett jeladó információt sugározni azzal a céllal, hogy a vidéken élő műszaki szakemberek információellátását javítsa. Kezdetben bibliográfiai adatokat közöltek, felajánlva a másolat-, illetve fordítási szolgáltatást is, majd a fontosabb műszaki folyóiratok vezető cikkeiről adtak hírt. Az érdeklődés csökkenése miatt később intézeti kiadványokat, könyvújdonságokat mutattak be és konferenciákat reklámoztak. Ez utóbbi iránt tartósabb volt az érdeklődés. 10

Hiába javasolták többen is, hogy a képújság széles körű népszerűsítését a helyi vagy regionális szervezetek bevonásával kellene megoldani, arra számítva, hogy e szervezetek képesek tesznek a megfelelő eszközök beszerzésére, működtetésére és az információk terjesztésére. 11 A hazai könyvtárak és oktatási intézmények mérsékelt érdeklődést mutattak a teletext iránt.

A Képújság a könyvtárak számára a következőket nyújtja: lehetővé teszi, hogy a nagyközönségnek szánt közérdekű közleményeiket, üzeneteiket (pl. a nyitvatartási idő módosulása, új szolgáltatások népszerűsítése, tájékoztatás programokról, fontosabb eseményekről, stb.) esetleg az új beszerzésekről, eladásra szánt kiadványaikról készített reklámjukat (tájékoztatójukat) megismertessék a tévénézőkkel. A teletext nagy előnye, hogy friss híreivel, gyors információival megelőzi a nyomtatott sajtót, s ezzel a könyvtárak kurrens közérdekű tájékoztató munkájának egyik forrásává is válhat. A FSZEK Közhasznú Információs Szolgálata például az általános tájékoztatási igények kielégítésére veszi igénybe a Képújságot. Felhasználható még az oktatás céljaira is.

Az MTV információs főosztálya által szerkesztett Képújság-ban az alábbi témákban adnak kurrens tájékoztatást:

 

A teletext hazai használatának feltételei évről évre javulnak, hiszen a dekóderes tévékészülék ma már nem elérhetetlen luxus. (Jelenleg 150 ezer háztartásban működik dekóderes tévékészülék.) A világban megfigyelhető tendencia szerint azonban a teletextet a párbeszédes használatot is biztosító videotex rendszerek felfutása háttérbe szorítja. A szemle további részében a videotex elnevezés alatt kizárólag a párbeszédes videotex rendszereket értjük.

Videotex
A videotex olyan információszolgáltatás, amely eredetileg egyszerű és olcsó terminálok, központi intelligenciával működő, hálózaton keresztüli kiszolgálásra jött létre. Adatátvitelre kapcsolt telefonhálózat, csomagkapcsolt adatátviteli hálózat vagy kábeltelevízió hálózat vehető igénybe. A rendszer lényege az információk interaktív áramlása.

A videotex rendszerben az információ alapegysége a kép, az adatbázisok képoldalnyi információkból tevődnek össze. Egy kiválasztott képoldalt úgy lehet lekérdezni, hogy vezérlőjelet küldünk a videotex központban működő számítógépbe, a számítógép dekódolja a kapott utasítást és a kiválasztott kép adatait továbbítja a felhasználóhoz. Miután a felhasználóhoz csak a kiválasztott oldal adatai kerülnek, viszonylag kis adatátviteli sebesség alkalmazható, amely lehetővé teszi a jelnek a szokásos telefonvonalon való továbbítását. 12 Videotex berendezésként kezdetben dekóderes tévékészüléket és külön telefont használtak. Ma már a személyi számítógépeket videotex vételre alkalmassá tevő szoftver, áramköri kártyák, dekóderek és telefonvonal révén használható, vagy pedig speciális, erre a célra kifejlesztett intelligens terminál segítségével lehet a videotex rendszerekhez kapcsolódni. A fejlett ipari országok eszközkínálata igen bőséges. Forgalmaznak videotex terminált (amely egyébként számítógépként is használható) kb. 30 ezer forintnak megfelelő örök áron, de bérelhetők is a készülékek. A személyi számítógépeket videotex vételre alkalmassá tevő dekóder programokat és PC-kártyákat széles körben propagálják és terjesztik (pl. Ausztriában ingyen, Németországban pedig jelképes összegért), ezzel lehetőséget adva, hogy a személyi számítógéppel rendelkezők is könnyen hozzáférhessenek a videotex rendszerekhez. Harmadik megoldás is létezik – például a holland posta kínálatában – a telefon-televízió kapcsolat révén. Ezt a módszert a képújság dekóderrel történő vételéhez lehet hasonlítani. Az előfizetők minimális szerelési díj és viszonylag alacsony kapcsolatteremtési díj fejében nyomógombos telefonon programozott számok segítségével lekérdezhetik és a tévékészülékükön megjeleníthetik a használni kívánt információs oldalakat.

A videotex szolgáltatás jellemzői:

  • az információ alfanumerikus vagy grafikus jellegű,
  • az információt adatbázisban tárolják,
  • az adatbázisban tárolt információ távközlési hálózaton keresztül érhető el,
  • a lekérdezett információ a vevőkészülék képernyőjén vagy más megjelenítő eszközön válik láthatóvá,
  • a hozzáférést a felhasználó közvetlenül vagy közvetetten maga vezérli,
  • a rendszer használata nem igényel speciális előképzettséget,
  • a szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a felhasználók információt állítsanak elő vagy pedig módosítsanak a rendszerben tárolt információkon,
  • az adatbáziskezelési szolgáltatásai révén lehetővé teszi az információszolgáltatók számára az adatbázisok létrehozását, fenntartását, kezelését, továbbá zárt előfizetői csoportok létrehozását. 13

A videotex szolgáltatás rendszerelemei

A rendszer elemei: távközlési hálózat, videotex központ, külső számítógépek, terminálok. Az alábbi ábrán megfigyelhető a videotex rendszerek általános felépítése. 14

 

 

A távközlési hálózat biztosítja a rendszerek használatát. Adatátvitelre a nyilvánosan kapcsolt telefonhálózat, adatátviteli multiplexerek és bérelt vonali összeköttetések szolgálnak. A külső információszolgáltatókat csomagkapcsolt adathálózat vagy bérelt vonalak köthetik össze.

A videotex központ végzi az információszolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátását és irányítását. Ellenőrzi a használat jogosultságát, támogatja a használót az adatbázisok elérésében. Van saját adatbázisa is bizonyos információk helyi kiszolgálására. Ezeken kívül rendszerszolgáltatást nyújt (számláz, üzemeltet, statisztikát készít és kicserélőközponti (gateway) funkciókat lát el.

A külső számítógépek a külső információszolgáltatók adatbázisait tartalmazzák, csatlakozással a videotex központ számítógépéhez. A külső gépeket nem a videotex központ üzemelteti, s ahhoz, hogy bekapcsolódhassanak a videotex hálózatba, megfelelő protokoll szükséges. Ez a protokoll a terminálkiszolgáló központon át lép működésbe, és biztosítja egyrészt a külső gépes párbeszéd vezérlését, másrészt pedig a videotex központ és a felhasználó terminál közötti kapcsolatot. 15

A terminálok segítségével párbeszédes üzemmódban elérhetők a videotex központ szolgáltatásai. A korszerű terminál dekóderbőlIII , színes monitorból és modembőlIV áll. Lehet előfizetői (lekérdező) és információszolgáltató (szerkesztő) terminál. Az előfizetői terminál egyszerű felépítésű és csak lekérdezésre használható. (Ilyen lehet például egy televíziós készülék, melyet dekóderrel, modemmel és telefonnal egészítenek ki, vagy egy más célra is használható, kiegészítő áramköri kártyákkal és dekódoló szoftverrel kiegészített PC.) A szerkesztő terminált kizárólag az információszolgáltatók használhatják, akiknek feladatuk, hogy információt vigyenek be a rendszer adatbázisaiba. A szerkesztő terminálhoz mágneslemezes háttértár, nyomtató és egyéb grafikus információbeviteli eszköz (grafikus tábla, kamerás egység) is kapcsolódhat.

A videotex szolgáltatás résztvevői

A videotex szolgáltatást felfoghatjuk egy olyan információpiaci közegnek, melyben három szereplő vesz részt: a videotex szolgáltató, az információszolgáltató és a felhasználó: vevő.

Az információszolgáltatást létrehozó és működtető szervezet a videotex szolgáltató. A nyilvános szolgáltatást szinte minden országban állami szerv, a posta látja el, de mellette működhetnek zártkörű és házi (in-house), azaz magán videotex rendszerek is. A zártkörű videotex rendszereket a nyilvános videotex szolgálat üzemeltetője a saját nyilvános szolgálata keretében összefoghatja és biztosíthatja a zárt rendszer egy részének elérését a nyilvános rendszer előfizetői számára is. Az utóbbi időben a magán videotex rendszerek kisebb méretükből, a kommunikációs rendszerek egyszerűbb és megbízhatóbb kiépíthetőségéből és a közvetlenül jelentkező felhasználás előnyeiből következően 17 népszerűbbek és üzletileg is sikeresebbek, mint a nyilvános videotex rendszerek. V

Információszolgáltatók alatt belső vagy külső információszolgáltatókat értenek:

  • Belső információszolgáltatók azok a szervezetek, amelyek a rendszerszolgáltatóval kötött megállapodás értelmében üzleti céllal információkat helyeznek el a szolgáltató adatbázisába és tranzakciókat végeznek.
  • Külső információszolgáltatók azok a szervezetek, amelyek saját (vagy más szervezetek) a nyilvános videotex rendszerhez kapcsolódó számítógépeiken tárolják az információkat, és onnan végeznek szolgáltatásokat.

Felhasználók azok a személyek vagy szervezetek, akik termináljuk segítségével információt kérhetnek le a központi adatbázisból. A felhasználók csoportja lehet anonim és azonosított. Vannak olyan videotex rendszerek (pl. Svájcban, Németországban), ahová jelszó és azonosító szám nélkül is be lehet jelentkezni, mert a rendszer lehetővé teszi, hogy bizonyos oldalakat ingyenesen (a telefondíj fizetése mellett) is lekérdezzenek. A jelszóval azonosított felhasználó lehet lekérdező és információszolgáltató. Az információszolgáltatóknak a szerkesztéshez való jogosultságát még egy szerkesztői azonosító is igazolja.

Díjazás

A videotex szolgáltatásokért mindenütt a világban fizetni kell. A díjazás módját és mértékét országonként eltérő elvek szerint határozzák meg a videotex üzemeltetői. A terminálok (és perifériák) örök áron megvehetők vagy bérelhetők (az ár a kiépítés szintjétől függ). A videotex rendszerhez való csatlakozásért általában egyszeri, viszonylag magas belépési díjat állapítanak meg, viszont a szolgáltatásokért havonta fizetendő előfizetési díj alacsony. (Például Németországban a Btx-használat havi összege 8 DM.) Az információszolgáltói státuszért is havi bérleti díjat kell fizetni. Ennek fejében az információszolgáltató által szerkesztett oldalak a központban tárolhatók, és lehetőség van zárt előfizetői csoportok létrehozására is. Az információknak van egy szűk, ingyen elérhető köre, a többiért azonban a használóknak fizetniük kell. Az információ díját a videotex-üzemeltető regisztrálja, közvetítői jutalékért beszedi, és továbbítja az információszolgáltatónak. Az eladással kapcsolatos (kereskedelmi, propaganda stb.) információk esetén az eladó, szolgáltatás jellegű információkért a felhasználó fizet. A díjazott képoldalak előtti oldalon jól láthatóan közölni kell, hogy díjazott oldal következik, lehetőséget adva a használónak annak eldöntésére, akarja-e (azaz hajlandó-e fizetni) az információt vagy sem. Az anonim felhasználók csak az ingyenesen (és jelszó nélkül) elérhető oldalakhoz férhetnek hozzá. A külső számítógép csatlakozásért is havi díjat kell fizetni, ezért sok információszolgáltató szerződésben rögzített átalányt szed az adatbázis használatáért, további összegeket pedig a ténylegesen lekérdezett információért. Végezetül a költségekhez tartozik a telefonhasználat díja, amit interurbán hívás esetén is a helyi hívásnak megfelelő tarifával számolnak el.

A videotex rendszer szerkezeti felépítése, keresés a rendszerben
A videotex adatbázisok többsége ma még hierarchikus szerkezetű. Az ilyen szerkezetben az oldalak egy ún. keresőfában helyezkednek el (szokás fa-struktúrának is nevezni). A keresés menüválasztással történik, az egyre specifikusabb tartalomjegyzék (menü) oldalakon át haladva érhető el a kívánt információs oldal. Gyorsíthatja a keresést, ha ismerjük a keresett oldal azonosító számát, mert ilyenkor közvetlen módon, az oldalazonosító megadásával juthatunk el a keresett képhez, illetve információhoz. A német és a svájci rendszerben az oldalak név (vagy tárgyszó) megadásával is lekérdezhetők. A több ezer képoldalt tartalmazó videotex rendszerek olyan nyomtatott katalógusokat (címtárakat) adnak közre, amelyben összegyűjtötték az információs oldalak számait, lehetővé téve a használó számára, hogy közvetlen választással és ne menülépésekkel működtesse a rendszert. A fa felső szintjein az indexelési célokat szolgáló oldalak találhatók, ezek vezetnek el a keresett témakört tartalmazó oldalig. Az oldalak mindegyike (a tízes számrendszerből adódóan) tíz, eggyel alacsonyabb szinten lévő oldalhoz ad elágazást. A nagyobb videotex rendszerek többmillió képernyőoldalt tartalmaznak. A rendszer egyszerűségét is igazolja, hogy egy videotex terminál már 10-15 utasítással működtethető. A menü szerinti keresés hátránya, hogy a lépésről-lépésre haladó eljárás lassú, és eltérhet a felhasználó gondolkodási módjától. Könnyen fennáll annak a veszélye, hogy csak részinformációkat nyer, vagy eltéved a felhasználó. Ezek a veszélyek indokolták más keresési eljárások, például a kulcsszavas keresés vagy a keresőprogramokat az intelligens terminálban tároló eljárás bevezetését. 18

Megjelenítés
A videotex rendszereknél kulcskérdés az információmegjelenítés módja. Az egyes nemzeti kísérletek miatt országonként más és más megjelenítést követnek: például Angliában a Prestel, Franciaországban a Télétel, Kanadában a Telidon, az USA-ban a NAPLPS, Japánban a Captain stb. szabványokat. Ezeknek a nemzeti szabványoknak van ugyan közös érintkezési felületük, de hiánytalan adatátvitel nem lehetséges közöttük. Az egységesítés és a különböző videotex rendszerek közötti együttműködés érdekében készítette el 1980-ban a CCITT (Európai Postaigazgatóságok Szervezete) a CEPT-ajánlásokat. A CCITT 1985-ös értekezletén már öt megjelenítési szintet (terminálprofilt) neveztek meg: CEPT (Btx), CEPT 2 (Télétel), CEPT 3 (Prestel) szerinti megjelenítés, a negyedik szinten alfageometrikus, az ötödik szinten alfafotografikus megjelenítési lehetőséggel. 19

Európában a CEPT 2-es adatszintaxisnak van a legnagyobb jelentősége, amely felülről kompatibilis a korábbi európai rendszerekkel. 20 A CEPT 2-es protokollt 26 európai ország fogadta el, és sikerült elérni, hogy a gyártók is figyelembe vegyék. 21 A téma szakértői úgy vélik, hogy egy világszabvány bevezetése megoldhatná az eltérő nemzeti szabványok okozta nehézségeket. Feltételezhető, hogy a világszabvány a CEPT és a NAPLPS (esetleg még a japán) szabvány egyesítéséből születne meg. 22 1987 óta a Télétel hálózat a Minitelnet nevű gateway funkció segítségével az Európai Közösség valamennyi országa számára elérhető, függetlenül az eltérő szabványoktól.

A videotex rendszerek szolgáltatásai

A felhasználók körétől, a szolgáltatás céljától, a rendelkezésre álló technikai és anyagi lehetőségektől függ, hogy egy videotex rendszer milyen típusú szolgáltatásokat ad. A videotex rendszer és a felhasználó között a felhasználói céltól függően háromféle együttműködési típus fordulhat elő:

  • információszerzés (információkeresés és -szolgáltatás)
  • kommunikáció (üzenetküldés, oktatás)
  • tranzakciók.

Egy másik tipizálás szerint öt nagy kategóriába sorolhatók az alkalmazások: információkeresés és -szolgáltatás, számítástechnika (adatfeldolgozás, számítógépes oktatás), tranzakciók (távvásárlás, helyfoglalás, távfizetés), kommunikációs szolgáltatások (telefax, telex, üzenetküldés, távkonferencia) és downloading (szoftver programok letöltése intelligens terminálokra). 23

A videotex rendszerek még számos egyéb szolgáltatást is adhatnak. Például: közüzemi, háztartási szolgáltatások informatizálása (víz, gáz, villany leolvasása és a számlák folyamatos közlése), lakások, épületek felügyelete (tűz, víz, betörés elleni védelem), szoftverkutatás, játékok (kártya, sakk, társasjáték), szórakozás, elektronikus telefonkönyv, címtárak, menetrendek, lexikonok, jogszabályok, központi katalógusok lekérdezése, vásárlási tanácsadó, közvélemény-kutatás, szavazás, reklámozás, kommentárok, hírek közlése stb.

A videotex legfontosabb alkalmazási területe az információkeresés és -szolgáltatás. Ennek során a felhasználók elérhetik a számítógépes adatbázisokban tárolt információk igen széles skáláját, kezdve a politikai, gazdasági, kereskedelmi, üzleti élet híreitől a közlekedési, kultúrális, oktatási információig.

Az üzenetközvetítés is jellegzetes videotex alkalmazás, melynek során az azonos rendszerben lévő felhasználók vagy esetleg más rendszerek felhasználói válthatnak üzenetet. A Btx napjainkban megfigyelhető fellendülése éppen abból származik, hogy az elektronikus postafiókkal működő kommunikáció az új német postatörvény által előírt nyilvántartásbavételi kötelezettség és a túl magas bérleti díj miatt visszaszorult, átengedve a helyet a Btx lényegesen olcsóbb postafiók szolgáltatásának. 24

A tranzakciók lehetővé teszik, hogy kényelmesen, otthonról vagy a munkahelyekről intézzék el a helyfoglalást (üdülés, utazás, programok esetében), a telebank szolgáltatás révén azonnal át is utalhatják a helyek, jegyek stb. árát a bankszámlájukról, továbbá elvégezhetők a vásárlások is. A könyvtárak számára például a könyv- és folyóiratrendelések közvetlenül a kiadóval történő intézése igen vonzó lehet.

A felmérések szerint a legsikeresebb videotex rendszerek naprakész szöveges és faktografikus információkat nyújtanak, ismertetik a piaci lehetőségeket, új termékeket reklámoznak. Legnagyobb az érdeklődés az információk közvetítése iránt, második helyen áll az üzenetközvetítés, a harmadik legnépszerűbb szolgáltatás a játék, valamint a helyfoglalás. Az előzőeknél alacsonyabb fokú volt az érdeklődés az elektronikus bank (telebank), teleszoftver, távvásárlás, távszámítás, távadatfeldolgozás és háztartás-automatizálás iránt. 25

Videotex a könyvtárban

Az interaktív számítógépes rendszerek könyvtári alkalmazási területei (pl. információkeresés, SDI, dokumentumfeldolgozás, indexelés, katalogizálás, állománygyarapítás, könyvtárközi kölcsönzés, adatbázisépítés stb.) közül a videotex alkalmas arra, hogy egy könyvtárban megoldja vagy kiegészítse pl. a személyi vagy intézményi adatbázisok szolgáltatását, közvetlen megrendelések révén segítse a könyvtárközi kölcsönzést és az állománygyarapítást, faktografikus tájékoztatást adjon, személyre, cégekre, vállalkozásokra irányuló (SDI-jellegű) tájékoztatást végezzen.

A rendszer által kínált lehetőségek közül a legtágabban értelmezett információszolgáltatást (fogyasztói és közhasznú tájékoztatás, telefon és telex-kiváltás, lexikonok, újságok teljes szövegéhez való hozzáférés, könyvtári katalógusok elérése, könyvtári és egyéb adatbázisok lekérdezése, lelőhelytájékoztatással egybekötve), oktatást segítő programok használatát (grafikus és szöveges tananyaggal, tesztkérdésekkel, vizsgaprogramokkal a legkülönfélébb szakterületek anyagáról), speciális kommunikációs lehetőségeket (üzenetközvetítés, könyvtárak közötti vagy házon belüli tájékoztatás biztosítása, telex, telefax, telekocsi, telekonferencia lehetősége) vehetnek igénybe a könyvtárak, de említhető még a tranzakciók könyvtári alkalmazása is.

Kezdetben úgy gondolták, hogy elsősorban a közművelődési könyvtárak használói jönnek számításba videotex használókként a berendezések előképzettséget nem igénylő, egyszerű használata, valamint a várhatóan általános jellegű tájékozódási igények miatt. A szakkönyvtárak, egyetemi könyvtárak számára léteznek az elektronikus adatfeldolgozásnak más útjai is. A videotex ott előnyös, ahol egy tetszés szerinti nagyságú adatállományból gyakran, sok helyen, gyorsan és egyszerűen szolgáltatott, relatíve kevés, de aktuális információra van szükség. 26 Ezért jelenhet kis települések könyvtárai számára jól hasznosítható alkalmazást a videotex (lásd még a telecottage-mozgalomról készült beszámolót a 283. oldalon).

Videotex szolgáltatás Magyarországon

Hazánkban az első videotex-kísérletek a nyolcvanas évek elején, a teletext működés beindulása után kezdődtek meg. A nyilvános szolgáltatások kiépítése a Magyar Posta (ma: Magyar Távközlési Vállalat) feladata volt, de ezt megelőzően és ezzel párhuzamosan néhány intézmény és szervezet részben saját költségből, részben különféle támogatásokból, megkezdte saját videotex rendszerének kiépítését (IPCOM, ÜDÜLŐDATA, STADAT). A közismerten rossz hazai telefonellátottság, a hálózat elmaradottsága és túlterheltsége megnehezítette és akadályozza a mai napig is az elterjesztést. Az előrejelzések szerint az elkövetkező években a telefonhálózat nagyarányú fejlesztése várható. Sokat segített a COCOM-tilalmi lista részleges feloldása is, mely lehetővé teszi csomagkapcsolt hálózati szoftverek beszerzését, ezáltal pedig több csomóponti gépből álló videotex hálózat kiépítését. Az Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) Program is vezető szerepet szánt a Magyar Postának, melynek feladata a nyilvános vonal- és csomagkapcsolt adathálózat létrehozása. Az IIF terveiben 150-200 csomagkapcsolt adathálózati végpont, 200 adatállomás és kb. 20 helyi hálózat kiépítése szerepelt. Tervezték az IIF szolgáltató gépeinek a Magyar Videotex rendszerhez kapcsolódását is. 27

A már működő, szolgáltató hazai videotex rendszerek közül az IPCOM, a STADAT és az ÜDÜLŐDATA rendszereket mutatjuk be, és figyelmükbe ajánljuk a videotex egy másfajta megvalósítási lehetőségét a házi (in-house) illetve zártkörű magán videotex rendszerek működtetéséhez szükséges terminál és szoftver révén. Végül pedig részletesen ismertetjük az ország nyilvános videotex rendszerét, a Magyar Videotexet.

IPCOM

Az első hazai videotex rendszerek közé sorolható az Ipari Minisztérium (ma: Ipari és Kereskedelmi Minisztérium) zártkörűnek indult, a CEPT 2-es szabványra és MUPID terminálra épülő gyorsinformációs rendszere, mely 1986-tól üzemel a VEIKI (Villamosenergiaipari Kutató Intézet) SERIES/1 gépén. A rendszer naprakész információk biztosításával az ipar és az iparvállalatok együttműködését hivatott elősegíteni. Elsődleges felhasználási területe a vállalatok közötti információellátás létrehozásával a hiányzó vagy elfekvő álló- és fogyóeszközökre vonatkozó üzenetközlés, kapacitás- és készletbörze.

A rendszer szolgáltatásai: szerkesztés, üzenetküldés, üzenetlekérdezés, válaszkép lekérdezése, hirdetőtábla, hirdetés, telekonferencia. Ez utóbbi a rendszer új szolgáltatása, melynek lényege, hogy egy témáról valaki vitaindítót ír a rendszerbe, majd várja a többiek hozzászólását. Mivel a vita írásban zajlik, ez a forma lehetővé teszi, hogy a korábbi hozzászólások bármikor visszanézhetők legyenek. A gyorsinformációs rendszerben a felsoroltakon kívül lehetőség van még helyi üzemben futó programok behívására a központi adattárból, színes rajzok, fényképek továbbítására, valamint egy-egy vállalaton belül zárt felhasználói körök létesítésére. 1990. ősze óta működik a napi ipari és kereskedelmi sajtószemle, melynek keretében a felhasználók már a kora délelőtti órákban tájékozódhatnak a fenti témában megjelent kivonatolt cikkekről, hírekről. Sokakat érdekelhet a “Ki mit gyárt? Ki mit exportál, ill. importál” c. témakör, a havi statisztikai gyorsjelentés és a vállalati névjegyzék.

 

Az adatbázis az 1991. februári statisztika szerint 4725 képernyőoldalt tartalmazott, és 393 felhasználót regisztrált. Az IPCOM információszolgáltatóiról a rendszer a fenti információs képet adja.

Mivel a rendszer lényegében nyitott, bárki bekapcsolódhat hozzájuk. A rendszerszolgáltatók minden új csatlakozót szívesen fogadnak, mert az újak által hozott információval a rendszer tartalma csak gazdagodik.

Az IPCOM főmenüje:

1. Tematikus keresés

2. Keresés információszolgáltatók szerint

3. Kulcsszavas keresés

4. Rendszerszolgáltatások

5. Teleprogramok

6. Újdonságok

0. Kijelentkezés

Tematikus keresés esetén az alábbi fő területek információihoz lehet hozzájutni: Ipari adatok, gazdaság, pénz, bank; Hungarian News; Társadalom és művelődés; Sajtó; Hírek, hirdetések; Katalógusok, börzék; Névjegyzékek, listák. A felsorolt témákból is kitűnhet, hogy a rendszer valóban gazdag, és a szorosan vett gazdasági, ipari, banki adatszolgáltatás mellett olyan témáknak is helyet tud adni, mint a társadalom, a művelődés általános jellegű információi, valamint kiegészítésképpen a hírek, hirdetések.

A videotex rendszerhez csatlakozni kívánók terminált vagy személyi számítógéphez való dekóder kártyát vásárolhatnak, illetve bérelhetnek. Lehetőség van arra is, hogy a berendezéseket havi lízingben használják havi 6-12 000 forintos bérleti díj fejében, a konfigurációtól függően. Ezen kívül az alapszolgáltatásokért, információkért, karbantartásért, programozási segítségért a VEIKI, szintén a konfigurációtól függően, havi 6-10 ezer forint díjat kérhet. Tekintve, hogy üzleti vállalkozásról van szó, természetesen az információszolgáltatók is kérhetnek havi igénybevételi díjat. A rendszerrel kapcsolatos további felvilágosítás: IKM Informatikai főosztály (Tel.:156-55-60).

Az IPCOM terveiben szerepel, hogy bekapcsolódnak a Magyar Videotex rendszerébe, és szó van arról, hogy a közeljövőben az IIF rendszerhez is csatlakoznak. Egyéb terveik: felkészülni a távoktatásra, kiszélesíteni a kapcsolatokat, valamint az oktatási és propaganda munkát. 28

Az IPCOM videotex rendszerét felhasználva 1990 második felében két új videotex rendszer alakult, az egyik az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. BANKOTEX nevű rendszere, a másik az Eszterlánc Rt. Közoktatási és Közművelődési Információs Rendszere(ld. később).

STADAT

A Központi Statisztikai Hivatal az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal közösen és a postával együttműködve hozta létre a gazdaságirányítás naprakész információellátását biztosító rendszerét, melyet 1989 januárjától működtetnek szolgáltatás jelleggel. A rendszer kiépítése a KSH Számítóközpont SERIES/1. központi gépére történt. A STADAT kifejlesztésének célja, hogy aktuális információkkal lássa el a szakmai köröket, az Országgyűlést, a politikai pártokat, ugyanakkor nyitott minden felhasználó előtt, ugyanis a STADAT adattartalma nyilvános. A rendszer jelenleg 6500 képet tartalmaz aktuális statisztikai adatokkal és kb. 100-120 felhasználója van.

A rendszer adatszolgáltatói: Munkaügyi Minisztérium (munkaerőmozgás – havonta), Belügyminisztérium (rendőrségi statisztikák – félévente), Igazságügyi Minisztérium (bírósági statisztikák, a Magyar Közlöny tartalomjegyzéke, jogszabályok – évente), Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (energiamérleg, az ágazat termelésével összefüggő adatok – havonta), KSH (gazdasági folyamatok évközi adatai, népmozgalmi, egészségügyi és nemzetközi összehasonlító adatok -havonta), Külgazdasági Minisztérium (export, import, a hazai termelés adatai, áruellátási információk – havonta), OMFB (központi fejlesztési programok, OMFB tanulmányok -évente, MNB (pénzforgalmi adatok, kihelyezések, bankhitelek – havonta), Versenyhivatal (ár-, piac- és versenyinformációk), Országos Meteorológiai Szolgálat (időjárás előrejelzés 6-10 naponként, éghajlati statisztikák negyedévenként), Országos Tervhivatal és Pénzügyminisztérium (a költségvetés pénzforgalmi adatai), valamint a KSH 20 megyei igazgatósága, a megyei önkormányzatok, az MNB megyei fiókjai, az APEH megyei fiókjai és a megyei illetékhivatalok.

A rendszer elérhető az Orion VTX 960/M termináljáról IBM PC-n futtatott emuláló program segítségével, illetve a VEIKI IPCOM rendszer eléréséhez használható MUPID terminálokról. Az adatbázis használatáért havi 4000 forintot (plusz ÁFA) kell fizetni a felhasználóknak. Felvilágosítás: KSH STADAT Iroda: Takács Béláné (Bp. II. Keleti Károly u 5-7. Tel.: 1-359-385). 29

A STADAT főmenüje

Termelés, termelékenység

Értékesítés

Foglalkoztatottság

Bérek, lakossági jövedelmek

Árak

Beruházás

Belkereskedelem

Külkereskedelem

Közlekedés, posta, távközlés

Idegenforgalom

ÜDÜLŐDATA

Az MSZOSZ (korábban SZOT) Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóságán 1987 óta működik CEPT 2-es szabvány szerinti videotex rendszer a SZOT SERIES/1 központi gépére telepítve. MUPID termináljuk révén csatlakozhatnak a Magyar Videotexhez, az IPCOM-hoz is. Az ÜDÜLŐDATA célja az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság kezelésében lévő országos üdülőkben elérhető helyek másodlagos elosztása, az üdülési lehetőségek nyilvántartása, az üdüléssel kapcsolatos információk közvetítése volt.

A rendszerbe kapcsolódás feltételei: kiépített telefonvonal (mellék is lehet), videotex terminál vagy személyi számítógép dekóder programmal. A videotex terminállal rendelkező szervezetek és üdülők folyamatosan szolgáltatják a tartósan bérbe adható és forgalmi áras férőhelyekről az adatokat. Kedvcsinálónak rövid szöveges tájékoztatást is adnak az egyes üdülőkről. Közvetlen információszolgáltatást a férőhelyekről adott folyamatos tájékoztatás jelent. Az üdülési hálózatban minden egység megkapja a hatáskörébe tartozó üdülőkről készült képstruktúrát, melyeknek információszolgáltatói lesznek. Az információszolgáltatóknak lehetőségük van a képek módosítására, válaszkép kitöltésére, s eldönthetik, hogy egy üdülő információs képe hol helyezkedjen el a rendszer struktúrájában és hogy milyen csatlakozási pontjai legyenek.

A feltölthető oldalak száma kb. 6000, az adatbázis jelenleg kb. 2000 képet tartalmaz, kb. 200 azonosított felhasználója és 75 információszolgáltatója van. A rendszer nyilvános és használata jelenleg még ingyenes. Felvilágosítás: Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság Számítástechnikai osztály (Bp. XIV. Dózsa György út 84/b. Tel.: 1-532-900/378, 459, 345)30. Önállóvá válásuk után terveik szerint az üdülési jegyek másodlagos elosztása mellett, a szabad férőhelyeket utazási irodaként kívánják értékesíteni. A vállalkozást a számítástechnika és a videotex alkalmazása segíti. A változások következménye lehet az ingyenesség megszüntetése.

A rendszer főmenüje:

0 Tudnivalók a rendszerről

1 Üdülők, külföldi utak

2 Beutaló börze

3 Szabad férőhely börze

4 Felhasználók

5 Alapszolgáltatások

6 Címjegyzék

7 Hirdetések

9 Kilépés

A Minitel magyar vonatkozása
Az előzőektől eltérően most nem egy videotex rendszert, hanem egy videotex hálózat kiépítésében és elterjesztésében érdekelt vállalkozást mutatunk be. A Franciaországban oly népszerű Minitel terminálok magyarországi beszerzésével és elterjesztésével immár 3 éve foglalkozik a Lézer Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. A magyarországi induláshoz a France Telecomtól kedvezményes áron kaptak néhány rendszert. Elsősorban házon belüli, illetve zárt láncú rendszerek kiépítésével szeretnék népszerűsíteni a Minitelt. Ehhez terminálokat és a szolgáltató központ szoftverét is Franciaországból szerzik be. A szoftver a Metavideotex cég Coctel csomagja. A Magyar Honvédségnél felszerelt zárt láncú mintarendszer 20 Philips terminálból, 3 Exeltel típusú terminálból, 286-os AT-alapú kiszolgálóból áll, és a Coctel szoftverrel működik. Időközben az OTP Műszaki és Számítástechnikai Fejlesztési Intézetében is megkezdte működését egy zárt láncú videotex rendszer. 31 1990-ben már 4 kísérleti mintarendszert építettek ki (a már említetteken kívül egy kereskedelmi magáncégnél és egy helyi távközlési vállalatnál is). A mintarendszerek tapasztalatai alapján a mezőgazdasági informatikai alkalmazásokra a Magyar Agrár Kamarával közösen tervezetet készítettek a Télétel Videotex szolgáltatások megszervezésére. A tervezet 3 éves ütemezésben dolgozta ki a szolgáltatások kialakításának anyagi, technikai és szellemi feltételeit. A tervek szerint 10 ezer terminál elterjesztését és 250-300 féle telematikai szolgáltatás népszerűsítését szeretnék megvalósítani. 32

A Lézer Kft 1990-es árak szerint 39 ezer forintért árulja a Philips cég Minitel terminálját. Az Exeltel terminál – melyet szintén a cég forgalmaz – kiépítése kedvezőbb, mint a MUPID terminálé, ugyanis a MUPID-dal ellentétben négyféle (ANSI, Btx, Télétel és Prestel) szabvány szerint működik. 33 A Lézer Kft olyan rendszer kiépítéséről is tárgyal, amely a hazai falusi turizmusra vonatkozó információkat gyűjtené össze, ezzel pedig adatokat szolgáltathatna az európai falusi turizmus strassbourgi Télétel rendszeréhez is. Ezen kívül még oktatási célokra is (nyelvtanulásra elsősorban) remekül felhasználható az ilyen típusú terminál. További felvilágosítás: Váncsodi István (Lézer Kft, Budapest, Szeréna u. 11. Tel.: 115-8025).

Az országos videotex rendszer: a Magyar Videotex
Az előzetes felmérések és kísérletezések után 1989. január 1-től kezdődött meg a nyilvános videotex szolgálat a Magyar Posta és a Posta Központi Távíró Hivatala közreműködésével.VI A rendszer a Németországban és Ausztriában alkalmazott Btx műszaki kiépítésével azonos. A hálózat egyelőre egyközpontú, de kicserélőközponti funkciót is elláthat. A felhasználók kapcsolt és bérelt vonalak, illetve a Datex hálózat révén kapcsolódhatnak a központhoz. A vidéki hívások az egyes városokba telepített hívásfogadókon (multiplexereken) keresztül jutnak el a központba. A Magyar Videotex is a CEPT C-2-es megjelenítés szerint működik: 480×240 pontos képfelbontással, 12×10 vagy 12×12-es képpontmátrix-ból felépülő grafikus karakterekkel, megjelenítő karakterkészlete 335 ISO szerinti alfanumerikus és 151 mozaik karakterrel, és lehetőség van DRCS (szabadon meghatározható) karakterek használatára is. 34

Szolgáltatásai
A Magyar Videotex alapszolgáltatásai megegyeznek a világ összes többi videotex rendszerének hasonló szolgáltatásaival. Ezek: lekérdezés, információbevitel, üzenetközvetítés, zárt előfizetői csoportok képzése, válaszoldal kitöltése, teleprogram funkció, díjazási adatok lekérdezése.

 

Hogy teljesen világosan álljon előttünk, kinek, milyen típusú szolgáltatáshoz van joga, nézzük meg a fenti táblázatot:

  • Lekérdezés – a videotex központban tárolt oldalakat különböző módokon (menüválasztással vagy közvetlen oldalválasztással) lehet lekérni. Nem hívhatók le a kilenccel kezdődő, 3 számjegynél hosszabb azonosítójú oldalak és az olyan zárt csoporthoz tartozó oldalak, amely csoportnak az előfizető nem tagja.
  • Információbevitel – Ezt a szolgáltatást csak az információszolgáltatók (szerkesztők) vehetik igénybe. Az adatbevitel végbemehet mágnesszalagos kötegelt formában, online bevitellel és mágneslemezes bevitellel, illetve egy-egy oldal módosításakor a központból lehívott szerkesztőprogram segítségével. Az információszolgáltatók kérhetik a nyilvános videotex szolgálat munkatársaitól fizetett szolgáltatásként oldalaik megszerkesztését és a videotex központba való bevitelét.
  • Tranzakciók – A felhasználók ennek a szolgáltatásnak a révén előállíthatnak vagy módosíthatnak információkat (pl. helyfoglalás, készletgazdálkodás, jegyrendelés stb.). A rendszer a szolgáltatás megkezdése előtt ellenőrzi a felhasználók jogosultságát.
  • Üzenetközvetítés – Ez a szolgáltatás lehetővé teszi az információk kölcsönös cseréjét. Az üzenetküldő a címzett postaládájába küldhet kötött vagy szabad szöveges üzenetet, melyet a címzett jogosultságának igazolása után lehívhat. Az előfizetők egy egységben 400 karakter üzenetet küldhetnek. Az üzenet díja a feladót terheli, de ha a címzett az elolvasás után tovább akarja tárolni a szöveget, az már az ő plusz költsége lesz.
  • Zárt előfizetői csoport képzése – Ezt szintén csak az információszolgáltatók vehetik igénybe, akiknek jogukban van meghatározni, hogy az általuk bevitt információhoz milyen használói körből férhetnek hozzá. Egy felhasználó maximálisan 50 ilyen jellegű csoportnak lehet a tagja.
  • Válaszoldal kitöltés – Az előfizetők az információszolgáltatók által kiküldött válaszoldalakat töltik ki megrendelések, közvélemény-kutatás esetében. A válaszoldal továbbítási díja az előállítóját terheli.
  • Teleprogram funkció – melynek segítségével a felhasználók számítógépes programokat kérhetnek le az információszolgáltatótól. Ezeket a felhasználók díjazás ellenében lehívhatják saját termináljukba, majd kilépve a rendszerből, helyileg futtathatják.
  • Díjazási adatok lekérdezése – Ezt a szolgáltatást bármikor le lehet kérdezni. A díj az időarányos telefonhasználati díjból, az árazott oldalak díjazásából (oldalanként 0-99 forint közötti áron), továbbá az üzenetek számával arányos díjból áll, de nem ad információt az előfizetőt terhelő egyéb videotex díjakról. Az információszolgáltatókat terhelő díjtételek: a közvetlen vonali szerkesztés időarányos díja, oldalanként; az információszolgáltató vezéroldalainak számától és az azok alá tartozó oldalak lehívási gyorsaságától függő – időtől független díjak; valamint a zárt előfizetői csoport képzése utáni összegek. Az információszolgáltató bevétele a díjazott oldalakból és a külső gépen nyújtott ügyleti (tranzakciós) szolgáltatásokból áll össze. 35

MUPID terminál
A Magyar Videotex rendszerben használatos MUPID sokcélú, programozható intelligens terminál. Jelenleg kétfajta terminál használatos: a MUPID C2H2 vagy a postai rendszerekhez illeszkedő MUPID PC kártya és PC konfiguráció. Az így kibővült funkciójú PC-kkel elérhetők a lekérdező előfizetőknek nyújtott szolgáltatások és szerkeszteni is lehet. A MUPID különlegessége, hogy nincs külön lekérdező vagy szerkesztő terminál változata. Ez azzal magyarázható, hogy a MUPID programozható és a perifériák széles választéka csatlakoztatható hozzá. Valamennyi telefonhálózaton működő terminálhoz szükség van egy modemre (BAG 1A/H jelű, 1200/75 bit/s sebességűre a lekérdező és 1200 DX jelű, 1200/1200 bit/s sebességűre a szerkesztő terminál esetében). A MUPID terminál kiegészítője az M-Disk nevű kettős mágneslemez-meghajtó, amelynek segítségével a videotex adatbázisokból lekért oldalak és programok helyileg tárolhatók és szerkeszthetők. 36

A rendszer feltöltése folyamatosan történik (1991. áprilisi adatok szerint 200 előfizetője volt, melyből 44-en információszolgáltatóként kérték státuszuk kijelölését.) Egyelőre csak egy könyvtári adatbázis-minta található benne, holott információszolgáltatóként már több könyvtár is bekapcsolódott a rendszerbe. Az eddigi egyetlen könyvtári adatbázis-minta kidolgozója a Budakeszi Könyvtár, munkájukról lásd később a beszámolót.

A videotex állomás létesítésével kapcsolatosan az MTV Távíró és Adatátviteli Igazgatósághoz (1364 Bp. Pf.:1) kell fordulni. A videotex használatát és a szerkesztési tudnivalókat az MTV által szervezett tanfolyamokon lehet elsajátítani. Felvilágosítás: Bp. V., Belgrád rakpart 3-4. Tel.: 1-382-686. Videotex Központos Osztály.

Videotex a könyvtárak nézőpontjából
A könyvtárak számára 1990-ben kínálkozott kedvezd lehetőség arra, hogy a Magyar Videotex kísérleti szakaszában ingyenesen csatlakozzanak a nyilvános videotex rendszerhez. A posta videotex terminálokat bocsátott a jelentkezők rendelkezésére, az érdeklődőknek csak a szerelési díjat kellett kifizetniük. A kísérleti üzemmód ideje alatt a használó egyedüli költsége a telefonszámla fizetése volt. A szolgáltatás kipróbálásának lehetőségével (bár a kipróbálás még semmire nem kötelezte volna a jelentkezőket) kevés könyvtár élt. Az első hullámban, 1990 őszén a könyvtárak közül néhány megyei és városi könyvtár és az OSZK KMK Könyvtártudományi Szakkönyvtár mutatott érdeklődést, később még a FSZEK Közhasznú Információs Szolgáltatása és néhány kerületi főkönyvtár is csatlakozott a rendszerhez. Az MTV 1991 második félévétől tervezi a havi bérleti díjak bevezetését, de addig még ingyenesen használhatók a készülékek.

Az OSZK KMK Könyvtártudományi Szakkönyvtárban 1990 őszétől található MUPID terminál, lehetőséget adva a postai rendszerhez, az IPCOM-hoz és az ÜDÜLŐDATA-hoz való kapcsolódásra. Egyelőre gyűjtjük a tapasztalatokat, és tanuljuk a szerkesztést. Időhiány miatt még nem tudtuk megkezdeni az adatbázisok szerkesztését, bár terveink már készen vannak. Gondot jelent, hogy a meglévő IBM PC-kel futtatható adatbázísainkat előbb még konvertálni kell egy videotexben is használható formára. Ebben a munkában a MATÁV Videotex Szolgálati Osztályának szakemberei, illetve a VEIKI munkatársai lesznek majd segítségünkre.

Érdemes-e előfizetőnek lenni?
A kérdésre, hogy érdemes-e videotex előfizetőnek lenni, mindenkinek magának kell választ adni. A telefonhálózat várható fejlesztését alapfeltételnek tekintve a videotex mellett szól, hogy gyors, hogy használata rendkívül egyszerű, hogy a rendszer felhasználóbarát, hogy számítógépes hálózat hiányában részben helyettesítheti annak szolgáltatásait, lehetőséget adva az online adatbázisok elérésére is. Ahhoz, hogy egyértelműen igennel válaszolhassunk, egyelőre még sok tényezőnek kellene kedvezően alakulnia. Szükség lenne például olcsó, jó minőségű nagy mennyiségben forgalmazható videotex berendezésekre (terminálokra – ha Magyarországon is sikerül olcsón forgalmazni az emulációs (dekódoló) programokat, olcsóbban, mint a jelenleg erre a célra használt PC-kártyákat, lehetővé válik, hogy személyi számítógépek tömegei működhessenek videotex terminálként is -), kedvező bérleti, használati és szolgáltatási teltételekre, az igényekhez igazodó információkra, felkészült közreadó szakemberekre és közreadó hálózat kiépítésére, az eddigihez képest lényegesen hatékonyabb propagandára, az országos videotex hálózat kialakításának menedzselésére, olcsó szerkesztői tanfolyamokra, stb.

Ma Magyarországon – a jelenlegi gazdasági körülmények ellenére – jónéhány olyan terület található, ahol reális lehetőség kínálkozik a videotex adta lehetőségek kiaknázására, akár a már működő intézményi videotex rendszerek, akár az elterjesztés stádiumában lévő nemzeti videotex rendszer működtetői vagy információszolgáltatói által felkarolva. Ilyen területek például:

  • a közigazgatás, államigazgatás, a kormány, helyi önkormányzatok aktuális információkkal való ellátása,
  • a piacgazdaság megteremtéséhez szükséges, a központi tájékoztatást kiegészítő, egyedi jellegű információk biztosítása,
  • jogszabálynyilvántartás, cégnyilvántartás megteremtése, 37
  • a lakosság, illetve helyi közösségek közérdekű információellátásának biztosítása,
  • a Budapest-Bécs világkiállítás megrendezése esetén a világkiállítás információellátása,
  • az Európai Közösség adatbázisaihoz való csatlakozás elősegítése (az ECHO adatbázishoz való csatlakozásról lásd a 280. p.-t).

A videotex szolgáltatások sikerének szükséges feltételeit vizsgálva, könnyen a 22-es csapdájába eshetünk. Ha a videotex rendszerek több hasznos információt adnának, akkor több használójuk lenne, az információszolgáltatók viszont akkor költenének többet a videotexre, ha már többen használnák. 38

Egyelőre a tájékozódás és kivárás a könyvtárak taktikája. Most sok könyvtárban a villanyszámla kifizetése fontosabb probléma, mint a videotex alkalmazások mérlegelése, vagy az is lehet, hogy a döntés a személyi számítógépek és a videotex közötti választást jelentené a személyi számítógép javára (holott e két eszköz nem egymás riválisa, hanem inkább kiegészítője lehetne). A könyvtárosoknak azonban szakmai kötelességük megvizsgálni a videotex kínálta lehetőségeket, aztán majd dönthetnek pro vagy kontra.

Egyet nem lehet tenni: tudomást sem venni egy olyan információszolgáltatási tormáról, amely lassan 15 éve jelen van a világ információs piacán. Ugyanis most még inkább fennáll a veszélye annak, hogy az informatikai alkalmazások egy bizonyos mennyiségi és minőségi szintje alatt maradó országok teljesen kívül rekedhetnek a világ kommunikációs vérkeringéséből.

Irodalom
Brückner Huba: Videotex rendszerek és alkalmazásaik. Bp. Számítástechnika-alkalmazási Vállalat, 1985. 277 p.
Walsh, John : Comment . = Videotex re-visited . By A.E. Cawkell. London , Aslib , 1989. 1.p. (A Critique c. folyóirat Vol. 2. no. 8. (1989) száma)
Brückner Huba i.m. 203.p.
Brückner Huba: Behozhatatlan előny. = Computerworld-Számítástechnika. 5. évf. 1990. 28.sz. 18.p.
Kovács Lászlóné: Figyelmébe ajánljuk! = Könyvtáros. 41. évf . 1991. 3.sz. 160-163.p.
Czapolai Imre: Telematika. Bp. BM Államigazgatási Szervezési Intézet, 1988. 10.p.
Vásárhelyi Mária: Új eszköz a tájékoztatásban: a képújság. Bp. Tömegkommunikációs Kutató Központ, 1986. 6.p.
Interaktív televíziózás. = Új mediumok a társadalomban. Annotált bibliográfiai gyűjtemény a nemzetközi szakirodalomból. Szerk. Lukáts János. Bp. Közművelődési Információs Váll., [1990]. 246.p.
uo.247.p.
Melis György: A műszaki információ és a képújság. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 34. évf. 1987. 4.sz. 327.p.
Tóth Dezső: Teletext a hazai gyakorlatban. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 31. évf. 1984. 10.sz. 398.p.
Jurics Imre: Korszerű telematikai rendszerek az információ szolgálatában. Szakdolgozat. ELTE BTK. Inf. Kieg. szak, 1986. 17-18.p.
Tájékoztató a nyilvános videotexszolgáltatásról. MTV Távíró és Adatbeviteli Igazgatóság. Bp. 1990. 1.p.
Berkes Jenő: Új típusú távközlőszolgálatok. = Információ elektronika. 23. évf. 1988. 1-2.sz. 66-67.p.
Czapolai Imre i.m. 25.p.
Brückner Huba: Videotex-rendszerek és alkalmazásaik. 261.p.
Jurics Imre i.m. 20.p.
Brückner Huba: Videotex rendszerek és alkalmazásaik. 125.p.
Cawkell, A.E.: Videotex-revisited. 5.p.
Adatátvitel számítógépfelhasználóknak. Írta Berkes [et al.]. Bp. Ipari Informatikai Központ, 1989. 319.p.
Brückner Huba: Videotex, teletext = Teledata, képújság. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 31. évf. 1984. 10.sz. 390.p.
Czapolai Imre i.m. 19.p.
Új médiumok i.m. 244.p.
Sikeres a Bildschirmtext . = Computenvorld-Számítástechnika. 6. évf. 1991. 13.sz. 32.p.
Brückner Huba: Videotex-rendszerek és alkalmazásaik. 190.p.
Jurics Imre i.m. 93.p.
Rácz Ágnes: A K+F Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program. = Könyvtári Figyelő. 35. évf. 1989. 5-6.sz. 506.p.
Bemutatjuk az Ipari Minisztérium videotex alapú gyorsinformációs rendszerét. = Ipari és Szakkönyvtári Tájék. 1988. 2.sz. 11-16.p.
STADAT. A STADAT rendszer katalógusa információszolgáltatók szerint. Bp. KSH, 1990. 131 p.
Segédlet az ÜDÜLŐDATA rendszer üdülési hálózatban működő információszolgáltatói számára. Bp. SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság, 1989. febr. 9 p. + 4 mell.
Videotex-kísérletek. Minitel Magyarországon. = Computerworld-Számítástechnika. 5. évf. 1990. 52.sz. 1.p.
A Télétel-videotex és a Lézer Kft. [Szórólap. Közr. a Lézer Kft.] 1 p.
Francia Coctel. [H.M.] = Computerworld-Számítástechnika. 5. évf. 1990. 28. sz. 20.p.
Tájékoztató a nyilvános videotexszolgáltatásról. MTV. 5-6.p.
uo.6-8.p.
uo.10.p.
Lendvai János: Kiaknázatlan lehetőségek. = Computerworld-Számítástechnika. 5. évf. 1990. 28.sz. 13-14.p.
Martin, J.: Viewdata and the information society . Ism. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 31. évf. 1984. 10.sz. 421.p.
 

I. Telematika: a videotex (teletext), teletex és telefax alkalmazások összefoglaló elnevezése

II. A teletext nem azonos a teletex (intelligens telex vagy gyorstelex) elnevezéssel. A teletex is szöveges infor­mációt továbbít képernyőre, papírra, teljes jelkészlet­tel, lényegében a telex modern változata. 6

III. dekóder = tartalmazza a teljes numerikus és alfanumerikus billentyűzetet, továbbá a telefonról érkező és leválasztott digitális jelek dekódolásához és a színes monitoron való megjelenítéséhez szükséges áramköröket.

IV. modem = a videotex rendszerhez való csatlakozáshoz szükséges jelátalakító egység. A telefonvonalon érkező analóg jelek digitális jelekké alakítását végzi. 16

V. Egyike a legnagyobb és legsikeresebb magán videotex rendszerszolgáltatóknak a Digital Equipment Corporation (Nagy-Britannia).

VI. Jelenlegi üzemeltetője: Magyar Távközlési Vállalat