Részlet a szerző Modem információs rendszerek Magyarországon c. (Külkereskedelmi Főiskola, Külkereskedelmi Áruforgalmi szak. Bp. 1991. 63 p. 16 mell.) szakdolgozatából. Miután az előző írásban már bemutattuk az IPCOM, a STADAT, az ÜDÜLÓDATA és a Magyar Videotex rendszereket, a szakdolgozatból a BANKOTEX, a Közoktatási és Közművelődési Információs Rendszer és a MÜSZI-MEZŐH(R videotex rendszerek ismertetését adjuk közre, kiegészítve a szerző értékelésével a videotex hazai helyzetéről. (A szerk.)  
  

BANKOTEX

A BANKOTEX az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. információs rendszere. Működését 1990. január 1-én kezdte, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium videotex rendszerét igénybe véve.

Az OKHB felismerte a videotex rendszerek használatában rejlő előnyöket, és mind budapesti, mind vidéki fiókjait felszerelte a rendszerhez való kapcsolódás eszközeivel. Fejlesztési célként egy olyan videotex alapon megvalósuló szolgáltatást határozott meg, amely az OKHB szakmai munkáját és az általános tájékozottságot – különös tekintettel a bankfióki hálózatra – jelentős mértékben korszerűsíti, és amely egyben alkalmas a már meglévő nemzetközi videotex hálózatba történő bekapcsolódásra.” 1 A rendszer fejlesztése folyamatosan történik, de már jelenlegi szakaszában is hatékonyan használható az egyes bankszakmai tevékenységek megkönnyítésére, gyorsabb végzésére. Az OKHB Számítástechnikai és Információs Központja a rendszerrel kapcsolatos igényeket, javaslatokat folyamatosan gyűjti, értékeli és a fejlesztéshez felhasználja.

A BANKOTEX rendszer fejezetei (1990. november):

  • Devizaüzleti információk: Az egyes devizaszámlák és devizaletéti számlák lekötési időtartamától függő kamatairól nyújt információt, továbbá ismerteti az adott időintervallumra érvényes egyes devizák vételi és eladási árfolyamait.
  • Vezetői információk: A bank kölcsön- és betétállományának mozgását, valamint a piaci kamatlábak alakulását tartalmazza.
  • A Pénzpiaci és Forrásallokációs Főosztály adatai: Bankszervenként (fiókonként) a likviditási adatokat, valamint a bankközi mozgásokat ismerteti.
  • Tőkepiaci Főosztály: A kötvényárfolyamok mértékét, a tőkebefektetések nagyságát társasági formák szerint, valamint az egyes alapítványok jellemző adatait tartalmazza.
  • Tőzsdeinformációk : Tartalmazza az Érték- és az Árutőzsde tényadatait; az üzletmenettel kapcsolatos elemzéseket; továbbá a broker cégek listáját.
  • Valuta- és csekkigénylés: Az OKHB-fiókok valuta- és csekkigénylésének a Központi Valuta Főpénztár felé történő feladásához nyújt lehetőséget.
  • OKHB-gyorstájékoztató: A BANKOTEX rendszer újdonságairól, az OKHB Értesítő/k/ előzetes tartalomjegyzékéről, a hozzáférhető videotex rendszerekről (Magyar Posta videotex rendszere; SZOT üdülődata vtx rendszere; Ausztria, NSZK, Svájc nyilvános, ingyenes videotex rendszerei) és egyéb aktuális hírekről tájékoztat.
  • Ügyféladatbázis: OKHB-számlatulajdonosok jellemző adatai kerültek nyilvántartásba.
  • Iparvállalati mutatók: Az IKM felügyelete alá tartozó, 300 fő feletti gazdálkodó egységek jellemző adatai.
  • OKHB-telefonkönyv: Az OKHB-központban dolgozókra teljeskörű, a bankfiókoknál a fiókvezetőkre kiterjedő.
  • A BANKOTEX-felhasználók azonosítói: A felhasználók nevét, azonosítóját (üzenetküldéshez) tartalmazza.
    Mindezek ismeretében bátran állítom, hogy a BANKOTEX a zárt rendszerek mintapéldánya. Működésével a bank elégedett, a rendszer jól tölti be feladatát, ezt tükrözi a felhasználók növekvő száma is.

Feltétlenül meg kell említenem, hogy a rendszer képes un. home banking funkció betöltésére. A bank ügyfelei saját – videotex terminállal felszerelt – irodájukból, lakásukból stb. banki tranzakciókat végezhetnek anélkül, hogy személyesen megjelennének a számlájukat vezető bankfióknál. A tranzakciók lebonyolítása abszolút biztonságos. Olyan fokozott védelem került kidolgozásra, amely lehetetlenné teszi a technikával való visszaélést. E szolgáltatást jelenleg az olyan ügyfelek használhatják ki optimálisan, akiknél az átutalások száma csekély, de rendszeres (5-6 átutalás naponta). A nagyobb forgalmat lebonyolító ügyfelek továbbra is mágneses adathordozó segítségével végzik átutalásaikat.

A jövőben tervezik egy számítógépes hálózat kiépítését, amellyel nagy tömegű adatátvitel válik lehetségessé, s ekkor – ha a gazdasági fejlettségi szint, valamint az életszínvonal alakulása lehetővé teszi – a videotex home banking szolgáltatása betöltheti eredeti funkcióját, és a magánszféra kiszolgálását végzi majd. A BANKOTEX csatlakozni kíván a majdan kialakuló magyar videotex hálózathoz, s ezáltal a videotex felhasználását a pénzügyi terület képviseletével még vonzóbbá, színvonalasabbá teszi.

Megítélésem szerint, a fentiekben ismertetett rendszer a magyarországi videotex rendszerek egyik legjobban megszerkesztett, funkcióját hatékonyan betöltő képviselője. Működése útmutatóul szolgálhat más pénzintézetek számára is.

Közoktatási és Közművelődési Információs Rendszer
A Közoktatási és Közművelődési Információs Rendszer az Eszterlánc Rt. információs rendszere, amely működéséhez az Ipari Minisztérium rendszerét használja fel. Üzembehelyezésére 1990. januárjában került sor.

A rendszer létrehozásának célja kettős volt; egyrészt az Eszterlánc Rt. nagykereskedelmi tevékenységének megkönnyítése, egy zárt rendszeren belül, másrészt az oktatást, művelődést szolgáló tevékenység – amelyre az elnevezés is utal.

Egyelőre az előbb említettek valósultak meg, tehát a rendszer jelenleg elsősorban az Eszterlánc Rt. saját kereskedelmi tevékenységét szolgálja. A társaság 14 területi irodáját látta el terminálokkal, amelyeknek segítségével azok kommunikációs kapcsolatot tartanak fenn egymással, illetve a központtal. Ez egy zárt rendszer, amely további 3 hozzáférési szintet tartalmaz (munkatárs-irodavezető-vezető). A területi irodák a rendszer segítségével pl. közzé tehetik elfekvő készleteiket, közölhetik raktárkészletüket, illetve kereshetnek olyan árucikkeket, amelyeket el tudnának adni, de náluk éppen nincs raktáron. Mindezekhez a videotex üzenetküldő, üzenettároló funkcióját használják fel. Ezen kívül, többek között információkat kaphatnak a vállalat belső ügyeiről (pl. béremelések), valamint egy vállalaton belüli teljes címlistáról kiolvashatják a keresett személy elérési lehetőségeit.

A rendszer ezen területe jól működik, kihasználtsága kielégítőnek mondható. A másik, a tulajdonképpeni fő tevékenységi terület, a kultúrával kapcsolatos információk nyújtása, még kezdetleges stádiumban van, a jövőben kerül kidolgozásra. Jelenleg az ezzel kapcsolatos általános, nyilvános részben a Közönség Szolgálat információi találhatók meg (pl. a drogambulancia telefonszáma). A tervezett szolgáltatás azonban igen széles körű lesz, amelyeket iskolák, művelődési házak, önkormányzati hivatalok, diákszövetkezetek és egyéb felhasználók vesznek majd igénybe (távoktatás, címlisták, kulturális pályázatok stb.).

A Közoktatási és Közművelődési Információs Rendszer a közeljövőben áttelepül egy saját VAX típusú számítógépre, amelyet továbbra is összeköttetésben fognak tartani a VEIKI rendszerével. Nagy adatbázisokat szeretnének létrehozni, és az azokat kezelő programokat összekötni a videotexszel. A távolabbi jövőt illetően, a rendszer minden valószínűség szerint be fog kapcsolódni a magyar videotex hálózatba, mivel tevékenységük igen széles rétegeket érint.

Megítélésem szerint az Eszterlánc Rt. rendszerének működése – ha eredeti célkitűzéseiket sikerül megvalósítaniuk, és a kulturális rendszer is úgy tölti majd be feladatát, mint a már meglévő kereskedelmi rész – jelentős segítséget nyújthat majd a magyar kulturális életnek.

MÜSZI-MEZŐHÍR
A Mezőgazdasági Üzemszervezési, Számítástechnikai és Informatikai Részvénytársaság (MÜSZI Rt.) Dél-alföldi Igazgatósága a Magyar Távközlési Vállalat (korábban: Magyar Posta) Távíró és Adatátviteli Igazgatóságával közösen, ez utóbbi videotex rendszerére alapozva fejleszti a MEZŐHÍR elnevezésű adatbankot és információs rendszert. A rendszer kísérleti üzeme 1989. március havában kezdődött, a végleges üzem 1991. január 1-én kezdődött.

A MÜSZI jelenleg kb. 700 oldalt vesz igénybe a Magyar Távközlési Vállalat rendszeréből. Felhasználóinak száma 100 körüli. A kihelyezett terminálok közül a Magyar Távközlési Vállalat által kísérleti jelleggel rendelkezésre bocsátott 35 db MUPID terminál, a többi pedig a felhasználók számítógépeire telepített Decodix.

Az eredeti szándék szerint a MEZŐHÍR létrehozásának célja a mezőgazdasági üzemek, kisvállalkozások, váltakozók gyors, pontos, a lehető legfrissebb információkkal való ellátása, mindazon területeken, amelyek termelő és gazdálkodó tevékenységüket érintik. A csaknem két éven át tartó szervező munka, a gazdaság legkülönbözőbb területein tevékenykedő szakemberekkel folytatott megbeszélések, valamint a kísérleti üzem tapasztalatai alapján, célkitűzésüket jelentősen kibővítették: a MEZŐHÍR nyitottá vált a gazdaság egészére. A jövőben azonban a kialakuló specializált rendszerek láncolatának tagjaként, a MEZŐHÍR vissza fog térni eredeti terveihez, és kifejezetten a mezőgazdaság területén kíván magas színvonalú szolgáltatást nyújtani. A MEZŐHÍR alapfilozófiáját a hazai gazdasági élet egyes negatív vonásai “szülték”. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági és ipari vállalatok, de a termelő szférában tevékenykedő kisvállalkozásoknak is állandóan jelenlévő gondja az anyag- és alkatrészbeszerzés; kialakult és megizmosodott egy, a hiánygazdaságra jellemző foglalkozás: az anyagbeszerző. Minden nagyobb gazdálkodó egység alkalmaz főhivatású anyagbeszerzőt, vidéki cégek gyakran külön anyagbeszerzőt a fővárosban. Az anyagbeszerzők munkájukhoz elsősorban telefont, telexet és gépkocsit használnak, és igyekeznek kialakult személyi kapcsolataikat érvényesíteni. Mindezek költsége néha a beszerzendő áruk árának többszörösét teszik ki. A hazai hírközlés jelenlegi helyzetében a telefonálás többnyire olyan időtrabló művelet, hogy az anyagbeszerző számára csak a kétesélyes – vagy megkapja a kívánt árut, vagy nem – utazás, sok esetben körutazás lehetősége marad.

A mezőgazdasági termelőüzemek, iparvállalatok, termelő vállalkozások, stb. a termeléshez szükséges anyagokat és alkatrészeket a forgalmazó vállalatok és intézmények egy – többé-kevésbé – meghatározott köréből szerzik be. Ez történhet előzetes megrendelés, szállítási szerződés és eseti vásárlás alapján. Az első kettő nyújtotta biztonságot az előre nem látható problémák fellépése gyengíti. Így gyakran a nem tervezhetd eseti vásárlás szüksége kerül előtérbe – s vele együtt annak, a fentiekben említett költséges körülményei.

A MÜSZI-MEZŐHÍR létrehozása és működtetése egy olyan szolgáltatás a mezőgazdasági nagyüzemek, iparvállalatok, termelő vállalkozások stb. számára, amelynek segítségével – többek között – a fenti problémák is megoldhatók, és így az anyagbeszerzés, ezzel együtt a termelés költségei nagymértékben csökkenthetők. Az a vállalat, amely előfizetője a MEZŐHÍR-nek, terminálja segítségével néhány perc alatt át tudja tekinteni, hogy a rendszerben résztvevő kereskedelmi és gyártó vállalatok közül a számára szükséges cikk hol kapható, és a megrendelést az adott cégnek – szintén terminálján keresztül – el is küldheti. Így az anyagbeszerzés, a lelőhely kikeresése, a szükséges mennyiség lekötése percek alatt elvégezhető anélkül, hogy egy lépést is tenne valaki a telephelyet elhagyva.

A rendszer jelenleg a bevezetés nehézségeivel küzd. Így a fentiekben bemutatott szolgáltatás működése az előfizetők, illetve információszolgáltatók alacsony száma miatt akadályokba ütközik.

Az alapötletet szolgáltató, anyagbeszerzési problémakörhöz kapcsolódik bizonyos mértékben a MEZŐHÍR azon szolgáltatása, amelynek keretében bármely előfizető, a részére biztosított tárterületre elhelyezheti saját eladásra szánt cikkeinek (termékek, elfekvő készletek stb.) listáját, illetve azon szolgáltatásoknak megnevezését, amelyeket a piacon értékesíteni kíván. Mint minden, a MEZŐHÍR-ben szereplő adatot, úgy ezeket az előfizetői “hirdetéseket” is karban kell tartani. Erre az előfizetőnek a megfelelő eljárást és közreműködést a MÜSZI Rt. Dél-alföldi Igazgatóságának egy speciális részlege biztosítja. Kiemelkedőnek minősíthető az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, mint információszolgáltató részvétele a rendszerben. A MEZŐHÍR-előfizető saját termináljáról kérhet tanácsot, állásfoglalást adóügyi problémáival kapcsolatban. Az APEH illetékes igazgatósága, a kérdést feltevő előfizető számára 48 órán belül választ küld.

A törvények és rendeletek gyors változásainak világában segít eligazodni a MEZŐHÍR másik fontos szolgáltatása, a társadalombiztosítási tanácsadó szolgálat. Működése az APEH-rovathoz hasonló, a társadalombiztosítással kapcsolatos problémáinak megoldását, illetve az ahhoz szükséges teendőket, a felhasználó 48 órán belül leolvashatja a képernyőről.

Mindezeken túl, feltétlenül meg kell említenem a MEZŐHÍR nagybani zöldségpiaci árinformációs rovatát, amely jelenleg kísérleti jelleggel szerepel a rendszerben.

A MEZŐHÍR tervezett szolgáltatásainak köre lényegesen bővebb, mint a már működőké. Ezek – a teljesség igénye nélkül – a következők: adaptált meteorológiai előrejelzés; növényvédelmi előrejelzés; növényvédőszer nyilvántartás és szaktanácsadás; ingatlan-forgalmazás; termesztési technológiák és szaktanácsadás; termelési rendszerek igényfelvevő jelenléte a MEZŐHÍR-ben. Ez utóbbi különösen nagy jelentőséggel bír, ugyanis ezen rendszerek, szinte “elérhetetlenek” a hagyományos csatornák (telefon, telefax) igénybevételével. Forgalmuk oly nagy, olyan sokan keresik őket, hogy szinte “információs blokád” alá kerülnek. Ez a videotex segítségével feloldhatóvá válhat. Az általuk forgalmazott célgépekkel és azok alkatrészeivel kapcsolatos információkat az érdekeltek a sokszor napokig tartó telefonálgatás helyett, termináljuk segítségével könnyen és gyorsan beszerezhetik.

A tervezett szolgáltatások körébe tartozik még egy speciális szakértő csoport által kidolgozott, az 1991-es év első felében üzembe lépő ÉPHÍR elnevezésű építőanyagár-szolgáltató rovat. Ennek keretén belül, a videotex segítségével építőipari költségvetés készítését veheti igénybe a felhasználó.

Mindezek mellett a MEZŐHÍR képes és kész létrehozni, működtetni olyan zárt – tehát csak az erre külön illetékességgel rendelkezők számára hozzáférhető -információs rendszereket, amelyekre irányuló speciális igény a felhasználó részéről érkezik (pl. sok telephelyes vállalatok).

Kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a MÜSZI Rt. más országok gyakorlatát követve, külföldi kereskedelmi képviseleteit is videotex berendezéssel látja el, amely segítségével a Kereskedelmi Igazgatóság interaktív kapcsolatot tart fenn a képviseltekkel. Ennek során rendkívül lényeges előnyt jelent a telefonnal szemben a videotex rendszer kétirányú üzenettároló képessége. Így egy kommunikációs eseménynél nem kell egyidejűleg mindkét félnek jelen lennie.

A kihelyezett berendezésekkel a külképviseletek természetesen bekapcsolódnak az adott ország videotexrendszerébe, és az azokban lévő adatbázisokat ugyanúgy használják marketing tevékenységükhöz, mint külföldi kollégáik.

A jövőben a MEZŐHÍR szolgáltatásainak egy része, bizonyos információs oldalak kiolvasása díjazás ellenében történhet. A MEZŐHÍR igénybevételének ellenértéke két részből tevődik össze: egyrészt 4200 forint alapdíj, másrészt a használat időtartamától és módjától függő díjak (400 Ft/óra, 4 Ft/üzenet).

Összefoglalva a MÜSZI-MEZŐHÍR eddigi működését és perspektíváit, a következők állapíthatók meg. A rendszer jelenlegi színvonalára rányomja bélyegét a fejlesztéshez szükséges tőke és a szervezést végző munkaerő hiánya. A MÜSZI Dél-alföldi Igazgatósága óriási erőfeszítéssel dolgozik a rendszer fellendítésén. A nehézségek egyik fő komponense az, hogy a vállalkozók illetve váltakozások igen csekély hányada veszi igénybe a rendszert a közvetlen haszon reménye nélkül, meglátva a rendszerben rejlő potenciális lehetőségeket. Amennyiben az adott körülmények között is sikerül a tervezett szolgáltatások bevezetése, a fent említett nehézségek leküzdése, véleményem szerint a MÜSZI-MEZŐHÍR a majdan létrejövő magyar videotex-rendszerek hálózatában az egyik legerősebb láncszem lehet. 2

A Magyarországi helyzet értékelése
Az alaphelyzet meghatározása és a felmerülő problémák ismertetése
A videotex rendszerek az egyes fejlett országokban lakossági szolgáltatásként jöttek létre (pl. Franciaország). Elterjedésük tömegméretű, gyors és viszonylag akadálytalan. Hazánkban az ilyen típusú rendszerek létrehozását célzó törekvések – jelenleg és a közeljövőben – véleményem szerint irreálisak. Megállapításom alátámasztására gazdasági helyzetünk részletes ábrázolása, úgy érzem, felesleges. A tény, hogy Magyarországon az életszínvonal csökkenő tendenciát mutat, már elég alapot szolgáltat arra, hogy megerősítsem az előbb említetteket; a közeli jövőben a magyar “átlag állampolgároknak” nem lesz meg a megfelelő anyagi hátterük a videotex rendszerekhez való csatlakozás eszközeinek beszerzéséhez. Mindehhez hozzájárul a Magyar Távközlési Vállalat elhibázott árpolitikája* is, mivel nyereségét nem a videotex szolgáltatás árában, hanem a telefonvonalak jobb, hatékonyabb kihasználása révén kellene realizálnia. Ennélfogva a nagy tömegeket kiszolgáló, lakossági rendszerek létrehozását a távoli jövő célkitűzéseihez sorolom.

Ezzel szemben a videotex rendszerek, megítélésem szerint, tökéletesen alkalmasak lennének a gazdasági élet számos területén feladatukat hatékonyan, jól ellátni (pl. BANKOTEX). Elterjedésüket azonban e területen is több tényező gátolja: a rendszerek létrehozásakor elkövetett hibák, illetve hiányosságok; az informatikai kultúra hiánya; a specializáltság hiánya. Ezen elemek között szoros összefüggés van, és az egyes esetekben hol külön-külön, hol együttesen fejtik ki akadályozó hatásukat.

A problémák részletes vizsgálatát a rendszerek létrehozásánál kell kezdeni. Egy jól működő, színvonalas szolgáltatást nyújtó rendszer megalapozásához véleményem szerint a következő tevékenységek elvégzése elengedhetetlen.

1. A megcélzott felhasználói kör pontos behatárolása

Nagyon fontosnak tartom, hogy a rendszer szervezői, megalakítói pontosan tudják, kinek kívánnak szolgáltatást nyújtani, hiszen a működés beindulása illetve hatékonysága ezen alapszik. A későbbiekben természetesen a megcélzott kör bővülhet a szolgáltatás fejlesztése során.

2. A megcélzott felhasználói kör információs igényének részletes felmérése

A kitartó, érdemi információkat, igényeket feltáró munka szintén elengedhetetlen az alapok lerakásához. A szerkesztők “ez majd biztosan érdekelni fogja őket” típusú önkényes igénymegállapítása nem vezet eredményre.

3. A felmért igények szerint – alapadatbázis létrehozása

Az alapadatbázis természetesen nem tartalmazhatja a felhasználók által igényelt összes szolgáltatást – hiszen jónéhány csak akkor valósulhat meg, ha a felhasználók száma elérte a hatékony működéshez szükséges minimumot. Az alapadatbázisban szereplő szolgáltatásoknak azonban feltétlenül magas színvonalúnak, tökéletesen karbantartottnak kell lenniük, mivel szerepük a potenciális felhasználók meggyőzése arról, hogy érdemes csatlakozni a rendszerhez. Mindez természetesen tőkét és jelentős szervező munkát igényel.

4. A kiválasztott felhasználói kört megcélzó reklámtevékenység végzése

Az alapadatbázis kidolgozásának utolsó stádiumában már megkezdhető a figyelemkeltés. Fontos, hogy a lehetőségek szerint minden potenciális felhasználó értesüljön a rendszer létrehozásáról. A reklámtevékenység alapját, mint már említettem, a “hívogató” alapadatbázis képezi. Még nem létező szolgáltatások reklámozása nem célravezető, de a rendszer bemutatásakor feltétlenül érdemes a tervezett szolgáltatások körét is ismertetni.

Ezen tevékenységek elvégzése, véleményem szerint, meghozzák a kívánt eredményt, és a rendszer életképességének valószínűsége megközelíti a biztosat. A magyar rendszerek vizsgálatakor sajnos kiderült, hogy egyes esetekben a fentiekben vázolt előkészítő tevékenység valamelyik stádiuma kimaradt, vagy az egyes lépcsőfokok sorrendje felcserélődött. Ennek okát a tőke és ennek vonzataként a szervezést végző munkaerő hiányában látom.

A másik fontos alapprobléma az informatikai kultúra alacsony színvonala. Hazánkban “a gazdasági vezetők még nem ismerték fel az információ termelőerő-szerepét” . 3 A potenciális felhasználók nagy része a “majd csatlakoznak, ha már sokan csatlakoztak” álláspontra helyezkedik, és ezzel gátolják a hatékony rendszerek kialakulását. A “kívül maradást” okozhatja az előző bekezdésben ismertetett probléma (pl. a “hívogató” alapadatbázis hiánya) is. A végeredmény azonban egy; a potenciális felhasználókkal meg kell láttatni a videotexben rejlő lehetőségeket! Ugyanez érvényes a már csatlakozott felhasználók bizonyos körére is. Fel kell, hogy ismerjék, hogy az információs rendszerben való aktív részvétel hosszú távon jelentős előnyökkel bír.

A harmadik fontos kérdés a specializáció. Egyes információs rendszereknél megfigyelhető az indokolatlanul széles területet felölelő információszolgáltatás, amelynek színvonala nem megfelelő. Ennek oka szintén az előbb említett problémákra vezethető vissza – a rendszernek nincs elegendő tőkéje a megfelelő bevezetéshez, illetve minden jelentkező igényt próbál kielégíteni az előfizetők számának növelése érdekében.

A felsorolt, egymással szorosan összefüggő akadályozó tényezők megítélésem szerint a magyar videotex rendszerek “gyermekbetegségeinek” foghatók fel, elhárításukra reális esélyt látok.

A magyar videotex rendszerek perspektívái

“A Magyar Távközlési Vállalat 21,3 millió márka összegű megbízást adott a Siemens cégnek egy komplett, csomagkapcsolt adatátviteli hálózat kiépítésére.” 4 A hálózat a közeli jövőben megkezdi működését. Ez a tény döntően és igen pozitívan befolyásolja a magyar videotex rendszerek jövőjét. Az egyes rendszerek kapcsolódva a hálózathoz együttesen alkotják majd az “igazi” magyar videotex rendszert. Ennek keretében az információáramlás útjából szinte minden akadály elhárul. Specializált rendszerek jöhetnek létre, és ezáltal az előzőekben említett problémák egy része megoldható – a kialakuló rendszereknek nem kell az eredetileg megcélzottakon kívüli területekről is információt nyújtani, hiszen a hálózat segítségével a felhasználó bármely más rendszer adatbázisát is igénybe veheti. Ez jelentős érvet képvisel a potenciális felhasználók meggyőzésekor is, hiszen egy adott rendszerhez való csatlakozás egyben az ország összes főbb rendszereivel való összeköttetést is jelenti, így az igénybe vehető szolgáltatások köre hihetetlenül kiszélesedik.

A perspektívák tehát ígéretesek, a technikai feltételek adottak – a lehetőségek korlátlanok – élnünk kell velük! A jövő a specializált szolgáltató rendszereké, illetve a kisebb, zárt rendszereké, amelyek szintén hatékonyan használják ki a videotex nyújtotta előnyöket. Bízom benne, hogy a bevezetés nehéz korszakát maga mögött hagyva a videotex rendszerek elterjedése Magyarországon az elkövetkező években töretlen folyamatként megy majd végbe.

Irodalom
OKHB-BANKOTEX. Felhasználói segédlet. [Bp.] 1990.
MUSZKA Dániel: Új agrárinformációs adatbank a mezőgazdasági nagyüzemeknek. = MÜSZI Információ. 18. évf. 1. sz.
LENDVAI János: Kiaknázatlan lehetőségek. = Computerworld-Számítástechnika. 5. évf. 1990. 28. sz.
Csomagkapcsolt adathálózatot telepít a Siemens Magyarországon. = Világgazdaság. 1990. nov. 23.
 

* A MATÁV ez évben tervezi a videotex-szolgáltatások díjazásának bevezetését. (A szerk.)