Németországban 1977-ben kezdődtek el az első videotex-kísérletek, üzemszerűen 1983-ban vezette be a szolgáltatást a szövetségi posta Bildschirmtext (Btx) néven. Itt is érvényesült az az általános jelenség, hogy kudarcról kezdtek beszélni a szakértők, amikor látták, hogy az 1985-re jövendölt egymillió előfizető helyett annak alig egytizede lett. (1989 októberében az előfizetők száma 200 000 volt.) Az utóbbi 3-4 évben vett nagyobb lendületet a Btx fejlődése, és jelenleg is folyamatos növekedést mutat, mintegy havi 4000 új előfizetővel. Látványos áttörés várható még attól, hogy a személyi számítógépeket videotex vételre alkalmassá tevő programot jelképes összegért terjesztik, tehát a számítógép tulajdonosok egyben videotex felhasználókká válhatnak. Egy 1989-es felmérés szerint az előfizetőknek 50%-a használja a Btx-et hivatalos, 29%-a vegyes és csak 21 %-a magán célra, éppen fordítva, mint a franciáknál, ahol a döntő többség a magán célú felhasználó.

A német Btx-hez való csatlakozás egyszeri költsége 65 DM, a havi előfizetési díj 8 DM, amihez számítandó még a telefonkapcsolati dia (vidékről is helyi tarifával, az államközi szerződéssel bíró országok esetében még külföldről is helyi tarifával). Külön meg kell fizetni a térítéses szolgáltatások (üzenetküldés, telex, stb.) díjait és az információszolgáltatóknak az oldalbérleti díjakat (0,02-0,40 DM havonta).

A német Telekom (Szövetségi Posta) külföldi információszolgáltatók és -lekérdezők számára is lehetővé teszi a Btx-hez való csatlakozást. Ahhoz, hogy külföldről információszolgáltató lehessen valaki, egy német székhellyel rendelkező videotex megbízott szükséges. A csatlakozás technikai feltételei: egy CEPT szabvány szerinti terminál, a nemzeti távbeszélő vállalat által hitelesített, és a nemzetközi CCITT normáknak megfelelő, 1200/75, illetve 1200/1200 bps adatátviteli sebességű modem (a Magyar Távközlési Vállalat MUPID készüléke minden átalakítás nélkül azonnal alkalmas). A külföldi csatlakozás egyszeri belépési költsége 200 DM. Részletesebb információkkal a Dienststelle Bildschirmtext ( Fernmeldeamt 2 Postfach 9850 D-400 Düsseldorf 1) szolgál.

Anonim információlekérdező már jelenleg is lehet minden magyar videotex állomással rendelkező felhasználó. A kapcsolatfelépítés az alábbi módon történik: a MUPID terminál kézi hívásra állítása után a 00-49-69190 számot kell a telefonon tárcsázni, amivel a kapcsolat létrejön, sajnos államközi egyezmény hiányában egyelőre interurbán távbeszélő díjjal. Bár a német rendszer sokkal több információt szolgáltat pénzért, mint például az osztrák vagy a francia, az anonim felhasználók így is több mint 6000 ingyenes szolgáltatás közül válogathatnak.

A német, angol, francia, spanyol és olasz nyelven “beszélő” főmenüből (lásd 1. ábra) a 13 Sachgebiet (Szakterület) opció kiválasztása után további tartalomjegyzéket kínál a Btx (lásd 2. és 3. ábrák). A megtekinteni kívánt oldalt a szakterület nevével (*Bücher#) vagy oldalszámával (*321705#)lehet kérni. A használat megkönnyítése érdekében az oldalszámokról évente vagy még gyakrabban aktualizált címtárak jelennek meg (4. ábra).

1. ábra

A Btx almenüje

 

2. ábra

Részlet a Btx tv, rádió, könyv és sajtó kínálatából

 

3. ábra

Részlet az autó-és közlekedési szakterület kínálatából

 

4. ábra

Btx-címtárak

 a) Információk utazni vágyóknak és utazási irodáknak

Turisztikai információk, tájékoztatás a szálláslehetőségekről. Tárgyszójegyzékkel, földrajzi mutatóval, szabadidős lehetőségekkel Megjelenik: januárban és júliusban

Ára: 9,90 DM 
 
 

b) Btx használat az üzleti világban

A Btx-be információt szolgáltató pénzügyi intézményeket (pl. bankok, biztosító társaságok, takarékpénztárak) tartalmazza, tárgyszómutatóval, hardver- és szoftver-kínálatokkal.

Megjelenik: évente, augusztusban

Ára: 15 DM
 

 c) Btx-en lekérdezhető adatbázisok jegyzéke

Kb. 30 szakterület adatbázisainak leírása, a szolgáltatások diainak feltüntetésével

Megjelenik: évente, márciusban

Ára: 9,90 DM
 
 

d) A Btx alkalmazásával, a készülékekkel és a költségekkel kapcsolatos tudnivalók

A Btx-készülék gyártók kínálata, áttekintés a Btx programokról és alkalmazásokról

Megjelenik: évente kétszer

Ára: 8.- DM
 

Könyvtári alkalmazás

A Btx nyújtotta lehetőségeket könyvtári szempontból a német szakemberek a kiskönyvtárak számára tartják elsősorban előnyösnek. Ennek okait az alábbiakban látják:

  • a készülék beruházási és üzemeltetési költsége csekély;
  • a rendszerhasználat igen könnyen megtanulható;
  • a szolgáltatások az igények széles skáláját képesek kielégíteni, a közhasznútól a szakirodalmi információig.

 
Terjedelmi okok miatt nem vállalhatjuk a német Btx rendszer nyújtotta információk teljes választékának ismertetését. Részletesebben szeretnénk szólni viszont a szakirodalmi adatbázisokról, arról a bíztató alsó-szászországi kísérletről, amelybe 10 kiskönyvtárat is bevontak, valamint egy olyan felmérésről, amelynek keretében két nyilvános Btx állomás használóit kérdezték meg tapasztalataikról.

Szakirodalmi adatbázisok

Szakirodalmi információkkal a világon 600 adatbázisszolgáltató vállalat (host) igyekszik a felhasználókat ellátni mintegy 5000 adatbázisból. Ezekből a Németországban működő 30 host 500 adatbázishoz biztosít hozzáférést. A német hostok közül kettő (DIMDI, GENIOS) a Btx-en keresztül is kínálja az információkat, és létezik egy kizárólag Btx-en keresztül hozzáférhető host is, a Btx Südwest Datenbank (BSD). A videotexen is elérhető adatbázisok száma 100 körül van jelenleg Németországban.

A régóta ismert DIMDI adatbázisszolgáltató vállalat 1985 óta a Btx-en keresztül is kínálja adatbázisainak egy részét, mondván, több új felhasználót nyerhet meg ezáltal. Kereken ötvennek a használatát biztosítja az alábbi szakterületekről: biológia, mezőgazdaság, orvostudomány, sport, élelmiszeripar, borászat, csomagolástechnika, társadalomtudományok, egészségügyi ellátás és pszichológia. A DIMDI számítógépes parancsnyelve a GRIPS, a Btx használók azonban e nyelv ismerete nélkül is megkapják mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket az online használók. A napi 21,5 órán át lekérdezhető DIMDI adatbázisok használatáért 40 DM-t kell fizetni óránként, valamint ún. licenc díjat, ami adatbázisonként változó, elérheti az óránkénti 120 DM-et is, létezik azonban több licencdíj-mentes adatbázis is. A fenti költségekhez járul még minden elküldött, illetve lekérdezett oldalért 0,06 DM, ami egy-egy keresőkérdésnél-válasznál általában 0,12 DM-et tesz ki, mivel egy Btx képernyőre kevesebb információ fér el, mint a számítógépnél. A DIMDI használóknak jelenleg mintegy 5%-a veszi igénybe azt a Btx-en keresztül, de a könnyen elsajátítható lekérdezési technika miatt az arány erőteljes növekedésére számítanak.

A legkülönfélébb céginformációkat, két közgazdasági szaklap teljes szövegét, pénzügyi információkat nyújt a GENIOS adatbázisszolgáltató vállalat, amelynek használati díja egyszeri 125 DM és esetenként különböző adatbázis-használati díjak, percenként 4,70-8,00 DM között. A GENIOS használóknak mintegy egynegyede videotexen keresztül használja az adatbázisokat.

A kizárólag Btx hozzáférésű adatbázisokat építő, stuttgarti székhelyű BSD mindenféle intézménytől vállal adatbázisépítési megbízást. Ebből adódóan kínálatuk igen szerteágazó, a hírközlő szervek, kiadók, cégek információit ugyanúgy szolgáltatják, mint a menetrendeket, címtárakat, gyártmány-információkat, stb. Naponta átlagban 2000 hívást kapnak, és a legsikeresebb Btx információszolgáltatónak számítanak ma Németországban. A kínálatból néhány: Ki kicsoda?, Ki mit szállít?, Sportinformációk, Orvosi szakkifejezések gyűjteménye a Duden-Medizinische Fachausdrücke alapján (35 ezer orvosi kifejezés, és érdekessége, hogy a fonetikusan írt kifejezéseket is képes hasonlító program segítségével értelmezni és megválaszolni).

Az ECHO adatbázisok elérhetőségéről az e szám 280. oldalán levő cikkben szólunk részletesebben.

A fenti nagy szolgáltató központoktól függetlenül számos adatbázishoz, információhoz férhet hozzá a felhasználó a legkülönfélébb területekről. Könyvtári szempontból az alábbiakat érdemes még megemlíteni: a Stern, a Capital és az Impulse című lapok indexei, amelyek 1982-ig, illetve 1980-ig visszamenőleg állnak rendelkezésre. Baden-Württemberg Statisztikai Hivatala a német adatbázisok címtárának 1988-as elektronikus változatát tette Btx-en hozzáférhetővé, ebben szakterület, az információs rendszer neve és szolgáltatója szerint lehet keresni.

Nemcsak direkt információhozzáférés lehetséges a Btx rendszeren keresztül, hanem több adatbázis-üzemeltetőnél rendelhető meg irodalomkutatás és az eredeti dokumentumról másolat a képernyőn, lényegesen csökkentve ezáltal a dokumentumhoz való hozzáférés idejét.

Bildschirmtext kísérlet Alsó-Szászországban

1990 elején figyelemreméltó kísérlet kezdődött a göttingeni egyetem mellett működő könyvtári számítóközpont (BRZN) irányításával. A tartomány nagyobb tudományos könyvtárai a DATEX-P hálózaton keresztül már 1984 óta számítógépes kapcsolatban álltak a BRZN-nel és használják annak adatbázisait. A múlt évtől kezdve azonban az összeköttetés 20 könyvtárból Btx-en keresztül is lehetséges. A hálózathoz 10 kisebb közművelődési könyvtár is csatlakozott (lásd 5. ábra ).

 

A kísérlet egyik kifejezett célja az információktól elzárt térségek információhoz jutásának elősegítése volt. A könyvtárakban elhelyezett készülékeket a posta ingyen bocsátotta rendelkezésre, és eltekintett az egyszeri csatlakozási díjtól is. A könyvtáraknak a havi 8 DM előfizetési díjat és a helyi tarifával számított távbeszélő díjat kellett fizetniük. A BRZN adatbázisain kívül rendkívül sokféle közhasznú információhoz férnek hozzá a Btx-en keresztül ezek a kis könyvtárak, ugrásszerűen növelve ezáltal a közhasznú- és szaktájékoztatás színvonalát.

A göttingeni BRZN központ információkínálata az alábbi:

alsó-szászországi központi könyv-lelőhelyjegyzék (1,4 millió tétel 1977 óta)
alsó-szászországi központi folyóirat-lelőhelyjegyzék
nemzetközi folyóiratcikk-bibliográfia, nyomtatott bibliográfiák 1983-tól és kongresszusi beszámolók 1984-től
a tudományos szakirodalmi recenziók nemzetközi bibliográfiája 1983-tól
a német nemzeti bibliográfia és a brit nemzeti bibliográfia 1985-től
tárgyszóindexek (a közművelődési könyvtárak általános tárgyszórendszere, a duisburgi városi könyvtár tárgyszórendszere).
Az adatbázisokban található címekre könyvtárközi kérés is küldhető Btx-en keresztül, a “kérőszelvény” adatait a rendszer az adatbázisból vett adatokkal maga tölti ki, kiküszöbölve ezáltal a hibalehetőségeket. A kérést közvetlenül a lelőhelykód szerinti legközelebbi könyvtár nyomtatójára küldik. Könyvek esetében az adott helyen található könyv jelzetét is feltünteti a Btx, hogy minél jobban megkönnyítsék a dokumentumot küldő könyvtár adminisztrációs munkáját. A kísérleti szakasz lejárta után csekély díjazást fognak az adatszolgáltatásért szedni (5 Pf-et oldalanként), az adatátviteli költségekhez való hozzájárulásként. Tervezik, hogy később a tartomány mindegyik közkönyvtára számára lehetővé teszik a központi katalógusokhoz való videotex hozzáférést. A rendszer használatához jelenleg még ismerni kell a GRIPS nevű visszakereső nyelvet, aminek megtanítása nagy méretekben már nem megoldható, ezért egyszerű, menüvezérelt kiszolgálórendszert dolgoznak ki. Távlatokban szeretnék megoldani a privát csatlakozók kéréseinek kielégítését is ily módon (az erre vonatkozó igény már most óriási). A másolási díjakat a központi gép regisztrálná, és terhelné rá a megrendelő telefonszámlájára.

Nyilvános Btx állomások

Az Amerika-Gedenkbibliothek (Berlin) és a Kommunale Galerie (Wilemersdorf) nyilvános Btx állomást kapott 1981-ben, illetve 1982-ben. A használókat kérdőíven faggatták ki véleményükről. A készülékek mellé helyezett kérdőívet önkéntesen lehetett kitölteni, ami magában rejtette azt a veszélyt, hogy vagy a nagyon elégedetlenek vagy a túlzottan lelkesek töltik ki. Mindenesetre fél év alatt 140 db értékelhető kérdőívet nyertek, amelyeket az alábbi szempontok szerint összesítettek: a használó foglalkozása, a használat indítéka, a keresett információ fajtája, a találatokkal való megelégedettség, a videotexszel kapcsolatos vélemény, a nyilvános állomás megítélése, mennyiben járult hozzá az intézmény felkereséséhez a Btx jelenléte, kívánja-e a jövőben is használni a Btx–et.

A használat okaként a kíváncsiságot 27,1 %, a technika iránti érdeklődést 40,7%, szórakozási célt 25,7%, információkeresést 45% nevezett meg. A meghatározott információt keresők 11,1%-a nem találta azt meg, 40,3%-a részben és 48,6%-a egészében választ kapott problémájára.

Mint információkeresési módot 30% körülményesnek találta, 44,3% elfogadhatónak, 18,6% praktikusnak, 7,1% nem válaszolt. Az összbenyomásra vonatkozó kérdésnél a “pártolom” (45,7%), “fenntartásaim vannak” (15%), “elgondolkodtató” (5,7%) és “elutasítom” (14,3%) feleletek közül lehetett választani, 19,3% nem válaszolt. A nyilvános használat lehetőségét 81,4% találta jónak, 8,6% nem tudott dönteni róla és 10% nem látta értelmét. Az intézmény felkeresésében 56,4%-ot motivált a Btx, 42,2%-ot nem, és 1,4% nem válaszolt. A további használati szándékra vonatkozó kérdésre 45% felelt igennel, 37,2% talánnal, 16,4% nemmel, és 1,4% nem válaszolt.

Számunkra tanulsággal ebből az szolgálhat, hogy még egy nyitott társadalom érdeklődő állampolgárai körében sem egyértelműen pozitív a videotex fogadtatása, szolgáltasson bármilyen gazdag információs választékot a Btx központ. Nem szabad tehát sem a kudarcot emlegetőknek, sem a másik tábornak kizárólagos hitelt adni. A fejlett infrastruktúrán (jó telefonhálózat és gazdag adatbázis kínálat) kívül az idő az a tényező, amelyik feltehetően meghozza majd a kedvet a szélesebb körű használathoz.

Irodalom
Deider, Clemens: Informationsvermittlungsstellen in öffentlichen Büchereien. Ein realisierbares Gedankenmodell. = ABI Technik, 10(1990) no. 1. p. 23-26.
Kuhn, Stefan: Öffentliche Bibliotheken als Bildschirmtext-Anbieter. Wiesbaden, Harrassowitz, 1987.
Ockenfeld, Marlies: Zugriff auf Datenbanken über Btx. Kézirat .
Strauch, Dietmar: Die Rolle von Bildschirmtext im künftigen Medien-Mix. = Nachr. Dok. 40(1989) p. 345-348.
Teuscher, Gabi – Beutel, Julie: Bildschirmtext in Bibliotheken. Institut für Bibliothekswissenschaft und Bibliothekarausbildung. Seminar: Bildschirmtext. 1990.
Zentrale Aktivitäten des BRZN. = Jahresbericht 1990 des Bibliotheksrechenzentrums für Niedersachsen (BRZN). Göttingen, 1991.