1990 ősze óta a közművelődési könyvtárak számára egy új lehetőség kínálkozik közhasznú információk szolgáltatására: a videotex.

A lehetőséget a Magyar Távközlési Vállalat kísérleti jelleggel üzemeltetett Magyar Videotex rendszere adta, melyhez ingyen csatlakozhattak az információszolgáltatónak vagy lekérdezőnek jelentkező könyvtárak. A kezdeti lelkesedés ellenére sokáig senki sem vállalkozott saját adatbázis építésére. Januárban a Budakeszi Könyvtár és Információs Szolgálat egy 15 oldalból álló adatbázist hozott létre mintaként, és e sorok írásakor is mindössze ez a néhány oldal reprezentálja a rendszerbe kapcsolódó könyvtárakat, ami nem túl biztató eredmény.

A videotexnek máris vannak lelkes hívei, de valószínűleg többen vannak a kételkedők, akik pillanatnyilag nem látnak lehetőséget a gazdaságos, hatékony alkalmazásra. Legfőbb indokuk, hogy nincs megfelelő mennyiségű információ a rendszerben, és a jelenlegi telefonellátottság mellett nem valószínű a tömeges elterjedés sem. Sajnos az eltelt fél év tapasztalatai alapján elmondható, hogy a sok információszolgáltatóként belépett intézmény semmit sem tett annak érdekében, hogy kézzelfogható eredmények szülessenek. A rendszerben részt vevők listája napról-napra gyarapodott, és eközben mindenhonnan csak egyfajta panaszt lehetett hallani: nincs elég információ a rendszerben, nincs mit szolgáltatni. Igaz viszont, hogy a rendszerszolgáltató is keveset tett a rendszer megismertetése és népszerűsítése érdekében (pl. az ingyenes belépési lehetőségről is csak informális csatornákon keresztül értesültünk, és a mai napig hiányzik a beígért használói és szerkesztői kézikönyv is).

A jövőben ajánlatos lenne, ha minden könyvtár, mielőtt igényelné a Távközlési Vállalat készülékeit, eldöntené, hogy egyszerű felhasználóként vagy információszolgáltatóként kíván-e a továbbiakban működni. Az első esetben nincs sok tennivalója. A kihelyezett terminál kezelését bárki rövid idő alatt elsajátíthatja. Amennyiben valaki vállalja az információszolgáltató státuszt, azzal komoly felelősséget vállal, mivel a nemzeti rendszer olyan lesz, amilyenné az információszolgáltatók formálják. Ez a fajta felelősségtudat sajnos ma még hiányzik a videotex szolgáltatók körében. Csak annak szabadna információszolgáltatóként belépni a rendszerbe, akinek már van valamilyen adatállománya, amit át kíván tenni videotexre, vagy legalább határozott elképzelései vannak arról, hogy milyen adatbázist szeretne felépíteni.

Mindemellett alapvető kérdés, hogy az adott intézmény rendelkezik-e megfelelő anyagi háttérrel a rendszer működtetéséhez, tud-e felelős, képzett szakembereket alkalmazni informatikusként vagy szerkesztőként. Akik a felsorolt követelményeknek nem felelnek meg, azoknak kizárólag felhasználóként érdemes belépniük a rendszerbe, és bizony ma még várniuk kell, míg vállalkozó kedvű társaik feltöltik adatbázisaikat.

A kérdés eldöntéséhez, hogy érdemes-e egyáltalán a könyvtáraknak videotexszel foglalkozniuk, és annak bemutatására, hogy miként válhat egy közművelődési könyvtár információszolgáltatóvá, két példát szeretnék felhozni, egy angliait és egy hazait. Míg az angol példa egy kész, működő rendszert mutat be, a hazai kezdeményezés ma még csak nagyrészt tervek szintjén létezik.

Portcullis Viewdata ( Gateshead , Anglia )

Észak-Angliában két város található a Tyne folyó torkolatánál. Közülük számunkra valószínűleg az északi parton fekvő Newcastle ismertebb, mint túlparti riválisa, Gateshead . A vidék a 80-as évek ipari szerkezetváltása idején válságövezet volt (bányászat, nehézipar), de az ottlakók – az évszázados egymásrautaltságnak köszönhetően – közép-európai ember számára hihetetlen összefogással felvirágoztatták környezetüket. Ma is nagy intenzitással folyik az új munkahelyek teremtése, a külföldi vállalkozók odacsalogatása, de addig is, amíg az életszínvonal nem éri el az ideális szintet, elsődleges kötelességüknek érzik a hátrányos helyzetűek, az elesettek támogatását.

A helyi önkormányzatok felismerték, hogy az állampolgárokat csak úgy lehet bevonni a közös, nagy feladatok végrehajtásába, ha állandó kapcsolatban állnak velük. Ezt szerencsére ma már a technika számos kitűnő eszközével megoldhatják. A Tyne folyó déli partján fekvő Gateshead-ben a lakosság és az önkormányzat közötti élő kapcsolat megteremtését, a közösségi élet szervezését nagyrészt a könyvtárosok végzik. Létrehoztak és sikeresen működtetnek egy olyan videotex rendszert, amely tartalmában felöleli a lakosságot érintő szinte valamennyi problémakürt.

Angliában a videotex, vagy ott használatos nevén, viewdata alkalmazása teljesen megszokott a közművelődési könyvtárakban. A Prestel nevű országos rendszer, amely a világ első kereskedelmi célú hálózata, az országnak csaknem minden könyvtárába eljut, már a gatesheadi központi könyvtár belépése idején, 1980-ban 350 000 oldalnyi információt tartalmazott.

Gateshead a British Telecom központi rendszerén belül létrehozott egy Gatel nevű saját adatbázist, de ez a megoldás túlságosan költségesnek bizonyult, mivel az előállított oldalak felvitele, tárolása, valamint a lekérdezés is jelentősen megterhelte a könyvtári szolgálat költségvetését. A londoni központi gép és a gatesheadi terminál közötti kommunikáció igen sok pénzbe került. A további kiadások elkerülése érdekében saját, helyi viewdata rendszert hoztak létre. Erre a célra beszerezték az ICL által forgalmazott Bulletin videotex szoftvert, központi adattárolásra pedig a helyi önkormányzat ICL 2966 mainframe gépét használták, Bulletin Link Unit (BLU) egységgel kiegészítve. A rendszer kiépítéséhez szükséges hardver ára 23.642 font volt, amihez évente kb. 1.500 font plusz költség adódott. A terminálok többsége SONY márkájú, szerkesztő terminálként a SONY 1420-as készüléket használják. Ezen kívül üzemeltetnek AMSTRAD PC 1512 gépet Datatalk szoftverrel, PHILIPS HCS 110 videotex terminált, és elsősorban az oktatási szférában BBC mikroszámítógépeket.

A fejlesztésért a könyvtár információs szolgálatának vezetője felelős, de valamennyi technikai kérdés az önkormányzati hivatal számítógépes részlegének hatáskörébe tartozik. Egy főállású és egy részfoglalkozású könyvtári asszisztens végzi az adatbevitelt és az aktualizálást.

A központi számítógép költségeit a hivatal fedezi, míg a terminálok vételára és üzemeltetése a könyvtári szolgálat költségvetésében jelenik meg. Amíg nincs közvetlen vezetékes összeköttetés, a kiadások jelentős hányadát a telefondíjak teszik ki. Kb. 2.000 fontot költenek évente vonali szerkesztésre. A telefonköltségek kiszámítása nehézkes, mivel a legtöbb helyen ugyanazt a vonalat használják beszélgetésre és a viewdata terminál üzemeltetésére.

Településszerte több terminált helyeztek el: 13 könyvtárban van lekérdezési lehetőség, a központi könyvtár 3 terminállal rendelkezik. Az önkormányzati hivatal oktatási osztálya és 8 közösségi központ használ még készüléket. A szolgáltatás elérhető valamennyi gatesheadi iskolában is. A helyi műszaki főiskola, a munkaközvetítő központok, a Lakossági Tanácsadó Iroda, az Ifjúsági Szervezetek Tanácsa és bárki, aki otthonában mikroszámítógéppel, modemmel rendelkezik, telefonvonalon keresztül igénybe veheti a rendszer szolgáltatásait.

Az önkormányzati hivatal számítógépes részlege hetente kiíratja a statisztikát a rendszer használatáról. Kb. 1000 lekérdezés esik egy napra, és a statisztika részletesen kimutatja, hogy mely képernyőoldalakat keresik gyakrabban. A legkeresettebb a programajánlat, a könyvtári katalógus és az álláshirdetés.

A könyvtárakban a viewdata szolgáltatásait zömmel a könyvtárosok veszik igénybe, és ők keresnek az olvasók számára is, bár a gyerekek és a fiatalok sok esetben szívesebben keresnének inkább önállóan.

A gatesheadi Portcullis Viewdata 1985 nyarán kezdte meg működését önálló rendszerként, a hálózat könyvtárai 1986-tól folyamatosan vezették be a szolgáltatást. Amíg a nyilvános Prestel keretében működő Gatel a jelentős költségek miatt 230 oldalnál több információ előállítását nem vállalhatta, az ICL Bulletinre alapozott Portcullis helyi, lokális rendszer több millió oldal tárolását, lekérdezését teszi gazdaságosan lehetővé. 1986-ban a Portcullis a teljes körű kiterjesztést követően, több mint 2500 oldal lekérdezésére adott módot, és emellett továbbra is biztosította a British Telecom 350 000 oldalas nemzeti adatbázisának elérését.

Az új rendszer számos szempontból előnyösnek bizonyult. A saját mainframe gép használata jelentős költségmegtakarítást eredményezett, lehetővé vált más, helyi rendszerekhez való csatlakozás is ( Shopping Information, Members Services Information ). Mivel kompatibilis az önkormányzat számítógépével, egyúttal biztosítja a képviselő-testület és a hivatal munkatársainak gyors informálódását. A hatósági munkával kapcsolatos információk elérhetőségének korlátozására ún. zárt csoport hozható létre. A rendszer ellenőrzése saját kézben van, mivel minden adatot az önkormányzat gépe tárol.

A Portcullist működtető ICL Bulletin szoftver nagy előnye a piacon kapható más szoftverekkel szemben; hogy “window” funkciója révén a viewdata rendszerből átléphetünk a központi számítógépen futó egyéb adatállományba is, és annak tartalmát megtekinthetjük.

A Portcullis főmenüje:

Az adatbázis használatáról

Programajánlat

A településről/önkormányzatról

Kultúra, szabadidő, turizmus

Céginformáció (külső adatbázis)

Tanácsadó szolgálat

Könyvtári katalógus (külső adatbázis)

Oktatás (külső adatbázis)

Álláshirdetés

Szervezetek, intézmények

A szolgáltatás napi 12 órán keresztül vehető igénybe.*

Budakeszi Viewdata
Mint a Budakeszi Könyvtár munkatársa, 1988-ban egy MKE tanulmányút keretében megtekinthettem a gatesheadi Portcullis Viewdatát. A szerkesztőségben tett látogatásom során tréfásan megjegyeztem, hogy éppen ilyen rendszerre lenne szükségünk Budakeszin is. Eközben tisztában voltam azzal, hogy ennek megvalósítására szinte semmilyen reális esély sincs. A kapcsolatot azonban továbbra is ápoltam a gatesheadiekkel, s ők készségesen mindent megírtak nekem, amit egy viewdata létrehozásáról, üzemeltetéséről tudni kelt.

Könyvtárunk 1990 nyarán indította el gépesítési programját, amely elsősorban nem is látványos hardver beszerzésekben (erre egyébként sem volt lehetőség), hanem az ésszerűség keretei között szerény eszközparkkal megvalósítandó feladatokban öltött formát.

Néhány lelkes számítástechnikai szakember barátságból és a könyvtár ügyét önzetlenül támogatva, pénzben talán ki sem fejezhető hasznos tanácsokkal sietett segítségünkre, és így szinte a- semmiből egy új, a könyvtári ellátás szolgálatában álló számítógépes kultúra alakulhatott ki intézményünkben.

Jelentősebb anyagi források nélkül, de megfelelő szellemi háttér birtokában már nem is tűnt lehetetlennek egy helyi videotex rendszer megteremtése. Különösen attól a pillanattól kezdve nem, amikor tudomásunkra jutott, hogy a Magyar Távközlési Vállalat már létrehozott egy országos rendszert, amelyhez csatlakozni lehet. 1990 augusztusától vagyunk tagja a rendszernek, Budakeszi Viewdata néven. A hardver egy komplett szerkesztő terminálból áll, grafikus táblával, nyomtatóval, mágneslemez egységgel.

Sajnos, akárcsak a többi, példánkat követő információszolgáltató, magyar nyelvű szerkesztői kézikönyv hiányában fél éven keresztül mi is kizárólag lekérdező terminálként használtuk a készüléket, idén januárban azonban kísérleti jelleggel egy minta-adatbázist állítottunk össze a Videotex Szolgáltató Csoport segítő közreműködésével. A főmenü az alábbi választási lehetőséget kínálja:

1. Budakeszi Viewdata (néhány szó az adatbázisról)

2. Önkormányzati hírek (címek, telefonszámok, tisztségviselők)

3. Könyvtár és Információs Szolgálat (cím, nyitvatartás, szolgáltatások, CD-gyarapodásijegyzék)

4. Aktualitások (hirdetés)

5. Impresszum

A Budakeszi Könyvtár és Információs Szolgálat mára a településen működő nyomtatott és elektronikus sajtó szerkesztőhelyévé vált. (A helyi újság szerkesztősége is itt működik.) A videotex szolgáltatás tervezésével, megvalósításával, az információ gyűjtésével, az adatbevitellel egy mellékállású munkatárs foglalkozik. Egy 10 pontból álló menü-struktúra tervezése jelenleg is folyik. A témák a következők:

1. Budakeszi Viewdata (az adatbázis használatáról)

2. Programajánlat (a művelődési ház programja, koncertek, kiállítások)

3. Önkormányzati hírek (a testület tagjai, hivatali fogadóórák, önkormányzati határozatok)

4. Kultúra, szabadidő, sport (a könyvtár és egyéb intézmények adatai, helyi lehetőségek, turizmus)

5. Oktatás, továbbképzés (oktatási intézmények bemutatása, pályaválasztás, felnőttoktatás, átképzési lehetőségek)

6. Szolgáltatások, céginformáció (helyi vállalkozók, kisiparosok, szolgáltató intézmények)

7. Utazás, vásárlás, vendéglátás (nyitvatartási idők, menetrendek, árukínálat, vendéglátóhelyek, szálláslehetőségek)

8. Egészségügy, szociális ellátás (az orvosok névsora, rendelési idő, gyógyszertár, optikus, családsegítő szolgálat, az idősek napköziotthona, munkanélküliség)

9. Intézmények, szervezetek (pártok, társadalmi szervezetek, körök, egyesületek, egyházak)

10. Hirdetések, aktualitások (közlemények, álláshirdetés, ingatlanközvetítés)

A jelenlegi adatbázis az országos hálózat bármely tagja számára korlátozás nélkül elérhető.

A településen a szerkesztőhelyen kívül két terminál működik, egy a művelődési házban, egy pedig a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájában. További lekérdezőhelyek létesítését tervezzük az oktatási intézményekben (két gimnázium, általános iskola), valamint a helyi kábeltévé stúdiójában.

Látványos áttörés akkor várható, ha a helyi közösségi információs rendszer is megvalósul (sűrű kábeltévé- és korszerű telefonhálózat). További lekérdezőhelyek kialakításakor valószínűleg azt a lehetőséget fogjuk megragadni, hogy egy ma már kapható Decodix nevű szoftver segítségével bármely IBM kompatibilis PC videotex terminálként is használható. Sajnos, olyan program még nincs a piacon, amelynek segítségével szerkeszteni is lehetne.

Természetesen az ideális állapot az lenne, ha az angliai példához hasonlóan egy központi gép tárolhatná a település valamennyi publikus és nem publikus információját, és a terminálokat közvetlenül saját kábelhálózaton köthetnénk össze. Mindennek megvalósítása a jövő nagy feladata, és elsősorban a gazdasági lehetőségek függvénye.

 

* Külön köszönet illeti Patrick Conwayt, a Gateshead Könyvtári Szolgálat Vezetőjét, és a Központi Könyvtár információs szolgálatának vezetőjét, Jo Aitkinst a Portcullisról közölt információkért.