A világ videotex rendszerei között a francia minden tekintetben listavezetőnek számít. Állami támogatással (mintegy 2,2 milliárd frankos beruházással), viszonylag rövid idő alatt terjedt el a telefonhálózathoz kapcsolódó mini-képernyőterminál, a Minitel. A sikertörténet akkor indult, amikor a francia posta (France Telecom) a telefonkönyv kiváltására elektronikus telefonkönyvet akart adni az előfizetőinek, s ezért a Minitelt ingyenesen juttatta a háztartásoknak. A posta előre kiszámította, hogy a telefonkönyvek költségének megtakarításával néhány év alatt megtérül a terminálok költsége. Ennek az ötletnek köszönhetően a szolgáltatás mára már 5 és fél millió használóval, havi 20 millió hívással, 13 500-féle szolgáltatással és 8-10 millió óra havi kapcsolati idővel, nyereséget hozó üzleti vállalkozássá fejlődött. Az 1. ábrán a kapcsolati órák és a hívások számának felfutását látjuk 1986 és 1989 között.

 

A Minitel nagy újdonsága az volt, hogy közvetlen párbeszédet biztosított a tulajdonosoknak, akik hosszú órákat (vagy akár éjszakákat) tölthettek el ismerőseikkel a telefon és a képernyő mellett (kezdetben ugyanis elsősorban személyes és szórakozási célra vették igénybe a rendszert). A népszerűség másik oka abban kereshető, hogy a rendszer igen egyszerű felépítésű és a használata is nagyon könnyű. A telefon, a televízió és a Minitel egy közös hálózaton működik, ezért a rendszer használata egyszerűbb, mint a külföldieké. A helyi adatbázisok az országos adathálózaton keresztül kapcsolódnak a posta központi számítógépéhez és ezen keresztül az országban működő valamennyi videotex adatbázishoz. A Télétel sikerének igazi titka azonban a kínálatában van, amelyben a közérdekű és professzionális információszolgáltatás mellett a szórakoztatás (szerencsejáték, horoszkóp és szex) is szerepel. 1

A francia videotex előzményei a hetvenes évek elejére nyúlnak vissza, amikor 1974-ben elkezdődtek Franciaországban az országos telematikai hálózat kiépítésének munkálatai. Elsődleges cél az otthonról lekérdezhető, interaktív információszolgáltatás kialakítása volt. Ennek eredményeképpen egy évvel később bemutatták az Antiope és Télétel elnevezésű rendszereket. Az Antiope (hasonlóan az angliai Ceefaxhoz vagy a magyar Képújsághoz) az egyirányú információsugárzást, a Télétel pedig a párbeszédes videotex szolgáltatást megvalósító rendszer volt. A francia telematikai szolgáltatások mára már jól érzékelhető sikerét egy 1975-ös kormánydöntés, a “Telefont mindenkinek” elnevezésű program alapozta meg, amelyben az elavult telefonhálózat felújítása és bővítése mellett, a beruházások gyors és biztos megtérülése érdekében a telefonhálózat információszolgáltatói szerepének felfejlesztésére és kiszélesítésére törekedtek. A tervekben 1982-re 20 millió telefonállomás üzembe állítása szerepelt 2 , 1991-re pedig három millió háztartást jeleztek Minitel-használóként. 3 A valóság felülmúlta a terveket. 1993-ra most azt prognosztizálják, hogy nem lesz lakás Minitel nélkül. 4

A Télétel kísérleti üzemeltetése 1981 és 1984 között folyt. Először Párizs külvárosában, aztán az ország különböző városaiban próbálták ki. A kísérlet során a használók csak az elektronikus üzenetküldő szolgáltatás használata esetében értékelték sikernek a szolgáltatást. Kezdetben tehát Franciaországban sem könyvelhetett el magának nagy népszerűséget a videotex. Ízelítő az 1987-es véleményekből: némelyek “célszerű, erotikus eszköznek” érzik, mások “drognak, amelytől alig lehet szabadulni”, többen pedig “vonzó, de kártékony időtöltésnek”. 5 (A vélemények a szórakoztató funkcióra vonatkoznak.)

Az országos telematikai hálózat kiépítése az elektronikus telefonkönyv és a közérdekű tájékoztatás megszervezésével 1984-től kezdődött. 1989 végére már minden 100 telefon előfizetőből 19-nél működött Minitel terminál. 6 Ugyancsak 1989-ben a Télétel éves telefonforgalmának kb. 40%-a irányult az elektronikus telefonkönyv használatára, 28%-a a szakmai tájékoztatásra, kb. 9%-a az általános információs igények kielégítésére, 10%-a a banki ügyletekre, 5%-a üzenetközvetítésre, 4%-a szórakozásra, a maradék pedig egyéb jellegű tájékoztatásra. 7 Időben a legtöbb órát a szakterületi tájékoztatásra veszik igénybe, a használati idő a teljes forgalom csaknem 30%-a. Ez utóbbi szolgáltatás bázisát a Télétel keretében 1985-ben Kiosk néven létrehozott nyilvános videotex állomás jelenti. Az általános tájékoztatást adó Kiosk állomás mellett 1988-ban beindított szakmai tájékoztatást adó Kiosk is gyorsan népszerűvé vált. Ez utóbbit 1989-ben már 6,5 millió órát használták. 8 A 2. ábrán a professzionális és az általános igényeket kiszolgáló Kiosk állomás bevételének alakulása látható.

 

 

Könyvtári szempontból azt érdemes külön is kiemelni, hogy a francia videotex rendszer jó példája annak, hogy nemcsak az általános, közérdekű tájékoztatás szintjén, hanem a szakterületi információszolgáltatás terén is népszerűvé tehető egy videotex rendszer a bőséges kínálat révén.

A Minitelen keresztül ma már több mint 250 adatbázis érhető el külön parancsnyelv használata nélkül. Ezekről az adatbázisokról egy minerva is készült ( Répertoire des banques de données pour l’entreprise ), melynek 1991-ben megjelent az angol nyelvű kiadása Directory of French videotex databases for companies címmel. 9 A minerva közreadásával az volt a cél, hogy a külföldi – és persze a hazai – használókat kellő ismerettel lássák el a rendszerből elérhető adatbázisokról. A kiadvány bemutatja az általános célú nemzetközi (pl. Atoll Europe, Duns-Europe, Hispan, Itali, Japinfo, stb.), a nemzeti (Annuaire Electronique, Scrip, Telefirm, Tele in­form2) és a regionális adatbázisokat, majd pedig szakterületenkénti bontásban ismerteti a rendszereket. A tájékoztatási központok számára készült adatbázis neve: ABCDOC. Nézzük meg a 3. ábrán, mit lehet erről megtudni a minervából.

 

A Minitelen keresztül a könyvtárakból is könnyen elérhetők a különböző online adatbázisok. Legnépszerűbbek a Pompidou Központ Könyvtára (BPI – Bibliothéque publique d’information du Centre Pompidou) által kínált lehetőségek. Néhány név az elérhető adatbázisok közül: ISIS, GRAPPE, MERL, AGRA, LOGOS, CCN, MEDLINE, stb. 10 A Medline kétféleképpen is elérhető. Az egyik út az egyszeri használóé, aki elő fizetés és jelszó nélkül, egyszerű telefonhívással éri el a rendszert. Ez esetben a számlázás a kapcsolati idő alapján történik és a rendes telefonszámla része. A másik lehetőség a professzionális használóé, aki egy másik telefonszámon az online rendszerekben szokásos feltételek szerint kereshet, azaz jelszóval, kapcsolati idővel, online és offline nyomtatási lehetőséggel, amire az első esetben egyáltalán nincs lehetőség. Az ilyen típusú használat esetében az igénybe vett szolgáltatások szerint történik a számlázás. Mindkét esetben a keresés menürendszerű. 11

A Télétel hálózathoz külföldről is lehet csatlakozni a Minitelnet kapcsolóközpont használatával. A Minitelnet népszerűségét jelzi, hogy 1989-ben már több mint 30 ezer óra külföldi kapcsolati időt regisztráltak, dacára a nyelvi és technikai nehézségeknek. Az érdeklődés folyamatosan nő: 1990-re mintegy 100 ezer óra értéket is elérhet. 16 Az Európai Közösség országaiban működő videotex rendszerek használói számára egy jól szerkesztett kiadványban foglalták össze az F.L.A. Consultants szerkesztői a Télételhez kapcsolódás technikáját és a szolgáltatással kapcsolatos egyéb tudnivalókat. 12

1988-ig ingyen került a háztartásokba a Minitel, azóta pedig alacsony bérlet díj fejében (havi 5 frank) lehet hozzájutni. A Minitel terminálok használatának négy árszintje van (Télétel 1, 2, 3, 4), melyek növekvő óradíjjal működnek. 13 A Télétel 3-as és 4-es szint a Kiosk szolgáltatás egy-egy szintje. Ezek óránkénti díja durván 59, illetve 134 frank. A Télétel rendszerben nem feltétlenül kell képernyőoldalt bérelniük az információszolgáltatóknak, elég, ha egy X.25-ös kommunikációs kártyával bekapcsolódnak a Transpachoz (az országos csomagkapcsolt hálózathoz). Ennek köszönhetően már eddig is sok külső információszolgáltató központ számára nyílt lehetőség a csatlakozásra.

A Minitel használói számára az első szinten ingyenesen hozzáférhető szolgáltatások találhatók. A legnépszerűbb a már említett elektronikus telefonkönyv, amelyből név, cím, foglalkozás alapján lehet keresni. A telefonhasználat az első 3 percig ingyenes, utána két percenként 0,74 frank. Bár nem ingyenes, viszont egyre népszerűbb szolgáltatás az elektronikus postaszolgálat. 1990 elején már 6000 fölött volt a postaládák száma.14

A használók – köztük a könyvtárak – az információközvetítésen túl távvásárlási, telebanki, telekonferencia típusú szolgáltatásokra is felhasználhatják a Minitelt.

A France Telecom 1989-ben a videotex szolgáltatásokból 3,604 millió frank üzleti haszonhoz jutott, melyet az információszolgáltatók és a rendszerszolgáltatók között nagyjából egyenlő mértékben osztottak fel. 15

Irodalom

Új médiumok a társadalomban. Annotált bibliográfiai gyűjtemény a nemzetközi szakirodalomból. Szerk. Lukáts János. Bp. Közművelődési Információs Vállalat, 1990.246.p.
Marchand, M.: Telematics in France. Panorama and prospects . = Online Review . 12.vol. 1988. 2.sz. 109-117.p. (Ism.: Roboz Péter, TMT, 1990. 3-4.sz. 157-159.p.)
Új médiumok. 247.p.
Kovács Győző: Teletel, Minitel, videotex. = Magyar Hírlap. 1991. jan. 5. mell. 2.p.
Új médiumok a társadalomban. 247.p.
Brückner Huba: Behozhatatlan előny. = Computerworld-Számítástechnika. 5.évf. 1990. 28.sz. 18-19.p.
Overview of the videotex market in 1989. Commission of the European Communities. IMO-Working paper. 90. 3. Luxemburg, July. 1990. 4.p.
uo. 5.p.
Riou, Béatrice: Directory of French databases for companies. Paris, F.L.A. Consultants, 1991. 265 p.
Minitel. Paris, Centre Georges Pompidou, Bibliothéque publique d’information, 1987. 140.p. (Dossier technique no.6.)
A Medline a Minitel hálózaton. = INSERM – Télésystémes Questel prospektus, 1989. (Ism.: TMT. 1990. 7.sz. 318.p.)
Guide de connexion au résau Télétel francais . How to get connected to the French Teletel network. Paris, F.L.A. Consultants, 1990. 95 p.
Marchand, M. i.m.
Brückner Huba i.m. 19.p.
Overview of the videotex market in 1989. 6.p.
Information market. 1990-es adatok