A videotex rövid múltú karrierje a legtöbb országban hasonlóan alakult más találmányokéhoz. A kezdeti, talán túlzottan is lelkes fogadtatást csalódottság és kiábrándulás követte, és csak az utóbbi egy-két évben indult meg egy olyan egyenletes felfelé ívelés, ami már a videotex technika reális képességein nyugvó biztos sikert sejtet. A videotex sorsa abban is hasonlít társaiéhoz, (például a televízióéhoz vagy a telefaxéhoz), hogy nem sikerült egyetlen szabvány szerinti megoldást elterjeszteni, sem az adatátvitel módjában, sem a vevőkészülékekben. Természetesen ezen itt is, mint a televíziózásnál, lehet segíteni, de ez a tény késleltette a nemzetközi kapcsolatok kialakulását. Pedig az egyes országok rendszerein belül erősen érvényesül a tyúk-tojás effektus, vagyis sokan nem csatlakoznak addig a rendszerhez, ameddig annak kevés a felhasználója, szegény az információkínálata, ugyanakkor nem ösztönöz információszolgáltatásra egy olyan rendszer, amelynek kevés a használója. A határok “átjárhatósága” tehát mindegyik ország rendszerének elemi érdeke. A világ vtx rendszereiről ad tájékoztatást az 1. táblázat, az európai videotex rendszerekről pedig a 2. táblázat. Nem véletlen, hogy az Európai Közösség nagy hangsúlyt helyez a videotex technika elterjesztésére, hiszen az 1992 utáni Közös Piac egyik kapcsolattartási lehetőségét kínálja, mivel könnyen kezelhető, a fejlett számítástechnikai eszközökkel és ismeretekkel kevésbé rendelkezők számára is elérhető eszközről van szó.
Az Európai Közösségnek a videotex támogatásával kettős célja van. Egyfelől szeretné minél szélesebb körben hozzáférhetővé tenni az európai térségben rendelkezésre álló elektronikus információkínálatot, másfelől az eddigi, összesen 16 féle műszaki megoldást szeretné figyelemmel kísérni és a tapasztalatok alapján a legjobb elterjesztését szorgalmazni. Az Európai Közösség tagországaiban 1989-ben a videotex hívások száma 23%-kal nőtt, ugyanakkor az online kapcsolatoké 17%-kal. A videotex 1989 évi helyzetét az EK tagországokban az 3. ábra [valójában 1.ábra] tükrözi.
1. ábra
Az Európai Közösség tagországai nemzeti videotex rendszereinek adatai (1989 októberi állapot)
A videotex mellett érvelő európai szakértők a rendszer erényeit az alábbiakban látják:
- hihetetlenül egyszerű a kezelhetősége, így a számítógéppel szemben ellenérzéssel bíró emberek is könnyen elsajátíthatják (lekérdezés célú kezelése nem kíván több ügyességet, mint egy televízió távszabályozóé),
- lényegesen olcsóbb, mint az online számítógépes információszolgáltatás bármelyik formája,
- azáltal, hogy a személyi számítógép és telefon vagy a televízió és telefon is alkalmas a vételre, a jó telefonfeltételekkel rendelkező fejlett ipari országokban akár minden háztartásban is az információszerzés eszközévé válhat (nagyjából ez történt Franciaországban),
- a viszonylag olcsó egyéb információhordozóknál (papírforma, CD-ROM) sokkal könnyebben tarthatók az információk naprakészen (fontos döntések meghozatalánál ez nélkülözhetetlen feltétel).
A nemzeti videotex rendszerek (az egyes országok távközlési vállalatai által üzemeltetett rendszereket nevezzük így) kifejlesztésében élen járó első három ország Franciaország, Németország és Nagy-Britannia.*
A nemzeti videotex rendszereken kívül a legtöbb országban több, magánkézben levő rendszer is működik, esetenként nagyobb sikerrel is, mint a nemzeti rendszerek. Hollandiában például a ComNet (Weteringsingel 16 Postbus R04 NL 3350 AE Papendrecht) nevű videotex rendszernek 5300 előfizetője van, több mint kétszer annyi, mint a nemzeti rendszernek) és ez a szám folyamatosan, havonta több ezerrel nő.
Az Európai Közösség adatbázisszolgáltató központjához, az ECHO-hoz műszakilag minden tagországból megoldott a kapcsolat, Hollandia és Anglia kivételével, ahol a videotex rendszerek jelentős átépítés alatt állnak, Görögországnak pedig egyelőre nincs saját rendszere. Az ECHO hangsúlyt helyez szolgáltatásainak népszerűsítésére videotexen keresztül is. 1991 januárjától az eddiginél lényegesen fejlettebb programmal jelentkezik, 150 videotex oldalon az alábbi kínálattal:
- Kifejezések gyűjteménye
- Általános tudnivalók
- Programok
- Adatbázisok
A Kifejezések gyűjteménye a szakinformációk körébe tartozó fogalmak magyarázatát tartalmazza. Az Általános tudnivalók tájékoztat az EK összes intézményéről és magáról az ECHO-ról. A Programok a szakirodalmi információválasztékot ismerteti. Az Adatbázisok pedig az Európai Közösséggel foglalkozó adatbázisok listáját nyújtja, függetlenül attól, hogy azok hol készültek. A további tájékozódás megkönnyítésére a rendszer nemcsak címeket közöl, hanem az ügyintézők nevét és telefonszámát is.
Videotexen keresztül összeköttetésbe lehet lépni az ECHO-n kívül az Eurobases, Eurostat, az EK Parlamentjének és az EK Bizottságnak az információs rendszerével is. Hirdethetnek az ECHO-ban privát információszolgáltatók is.
Az elkövetkező hónapokban a legtöbb EK tagország nemzeti videotex rendszere saját nemzeti nyelvén szolgáltatja majd az ECHO-val kapcsolatban szükséges tudnivalókat.
Különböző az egyes nemzeti rendszerek díjazási gyakorlata is. Sokan (például a németek, a hollandok, az írek) azon a nézeten vannak, hogy az előfizetési díjak alacsonyan tartásával és minél több információ ingyenes szolgáltatásával lehet a legtöbb új előfizetőt megnyerni. Vannak olyan országok, ahol a külső számítógépek bekapcsolódását fizettetik meg magas áron az információszolgáltatókkal. Az információszolgáltatók ezt ki is fizetik annak a reményében, hogy információikat jó pénzért el tudják majd adni (ezt ott lehet csak megtenni, ahol piaci értéke van az információnak).
Ugrásszerűen nő a nyilvános videotex állomások népszerűsége. Franciaországban például, ahol ötmillió az előfizetők száma, az évi többmilliós hívások nagy része ún. kioszkokból érkezik, ahonnan anonim üzemmódban mindenki használhatja a készüléket. Kifejlesztettek egy hordozható készüléktípust is, amelyen bárhonnan, például a sajtókonferenciákon rögzített szöveget a legközelebbi telefonfülkéből el lehet küldeni a videotex központ nagygépén keresztül a kívánt címre. Ausztriában a nyilvános állomások zömét postahivatalokban, hotelok halijában helyezik el, de található Btx állomás kávéházban is, pl.. Bécsben éppen szemben a Westbahnhoffal, ahol a vendégnek a kávé mellett a Btx csatlakozás lehetőségét is kínálják, aki viszont azonnal fizetheti is a számlát Btx-en keresztül, ha van bankszámlája.
Nyilvános állomások könyvtárakban történő elhelyezésére még csak kevés helyen van példa. Ilyenekről a németországi helyzetet ismertető cikkünkben bővebben szólunk. Azt, hogy a mind népszerűbbé váló könyvtári közhasznú információszolgáltatást milyen nagy mértékben tudja támogatni a videotex által közvetített kínálat, nem is kelt külön hangsúlyozni, ehhez elegendő egy pillantást vetni bármelyik rendszer információinak jegyzékére, amelyben az élet minden területét felölelő tudnivalók szerepelnek. Azért is számíthat a videotex külön népszerűségre a használónál, mert rendszerint mindenki szereti az önkiszolgálást, de a modern információtechnikai eszközök használatának megtanulását csak kevesek vállalják. A videotex esetében elegendő néhány billentyű funkciójának megismerése, és ez senkinek nem okozhat problémát. A videotex rendszereknek az a képessége, hogy regisztrálja az egyes csatlakozások költségeit, lehetővé teszi a kapcsolat tényleges költségének megtéríttetését a használóval.
Irodalom
Overview of the videotex market in 1989.= Information Market (1990 September-October) no.64.
Rion, Béatrice: Guide de connexion au réseau Télétel francais depuis les systemes videotex des pays de la C.E .E. = How to get connected to the French Télétel network from the national videotex system of each E.E.C. country. Paris : Ministere de la Recherche et de la Technologie , 1990.
Thomas, Hilary B.: Marketing videotex : problems and solutions. = Proceedings of the National Online Meeting 1987. Medford , Learned Inf., 1987. p.439-444.
Romac, J-P.: L’interconnexion des réseaux vidéotex européens. = Congres sur I’information et la documentation. 8/1989/06-21/Paris. ISBN 2 900 19513 6
Informationszugang über Videotex und Mikrocomputer / Hrsg. Kommission der europäischen Gemeinschaften, ECHO. – Luxembourg : ECHO, 1990.
Muszka Ágnes: Videotex rendszerek Magyarországon. Szakdolgozat, Külkereskedelmi Főiskola 1991.
* Lapunkban ezeket egyenként ismertetjük.