“Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” – ez a környezetvédelem nemzetközi jelszava. De tulajdonképpen mi a környezet? A levego, a víz, a föld, az erdo – igen. De környezet a saját lakásunkban mérgezo anyagokat tároló fürdoszobánk, konyhánk, és füstös munkahelyünk, hol ébrenlétünknek minimum egyharmadát töltjük, vagy a ház, az utca, ahol lakunk, az elotte álló virágládákba hajigált szeméttel, a piszkos plakáttömeggel az amúgy is málló falakon, vagy a régi és új üzletek ízléstelen, egymáshoz és az épület stílusához nem illo portáljai és papundekli feliratai, a minden kiszorítható, talpalatnyi helyen gomba módra szaporodó mocskos bódék és kalyibák, melyekben sokszor százezreket forgalmaznak tulajdonosaik, de “üzletük” külsejére egyetlen fillért nem szánnak.
James Kirkup angol költo Japánban tett útja alkalmából az ország természeti szépségeitol elbuvölve és nagyvárosai förtelmes épületrengetegétol elborzadva megállapította: “A japánoknak rendkívüli érzékük van a szépséghez, de igen kevés a rúthoz – míg ennek ellenkezoje áll az angolokra”, tette hozzá. Vajon mit szólna mihozzánk? Tájékozatlanságunkhoz, makacs közönyünkhöz minden iránt, ami “közös”: legyen az erdo, park, ház, utca – vagy “Ügy”. Miközben a tengerentúl és Európában már teljes gozzel igyekszenek visszafordítani azokat a globális katasztrófába torkolló folyamatokat, melyeket az emberiség felelotlenül önmaga ellen elindított, nálunk ez még csak most kezd egy szuk körben téma lenni, az “utca embere” egyáltalán nem foglalkozik vele.
Hogyan induljunk el, hogyan tanuljuk meg újból, mi a csúnya, mi a szép és mekkora környezetünk szerepe egészségünk, hangulatunk kialakításában? (Elkerülhetetlen az idézet: “Ép testben ép lélek”…) Hogy miért nem mindegy az, mennyit autózunk egy fulladó városban, mennyi ólommal töltjük meg gyermekeink tüdejét, vagy mennyi dohányfüsttel egymásét, – hogy milyen mérgeket és/vagy lebonthatatlan anyagokat zúdítunk folyóinkba, ásunk el a földbe szeméttelepeinken, vagy égetünk el mérges gázokat eregetve a levegobe, hogy mennyi energiát pazarlunk el feleslegesen és pótolhatatlanul. Hogy nem mindegy, mit okozunk mindezzel saját utódainknak, hazánknak, Európának, az egész Földnek?
Ha lassan terjednek is és nem eléggé általános az érdeklodés irántuk, azért már nálunk is tucatjával muködnek országos, (pl. Magyar Környezetvédelmi Egyesület), helyi, (pl. Mártírok Útja Környezetvédo Egyesület) vagy egyetemeken, pártokon, egyesületeken (mint például a Budapesti Városvédo Egyesület Környezetvédo Csoportja) belüli, ú.n. lakossági tömörülések. Ezek közül
A Talento Alapítvány Levego Munkacsoportja (Budaörs, Pf. 102, 2041; 153-7154) három éve muködik, jelenleg 30 (!) társadalmi szervezetet tömörit magába, és számos független szakérto vesz részt munkájában. Elsosorban a közlekedés okozta levegoszennyezést tanulmányozza és csökkentésére az illetékes hatóságok részére javaslatokat dolgoz ki. Több sikeres tiltakozó felvonulást szervezett, már az elso 2 év alatt kb. százezer szórólapot osztott szét. Számos szakmai összejövetelt rendezett, például az EKOTRANS “Közlekedés és környezetvédelem” nemzetközi konferenciát és kiállítást, melyen tizennégy ország szakemberei vettek részt és hetvenkét eloadás hangzott el. Többször szervezett szénmonoxid-méréseket és motorbeállításokat gépjármuvek részére. Sajtótájékoztatásokkal, cikkekkel, nyilatkozatokkal, rádióeloadások szervezésével és televíziós szerepléssel széles köru felvilágosító munkát végez. Folyamatosan gyujti az információkat a zöldterületek tényleges vagy tervezett beépítésérol. Bárki, egyénenként is csatlakozhat hozzájuk.
A Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (1035 Budapest, Miklós tér 1; 168-6284) Bush elnök javaslatára, 1990-ben jött létre és a nemrégiben felújított, 200 éves óbudai Selyemgombolyító épületében kapott helyet. Alapító okiratát a magyar, az amerikai, a holland kormány és az Európai Gazdasági Közösség képviseloi írták alá, programjait és tevékenységét nemzetközi igazgatótanács felügyeli, támogatja a környezetvédelmi innovációkat, a társadalmi párbeszédhez semleges fórumként szolgál, és környezetvédelmi információkat szolgáltat. Mindehhez a szükséges szaktudás, az anyagi források a világ minden tájáról érkeznek.
A Központ programja három területre koncentrálódik: a környezetszennyezés egészségi hatásai; a környezetszennyezési ellenorzés kevésbé hatékony módszereinek felváltása olcsóbb, környezetkímélo eljárások bevezetésével; alternatív energiaforrásokat elonyben részesíto energiapolitika támogatása pazarló és környezetszennyezo eroforrásokkal szemben.
E program megvalósításához a következo információs források állnak rendelkezésre: nyomtatványtár, adattár, CD-ROM vagy mikroszámítógép-használat; információs csereszolgálatokkal és hálózatokkal való kapcsolatteremtés; új technológiák, pl. térinformatikai rendszerek. A Központ célja az, hogy különbözo környezetvédelmi információs rendszerek adatait összegezze és továbbítsa.
Az “intézményi fejlesztés” célkituzéseiben a különbözo, szennyezéseket csökkento és a hulladéktermelést minimalizáló, környezetkímélo, energiatakarékos technológiák kifejlesztését, kutatásait szponzorálja. Felkutatja a nemzetközi szaktudás- és anyagi forrásokat (pl. továbbképzési lehetoségeket, technikai eszközök ingyenes, adományozás útján való beszerzését, csereprogramokat), és azokat oda irányítja, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ezenkívül információkkal szolgál közép- és kelet-európai környezetvédelmi eseményekrol és akciókról.
A Központ szemináriumokat, alkotómuhelyeket, kerekasztal-beszélgetéseket szervez, különbözo szintu oktatáshoz környezetvédelmi tananyagot dolgoz ki, kialakítja és fejleszti a környezetvédelmi oktatás eszközeit (amit különbözo társadalmi szervezetek és egyesületek is támogatnak). Ha bármelyik, már muködo környezetvédelmi csoport oktatási programot akar indítani, náluk jelentkezhet: támogatni fogják.
A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Fofelügyeloség (1054 Budapest, Alkotmány u. 29; 132-9940) “országos hatásköru államigazgatási szerv”, amit a kormány 1990. december 1-jén, az átszervezésekkel egyidoben hozott létre. A Környezetvédelmi Minisztérium alá tartozik, de míg a Minisztérium elsosorban elvi, a KTF gyakorlati kérdésekkel foglalkozik és a levego, a vizek, szennyezés, zaj, veszélyes hulladék, rádióaktív kisugárzás és hasonló témakörökben koordinációs tevékenységet folytat. Ezenkívül az egész országot behálózó 12 környezetvédelmi felügyeloséget (Baja, Debrecen, Gyor, Gyula, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely) irányítja.
A miskolci, észak-magyarországi felügyeloség havi környezet- és természetvédelmi tájékoztatóját, az “Új Körkép”-et a tervek szerint országos folyóirattá fejlesztik. A vidéki felügyeloségek közül pl. a dél-dunántúli (Pécs) környezetvédelmi szabadegyetemet tart biológia és földrajz szakos tanárok részére; Debrecenben középiskolát végzett, jelenleg elhelyezkedni nem tudó diákok részére környezetvédelmi oktatást terveznek, mely képesítést is ad.
A Környezetgazdálkodási Intézet (1054 Budapest, Alkotmány u. 29; 132-9940)* 1989-ben jött létre, most, 1992-ben az új, fokozott követelményeknek megfeleloen átalakulóban van. A tervek szerint 12 intézet és egyéb szervezet tartozik hatáskörébe. Ezek közül:

  • Az Informatikai Önálló Osztály feladata a KIM számítástechnikai információs bázisának biztosítása, egyéb szervezetek rendszerelemzési, szervezési, számítástechnikai problémáinak megoldása, tudományos és informatikai tájékoztatás, szervezési, számítástechnikai tanácsadás, szakvéleményezés.
  • A Továbbképzési és Közgyujteményi Intézet iskolai oktatási és szakmai képzési-továbbképzési feladatai keretében 10 környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakközépiskola, valamint tanfolyamrendszeru felnottoktatás, továbbá környezetvédelmi szakemberképzés szakmai tananyagát dolgozza ki, és az oktatás szervezését, koordinálását végzi. Közgyujteményi feladatai közé tartozik az esztergomi Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum fenntartása, a feltárt anyagok rendszerezése, védettség kezdeményezése, ismertetése. Az Intézet üzemelteti az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárat is.
  • A Környezetvédelmi Nemzetközi Projekt Iroda létesítését az indokolta, hogy a környezeti problémák megoldása Magyarországon is a társadalmi érdeklodés eloterébe került. Miután ezek a problémák jelentos részben nemzetközi jelleguek, felszámolásukra nemzetközi szándék, azaz hajlandóság is mutatkozott. Így több, környezetvédelmi célokra szánt támogatást és hitelt biztosító nemzetközi segélyprogram indul a közeljövoben, s ezeknek a külföldi forrásoknak a bevonására, felhasználásának elomozdítására hozták létre a Projekt Irodát
  • A Környezetvédelmi Tájékoztató Szolgálat keretében három intézmény muködik:

A népszeruen “Zöld telefon”-nak (új száma: 153-3441) – hivatalosan KÖSZI-nek – is becézett Környezetvédelmi Tájékoztató és Tanácsadó Szolgálat a környezetét félto lakosság részére jött létre, annak bejelentéseit fogadja a következo témakörökben: a levego tisztaságának védelme; hulladékkezelés és -ártalmatlanítás, -tárolás és -megsemmisítés; vízminoségvédelem; zaj- és rezgésvédelem; természetvédelem; vízgazdálkodás, környezetgazdaságtan, környezeti hatások vizsgálata stb. A panaszokat továbbítja, vagy a panaszos részére kideríti, melyik hatóság illetékes az adott ügyben. Ha szükséges, átveszi a közvetíto szerepet, közbenjár a rádió, TV nyilvánosságát is igénybevéve. A közönségszolgálat célja, hogy az állampolgárok és a környezetvédelem egyes szakterületein muködo hatóságok és intézmények közötti információáramlást, a lakossági ismeretterjesztést és kapcsolattartást elosegítse. Tájékoztató tevékenységével az államigazgatási és egyéb, nem kormányzati szervek “problémafeltáró, beavatkozó és szankcionáló” munkáját segíti. Muszaki-tudományos kiadványok elokészítését, közreadását, értékesítését végzi. Szakfordítási, tolmácsolási feladatokat lát el. Szakmai hátterét az Informatikai Intézet szakosztályai és esetenként bevont külso szakértok biztosítják, a munkát a KGI szakkönyvtára, oktatási központja, számítógépei, adatbázisai segítik. Keretén belül muködik a KÖSZI-n kívül a jogi személyeket, gazdasági szervezeteket tömöríto
Környezetvédelmi Klub (új száma: 153-1417), mely 1990 elején, vállalkozási jelleggel alakult, célja, hogy jogi személyek, gazdasági szervezetek számára közvetlen találkozási lehetoséget teremtsen környezetvédelmi problémáik megoldása, illetve a már rendelkezésre álló megoldások terjesztése, értékesítése érdekében. A Klub tevékenysége, szolgáltatásai a következok:
- tagjai körében megoldásra váró problémákról információkat gyujt, azokat rendszerezi és közreadja;
- a muködése során feltárt eredményekrol, megoldásokról információkat szolgáltat a szélesebb nyilvánosság részére is;
- folyamatosan figyeli a jogszabályokat, szakmai és jogi tanácsokat ad;
- üzleti ajánlatokat közvetít, a klub tagsága körében az innovációs javaslatokat ismerteti;
- tájékoztató anyagokat terjeszt;
- tárgyalásokat szervez és bonyolít le;
- szakmai rendezvényeket, bel- és külföldi önköltséges tanulmányutakat szervez;
- számítógéppel alátámasztott szakirodalmi és egyéb szolgáltatásokat nyújt.
A folyamatos muködés biztosítására állandó klubtitkárságot tart fenn. A tagsági díj a fenti szolgáltatásokon kívül az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár egyes könyvtári szolgáltatásaihoz kedvezményekre is feljogosít.
És végül, de egyáltalán nem utolsósorban, az
Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Szakkönyvtár, (1051 Budapest, Sas u.6; 118-4063), melyben kutatók, diákok, vállalkozók, a környezetvédelem, vízgazdálkodás és határterületi témákban dolgozó szakemberek és más érdeklodok kérdéseikre, problémáikra információt kaphatnak, megoldást találhatnak – külföldre készülo szakemberek általános (gyakorlati) tájékoztatást kérhetnek.
A könyvtár több mint százéves, mozgalmas múltra tekint vissza: 1886-ban alakult az akkori Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium Vízrajzi Osztályán. A könyv- és folyóiratállomány gyujtését a kiegyezés után kezdték meg, a régi kötetek még a Minisztérium bélyegzojét viselik, amikor az állomány kb. 1500 kötetbol, a hazai irodalom és a kor legfontosabb kézikönyveibol állt, elsosorban francia, német és olasz nyelven. 1890-tol, amikor a vízügyek intézését a Földmuvelésügyi Minisztériumba összpontosították, a könyvtár már gazdag anyaggal rendelkezett, foként általános vízépítési, ármentesítési, folyószabályozási, kultúrmérnöki és vízrajzi irodalomból. A könyvtár korszerusítése Sajó Elemérnek, a vízügyi muszaki foosztály akkori vezetojének köszönheto: o ismerte fel elsoként a könyvtár jelentoségét, s fejlesztése érdekében sürgette, hogy az állami költségvetés irányozza elo az ehhez szükséges fedezetet. Felismerte azt is, hogy a könyvtárban felhalmozott szellemi kincsek szakkatalógus nélkül holt tokét képviselnek. 1930-ban Lászlóffy Woldemárt állította a könyvtár élére, aki egyéb hivatali munkája mellett nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel 3 év alatt rendezte az anyagot. Szerzoi és földrajzi cédulakatalógust készített, és az országban az elsok között vezette be az ETO-n alapuló szakkatalógust, ami a régi szakirodalomhoz a mai napig használatos. A háború után a könyvtárat 1950-ben nyitották meg a Vigadó téren, ahol 1987-ig muködött. Gazdája idorol idore változott, majd közel 15 évig a VIZDOK (Vízügyi Dokumentációs és Továbbképzo Intézet) hatáskörében, a vízügyi ágazat szakmai tájékoztató központja, bázisa lett. A könyvtár, mint a vízügy központi országos szakkönyvtára ez ido alatt mind állományát, dokumentumtípusait, mind korszeru szolgáltatásait tekintve tovább fejlodött. 1980-ban a Muvelodési Minisztériumtól a “tudományos könyvtár” rangját kapta meg. 1984-tol a Vízgazdálkodási Intézet, majd jelenleg a Környezetgazdálkodási Intézet keretében muködik. Közben, 1988-ban a könyvtárat a korábbi Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Környezetvédelmi Szakkönyvtárával összevonták. Azóta a hazai és külföldi környezetvédelmi és vízügyi szakirodalmat kíséri figyelemmel, szerzi be, dolgozza fel és bocsátja rendelkezésre. Ezzel információbázisa a környezetvédelem minden területére (légszennyezés, zajvédelem, toxikus anyagok tárolása stb.) nagymértékben kiszélesedett.
Jelenleg 40 ezer kötet magyar és külföldi szakkönyv, 400-féle hazai és külföldi szakfolyóirat, 20 ezer, külso cégek rendelésére készített szakfordítás-másolat és egyéb kisebb gyujtemény (szabványok, szabadalmak, környezetvédelmi kutatási jelentések, bibliográfiák), valamint 40 ezer külföldi és hazai szakfolyóiratcikket tartalmazó számítógépes adatbázis van a birtokában. Az adatbázis eredménye a számítógépes témafigyelés vagy “gyorsinformáció”, és a speciális, egyedi témákban megrendelésre készülo szakbibliográfiai összeállítások. A “témafigyelés” 95, elore meghatározott témában folyóiratcikkek tartalmi kivonatait és bibliográfiai adatait tartalmazó szakirodalmi jegyzék, amit elofizetoi kéthavonta kapnak kézhez. A könyvek és fordítások számítógépes feldolgozása is folyamatban van.
A könyvtár kiadványa, a Vízügyi és Környezetvédelmi Figyelo kéthavonta jelenik meg. Ebben téma szerinti csoportosításban az eltelt idoszakban elkészült, kb. 6-700, elsosorban külföldi, külso szakemberek által készített folyóiratcikk-referátum jelenik meg. Elofizetoi a cikkek alapján másolatokat, vagy akár az egész cikkrol fordításokat rendelhetnek. Mellékletei: évente kétszer a könyvtár állományának gyarapodását mutatja be a legújabb könyvek bibliográfiai leírásával a “Könyvtári Tájékoztató”; évente egyszer az adott évben elkészült szakfolyóiratcikkek fordításait ismerteti a “Fordítások katalógusa”, és a könyvtár adott évben elofizetett, illetve csere útján kapott folyóiratait tartalmazza a “Kurrens periodikumok jegyzéke”. Az “Eseménynaptár” a világ minden részén, Las Vegastól Indonézián át Krétáig tervezett konferenciákra, kongresszusokra, kiállításokra hívja fel a figyelmet.
A Figyelo negyedszázada ad tájékoztatást a legfrissebb hazai és külföldi vízügyi és környezetvédelmi folyóiratokban megjelent cikkekrol. Tartalma és a kutatások listája 1980 óta számítógépen van, így a teljes folyóiratcikk- és kutatási adatbázis a használók rendelkezésére áll, floppy lemezen megvásárolható, vagy annak alapján rendelésre bármelyik témában bibliográfia állítható össze.
Másik jelentos kiadvány az évenként megjeIeno “Hidrológiai és Vízgazdálkodási Bibliográfia”, mely a vízgazdálkodás hungarika bibliográfiájának tekinheto: az adott évben Magyarországon megjelent vízügyi szakirodalmat és a magyar szerzok tollából külföldön kiadott publikációkat tartalmazza, téma szerinti csoportosításban. Minden tétel angol címfordítással készül, így külföldre is küldheto, csere céljára is használható. E bibliográfia 1945-ig visszamenoleg tájékoztat és a hazai vízügyi szakirodalom nélkülözhetetlen forrásmuve.
A könyvtár nyilvános: beiratkozás, helybenolvasás és könyveinek kölcsönzése (kézikönyvek kivételével) ingyenes. Könyvtári órák: hétfotol péntekig 9-3-ig.
A Környezetgazdálkodási Intézet székházában kapott helyet az AQUA Kiadó és Nyomdaipari Leányvállalat könyvüzlete is, melyben annak környezetvédelemmel és vízgazdálkodással kapcsolatos kiadványai kaphatók.

Környezet 2000

“Folyóirat önkormányzatoknak, vállalkozóknak, környezetbarátoknak” – alapította Kovács Ádám, a szerkesztobizottság tagjai között ismert nevek mint B. Király Györgyi, Illés Zoltán. A tap tavaly megújult, második évfolyamának elso számát Láng István akadémikus, az MTA fotitkára köszöntötte, foszerkesztoje Barótfi István így mutatta be: “az önkormányzatok szakembereinek, vezetoinek, a településben tevékenykedo kis vállalkozóknak és azoknak az embereknek szánjuk, akik lakóhelyükért tenni akarnak”.
A havi folyóiratnak tervezett lap pénzügyi akadályok következtében csak négy alkalommal jelent meg, és 1992-tol már hivatalosan is negyedéves periodikává válik.
Célkituzései változatlanok, témái elsosorban a környezetvédelem és energiagazdálkodás. Kifizetodové kívánja tenni a szelektív szemét-begyujtést (külön a muanyagot, üveget, fémet, papírt), annak tárolását, újrafeldolgozását, és energiatermelés céljából a hulladék szerves anyagából biogáz eloállítását szorgalmazza. (PI. a Wartburg kocsik négyütemure cserélt kétütemu motorját átveszik és felhasználják, de úgy, hogy elobb egy mérgezo gázokat semlegesíto kazánt hoznak létre.)
Mindennek és ehhez hasonló terveknek szócsöve a folyóirat. Bemutatja a lehetoségeket, kísérleteket, eredményeket és mint ilyen a “CELLADÁM Program” szerves része.
Egyelore csak a Celltech Kft-nél kapható, cím: 1066 Budapest, Ó u. 28. Te1.:153-2371; 1116279. Ára: 100.- Ft.
Tájékoztatásul a környezetbarátoknak bemutatjuk egy régebbi szám tartalomjegyzékét és a szám impresszumát.

***

Ez lenne tehát a szakmai kínálat – azok számára, akik igénylik, keresik. De úgy tunik, a feladat ma már nem (csak) az igények kielégítése, hanem az érdeklodés felkeltése, modern nyelven az információnak a “potenciális vevokörben” való eladása kellene, hogy legyen. Arról már nem is beszélve, hogy amíg mi még a gépi információs adatbázisok felépítésével vagyunk elfoglalva, Amerikában már rég a kerület veszélyes háztartási és egyéb hulladékát (pl. akkumulátor, szárazelem, lakk- és festékmaradvány, kiégett fénycso, villanyégo, gépkocsi-akkumulátor, lejárt szavatosságú gyógyszer) is a könyvtárak gyujtik (ld. e szám Kitekintés rovatában).
“Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” – ez agyongyötört, beteg Földünk kérése hozzánk. Ha valakinek (valakiknek) kedve lenne a kérést teljesíteni, csak szólnia kell: összefogva, ki tudja mit érhetünk el mi is, amirol a következo Föld Napjára már érdemes lesz újabb cikket írni… A jelen összefoglaló szerzoje (nyugdíjas könyvtáros és aktív környezetvédo) szívesen összehozna egy találkozót a vállalkozók között. Tessék, tessék befáradni, nyitva az ajtó! Telefonszám: 115-7381. A viszontlátásra!

* E két utóbbi intézmény egy épületben, de egymástól teljesen függetlenül muködik.