Feltétlenül szükségesnek érzem, hogy Egyesületünk is hozzájáruljon a “holnapi követelményeknek megfelelő könyvtári közgondolkodás és közcselekvés, ha úgy tetszik, könyvtárpolitika kialakításához”. E munkához hasznos segítség az Elnökség összeállítása. A szerteágazó, lényegre törő, számtalan gondolatsort elindító összeállítás figyelemre méltó érték.

A könyvtárüggyel kapcsolatos közös elvi álláspontunk kialakítása, rögzítése is megérdemel annyi energiát, amennyit az elmúlt 1-2 évben a szervezeti, szervezési kérdésekre fordítottunk.

Most csak két gondolatot vetnék fel:

  • Az iskolai munka könyvtári ellátása egyértelműen az oktatásügy felelőssége ma már. Természetes, hogy emellett érdemes fenntartani a könyvtári ellátórendszereket, a kettős funkciót ellátó iskolai könyvtárakat, az ÁMK-t, s minden alternatív megoldást, ami szakmailag indokolt; az anyagiakat illetően ki kellene dolgozni, melyik szolgáltatásnak milyenek az anyagi feltételei, s ez után lehet garanciát keresni: ki honnan, mennyivel járul hozzá egy-egy működési kiadáshoz.
  • Az iskolák részéről a könyvtárosok képzése és a megfelelő szinten működő iskolai könyvtári szaktanácsadás kiemelten fontos.

Az MKE Iskolai Könyvtárosok Szekciójának állásfoglalása az időszerű tennivalókról
Az utóbbi 30 évben az iskolai könyvtárügyben sok területen jelentős eredményt értünk el: az állomány nagysága növekedett, a társadalmi munkás tanárok helyett ma a könyvtáros tanárok díjazás ellenében végzik munkájukat, lényegesen nőtt a könyvtárak alapterülete, létrejött az országban a szaktanácsadói szervezet…

Az eddigi eredmények ellenére a mai iskolai könyvtárak helyzete, működése nem megfelelő. A legsúlyosabb problémák: eddig kevés helyen készült el az 1986-ban kiadott 203. sz. MM Irányelv szellemében a megvalósítandó és megvalósítható feladatok ütemezése; az állomány összetétele és feltártsága nem felel meg az igényeknek; bizonytalan a folyamatos gyarapítás; a korszerű működtetéshez nem elegendő a könyvtárak alapterülete; az elvégzendő feladatokkal nincs arányban a fizetett munkaórák mennyisége; nagy a képesítés nélküliek száma; a könyvtárhasználatra nevelés gyakorlata gyenge; kérdéses a szaktanácsadók munkája a jövőben.

E tények mellett riasztó számunkra, hogy gazdasági gondok miatt az iskolán kívüli könyvtárügy fejlesztése, sok esetben működtetése veszélybe került. A magyar könyvtárügy válságos helyzetben van. Az iskolai könyvtárban folyó nevelőmunka veszít értékéből, ha tanulóink szülei, ill. fiatal olvasóink nem jutnak megfelelő könyvtári ellátáshoz az iskolai könyvtáron kívül!

A fentiek tudatában összegezzük az iskolai könyvtárak létesítésének, megmaradásának, további fejlődésének feltételeit:

A helyi lakóterületi önkormányzatok biztosítsák a települést ellátó nyilvános könyvtárak működését.
Az iskolai könyvtárak fejlesztésében legyen továbbra is cél az Irányelvek megvalósítása. A cél eléréséhez nem elegendő az eddigi ütem, felgyorsított fejlesztéssel lehet csak elérni a már ma meglevő szükségletek mielőbbi kielégítését.
Az iskolák önállósodásakor különösen fontos és felelősségteljes feladattá válik a könyvtárfejlesztés helyi lépéseinek meghatározása.

Minden oktatási intézményen belül át kell gondolni a sajátos könyvtári szükségleteknek megfelelően az Irányelvek ajánlásait.

A könyvtárhasználatra nevelés érdekében fejleszteni kell a
a) felsőfokú (különösen egyetemi) könyvtárosképzésben a könyvtárostanárok képzését létszám tekintetében és tartalmi kérdésekben egyaránt,

b) tanárképzésben általában a könyvtárhasználtatásra való felkészítést,

c) kiemelten azoknak az iskoláknak a könyvtárait, ahol a pedagógusképző intézetek hallgatói gyakorlatukat végzik.

Az iskolai könyvtárakban dolgozók érdekében meg kell vizsgálni az anyagi, szellemi, erkölcsi megbecsülés további lehetőségeit. Folyamatosan kell biztosítani a szakirodalommal való ellátást és az iskolai könyvtárak hazai sajtóorgánumának megteremtését.
Az iskolai könyvtárosok elszigeteltsége és a korszerű könyvtárostanári munka hagyományainak hiánya miatt a könyvtárostanárok szaktanácsadóinak szerepe jelentősebb a más könyvtárban dolgozók, ill. az iskolákban más szakos tanárok szaktanácsadóinak munkájához viszonyítva. A kialakult szaktanácsadói tevékenység további fejlesztése is feltétele az iskolai könyvtárak fokozottabb és eredményesebb fejlődésének, használatának és használtatásának.
A fenti problémák csökkentése érdekében az iskolai szekció vállalja, hogy helyi tanácskozások során a tagság felemeli szavát mind az iskolai, mind az iskolán kívüli könyvtárak érdekében. Napirendre tűzi a felsőoktatással kapcsolatos gondokat, s javaslatát el juttatja az illetékesekhez. Feltár olyan lehetőségeket, mely a könyvtárosok érdekét szolgálja. A szekció saját tagjait tájékoztatja és minél többoldalú továbbképzési lehetőség biztosításával törekszik arra, hogy segítse az eredményesebb munkát.

Budapest, 1990. január 30.