A forrástájékoztatás feladatai

“A tájékoztató könyvtárosnak inkább kell tudnia azt milyen források ismerete járul hozzá egy probléma megoldásához mint megoldania magát a problémát.” M. Kochen okos megállapításával a forrástájékoztatás lényegéhez jutunk, azt azonban, hogy megtudjuk, milyen feladatokat kell ellátnia a forrástájékoztatásra vállalkozó könyvtárnak, könyvtárosnak, magának a könyvtárnak a feladatkörét kell felidéznünk.
Mit vár az olvasó a könyvtártól?
1. Várja először is a munkájához, kutatásaihoz, tanulmányaihoz vagy éppen mindennapi tevékenységéhez szükséges adatokat információkat,
2. igényli az adatokat, információkat tartalmazó dokumentumokat,
3. végül szüksége lehet olyan bibliográfiai vagy katalógusinformációkra, amelyek a számára fontos dokumentum létezéséről, illetve az adott könyvtárban való meglétéről tájékoztatják.
A könyvtári szolgáltatásoknak ezen a három szintjén elégséges választ kap a felhasználó a hagyományos értelemben vett könyvtári igényeinek kielégítéséhez, ugyanakkor az adatok, információk, dokumentumok egyre nagyobb tömegének, sokrétűbb választékának hatékonyabb és szélesebb körű áttekintése érdekében a szolgáltatások mindhárom szintjén további információkra van szüksége.
1. Meg kell tudnia, hogy a számára szükséges adatok, információk megszerzése céljából – ha nem találja meg a dokumentumokban, vagy az azokban találhatóknál mélyebb, speciálisabb információra van szüksége – milyen szakemberhez, tudományos intézethez, speciális adattárhoz fordulhat és milyen feltételekkel kaphat tőlük tájékoztatást;
2. információt kell kapnia arról, hogy milyen könyvtárak gyűjteményei rendelkeznek a kutatott témának megfelelő dokumentumokkal, és ezek a könyvtárak milyen szolgáltatásokat nyújtanak használóiknak;
3. végül meg kell ismernie azokat az információs forrásokat, bibliográfiákat, katalógusokat, amelyek az adott könyvtár katalógusán, információs eszközein kívül további, bővebb tájékoztatást nyújtanak a kutatott témakörbe tartozó dokumentumokról, és tudnia kell azt is, hogy mely könyvtárak, mely szakemberek vállalkoznak igény esetén a szükséges bibliográfiai információk összegyűjtésére.
Mindezeket az információkat a forrástájékoztatás nyújtja az olvasónak. A forrástájékoztatást tehát úgy kell értelmezni, mint a könyvtár használóját a számára fontos információt szolgáltató forrással (személy, intézmény, dokumentum) összekapcsoló eszközök, illetve módszerek rendszerét, amely az adott könyvtár által nyújtott információs források körét további, a könyvtáron vagy éppen a könyvtárakon kívüli forrásokkal egészíti ki.

A forrástájékoztatás eszközei

A forrástájékoztatás feladatainak ellátására jegyzékek, nyilvántartások, katalógusok, kartotékok, kiadványok, számítógépes termékek szolgálnak. Áttekintésükre legcélszerűbb a forrástájékoztatás fentebb ismertetett feladatrendszere szerinti csoportosítást használni:

a) Tájékoztatás információt nyújtó szakemberekről, tudományos intézményekről:
- címtárak, jegyzékek tudományos és más intézményekről, kutatóhelyekről, egyetemekről, tanszékekről (nemzetközi, országos, helyi szinten)
- szakterületi útmutatók tájékozódási lehetőségekről
- szakterületi névjegyzékek, tudományos kutatókról, specialistákról – jegyzékek tudományos kutatásokról
- jegyzékek tudományos pályázatokról, ösztöndíjakról, alapítványokról
- jegyzékek tudományos kongresszusokról, konferenciákról, ezek kiadványairól
- jegyzékek tudományos fokozat elérésére szolgáló disszertációkról.

b) Tájékoztatás könyvtárakról és szolgáltatásaikról:
- könyvtárak jegyzékei, könyvtári minervák
- szakterületi szolgáltatási jegyzékek
- központi és szakterületi könyv- és folyóiratkatalógusok
- könyvtárak gyarapodási jegyzékei
- lelőhelyjegyzékek, fondjegyzékek – könyvtárak kötetkatalógusai.
A könyvek és az időszaki kiadványok országos központi katalógusainak a forrástájékoztatás eszközeként való felhasználásával Sonnevend Péter Forrástájékoztatás és lelőhelyinformáció című előadása foglalkozik.

c) Tájékoztatás bibliográfiai információt tartalmazó forrásokról: – másodfokú bibliográfiák
- bibliográfiai kézikönyvek
- bibliográfiai kalauzok, bevezetők
- tájékoztató művek, segédkönyvek jegyzékei
- jegyzékek számítógépes adatbázisokról, szolgáltatásokról – CD-ROM termékek jegyzékei
- jegyzékek, nyilvántartások, kartotékok önálló és rejtett bibliográfiákról, irodalomkutatásokról, információs célú jegyzékekről, adatösszeállításokról, referensz művekről és gyűjteményekről, tervezett és készülő bibliográfiákról, információs művekről, speciális katalógusokról, információs kartotékokról, kartonszolgáltatásokról;
- névjegyzékek, kartotékok információs és bibliográfiai szakemberekről – nyilvántartás bibliográfiai műhelyekről.

A forrástájékoztatás intézményei

A forrástájékoztatás eszközeinek felsorolásából is kitűnik, hogy az információs forrásokról szóló tájékoztatás bizonyos elemeit minden könyvtár alkalmazza, a forrástájékoztatási eszközök bővítésének, rendszeres, céltudatos alkalmazásának igénye azonban szükségessé teszi, hogy a gyűjteményük, szolgáltatási rendszerük alapján erre felkészült nagy szakkönyvtárak, információs központok további feladatot vállaljanak. A forrástájékoztatási szolgáltatások három szinten valósulhatnak meg:

Helyi szinten

Minden könyvtárnak rendelkeznie kell a forrástájékoztatás legfontosabb általános kiadványaival, a szakterületnek, illetve földrajzi elhelyezkedésnek megfelelően további szakmai és regionális kiadványokkal, továbbá a szükségletek szerint épített helyi nyilvántartásokkal.

Szakterületi, illetve regionális szinten

A tudományágak, szakterületek országos feladatkörű szakkönyvtárai, koordinációs központjai magasabb szinten láthatják el információs feladataikat, ha tudatosan továbbfejlesztik eddig is végzett forrástájékoztató munkájukat, támaszkodva információs gyűjteményükre, szakembereik felkészültségére és a szakterületen kialakított kapcsolatrendszerükre. Munkájukhoz az általános jellegű forrástájékoztatási kiadványok hasznosításán kívül szakterületi kiadványokat és nyilvántartásokat kell készíteniük és felhasználásukkal információs szolgáltatásokat végezniük. Az egyes szakterületeken a következő intézmények vehetők figyelembe (az ETO rendjében, nem teljes felsorolás):
- tudománypolitika, kutatásszervezés:
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
- közgazdaság:
Budapesti Közgazdasági Egyetem Központi Könyvtára
- könyvtártudomány, informatika:
OSZK Könyvtártudományi Szakkönyvtár
- szociológia:
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
- statisztika:
Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
- közgazdaság:
Budapesti Közgazdasági Egyetem Központi Könyvtára
- jog, politika:
Országgyűlési Könyvtár
- pedagógia:
Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
- orvostudomány:
Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár
- műszaki tudományok:
Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár és a
Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára (a feladatok megosztásával)
- mezőgazdaság, élelmiszeripar:
Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár
- építészet, építőipar:
ÉTK Építésügyi Központi Könyvtára
- filmművészet:
Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum Könyvtára
- színház:
Magyar Színházi Intézet Könyvtára
- sport, testnevelés:
Magyar Testnevelési Egyetem Könyvtára
- világirodalom:
Országos Idegen nyelvű Könyvtár
- földrajz:
MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Könyvtára

A felsorolt könyvtárak forrástájékoztatási szerepének sikeréhez hozzájárulhat, hogy legtöbbjük részt vesz az OSZK Központi Katalógusának klíring szolgáltatásában és szakterületi központi katalógussal vagy gyarapodási jegyzékkel segíti a kutatók tájékoztatását a külföldi szakirodalomról.
E körbe tartozik még két további, nem szakterületi szinten, hanem egy-egy speciális dokumentumtípus hasznosításával kapcsolatos forrástájékoztatási információkat is szolgáltató intézmény:
- szabadalmi dokumentumok:
OTH Szabadalmi Információs Központ
- szabványok:
Magyar Szabványügyi Hivatal Szabványtárai és Szakkönyvtára

Végül itt kell hangsúlyozni, hogy a kötelespéldányok 1978 óta érvényes, 1986-ban megújított elosztási rendje kapcsán az ország öt nagy tájegységének egy-egy jelentős könyvtára – a kötelespéldányoknak meghatározott rend szerint a régió könyvtáraihoz való továbbítása mellett – regionális központi katalógus építésével (vagy az elosztási tevékenység folyamatos nyilvántartásával), regionális könyvtárjegyzék készítésével, a könyvtárközi kölcsönzés regionális szintű megszervezésével és más hasonló szolgáltatásokkal fontos feltételeknek tesz eleget ahhoz, hogy betölthesse a forrástájékoztatás regionális központjának szerepkörét is. E könyvtárak – az általános forrástájékoztatási feladatok mellett – elsősorban a régió helyismereti munkájának támogatásában találhatják meg sajátos forrástájékoztatási funkciójukat.
- Dél-alföldi régió:
József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtára, Szeged
- Észak magyarországi régió:
II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc
- Észak-alföldi régió:
Kossuth Lajos Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára, Debrecen
- Dél-dunántúli régió:
Janus Pannonius Tudományegyetem Központi Könyvtára, Pécs
- Észak-dunántúli régió:
Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely

Országos szinten

Az Országos Széchényi Könyvtárnak olyan – a könyvtárakról és szolgáltatásaikról adott felvilágosítás tekintetében jogszabállyal is alátámasztott – kötelezettsége az országos forrástájékoztató központ feladatkörének betöltése, amelynek elvállalásával és következetes megvalósításával jelentős lépést tehet egy nemzeti bibliográfiai központ megteremtése felé vezető úton. Az OSZK a feltételek legtöbbjével rendelkezik ahhoz, hogy az általános és egyes szakterületeken vállalt forrástájékoztatási funkciók ellátása mellett koordináló szerepet töltsön be a forrástájékoztatás eszközeinek kifejlesztése, a tevékenységi formák összehangolása, a feladatoknak a közreműködő könyvtárak között együttműködésen és kölcsönös érdekeltségen alapuló megosztása terén. A forrástájékoztatás eszközei közül teljes számban megtalálhatók a hazai dokumentumok és igen bő, színvonalas válogatásban külföldiek; a központi katalógusok, a könyvtár speciális nyilvántartásai, katalógusai szerves részét képezik a forrástájékoztatás eszköztárának; a könyvtárakról szóló tájékoztatás több forrásból is rendelkezésre áll; a KMK-val való napi kapcsolat a szakirodalmi háttér mellett a könyvtárak bibliográfiai terveinek folyamatos figyelemmel kísérését is lehetővé teszi, és amit talán először kellett volna említeni: az OSZK tájékoztató tevékenysége során állandó kapcsolatot tart fenn a társkönyvtárak információs munkatársaival, így a forrástájékoztatás eszközeiről, módszereiről sok forrásból kap közvetlen információt. Az OSZK katalogizálási tevékenységének számítógépesítése, a közeli jövőben meginduló online katalógushasználat, a más könyvtárakkal, információs központokkal kiépítendő online kapcsolat az OSZK katalógusait, információs eszközeit íróasztal-közelségbe hozza a külső felhasználó számára és ugyanez a lehetőség az OSZK forrástájékoztató szolgálata előtt is nyitva áll majd.

Az OSZK forrástájékoztató tevékenysége

Az Országos Széchényi Könyvtár Olvasószolgálati és Tájékoztató Főosztályának keretei között megvalósuló forrástájékoztató tevékenység eszközeinek, módszereinek részletes ismertetésére ezúttal nincs lehetőség, mindenképpen szólni kell viszont egy saját kialakítású adattárról, amely jelenlegi, számítógépesítés előtti állapotában is eredményesen segíti a bibliográfiai információ forrásai után kutatókat. A bibliográfiai adattár (referensz adattárnak is nevezzük) a legkülönbözőbb bibliográfiai termékek másodfokú nyilvántartását nyújtja a tárgyszavak betűrendjében, cédulakatalógus formában, az alábbi tartalommal:
- az OSZK hazai és külföldi könyvgyarapodásának céduláiból válogatva az önállóan megjelent bibliográfiák, tájékoztató segédkönyvek, továbbá a rejtett bibliográfiák;
- az MNB Időszaki Kiadványok Repertóriumának átvizsgálása alapján a hazai folyóiratokban megjelent bibliográfiák, repertóriumok;
- az OSZK-ban meglévő hazai és külföldi kurrens bibliográfiai és referáló időszaki kiadványok;
- irodalomtudományi, történettudományi folyóiratok átnézése alapján tanulmányok fontosabb rejtett bibliográfiái;
- az OSZK törzsállományába nem kerülő bibliográfiai jellegű dokumentumok (a kötelespéldány-anyag áttekintése nyomán);
- a könyvkereskedelmi forgalomba nem kerülő bibliográfiai jellegű kiadványok (a Téka jegyzéke alapján);
- a hazai könyvtárak által beszerzett külföldi bibliográfiák, tájékoztató kézikönyvek (a Könyvek Központi Katalógusával együttműködve, “bibliográfiai klíringszolgáltatás” keretében; tulajdonképpen a szünetelő Külföldi Társadalomtudományi Kézikönyvek Katalógusának anyaga);
- más könyvtárakba járó fontosabb külföldi bibliográfiai és referáló időszaki kiadványok (a Nemzeti Periodika Adatbázis információit felhasználva);
- tervezett és készülő bibliográfiák, tájékoztató kiadványok (az OSZK KMK által a könyvtárakból bekért bibliográfiai tervek alapján);
- az OSZK-ban készült, nem publikált irodalomkutatások, információs összeállítások, bibliográfiai tartalmú akták;
- országos feladatkörű szakkönyvtárakban, egyetemi könyvtárakban készült, nem publikált bibliográfiák, irodalomkutatások (a kialakítandó együttműködés keretében);
- a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár szolgáltatásának felhasználásával a megyei könyvtárakban készült fontosabb irodalomkutatások;
- hazai számítógépes adatbázisok, floppy szolgáltatások;
- CD-ROM bibliográfiák, tájékoztató kiadványok;
- hazai könyvtárak és más intézmények forrástájékoztatási célra használható speciális katalógusai, nyilvántartásai; stb.
A felsorolt információs eszközök közül több majd az adattár számítógépre vitelének idején kerül be a gyűjteménybe, mások keresettsége az OSZK számítógépesítési programjának kibontakozása során feltehetően csökkenni fog. Az adattár gyűjtése teljességre törekszik az általános jellegű irodalom, továbbá az ún. nemzeti tudományok területén: magyar irodalomtudomány, történettudomány, régészet, néprajz, művészettörténet, továbbá minden más területen, ha a bibliográfia magyar vonatkozásai indokolják. Az adattár igyekszik ezen a szinten a bibliográfiákra vonatkozó adatok mellett magukat a bibliográfiákat, irodalomkutatásokat is közvetlenül a használók rendelkezésére bocsátani. A társadalomtudományok más területein az adatok és főképp az eredeti jegyzékek gyűjtése már válogatással történik, és még erősebben érvényesül ez a szempont a természettudományok és az alkalmazott tudományok bibliográfiái esetében. Ez a jelenlegi helyzet, a forrástájékoztatás tervezett országos rendszerének kiépítésével párhuzamosan az OSZK is figyelembe veszi majd adatgyűjtési és -szolgáltatási profiljának fejlesztésekor az egyéb szakterületek forrástájékoztatási feladatainak ellátására alkalmas nagy szakkönyvtárak vállalásait.
A bibliográfiai adattár jelenlegi nagyságában és szerkezetében egyelőre csak passzív, referensz igényű tájékoztatást nyújt, témafigyeléshez, retrospektív kereséshez, másodfokú jegyzék készítéséhez nagyobb, szélesebb műfaji választékú és több évre visszatekintő gyűjteményre van szükség, a számítógépesítés előnyei is csak ekkor nyilvánulnak majd meg. Már most bizonyos azonban, hogy az új összetételű kurrens nemzeti másodfokú bibliográfia nem nélkülözheti majd az adattár gyűjtését.

Néhány fontosabb feladat a forrástájékoztatás területén

A forrástájékoztatási munka megfelelő rangra emeléséhez sok szervezési és még több kiadványkészítési, eszközfejlesztési feladat megoldása szükséges. A legfontosabbak közül emeljünk ki néhányat.
- Fel kell mérni, hogy a forrástájékoztatási feladatok ellátására szóba jövő könyvtárak közül melyek és milyen feltételekkel vállalják a közös munkában való részvételt, szakterületükön milyen eszközök állnak rendelkezésre és milyen fejlesztéseket tartanak a közelebbi-távolabbi jövőben elvégzendőnek;
- össze kell gyűjteni a forrástájékoztatás eszköztárát, ajánlott módszereit, a külföldi tapasztalatok áttekintése és a sikeres hazai vállalkozások elemzése alapján;
- szervezett kapcsolatot kell kiépíteni a forrástájékoztatásban részt vállaló és a további könyvtárak között a forrástájékoztatás céljaira szolgáló információk, dokumentumok haladék nélküli átadása-átvétele céljából;
- a felhasználói képzés különböző színterein, különösen az egyetemeken és főiskolákon, helyet kell biztosítani a forrástájékoztatási eszközök, módszerek megismertetésének;
- a forrástájékoztatás munkájában részt vevő könyvtáraknak közre kell működniük a velük kapcsolatban lévő könyvtárak, szakemberek bibliográfiai terveinek végrehajtásában, a szükségletnek megfelelő együttműködés megszervezésében, és, ha a feltételek megvannak hozzá, a kiadvány szellemi és anyagi előállításában;
- a könyvtárakkal kapcsolatos különböző forrásokból származó adatokat számítógépes segítséggel központi adattárba kell irányítani, gondoskodva az információk frissen tartásáról;
- közre kell adni a hazai másodfokú nemzeti bibliográfia kimaradt másfél évtizedének anyagát, egyszerűsített formában, csak az önállóan megjelent bibliográfiákra és az időszaki kiadványokra kiterjedve;
- újra kell indítani a hazai másodfokú nemzeti bibliográfia kurrens folyamát éves füzetekkel, módosított tartalommal és formában (különválasztva például a különböző szintű, publicitású bibliográfiai termékeket), felhasználva a forrástájékoztatási gyűjtés során szerzett adatokat is;
- meg kell állapítani, hogy az egyes tudományok, szakterületek hogyan vannak ellátva bibliográfiai kalauzokkal, bevezetőkkel, tervet kell kidolgozni a hiányok pótlására, a meglévő kiadványok felfrissítésére, és a lehetőség szerint egyeztetett módszerek alkalmazásával meg kell kezdeni a munkát;
- meg kell vizsgálni, milyen feltételekkel készíthető el egy átdolgozott Szentmihályi-Vértesy, akár részletekben, füzetes formában, figyelemmel a szakterületek bibliográfiai bevezetőivel kapcsolatos, fentebb említett munkákra, illetve az új információs eszközök rohamosan gyarapodó sorára.
Mindezen és a további feladatok megoldásához a könyvtárak felhalmozott tapasztalataikat, szakembereik hozzáértését adhatják, anyagiakat bizonyosan nem, ezért messzemenően figyelembe kell venni a különböző szintű, jellegű kutatási tervek, pályázatok, alapítványok nyújtotta lehetőségeket.