Berke Barnabásné átfogó ismertetését kiegészítendő, az időszaki kiadványok nemzeti bibliográfiai számbavételéről szeretnék rövid áttekintést adni.
1976 ezen a téren jelentős dátum. Ekkortól jelenik meg a magyar nemzeti bibliográfiai rendszer önálló ágazataként a periodikumok éves bibliográfiája1, így ez az év a záróéve annak a jelenleg folyó retrospektív sajtóbibliográfiai feltárásnak, mely több évtizedes fehér foltot hivatott eltörölni.
Nem véletlen az egybeesés: ez az év az, amikortól az időszaki kiadvány fogalma jelentősen kiterjesztetté vált nemzetközi és hazai szinten egyaránt. 1976-tól a legszélesebb értelemben vett időszaki kiadványok közül a nemzeti sajtóbibliográfia a periodikumok feltárását és közreadását vállalta fel, tehát eleve megmaradta könyvek bibliográfiája keretén belül a sorozatok és a rendezvény típusú kiadványok feldolgozása. A sajtóbibliográfia viszont számbaveszi az addig könyvként regisztrált évkönyveket, értesítőket is a többi, hagyományosan periodikumnak tekintett kiadvány mellett.
A Magyarországon megjelenő periodikumok száma éves viszonylatban nagyjából azonosnak tekinthető egészen 1985-ig. Ez azt jelenti, hogy évenként kb. 3800-4000 periodikum jelent meg – ez a szám az utóbbi két évben örvendetesen(?), de mindenképpen jelentősen megnövekedett. A periodikumok és egyáltalán a kiadványok számának gyors növekedése egyrészt valóban örvendetes, mert a gondolatok szabad áramlását mutatja, másrészt ugyanezzel a magyarázattal időnként aggasztónak tekinthető. Sok az esetlegesség, a nem végleges céllal történő megjelentetés jelenlegi könyv- és periodikumkiadásunkban. Pontosan emiatt a nemzeti bibliográfia gyűjtőkörét is felül kellett vizsgálnunk: a teljességre törekvés ugyanis változatlanul alapvető szempont és követendő irány lehetne, de nem mindig teljesíthető.
Egy lényeges kérdést szeretnénk ebből a rendkívül bonyolult kérdéskörből kiragadni, ami a kurrens sajtóbibliográfiát a legérzékenyebben érinti: ez a címváltozások kérdése. Mindig is különös figyelemmel kellett lennünk a periodikumok címváltozásaira, hiszen az említett 3800-4000 évenkénti periodikumból új bibliográfiai leírást évenként 700-800 kiadvány igényelt, ezek közül csak 150-200 kiadvány volt tisztán új kiadású, a többi esetben címváltozásról volt szó.
Így a sajtóbibliográfiai adatbázis az első tíz évben mintegy 12000 tételt foglalt magába, ez a szám napjainkra kb. 16000-re emelkedett. Ez már olyan tekintélyes mennyiség, amelynél illik számítógépes feldolgozásra gondolni, így került sor IBM PC kompatibilis személyi számítógépeken megvalósított, Micro-CDS-ISIS szöveges adatbáziskezelőre alapuló nyilvántartó rendszer létrehozására.
1988-89-ben, első lépésként, teljesen gyakorlatlanul belekezdve a munkába, két adatbázist alakítottunk ki: az ISSN adatbázist2 és az ún. SB adatbázist. Az ISSN adatbázis az új vagy megváltozott címen megjelenő kurrens periodikumok nyilvántartására szolgált, az SB adatbázis pedig a sajtóbibliográfia éves köteteinek automatikus előállítása céljából épült. Már az első félév gyakorlata ráébresztett bennünket arra, hogy még az ilyen kisgépes rendszerek is megadják a lehetőséget az egyszeri feldolgozás, többszöri és többféle felhasználás elvének megvalósítására, így 1989-ben, a kezdeti tapasztalatok birtokában, a két adatbázis adattartalmának egyesítésével megterveztük az immár véglegesnek tekinthető IKB adatbázist.

Az IKB adatbázis

Az IKB adatbázis rögzíti és kezeli a Magyarországon megjelenő periodikumok valamennyi bibliográfiai és besorolási adatát, valamint azokat a nyilvántartási adatokat tartalmazza, amelyek a Magyar ISSN Iroda és a Sajtóbibliográfia szerkesztőség munkájához szükségesek. Mind a bibliográfiai, mind a besorolási adatokat a vonatkozó magyar szabványok3 előírásai szerint tartjuk nyilván.
Az adatokat képernyőre szerkesztett adatlapon rögzítjük. A mintatétellel kitöltött rovatolt adatlapot az 1.sz. ábra tartalmazza.
Minthogy anyagi okok miatt nem valósítható meg az Országos Széchényi Könyvtárban az online feldolgozás, szükségünk van a további adatok, adatváltozások nyilvántartása céljából olyan adatlapra, amelyen újabb adatok rögzíthetők hagyományos módon. Ezt a célt szolgálja a nyomtatott adatlap, amely a 2.sz. ábrán található. A nyomtatott adatlapból kiépített betűrendes nyilvántartás lehetőséget ad a sajtóbibliográfiai folyamatos napi munkák végzésére, és csak egy második fázisban kerül sor az újonnan felvezetett adatok számítógépes rögzítésére.
Az IKB adatbázis kialakított könyvtári rendszere az alábbi – egyelőre az OSZK-n belüli -szolgáltatásokat nyújtja:

  • Gyors, többszempontú kesés, hasonlítás a periodikum leglényegesebb adatai alapján.
  • Teljes bibliográfiai leírást tartalmazó tétel előállítása (képernyőn, cédulaformában vagy listázva). Ez a tétel kerül a Magyar nemzed bibliográfia. Időszaki kiadványok bibliográfiája (MNB IKB) éves köteteinek törzsrészébe. Azokról a periodikumokról készül ez a típusú tétel, amelyekről az MNB IKB előző kötetei még nem közöltek bibliográfiai leírást. Ez a tétel minden szempontból kielégíti a katalógus igényeit is, tehát alkalmazható a leíró katalógusokban főtételként (3.sz. ábra első tétele). A katalógusok igényei szerint a tételt kiegészíthetik) a melléktételek) besorolási adatai, sőt – alaplap esetében – a közreadói utalók is felsorolhatók a tétel főrésze után (3.sz. ábra második tétele).
  • Rövidített bibliográfiai tételek előállítása. E tételek a leíráshoz tartozó összes besorolási adatot egységesített formában tartalmazzák képernyőn, cédulaformában vagy listázva megjelenítve. Az igények szerint kissé eltérő formában és adattartalommal jelenleg 3 tételtípust állít elő a program:
    - ISSN tétel (ugyanabban a formában, mint az ISSN adatbázis alapján)
    - ÚP tétel (az ISSN adatbázisból előállított tételtől kissé eltérő formában)
    - IKB azonosító tétel
    Mindhárom tétel alkalmas arra, hogy bármelyik besorolási adat alapján melléktételként szerepeljen a leíró katalógusban. (4.sz. ábra)
    Jelenlegi alkalmazásuk:
    - Az ISSN tétel az OSZK-n belüli feldolgozói lánc igényeit elégíti ki4,
    - az ÚP tétel változatlanul az Új periodikumok című negyedéves kiadvány törzsrészében jelenik meg. Minkét tétel a periodikum induló számának alapján készül (ha ez nem érkezett be kötelespéldányként, akkor az OSZK-ban meglevő első szám alapján).
    - Az IKB azonosító tétel az MNB IKB éves köteteinek törzsrészében jelenik meg 1986-tól. Azon kiadványok tárgyévi első száma alapján készül, amelyek bibliográfiai leírása a sajtóbibliográfia előző köteteiben már megjelent. Ez a rövidített bibliográfiai tétel tehát a tárgyévi érvényes adatokat tartalmazza, jóval több információt nyújtva, mint az eddigi, csupán címadatot és ISSN-t tartalmazó azonosító tételek.
  • Kiadványelőállítás. Az előzőekben már említett Új periodikumok negyedéves füzeteit, valamint az MNB IKB éves köteteit (mindkét kiadvány esetében a törzsrészt és a mutatókat) automatikusan lehet előállítani és kinyomtatni. A számítógépes feldolgozás adott lehetőséget arra, hogy változatlan személyi feltételek között tudunk gyors információt adni kiadványokról (ÚP), az éves kötetben pedig régi adósságunk törlesztéseképpen a bibliográfiai tételeket ETO szakjelzettel jelentetjük meg, és szakmutatót, valamint földrajzi mutatót állítunk össze az eddigi mutatók mellett. A közreadói mutató adattartalmában bővült az eddigi kötetekéhez képest: nem csupán az újonnan leírt kiadványok közreadóit tartalmazza, hanem a tárgyévben megjelenő valamennyi periodikum közreadóját (az éves első szám alapján).
    Az adatbázis hasznosítására az ezt igénylő könyvtárak és egyéb intézmények számára az OSZK elvileg készen áll, a gyakorlati megvalósítás ezután következik.

Irodalom

Kurrens időszaki kiadványok: 1976-1980.
Magyar nemzeti bibliográfia. Időszaki kiadványok bibliográfiája: 1981-
A Micro-ISIS alkalmazása az OSZK-ban: ISSN adatbázis / Nagy Zsoltné. In: Könyvtári figyelő 35 : 4 (1989) 438-360.
Felsorolásuk Berke Barnabásné: A kurrens magyar nemzeti bibliográfia rendszere c. cikkének 2.sz. függelékében található
Részletezve Nagy Zsoltné idézett cikkében..
1.sz. ábra

Adatlap, képernyőről nyomtatott formában

 

2.sz. ábra
Adatlap, program szerint nyomtatott formában

 

3.sz. ábra
a) első tétel

 

b) második tétel

 

4.sz. ábra
a) Rövidített bibliográfiai tétel ( = IKB azonosító tétel)

 

b) ÚP tétel

 
c) ISSN tétel