Címke: időszaki kiadvány

Folytatjuk az előző számban kezdett cikksorozatot a retrospektív magyar
időszaki sajtóbibliográfia kérdéseiről. Előző számunkban Vass
Johanna és Kürti Afrodité írásait olvashatták az adatbázis kialakításának
kérdéseiről, illetve a feltárás nehézségeiről, a most következő
két írásban a periodika feldolgozás további részletkérdéseivel
ismerkedhetnek meg.

Hol kezdődik a magyar időszaki sajtó története?

Ezt a látszólag egyszerű kérdést nem is olyan könnyű megválaszolni! A kérdés újabb kérdéseket generál, többek közt felvetődik, mivel és mikor kezdődik? Hogy miért válnak kérdésessé számunkra ezek a sajtótörténetben látszólag egyértelmű és elfogadott dolgok, a munkám végére megvilágítom.
Egy készülő nemzeti sajtóbibliográfiának sarkalatos pontja a gyűjtőkör meghatározása. Ez főbb vonalaiban Magyarországon megegyezik a hungarika-könyvek, illetve az OSZK gyűjtőkörével, azaz egy magyar sajtóbibliográfiába feldolgozandók azok az időszaki kiadványok, melyek 1) Magyarország mindenkori területén bármely nyelven, 2) Magyarország mindenkori területén kívül magyar nyelven megjelentek.


Tovább…

A bibliográfiai szakirodalom a legkorábbi, nemzeti bibliográfiai programot megfogalmazó alapvetésektől kezdve megegyezik abban, hogy a munkálatok alapja a tervszerű, módszeres gyűjtőmunka. A gyűjtésnek mind az elődök által összeállított bibliográfiákra, illetve az általuk felhasznált forrásokra, mind az azokban fellelhető bibliográfiai adatokra ki kell terjednie.
De mit is jelent a gyakorlatban az időszaki kiadványokról készült adatok gyűjtése? A probléma összetettségét sejtetheti a Dezsényi Béla által adott jellemzés: „tudatában kell lennünk annak, [...] hogy a hírlap könyvészeti leírásán [...] mást kell értenünk, mint az egyszer megjelent könyv címleírásán. A könyv teljesen lezárt formában jelenik meg, leírása egyetlen darabról készül, [...] a hírlap azonban lezáratlan formában, időben szétosztva jelenik meg. [...] A könyv címleírása állandó, a hírlap adatai ellenben éppúgy változnak, mint az élő ember személyi adatai.”( Sajtó és könyvészet. Bp., 1942. p. 13.) Dokumentumfajtánk eredendő változékonyságához hozzájárul őrzésének esetlegessége; a hiányos – jelen esetben értsd: eltérő – könyvtári állományok alapján pedig, legalábbis a tapasztalat azt mutatja, ugyanarról a kiadványról nem egy esetben eltérő katalógus- és bibliográfiai leírások születnek. Végül, az eddigiekből eredő variációs lehetőségek számát hatványozzák az adatfelvételi szabályok időről időre történő változásai is.
Mindezt megfontolva, a feladat gyakorlati megvalósítása során adódó – nagyrészt dokumentumspecifikus – problémák számbavétele, rendszerezése és közzététele segíthet megérteni a sajtóbibliográfiai munkálatok sajátos módszertani nehézségeit, illetve összeállításunk támpontot adhat a megelőző bibliográfiai munkák forrásként való értékelésének kérdéséhez. Fontos megjegyezni, hogy az itt szerepeltetett eseteket nem „elmarasztalásként”, hanem a periodikumokról készült adatfelvételek sajátos módszertani problémáira rávilágító, jellemző példákként vonultatjuk fel. Az esetleírások tanulságul, útmutatóul szolgálhatnak mindazoknak, akik közös katalogizálás során saját leírandó állományuknak adatbázisba való behasonlítását vagy lelőhely-adatbázis duplumszűrését végzik, esetleg digitalizáláshoz szeretnék összeállítani a kiválasztott cím teljességét.
(Vass Johanna)

Ahhoz, hogy új adatokkal tudjunk bővíteni egy bibliográfiát vagy katalógust, először is tudnunk kell, mi hiányzik belőle. Ezeket az ismereteket a megjelent kötet-bibliográfiák címeinek katalógusainkkal és adatbázisainkkal való összevetésével tudjuk megszerezni, hogy azután egy következő munkafolyamat során a hiányzó tételeket pótolni tudjuk. A következőkben a címek behasonlításának gyakorlati gondjaiba szeretnék bepillantást nyújtani.
Tovább…

Alkalmanként jelentkező új rovatunkban egy-egy fontos szakmai műhely munkáját szeretnénk bemutatni. Először az Országos Széchényi Könyvtár Sajtótörténeti osztályán folyó retrospektív bibliografizálást ismertetjük. A bemutatásra kerülő négy írásból megismerhetik, milyen szempontok alapján fogtak hozzá a retrospektív sajtóbibliográfiai adatbázis tervezéséhez, milyen problémákkal kellett szembesülniük a munkálatok során, és milyen, mások számára is hasznosítható tapasztalatokat oszthatnak meg a szakmai közönséggel. Vass Johanna a mai könyvtári környezetnek megfelelő, korszerű tervezés – mint az adatbázis kialakításának követelményei, az adatcsereszabvány megválasztását befolyásoló elvek – szempontjait, valamint az alkalmazott leírási szabvány által felvetett kérdéseket foglalja össze, majd Kürti Afrodité három konkrét folyóirat példán illusztrálja az autopszia alapján való leírás fontosságát. Következő számunkban Perjámosi Sándor dokumentumtipológiai elemzését közöljük az időszaki kiadvány fogalmának egykori és mai értelmezéséről, valamint Turai Hilda példákkal alátámasztott írását a periodikák címfelvételének és a kiadványok azonosításának problémáiról.
Tovább…

Tanulmányomban nem szeretném a korábbi sajtóbibliográfiai műveket és a könyvtáros elődök munkáját megkérdőjelezni – ezek napjainkban is nagy segítséget nyújtanak a kutatóknak, feldolgozóknak –, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy leírás, ami egyszer bekerült egy bibliográfiai munkába, egy könyvtári katalógusba, változhat egy újabb, más szemléletű feldolgozás és/vagy az internet nyújtotta széles körű lehetőségek felhasználása során. Három folyóiraton – melyekkel munkám során kerültem kapcsolatba – szeretném szemléltetni, milyen újabb eredményeket hozhat még mindig a kiadványok ismételt kézbevétele.
Tovább…

ISSN-L: új szabvány – jobb csatolások

PESCH, Oliver: ISSN-L: A new standard means better links című tamulmányát (The Serials Librarian, 57. vol. 2009.  1–2. no. 40–47.p.) Viszocsekné Péteri Éva tömörítette.

2008 augusztusában jelent meg az átdolgozott ISSNszabvány (ISO 32972007), amely jelentős részben az ISSNnek a csatolási rendszerekben való használatára irányuló és 2004 januárjában indult munka összegzése. A probléma az volt, hogy a folytatólagos források minden egyes formátuma saját ISSNt kap: azaz a folyóirat nyomtatott és online változatának más az ISSN-je. Ez a beszerzés során lényeges, mivel rendeléskor sokszor az ISSNt használják azonosítóként, és meg kell különböztetni a nyomtatott és az online változatot, de a „behálózott világban” az ISSN gyakran a folyóirat egyetlen azonosítója, és az eltérő ISSNek gondot okoznak. Tipikus helyzet, amikor a felhasználó egy online adatbázisban keres meghatározott témában, és a találatok között akad olyan csatolás, amely a felhasználó intézményi könyvtárának katalógusára mutat. A csatolás az online adatbázisban talált ISSN-re épül, ezért a könyvtári katalógusban is ez az ISSN szerepel: megjelennek az állományadatok, a felhasználó pedig megtalálja a keresett folyóiratot. Ebben az esetben az online adatbázisban és a könyvtári katalógusban is a nyomtatott változat ISSNje szerepel. Ellenben, ha az adatbázisban a szóban forgó folyóirat elektronikus változatának az ISSNje volna, a könyvtári katalógusban nem lehet megtalálni a folyóiratot; a felhasználó hibaüzenetet kap.
A szabvány felülvizsgálatának a célja egy olyan („címszintű”) azonosító megalkotása volt, amely kiegészíti a jelenlegi ISSNeket, és a hozzáférést megkönnyítendő lehetővé teszi a dokumentum azonosítását. A revízió során sok időt és energiát vett igénybe a megállapodás elérése. (Felmerült pl. egy teljesen új azonosító bevezetésének és az ISSNszerkezet megváltoztatásának az ötlete is.) Végül megmaradt az ISSN jelenlegi felépítése, a címhez kapcsolódó ISSN-ek egyike pedig a „csatoló ISSN” (linking ISSN), az ISSN-L lett. Az összes csatolási és elérési alkalmazásban ezt fogják használni a folyóirat azonosítására. Az új megoldás elegáns, alkalmazásához azonban – mint minden új rendszer esetében – erőfeszítésekre lesz szükség.
Tovább…

Molnár János és Magyar könyv-háza

A tanulmány az MKE . évi szombathelyi vándorgyűlésén elhangzott előadás bővített és szerkesztett változata.

Az első rendszeresen megjelenő és a korabeli viszonyokhoz mérten nagy példányszámú nyomtatott időszaki kiadványok – mint köztudott – a 17. században indultak meg. Kialakulásuknak több előfeltétele is volt: jelentős olvasni tudó, stabil érdeklődéssel és a kultúrára fordítható szabadidővel rendelkező olvasótábor, megfelelő terjesztési csatornák, a postaszolgálat kiépülése, olyan nyomtatási kapacitás és nyomdatechnika, amely lehetővé tette a kézirat elkészültéhez képest viszonylag rövid időn belüli és nagyobb példányszámú nyomtatást. De nem lehet figyelmen kívül hagyni a kellő anyagi háttérrel felvértezett és elkötelezett lapkiadó, illetve írókör meglétét, valamint – leginkább már a későbbi időszakban – a megjelenés körülményeit meghatározó törvényi feltételeket sem.
A periodikumok megindulása után a sajtóról való korabeli vélekedések arról szóltak, hogy egyáltalán nem káros-e az újságolvasás. Az egyik legkorábbi forrásban, Ahasver Fritsch (1629–1701) Discursus de novellarum, quas vocant Neue Zeitunge hodierno usu & abusu című 1676-ban keletkezett munkájában az újságolvasás veszélyeit fejtegeti. Johann Ludwig Hartmann (1640–1680) 1679-ben Unzeitige Neue Zeitungs-Sucht-jában pedig arról számol be, hogy nem helyes az olvasást és az újságolvasást a társadalom egészében elterjeszteni. Ezzel párhuzamosan azonban már olyan művek is születtek, amelyek a sajtó helyes használatára tanítanak: Christian Weisétől (1642–1708) a Schediasma curiosum de lectione novellarum (1676., majd 1696., németül pedig Ch. J. Junker fordításában 1703) és Kaspar von Stielertől a Zeitung Lust und Nutz (1695).
Tovább…

Mit kell (kellene) tudni az időszaki kiadványokról?

SZILVÁSSY Zoltánné
Az időszaki kiadványok – és egyéb folytatódó források – könyvtári kezelése / Szilvássy Zoltánné. – Budapest : Könyvtári Intézet, 2006. – 238 p.; 24 cm. – (Továbbképzés felsőfokon ; ISSN 1589-1682)
ISBN 963 201 626 2
ISBN 978 963 201 626 9

A magyar könyvtárosok, könyvtáros-hallgatók hézagpótló kézikönyvet vehetnek kézbe, Szilvássy Zoltánné: Az időszaki kiadványok – és egyéb folytatódó források – könyvtári kezelése című munkáját. Lehet, hogy a szerző nem értene egyet azzal a kijelentéssel, hogy talán jó, hogy a kötet nem évekkel ezelőtt, hanem most jelent meg magyarul, de nem alaptalan ez a megállapítás. A műnek ugyanis története van. Eredetije, pontosabban első változata több mint tíz éve jelent meg angolul,1 ezt követte a spanyol2 és az orosz3 nyelvű kiadás, s elkészült a francia nyelvű is. Mi dolog az, hogy ilyen hosszú ideig váratott magára a hazai változat, s miért jó, hogy éppen napjainkban látott napvilágot? Ennek is van magyarázata. Ha az eredeti, 1996-os szöveget azonnal kiad(hat)ta volna valamely szakirodalmi kiadó, szinte biztos, hogy ma is csak azt a kiadást tanulmányozhatnánk. Több mint tíz év elteltével azonban nagyot változott a könyvtári világ, a szakembereknek el kellett végezniük néhány új „szemesztert” ahhoz, hogy mindennapi teendőjükbe beköltöztessék az informatika eszközeit, kamatoztatni tudják az előnyöket, megbirkózzanak a nehézségekkel. Az ifjú tanulógeneráció most biztos és hiteles forrás birtokában készülhet hivatására, megismerheti a gyökereket, és az azokra épülő aktuális tudnivalókat, tennivalókat.

Tovább…

A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

KERTÉSZ Gyula: A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumai : Annotált bibliográfia / Kertész Gyula; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.- 2. átd. bőv. kiad.- Bp. : OSZK KMK, 1990.-415 p.
 

Kertész Gyula másodfokú bibliográfiája a tőle megszokott alapossággal készült el ezúttal is. Mint bevezetőjében az összeállító megemlíti, a kötet második kiadása két okból vált időszerűvé: egyrészt az első kiadás megjelenése után újabb, nem regisztrált repertóriumok bukkantak fel, másrészt napjainkban – úgy tűnik – “divatba jött” a repertóriumkészítés, és az elmúlt tizenkét év során több, mint négyszáz új tétellel bővült a bibliográfia második kiadása – az előző változata összesen 372 tételt tartalmazott. (Ez a mindenképpen számottevő növekedés annak is köszönhető, hogy a repertóriumok között sok az egyetemi és főiskolai szakdolgozat, amelyeket a könyvtári tanszékeken előszeretettel választanak témájuknak a végzős diákok.)
Tovább…

Berke Barnabásné átfogó ismertetését kiegészítendő, az időszaki kiadványok nemzeti bibliográfiai számbavételéről szeretnék rövid áttekintést adni.
1976 ezen a téren jelentős dátum. Ekkortól jelenik meg a magyar nemzeti bibliográfiai rendszer önálló ágazataként a periodikumok éves bibliográfiája1, így ez az év a záróéve annak a jelenleg folyó retrospektív sajtóbibliográfiai feltárásnak, mely több évtizedes fehér foltot hivatott eltörölni.
Tovább…

Forrástájékoztatás és lelőhelyinformáció

A felvilágosodás eszmerendszere elválaszthatatlan Széchényi Ferenc nemzeti könyvtáralapításától (1802). Akkoriban mondatja Verseghy Ferenc versesregényének Pórjával:

“De ha megvallanom kell az igazságot,
többre becsülöm én a tar valóságot,
Mint a felségesen kongó hazugságot,
mely megrontja bennünk a bölcs józanságot.”

Lehet-e ma másként?
A forrástájékoztatás – értelmezésem szerint – olyan információ- és/vagy dokumentumszolgáltatás, melyre igen jó példa a könyvek és folyóiratok országos nyilvántartása. A keresett dokumentumok megfelelő bibliográfiai azonosítását s egyben lelőhelyük felkínálását biztosító központi katalógusok.
Tovább…

1. Előzetes megjegyzések

1.1. “Alkalmazott és természettudományok”

Az Országos Bibliográfiai Értekezlet szervezői alighanem csak véletlenül alkalmazták a fenti sorrendet korreferátumom címében (1- alkalmazott- 2- természettudományok). A sorrend mégis jellemző. Hazai szakbibliográfiai tevékenység ugyanis – néhány csekély kivételtől eltekintve csak az alkalmazott (műszaki, mezőgazdasági és ember/állatorvosi) tudományok bibliográfiájának határterületén, illetve szervezetében fordul elő. Így korreferátumom is elsősorban a nagy “alkalmazott természettudományi” szakterületek kapcsán említi az “élettelen” és “élő” természettudományok bibliográfiáját.
Tovább…

Készült az Országos Széchényi Könyvtár Külföldi Folyóiratok Központi Katalógusa szerkesztésében Szilvássy Zoltánné [et.al.] irányításával. – 1974/75. – Budapest: OSZK, 1986-
5.1985/86: a Nemzeti Periodika Adatbázisban tárolt kiadványok (készült Berke Barnabásné és Tószegi Zsuzsanna irányításával) 

Bizonyára ritkán fordul elő, hogy lelőhelyjegyzékről írás jelenik meg, még akkor is, ha a hely szakfolyóirat. Kívülálló számára úgy tűnhet, hogy e recenzió célját tekintve nem más, mint a műfajban gyakori: a szerkesztőség, illetve a recenzens szubjektív indítékai alapján nyújtott gesztus, szerény eredmény túlértékelése. Itt azonban másról van szó. Ez az írás – amely több okból csak érintőlegesen foglalkozhat a felvetődő kérdésekkel, egy olyan – könyvtárosi összmunkával létrejött – jelentős teljesítményt méltat, amely, ha nagy szó is, ide kívánkozik, mérföldkővel jelölendő a szakmai tevékenység: a folyóirat-nyilvántartás, jegyzékkészítés göröngyös útján.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (49) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (57) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)