E katastasé tou tomea efarmogéston neon tehnologión pléroforésés etié bibliothekes kai eipirase tous ste leitourgia ten bibliothékon sten Ellada = Etat de fart de l’application des nouvelles technologies de l’information dans les bibliothéques et leur incidence sur les fonctions des bibliotheques en Grece = State of the art of the application of new information technologies in libraries and their impact on library functions in Greece : Raport final / [par] Meletes tonikes anaptuxes ; [publ.] Commission des Communautés européennes. – Code project LIB-2/9. – Luxembourg : EC, 1988. – XIX, 215 p. ; 30 cm. – (EUR ; 11036 GR/FR-EN/9).

 

 

A görög könyvtárak helyzetét ismertető kötet elsősorban az ország krónikussá vált könyvtárügyi problémáival foglalkozik. A két legsúlyosabb ezek közül a nemzeti bibliográfia és az országos könyvtári hálózat hiánya. A Nemzeti Kutatóközpont “Országos dokumentációs központ” elnevezésű programja hivatott a könyvtárak modernizálására, az új technológiák bevezetésére elsősorban a kutatóközpontokban és az egyetemi könyvtárakban. A program megvalósítása igen nagy nehézségekbe ütközik, elsősorban a régi anyagok tekintetében. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a könyvtárak egymástól eltérő nyilvántartási és feltárási rendszereket használnak, egy részük pedig inkább könyvlerakatnak nevezhető, mintsem valódi könyvtárnak.
Az 1982-es statisztikai adatfelmérés során 625 könyvtárat regisztráltak Görögországban, a következő megoszlásban: a nemzeti könyvtár, 32 közkönyvtár (megyei könyvtár), 400 közművelődési könyvtár, 21 gyermekkönyvtár, valamint egyetemi könyvtárak és szakkönyvtárak, kolostori könyvtárak (pl. Mont Athos és Patmos), és magángyűjtemények.
A felsorolt könyvtárak közül 109-nek feltárt az állománya, 25-ben pedig modern technológiát alkalmaznak. Ez utóbbiak közé általában az egyetemi és a tudományos szakkönyvtárak tartoznak. Többségük nem a könyvtár számára készült szoftvert használ, mivel a számítógép általában az anyaintézményé, a könyvtári program csupán a könyvek és folyóiratok regisztrálására szorítkozik, de nem teszi lehetővé az online használatot. Sokhelyütt célszerűbb lenne kisszámítógépek használata, mert ezek kezelése egyszerűbb az állandóan szakemberhiánnyal küszködő könyvtárakban.
A Nemzeti Könyvtárat 1832-ben alapították, jelenleg az Oktatási Minisztérium fennhatósága alatt működik. A tanulmány szerint egyedül a kötelespéldány-gyűjtését képes maradéktalanul ellátni, a többi nemzeti könyvtári funkció gyakorlásához ugyanis hiányoznak a feltételei. Szakozásra az Otto Hartwig-féle rendszert vezették be. A nemzeti könyvtárnak mindössze 77 alkalmazottja van, ebből 40 a szakképzett könyvtáros. Összesen két személyi számítógéppel rendelkeznek.
A parlamenti könyvtárat 1854-ben alapították, kötelespéldány-gyűjteményét tekintve letéti könyvtári feladatot is ellát. Történelmi értékű anyagán és a ritka kiadványokon kívül számos hazai és külföldi periodika is gazdagítja állományát. A könyveket a müncheni könyvtár szakozási rendszere szerint dolgozzák fel saját szükségleteiknek megfelelően átalakítva. A központi könyvtár 1934 óta működik a parlament épületében, míg a híres Benakis-gyűjteményt a régi parlament épületében őrzik.
Az egyetemi- és a kutatást szolgáló könyvtárak működésében megkülönböztetett szerep jut az Országos Kutatási Központ keretében szervezett Dokumentációs Központnak, amely e könyvtárak online gépesítésének megszervezésében kezdeményező szerepet vállalt. A központ 1960-ban létrehozott könyvtárának számítógépéhez csatlakoznak a fejlettebb technológiával rendelkező külső könyvtárak, akik számára egyfajta hálózati központként üzemel. Online kapcsolatban áll kb. 200 külföldi adatbankkal, így a különböző tudományos, oktatási intézmények, valamint a kutatók nemcsak a központ adatbázisához jutnak hozzá, hanem a belföldi és külföldi könyvtárközi kölcsönzéseket is ezen keresztül intézhetik. E központ a Műszaki Kamara Dokumentációs Központjával együtt az EURONET hálózaton keresztül kapcsolódni tud az európai adatbankokhoz is.
A Műszaki Kamara Könyvtárát és Dokumentációs Központját 1931-ben hozták létre, 1981 óta nyilvános könyvtár. Feladata a görög mérnökök tudományos és műszaki információkhoz juttatása. Technikai felszereltsége, korszerű adatbázisa kapcsolatban áll a műszaki kamara termináljával. Könyvekből, tanulmányokból és szabványokból álló gyűjteményét a Dewey-rendszer szerint szakozzák.
Ugyancsak a tudományos kutatást segíti elő a kitűnően feltárt, de nem gépesített Gennadios könyvtár a maga hatalmas kéziratgyűjteményével. A neo-hellén és bizánci kutatóközpont könyvtára 1985-ben kezdte el katalógusának építését. Említésre méltó még az Evangelismos kórház könyvtára. 1930-ban alapították, könyvek, tudományos dolgozatok, kutatási anyagok képezik az állományt, amelyet a “Library of Congress Classification” alapján tartanak nyilván.
A tudósok munkáját két magángyűjtemény szolgálja még. Az egyik a loverdui könyvtár, amelyben XV. századi könyveket és a görög klasszikusok európai nyelveken megjelent régi fordításait őrzik. A másik a görög irodalom és történelem archívuma (ELZA), ennek anyaga a XIX-XX. századból való. Dewey-rendszert használ. Periodikáinak adatait gépi katalógusban lehet elérni.
A különleges nemzetközi érdeklődésre számottartó szakkönyvtárak közül kiemelkedő jelentőségűek a Mont Athos-i kolostori könyvtárak. Görögország legrégibb ilyen könyvtára a lavrai kolostoré, amelynek alapítási éve 963. Ez a világ harmadik könyvtára – a vatikáni és a sinai után -, amely bizánci és Konstatinápoly eleste előtti kéziratokat őriz. A 17 ezer kéziratból 13 ezer katalogizált. Az ősnyomtatványokat időrendben tartják nyilván. A Mont Athos-i könyvtárakon kívül középkori, török hódoltság korabeli és felvilágosodás kori gyűjteménnyel rendelkezik a zakynthosi, a kozani, a chiosi és a pilioni könyvtár.

A felsőoktatási intézmények könyvtárai

Az athéni egyetem könyvtára 1982-ben vásárolt egy 2×760 Mb memóriával rendelkező CYBER 720 típusú számítógépet, bár egyelőre megfelelő szoftver hiányában még nem tudja használni. A közgazdasági és kereskedelmi főiskola könyvtára a Dewey-féle szakozási rendszert alkalmazza és PRIME-típusú számítógéppel rendelkezik. A politikai és társadalomtudományi tanszék könyvtára Mini 6 Bull számítógépet használ. A Trák Egyetemi Könyvtár erőfeszítéseket tesz egy gépesített görög szakozási rendszer fejlesztésére. A Thessaloniki Egyetemi Könyvtár megkísérelte a nemzeti bibliográfiai központ kialakítását, de nem járt sikerrel ez a próbálkozás. A könyvek tartalmi feltárása a Library of Congress rendszerévet történik, MONROE MS 2000-es mikroszámítógépen. Ez alkalmas az új könyvek, folyóiratok és egyéb időszaki kiadványok nyilvántartására, valamint online folyóiratkatalógus készítésére. A Krétai Egyetemi Könyvtár szintén a Library of Congress feltárási rendszerét használja. Ez az egyetlen olyan egyetemi könyvtár Görögországban, amely központi könyvtári funkciókat is ellát a területén. Egy kisszámítógéppel is rendelkezik, amely a katalógus és egyéb könyvtári műveletek gépesítésére alkalmas. A megrendelést és a kölcsönzést az egyetem központi számítógépén végzik. Az Égei Egyetemi Könyvtár 1985-től Mini 6 Bull típusú számítógépével a könyvek nyilvántartását végzi. A Janinai Egyetem Központi Könyvtára 1971 óta működik. SHERRY PC rendszerű mikroszámítógépe csatlakozik az egyetem központi számítógépéhez, de személyi és helyiség problémák miatt egyelőre még nem használják. A Patrasi Egyetem Központi Könyvtárát 1968-ban hozták létre. Komoly helyiséggondokkal küzd, gépesítése nincs megoldva. A könyvek szakozása az ETO szerint történik.
A gyermekkönyvtárak hálózata megfelel az UNESCO gyermekkönyvtári normáinak. A Földművelési Minisztérium kezdeményezésére 21 könyvtárat hoztak létre 4-15 éves gyermekek részére. A gyermekkönyvtárakban is a Dewey-rendszer szerint dolgozzák fel az állományt. E könyvtárak tevékenységét a Gyermek- és Ifjúsági Könyvek Központja irányítja.
A kantzai, valamint a psychikoi amerikai kollégiumok általános iskolai könyvtárainak szervezettsége kifogástalan. A kantzai könyvtárban is a Dewey-rendszert alkalmazzák az állomány feltárásában, IBM kompatibilis PC-ken tárolják az adatokat és a D-Base III szoftvert alkalmazzák. A szerzeményezés és a könyvek nyilvántartása szintén gépesített.
A példákból jól látható, hogy a szerény központi támogatás gátat szab a könyvtárak gépesetésének. A közművelődési és egyetemi könyvtárak csak az oktatási minisztérium engedélyével (és anyagi támogatásával) ruházhatnak be erre a célra, ráadásul egy olyan bizottság engedélyével, amelyet eddig még nem is hoztak létre.
A kötet második fejezete a kérdőívekre adott válaszok alapján szerkesztett táblázatokat tartalmazza, melyek eligazítanak a könyvtárak gépesítését illetően. Bemutatják a használatos számítógépeket és rendszereket, míg a függelék 1982-es adatokat közöl a könyvtárakról (név, cím, gyűjtőkör, szakozási rendszer stb.).