1. Előzetes megjegyzések

1.1. “Alkalmazott és természettudományok”

Az Országos Bibliográfiai Értekezlet szervezői alighanem csak véletlenül alkalmazták a fenti sorrendet korreferátumom címében (1- alkalmazott- 2- természettudományok). A sorrend mégis jellemző. Hazai szakbibliográfiai tevékenység ugyanis – néhány csekély kivételtől eltekintve csak az alkalmazott (műszaki, mezőgazdasági és ember/állatorvosi) tudományok bibliográfiájának határterületén, illetve szervezetében fordul elő. Így korreferátumom is elsősorban a nagy “alkalmazott természettudományi” szakterületek kapcsán említi az “élettelen” és “élő” természettudományok bibliográfiáját.

1.2. Területi elhatárolás

A bibliográfia fogalma mind területileg, mind műfajilag parttalan. Így – bár ez a lényeg halogatásának tűnik – mégiscsak meg kell mondanom, hogy miről beszélek. Mondandómat a szorosan vett nemzeti szakbibliográfiai munkákra (vagyis a hazai szakirodalom bibliográfiai számbavételére és e számbavétel eredményeinek kurrens és kereshető hozzáférhetővé tételére) összpontosítom. Az alkalmazott és természettudományi hungarika-bibliográfiáról (amatőr, ill. baráti cédulaküldözgetésektől és szűk szakterületek elszigetelt kezdeményezéseitől eltekintve) nincs mit mondani. Az egyetemes szakbibliográfia (vagyis a világ alkalmazott és természettudományi szakirodalmáról adott hazai, vagy itthon hasznosított tájékoztatás) viszont külön könyv témája lehetne, nem pedig egyetlen korreferátumé. Így jobb, ha csak néhány gondolatot, vitás kérdést vázolok e tekintetben (lásd a 2. fejezetet).

1.3. Műfaji elhatárolás

Egyetértek Szabó Sándorral: a bibliográfiához – az általam vizsgált ismeretágak területén különösen nagy hangsúllyal – hozzátartoznak a leírt mű tartalmi jegyei (legalább szakcsoportosítás, osztályozás vagy tárgyszavak, de szükség esetén kiegészítések vagy kivonatok is). A puszta szerzői, ill. forrás szerinti regisztráció szakterületeken értelmetlen. Ezért bibliográfiai feldolgozásnak tekintek minden jeladó tájékoztatási feldolgozást. Kirekesztem viszont e közből az “eredetit pótló” feldolgozásokat (recenziót, “tömörítvényt”, szemlecikkeket), holott természetesen alkalmazzák a bibliográfiai adatközlést. Hely és idő híján nem foglalkozom az alkalmazott és természettudományok személyi (életmű-) bibliográfiai vonatkozásaival, az egyes intézmények munkatársainak szakirodalmi munkásságát feltáró bibliográfiákkal és a helyismereti és szakbibliográfiák határterületeivel sem.

1.4. Kurrens és retrospektív bibliográfia

Zsenge könyvtáros korom óta fából vaskarikának tartom ezt az elhatárolást. Vajon az ötven évenként periodikusan kiadott retrospektív bibliográfia kurrens? Vagy a félévenként közreadott, fél év irodalmára visszatekintő bibliográfia retrospektív? Vajon a folyamatosan létrehozott, feltöltött, és elsősorban retrospektív információ-keresésre alkalmazott bibliográfiai adatbázis melyik skatulyába való? (Egyezzünk meg: igazán retrospektív bibliográfiáról csak elmaradás pótlásaként beszélhetünk. Feltételesen ide sorolhatnánk még (közreadói kategóriaként) a nagyobb időszakot felölelő, kumuláció révén, ill. másodlagos “kigyűjtéssel” közreadott, egy-egy szakterületre, vagy dokumentumfajtára kiterjedő bibliográfiai kiadványokat is. Általában azonban jobb, ha a használati tulajdonságok szerint csoportosítunk: melyik bibliográfiai eszköz használható kizárólag “újdonságértesítésként” és melyik több kevesebb korlátozással – retrospektív információkeresésre is, vagy – késése miatt – éppenséggel csak keresésre.

1.5. A csoportosítás

Mondandómat – az általános részek után – elsődlegesen a nagyobb szakterületek szerint, azon belül pedig forrásdokumentumok szerint igyekszem csoportosítani. Egyes speciális dokumentumokról mégis külön, vagy külön is kell beszélni (disszertációk, kutatási jelentések, szabványok, szabadalmi dokumentumok, gyártmányismertetők stb.).

1.6. A részletekről bibliográfiai tényekről

Amit elmondok az meglehetősen munkaigényes “tényfeltáró” munkán alapul, részben személyes információkat, részben bibliográfiai forrásokat hasznosító munkán. A részletek bemutatását azonban – tudatosan – mellőzőm, mert nem fér bele kereteinkbe. Megterhelem azonban lelkiismeretemet egy ígérettel: igyekszem e tényeket rendszerezve, bibliográfiai és/vagy más formájú összeállításban a későbbiekben közreadni.

1.7. A bibliográfia mint gazdasági kategória

Nem tudok a későbbiekben financiális kérdésekre visszatérni, legfeljebb utalásokban. Ez azonban nem jelenti e szempont elhanyagolását. Mert fennkölt dolog ugyan kimondani, hogy bibliográfiára szükség van, de ettől még nincs pénz a bibliográfiai munkára. Boldogult “szocializmusunk” sem tudta e kérdést helyére tenni, nem tudta meghatározni a szakbibliográfia helyét az amúgy is vegyes finanszírozású információs rendszerben. vajon állampolgári jogon járó, állami, vagy önkormányzati eszközökből fenntartandó (esetleg csak támogatandó) könyvtári szolgáltatás a bibliográfia? Vagy éppenséggel a fogyasztónak eladandó információ-áru? Vagy – ami valószínű – is-is? Ha így, ha úgy a kérdés a demokrácia és a piacgazdaság viszonyai között is felmerül. Nem csak mai nyomorunkban, hanem remélt holnapi virágzásunk körülményei között is. A kérdésre a nemzeti (ne adj Isten nép/nemzeti) kultúrpolitikának válaszolnia kell. Mármint, ha a szakbibliográfiai tevékenységet “át akarjuk menteni”. És remélem – akarjuk.

2. A nemzetkőzi szakirodalom bibliográfiai feldolgozása

2.1. Kételyek a magyar nyelvű feldolgozást illetően

Mondanom sem kell, hogy e néhány megjegyzésben sem egyetemes méretű feldolgozásról, hanem a nemzetközi (egyetemes) szakirodalom hazai feldolgozásáról van szó. Kiemelni mindenekelőtt azt a tényt kell, hogy az ilyen irányú nemzeti vállalkozások itthon csakúgy mint külföldön a kételyek és kritikák kereszttűzében állnak és – tagadhatatlanul – visszaesőben vannak az alkalmazott és természettudományok területén (az utóbbiakén különösen).
A kételyek érvrendszere tekintélyes:
a./ Kis ország, vagy kis nyelvterület eleve nem lehet képes világméretű bibliográfiai számbavételre és szakszerű feldolgozásra.
b./ A nagy, nemzetközi (INIS, AGRIS stb.) vagy regionális, vagy éppenséggel nemzeti, de nemzetközi hatóerejű vállalkozásokhoz (Chemical Abstracts, Science Abstracts, Engineering Index, Excerpta Medica, CAB stb.) képest a hazai feldolgozás felesleges, nem gazdaságos párhuzamosságot jelent; inkább kooperálni kell, mint ismételni. Nemzeti input – világméretű output legyen a jelszó!
c./ A korszerű technika játszi könnyedségűvé teszi a nemzetközi, vagy nemzetközi hatóerejű vállalkozások nemzeti hasznosítását, kezdeti lépéseket jelentő mágnesszalagos bibliográfiai adattáraktól kezdve, az online információkeresés és a CD-ROM-ok mérföldköveiig. Nincs többé példányszám-korlát, “itt az írás (jóllehet bináris), olvassátok érett ésszel józanon” – és már egy terminál, vagy egy CD-olvasó és egy PC is elvezet a bölcsek kövéhez, míg a hazai feldolgozás “mind csak hiábavaló”, vanitatum vanitas.
d./ A hazai feldolgozás eredményeinek retrospektív kereshetősége mindig is probléma volt. Bezzeg a nemzetközi adatbázisokban nincs ilyen probléma.

2.2. Ellenérvek és hazai vállalkozások

A fent elmondottak mind igazak. A kérdés csak az, hogy érett-e a helyzet a nemzetközi szakirodalom hazai feldolgozásának megszüntetésére, ill. ha nem érett, rövid időn belül érett lesz-e? A feldolgozást végző, sőt korszerűsítő hazai intézmények szerint e munkára ma még szükség van. Indokok:
a./ A magyar felhasználó a legtöbb szakterületen nem ért idegen nyelveken (gyakorlatilag angolul, de a tegnapelőtti KGST-időkben oroszul sem), tehát nem csak keresni képtelen, hanem a keresés eredményét megérteni is.
b./ A nagy nemzetközi bibliográfiai adatbázisokban végzett rendszeres (kurrens), vagy retrospektív keresés igen drága, sőt valutában drága a hazai feldolgozáshoz képest.
c./ A nagy adatbázisokban számunkra sok a ballaszt; a hazai feldolgozás a hazai szakterületeknek kellő tételeket válogatja ki és a tartalmi feltárást hazai igények szerint végzi.
d./ A nemzetközileg hasznosítható adatbázisok esetleg megoldhatják a retrospektív bibliográfiai információkeresés és a kurrens szelektív információszolgáltatás problémáját, de nem pótolják a kiadvány-formájú, áttekintésre, böngészésre, általános tájékozódásra is alkalmas referáló folyóiratokat, kurrens bibliográfiákat, egyszóval az “újdonságfeltáró szolgáltatásokat” (current awareness services).
e./ A hazai felhasználók igénylik a nemzetközi szakirodalmat feldolgozó szolgáltatásokat; amint az ilyen jellegű vállalkozások leállnak, elkezdődik a felhasználó intézményenkénti “csináld magad” feldolgozás, eredménytelenül, párhuzamosan, dezinformálóan, drágán.
A hallgatóra (olvasóra) bízom, hogy tegyen igazságot – ha tud. Az azonban mindenesetre kétségtelen, hogy a legtöbb hazai alkalmazott (de nem természet-) tudományi szakterületen folyik a nemzetközi szakirodalom válogató jellegű hazai feldolgozása, léteznek az erre alapuló szolgáltatások (az OMIKK szakirodalmi tájékoztatói és témafigyelése, az Agrárirodalmi Szemle stb.) sőt adatbázisok is létrejönnek vagy legalábbis szülőik vajúdnak létrejöttükön a konzervatívok morgolódásától kísérve, de nyilvánvalóan, a sokrétű hasznosítás és a retrospektív kereshetőség érdekében.
Másfelől a távoli jövő aligha kétséges. Ha hosszabb idő alatt és nem hézagmentesen is, a nemzeti szakbibliográfiai szolgáltatás a nemzetközi szakirodalomról az ehhez adott nemzeti input mellett a nemzetközi adatbázisokból végzett kulturált szolgáltatás és nem a hazai feldolgozás irányába halad.

3. A nemzeti bibliográfia és a nemzeti szakbibliográfia viszonya

3.1. A kapcsolat lehetőségei

Mindenekelőtt rögzítsünk két sarkalatos alapelvet: Az egyik az, hogy célszerű lenne, ha – nem annyira a közreadást/szolgáltatást, hanem a feldolgozást illetően – a hazai szakirodalom bibliográfiai információira irányuló igényeket a nemzeti bibliográfia rendszere, adatbázisa révén lehetne, ismételt feldolgozás nélkül kielégíteni. A másik alapelv, hogy a feldolgozás területén is ésszerű a nemzeti bibliográfiai rendszer és a szakbibliográfiák munkamegosztása, elsősorban a tartalmi feldolgozás minél mélyebb szakértelme és a források “közelsége” miatt.
Mint az alapelvek általában, a fentiek is korlátokkal igazak. Az első, szükségszerű korlát a nemzeti bibliográfia korlátozott gyűjtőköre (dokumentumfajtákat illetően). A másik korlát az, hogy teljes értékű együttműködés a “papír-korszakban” nem lehetséges. Géppel olvasható, letölthető, kompatibilis adatbázisok talaján alakulhat csak ki a fenti alapelveken nyugvó együttműködés. És akkor még nem említettünk olyan “morbus hungaricus”-okat, mint a partikularitás, a presztízs-vágy, a kompromisszumokra képtelenség és a kölcsönös pénztelenség. Mindezek azonban nem az alapelvek cáfolatai, csak figyelembe veendő, vagy kiküszöbölendő tényezők.

3.2. Szervezeti modellek és megoldások

A nemzeti bibliográfia rendszere és a szakbibliográfiák között a következő kapcsolati modellek lehetségesek.
a./ A feldolgozás a nemzeti bibliográfia zárt rendszerében folyik, elsődlegesen a nemzeti bibliográfia céljaira, de a szakterületi vállalkozások esetleg “bedolgoznak”, különösen pedig (szolgáltatásaik céljaira, “letöltött” adatbázisok útján stb.) hasznosítják a nemzeti bibliográfia adatbázisát.
b./ A feldolgozást ki-ki (szakterületenként, illetve a nemzeti bibliográfia tudatosan korlátozott tematikai körben) saját maga, saját céljaira végzi, esetleg saját adatbázisokat hoz létre, de ezeket egyetlen adatbázisban, vagy fizikailag összekapcsolt adatbázisok hálózatában is egyesítik.
c./ Mint fent (b./ alatt), tehát munkamegosztás a feldolgozásban, de az egyes szolgáltatások és – esetleg – adatbázisok függetlenek maradnak egymástól, azokat nem egyesítik, nem kapcsolják össze. Így persze az átfedődő, ill. a szóródott irodalom feldolgozása csak hiányokkal és/vagy párhuzamosságokkal lehetséges, a retrospektív információkeresés pedig, ha technikailag egyáltalán lehetséges, veszteségekkel, véletlenszerűségekkel terhelt.
d./ Teljes elszigeteltség, hiányok és párhuzamosságok a feldolgozásban. Szakterületenként eltérően valamennyi modellel találkozhatunk a hazai gyakorlatban, kivéve a – talán legfejlettebb – b./ pont alatti megoldást.

3.3. A folyóiratcikkek feldolgozásának példája

A fentieket szemléltetjük a hazai időszaki kiadványok cikkeinek szakbibliográfiai feldolgozásának példáján. Mintegy 10 éve működik e területen munkamegosztás, amelynek lényege a következő (a szervezeti megoldás a fenti c./ modell viszonylag fejlett változata):
A feldolgozásban a Magyar Nemzeti Bibliográfia. Időszaki Kiadványok Repertóriumának szerkesztősége (a továbbiakban: repertórium), az AGROINFORM, az Országos Orvostudományi Információs Központ és Könyvtár, valamint az OMIKK (együttműködésben az Építésügyi Tájékoztatási Központtal (ÉTK)) vesz részt. A feldolgozásba bevont hazai időszaki kiadványokat felosztották egymás között. Az itt tárgyalt szakterületek közül a repertórium a természettudományok és a társadalomtudományokkal kapcsolódó alkalmazott tudományok feldolgozását vállalta. A repertóriumon kívüli szakközpontok az általuk vállalt időszaki kiadványokat dolgozzák fel. A más szakközpontok, vagy a repertórium kizárólagos illetékességébe tartozó cikkekkel nem törődnek, mert ez – lásd alább -érthetetlen okokból a repertórium dolga.
A repertórium a saját gyűjtőkörébe tartozó időszaki kiadványokat a lehető teljességgel dolgozza fel, de válogatva feldolgozza a szakközpontok gyűjtőkörébe tartozó időszaki kiadványok cikkeit is, nevezetesen azokat, amelyek saját gyűjtőkörébe, vagy az illető időszaki kiadványt feldolgozó szakközponton kívüli szakközpontok) gyűjtőkörébe tartoznak. Az utóbbiak bibliográfiai tételeit, a saját bázisból teljességgel feldolgozott kiadványoknak a szakközpontok gyűjtőkörébe tartozó cikkeiről készült tételekkel együtt, az illetékes szakközpontnak továbbítja – cédula formában.
A közreadás és a visszamenőleges keresés lehetőségének megteremtése a szakközpontok dolga. Az utóbbi – ha egyáltalán lehetséges – elszigetelt és így – a szóródott irodalom fent említett feldolgozása ellenére regisztrációs szempontból bizonytalan.
Íme a javított c./ modell. A teljes értékű (b./ modell szerinti) megoldáshoz csak a közös, vagy összekapcsolt, retrospektív keresésre alkalmas adatbázis hiányzik, amely a kurrens szolgáltatások előállítását és a külföldre irányuló tájékoztatást is megkönnyítené.

4. Szakterületenkénti áttekintés

Talán megbocsátja a hallgató/olvasó, hogy csak ilyen sok – jóllehet az alkalmazott és természettudományi szakbibliográfia gyakorlatában fogant – általánosság után térek rá az egyes szakterületek gyakorlatára, a hazai, illetve külföldi felhasználóknak szánt nemzetközi szakbibliográfiai szolgáltatások területén.

4.1. A műszaki szakbibliográfia

Elöljáróban megemlítendő, hogy ez a nemzeti szakbibliográfiai szakterület korántsem szorítkozik a műszaki tudományokra, hanem a gyakorlat, főként az ipari és ipari kutatási/fejlesztési gyakorlat igényei szerint kiterjed számos természettudományi ismeretágra, közgazdasági kérdésekre stb. Ez hatványozottan érvényes az”élettelen” természettudományokat lehető teljességgel feldolgozó, külföldre irányuló tájékoztatásra.
A műszaki könyvek szakbibliográfiai feldolgozásáról szólva – jóllehet következetesen kerüljük a történelmet és a részleteket – meg kell említeni egy megszűnt bibliográfiai vállalkozást: a Nehézipari Könyvkiadó, majd a Műszaki Könyvkiadó által megjelentetett, Jánszky Lajos és változó szerkesztőtársai által szerkesztett Magyar műszaki irodalom bibliográfiáját. A vállalkozás három, hosszabb időszakra visszatekintő kötettel (1: 1900-1055, 2: 1956-1960, 3: 1961-1965) indult, majd – az 1979 irodalmát feldolgozó kötettel záruló 11 évenkénti és egy két évre kiterjedő kötettel folytatódott. Elsősorban könyveket dolgozott fel, nagyobb részben a Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek bibliográfiája (MNB) felhasználásával. Megszűnésének oka a finanszírozás 1.7. alatt említett megoldhatatlansága. A kiadói dotáció csökkenése, illetve megszűnése után e vállalkozás a piacon nem tud megélni, és mivel nem könyvtári keretek között folyt, fenntartására költségvetési eszközök sincsenek.
Ilyen körülmények között a műszaki könyvekről elsősorban az MNB-ből, a kurrens füzetekből, illetve a Magyar Könyvészet köteteiből lehet tájékozódni, a szakcsoportonkénti közreadás és a mutatók révén nagyobb nehézségek nélkül. A retrospektív információkeresés nehézkességén nyilván az az MNB online kereshető és részleteiben letölthető adatbázisának létrejötte változtat majd. A kialakuló megoldás a 3.2. szakasz szerinti a./ modellre emlékeztet. Az MNB használata mellett megemlíthető még néhány, szűkebb szakterületeken készült retrospektív összeállítás, valamint az, hogy a magyar műszaki könyvek bibliográfiai tételei válogatva megjelennek az OMIKK szakirodalmi tájékoztatóiban és az ezek anyagát tartalmazó, félkész adatbázisban (szakirodalmi adatok magyar nyelvű, komplex célú adatbázisa; SZAKMA) is.
A műszaki időszaki kiadványokról nincs szükség külön szakbibliográfiára; egy technológiájában és gyorsaságában javuló nemzeti sajtóbibliográfia megoldhatja e problémát.
Az időszaki kiadványok cikkeinek feldolgozásáról már szóltunk. A kurrens műszaki cikkbibliográfiát az OMIKK a szakirodalmi tájékoztatók mellékleteként megjelenő szabadlapos bibliográfiákban adja közre, de ezek minden szakterületre kiterjedő, havonként megjelenő gyűjteménye is megrendelhető, Műszaki cikkek a magyar időszaki kiadványokban címen. Gyakorlatilag megoldatlan a retrospektív információkeresés. Megoldást a fent említett SZAKMA adatbázis fejlesztése, illetve a 3.3. alatt vázolt együttműködés továbbfejlesztése jelenthetne. Több éven át egészítette ki az OMIKK szolgáltatásait az ÉTK építésügyi cikkbibliográfiája.
Az egyéb műszaki szakirodalmi dokumentumok feldolgozására a későbbiekben még visszatérünk. Itt csak annyit említünk meg, hogy ezek egyike-másika is jelen van OMIKK szakirodalmi tájékoztatóiban; mindenekelőtt a hazai kutatási jelentések.
A hazai műszaki irodalomról külföldre irányuló tájékoztatás fő eszköze az OMIKK angol nyelvű referáló kiadványa a Hungarian Research and Development Abstracts. Science and Technology. A negyedéves referáló folyóirat erősen válogat a hazai szakirodalomban, viszont kiterjed az élettelen természettudományokra is és lehetőségeikhez mérten feldolgozza a – fő bázisát jelentő – folyóiratcikkek mellett a műszaki szakirodalom egyéb forrásait is. A feldolgozás – sajnos – független a hazai célú feldolgozásoktól is. A retrospektív keresés nehézkes; csak éves mutatók állnak rendelkezésre, de szó van számítógépi adatbázis létesítéséről is.
A fentiek – és néhány, jórészt megszűnt szakágazati kiadvány mellett – a külföldnek adott hazai tájékoztatás fő formája a”bedolgozás” nemzetközi információs rendszerekbe és nagy, nemzetközi hatóerejű bibliográfiai-referáló vállalkozásokba. A már csak emlékként említendő KGST/NTMIR (Nemzetközi Tudományos és Műszaki Információs Rendszer) alrendszerei mellett példaként említjük az International Atomic Energy Agency (IAEA; Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) INIS rendszerének (International Nuclear Information Systems) végzett, néhány más vállalkozáshoz hasonló referátum-szolgáltatást.

4.2. A mezőgazdasági szakbibliográfia

Aligha túlzás az az állítás, hogy az alkalmazott és természettudományok területén a legteljesebb értékű nemzeti szakbibliográfiai megoldást a Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia rendszere jelenti.
A Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia (további címének ma is élő rövidítésekkel: (MABI) a feldolgozott dokumentumfajtákat illetően – a szabványok, szabadalmi dokumentumok és gyártmányismertetők kivételével – lényegében teljes; kiterjed a – természetesen fő tartalmát jelentő folyóiratcikk-bibliográfián kívül könyvek, disszertációk kutatási jelentések és útijelentések bibliográfiai feldolgozására is. A folyóiratcikkek feldolgozása a 3.3. alatt ismertetett együttműködés keretében folyik.
A MABI rendszerét gépesítették. A folyamatosan feltöltött adatbázisból készülnek a MABI negyedéves füzetei. Emellett az adatbázisban – amely az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) hálózatán keresztül online üzemmódban elérhető – retrospektív információkeresés is végezhető (ezért nincs a MABI füzetének 1988 óta éves mutatója). Az adatbázis a feldolgozott információk átvételére, letöltésére is alkalmas.
A mezőgazdasági szakbibliográfiához szervezetileg csatlakozik az élelmiszertudomány és az élelmiszeripar területén végzett bibliográfiai feldolgozás. Ez – az AGROINFORM által kiadott szakirodalmi tájékoztatóban – válogatva tájékoztat a hazai szakirodalomról is.
A külföldre irányuló tájékoztatás a hazai szakirodalomról kétcsatornás. Egyik ága az angol nyelvű Hungarian Agricultural Review című negyedéves referáló folyóirat közreadása. Ez elsősorban folyóiratcikkeket dolgoz fel, de érintőlegesen egyéb irodalmat, így disszertációkat is. A retrospektív keresést szerzői és tárgyszavas mutató segíti. Tételszáma a MABI tételszámának csak jó egynegyede, tehát szükségszerű válogatással készül. A másik ág a FAO (Food and Agricultural Organization) rendszerének, az AGRIS-nak szolgáltatott magyar input; évi 6-800 válogatott tétel. Az állatorvostudományi szakbibliográfiát illetően lásd a 4.3. szakaszt.

4.3. Az orvosi szakbibliográfia

Az orvosi szakbibliográfia rendszere átalakulás alatt áll, amelynek lényege egységes rendszer kidolgozása, bibliográfiai adatbázis létrehozása és a kiadványok) gépi előállítása. Bár az ebből adódó változások még folyamatban vannak, célszerűbbnek látszik a tervezett rendszer bemutatása, mint az eddigi gyakorlat ismertetése.
A rendszer középpontjában a Magyar Orvosi Bibliográfia (MOB) áll. Gyűjtőköre a dokumentumtípusok szerint kiterjed az összes eddig megemlített dokumentumfajtákra, tehát könyvekre, új indulású időszaki kiadványokra, az időszaki kiadványokban és cikkgyűjteményekben megjelenő cikkekre, disszertációk téziseire, kutatási jelentésekre, és még más speciális dokumentumokra. A gyűjtőkör tartalmilag kiterjed az orvostudomány és orvosi gyakorlat, az egészségtudomány és ezek határterületei mellett a gyógyszerészetre is. A feldolgozás autopszián alapul, a kiadvány 6+1 (Kongresszusi kiadványokat feldolgozó) füzetben jelenik meg évenként.
A tervezett, gépesített rendszer alkalmas lesz a retrospektív információkeresésre, amelynek osztályozási/indexelési alapja a MESH (Medical Subject Headings) magyar változatának tárgyszórendszere lesz. A kiadvány szakbeosztása is az így képzett tárgyszóláncon alapul majd.
A külföldre irányuló szakbibliográfiai tájékoztatása Hungarian medical Bibliography keretében valósul meg. Az ebben közölt mintegy 1000-1200 válogatott bibliográfiai tételt gépi úton gyűjtik ki a MOB adatbázisából. A tételek angol nyelvű referátumokkal ellátva jelennek meg.
Itt említjük még meg, hogy az állatorvostudományi nemzeti szakbibliográfiai tevékenység jó színvonalon és – remélhetőleg folytatódban – az Állatorvostudományi Egyetem Könyvtárában folyik.

4.4. A természettudományi szakbibliográfia

Sok mondanivalónk a nemzeti természettudományi szakbibliográfia rendszeréről nincs, mivel ilyen rendszer nem létezik. A hazai természettudományi szakirodalom feldolgozása a Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerében, valamint az alkalmazott tudományok bibliográfiai feldolgozása keretében valósul meg. A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára lenne (lehetne) a hazai természettudományi bibliográfiai feldolgozás letéteményese, de ilyen tevékenység legfeljebb a hálózatához tartozó kutatóintézetekben folyik – sporadikusan. Az akadémikusok műveinek bibliográfiai feldolgozása természettudományi művekre is kiterjed, de aligha nevezhető természettudományi bibliográfiai vállalkozásnak. A külföldre irányadó természettudományi bibliográfiai tájékoztatás ugyan élénkebb, de nem alkot összefüggő rendszert.

5. Speciális dokumentumfajták bibliográfiái

Az alkalmazott tudományok területének adottsága számos sajátos dokumentum léte és jelentősége. Ezek egy része (disszertáziók, kutatási jelentések, audiovizuális dokumentumok) más ismeretágakban is megjelenik, más részük kifejezetten az itt tárgyalt ismeretágakhoz kapcsolódik.

5.1. Disszertációk

Feldolgozásuk és a feldolgozási eredmények közreadása vegyes színvonalú. A kandidátusi és “nagydoktori” disszertációk feldolgozása – elsősorban ismét az MTA bibliográfiai tevékenységének gyöngéi folytán – csak az országos és tárcakénti kutatásnyilvántartások, illetve a közreadott tézisek révén lehetséges. Az egyetemi disszertációk terén kedvezőbb a helyzet: a műegyetemek közős vállalkozásban gondoskodnak bibliográfiai feldolgozásukról. A MABI-ban, a MOB-ban és az állatorvostudományi bibliográfiákban szintén feldolgozásra kerülnek.

5.2. Kutatási jelentések

A bibliográfiai számbavétel rakoncátlan gyermekei. Eddig – ha nem is önmagukban, hanem a folyamatban lévő és befejezett kutató munkák nyilvántartásának melléktermékeként – jórészt megfoghatók voltak az Országos Kutatásnyilvántartás rendszerében. E rendszer azonban a társadalmi változások miatt – legalábbis jelen állapotában -agonizál és időbe tellik, amíg helyébe léphet egy, az államilag finanszírozott, vagy támogatott kutatásokról szóló jelentéseket és önkéntesen bejelentett, magánkutatásokról szóló jelentéseket regisztráló, az amerikai National Technical Information Service (NTIS) rendszeréhez ha nem is méretben, de funkciójában hasonló rendszer.

5.3. Szabványok szabályozási dokumentumok

A hazai szabványok bibliográfiai feldolgozása a Magyar Szabványügyi Hivatal (MSZH) kereteiben teljességgel megvalósul. A folyamatos tájékoztatás eszköze a Szabványügyi Közlöny, a retrospektív információkeresésre pedig az éves szabványjegyzék, valamint az MSZH katalógusai és újabban – adatbázisa nyújt lehetőséget. A hazai szabványok ritkán kerülnek be a szakterületenkénti bibliográfiai tájékoztatás kereteibe. Az MSZH nyilvántartásai kiterjednek az ágazati szabványokra is.
Bonyolultabb a helyzet a nem szabványként megjelenő szabályozások (irányelvek, előírások, szabályzatok) területén. Ezek különösen az építésügy területén jelentősek és ott az ÉTK gondoskodik kurrens feldolgozásukról és kereshetőségükről. Egyéb területeken a megoldások ötletszerűek.

5.4.Szabadalmi dokumentumok

A hazai szabadalmi dokumentumokról (helyesebben a szabadalmi ügyekről és azok állásáról, adatairól: bejelentést, közzétételt, megadott szabadalmakat illetően) a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő tájékoztat folyamatosan. A retrospektív információkeresést az Országos Találmányi Hivatal (OTH) teszi lehetővé, hagyományosan (vagyis a lajstromszám, illetve szabadalmi osztályok szerinti nyilvántartás és tárolás révén), de újabban több – részben kísérleti állapotban maradt – számítógépes rendszer útján is. Ezek közül kiemelkedik az OTH és az INFOKER Kisszövetkezet közös rendszere, a személyi számítógépeken kezelhető, beszerezhető és folyamatosan kiegészülő HUNPADOC adatbázis. Emellett a közlöny gépi előállításának “melléktermékeként” is létrejön egy gépi adatbázis. Ezen alapul a nemzetközi szabadalmi információs rendszer, az INPADOC részére adott magyar input is.
A szabadalmi dokumentumokat a szakterületenkénti hazai nemzeti szakbibliográfiai vállalkozások gyakorlatilag mellőzik – tekintettel az OTH teljes értékű szolgáltatásaira és a feldolgozás nehézségeire.

5.5. Egyéb dokumentumok

A hazai “vállalati irodalom”, helyesebben gyártmány- és szolgáltatásismertetők bibliográfiai feldolgozásának egyetlen -immár elvetéltnek tekinthető – vállalkozása a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem feldolgozó munkája volt a KGST/NTMIR Ipari Katalógusok Nemzetközi Speciális Információs Rendszere keretében. Ezen kívül csak esetleges feldolgozások folynak, természetesen eltekintve a gyűjteményes katalógusoktól, mint amilyen az ÉTK Magyar Építőipari Katalógusa volt. Feltételezhető új közgazdasági rendszerünkben a “Ki mit gyárt-Mit ki gyárt?” típusú információk iránti kereslet megélénkülése.
Az audio-vizuális dokumentumok bibliográfiai (“filmográfiai” vagy “videográfiai”) feldolgozása – részben szintén az e területen folyt KGST munkák megszűnése folytán – válságban van. Alighanem a szakterületenkénti bibliográfiai vállalkozásoknak kell felkarolniuk ezt a dokumentumfajtát.
A hazai előállítású számítógépi szoftverekről szóló tájékoztatás ma még idegen szakbibliográfiai tevékenységünktől. Ezért csak utalunk rá, mint a jövő egyik elkerülhetetlen fejleményére.

6. Összefoglalás

A nemzeti szakbibliográfiai tevékenység az alkalmazott és természettudományok területén heterogén színvonalú. Egészében nem nevezhető szegényesnek, de jelentős területeken nem alkot egységes rendszert. Az együttműködés és a korszerű technológia alkalmazása: adatbázisok létrehozása és sokrétű használata sürgető követelmény, aminek kompatibilitási, szabványalkotási és szabvány-alkalmazási feltételei is vannak. Másfelől aggasztó és egyre aggasztóbb a nemzeti szakbibliográfiai tevékenység finanszírozásának helyzete.
Reméljük, hogy értekezletünk is hozzájárul a jövő kiteljesedett és hasznos szakbibliográfiai eredményeihez.