Bevezetés

Az első koldulórendek, a ferences és domonkos közösségek a 12–13. század fordulóján jelentek meg Nyugat-Európában. A szegény és apostoli életet vállaló szerzetesek hamar követőkre leltek hazánkban is, és az elsők között alapított, nyugati határ menti vasvári konventben évszázadokig folytatták tevékenységüket. A Magyar Millennium ünnepségsorozata kapcsán 2001-ben a város és a Domonkos Rend támogatásával, valamint a Vasvári Múzeum szakmai irányításával és pályázati támogatások bevonásával rendezték meg A domonkos rend Magyarországon 1221–2001 című kiállítást, melynek anyaga a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, a mai könyvtár és levéltár páratlanul értékes állományának alapját jelentette.

Magyarországi rend- és kultúrtörténet

A Szent Domonkos által alapított rend működését 1216-ban III. Honorius pápa engedélyezte, majd a közösség 1217-ben felvette a „Praedicatores”, „Prédikátorok” nevet (Ordo Praedicatorum, OP). A domonkosok 1221-ben telepedtek le Magyarországon, a rendházak száma folyamatosan növekedett, ám az évszázadok során több csapás érte a közösséget és gyűjteményeit: törökdúlás, II. József rendelete a szerzetesrendek feloszlatásáról, majd az államosítás. 1950 után a kolostorok könyvanyaga részben megsemmisült, részben pedig állami gyűjteményekbe került. Néhány domonkos szerzetes próbálta menekíteni a dokumentumokat, pincékben, padlásokon, harangtornyokban rejtették el a köteteket.
A vasvári rendház a hatvanas évektől többek között az 1951-ben megalakult Vasvári Múzeumnak mint helytörténeti gyűjteménynek adott helyet. A kolostorhoz hozzáépítették a városi művelődési házat, amelyet a kilencvenes években megkezdődött felújítás, régészeti feltárás alkalmával újra leválasztottak. A domonkosok a rendszerváltást követően újjászervezték magyarországi rendtartományukat, Budapesten, Sopronban és Debrecenben kezdték meg tevékenységüket. 1989 után az Országos Széchényi Könyvtár raktáraiból mintegy 1200, nagyrészt 16–18. századi kötet került vissza a domonkosok tulajdonába, ami azonban csak töredéke az egykori gazdag anyagnak.

A Rendtörténeti Gyűjtemény

A Vasvári Múzeum által 2001-ben rendezett A domonkos rend Magyarországon 1221–2001 című kiállítás alkalmával mutatták be Vasváron a domonkosok magyarországi történetét, tevékenységét. A kiállításhoz a korábbi budapesti Thököly úti rendház könyvtárában és különböző raktárhelyiségeiben elhelyezett nagyobb mennyiségű könyv- és iratanyagból válogattak ki dokumentumokat. A szakkönyvek, a rendi szerzők munkái és a rendi vonatkozású kiadványok képezték a későbbi szakkönyvtár alapját, az 1950 előtti levéltári anyagok és kéziratok pedig a levéltárét.4 A Rendtörténeti Gyűjteményben három gyűjteményrészt különböztethetünk meg: a levéltárat, a múzeális gyűjteményt és a könyvtárat, mely további részekre tagolódik, műemlékkönyvtárra és raktárra.
A 2001-es kiállítást követően döntés született arról, hogy a vasvári kolostorban helyezi el a rend az Országos Széchényi Könyvtárból visszakapott köteteket. A Barokk könyvtár a vasvári kolostorban. Phare Tükör Program, 2002 című pályázatból alakították ki a műemlékkönyvtár számára azt a helyiséget, amelyben Torjay Valter művésztanár terveinek és Molnár Lajos asztalosmester munkájának köszönhetően a közel 1200 régi könyv méltó elhelyezést kapott.
A műemlékkönyvtár mellett működik a rendtörténeti szakkönyvtár, mely a tudományos kutatást igyekszik segíteni. Kézikönyvtári állományában megtalálhatók vallástudományi kézikönyvek és alapvető rendtörténeti munkák, monográfiák, sorozatok. A többi rendi vonatkozású kötet, melyek főként domonkos szerzők által írt, illetve a rend történetéről szóló munkák, a tetőtérben kialakított raktárban kapnak elhelyezést. A számtalan nyelven íródott dokumentumok mind műfajuk, mind témájuk tekintetében igen változatos képet mutatnak.
A Rendtörténeti Gyűjteményben működő kisebb levéltár a rendházakból és a hagyatékokból Vasvárra érkező iratanyagokat rendszerezi. Neves domonkos szerzetesek kéziratait, levelezéseit találhatja meg a látogató, hozzáférhető például Nusser Péter OP (1889–1952) fotóhagyatéka is, amely a két világháború közti rendi életet mutatja be.
A Rendtörténeti Gyűjtemény létrejöttében és fejlesztésében kiemelkedő szerepe van dr. Zágorhidi Czigány Balázsnak, aki történelem-latin szakos diplomával 1991-ben került a vasvári kolostorba, és 1992-től lett a városi múzeum vezetője. Nevéhez fűződik a kolostor rekonstrukciója, a Rendtörténeti Gyűjtemény kialakítása és a domonkos kultúra gondozása. A múzeumigazgató munkáját Ireneusz Wysokinski OP, lengyel domonkos szerzetes, levéltáros segíti. A domonkos atya többéves magyarországi missziója után ugyan jelenleg a krakkói rendház tagja, mégsem szakította meg a kapcsolatot a magyar domonkosokkal és a vasvári gyűjteménnyel, továbbra is aktívan részt vesz a rend levéltárosaként a gyűjtemény gondozásában. Az intézmény működését szakmailag és anyagilag több szervezet és alapítvány támogatja, többek között a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vasvár Város Önkormányzata és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, valamint a Domonkos Rend. A támogató szervezetek széles köre ellenére a gyűjtemény kezelésének egyik központi és hosszú idő óta fennálló, jelentős problémája, hogy a Vasvári Múzeumnak nincs lehetősége főállású könyvtáros-levéltáros szakembert alkalmazni, aki munkájával hosszú távon, megbízható módon biztosítaná a könyvtárral kapcsolatos szakmai feladatok ellátását.
A Vasvári Múzeum munkatársai 2000 óta folyamatosan gyarapítják a Rendtörténeti Gyűjtemény állományát, elsősorban templomokban fellelt anyagokból, hagyatékokból, ajándékokból, valamint, ha lehetőség nyílik rá, vásárlással. 2002-ben a soproni domonkos templom tornyából nem várt mennyiségű, értékes irat került elő, amelyek között a 18. századi iratanyag és a 19–20. századi Historia Domusok (rendháztörténetek, melyek a rendtörténeti kutatást segítik) mellett a rendi internátus, az 1931–1948 között működő Julianeum irattárának töredékei is megtalálhatóak. Emellett ebben az évben a rendtörténeti szakkönyvtár pályázati forrásból is gyarapodott. Az Archivum Fratrum Praedicatorum teljes sorozatát (1930–2001), a Dissertationes Historicae Ordinis Fratrum Praedicatorum közel teljes sorozatát, a Monumenta Ordinis Praedicatorum Historica újabb köteteit és számos további kötetet és periodikát sikerült beszerezni egy római tanulmányút során. 2003-ban Sopronból újabb 30–40 mázsányi dokumentumot szállítottak Vasvárra, majd ezt követte 2004-ben Szabó Szádok OP (1869–1956) könyvtárának régikönyv-anyaga, amely 120, zömében 16–17. századi kötetet jelentett (köztük a könyvtár egyik legrégebbi darabját, egy domonkos szerző, Caietanus 1530-ban kiadott evangélium magyarázatát). A hagyatékok jelentős mértékben hozzájárulnak a gyűjtemény bővüléséhez, így a 2004-ben elhunyt Hosszú Ince OP atya (1922–2004) örökségéből a szakkönyvtár mintegy 50 kötettel, a levéltár kb. 0,5 folyóméter irattal gyarapodott. 2005-ben Szigeti József OP (1907–2002) 2 folyóméter iratanyaga és mintegy 150 szakkönyve, 12 régi könyve, 2008-ban pedig Csertő György OP (1910–2006) nagylózsi plébános 2500 kötete került a gyűjteménybe. Az egykori szombathelyi domonkos kolostor, a mai Szent Márton Plébánia is úgy rendelkezett, hogy Vasvárra szállítsák Bőle Kornél OP (1887–1961) hagyatékát, amely 2–3000 kötet könyvet, 50 doboznyi alap szinten rendezett levéltári iratot és további 10 ládányi rendezetlen iratanyagot tett ki. A hagyatékban olyan jelentős művek találhatók, mint Szent Jeromos 1508-ban kiadott „Vitae Patrum”-a, Szent Margit szentté avatásával kapcsolatos iratok, valamint Bőle Kornél naplói és kéziratai. Érdemes megemlíteni a gyűjteményből a 19. század végén Zafféry Károly (P. Angelikusz) által A Legszentebb Rózsafüzér Királynéja címen indított folyóiratot, vagy az 1920-as évektől szervezett ún. Credo-mozgalomhoz kapcsolódó folyóiratot, a Credo-t.

A gyűjtemény rendezése, feltárása

A gyűjtemény rendezése, feldolgozása, kutatásra alkalmassá tétele évek óta tart. A legsürgetőbb feladatok közé tartozik az utóbbi 10 év során felhalmozódott kötetek átválogatása, a számukra legmegfelelőbb gyűjteményrészben való elhelyezése, illetve formai- és tartalmi feltárása. A 2002-ben elnyert pályázatból újonnan kialakított barokk könyvtárteremben a hivatalos könyvtári besorolásnak megfelelően csak az 1850 előtt megjelent kötetek szerepelnek, melyek csoportosítása korábbi lelőhelyük szerint történt, az alapján, hogy mely rendházhoz tartoztak, mielőtt Vasvárra kerültek. A szakkönyvtári gyűjteményrészben a szakirodalom, általános teológiai lexikonok, rendtörténeti kézikönyvek kaptak helyet. Az állományrész nagyságának és célszerű elhelyezésének köszönhetően a helyszínen akár katalógus nélkül is könnyen megtalálhatóak a keresett dokumentumok. A Rendtörténeti Gyűjteményben szerepelnek olyan rendtörténeti sorozatok is, amelyek alapvetően a szakkönyvtárhoz tartoznak, de helytakarékosság és egyéb gyakorlati megfontolás alapján jelenleg mégis a raktárban lettek elhelyezve. A raktárnak kialakított tetőtéri helyiségben, amely tulajdonképpen második emeletnek is tekinthető, a rendház épületének felújítása és átalakítása után létrehoztak egy látványraktárat is a múzeumi kiállítási tárgyak számára. A többszöri átépítések és a domborzati viszonyok miatt a rendház épületszintjeinek szokatlan a beosztása. A mai földszint eredetileg az első emelet, a mai alagsor a zarándokszállással az épület egykori földszinti része volt.
2004-ben szervezték meg az első Domonkos Örökségvédelmi Tábort, melyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem tíz könyvtár szakos hallgatója segédkezett a Sopronból még 1993-ban beszállított, mintegy 30–40 mázsányi ömlesztett könyvanyag tisztításában és rendezésében. 2005-ben elkészült a levéltár fond és állagjegyzéke, a műemlékkönyvtár anyagának mintegy 50%-áról, a beazonosíthatóságukat lehetővé tevő, az alapvető adataikat tartalmazó számítógépes nyilvántartás, valamint a szakkönyvtár anyagáról egy áttekintő lista. 2005 óta az ELTE-BTK könyvtár és történelem szakos hallgatói szinte minden évben segítenek a gyűjtemény rendezésében. 2009-ben a tetőtér elkészültével megkezdődött a raktár polcainak feltöltése. A könyvtári dokumentumok rendezéséhez meg kellett határozni a felállítás elvét, amelyet nehezített az állomány heterogén összetétele. A gyűjtemény tartalmi és formai feltárása közben meg kellett fontolni, hogy az egy témakörhöz tartozó kötetek egymás mellé kerüljenek-e a polcra, amely a feldolgozásig segítené a tájékozódást. Mivel nem dolgozik könyvtáros a múzeumban, így a katalógusépítés lassan halad, azonban fontos, hogy az állomány mielőbb használhatóvá váljon. Ha azonban a folyamatos gyarapodást is figyelembe vesszük, akkor inkább a mechanikus raktári rend látszik célravezetőnek. Tematikus rendezés esetén önálló csoportot alkotnak a domonkos szerzők munkái, ezen belül külön a magyar és a külföldi szerzők, indokolt egy konkrét rendtörténeti szekció létrehozása és egy újabb csoport a domonkos szenteknek, mint például a rendalapító Szent Domonkos, az angyali doktor, Aquinói Szent Tamás, vagy Árpádházi Szent Margit, Sienai Szent Katalin, valamint a róluk szóló műveknek. A legenda szerint Szűz Mária rózsafüzért adott Szent Domonkosnak, de nemcsak a domonkos szerzetesek között, hanem az egész katolikus egyházban az imádság egyik kedvelt és régi formája a rózsafüzér, így a szentolvasóval kapcsolatos irodalom szintén önálló gyűjteményrészt, tematikus csoportot igényel.
A Dr. Bendefy László Városi Könyvtár együttműködésével, melynek fiókkönyvtára lett a Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, egy TÁMOP pályázatnak köszönhetően, 2010-ben kezdődött meg az állomány feltárása a SZIKLA integrált könyvtári rendszerben. A Domonkos Örökségvédelmi Tábor keretében e cikk szerzője, a tábor állandó résztvevőjével, Péterffy Alexandrával, a budapesti Piarista Központi Könyvtár könyvtárosának segítségével 74 kötetet, körülbelül 80 címet dolgozott fel, többnyire a 19–20. század fordulójáról. A Domonkos Rendtörténeti Gyűjteménynek jelenleg nincs önálló, az állomány teljes körű visszakereshetőségét biztosító katalógusa. Az eddig feldolgozott kötetek leírása a városi könyvtár honlapján5 érhető el. Remélhetőleg az ebben a katalógusban szereplő rekordok száma mielőbb gyarapodni fog.
A katalogizálást több tényező nehezíti. A kötetek jelentős része idegen nyelvű, elsősorban latin vagy gótbetűs német, ezeken kívül olasz, spanyol, francia, valamint angol, de találunk szláv és eszperantó nyelven írt műveket is. Körültekintő figyelmet igényel a szerző nevének egységesített besorolási adatának megállapítása. Ilyen esetben óhatatlanul utána kell nézni az író származásának és egységesített névalakjának. Fontos, hogy az állományt feldolgozó könyvtáros rendelkezzen a nyelvi alapismereteken kívül teológiai jártassággal és ismerje a legfontosabb domonkos szerzőket. Az egységesített besorolási adatok megállapítása mellett szükséges a megfelelő utalók rögzítése az egyes névvariánsok összekapcsolására, hogy megkönnyítsék a dokumentumok visszakeresését. Elsősorban a szentek névváltozatainál lényeges a pontos utalási rendszer kialakítása, mivel nevük egyaránt szerepelhet szerzői minőségben, cím részeként vagy, ami a leggyakoribb, tárgyi melléktételként. Gondoljunk csak Aquinói Szent Tamásra, aki a maga életművével kiemelkedőt alkotott, Vasváron is számtalan kötete található meg, közöttük a Summa theologiae különböző nyelven, különféle kiadásokban és természetesen igen gazdag a róla szóló irodalom is. De említhetnénk Sienai Szent Katalint, aki szintén több művel képviselteti magát a domonkos irodalomban, és életét sokan feldolgozták regény formájában, illetve szakirodalmi monográfiákban. A magyar könyvtári katalógusokban az említett szentek nevét keresve több különböző névváltozatot fedezhetünk fel. Az érvényben lévő hazai könyvtári szabvány6 ellenére nincs egységes megállapodás arról, hogy nevüknek a magyar, az olasz vagy a latin névváltozatát fogadjuk el egyöntetűen.
A gyűjtemény rendezése kapcsán megkezdődött a tartalmi feltáráshoz a megfelelő tárgyszójegyzék kidolgozása, de további bővítések indokoltak. Kiindulási alapot jelentenek más egyházi gyűjtemények tárgyszólistái, de érdemes a potenciális olvasókat is figyelembe venni, hogy melyek a számukra lényeges, gyakran keresett témák és tárgyszavak. A tárgyszójegyzék részletességéről szintén dönteni kell, például életrajz esetén tovább bontsuk-e zárójelben, hogy a személy domonkos nővér vagy szent, vagy használjuk az egyszerűbb domonkos szerzetes formát?
Annak ellenére, hogy az állomány rendezése és feldolgozása még nem valósult meg teljes egészében, a gyűjtemény iránt folyamatos a kutatók érdeklődése, évente sokan keresik fel a rendházat és tanulmányozzák a könyvtári és levéltári anyagokat. 2011 nyarán ismét megrendezésre került a Domonkos Örökségvédelmi Tábor, így töretlenül folytatódhatott a gyűjtemény rendezése. A további tervek között szerepel egy helytörténeti gyűjtemény kialakítása, melynek alapját a hagyatékok már megteremtették, illetve a raktár melletti terem olvasóteremmé alakítása.

A tanulmány teljes szövege e folyóirat elektronikus változatában (http://ki.oszk.hu/kf) olvasható.

Irodalom

1.    ZSÁMBÉKY Mónika: Barokk domonkos kolostorok Magyarországon. In: A Domonkos Rend Magyarországon. Szerk. Illés Pál – Zágorhidi Czigány Balázs. Piliscsaba-Budapest-Vasvár, 2007. 393. p.
2.    KISS Gábor: Újabb adatok a vasvári domonkos kolostor építéstörténetéhez. In: A Domonkos Rend Magyarországon. Szerk. Illés Pál – Zágorhidi Czigány Balázs. Piliscsaba-Budapest-Vasvár, 2007. 387–389. p.
3.    SCHWARCZ Katalin: A nyulak-szigeti domonkos apácák könyves emlékei. In: A Domonkos Rend Magyarországon. Szerk. Illés Pál – Zágorhidi Czigány Balázs. Piliscsaba-Budapest-Vasvár, 2007. 250. p.
4.    ZÁGORHIDI CZIGÁNY Balázs: A vasvári domonkos kolostor helyreállítása és a domonkos rendtörténeti gyűjtemény létrehozása 1999-2009. In: Historicus Polonus-Hungarus. Księga pamiątkowa ofiarowana Ojcu Józefowi Puciłowskiemu OP w siedemdziesiątą rocznicę urodzin. Espirit, 2010. 738 p.
5.    Dr. Bendefy László Városi Könyvtár: http://www.blvk.hu/ Letöltés ideje: 2011. február 3.
6.    MSZ 3440-2:1979 A bibliográfiai leírás besorolási adatai. Személyek nevei. Helyesbítése megjelent: 1988.