Tanulmányok

Kis magyar diktatúratörténet – indexekben és könyvtári selejtezésekben elbeszélve
SIPOS Anna Magdolna

A politikai indíttatású könyvkivonások 1945 és 1950 közötti esemény- és politikatörténeti számbavételét, valamint az indexek részletes tartalmi elemzését a folyóirat korábbi számaiban publikálta a szerző (Sipos, 2007. 3. és 4. sz.), mostani írásában az 1952–1953-ban kiadott jegyzékeket és az 1962 és 1966 közötti könyvtári selejtezési listákat mutatja be. Röviden vázolja a háttérben meghúzódó társadalmi, politikai folyamatokat, az irodalmi és művészeti élet torz viszonyait, majd a jegyzékeken szereplő műveket elemzi tartalmi és tematikai szempontból, és összeveti a korábban kiadott jegyzékekkel.
Az 1952–1953-ban megjelent három kivonási jegyzéken összesen 14 487 mű szerepelt. A kivonások célja, hogy a „kispolgári ízlést” kiszolgáló műveket leselejtezzék, és a szocialista realizmus elveit tükrözők maradjanak a könyvtárakban. A közpénzeken fenntartott könyvtári gyűjteményekből tehát kivonásra ítélték az irodalmilag – joggal – értéktelennek ítélt, de az olvasók körében népszerűnek számító szépirodalmi és ifjúsági műveket, amivel figyelmen kívül hagyták az ízlésbeli pluralizmus érvényesülését.
1962 és 1966 között öt központi jegyzék jelent meg, összesen 2 700 mű kivonásáról. A jegyzékek nem kivonásról, hanem selejtezésről szóltak, és szakmai indokokra hivatkozva egy újonnan felállított Könyvtári Minősítő Bizottság közreműködésével készültek. A listákon az ötvenes évek politikai agitációjának vulgárisabb művei és a szakmai szempontból elavult tudományos és ismeretterjesztő művek szerepeltek. A szerző részletesen elemzi e jegyzékeket is.

Az információs műveltségről alkotott nézetek
DÖMSÖDY Andrea

A nemzetközi szakirodalom sokat foglalkozik az információs műveltség értelmezésével és fejlesztésének kérdéseivel – elsősorban a felsőoktatási hallgatók körében. A szerző ismerteti C. Bruce, C. Maybee és L. Limberg információs műveltségről alkotott kategóriáját, amely az információhasználatra koncentrálva modellezi, milyen célokkal és előfeltevésekkel kezdik a könyvtárhasználók az információgyűjtést. A könyvtárhasználatról Magyarországon korábban már készültek vizsgálatok (Katsányi, Gereben, Horváth). A szerző párhuzamba állítja és összeveti egymással az ismertetett modelleket. A gyakorlatban az adott szituációtól, a megoldandó problémától és a hallgató/használó személyiségétől függően történik az információkeresés, melyet lehet mechanikusan végezni, lehet objektíven, a jó választ keresve, és legmagasabb szinten, a probléma komplex megértésére törekedve.
Az elmúlt 50 év magyar könyvtárképeiben a humanista-nevelő, a liberális-szolgáltató és a szociális elkötelezettségű imázs jelent meg. Napjainkban hagyományos (papíralapú), modern (dokumentumalapú) és posztmodern (információközpontú) könyvtárképről beszélhetünk. A konstruktivista pedagógia érdeklődésének középpontjában a kognitív struktúrák és azok fejlesztési folyamatai állnak. A konstruktivista pedagógia eredményei segíthetik a könyvtárhasználó-képzés elemzéséhez és egy konstruktivista könyvtár-pedagógia megalapozásához szükséges nézetrendszerek fejlesztését.

A könyvtári blogok mint virtuális közösségi terek
BOGNÁR Noémi Erika, KOZMA Zsófia, TORMÁSI Gabriella, TÓTH Máté
 
A könyvtári blog olyan „hivatalos” blog, amelyet egy könyvtár működtet. A magyar közkönyvtári blogok elemezéséhez az egyetemi hallgató szerző és tanáruk (hallgatói projekt keretében) két kérdésre keresték a választ: elősegítik-e a könyvtári blogok virtuális közösségek kialakulását a könyvtári weboldalak körül (vagyis közösségi térként működnek-e a könyvtári blogok), illetve hogy milyen szerepe van a könyvtáros bloggernek a virtuális közösségek működésében (vagyis, hogy a blogforma vagy a működtető személy a meghatározó tényező a szolgáltatás sikerességében).
A vizsgálat során 17 magyarországi és határon túli közkönyvtári blog működését elemezték 2010 januárjától áprilisig. A bejegyzéseket és a hozzászólásokat havi bontásban számolták össze, a tartalommal nem foglalkoztak. Kontrollként egy ismert hírportál felületén található, könyvismertetéseket és arra adott reflexiókat közlő könyves blogot használtak, amely körül aktív közösségi élet volt látható.
A vizsgálatból megállapítható volt, hogy a hazai közkönyvtári blogok többsége nem funkcionált közösségi térként, a használókat csak ritkán tudták bevonni a tartalom generálásába, és az átlag-könyvtárhasználó nemigen vesz részt az eszmecserékben. A jól működő könyvtári blog meghatározó alakja a könyvtáros, akinek folyamatos, intenzív jelenétére van szükség, ennek hiányában nem tud kialakulni élénk közösségi tér.

Lehetünk-e ismét emelkedő nemzet? PISA 2009: eredmények, összefüggések
NAGY Attila

A magyar Oktatási Hivatal közreadta a PISA (Programme for International Student Assessment) 2009. évi összefoglaló adatait, melynek gyorselemzését adja az írás. A PISA-vizsgálatok célcsoportja a 15 éves korosztály, melynek ismereteit három tudásterületen szoktak vizsgálni: szövegértésben, matematikai ismeretekben és természettudományban. A vizsgálatban az egyes OECD-országokból országonként legalább 4600 tanuló által kitöltött tesztet gyűjtenek össze.
A magyar fiatalok teljesítménye a korábbi (2000 és 2006 között) vizsgálatokban állandó volt, de csak egy területen, a természettudományban értük el az OECD-átlagot. 2009-re javultak a mutatóink, és minden területen sikerült elérni az OECD-országok átlagát. A szűkebb régió államai közül Magyarország eredményei kiemelkedően jók lettek. A korábbi gyengéből az átlagos csoportba kerültünk a szövegértében (e téren tehát egyértelmű a fejlődés), azonos teljesítménnyel a közepesek között maradtunk a természettudományban, és matematikából változatlan ponttal ugyancsak a közepesek csapatába kerültünk (romlottak az ország-átlagok). Az írás további részében a szövegértés javulását befolyásoló játszó tényezőket fogalja össze a szerző.

Elődeink üzenik…

Ki is volt Szabó Károly?
SZABÓ Sándor

Szabó Károlyt (1824–1890) a legkorábbi korszakokra vonatkozó retrospektív magyar nemzeti bibliográfia összeállítójaként tartja számon a szakmai közvélemény. Színes egyénisége és sokoldalú munkássága kevésbé közismert, pedig Szabó Károly korának elismert tudósa, filológusa, történésze, hellenistája is volt. Könyvtárosi pályája Nagykőrösön indult, ahol tanári és kutatói munkája mellett a gimnázium könyvtárát is vezette. Könyvtárosi munkássága Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egylet könyvtárosaként teljesedett ki.  A múzeumi könyvtári gyűjteményből leválasztotta az 1711 előtti állományt és összeállította a könyvtár katalógusát, amely alapját képezte később megjelenő nagy könyvészeti munkájának. Életművének maradandó alkotása az 1531–1711 közt megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve, a Régi Magyar Könyvtár (RMK), mely retrospektív könyvészeti irodalmunk nélkülözhetetlen alapműve lett. A könyvészet második kötete, az 1473–tól 1711-ig megjelent, nem magyar nyelvű hazai nyomtatványok regisztrálása 1885-ben látott napvilágot és 2453 mű leírását tartalmazta. Szabó az MTA megbízásából belefogott a 3. kötet összeállításába is, amely a külföldön 1711 előtt megjelent nem magyar nyelvű munkák bibliográfiai összeállítását tűzte ki célul, de halála miatt már nem tudta befejezni. E harmadik kötetet Hellebrandt Árpád rendezte sajtó alá. Az írás kitér Szabó történészi, helyismereti kutatói és fordítói munkásságára is.

Németh János magyarországi nyomdászattörténete, a Memoria typographiarum (1818)
POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella

Németh János (1778–1848) szombathelyi tanár, pap, hitoktató nevéhez fűződik egy mára elfeledett, latin nyelvű, magyar nyomdászattörténet (Memoria typographiarum), amely a maga korában hiánypótló szerepű volt a korábban megjelent, szerényebb léptékű nyomdászattörténeti kezdeményekhez képest. Németh célja a teljes magyar kulturális örökség számbavétele volt, a Magyarországon nyomtatott könyvek regisztrálásával. Forrásai a megjelent művek, a már meglévő bibliográfiák és a nyomtatott könyvtári katalógusok voltak. Az utókor véleménye nem volt kedvező, nem is tekintették nyomdászattörténetnek, hanem olyan bibliográfiai összeállításnak, amely a városok betűrendjében rendezte a nyomdatermékeket, és pontatlanságokat is tartalmaz. A tanulmány bemutatja a mű keletkezéstörténet, a nyomdászattörténeti szakirodalom viszonyulását és értékelését Némethez. A szerző szerint Németh munkája tiszteletet érdemlő és hazai nyomdászattörténet-írásunk megkerülhetetlen dokumentuma.

Kitekintés

Gyakorlati bibliometria: a tudományos tevékenység értékelése könyvtári eszközökkel
HAJNAL WARD Judit [et al.]

A tanulmány egy adott tudományterületen (szenvedélybetegségek) publikált tudományos közlemények hivatkozásait vizsgálta három adatbázisban. A szerzők a Google Scholar, a SCOPUS és a Web of Science sajátosságait vizsgálták meg a cikkíró, a közleményt megjelentető folyóirat és a kutatás eddigi eredményei szempontjából. Egyértelművé vált, hogy nem elég egyetlen adatbázist használni a bibliometriai elemzésekhez. Az adatbázisokban az egyes szerzők és tanulmányok elérhetőségében mutatkozó különbségek és a hivatkozások pontatlanságai az idézettségi mutatók érvényességét és általában a teljesítménymutatók használatát is megkérdőjelezik. Egyetlen adatbázis alapján nem biztos, hogy valós kutatói teljesítmény rajzolódik ki, miközben az adatbázisban más kutatásokkal való összehasonlításhoz iránymutatóként szolgálhat.

Fiatalok egyenlő eséllyel: mit tehet a könyvtár? Projektek és példák néhány európai országból
FEIMER Ágnes

A könyvtárak fontos feladatuknak tartják, hogy szolgáltatásaikkal elősegítsék a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi beilleszkedését. Kiemelt figyelmet fordítanak a fiatalokra és kirekesztődés által fenyegetett csoportokra is. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2010 szeptemberében mentori szolgálatot indított a veszélyeztetett élethelyzetű fiatalok számára. Ennek kapcsán konferenciát rendeztek a téma aktuális kérdéseiről, ahol a tanulmányíró néhány hasznos külföldi projektet, és hasznos példát ismertetett. Elsősorban a Nagy-Britanniában sikerrel lezajlott Partners for Change projektre és az Olvasási Ügynökség (The Reading Agency) programjaira koncentrált; de bemutatott néhány nem hagyományos segítő szolgáltatást is (Idea Stores, Studio 12, Kirjasto 10). A skandináv országokban az etnikai kisebbségek (bevándorlók) számára kínálnak segítő programokat anyanyelvük megőrzésére, nyelvtanulására, a digitális szakadék áthidalására. A Libraries for All projektben részt vevő négy országban néhány kiválasztott könyvtárban helyi tanácsadó testületet hoztak létre a multikulturális ügyek intézéséhez. Csehországból két városi könyvtár példáját említette a roma fiatalok beilleszkedésének megkönnyítésével kapcsolatban.
Terrorizmus a könyvtárban, terroristák a könyvtárban, avagy a PATRIOT Act (kettős) hatása az Amerikai Egyesült Államokban. A szólásszabadság és az állam biztonságának a konfliktusa
ELEK Judit

A tanulmány a PATRIOT Act kapcsán azzal foglalkozik, hogyan érvényesülnek és mennyiben korlátozhatók az állampolgári alapjogok a könyvtárban. A könyvtárak ugyanis súlyos konfliktus előtt állnak: sérülhet az információs való szabad hozzáférés elve, ha az információ gyűjtése, tárolása és megőrzése a terrorizmus megelőzésének eszközévé válik.

SCHWAMM, Hartmund, STEPHANS, Derek – CLEEVE, Marigold: A nemzeti könyvtárak marketing irányultsága (Töm.: Viszocsekné Péteri Éva)

A nemzeti könyvtárak marketing stratégiájának egyik fő eleme a jól strukturált, kurrens információkat tartalmazó, jól használható honlapok működtetése. A tanulmány 50 nemzeti könyvtári honlap működését tekintette át az írásban részletesen ismertetett elemzési kritériumok (áttekinthetőség, tartalom, megcélzott felhasználói kör, webes technikák alkalmazása, használhatóság) alapján. A cikk a honlapok elemzésének eredményeit foglalta össze és ajánlásokat is megfogalmazott.

Könyvszemle

A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1921–1944. (Szerk. Ferenczyné W. Lídia) (Ism. Pogány György)

Hálóba fogott hajók. Online hajózási információk
KISZL Péter: Hálózati révkalauz: a magyarországi hajózási információforrások az interneten. (Ism. Vörös Klára)

A reáltudományok magyarországi könyvészete
GAZDA István: Bevezetés a reáltudományok magyarországi könyvészetébe (Ism. Szabó Sándor)