A könyvtártörténettől a jövő internetéig : tanulmányok a 70 éves Bényei Miklós köszöntésére / szerk. Boda István. – Debrecen : Debreceni Egyetem, 2013. – [6], i-viii, 271, 3 p. ; 1 t.
ISBN: 978-963-318-355-7 : fűzött

Tanulmányok a 70 éves Bényei Miklós köszöntésére

Tavaly “október 3-án köszöntötték tisztelői, a szakma képviselői” a már majdnem „hetvenesztendős Bényei Miklóst, a tudós könyvtárost a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központban az országos könyvtári napok alkalmából” – szólt a Szabolcs Online fényképpel is illusztrált híre. Idén viszont június 21-én a Debreceni Egyetem (a továbbiakban DE) Informatikai Kara és a Kar Könyvtárinformatika Tanszéke rendezett tudományos konferenciát és könyvbemutatót a tiszteletére, aki január 5-én már betöltötte a hetvenet.

Bényei Miklós könyvtárosi, tanári és történész munkássága ezer szállal kötődik a városhoz, noha a Debrecentől kilencven kilométerre északra levő Tiszaladányon született, középiskolás pedig Tokajban volt. Budapesti egyetemi évei után – könyvtár-történelem szakos volt – Debrecenben helyezkedett el a megyei könyvtárban. Doktori disszertációja Eötvös József olvasmányaival és könyvtárával foglalkozott (1969) – kiválóságát az ELTE könyvtári tanszékén néhai Fülöp Géza (1928-1998) tanár úr példaként emlegette tanítványai előtt! –, de kandidátusi (1989) és nagydoktori címét (2008) történészként szerezte (Oktatáspolitikai törekvések a reformkori országgyűléseken, illetve Kossuth Lajos és Debrecen). Ne hagyjuk ki azért a felsőoktatásban tevékeny tanárt és oktatásszervezőt sem (több főiskolai jegyzet és tankönyv is kötődik a nevéhez), sem helyismereti és bibliográfiai munkásságát; folyóirat-szerkesztői, a Magyar Könyvtárosok Egyesületében és egyéb grémiumokban végzett munkájáról sem szabad megfeledkeznünk. Ezernél is több kisebb-nagyobb publikációját is említsük meg, melyek ötven éve látnak napvilágot a szerző szorgalmáról, felkészültségéről, sokrétű mondandójáról és igényességéről tanúskodva. 2005 májusában ugyan nyugdíjba vonult mind a megyei könyvtárból igazgatóhelyettesként, mind az egyetemről, de az oktatásban – több helyszínen is – továbbra is aktív, és a megyei könyvtárhoz sem lett hűtlen.
A Festschriftben húsz tanulmány kapott helyet három témacsoportba rendezve, és szerepel benne az ünnepelt szakirodalmi munkásságának utolsó évtizede is, hiszen hatvanadik születésnapja alkalmából már megjelent 1964 és 2002 közötti publikációinak bibliográfiája. A kortársak, kollégák írásai a szakma minden szegletét bejárják érdeklődési területüknek vagy jelenlegi feladataiknak megfelelően. (A „kakukktojás”, a doktori iskola hallgatója is a debreceni tanszéken folytatja tanulmányait.) Színvonalas hosszabb-rövidebb dolgozatokat olvashatunk, melyekhez a recenzens csak rövid reflexiókat fűzhet (inkább kedvcsinálóként, mint szigorú kritikusként).
A vaskos kötet élén – Bényei Miklós színes fotója után – az egykori tanítvány, most kolléga Szerafinné Szabolcsi Ágnes Köszöntés (Bényei Miklós 70. születésnapjára) című személyes hangvételű írása szerepel, ezt követi a gondos szerkesztő, Boda István Előszója, mely a könyv szerkezetének bemutatása után tanulmányról tanulmányra haladva ébreszt kedvet az olvasáshoz a IV–VIII. oldalon.
Az első rész témája A könyvtárosképzés múltja, jelene és jövője. A nyitó írást Bazsa György, a DE egykori rektora jegyzi (Gondolatok a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen folyó informatikus-könyvtáros képzésről). A cikket 1991 áprilisában publikálta a Tudományos és Műszaki Tájékoztatásban, de ma is érdekes írás, joggal került a kötet élére. Az informatikus könyvtáros szak a Természettudományi Karon indult 1989-ben, amikor Bazsa professzor a kar dékánja volt. A cikk esszészerűen mondja el gondolatait az informatikáról, a számítógépes informatika forradalmi hatásáról, az informatikus-könyvtáros elnevezésről (így kötőjellel, ahol az előtag is főnév!), a képzési célról, a nem tanári „félszak” párosításáról (angollal), majd a tantervről (tárgyairól, struktúrájáról, belső arányairól). „A debreceni képzés debrecenisége abban a háttérbázisban is érvényre juthat, amit a város könyvtári környezete jelent” – ezek a gyakorlat színterei lehetnek, magas technikai feltételekkel és személyi háttérrel. (Bár a képzés 1991-ben csak a második évnél tart, Bazsa professzor derűlátóan tekintett a jövőbe – joggal.)
Boda István docens (DE Informatikai Kar Könyv¬tárinformatika tanszék) A Könyv¬tár¬in¬for-matikai Tanszék első három éve a Debreceni Egyetem Informatikai Karán. Történet, jövőkép, stratégia c. írása Bazsa professzor úr fejtegetéseit egészíti ki, folytatja. Az 1989-ban indult képzés tantervének kialakításában és az oktatás előkészítésében központi szerepet játszott Bényei Miklós, de közreműködött Arató Mátyás, az egyetemi számítóközpont vezetője, Gomba Szabolcsné könyvtárigazgató és a tanulmány szerzője is. Az Előzmények és a jelenlegi helyzet felvázolása után – ahol az informatikus könyvtáros szak létrejöttét, speciális (debreceni) jellemzőit, majd a felsőoktatás (bolognai) átalakítása (2006) után indított szakirányokat írja le – rátér a Jövőképre, amelyben a korszerű képzés jellemzőit és prioritásait fogalmazza meg. A Stratégia és megvalósítás részben a fokozott hallgatói részvételre, az új technológia használatára és az idegennyelvtudás fontosságára hívja fel a figyelmet. (Ez a tanulmány is megjelent a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2011. 6. számában.)
A Nyugat-Magyarországi Egyetem (Savaria Egyetemi Központ Könyvtár- és Információ­tu-do¬mányi Intézeti tanszék) munkatársai, Pál¬völ¬gyi Mihály, Murányi Péter és Bognárné Lovász Katalin a Szombathelyi informatikus könyvtáros mesterképzési tapasztalatok a szakmai és általános kompetenciák fejlesztésében c. tanulmányukban jóval többet adnak, mint az MA képzés tapasztalatait: a szakmai képzés megújításáról és a bolognai reformról is országos áttekintést kapunk.
Lengyelné Molnár Tünde főiskolai docens és Kis-Tóth Lajos rektorhelyettes, főiskolai tanár (Eszterházy Károly Főiskola, EKF) Az egri informatikus könyvtáros képzés a kezdetektől napjainkig címmel írt alapos tanulmánya áttekinti az egri főiskolai képzés létrejöttét és húsz esztendejét, melynek az ünnepelt is részese volt vendégoktatóként. (A 2004/2005. tanévben már nappali egyetemi képzés, illetve kiegészítő levelező oktatás is indult. Távoktatási rendszerük egyedülálló az országban; idén pedig könyvtáros tanár szakot is indítanak.)
Szerafinné Szabolcsi Ágnes főiskolai tanár (Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézet) Az online információkeresés kurzus oktatási tapasztalatai a Nyíregyházi Főiskolán c. tanulmányában az önálló tantárgy felépítéséről, az oktatásban használt DIALOG CIP adatbázis alkalmazásáról számol be, majd kitér azokra a nehézségekre, melyek a diákok általános műveltségének és az idegen (angol) nyelv ismeretének hiányából és a gyakorlatoknak a főiskolához való kötöttségéből adódnak. (Horrorfilmbe illő a tanulmány lezárása: jól felszerelt néhai olvasótermükben ma már egy bank működik…)
Az első részt Bartos Éva nyugalmazott igazgató és Hangodi Ágnes osztályvezető (Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet, OSZK KI) tanulmánya zárja Kötelékben a könyvtárosokért. Bényei Miklós és a Könyvtári Intézet közös erőfeszítései a könyvtáros pálya jobbításáért címmel. “Az ünnep ürügyén” a szerzők átgondolták “azt a több mint tíz éves tevékenységet, amelyet a Könyvtári Intézet […] Bényei Miklós folyamatos és hathatós támogatásával folytatott, elsősorban a humán erőforrás, azaz a könyvtárosi életpálya korszerűsítése, a könyvtárosok versenyképességének megőrzése érdekében.” A címben szereplő kötelék több szálból áll. Bényei meghívta a Könyvtári Intézetet a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség közös oktatási és képzési munkacsoportjába, közreműködött Az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés és a Továbbképzés felsőfokon sorozatban szerzőként, rendszeresen publikál a Könyv, Könyvtár Könyvtárosban, a Könyvtári Figyelőben (utóbbinak szerkesztőbizottsági tagként segítője is volt), 2010-ben irányításával megszületett a 60 órás helyismereti továbbképzési program. A tanulmány ezután részletesen szól A könyvtáros pálya vonzóbbá tétele stratégiai bizottság munkájáról, a segédkönyvtáros-képzés állomásairól és az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítása következtében előállt problémákról. (A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2013. februári számában ez az írás is elolvasható.)
A Fejezetek a könyvtár- és művelődéstörténetből c. második rész tanulmányai elsősorban a könyv¬tár¬történet iránt érdeklődők kedvében járnak.
Sipos Anna Magdolna, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtártudományi Intézete igazgatója A Magyar Könyvszemlétől Ferenczi könyvtártanáig. A magyar könyvtári szakirodalom hivatkozásainak és szakirodalom szemlézésének vizsgálata a magyar könyvtárügy kialakulásának évtizedeiben, 1876–1920-ig c. dolgozata a Magyar Könyvszemle, a Könyvtári és Múzeumi Értesítő évfolyamainak (1876–1920/21, 1907–1916), valamint Ferenczi Zoltán A könyvtártan alapvonalai c. művének (1903) bibliometriai vizsgálata alapján bizonyítja, hogy XIX. század utolsó harmadában kialakuló magyar intézményrendszer és a magyar szakmai kultúra lépést tartott a világban zajló fejleményekkel, trendekkel, eseményekkel. Bemutatja, hogyan tükröződik mindez a fent említett forrásanyagban; módszere az ismertetett könyvekre és folyóiratokra, cikkekre való hivatkozások elemzése. (Az eredményeket táblázatok teszik még szemléletesebbé.)
Barátné Hajdu Ágnes egyetemi adjunktus és főiskolai tanár (ELTE és a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Kar Könyvtár- és múzeumpedagógiai szakcsoport) helyi témát választott. A tanítók és a Csongrád Vármegyei Általános Tanítóegyesület a két világháború közötti Hódmezővásárhelyen c. tanulmányában habilitációs értekezésének egyik fejezetét dolgozta át és bővítette ki a kötet számára, fontos levéltári dokumentumokkal szolgál a megye tanyasi iskoláiban fontos szerepet betöltő tanítók életéről és kulturális tevékenységéről.
Czeglédi László főigazgató, adjunktus (EKF Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum) egy felvidéki család könyves kultúrájának az alakulását térképezi fel Könyv és művelődés a radványi kastélyban c. dolgozatában. Az egykor a Besztercebánya közeli településen századokon át élő Radványi-család történetét, kiemelkedő alakjait és könyvgyűjtési szokásait kísérli meg rekonstruálni a meglévő, megmaradt adatok és források alapján.
Goda Éva tanszékvezető főiskolai tanár (Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kommunikáció- és Társadalomtudományi Intézet Könyvtár tanszék) Gróf Széchenyi István és az egyesületi élet kibontakozása c. írásában röviden összegzi a “legnagyobb magyar” reformkori közösségformáló törekvéseit.
Agárdi Péter egyetemi tanár (PTE Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtártudományi Intézet) József Attila és a Márciusi Front c. írása egyszerre emlékezés a mozgalom 75. évfordulójára, de elvégzi a költő és a mozgalom viszonyának a vizsgálatát is a Hazám c. vers alapos elemzésével. (A tanulmány ugyanakkor Bényei Miklósnak a Márciusi Frontról 1989-ben írt tanulmányára is reflektál, melyből mottóját vette.)
Dani Erzsébet adjunktus (DE Informatikai Kar Könyvtárinformatika tanszék) tanulmánya A kulturális emlékezet, mint identitásmegtartó erő, a trianoni traumát követő erdélyi irodalomban (Ignácz Rózsa példájával) aktuális és fontos kérdést vizsgál: Ignácz egyik regénye, az Anyanyelve magyar (1937) alakjainak az elemzésével vizsgálja az erdélyi magyar kisebbség identitás-megőrzésének kérdését.
Szabó József egyetemi magántanár (DE Informatikai Kar Alkalmazott Informatika tanszék), a tanszék egykori vezetőjének A kör c. dolgozata a „hely szellemének” megfelelően érdekes és a laikusok számára is érthető, a hétköznapokkal szorosan összefüggő, érdekes matematikai problémákat tárgyal példákkal. (A júniusi könyvbemutatón a többi szerzővel szemben új témával rukkolt elő, Bolyai János geometriájáról bölcsészeknek címmel értekezett.)
A harmadik nagy témakör A helytörténettől a jövő könyvtára felé címet viseli.
Koltay Tibor tanszékvezető főiskolai tanár (SZIE Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Informatikai és Könyvtártudományi tanszék) Globalitás, lokalitás, amatőrök c. dolgozata több szállal kapcsolódik Bényeinek a helyismerettel kapcsolatos gondolataihoz, így a globalizációhoz, a helytörténet kutatóinak típusaihoz (hivatásos, amatőr, dilettáns) és a lokalitás szerepéhez. Koltay kifejti véleményét ezekről és a kapcsolódó problémákról – például a figyelemgazdaságról, a globalitás és a lokalitás egyensúlyáról, a Web 2.0-ről, a kritikai hozzáállásról stb. –, miközben a nemzetközi szakirodalomra is kitekint. A tanulmány végén (Összegzés helyett) a helyismereti dokumentumokat feldolgozó digitális könyvtárak szerepének növekedéséről és a már létező helyismereti digitális könyvtárakkal foglalkozik, majd kitér ezek gyakorlati felhasználására a képző intézményekben.
Nyíri-Müller Zsuzsanna PhD hallgató (DE Informatikai Tudományok Doktori Iskola) témája A hamburgi Commerzbibliothek múltja, jelene és jövője – helyismereti kitekintéssel. A dolgozat az 1735-ben alapított, a világon első közgazdaságtudományi szakkönyvtár hányatott történetével és mai problémáival foglalkozik.
Tanyiné Kocsis Anikó főiskolai docens (Nyíregyházi Főiskola Matematika és Informatika Intézet) gyakorlati kérdéssel foglalkozik. Új tendenciák a könyvtári szolgáltatások népszerűsítésében címmel a közkönyvtárak szolgáltatás-típusait, a népszerű Könyvtár 2.0 alkalmazások jellemzőit, előnyeit tekinti át, írása végén pedig négy könyvtár új szolgáltatásait ismerteti. Végkövetkeztetése az, hogy “szemlélet- és eszközrendszer-váltásra van szükség”.
Nagy László nyugalmazott igazgató (Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár) Hivatástudat és szakmai alázat c. írásában az ünnepelttel kapcsolatos emlékeit idézi fel, és mestereiként Tóth Gyulát, Csendes Jánost és Bényei Miklóst nevezi meg. A legfontosabb vezetői tulajdonságnak a szenvedélyességet, a populista stílust (értsd alatta a munkatársak bevonását és partnerként való kezelését) és a felelősségvállalást tekinti.
Eszenyiné Borbély Mária egyetemi adjunktus (DE Informatikai Kar Könyvtárinformatika tanszék) a megyei könyvtár egykori igazgatójaként három évben végzett felmérése eredményeiről számol be a Szervezeti önértékelés a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központban c. tanulságos dolgozatában. (A kérdőív az új megyei könyvtár épületébe való költözés előtti, utáni és a tavalyi évben – akkor már a létszámcsökkentésen is „átesett” – szakmai közösséget vizsgálta.)
Tóth Erzsébet, aki maga is Bényei-tanítvány volt, majd az OSZK, később a Nyíregyházi Főiskola könyvtári tanszékének, jelenleg a DE Informatikai Kar Könyvtárinformatika tanszék munkatársa A Bibliotheca Corviniana kódexei és digitalizálásuk címmel Mátyás király könyvtárának létrejöttéről, jellemzőiről és utóéletéről értekezik (a szakirodalom alapján), majd a magyarországi corvinák utóbbi években lezajlott digitalizálásáról számol be. (Írását Bényei Miklósnak ajánlja.)
A fejezet záró tanulmányát Tóvári Judit főiskolai tanár (EKF Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Informatika tanszék) Az információs társadalom kihívásai és a kulturális örökség. Az Europeana és az American Memory címmel jegyzi. Kitűnő áttekintést ad az Európai Unió információs politikájáról és programjairól az 1990-es évektől napjainkig, majd az európai digitális könyvtár (The European Library, TEL) létrejöttét és fejlődését mutatja be, végül az amerikai kulturális emlékezet programját ismerteti, részletesen kitérve annak az oktatásban való sokoldalú felhasználására is.
A gyűjteményes kötetet a Bényei Miklós szakirodalmi és publicisztikai munkássága 2003-2012 c. fejezet zárja, mely közel negyven oldalt tesz ki. A bevezetés (Tájékoztató) és a rövid önéletrajz után, mely tíz év szakmai és magánéleti eseményeit veszi számba, a publikált tanulmányok, cikkek, előadások, valamint a lektorált művek és a szerkesztett folyóiratok tételei (szerzője maga az ünnepelt) következnek. Szerepelnek a Bényeiről szóló tételek (könyveinek ismertetései, róla szóló lexikoncikkek stb.) is a 2003-ban megjelent személyi bibliográfiához hasonlóan. (Sajnos, a szerző szándéka ellenére – egy kivétellel – elmaradt a róla szóló írások kurziválása, s a bevezetőben ígért összevont mutató is hiányzik, de ez és néhány kisebb sajtóhiba nem von le semmit a kötet értékéből, melynek elolvasását jó szívvel ajánlom minden érdeklődő informatikus vagy könyvtáros kolléga figyelmébe.)
Az utolsó három oldalon a Közreműködők jegyzéke és a Tabula Gratulatoria található. Utóbbin – három kivétellel (nemzeti könyvtárunk főigazgatóján, a Nyíregyházi Főiskola és a Szent István Egyetem egy-egy munkatársán kívül) – csak debreceniek nevei találhatók. Most azonban hadd csatlakozzék a Könyvtári Figyelő szerkesztősége is a gratulálókhoz, hiszen az ünnepelt nemrég még a munkatársunk volt: kívánunk műveidnek értő olvasókat, tanítványaidnak értelmes célokat, Neked jó egészséget. Isten éltessen sokáig, Miklós!