Tanulmányok
Honlapnézőben. Hogyan változtak a megyei könyvtárak honlapjai az elmúlt évtizedben?
PAYER Barbara
2013 márciusa és májusa között a Könyvtári Intézetben felmérés készült,megismételve egy tíz évvel korábbi vizsgálatot,a megyei könyvtárak honlapjáról. Az elemzés az általános szempontokon túl a következőkre terjedt ki: 1) technikai paraméterek (elérhetőség, navigációs lehetőségek, letöltési sebesség, közösségi oldalak alkalmazása), 2) interaktivitás (űrlap, regisztráció, keresési lehetőségek), 3) tartalom (jelmondat, frissítés, célközönség, rendezőelv, linkek, elérhetőség, idegen nyelvi változat, stílus, nyelvhelyesség), 4) dizájn (általános arculat, grafikai és formai elemek, tipográfiai sajátosságok), 5) megjegyzések, kiegészítések. Általánosságban megállapítható, hogy tíz év alatt sokat fejlődtek a honlapok: közös jellemzőjük, hogy ma már valamilyen speciális portál rendszerben működnek. Kritikaként fogalmazódott meg viszont, hogy többségük nem használja ki a portálmotorok adta széles körű interaktivitás lehetőségét. A 19 megyei könyvtári honlapból a szerző hat különböző portál-motort használó könyvtárat (Kecskemét, Pécs, Békéscsaba, Miskolc, Salgótarján, Veszprém) választott ki, és a fent leírt szempontok alapján részletesen mutatja be őket (képernyő-fotókkal illusztrálva).
“A digitális felvilágosodás felé”
Az ARROW program és az OSZK,digitalizálás, szerzői jog, innovatív megoldások
DANCS Szabolcs
A tanulmány az Európai Unió ARROW (Accessible Registries of Rights Information and Orphan Works towards Europeana) programját, a könyvtári digitalizálás szélesebb jogi környezetét, valamint a jogkezeléssel és digitalizálással kapcsolatos problémák megoldására született javaslatokat ismerteti. A dokumentumok jogi státuszának tisztázása (pl. hogy árva műről van-e szó), illetve hogy a közgyűjteményekben őrzött digitalizálásra kijelölt művek valóban out-of-commerce példányok-e (vagyis kereskedelmi forgalomban nem szerezhetők be) jelentik a kulcskérdéseket. Az unió 2012/28/EU irányelve az árva művek engedélyezett felhasználásáról ugyancsak az ARROW-ra épít. Az ARROW fontos adatforrások (pl. TEL, VIAF, BiP, RRO) megosztott hálózata, mely alapján megállapítható az egyes művek jogi helyzete, a licencfeltételek, és hogy árva-műről van-e szó. A közgyűjteményekben található out-of commerce művek digitalizálásáról 2011-ben egyetértési megállapodás született: közös jogkezelő hatáskörébe adva és a szerződő felek közös megállapodására bízva a digitalizálási együttműködést. A szerző áttekinti az EU-irányelveket, a francia és az angol jogi gyakorlatot, ismerteti az árva művekkel kapcsolatos magyar szabályozást, majd bemutatja az ARROW és az OSZK közötti együttműködést, és kitér a projekt más programokkal (Linked Heritage, OSZK Nemzeti Névtér, ELDORADO) való kapcsolatára. A továbbiakban szükség lesz a reprográfiai szervezetek bővítésére (pl. szövegazonosítókkal, ISNI-kiadással), minőségi metaadatokra a könyvterjesztők számára, e-könyvkatalógusra, szerzői jogi adatszolgáltatásra, a könyvipari folyamatok optimalizálására stb., tehát lényegében új, illetve másfajta könyvtári digitalizálási stratégiára.
Múltunkból
Wlassics Gyula szerepe a magyar könyvtárügyben a századfordulót követő évtizedekben. 3. rész
SIPOS Anna Magdolna
A tanulmány befejező része az első világháború éveiben követi nyomon Wlassics gyűjteményfejlesztéssel kapcsolatos munkáját, melyet a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa élén (MKOT) végzett. A háborús időszak szükségessé tette a közgyűjteményi szerkezet racionalizását. Erre Mihalik József tanácstag volt a legalkalmasabb. A tervezet az ellátási kérdések rendezése mellett a múzeumi struktúra átalakítását is javasolta. A vészterhes időkben a MKOT egyik fontos tevékenysége lett a háborús könyvadományok összeállítása (erről két jegyzék is fennmaradt). Wlassics művelődéspolitikai meggyőződése változatlan volt: továbbra is a közcélú könyvtárak létrehozását és fejlesztését tartotta a legfontosabbnak. A háborús évek, majd az 1919-es események és a romló gazdasági körülmények miatt a húszas évekre egyre jobban szűkült a Tanács mozgástere; feladatainak egy részét a Klebelsberg miniszter által 1923-ban létrehozott Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ (OKBK) vette át, Wlassicsnak pedig a konszolidáció éveiben már más jellegű feladatai lettek.
Kovács Máté elmaradt előadása az IFLA budapesti kongresszusán, „A könyvtárosképzés rendszere Magyarországon”
Közli Bényei Miklós
1972 nyarán Budapest volt a házigazdája az IFLA 38. konferenciájának, melynek egyik hazai szervezője volt, a képzési bizottság ülésén pedig előadója lett volna Kovács Máté, az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének vezetője, aki a konferencia második napján váratlanul elhunyt. Tervezett előadásának szinopszisát,gépiratos vázlatát,tavaly már megismerhettük (Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2012. 11. sz.), de nemrég véletlenül előkerült a teljes szöveg is, mely Bényei Miklós magyarázataival itt olvasható először. Kovács Máté átfogó képet rajzolt a magyarországi könyvtáros-képzés kezdeteiről, majd részletesen ismertette a képzés különböző szintjének akkori helyzetét, az egyes szintek tantervét, a tárgyak és gyakorlatok programját, a vizsgarendet. Kitért a továbbképzés szervezésével kapcsolatos feladatokra, és a további tennivalókra, különösen a képzési cél és a tanterv, a tartalom és módszer gyakorlathoz közelítésének fontosságára.
Az Országgyűlési Könyvtár “első”, kiadatlan évkönyvének története
JÓNÁS Károly
Az Országgyűlési Könyvtár “első” évkönyvét,mely elsősorban a könyvtár beszerzéseiről, gyarapodásáról adott volna pontos tájékoztatást,az 1940-es évek elején állították össze, de a háború miatt nem már jelent meg. Az 1848-as szabadságharc századik évfordulójára átdolgozták az évkönyvet, de sohasem adták ki, mert a nyomdai levonat ellenőrzése folyamán leállították kiadását. A szerző irattári dokumentumok, valamint egykori munkatársak emlékei alapján rekonstruálja az évkönyv születésének, összeállításának és mellőzésének körülményeit.
Perszonália
Fogarassy Miklós (1939–2013) halálára
Skaliczki Judit
Megemlékezés a közelmúltban elhunyt tudományos kutatóról, aki az ötvenes évektől 2002-es nyugdíjazásáig az OSZK, majd a Könyvtártudományi és Módszertani Központ, illetve a Könyvtári Intézet munkatársa volt, és széles körű szakmai tevékenysége mellett elismert irodalmár, műkritikus, művészeti esszékötetek szerzője is volt.
Kitekintés
VILAR, Polona,BARTOL, Tomaž,JUŽNIČ, Primož: A szlovén kutatók információs viselkedésének jellemzői (A szerzők Some selected issues in information behaviour of Slovenian scholars c. konferencia-előadásának lapunk számára átdolgozott változata)
(Ford.: Koltay Tibor)
A szerzők 2011-ben átfogó felmérést készítettek a szlovén tudományos kutatók információhasználattal kapcsolatos viselkedéséről. A felmérésben többek között vizsgálták a kutatók által használt információforrások típusait, hordozóit, ezek használatának gyakoriságát, a tájékozódás és a hozzáférés folyamatát, típusait és gyakoriságát, a forrásokhoz való jutás módjait, gyakoriságát, az irodalomkutatás elkezdésekor használt információforrásokat, valamint az információs és kommunikációs technológiák hatását a kutatói tevékenységekre. Megállapítást nyert, hogy a szlovén kutatók viselkedése a legtöbb tudományterületen nem különbözik más kutatókétól. A kutatók csaknem fele nő volt, ők a „gyűjtögető” (dokumentumok begyűjtése későbbi elolvasásra) típusú viselkedést mutatják többnyire. A kutatók zöme nem vagy alig használ Web 2.0-ás eszközöket. Könyvtári szolgáltatásokat 42,2%-uk használ néha, 35,1%-uk szinte soha, de igen magas az OPAC-, a szakterületi bibliográfiai adatbázisok, a webes keresők és a weboldalak használata, és publikációikban is föleg elektronikus forrásokra hivatkoznak.
LATHAM, Kiersten F.:A múzeumi tárgy mint dokumentum (Museum object as document. Using Buckland’s information concepts to understand museum experiences = Journal of Documentation, vol. 66. 2012. no. 1. pp. 45–71.)
(Töm.: Koltay Tibor)
Az elemzés Michael Buckland információ-tipológiája alapján a múzeumi tárgyakat tárgyiasult információs egységként értelmezi. Buckland szerint a múzeumok olyan információs rendszerek, amelyek információs anyagai a mesterséges vagy természetes tárgyak. Az értelmezés kitér Rosenblatt tranzakciós modelljére, melynek segítségével a múzeumlátogatás élménye modellként is kifejezhető. A cél, hogy a felhasználók információhoz jussanak. A tárolt információ lehet szöveg, tárgy és esemény is.
REPANOVICI, Angela,LANDOY, Ane: A norvég és a román felsőoktatási könyvtárak vezetőinek attitűdjei és vezetési magatartása (A szerzők Attitudes and managerial behavour of Norwegian and Romanian academic library leaders c. konferencia-előadásának lapunk számára átdolgozott változata.
(Ford.: Koltay Tibor)
A tanulmány két, felsőoktatási könyvtárak körében végzett felmérés eredményét ismerteti. Az egyik vizsgálat 2011-ben készült Norvégiában, amelynek keretében 35 egyetemi és főiskolai könyvtárban interjúvolták meg a vezetőket, a másik 2012-ben romániai egyetemi könyvtári konzorciumi vezetők között készült. A norvégiai könyvtárak az információs és kommunikációs technológiák használata terén jobban állnak, mint a romániaiak, miközben mindkét országban ugyanazokkal a használói igényekkel és ugyanazzal a generációs információs preferenciákkal találkozunk. Fontos attitűdbeli különbség köztük, hogy a norvég vezetők általában a könyvtárak munkatársaiból kerültek ki, míg Romániában többnyire külsősök kerülnek erre a posztra, ezért inkább kutatónak vagy egyetemi oktatónak, mint könyvtárosnak tekintik magukat. A románok nagymértékben támaszkodnak a szakmai és tudományos ismereteikre, míg a norvégok a ranglétrán elfoglalt helyükre, de a személyességet is fontosnak tartják. A felmérés azt is vizsgálta, hogy milyen kötelezettségek, feladat- és felelősségi körök tartoznak a két országban a vezetőkhöz, továbbá elemezte a döntéshozatali mechanizmust és a munkakörrel kapcsolatos egyéb jellemzőket.
Könyvszemle
“Hivatástudat és szakmai alázat” Tanulmányok a 70 éves Bényei Miklós köszöntésére
A könyvtörténettől a jövő internetéig. Tanulmányok a 70 éves Bényei Miklós köszöntésére. (Szerk. Boda István, Debrecen : Debreceni Egyetem, 2013.)
(Ism.: Murányi Lajos)
Napjaink könyvtári világának aktuális kérdései. Ketten ugyanarról a könyvről
Trendek a hazai és nemzetközi könyvtárügyben. (Szerk. Kiszl Péter, Eger, Líceum Kiadó, 2013.)
(Ism.: Szabó Sándor és Németh Márton)
Milyen könyveket gyűjtöttek és olvastak a magyarországi főnemesek? Ízelítő a régi magyar könyves kultúra 16–17. századi örökségéből
Monok István: A művelt arisztokrata. A magyarországi főnemesség olvasmányai a XVI–XVII. században. (Bp. : Kossuth K.; Eger : EKF, 2012.)
(Ism.: Bánfi Szilvia)