A TINLIB

A szerző némi óvatossággal közeledett a témához, a TINLIB programcsomaghoz. Már találkozott jó néhány olyan szoftverrel, amelynek ára nagyobb volt, mint nyújtott szolgáltatásai, s először látva azokat a magyar árakat, amelyek a TINLIB moduljai mellett szerepeltek, magában őszinte csalódottságának adott kifejezést. Ezt jelentősen csökkentette az az 1992 áprilisi bemutató, amelyen a TINLIB egyik szerzője, Peter Noerr bemutatta a rendszert a magyar érdeklődőknek, s válaszolt a kérdésekre. A csalódottsága teljesen akkor tűnt el, amikor közelebbről volt módja megismerkedni a rendszerrel és az általa nyújtott szolgáltatásokkal.
A TINLIB könyvtári rendszer alapja a hetven emberévnyi fejlesztői munkát sűrítő TINMAN adatbázis-kezelő rendszer, amelynek a TINLIB egy konkrét (könyvtári) alkalmazása. A TINMAN sok adatállományos szervezésű, a logikai kapcsolatokra építő adatbázis-kezelő rendszer.

A TINMAN

A TINMAN alkalmazásai negyedik generációs, saját fejlesztésű programnyelven (4GL) íródnak, ezért egy-egy konkrét (pl. könyvtári) alkalmazás kifejlesztése vagy a meglévők módosítása igen gyorsan készülhet el.
A Boole-algebra korlátait igyekeztek meghaladni a TINMAN általános szöveges információkereső rendszer fejlesztői 1984-ben azáltal, hogy hipertext kapcsolatokat, objektum-orientált tulajdonság relációkat építettek be keresőrendszerükbe. A TINMAN belső működési mechanizmusa – sajnos – üzleti titok. Alapötlete az, hogy különböző adatállományok részeit kapcsolja össze, s ezáltal a TINMAN a hipertext egyik első kereskedelmi alkalmazása lett. Olyannyira sikeres, hogy eddig 1500 ilyen alapon működő adatbázis-kezelő rendszert adtak el szerte a világon, s angliai felhasználói között szerepelnek a British Telecom, a BBC Radio, a British Council, az IBM UK Ltd. stb. mellett olyan igényes felhasználók is, mint az ASLIB, a British Library, a Library and Information Technology Centre stb. A legnagyobb eddig létrehozott felhasználói állomány félmillió címleírás, ez azonban egyáltalán nem jelenti a rendszernek bárminemű fizikai korlátját.

A TINMAN és TINLIB működésének hardver feltételei

A TINMAN és a TINLIB “hagyományos” hálózati működés esetén 640 Kbájt operatív memóriájú, legalább 16 MHz-es órajel sebességű munkaállomásokon használható. A hálózati szerver gépnek legalább 4 Mbájt operatív és kellően nagy beépített “cache” memóriával, valamint gyors elérésű merevlemezzel kell rendelkeznie. A szerver gép processzorának típusa nem annyira fontos a TINMAN fejlesztői szerint, mint a diszk elérési ideje.

A TINLIB könyvtári rendszer működésének főbb területei

A TINLIB rendszerének moduljai támogatják a katalogizálást és a visszakeresést (az egész rendszer e tevékenység mechanizmusán alapszik), a nyilvános felhasználói keresést (OPAC), a kölcsönzést, a szerzeményezést, periodikák és sorozatok nyilvántartását, jelentések és táblázatok, valamint katalógusok készítését, adatátviteli modulja pedig segíti külső (pl. CD-ROM) adatbázisokból a nemzetközi szabványok szerinti rekordok átemelését. Külön kiemelendő, hogy hálózati moduljának segítségével MS-DOS alatt is többfelhasználós üzemmódban működtethető, s megfelelően össze tudja kapcsolni a UNIX és az MS-DOS operációs rendszereket. A TINLIB rendszert egyaránt kifejlesztették MS-DOS és UNIX operációs rendszer környezetére is, bármelyiket használva a program teljesen azonos módon működik a felhasználó szemszögéből. A fejlesztők egyébként az utóbbi két évben kezdték el a nagyobb teljesítményű TINLIB rendszerek fejlesztését.
Mit tud jobban a TINLIB más könyvtári rendszereknél?
1. A rendszerben tárolható címleírások mennyisége korlátlan, mivel nem a rekordok sorszámai szerint tárolja az adatokat, gyakorlatilag csak a hardver tárolási kapacitása szab neki határt.
2. A TINLIB nem korlátozza a használható rekordhosszat sem: egy-egy mező akárhányszor ismétlődhet az adatbázisban, de formázási okokból nem célszerű, ha egy-egy ilyen mező hossza meghaladja az 1000 karaktert. Ez utóbbi esetben egyszerűen ismételhetjük az adott mezőt.
3. A visszakeresés gyorsasága és hatékonysága. A visszakereséshez kifejlesztettek egy speciális technikát, ez az ún. “böngészés és navigálás” (browse and navigate). E technika alkalmazásával a számítástechnika és a Boole-algebra rejtelmeiben járatlan olvasó is megtalálja a számára fontos könyvtári információkat, de emellett a Boole logika szerinti hagyományos keresést is támogatja a rendszer megfelelő adatbeviteli űrlapokkal (minta és forma szerinti keresés).
4. Ablaktechnika. Alkalmazza az ablaktechnikát az adatok kiválasztására és átemelésére adatbevitel közben, de ugyanakkor lehetővé teszi az így megjelenített adatok szerkesztését, menet közben való megváltoztatását, sőt, akár törlését is.
5. Az egységes szerzői adatállomány (az ún. “authority file”) állandó elérhetősége, ellenőrzése és felhasználása. Adatbevitel közben néhány gomb leütésével kiválaszthatjuk és átemelhetjük a megfelelő szerzőt, testületi szerzőt, konferencia címet, szükség esetén ezeket bármikor módosíthatjuk is. Ezzel jelentősen csökken a téves adatbevitel veszélye. Hasonló módon ellenőrzött adatbevitelt tesz lehetővé a rendszer más adatmezőkre (pl. kiadók) is.
6. A tezauruszépítés és -kezelés biztosítása. A TINLIB teljes tezaurusz támogatást nyújt, megengedi a szakkifejezések közötti minden kapcsolat (szűkebb, tágabb, kapcsolódó, helyettesítő szakkifejezés stb.) ábrázolását és ezek könnyű felhasználhatóságát katalogizálás vagy keresés közben.
7. A hozzáférési jogok szabályozása. A rendszert csak az használhatja, aki a belépési azonosítót (pl. felhasználói nevet) és a belépési jelszót egyaránt tudja. Ily módon biztosítja a TINLIB program és a rendszer adminisztrátora, hogy kik milyen funkciókat használhatnak, kinek mennyit szabad változtatni akár az adatbázisban, akár annak elérését, használatát biztosító fontosabb adatállományokban.
8. A kulcsmezők (kereshető mezők) tárolási rendezettségének szabályozása. A rendszer tartalmaz olyan táblázatokat, amelyekkel egy-egy mező adatbázisban való tárolásának és megjelenítésének szabályait, azaz rendezettségét lehet megszabni. Ehhez ötféle választási lehetőséget kínál a rendszer, s ez teszi lehetővé, hogy az adatrekordokat ne csak a magyar ábécé szerint, de szükség esetén akár az ETO számok szerint is helyes sorrendben tudja tárolni és képernyőn megjeleníteni a rendszer.
9. SDI szolgáltatás: előre meghatározott felhasználók (olvasók) számára érdeklődésüknek megfelelő listákat gyárt a TINLIB meghatározott időközönként, felhasználva az osztályozási jelzeteket, a cím lényeges szavait vagy a tezaurusz megfelelő kifejezéseit.
A TINLIB az egységesített szerzői adatok (“authority file” és az egyéb egységesített tartalmú mezők) miatt egy adatbázisként működik, de a felhasználó meg tudja oldani jelzetekkel, hogy valójában egyszerre több adatbázist is építhessen.
A TINMAN adatbázisokban minden adat mezőkben van elhelyezve, s ezek a mezők címkézve vannak: SZERZŐ, CÍM, KIADÓ stb. szerint. E címkék egyben a mezőazonosítók szerepét is szolgálják, hasonlóan a Micro-ISIS adatbázisok mezőazonosító számaihoz. Egy-egy katalógusrekord ilyen mezőkből áll fel, s mindegyik rekordban vannak kötelezően kitöltendő mezők (pl. ilyen a cím), amely eldönti az adott rekord adott kulcsmező szerinti pontos helyét az adatbázis állományaiban. Az azonos kulcsmezővel rendelkező rekordok egy-egy halmazt alkotnak.
A TINLIB nem katalóguscédula-gyártó szoftver, ereje éppen az online keresésben mutatkozik meg: ennek ellenére a TINGEN modul támogatja, hogy igény szerint bármilyen formátumú listát állítsunk elő, beleértve a katalóguscédulákat is.
Természetesen nem lehet egy integrált könyvtári rendszer használatát egy rövid cikk keretében részletesen bemutatni, erre óriási kézikönyveket szoktak írni. Az alábbiakban csak ízelítőül mutatom be a TINLIB néhány képernyőjének tartalmát a demonstrációs változat alapján.

Bejelentkezés a TINLIB rendszerbe

A TINMAN adatbázisokba ugyanúgy kell belépni, ahogy a nagygépes rendszerekbe általában szokás: van felhasználói azonosító és van jelszó is. A felhasználói azonosítók természetesen nemcsak egyének nevei, hanem könyvtári munkafolyamatok jelölései is lehetnek, kialakításuk, karbantartásuk mindig a rendszer adminisztrátorának feladata. Ha a felhasználói azonosítót és a jelszót nem adjuk meg (ENTER gombbal továbblépünk), akkor azt az általános felhasználói felületet látjuk, amit egy olvasó kap az OPAC nyilvános használatú moduljából. Ha háromszor elrontjuk a belépést (akár rossz azonosítóval, akár rossz jelszóval), visszakerülünk a DOS operációs rendszerhez.

1a. ábra
A TINLIB indításakor ezt látjuk

1b. ábra
A programból való kilépés előtt ezt látjuk


2. ábra
A TINLIB integrált könyvtári rendszer főmenüje


3. ábra
A katalógus modul főmenüje


4. ábra
A dokumentumok címe szerinti keresés menüje


5. ábra
Egy konkrét címfajta szerinti keresés eredménye (halmaza), a címek felsorolása

Kijelentkezés a rendszerből

A kilépés a rendszerből az < F3 > gombbal vagy az <Esc> gombbal történik, s ha a bejelentkező képernyőt látjuk, a < Ctrl > -C gombok együttes használata vagy az < Esc > adja vissza az operációs rendszert.
A bejelentkezési név és a jelszó együttesen megszabják azt, hogy az adatbázisból milyen részeket láthatunk, milyen részekben végezhetünk módosításokat, törléseket. Az alábbiakban az általános könyvtárosi funkciók szerinti belépés eredményét fogom taglalni, de csak a katalogizálási modult fogom részletesen bemutatni.
A bejelentkezési képernyőn is láthattuk, s a főmenü képernyőjén is látjuk a kiválasztást elősegítő nyilat vagy mutatót. Ennek mozgatásával állunk rá a szándékunknak megfelelő funkcióra, s az < ENTER> billentyűvel indítjuk el az adott funkciót, pl. a katalogizálást. Ezt a műveletsorozatot a továbbiakban “kiválasztás”-nak fogom rövidíteni.
A katalogizáló menü újabb választási lehetőségeket kínál fel: milyen megközelítésből kívánjuk keresni a dokumentumokat, címük, szerzőjük, témájuk, kiadójuk, osztályozási jelzetük, ISBN-jük szerint. Itt megint kiválasztjuk a számunkra megfelelőt, eredményül az ún. aktuális rekordhalmazt látjuk. Ha a szerzőket választottuk, akkor a személynevek, testületek és konferencianevek egyesített halmazát fogjuk látni a képernyőn. Ha a címek szerinti keresést választottuk, akkor a címfajták szerinti keresés menüjéhez jutunk.
A cím szerinti keresés egyikének kiválasztásával kapjuk az információkat arról, hogy az adott címmel milyen művek szerepelnek az adatbázisban. Ha nem a keresett címet látjuk éppen a képernyőn, a megfelelő funkciógomb megnyomásával rákereshetünk.
Ezekből a művekből is kiválaszthatjuk azt, amelyiknek részletesebb adataira, pl. kölcsönzöttségi státuszára vagy fizikai helyére vagyunk kíváncsiak.
Ha idáig jutottunk, a nyíllal való közlekedés, annak mozgatása közben megtapasztaltuk a TINLIB egyik igen fontos, rá jellemző szolgáltatását: a kiválasztási lehetőségek fényereje mindig intenzívebb. (Ez monitortól és beállítástól is függ.) Ami nem választható, azon a nyíl és a kurzor átugrik, s ilyenkor annak a mezőnek a fényereje is gyengébb.
A témacsoport jelzése, az osztályozási jelek pl. olyanok, hogy azok mentén (is) tovább léphetünk, ezt jelzi fényerejük is. Ez minden olyan mezőre igaz, ami kereshetővé van téve a rendszerben. Ily módon lehetővé válik, hogy akár csak egy morzsányi információból kiindulva eredményes keresést tudjunk végezni egy-egy szűkebb témában. Ez az információk közötti “navigálás”, amit bármikor megtehetünk.
Végezetül szeretném bemutatni egy “ablakos” képernyő megjelenési formáját, ez a 7. ábrasorozat, ahol egy konkrét szerzőre vonatkozó információkat jelenítettünk meg a szerkesztő ablakban, azonnal módosítható módon.
Köszönetnyilvánítás: Ezúton szeretném megköszönni Varga Sándornak a TINLIB-bel kapcsolatos többszöri konzultáció lehetőségét, Király Lászlónak pedig azt, hogy a TINLIB integrált könyvtári rendszer demonstrációs célú változatát és leírását rendelkezésemre bocsátotta.

6a. ábra
Egy konkrét címleírás első képernyője


6b. ábra
Egy konkrét címleírás második képernyője


6c. ábra
Egy konkrét címleírás harmadik képernyője


7a. ábra
Az összes szerző nevének megjelenítése ablaktechnikával
7b. ábra
Egy konkrét szerzőre vonatkozó adatok részletes megjelenítése ablaktechnikával
7c. ábra
Egy konkrét szerzőre vonatkozó adatok részletes megjelenítésének folytatása