Korreferátum az MKE rendezvényén
2016. november 22-én a Magyar Könyvtárosok Egyesülete országos konferenciát rendezett Fejlesztés, fenntarthatóság, esély az
IFLA trendek és a Lyoni deklaráció tükrében: Konferenciasorozat címmel, amelynek felkért előadói között Káldos János, az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettese is szerepelt. 2016. november 8-án a Kormány 1605/2016. számmal határozatot hozott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) informatikai fejlesztéséhez szükséges források biztosításáról. A határozat csaknem tízmilliárd forint támogatás megítéléséről szólt, és a fejlesztések megvalósításához az OSZK partnerének kijelölte a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (KIFÜ), ahová 2016. szeptember 1-jétől a könyvtárügy régi partnere, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program is integrálódott. A kormányhatározat megjelenése után azonnal elkezdődött az Országos Könyvtári Rendszer projekt (OKR) névre keresztelt program tervezése, amelyben a könyvtárszakmai projektvezető Káldos János főigazgató-helyettes lett. Az MKE konferencia időpontjában Káldos Jánosnak az OKR projekt elindításával kapcsolatos egyeztető értekezleten kellett részt vennie, ezért a rendezvényen helyette Rácz Ágnes gyűjteményszervezési igazgató tartotta meg az OSZK korreferátumát, amelyet a következőkben olvashatnak. A korreferátum egyes pontjait a jegyzetekben az időközben történt események nyomán kiegészítésekkel láttuk el.
Tovább…
Bevezető
Az egyre inkább hibriddé váló könyvtári gyűjtemények közös rendszerkeretben történő kezelésének igénye, a – Google által inspirált – finomodó keresési technikák előretörése a könyvtári technológiák gyors – a hagyományos terminológiát is immáron átszabó – átalakulását hozta. A műszaki fejlődés hátterében közben csöndesen zászlót bontott, és elindult az új bibliográfiai forradalom: az IFLA által kidolgozott FRBR entitás-kapcsolat modell1 (illetve annak utóbbi kiterjesztései a besorolási rekordok (FRAD2), valamint tárgyszavak (FRSAD3)vonatkozásában) lefektette a hagyományos címleíráson már messze túllépő „metaadat-menedzsment” alapkövetelményeit. Megjelent a bibliográfiai leírás új szabványa, az RDA4, és a nemzeti könyvtárak világszerte árgus szemekkel figyelik, kiknek miként sikerül a modell implementálása, kik lesznek a metaadatkezelés forradalmának valódi úttörői.5
Tovább…