Címke: MARC21

 A Nyilatkozat a Nemzetközi Katalogizálási Alapelvekről (2016) magyar fordítástervezetének terminológiai kérdései című írása elé

„A Könyvtáregyesületek Nemzetközi Szövetsége  1961 októberére Párizsban konferenciát hívott össze, amelynek az volt a feladata, hogy megállapodjék a rendszóra, illetve a címfejre vonatkozó címleírási szabályoknak az egész világon egységesen alkalmazandó rendszerét illetően. Az 53 ország és 12 nemzetközi könyvtári szervezet delegátusainak részvételével megtartott konferencia a kitűzött feladatot meg is oldotta – megalkotott egy szabályzatot, amelynek magyar fordítását alább közöljük.
Tovább…

A katalógus metamorfózisa

A Nyilatkozat a Nemzetközi Katalogizálási Alapelvekről (2016) magyar fordítástervezetének terminológiai kérdései

Új katalogizálási szabályzat, az RDA (Resource Description and Access) bevezetése előtt állunk, amivel adott a lehetőség a könyvtári információvagyon mélyebb és – a nagyobb információs rendszerekkel kombinált – szélesebb körű feltárására, a felhasználói igények jobb kielégítésére. Ez magával hozza olyan alapvető fogalmunk megváltozását is, mint a katalógus. A felhasználói igények figyelembevétele, a katalógusrekordok funkcionális vizsgálata, a linkelt nyílt adatok felhasználásának technológiai követelményei alapvető szemléletbeli változást indítottak el a bibliográfiai források feldolgozását, az adatok nyílt közzétételét illetően. Mindezek – a hagyományos katalógusfunkciók mellett – új feladatokkal is felruházzák a katalógusokat. Az egész világ katalogizálási gyakorlatát befolyásoló Párizsi Alapelvek (1961) első felülvizsgálatát (2009) követően az IFLA 2016-ban fogadta el az új katalogizálási alapelveket1, ami számos szabályzat újra gondolásával jár, a digitális világ pedig új terminológiákat igényel. A Nemzetközi Katalogizálási Alapelvek (International Cataloguing Principles, ICP) szakkifejezései a ráépülő szabályzatok egész sorozatában tükröződnek vissza, ezért fontos fogalmainak pontos, egyértelmű megnevezése.
A 2016-os ICP vitaanyagként közzétett magyar nyelvű for­dítása
2 lehetőséget ad a szakmának, hogy javasla­taik­kal hozzájáruljanak a magyar nyelvű terminológia alakításához.
Tovább…

Még mindig arra a temetésre várunk…

Az új generációs INTERMARC-ban rejlő ígéretek és kihívások

Az ismertetés PEYRARD, Sébastien – ROCHE, Mélanie (2018): Still waiting for that funeral: the challenges and promises of a next-gen INTERMARC (elektronikus elérése:  http://library.ifla.org/2204/1/141-peyrard-en.pdf) írása alapján készült. A cikket a szerzők Creative Commons Attribution 4.0 licenc alatt tették elérhetővé.
A licencről bővebben: http://
creativecommons.org/licenses/by/4.0

A Könyvtári Figyelő jelen számában közölt, Tóvári Judit tollából származó terminológiai vitaindítóhoz, valamint általában a katalogizálás szabályozásának megújításához némiképp kapcsolódik, azt új, gyakorlati szempontokkal gazdagítja a következőkben tárgyalt franciaországi tapasztalat, amely elsősorban a helyi adat­cse­re-formátum korszerűsítésére vonatkozik.
Tovább…

Röviden az RDA-ról

Nem kétséges, hogy a hazai könyvtári szabványosítás megújításának1 kiemelten fontos eleme lesz a korszerűség kívánalmainak megfelelő, átfogó katalogizálási szabályzat bevezetése. Jelen írás célja, hogy röviden és közérthetően összefoglalja, amit az RDA-ról (Resource Description Access – forrásleírás és hozzáférés), az angol-amerikai katalogizálási szabályzatról – első körben érdemes elmondanunk.
Tovább…

Átállás HUNMARC-ról a MARC21 szabványra a WorldCat-csatlakozás előkészítéseként

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ (továbbiakban MTA KIK) 2016. január 1-től MARC21 formátumban dolgozza fel az állományát. Az automatikus konverziót precíz előkészületek előzték meg és számtalan utómunkálat követi a mai napig is. Számos feladat és kihívás hárult a Szakinformatikai, valamint a Gyűjteményszervezési osztályra a konverziós feladatok és a feldolgozási útmutatók kidolgozása kapcsán. A különböző állományrészek feldolgozóinak tapasztalatai alapján együttműködve próbáljuk minden adatnak és mezőnek megtalálni a helyét az új struktúrában.
Tovább…

Korreferátum az MKE rendezvényén

2016. november 22-én a Magyar Könyvtárosok Egyesülete országos konferenciát rendezett Fejlesztés, fenntarthatóság, esély az
IFLA trendek és a Lyoni deklaráció tükrében: Konferenciasorozat címmel, amelynek felkért előadói között Káldos János, az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettese is szerepelt. 2016. november 8-án a Kormány 1605/2016. számmal határozatot hozott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) informatikai fejlesztéséhez szükséges források biztosításáról. A határozat csaknem tízmilliárd forint támogatás megítéléséről szólt, és a fejlesztések megvalósításához az OSZK partnerének kijelölte a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséget (KIFÜ), ahová 2016. szeptember 1-jétől a könyvtárügy régi partnere, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program is integrálódott. A kormányhatározat megjelenése után azonnal elkezdődött az Országos Könyvtári Rendszer projekt (OKR) névre keresztelt program tervezése, amelyben a könyvtárszakmai projektvezető Káldos János főigazgató-helyettes lett. Az MKE konferencia időpontjában Káldos Jánosnak az OKR projekt elindításával kapcsolatos egyeztető értekezleten kellett részt vennie, ezért a rendezvényen helyette Rácz Ágnes gyűjteményszervezési igazgató tartotta meg az OSZK korreferátumát, amelyet a következőkben olvashatnak. A korreferátum egyes pontjait a jegyzetekben az időközben történt események nyomán kiegészítésekkel láttuk el.
Tovább…

“Az RDA, Resource Description and Access (Forrásleírás és hozzáférés), az angol-amerikai katalogizálási szabályzat második kiadását (AACR2) felváltó új katalogizálási szabvány. Habár szorosan kötődik az AACR2-höz, mégis egészen más, mivel elméleti keretekbe helyezkedik, digitális környezetre tervezték és szélesebb alkalmazási területet fed le, mint elődje.”1 Chris Oliver, az RDA szövegének olvasószerkesztője ezekkel a szavakkal vezette be a 2010-ben, párhuzamosan
nyomtatott formában és interneten is közreadott új angol-amerikai szabályzatról írt kézikönyvét. A cserelapos változatnál minden bizonnyal sokkal fontosabb forrás lesz az ún. RDA Toolkit online eszköztár, amely nemcsak az új, hanem a régi változatot is tartalmazza; praktikus felületen nyújt segítséget a katalogizáláshoz, összeköti a régi és új paragrafusokat, összeveti a számítógépes kommunikációs formátumokkal, valamint eligazítást nyújt az elméleti háttérről.
Tovább…

Szokatlan döntést hozott a szerkesztőség azzal, hogy a következő terjedelmes tanulmányt az ilyen esetben alkalmazott gyakorlattól eltérően nem két részben, két egymást követő folyóiratszámban tárja az olvasók elé, hanem egyben. Döntésünket az indokolta, hogy a téma bonyolultsága miatt a szöveg elolvasásához, megértéséhez szükséges folyamatosságot nem akartuk megszakítani, ezért vállaltuk az átlagosnál hosszabb terjedelmű szöveg közlését.
2010-re elkészül a MARC21 alapján a besorolási adatcsere formátum teljes magyar adaptációja. A most olvasható tanulmány bemutatja a besorolási adatcsere formátumok szerepét a gyűjteményi rendszerek logikai strukturálásában, ismerteti az adatmodell alapfogalmait, a besorolási adat fogalmának kialakulását és kiterjesztését  a levéltári, irattári, múzeumi gyűjteményekre, elemzi az utalás és hivatkozás fogalmát, és javaslatot tesz a magyar terminológiára. Foglalkozik a deszkriptorok és nemdeszkriptorok helyzetével a formátumban, és kitér a tezaurusz alkalmazásából adódó következményekre. A tárgyaltak megértését zömmel a hazai könyvtári gyakorlatból vett példákkal segíti.
„Annak érdekében született meg ez a tanulmány – írta a szerző –, hogy kiderüljön, milyen sok relációkialakítási és magyarázat-megadási lehetőséget tartalmaz egy MARC-típusú formátum.”(A szerk.)

“Minden adatnak, melyet érdemes rögzíteni!”

1. Bevezető

1.0 A metaadat-formátumok helyzete

A különböző MARC-típusú, az adatreprezentáció és -csere céljára létrehozott metaadat-formátumok a dokumentum- és besorolásiadat-rekordok logikai szerkezetének teljességre törekvő tárházai.1 Közel fél évszázados fejlődés során érlelődtek ki mai formájukig, bennük a dokumentumok számítógépes kezelésének szinte összes lényeges adata megtalálható. Jelmondatuk lehetne, hogy „minden adatnak, melyet érdemes rögzíteni”.2
A MARC formátum filozófiája azon a felismerésen alapszik, hogy az adatokkal összefüggő igények, továbbá az adatkezelés módja változhat, az adatok maguk azonban, ha egyszer megállapították őket, állandók. Ezért a formátumot úgy szerkesztették meg, hogy a mindenkori rekordok egyetlen felismert tulajdonsága se, azaz semmiféle adat ne vesszék kárba.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (13) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (3) (2) (12) (1) (2) (14) (31) (1) (9) (1) (28) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (27) (2) (2) (3) (1) (1) (1) (52) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (2) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (9) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (15) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (15) (5) (1) (2) (1) (1) (19) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (16) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (11) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (12) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (35) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (21) (1) (8) (1) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (2) (2) (37) (1) (59) (2) (2) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (6) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (3) (34) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (8) (11) (1) (1) (18) (9) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (5) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (34) (1) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (16) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (63) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (6) (22) (8) (1) (10) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (3) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (3) (1) (1) (1) (4) (16) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (4) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (2) (1) (1) (2) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (24) (1) (7) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (13) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (21) (1) (1) (1) (20) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (5) (2) (1) (1) (1) (1) (35) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)