Bevezető

Az egyre inkább hibriddé váló könyvtári gyűjtemények közös rendszerkeretben történő kezelésének igénye, a – Google által inspirált – finomodó keresési technikák előretörése a könyvtári technológiák gyors – a hagyományos terminológiát is immáron átszabó – átalakulását hozta. A műszaki fejlődés hátterében közben csöndesen zászlót bontott, és elindult az új bibliográfiai forradalom: az IFLA által kidolgozott FRBR entitás-kapcsolat modell1 (illetve annak utóbbi kiterjesztései a besorolási rekordok (FRAD2), valamint tárgyszavak (FRSAD3)vonatkozásában) lefektette a hagyományos címleíráson már messze túllépő „metaadat-menedzsment” alapkövetelményeit. Megjelent a bibliográfiai leírás új szabványa, az RDA4, és a nemzeti könyvtárak világszerte árgus szemekkel figyelik, kiknek miként sikerül a modell implementálása, kik lesznek a metaadatkezelés forradalmának valódi úttörői.5
Tovább…