KEREKES Pál – KISZL Péter
Magyar irodalom a világhálón : szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények / Kerekes Pál, Kiszl Péter. – Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018. 132 p.
ISBN 978-963-489-010-2
http://www.eltereader.hu/medi a/2018/09/Kiszl-Kerekes_Magyar IrodalomAVilaghalon_READER.pdf

Kerekes Pál és Kiszl Péter többéves közös kutatás után újabb kötettel gazdagították az e-könyvek magyar nyelvű irodalmát. A Magyar irodalom a világhálón műfaji besorolását nehezen lehetne egy szóval meghatározni: egyszerre szakkönyv, ismeretterjesztő munka, tájékoztatási segédlet és egyetemi tankönyv. Ennek megfelelően a célcsoport is széles skálát ölel át az online világ nem szakmabeli érdeklőitől kezdve a tájékoztató könyvtárosokon át az egyetemi hallgatókig.

A szerzők kellő óvatossággal igyekeznek ezt a széles spektrumot kezelni. A negyvenoldalas felvezető tanulmányban pontosan behatárolják írásuk tartalmát, több témakört kizárnak írásuk tárgyából, így nehéz bármit is számon kérni rajtuk. A kötet ennek megfelelően egyszeri látleletet kíván adni az ingyenesen és legálisan online elérhető magyar szépirodalomról, míg a szakirodalmi forrásokkal és az előfizetéses tartalmakkal csak érintőlegesen foglalkozik.

A konkrét e-könyves gyűjtemények bemutatását megelőző tanulmány összefoglalja az e-könyvek történetét, a magyar e-könyves állományok kezdeti terveit és eddigi eredményeit. Az elsőre talán száraznak tűnő témát Babits Mihály, Illyés Gyula, Németh László és több klasszikus könyvekre, könyvkiadásra, kultúrpolitikára vonatkozó idézetei teszik olvashatóbbá a laikus érdeklődők számára is. A gazdag jegyzetanyag pedig segíti a további tájékozódásban azokat az olvasókat, akik mélyebben szeretnék beleásni magukat az e-könyvek történetébe és elméletébe.

A történeti áttekintésnél is fontosabb az első részt lezáró fejezet, amely határozottan kiáll az online tartalmak legális biztosítása mellett. A széles nagyközönség számára néha talán nehezen elkülöníthető, hogy mikor tévednek kalózoldalakra. A szerzők csak finoman utalnak arra, hogy ezekben a folyamatokban milyen felelőssége lehet a könyvtáraknak, könyvtárosoknak; de egyértelművé teszik, hogy olyan témáról van szó, amely nagyobb figyelmet érdemelne a felhasználók részéről.1

A bevezető tanulmányt követi a magyar e-könyves oldalak katalógusszerű bemutatása. Egy-egy gyűjtemény ismertetése nem több néhány bekezdésnél – így a könyvtáros szíve egyrészt vérzik, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár vagy a Hungaricana mindössze néhány mondatos bemutatót kap, másrészt a kötet kimondott célja, hogy az oldalak felkeresésére és önálló felfedezésére buzdítson. A legnépszerűbb könyves oldalak (MEK, DIA, Hungaricana) mellett a kötet listázza a kisebb könyvtári gyűjteményeket, egy-egy kevésbé ismert e-könyves kezdeményezést. Magára vállalva azt, hogy a teljességre törekvés lehetetlen, szinte csak figyelemfelhívásként szemezget a kisebb témakörökben: a szerzői oldalak, a képregénygyűjtemények, a meseoldalak, a szépirodalmi szempontból releváns folyóirat-gyűjtemények és repozitóriumok sorában. A műfaj elkerülhetetlen – és a szerzők által is többször említett – hátulütője a digitális világ gyors változása. Hiába gyűjti össze a kiadvány alaposan és precízen a régikönyves oldalakat, ha az anyaggyűjtés lezárása után néhány hónappal válik elérhetővé online 1200 régi magyar könyv egy közös felületén.

A kötet saját vállalásának megfelelően a szépirodalmi tartalmakat ingyenesen kínáló gyűjteményeket mutatja be. Ugyanakkor bízunk benne, hogy az online világot piaci oldalról megközelítő magyar könyvkiadók is ihletet merítenek belőle. A hazai könyvtárak szolgáltatási kínálatában már megjelent az Akadémiai Kiadó, a L’Harmattan Kiadó és a Typotex Kiadó online portfóliója, és a következő évben további bővülés várható. Csak reménykedhetünk abban, hogy a magyar e-könyves színtér is felbátorodik az eddig óvatosan kezelt, könyvtárakon és más közgyűjteményeken keresztül szolgáltatott e-könyves adatbázisok létrehozására. A kiadók számára mindenképpen javasolható a kötet egyik (a szövegben kissé elrejtett) tételmondatnak beillő megállapítását megfontolni:

„Az elektronikus könyv és más digitális szövegek […] semmiképp sem tekinthetők a nyomtatott kiadványok versenytársainak.”

A kötet ennek a szellemiségében járja végig a digitális világot: a nyomtatott és az online kiadványok párhuzamos, egymást kiegészítő megjelenésébe vetett bizalom érezhető az oldalakon. Ennek az egyik megjelenési formája a kiadvány végén található válogatott képernyőfotó-gyűjtemény. A találóan és kissé önironikusan „papír alapú webarchiválás” alcímmel szereplő fejezet ötletét lehet, hogy csak a nyomdatechnikai elvárások szülték, de a történeti dokumentálás mellett biztosak lehetünk abban is, hogy tíz-húsz év múlva ugyanolyan nosztalgiával tekintünk majd vissza ezekre a képekre, mint most a MEK 2003. évi vagy a DIA 2000. évi nyitóoldalaira.

A szerzők igyekeztek valamennyi lehetséges célcsoport számára befogadhatóvá tenni a művet. Teszik ezt nemcsak a kötet jól követhető tagolásával, a megfelelő stílussal és tömörséggel, hanem a témájukhoz és a mostani trendekhez illően azzal is, hogy a kötet a megjelenés pillanatában szabadon elérhetővé vált a Magyar Elektronikus Könyvtárban és az ELTE EDIT repozitóriumában. Ez nemcsak a tárgyalt témákhoz való hűség szempontjából fontos, hanem lehetőséget ad a kiadványnak arra, hogy a legszélesebb közönséghez eljutva a kisebb települési könyvtárak, iskolai könyvtárak munkatársai számára is tájékoztatási segédletként szolgáljon. A téma iránti igényt és a széles spektrumú olvasóközönséget is mutatja, hogy a kötet a megjelenése utáni hónapban a legtöbbször letöltött szakkönyv volt a MEK statisztikája szerint.2

Csak remélhetjük, hogy a téma iránti érdeklődést kihasználva a későbbiekben újabb kötetek jelennek meg – akár kizárólag online formában – az előfizetéses tartalmak és a szakirodalmi források közérthető bemutatásával. Ezzel teljessé válna az egyszeri helyzetkép rögzítése, illetve a szakkönyvtári terület is ugyanilyen hasznos segédlettel gyarapodna.

Jegyzetek

1.   A könyvtári kalózoldalakról legutóbb Bodó Balázs felvezető írásával jelent meg szabadon elérhető tanulmánykötet az MIT Press gondozásában (Joe Karaganis (ed.): Shadow Libraries. Cambridge, MIT Press, 2018. https://mitpress.mit.edu/books/shadow-libraries). Az EISZ Titkárság honlapján pedig részletes összeállítás mutatja be a kalózoldalakat elkerülő hozzáférési lehetőségeket:

      Nincs előfizetésem – hogyan férhetek hozzá online tudományos tartalmakhoz? = http://eisz.mtak.hu/index.php/hu/open-access/262-nincs-elofizetesem-hogyan-ferhetek-hozza-online-tudomanyos-tartalmakhoz.html [Utolsó elérés: 2018. november 21.]

2.   Magyar irodalom a világhálón – vezet a MEK októberi sikerlistáján = http://elte-lis.blogspot.com/2018/11/magyar-irodalom-vilaghalon-vezet-mek.html [Utolsó elérés: 2018. november 21.]