A bibliográfiai szakirodalom a legkorábbi, nemzeti bibliográfiai programot megfogalmazó alapvetésektől kezdve megegyezik abban, hogy a munkálatok alapja a tervszerű, módszeres gyűjtőmunka. A gyűjtésnek mind az elődök által összeállított bibliográfiákra, illetve az általuk felhasznált forrásokra, mind az azokban fellelhető bibliográfiai adatokra ki kell terjednie.
De mit is jelent a gyakorlatban az időszaki kiadványokról készült adatok gyűjtése? A probléma összetettségét sejtetheti a Dezsényi Béla által adott jellemzés: „tudatában kell lennünk annak, [...] hogy a hírlap könyvészeti leírásán [...] mást kell értenünk, mint az egyszer megjelent könyv címleírásán. A könyv teljesen lezárt formában jelenik meg, leírása egyetlen darabról készül, [...] a hírlap azonban lezáratlan formában, időben szétosztva jelenik meg. [...] A könyv címleírása állandó, a hírlap adatai ellenben éppúgy változnak, mint az élő ember személyi adatai.”( Sajtó és könyvészet. Bp., 1942. p. 13.) Dokumentumfajtánk eredendő változékonyságához hozzájárul őrzésének esetlegessége; a hiányos – jelen esetben értsd: eltérő – könyvtári állományok alapján pedig, legalábbis a tapasztalat azt mutatja, ugyanarról a kiadványról nem egy esetben eltérő katalógus- és bibliográfiai leírások születnek. Végül, az eddigiekből eredő variációs lehetőségek számát hatványozzák az adatfelvételi szabályok időről időre történő változásai is.
Mindezt megfontolva, a feladat gyakorlati megvalósítása során adódó – nagyrészt dokumentumspecifikus – problémák számbavétele, rendszerezése és közzététele segíthet megérteni a sajtóbibliográfiai munkálatok sajátos módszertani nehézségeit, illetve összeállításunk támpontot adhat a megelőző bibliográfiai munkák forrásként való értékelésének kérdéséhez. Fontos megjegyezni, hogy az itt szerepeltetett eseteket nem „elmarasztalásként”, hanem a periodikumokról készült adatfelvételek sajátos módszertani problémáira rávilágító, jellemző példákként vonultatjuk fel. Az esetleírások tanulságul, útmutatóul szolgálhatnak mindazoknak, akik közös katalogizálás során saját leírandó állományuknak adatbázisba való behasonlítását vagy lelőhely-adatbázis duplumszűrését végzik, esetleg digitalizáláshoz szeretnék összeállítani a kiválasztott cím teljességét.
(Vass Johanna)
Ahhoz, hogy új adatokkal tudjunk bővíteni egy bibliográfiát vagy katalógust, először is tudnunk kell, mi hiányzik belőle. Ezeket az ismereteket a megjelent kötet-bibliográfiák címeinek katalógusainkkal és adatbázisainkkal való összevetésével tudjuk megszerezni, hogy azután egy következő munkafolyamat során a hiányzó tételeket pótolni tudjuk. A következőkben a címek behasonlításának gyakorlati gondjaiba szeretnék bepillantást nyújtani.Az ember azt gondolná, egyszerű feladat egy-egy címre rátalálni, de azért mindnyájan tapasztaltuk már, hogy ez nem mindig van így. Csak akkor tudunk egy kiadványt egy csapásra előkeríteni, ha úgy keresünk rá, ahogy azt leírták, azaz amilyen formában adatbázisba került. Tudni kell azonban, hogy például a Szinnyei1 vagy az 1942-ben kiadott Kemény-féle bibliográfia2, vagy az 1956-ban kiadott Dezsényi-Falvy-Fejér-bibliográfia3 tételei még nem ismerik, hiszen nem is ismerhették a hetvenes évek ISBD/S szabályait vagy a KSZ/3-at,4 és előfordul, hogy a maitól teljesen eltérő elvek alapján írták le a dokumentumot. Mivel változtak a nézetek, változtak a szabványok is, ezért az OSZK online katalógusában lévő Nektár5 katalógusrekordból nem mindig lehet eldönteni, hogy az általunk keresett bibliográfiai címet találtuk-e meg.
Miből adódnak a különbségek a leírások között?
A legfőbb ok az, hogy a bibliográfiák leírási módja különbözik. Emellett figyelembe kell venni az időszaki kiadványok jellegét, hosszú életét, amely során adataikban mindenféle változás állhat be: szünetelnek, újraindulnak, címet módosítanak, címet váltanak, és így nem mindegy, hogy a bibliográfus melyik részegységeiről fog leírást készíteni, adatokat venni az épp aktuális szabvány alapján. Így gyakran halmozottan jelentkeznek eltérések a különböző forrásokból származó bibliográfiai leírások adataiban.
Milyen különbségek adódhatnak két leírás között?
Eltérések az indulási és megjelenési évben
Két különböző forrásból származó tétel összehasonlításakor gyakran tapasztalunk eltérő évbeli és keltezési adatokat, ami többnyire abból adódik, hogy az egyik leíró tudott az időszaki kiadvány korábbi vagy későbbi részegységeiről, míg a másik nem. Van, amikor egy-egy bibliográfia új információt is közöl: látott olyan számokat, amelyek az Országos Széchényi Könyvtár állományában nincsenek meg.
Gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy régebbi bibliográfiáink nem mindig azt tekintik önálló bibliográfiai egységnek, amit a jelenleg érvényben lévő szabvány előír: amikor már megváltozott címen, de azonos kiadóval, esetleg folytatólagos évfolyamszámozással tovább él egy kiadvány, ezt nem előzmény – folytatás kapcsolattal, hanem továbbra is egy egységként, egy tételben közlik. Ebből kifolyólag egy-egy régebbi bibliográfiai tételben több különálló kiadvány is rejtőzködhet.
Előfordul, hogy egy bibliográfiában közölt címet több adatbázis-tétel alatt találunk meg, vagy fordítva, amikor is a bibliográfiában több tétel alatt található leírás az adatbázisban egy tételként szerepel. A korábbi bibliográfiák többsége inkább azonos tételnek tekinti azokat a kiadványokat, amelyeknek az idők során változott a címe, tehát a leírásban a kiadvány előzménye és folytatása egy cím alatt szerepel, de találkoztam olyan bibliográfiával is, amely a cím minden újraindulását külön tételnek veszi. (Ilyen a Sportperiodikák a felszabadulás után című bibliográfia.)6
Példa7
Típusbeli különbségek
További hibalehetőségek adódhatnak abból, ha más dokumentum-tipológia alapján írták le a kiadványt. Megtörténhet, hogy amit időszaki kiadványként keresünk, az adatbázisban monografikus kiadványként szerepel: tehát nem mindig hatékony a dokumentumtípus szerinti szűrés.
Az emberi tényező
Ritkábban emberi hiba folytán, pl. a katalóguscédulákról való átírás során értelmezési hiba, vagy egyszerűen csak a gépi bevitel során téves gépelés miatt (pl. elütött évszám) is kerülhetnek be hibás adatok egy-egy leírásba, ami megnehezíti egy-egy cím visszakereshetőségét.
Címekben előforduló eltérések, eltérő írásmódok
Okai
A cím egybe-, külön- vagy kötőjeles írása: esetenként már egy adott bibliográfián belül is különbözik (pl. Kemény könyvészetében előfordul, hogy ugyanazon cím másodszori közlése már eltérő írásmóddal történik)
Szórendcsere, kimaradt vagy hozzáadott szavak és toldalékok: egy-egy címből kimaradnak szavak, ragok hiányoznak vagy hozzátevődnek, az egyes számból többes szám lesz az idők folyamán. A beékelődés típusától függ, hogy csonkolással meg tudjuk-e találni a kiadványt, vagy nem.
Képző/birtokjel hozzáadása és az egybe/különírás változása:
A magyar és idegen szavak helyesírásának változásából adódó különbségek: a hosszú életű kiadványokon végigkövethető a folyamat, ahogy a címben szereplő idegen szavak szép lassan nyelvünk részévé váltak, ahogy az 1875-ből származó kiadvány címének athletika szava a 20. század elején még athlétika, majd a 20. század végére atlétika lesz.
Magyar szavak változatai egy-egy különböző forrásból származó címben:
Jövevényszavaink korábbi változatai a címekben:
Rövidítések
Nem mindegy melyik formára keresünk! Az ilyen esetekben a megoldást a csonkolás használata hozza: kat* . Ehhez viszont előre tudni kell, hogy a címben szereplő katolikus szó az adatbázisban akár katholikus, kath. vagy kat. formában is előfordulhat.
Amennyiben adatbázisban keresünk, az alkalmazott szoftver és adatbázis egyéni jellegzetességeitől is függ a keresés sikeressége. Mindig ismerni kell az adott adatbázis és könyvtári rendszer keresőfelületét és annak lehetőségeit: ismeri-e az ékezetes karaktereket, megkülönbözteti-e a hosszú és rövid magánhangzókat, keres-e névelőkre. Pl. a standard szerb, horvát billentyűzettel beütött karaktereket az Amicus egészen a közelmúltban történt javításokig nem ismerte fel, és csak akkor tudta az adott betűt tartalmazó címet visszakeresni, amennyiben a nem magyar ékezetes betűt a Librivision14 keresőfelületén található betűtáblázatból választottam ki – szerencsére ez ma már a múlté.
A felhasználó szempontjából egy adatbázis akkor jó, ha a tartalma visszakereshető.
Eltérő címfelvétel: fontos mozzanat, hogy a leíró mit tekintett főcímnek; megesik ugyanis, hogy a bibliográfiában főcímként szereplő címet az Amicusban sorozati címként, alcímként vagy egyéb címként találjuk meg.
Vagy nézzük a következőket:
Láthatjuk, hogy a bibliográfiában csupán alcímként szerepelő adat az Amicusban önálló főcímként van felvéve. Sokszor tehát nem tudjuk a kiadványokat a címükre keresve megtalálni, ha a keresett adat a rekordban valamilyen formában pl. címváltozatként, párhuzamos címként, egyéb címként nem fordul elő.
Ezek a magyar nyelvű lapok címváltozatai, s akkor még nem beszéltünk az idegen nyelvű címek leírásáról:
Nyelvi különbségek
A használt írásrendszer különbségéből adódó eltérések, amikor a cirill, héber vagy egyéb írásrendszerű címek átírása másként történik az egyik és a másik forrásban:
Az átírásból adódó nehézségeket jól példázza a Nedelâ (2627252) című lap is, amelyet Szinnyei A hazai hírlapirodalom 1898-ban15 HEДЋЛА-ként, vagyis a cím második „e” betűjét az orosz cirill-írásban használatos karaktertől eltérő formában vette fel. (Tovább nehezítette a kiadvány felismerését az, hogy az elektronikus katalógusban a szerkesztő neve a Szinnyei által közölt névformától eltérő alakban található meg, így csak szláv nyelvismereteimre hagyatkozva, a cím jelentését kikövetkeztetve tudtam azonosítani.)
Néhány példa a két leírás különbségeire, elírásaira azonos írásrendszerű, de idegen nyelvű kiadványok esetén:
Amennyiben a leírások nem tartalmazzák az idegen nyelvű párhuzamos címeket, megeshet, hogy egy-egy keresett címre nem fogunk rátalálni, pedig a kiadvány megtalálható a könyvtár gyűjteményében:
Documentation de la literature hongroise des sports = Documentation of the Hungarian Special Literature on Sports = Documentation der Ungarischer Sportliteratur = A magyar testnevelési szakirodalom ismertetése = Dokumentacija vengerskoj szpecial’noj literaturü po fizkul’ture (Sportperiodikák 59.)
Documentation : a magyar testnevelési szakirodalom ismertetése (989171)
Egyéb bibliográfiai adatok: A címen kívüli egyéb besorolási adatok helyesírási különbségei és eltérő írásmódja szintén a keresést hátráltató tényezők lehetnek; helyesírási különbségek megjelenési hely esetében, eltérő írásmódú kiadó, nyomda, személynevek, álnevek használata mind-mind rontanak a visszakereshetőség esélyein. Ezen segíthet az egységesítés, melynek révén a kiadványokon számtalan formában szereplő földrajzi nevek, testületi nevek, személynevek az egységesítésre vonatkozó hatályos szabványok szerint egy meghatározott formát kapnak, és a kiadványon szereplő alakjukon kívül ebben az egységesített névformában is megjelennek a bibliográfiai leírásokban, illetve a katalógustételekben. Ezáltal lehetővé válik az egy névhez tartozó tételek rendezése, és a felhasználó kevesebb idő- és kisebb energia-befektetéssel tud hozzájutni azokhoz az információkhoz, amelyekhez az egységesítés hiányában csak hosszadalmas kutatás folytán juthatna.
Mindebből az a tanulság, hogy keresni és adatokat visszakereshetővé tenni egyaránt tudni kell.
A keresés folyamata
Először rákeresünk a cím egy jellegzetes szavára, s ha bő találati halmazt kapunk, próbáljuk leszűkíteni egyéb bibliográfiai adatokra való kereséssel: keresünk megjelenési helyre és címre vagy az év és cím kombinációra, a hely és év kombinációra, vagy bevetjük a szerkesztőre, kiadóra keresést – a rejtőzködő címek így szoktak leggyakrabban előbukkanni.
De mi van akkor, ha a címet továbbra sem találjuk, pedig már az összes rendelkezésre álló adatára rákerestünk, és tudjuk, hogy ott kéne lennie?
Ilyenkor el kell gondolkodni azon, milyen lehetséges címváltozatai lehetnek kiadványunknak, hogy – amennyiben az adat más formában került adatbázisba, annak ellenére is – vissza tudjuk keresni. Így közelíthetjük meg legeredményesebben a leendő retrospektív sajtóbibliográfia kitűzött teljességét.
Az eddigi címbehasonlítások eredményeinek szemléltetéseként néhány számszerű adat:
A bibliográfiák címeinek mintegy 27%-a problematikus, azaz valamelyest eltér az OSZK adatbázisában lévő formától, nem egyértelműen beazonosítható vagy hiányzik a katalógusból; a jelenlegi állás szerint a valódi hiány mintegy 12%-nyi. Eddigi tapasztalataim szerint az átlagtól nagyobb, 16%-nyi a hiányzó címek aránya a szakbibliográfiák körében, de az egyes bibliográfiák között is jelentős eltérések vannak. (Például amíg az 1956-ban kiadott A magyar sajtó bibliográfiája, 1945–1954 / Dezsényi Béla, Falvy Zoltán, Fejér Judit bibliográfiában a hiány csupán 25 cím, azaz a címek 0,86%-a nem található meg az OSZK online katalógusában, addig az 1993-as kiadású Magyar zsidó hírlapok és folyóiratok bibliográfiájá-ból 168 tétel, azaz a bibliográfia 34,64 százaléka nem található meg elektronikus adatbázisainkban.
Az elektronikus katalógusból hiányzó címek leggyakoribb típusai:
- többnyire rövid ideig élő vagy alkalmi, netán
- házilag sokszorosított időszaki kiadványok,
- vidéki szaklapok vagy
- melléklapok.16
Egy részük a bibliográfiák és a katalógus szerint sem található meg az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében, vagy lelőhelye ismeretlen.
Azokban az esetekben, amikor a különböző források adatainak eltérései hatványozottan jelennek meg, és a kiadvány az ismert bibliográfiai adatok alapján nem azonosítható, az autopszia elengedhetetlen. A megállapítás megerősítéseként vegyünk egy egyszerű példát, a budapesti megjelenésű Ifjúság című lapot (Scheiber, 105). Amicusban szerepel ugyan a rekordja (966962), de több adata (szerkesztő, nyomda) eltér a bibliográfiában közöltektől. Ilyenkor tisztázni kell, valóban azonos-e a cím, vagy egy újabb, az OSZK gyűjteményéből hiányzó lap került elő. Erre a megoldás a kiadvány kézbevétele.
Összegzés
A sajtóbibliográfia adatbázisának építését megelőző adatgyűjtés és címbehasonlítás sikerességét befolyásoló főbb tényezők tehát: hogy az összehasonlított bibliográfiai források leírási elvei azonosak-e, megegyezik-e az adatfelvételi módjuk, az időszaki kiadvány összes részegységéről készült-e a leírásuk, és az elmondottakon túl fontos ismerni az alkalmazott szoftver és adatbázis egyéni jellegzetességeit, keresőfelületének lehetőségeit is. Ahhoz azonban, hogy a behasonlítás során a fentebb felsorolt példákhoz, esetekhez hasonló, nem egyértelműen beazonosítható időszaki kiadványokat minden kétséget kizáróan azonosítani tudjuk és róluk pontos, a valóságnak megfelelő bibliográfiai leírást tudjunk készíteni, mindenképpen a kiadvány kézbevételére, autopsziára van szükségünk.
Jegyzetek
1. SZINNYEI József (id.) (1830–1913), könyvtáros, bibliográfus, lexikográfus, a magyar tudományos bibliográfia megteremtője, a XIX. századi hazai kurrens sajtóbibliográfia meghatározó alakja.
2. Magyarország időszaki sajtója 1911–től 1920-ig / összeáll. Kemény György. – Budapest : MNM Orsz. Széchényi Kvt., 1942. – 474 p.
3. A magyar sajtó bibliográfiája, 1945–1954 / Dezsényi Béla, Falvy Zoltán, Fejér Judit. – Budapest : Művelt Nép, 1956. – 159 p. – (Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai ; 36.)
4. A jelenleg hatályos leírási szabvány: KSZ/3:2001 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványok. 104 p.
5. NEKTÁR ‒ a Nemzeti Könyvtár Átfogó Információs Rendszere
6. Sportperiodikák a felszabadulás után, 1945–1970 / összeáll. Juhász Lászlóné. – Budapest : Magyar Testnevelési Főiskola Szakkönyvtári és Dokumentációs Intézete, 1975. – 238 p.
7. A példákat munkám során, a 2009 decemberétől 2010 májusáig terjedő időszakban gyűjtöttem; amennyiben az említett címeket az általam leírttól eltérő formában találják meg az Országos Széchényi Könyvtár elektronikus katalógusában, az a katalógus folyamatos javításából, frissítéséből ered.
8. Amicus – az Országos Széchényi Könyvtár integrált könyvtári rendszere.
9. A forrásjelölés nélküli, tételszámmal azonosított címek az OSZK elektronikus katalógusából valóak.
10. A magyar hírlapirodalom …ban / id. Szinnyei József. In: Vasárnapi újság, 1869. 16. évf. – 1894. 41. évf.
11. A magyar nevelésügyi folyóiratok bibliográfiája, 1841–1936 / összegyűjtötte Baranyai Mária ; Keleti Adolf. – Budapest : OPKM, 1937. – 149 p. – (A Fővárosi Pedagógiai Könyvtár kiadványai ; 3.)
12. Magyar zsidó hírlapok és folyóiratok bibliográfiája / Scheiber Sándor ; […] sajtó alá rend. Scheiberné Bernáth Lívia, Barabás Györgyi ; […] kieg. Barabás Györgyi. – Budapest : MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1993. – 417 p. – (Hungaria Judaica ; 3.)
13. A magyar egyetemi és főiskolai diáklapok bibliográfiája, 1857–1972 / Viczián János. – Budapest : Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont, 1978. – VIII, 331 p. – (Felsőoktatástörténeti kiadványok ; 5.)
14. A LibriVision az AMICUS integrált könyvtári rendszer online olvasói katalógusa, amelyen keresztül az OSZK egyéb adatbázisai is elérhetőek.
15. A hazai hírlapirodalom 1898-ban / id. Szinnyei József, Kereszty István stb. In: Magyar könyvszemle. – 1899. 7.évf. 4.sz.
16. Abban az esetben, ha hiányzónak ítélt melléklapok a főlapjukról készült leírás megjegyzésében, említés szinten sem jelennek meg az OSZK online katalógusában.