TANULMÁNYOK
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, a GDPR
1. rész: Alapfogalmak, alapelvek
TÓSZEGI Zsuzsanna
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t (General Data Protection Regulation) 2018. május 25-e óta kell alkalmazni az Európai Gazdasági Térség országaiban. A szerző először áttekinti az adatvédelem kialakulásának történetét, majd az Európai Unió adatvédelem terén hozott korábbi intézkedéseket mutatja be. Ezek után a 2016-ban hatályba lépett általános adatvédelmi rendelet logikáját és alapfogalmait értelmezi (személyes adat, adatkezelés, adatkezelő, adatfeldolgozó, nyilvántartási rendszer stb.), majd kitér az alkalmazás szabályaira, valamint a GDPR jogalapjainak ismertetésére. A tanulmány folytatásában a nyilvános könyvtári ellátás szempontjából fontos, a GDPR-hoz kapcsolódó tudnivalókat tárgyalja.
Az internet mint kulturális örökség jövőjéről
dr. LATORCAI Csaba
2018. november 15-én az OSZK szakmai műhelynapján az EMMI kulturális államtitkára a könyvtárak előtt álló új feladatokra hívta fel a figyelmet. Beszélt az internet fontosságáról és annak helyzetéről hazánkban, majd szólt a nemzeti könyvtár Országos Könyvtári Rendszer fejlesztési programjáról, majd Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiáról. Rövid előadását azzal zárta, hogy „A magyar internetoldalakon közzétett tartalmak nemzetünk kulturális örökségének részét képezik, megőrzésükről és későbbi megismerhetőségük biztosításáról kötelességünk gondoskodni.”
Az OSZK werbarchiváló kísérleti (pilot) projektjének eredményei és egy üzem-szerűen működő magyar webarchívum terve
DRÓTOS László – MOLDOVÁN István
Az Országos Széchényi Könyvtárban 2017 tavaszán indult és 2018 végéig tartott az a projekt, melynek célja a nemzeti szintű magyar webarchívum feltételeinek megteremtése volt. A szerzők összefoglalják az előkészítő munka eredményeit, bemutatják a tesztelt szoftvereket és a demonstrációs célra létrehozott gyűjteményt, valamint a webarchiválás során felmerülő problémákat, továbbá azt az ismeretterjesztő és oktató tevékenységet, amelyet a munkacsoport tagjai folytattak, hogy a közgyűjteményekben dolgozók figyelmét felhívják a digitálisan születő kultúra megőrzésének fontosságára. Felvázolják egy üzemszerű, tömeges archiválás végzésére alkalmas rendszer tervét, valamint az ehhez szükséges informatikai és humán erőforrásokat, szervezeti, jogi kereteket.
A MATARKA szerepe a könyvtárközi kölcsönzésben (és más szakterületeken)
BURMEISTER Erzsébet
A Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa 2002 óta létezik. Szabadon használható internetes szolgáltatás (www.matarka.hu), mely könyvtárak, szerkesztőségek és magánszemélyek összefogásával készül. Az adatbázis kereshető a szerző neve, a cikk címe és a folyóirat címe stb. alapján. A leírás utal a cikk teljes szövegére is. A cikk a 2018. szeptember 15-én, Tatabányán, az ODR-konferencián elhangzott előadás szerkesztett, bővebb változata, s azt az online felmérést ismerteti, amely az adatbázisnak a könyvtárközi kölcsönzésben való használatát vizsgálta.
A külföldi könyvtárközi kölcsönzés előszobájában. Lelőhelyezés az Országos Széchényi Könyvtárban
SZÁDECZKY-KARDOSS Zsófia
A magyarországi lelőhely-tájékoztatás és a Központi Katalógus rövid történetével indul a cikk, majd a lelőhelyezés intézményi hátterének bemutatása következik. Az OSZK a dokumentumellátás és a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés központi, koordináló intézménye, itt működik az Országos Lelőhely-koordinációs és Dokumentum-ellátó Osztály. Megismerjük a könyvtárközi kölcsönzést, a lelőhelyezést és a lelőhely-tájékoztatást, a főbb MOKKA-ODR-tagkönyvtárak állományának elektronikus feltártságát és a MOKKA-ODR-ben való visszakereshetőségét, majd az osztály belföldi lelőhely-keresését nyomtatott és elektronikus forrásokban, végül a kérdéses mű digitális változatának felkutatását. A cikk az „extra” megoldások leírásával zárul, bő forrásjegyzéket is közölve a téma irodalmához.
Elhunyt J. H. Billington (1929–2018) S. P.
Innovációmenedzsment a könyvtárban
TÓTH Máté
Az innovációmenedzsment szakirodalmának áttekintése alapján a szerző megmagyarázza az innováció fogalmát és folyamatát, szól a modelljeiről és az innovációs projektekről, valamint ezek könyvtári adaptálhatóságáról. A könyvtári minőségmenedzsment pályázati rendszerben a Könyvtári Minőség Díj elnyeréséhez két innováció bemutatása szükséges, ezért fontos, hogy szélesebb körben is ismertté váljanak az innovációmenedzsment alapvető fogalmai. Az innovációs folyamatok tudatos menedzselése minden könyvtár számára egyre fontosabb, hiszen az innovatív intézmények kevésbé
kiszolgáltatottak a külső környezet hatásainak. A jövőben fontos lenne a könyvtárosok körében született jó ötletek tudatos menedzselése és a példák széles körű megismertetése.
KITEKINTÉS
Európai kultúra, nemzeti örökség
MONOK István
Az európai értelmiség körében napjainkban a legfontosabb téma, vajon miért nem tudtuk definiálni, mit jelent az „európai” és az „európai értékek”. Így az unió nem más, mint egy közös piac. Felveti, hogy az elmúlt ötven évben erőteljes amerikanizálódás indult el Európában abból a téves feltevésből kiindulva, hogy nem kultúrára, hanem „használható ismeretekre” van szükségünk. Közhely, hogy újító erővel nem rendelkezhet, aki nem tud magáénak rengeteg nem használható ismeretet. De mi köze van ennek a könyvtárakhoz? Ha az európaiság „egy sajátos, az antik görög, latin és zsidó hagyományra alapozottan másfajta hagyományközvetítő rendszert alakított ki magának, mint a más kulturális körökben élők, akkor a könyvtár az európaiság lelke” – írja. Eleink minden korszakban újra elolvasták a teljes szövegkorpuszt. Az elméleti írások a könyvtárakat emlékezethelyként írják le: alapításuk célja az írott hagyomány összegyűjtése, és a történetük egyben anyagiasult európai eszmetörténet. A szerző a következőkben a különböző korok jellemzőinek kifejtése után az internet korszakban sokféle lehetőséget lát egy újfajta műveltségeszmény kialakításához, bár a veszélyek is jelentősek. Végül levonja a tanulságot: „nem létezik alkotó tudás széleskörű, nem szakmai tájékozottság nélkül”.
A könyvtári informatika és a világháló fejlődési trendjei
DARÁNYI Sándor
A cikk áttekinti a könyvtárak és a könyvtárosok jövőjét alakító trendeket a robotika és a mesterséges intelligencia térhódítása idején. A világháló információtartalma exponenciálisan nő. A heterogén állományokat a módszertani átfedések – a tudományos információ diszciplinától és dokumentumtípustól független módszertani hasonlóság miatt – modellezni lehet. Az ömlesztett dokumentumtömeg feltárása a tartalombányászatra és a mesterséges intelligenciára támaszkodhat. Tért hódít a tudományos kiadás új formája újabb információrobbanást okozva. A felhőszolgáltatások közműként viselkednek. A könyvtárak szakmai feladata az információtömeg kezelése új útjainak megtanulása, a tartalom dinamikáját és a módszertani konvergenciákat megértve.
Erdélyi és partiumi OSZK-s gyűjtőpontok létrehozásáról
JUHÁSZ András
A magyar nemzeti könyvtár (OSZK) a kiadványcsere-kapcsolatok bővítése érdekében erdélyi és partiumi hálózatának fejlesztése érdekében OSZK-s gyűjtőpontok létrehozását kezdeményezte 2016 folyamán. Az OSZK gyarapítással foglalkozó munkatársa több alkalommal tárgyalt a magyar érdekeltségű erdélyi és partiumi intézmények vezetőivel, illetve a lapkiadók szerkesztőivel, és sikerült elérnie, hogy néhányuk vállalja a nemzeti könyvtárnak átadni szándékozott kiadványok befogadását, az OSZK pedig a begyűjtött kiadványok havi rendszerességű hazaszállítását. A periodikákért cserébe főleg magyar kiadású szakkönyvek átadását tudták ajánlani a cserepartnereknek.
MÚLTUNKBÓL
Fordítás és irodalom a XVIII. században. Könyvészeti tanulságok, másodlagos bibliográfiák, módszer
KNAPP Éva
A XVIII. századi magyar irodalom problematikus része a fordításirodalom, melynek bibliográfiai számbavételét megnehezíti az eredeti szerző nevének gyakori elhagyása. Ez a hiányosság különösen a másodlagos bibliográfiák egy részére jellemző az ún. áhítatirodalmi munkák esetében. A szerző figyelemfelhívó példaként osztja meg egy közelmúltban megjelent könyvészeti kiadvány tanulságait.
KÖNYVSZEMLE
Információs környezet és tudományos kommunikáció. Információs ökológia
STEINEROVÁ, Jela: Informacné prostredie a vedecká kommunikácia. Informacné ekológie. Bratislava, Univerzita Koménského v Bratislava, 2018. 227 p. (Ism.: Prókai Margit)
A hagyományos világ átváltozásai. Monok István új kötete
MONOK István: A hagyományos világ átváltozásai. Tanulmányok a XVIII. századi magyarországi könyvtárak történetéhez. Budapest, Kossuth ; Eger, EKE, 2018. 300 p. (Kulturális örökség) (Ism.: Pogány György)
KNAPP Éva: Librum evolvo. Eszme-és könyvtörténeti tanulmányok a XVI–XX. századból. Budapest, Reciti, 2017. 319 p. (Ism.: Borvölgyi Györgyi)
Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)