Könyvészeti tanulságok, másodlagos bibliográfiák, módszer

A XVIII. századi régi magyar irodalom egyik központi, a tudományos kutatás és a bibliográfiai számbavétel számára egyaránt kihívást jelentő témája a fordításirodalom. A nyomtatásban megjelent művek között ebben az évszázadban – úgy tűnik – több a fordítás és az átdolgozás, mint az eredeti alkotás.1 Mivel a magyar nyelvre átültetett művek közül számosnak ismeretlen a szerzője, bibliográfiai számbavételük alapja – jobb híján – a fordító neve, illetve ha ez sem ismert, egyszerűen a mű címe. Ilyen esetekben – bár a nyomtatvány közli a fordítás tényét – a leírásokból többször hiányzik a figyelmeztető „ford.” kifejezés.
Tovább…