Tanulmányok
A földrajzi nevek és szerepük az információkeresésben. Nemzetközi fejlődés, problémák és tapasztalatok a Köztauruszban és Geotauruszban
UNGVÁRY Rudolf – PÁSZTI László
A laikus internetes keresők és a nemzeti nyelvhasználat általánossá válása fölértékelte a földrajzi tulajdonnevek kereső célú használatát. Ezzel a helyzettel a könyvtári információkeresésnek is lépést kell tartania. Szükségessé vált, hogy a földrajzi helyek közötti igazgatási- területi, történeti, szomszédsági stb. összefüggésekről strukturált szógyűjteményeket alakítsanak ki, melyek megkönnyítik az ilyen irányú kereséseket. A tanulmány beszámol a földrajzi célú keresés lehetőségeinek megváltozásáról, és egy, a mai technikai lehetőségek kiaknázására alkalmas információkereső tezaurusz, a Geotaurusz kialakításáról. A Geotaurusz kompatíbilis a sok hazai könyvtárban használt magyar egyetemes tezaurusszal, a Köztaurusszal. A Geotaurusz olyan egyetemes igényű földrajzi tezaurusz, mely a helyek összefüggéseit feltüntetve tartalmazza a magyar nyelvű földrajzi tulajdonneveket, és az általános földrajzi neveket a mai Magyarországról, a történelmi Magyarországról, és a világ egyéb tájairól. A Geotaurusz folyamatosan bővül; állománya jelenleg mintegy 70 000 nevet tartalmaz, nemzetközi összehasonlításban is a legnagyobb tezauruszok közé tartozik. A szerzők több példával is illusztrálják a földrajzi tezauruszt.
Válogatás a Fülöp Géza-emlékülés előadásaiból
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciója az egyesület Vas megyei szervezetével és a Kovács Máté Alapítvánnyal karöltve Fülöp Géza (1928–1998) emlékülést rendezett a tíz éve elhunyt, nyolcvan éve született professzor emlékére. Fülöp Géza az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában, és az Akadémiai Kiadó Lexikon Szerkesztőségében eltöltött évek után került a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékére, melynek 1986-ban lett a vezetője. Irányítása alatt (1986–1994) megszilárdult a tanszék helyzete, elkészült a könyvtárosképzés új tanterve: a tartalmi és infrastrukturális megújulás mellett, új posztgraduális képzési formákat (könyvtörténet, könyvmuzeológia szak) indított el, és megerősítette a tanszék nemzetközi kapcsolatait (TEMPUS, BOBCATSSS, EUCLID) is. Aktív szerepet vállalt a tudományos közéletben, miközben a felvilágosodás kori könyv, olvasó, ill. olvasástörténeti tárgyú kutatásait sem hanyagolta el.
A Fülöp Géza szakmai és emberi nagyságát méltató előadásokból a következők kerültek a folyóirat válogatásába: SEBESTYÉN Géza: Tanítónk és barátunk: Fülöp Géza; SZABÓ Sándor: Fülöp Géza, a képzést megújító tanszékvezető; BÉNYEI Miklós: Fülöp Géza kandidátusi és doktori értekezése; POGÁNY György: Nézetek a női olvasásról a felvilágosodás első szakaszában.
Kitekintés
Virtuális kirándulás a quebeci IFLA konferencián (2008. augusztus 10–14.)
DIPPOLD Péter
Szubjektív szemlézés az IFLA nyári világkonferencia hivatalos programjából három témakörben: 1) a digitalizálás néhány aktuális kérdése; 2) a nemzeti bibliográfia jelene és jövője; 3) a teljesítménymutatók- és teljesítménymérés kérdései. Mindhárom területen fontos fejlesztési tennivalói vannak a magyar könyvtáraknak is, melyhez más országok gyakorlatainak megismerése segítséget jelent.
RUPPELT, Georg: Könyvtári stratégiaváltás Németországban a demográfiai változások tükrében. (Ford.: Hegyközi Ilona)
Átalakulóban van a német népesség szerkezete (nő az idősek aránya, gondot jelent a bevándorlók integrálódása, csökkent a német nemzetiségű gyerekszületések száma, egyenetlen a lakosság területi megoszlása), ami a könyvtári környezetre is hatással van. A könyvtáraknak el kell gondolkozniuk az időseknek és a bevándorlóknak kínált könyvtári szolgáltatások bővítéséről, a fiatalok bevonása érdekében pedig a más intézményekkel, szervezetekkel való együttműködésen (pl. egyházakkal, könyvesboltokkal, iskolákkal, ill. akár vendéglátóhelyekkel, sportlétesítményekkel stb.). A tömegrendezvények mellett a könyvtáraknak az elmélyült munkához és az élethosszig tartó tanuláshoz is helyet kell biztosítaniuk. Az írás a hannoveri Olvasás Alapítvány Olvasásfejlesztő Akadémiájának (Akademie für Leseförderung der Stiftung Lesen) programját ismerteti, mely az olvasáskultúra regionális szintű fejlesztését támogatja.
LEITNER, Gerald: Könyvtári törvények Európában – közös európai könyvtárpolitika kialakítása felé. (Ford. Dévai Péter)
Library laws in Europe – the basis of a library policy for Europe.
A European Bureau of Library, Information and Documentation Associations elnöke vitát kezdeményezett a közös európai könyvtári politika megteremtése érdekében a European Centre for Parliamentary Rresearch and Documentation bécsi konferenciáján 2008. május 30.) Az európai könyvtárügy rendkívül heterogén, a 27 tagországoknak mindössze a kétharmada rendelkezik könyvtári törvénnyel. Az EBLIDA.és az Európai Bizottság 2000-ben ugyan kiadott egy erre vonatkozó útmutatót, de ez nem bizonyult hatékonynak. Fontos lenne egy olyan „fehér könyv” összeállítása is, amelyik a könyvtárak szerepével foglalkozna, és a tagországok számára ajánlásokat fogalmazna meg, mit a teendő a könyvtárak érdekében. Az európai könyvtárügyről megfelelő információk nyújtása érdekében az EBLIDA végrehajtó bizottsága úgy határozott, létrehoznak egy információs központot (Knowledge and Information Centre – KIC) a könyvtári és dokumentációs információk gyűjtésére, közvetítésére és szétsugárzására, és szakértői csoportok bevonásával. Az elnök vázolja a KIC céljait és az öt szakértői csoport feladatait (információ-jog, digitalizálás és online hozzáférés, élethosszig tartó tanulás és oktatás, kultúra és információs társadalom, szakképzés témakörben).
Közkönyvtárak Szlovéniában
PAPP József
A szlovéniai közkönyvtári rendszer az elmúlt hat évtized alatt fejlődött ki. Működésének jogi hátterét az egyes korszakok (1945; 1961; 1982, 2001) szellemiségét magukon viselő könyvtári törvények alakították. A hetvenes években a törvényi szabályozás már követte az IFLA közkönyvtári irányelveit, és támaszkodott a nyugati országok könyvtárszervezési tapasztalataira. A legújabb, 2001-ben hatályba lépő törvény a modern könyvtári rendszer kialakítását támogatja, és a hagyományos szolgáltatások mellett a digitális világ kihívásaira is figyel. A tanulmány részletesen bemutatja a törvény közkönyvtárakat érintő szabályozásait, és a közkönyvtárak mint közszolgálati tevékenységet ellátó intézmények alapfeladatait
A demokratikus kultúra elméletéhez. Mondd, kedvesem, mikor jelölsz vissza a Facebookon?
SONNEVEND Júlia
(Az Élet és Irodalom c. hetilap 52. évf. 2008. 14. számában megjelent írás átvétele)
A szerző a demokratikus kultúra egy értelmezését adva, bemutatja annak techno-kulturális, információpolitikai és befogadói szintű feltételeit, majd két példa (a Facebook és a kollaboratív virtuális játékvilágok) segítségével illusztrálja e kulturális forma jelenlétét a kortárs hétköznapokban. Választ keres arra, hogy miért érdemes odafigyelni a demokratikus kultúra térnyerésére.
A Web 2.0 kritikája
KOLTAY Tibor
A szaksajtó világszerte tele van a Web 2.0. és a rá épülő Könyvtár 2.0 leíró jellegű vagy lelkes ismertetésével. Az írás a Web 2.0 négy összetevője, a technológiai, a gazdasági, a felhasználói és a filozófiai szempontok alapján jellemzi, majd kitér arra, hogyan kellene tanítani használatát a könyvtáros-képzésben (párhuzamosan az információs műveltség oktatásával). Az információ nagy mennyiségének könnyű elérhetősége nem vezet egyenesen a jobb tájékozottsághoz, s a bizonytalan információkat továbbra is szakértők véleménye alapján érdemes megítélni.
Könyvszemle
A fordulat. Információkeresés-kutatás és perspektívája.
Ingwersen, Peter – Järvelin, Kalervo: The Turn. Integration of information seeking and retrieval in context. Dordrecht: Springer, 2005. (Ism.: Dudás Anikó)
Méltó folytatás
Borsos Attila: A magyar időszaki kiadványok repertóriuma. 2. Bp.: OSZK, 2008. (Ism. Bényei Miklós)
Pécsi mindentudó
Surján Miklós: Pécs bibliográfiája 1960–2005. Pécs: Pécs Története Alapítvány, 2008. (Ism.: Gyuris György)
Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)